Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-17 / 17. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVAKIA KO HH UN ISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1983. január 17. csütörtök • 30 fillér • XVI. évfolyam 17. szám Novotný elvtárs Bali szigetére érkezett Novotný elvtársat a hagyományos indonéz virágkoszorúval fogadták Indo­néziában. Képünkön köztársaságunk elnökét Sukarno elnök társaságában láthatjuk. (CTK f elv. J Denpasar (CTK) — Antonín Novot­ný, köztársaságunk elnöke, január 15­én Bandungból kétnapos látogatásra indult Bali szigetére. Elutazása előtt díszőrség sorakozott fel a bandungi repülőtéren; az őrség parancsnoka kivont karddal tett jelentést Novotný elvtársnak. A díszszemle után a ka­tonai zenekar eljátszotta az indonéz és csehszlovák himnuszt, majd No­votný elvtárs elbúcsúzott vendéglátó­jától, Nyugat-jáva kormányzójától. Novotný elvtársat útján Sukarno el­nök, az indonéz kormány tagjai és más hivatalos személyiségek kísérik. Közép- és Kelet-Jáva felett repülve az indonéz vendéglátók megmutatták csehszlovák barátaiknak az alattuk elterülő táj szépségeit, a hatalmas hegyek között elterülő, sakktáblához hasonló rizsföldeket és kialudt tűz­hányókat. A csehszlovák vendégeket és az indonéz kíséretet szállító repülőgép délben érkezett Bali szigetére, a tu­bani repülőtérre. A kedvezőtlen idő­járás ellenére a lakosság hatalmas tömege fogadta köztársaságunk elnö­két. A katonai-tiszteletadás után nép­viseletbe öltözött bali .lányok üdvö­zölték a vendégeket, s régi szokás szerint virágokat hintettek útjukba. Délután Sukarno elnök Bali kormány­zójával együtt díszelőadást rendezett a vendégek tiszteletére, amelyen ba­ll'táncokat mutattak be. SEGÍTETT Ä KUKORICA Hasznos munkát végeztek a pártszervezetek ® Üj módszerekkel — komplex gépesítéssel • Kövessük az élenjárók példáját Egy évvel ezelőtt súlyos takarmánygondokkal küzdöttek a komár­nói járás mezőgazdasági üzemei. Több mint harminc szövetkezetnek egyáltalán nem volt szemestakarmánya, a teheneknél elapadt a tej és az állatok súlyvesztesége következtében 37 millió korona káruk kelet kezett. Ez a szükségesség indította a kommunistákat arra az elhatáro­zásra, hogy az 19B2-es esztendőben nagyobb súlyt fektessenek a takar­mányok, de főleg a kukorica termesztésére. A párt meggyőző munkájá nak eredményeképpen a járás szövetkezetei, állami gazdaságai löbb mint 2 ezer hektárral bővítették a kukorica tervezett vetésterületét, a szántóföld csaknem 34 százalékán honosodott meg ez a kiváló ipari és takarmánynövény. AZ NSZEP VI. KONGRESSZUSÁNAK MÁSODIK NAPJA Áz új erőviszony a szocializmus és a béke ügyének kedvez N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Berlin (CTK) — Az NSZEP VI. kongresszusának küldöttei, a német és külföldi vendégek egyaránt nagy érdeklődéssel várták a kongresszus má­sodik napját, amelyen első szónokként N. Sz. Hruscsovot, az SZKP KB első titkárát, a szovjet kormány elnökét jelentették be. Kilenc órakor lelkes ünnepléssel fogadták az érkező Nyikita Szergeje­vics Hruscsovot, Walter Ulbrichtot, Ottó Grotewohlt és az NSZEP továb­bi képviselőit. Németország Szocialista Egységpártja VI. kongresszusának második napján B. Leuschner nyitotta meg a tanácskozást és N. Sz. Hruscsovoak adta át a szót. Ojabb (apsvih.ir és „Freundschaft" felkiáltások fogadták a szónokot. N. Sz. Hruscsov megkezdte beszédét. Kedves elvtársak, barátaim! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt tolmácsoljam Önöknek, Németország Szocialista Egységpártja VI. kong­resszusa küldötteinek, pártjuk min­den tagjának és a Német Demokra tikus Köztársaság minden dolgozójá­nak a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, Lenin pártja, szívélyes üdvözle tét, az egész szovjet nép jókívánsá­gait. (Viharos taps.) Az önök kongresszusa azt a nagy munkát értékeli, amelyet az NDK dolgozói az utóbbi négy évben, az V. kongresszus óta a szocializmus felépítéséért tettek. Walter Ulbricht elvtárs részletes beszámolójában mélyen elemezte si­kereiket, a beszámoló magában fog­lalja a párt legfontosabb feladatait a szocializmus építésének betetőzése, az európai és világbéke megszilárdí­tása szempontjából. Meggyőződésünk, hogy az önök kongresszusa a német munkásosztály történelmének dicső lapjait írja, s jelentősen hozzájárul a szocialista rendszer megerősítésé­hez, a kommunista világmozgalom fejlődéséhez. Kongresszusuk jelentősége annál nagyobb, hogy itt hagyják jóvá a párt új programját. Saját tapasztalatainkból jól tudjuk, hogy mit jelent a párt új programja és mennyi kitartó és alkotómunkát követel előkészítése. Pártjuk prog­ramja alkotó módon dolgozza fel a szocializmus építésének számos prob­lémáját, mégpedig a németországi vi­szonyokra való tekintettel, a nemzet­közi tapasztalatok alapján, marxis­ta-leninista szempontból tekint a je­lenlegi világfejlődés legfontosabb kérdéseire. Az új program az pártjuk elméleti fejlettségéről tanúskodik. A testvéri szocialista országok pártjainak kongresszusai nagy jelen­tőségűek az új társadalom építésé­ben szerzett tapasztalatok általáno­sítása szempontjából. A kongresszu­sok feladata, főleg az utóbbi időszak­ban növekedett meg jelentősen, ami­kor az egyés pártokban és a nemzet­közi kommunista mozgalomban fel­számolták Sztálin személyi kultuszá­nak következményeit és felújították a lenini normákat. A jelen Időszakban nem harcolha­tunk sikeresen a szocializmusért, ha csak saját nemzeti tapasztalatainkra támaszkodunk, ha csupán saját tudá­sunkban bízunk anélkül, hogy fi­gyelmet szentelnénk annak, hogyan fejlődik a helyzet másutt, anélkül, hogy a legfigyelmesebben' tanulmá­nyoznánk osztálytestvéreink tapaszta­latait. A kommunista és munkáspártok kollektív tapasztalatainak A kommunisták internacionalizmu­sa abban is megnyilvánul, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a szocia­lizmus építésében szerzett kollektív tapasztalatok tanulmányozásának és felhasználásának. Ha közös ügyün­ket gyorsabban és jobban akarjuk befejezni, állandóan és rendszere­sen át kell vennünk egymás legjobb tapasztalatait, azaz, ahogy monda­ni szokás: összeegyeztetjük óráinkat. A nemrég lezajlott bolgár, magyar, és csehszlovák testvérpártok kong­resszusai' a szocializmus építésének egész szakaszát értékelték. Megtár­gyalták a szocializmus építésének konkrét kérdéseit, mégpedig n?m el­szigetelten, hanem az egész kommu­nista világmozgalom közös feladatai­val kapcsolatban. Az internaciona­lizmus szelleme hatotta át az Olasz Kommunista Párt ugyancsak a közel­múltban lezajlott kongresszusát. Az olasz kommunisták, úgy mint a szo­cialista országok kommunistái, a je­lenlegi történelmi szakasz legégetőbb problémáit valóban alkotó módon ér­tékelték. A testvérpártok többsége kiküldte képviselőit ezekre a kongresszusok­ra, ami e tanácskozásokat" a nemzet­közi kommunista mozgalom fórumá­vá tette. A kongresszusok a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egy­re növekvő harcos erőinek meggyő­ző manifesztációi voltak. Bebizonyí­tották a kommunisták megingatha­tatlan hűségét a marxizmus—leniniz­mus elveihez, szilárd elhatározásu­kat, hogy erősíteni fogják a nagy szocialista tábort, soraik egységét a békéért, a demokráciáért és a szo­cializmusért folytatott harcban. A Szovjetunió kommunistái — épp­úgy, mint a többi:ország kommunis­tái, — az egyik fő feladatot abban látják, hogy munkájukkal és harcuk­kal sokoldalúan erősítsék.a szocialis­ta közösséget és annak helyzetét a világban, megszilárdítsák és tömörít­sék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat. (Taps.) 45 év ragyogó sikerei Engedjék meg, hogy röviden tájé­koztassam önöket azokról a, sikerek­ről, amelyeket a Szovjetunió nemze-; tei a kommunizmus építésében elér-: tek. A Szovjetunió 45 év alatt nagy utat tett meg történelmi fejlődésében. Önök jól tudják, hogy a cári Orosz­ország gazdaságilag igen elmaradt a legfejlettebb európai országok és az Amerikai Egyesült Államok mö­gött abban az időben, amikor a mun­kásosztály a bolsevikok pártjának ve-' zetésével magához ragadta a hatal­mat. Ma a Szovjetunió szocialista nagyhatalom, amely az Ipari termelés színvonalában már régen megelőzte az európai országokat és a sarkéra lépett egy oly hatalmas tőkésország­nak, mint az Amerikai Egyesült Á1-; lamok. Azelőtt, ha érzékeltetni' akarták gazdaságunk fejlődésének gyors üte-. mét, azt mondták, hogy a szovjet nép mérföldes léptekkel halad előre. Ma már ez az összehasonlítás sem fe-! jezi ki rohamos előrehaladásunkat. Nemcsak hogy gyorsan növeljük ipa-, ri termelésünket, hanem a tudomá­nyos és műszaki haladásban egyre újabb csúcsokat ostromlunk. Hiszen egy űrhajó megépítéséhez hatalmas ipari bázisra, a tudomány és tech-; nika magas színvonalára van szük-: ség. Az űrhajók országunk ipari és tudományos-műszaki felvirágzásának legjobb mutatói. A nagy Lenin olyan időkről álmo-: dott, amikor egész országunkat vil-i lanyerőművek hálózata lepi el. Már közel van az az idő, amikor ezek az álmok megvalósulnak. Elég, ha egyetlen példát emiitünk. Csak a bratszki vízi villanyerőmű teljesítő­képessége meghaladja a hazánkban 1948-ban működő összes vízi villany­erőmű teljesítőképességét. Amikor XXI. kongresszusunkon jó­váhagytuk hétéves népgazdaságfej­lesztési tervünket, a Nyugaton sokan nem hittek reálitásában. Most azon­ban a szkeptikusoknak is el kellett hallgatniuk. Az ipari termelés növe­kedése hétéves tervünk négy éva alatt 45 százalékot tett ki a tervezett 39 százalék helyett. Ha a jövőben is sikeresen haladunk előre, — s ebben nem kételkedünk —, akkor a hétéves terv végéig ipari termelésünk nem a tervezett 80 százalékkal növekszik, hanem a kétszeresére emelkedik. (Taps.) . . , (Folytatás a 3. oldalon)' Az előrelátás eredménye A minap megtartott járási értekez­leten, ahol jelen volt Györffy akadé­mikus, a Martonvásárhelyi Kísérleti Kutatóintézet kiváló kukoricatermesz­tője, nyugodtan állapíthatták meg, hogy a kukorica intenzívebb ter­mesztésével lényegesen enyhítettek takarmánygondjaikon. Ma már alig akad mezőgazdasági üzem a járás­ban, amelynek ne lenne szilárd ta­karmányalapja. A Dedina Mládeže-i, — a kravanyi, a kollárovoi és más szövetkezetek — képviselői a gondos gazda jártasságával, meggyőző érvek felsorakoztatásával örömmel jelent­hették, hogy közös gazdaságunk tíz éves fennállása óta nem rendelkezett annyi szemestakarmánnyal, mint eb­ben az esztendőben. nek alapjait, önellátók letiek takar­mányból. Helyes agrotechnika — a bő termés alapja Győrffy elvtárs, akadémikus a Mar­tonvásárhelyi Kísérleti Kutatóintézet példáján elmondotta, hogy a kuko­ricatermés fokozásában a magkivá­lasztáson kívül mily fontos szerepe van a helyes agrotechnikának. Ná­luk elsődlegesen a talajerőgazdálko­dásra fektetik a fő súlyt, egyre széle­sebb mértékben alkalmazzák a vegy­szeres gyomirtást és nagy gondot fordítanak arra is, hogy hektáron­ként — a talajszerkezet minősége szerint — legalább 35, illetve 50 ezer töszámot biztosítsanak. (Folytatás a 2. oldalon) Kiláboltak a kátyúból Marcelován ez idén már nem kí­sértenek a múlt év keserű emlékei, amikor csakis a központi alapokból kiutalt takarmányok segítségével menthették meg állatállományukat a súlyosabb katasztrófától. A szövetke­zet a kukoricatermesztés kiszélesíté­sével 35 vagonnal több szemestakar­mányt tárolhatott, mint amennyivel az évi termelési-pénzügyi terv szá­molt. Az 1961-es évi terméshozamokat a helyes talajelőkészltéssel, gondos sorközi megműveléssel csaknem meg­kétszerezték, lefektették a jövedelme­30 állattenyésztés további fejlesztésé í Prágában ezekben a napokban a 5 utolsó simításokat végzik a szere S lók a központi irányító szervezi < fő irányítótermén. Innen fogjá > szabályozni a népi demokratiku S országok villanyenergiájának el \ osztását és fogyasztását. Ez az el ^ síi ilyen jellegű berendezés a szu S cialista tábor országaiban. Képür s kön Ľuboš Rozhon építésvezeli ^ Josef Ctveráfiek és Miroslav Ce ^ pek, a Tíebífii Energetikai Kute s tóintézet munkatársai a szereié ^ és a központi irányító-berendezr s próbaüzemeltetése közben. V (Dezort J. felvétele — CTK /VWWAA/WVWVAft/WWWWWWJ

Next

/
Thumbnails
Contents