Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-10 / 341. szám, hétfő

CsoHsilovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) a munka termelékenységének növelését és teremtsük meg annak feltételét, hogy a bányász egyidejűleg gépész is legyen. Továbbra is arra kell törekednUnk, hogy az ostravai szénmedencében stabilizáljuk a munkaerőket. Népgazdaságunk fejlesztésében biztosítsuk az energetikai források kellő időelőnyét. Erőinket és anyagi eszközeinket nagyobb teljesítményű gépsorokkal felszerelt nagy villanytelepek építésére összpontosítsuk, az eddiginél jobban szervezzük meg a hőerőművek rendszerét is. A tüzelőanyag- és energetikai bázis fejlesztésével kapcsalatban a kongresszus hangsúlyozza, hogy a szénbányászat és az áramtermelés további növelése mellett múlhatatlanul szükséges, hogy minden szakaszon hatékonv intézkedéseket tegyünk a tüzelő és az energia gazdaságos kihasználására, mégpedig mind az üzemekben, mind a villanyművek, hőerőművek és egyéb létesítmények építésénél. Fontos feladat, hogy sürgősen megszüntessük a népgazdaság szállítási igényeit, és a közlekedésügy, főleg a vasutak közti egyenetlenséget. Hajtsuk végre a vasutak műszaki korszerűsítését az új technika komplex bevezetésével, ás mielőbb fejezzük be a vasútvonalak villamosítását, a nyersolajmotoros mozdonyok bevezetését Javítsuk meg a vezetés színvonalát, szilárdítsuk meg a munkafegyelmet, elsősorban a vasúti közlekedésben Növeljük a közlekedés hatékonyságát, főleg azáltal, hogy a vontatási áramokat az egész vasúti hálózatra elosszuk, véget vetünk a fölösleges szállításoknak, és célszerűen egybehangoljuk a közlekedésügy valamennyi ágának munkáját. Folytassuk a távösszeköttetések fejlesztését azáltal, hogy bevezetjük a korszerű távközlési technikát, főleg a távösszeköttetési és rádiós hírközlési hálózatban. A közszükségleti és élelmiszeriparban a korszerűsítés terve mellett dolgozzuk ki az elavult és nem gazdaságos üzemek leállításának tervét, főleg ott, ahol kevés a munkaerő. Hazai fogyasztásunk biztosítására és kiviteli célokra magas műszaki színvonalon bővítsük ki a közszükségleti iparnak azokat az ágazatait, amelyek részére elegendő jó minőségű nyersanyaggal rendelkezünk, tehát főleg az üveg- és kerámiai ipart s fokozatosan építsük ki azokat a termelési ágakat is, amelyek a gyarapodó hazai vegyipari bázisra támaszkodnak. Fordítsunk nagyobb gondot az erdőkre, amelyek nemzeti vagyonunk fontos részét teszik. A legrövidebb időn belül szüntessük mag a faanyagnak a természetes gyarapodást meghaladó kitermelését, amely veszélyezteti az erdő természetes megújhodását, s gyöngíti vegyiparunk és közszükségleti iparunk hazai nyersanyag-alapját. Gépesítsük az erdőgazdaságban a nehéz testi munkákat. Falun a párt politikájának legfontosabb tartalma, hogy teljesítsük fő feladatainkat, s mezőgazdaságunkat 1970-ig az ipar színvonalára emeljük a termelőerők sokoldalú fejlesztésével, a szocialista termelési viszonyok megszilárdításával. A mezőgazdasági termelés gyarapodása elsősorban megköveteli, hogy döntő módon fokozzuk a növénytermesztést, hogy minden hektár földről minél nagyobb termést takarítsunk be s ugyanakkor fokozzuk a munka termelékenységét és csökkentsük az önköltséget. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében döntő szerep jut a földalap teljes kihasználásának. Ez azt jelenti. — vezessük be a vetésterületek minél célszerűbb elrendezését, hogy fokozzuk a kenyérgabonának és azoknak a takarmánynövényeknek a termesztését, amelyek a helyi viszonyokban hektáronként minél több takarmányegységet és emészthető fehérjét biztosítanak; ilyen növények elsősorban a kukorica, takarmány-cukorrépa, hüvelyes takarmánynövények stb. Olyan vetőmagot és vetőanyagot használjunk, amely a legnagyobb termést biztosítja. Az illetékes szervek dolgozzanak ki konkrét terveket a vetésterületek beosztására; — folytassuk a talajjavítási munkálatokat; az öntözési berendezéseket elsősorban a legfontosabb termőterületekre összpontosítsuk; — következetesen hajtsuk végre a növénytermesztés szakosítását és összpontosítását; A föld termékenységének fokozására biztosítsuk a műtrágyafogyasztás fokozatos növekedését, hogy 1970-ben 200 kg tiszta tápértékű ipari műtrágyát juttassanak a mezőgazdasági terület minden hektárjának, a lehető legcélszerűbb összetételben; növeljük a gyomirtószerek, továbbá más növényvédő és stimuláns vegyszerek gyártását; — fordítsunk külön figyelmet 9 határvidékeken az egész földterület kihasználására és a termelés fokozására. Fejezzük be a mezőgazdaság komplex gépesítését, elsősorban a cukorrépa, burgonya és szemes kukorica növényápolási és termésbetakarítási munkáinak gépesítését. Biztosítsuk a technika teljes kihasználását, főleg a komplexmunkacsoportok és brigádok kibővítésével. A mezőgazdasági termelés fokozott gépesítése és kemizálása az agrotechnikai intézkedések mellett megteremti annak feltételeit, hogy 1970-ig országos átlagban a következő hektárhozamokat érjük el: búza 32 mázsa, szemes kukorica 50 mázsa, silókukorica 450—500 má zsa, cukorrépa 380 mázsa, burgonya 180 mázsa, évelő takarmánynövények 75 mázsa, réti széna 48 mázsa. A növénytermesztés lényeges fejlesztésével teremtsük meg a szükséges előfeltételeket, hogy 1970-ig az árutermelés országos átlagban a mezőgazdasági terület egy hektárjára számftva elérje a következő értékeket: 87 kg marhahús, 88 kg sertéshús, 10 kg baromfi, kereken 340 tojás é« 830 liter tej. Az állatenyésztési termelés nagyobb belterjességét továbbá a következőképpen biztosítjuk: — megjavítjuk a fajtenyésztő munka minőségét, az állatállomány egészségi állapotát; — fokozzuk a takarmányban az állati eredetű fehérjék arányát, vezessük be az élesztő fehérjék, aminosavak, húgyanyag-fehérjék, antibiotikumok termelését. Az állattenyésztési termelés szükségleteinek biztosítására építsük ki takarmány-iparunkat s aszalóinkat; — gondoskodjunk az állattenyésztési termelés célszerű szakosításáról és összpontosításáról. Az állattenyésztés fejlesztését célszerű létesítmények építésével biztosítsuk, amelyek lehetővé teszik a nagytermelési technológia és az ipari munkaszervezési módszerek alkalmazását. A szövetkezeti hizlaldák és baromfitenyésztő telepek mellett egyre nagyobb mértékben építsünk szakosított és műszakilag jól felszerelt állami mezőgazdasági nagyvállalatokat, amelyek biztosítják a vágósertések, baromfi tenyésztését és tojás termelését. A szarvasmarha tenyésztésben ajánlatos, hogy a mezőgazdasági üzemek fokozatosan áttérjenek az állatállomány nyflt felújítására. A dolgozók korőilagának és szakképzettségének megjavítása érdekében évente kereken 40 000 fiatalt — tanoncot kell megnyerni a mezőgazdaság számára, elsősorban a falusi ifjúság soraiból, s biztosítani kell kedvező munkafeltételeiket. Egyidejűleg növeljük a középiskolai és főiskolai végzettségű mezőgazdaság? szakemberek számát, g gondoskodjunk arról, hogy tanulmányaik elvégzése után mezőgazdaságunkban dolgozzanak. Nyerjük meg a hivatalokban és a népgazdaság más ágaiban működő mezőgazdasági szakembereket, hogy szakemberekként ezentúl mezőgazdasági üzemeinkben dolgozzanak. A mezőgazdaság irányításának központjaként alakítsuk meg a CSKP Központi Bizottsőgának mezőgazdasági szakbizottságát. A beruházási építkezések területén és az építőiparban a következő időszakban fő feladataink ezek: — biztosítsuk az állami terv által történő egységes vezetést. A gépi beruházások javára csökkentsük az építőipari beruházások arányát; — csökkentsük a befejezetlen épületek fölöslegesen nagy számát, s minél előbb helyezzünk üzembe minél több épülőfélben levő termelő létesítményt, amelyekre népgazdaságunknak sürgős szüksége van. A fennálló bonyolult helyzet mielőbbi megoldása érdekében a legközelebbi három-négy esztendő során csökkentsük 3Q—40 százalékkal az egyidejűleg folyó építkezések számát; a jóváhagyott beruházások végrehajtása során ügyeljünk a beruházások komplex jellegére; — a beruházási összegeket osszuk el úgy, hogy biztosítsuk a mezőgazdaságnak gépekkel és vegyszerekkel való ellátását, a feldolgozó iparágak, főleg a gépipar sokkal szélesebb körű rekonstrukcióját, valamint az értékes hazai nyersanyagok hatékonyabb kihasználását; — az építőiparban törekedjünk messzemenőbben az ipari munkamódszerek bevezetésére; — alkalmazzuk szélesebb közben a típusterveket, egységesített épületelemeket, kiváló minőségű cementfajtákat, könnyű építőanyagokat stb.; — az építőipar szervezését és vezetését hozzuk összhangba az ú] feladatokkal és feltételekkel; — javítsuk meg a területi tervezést, fordítsunk nagyobb gondot az építészetre és a várostervezésre; — fordítsunk továbbra is figyelmet a határmenti járások fejlesztésére, az egész társadalom érdekei szerint; A kongresszus hangsúlyozza: elsősorban ez egész társadalom érdekeit kell biztosítani, gondoskodni kell arról, hogy a beruházási eszközöket minél gazdaságosabban és hatékonyabban használják fel. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy minél jobban ki kell használni a meglevő termelő kapacitásokat, azáltal, hogy növeljük a műszakik számát. Ezzel kapcsolatban nem szabad további beruházásokat engedélyezni ott, ahol nem használják ki az állóalapokat. A termelőerők további fejlődésében döntő szerepet játszik a tudományos és technikai haladás. Irányításának, a tudományos kutató munka irányításával együtt tehát arra kell szolgálnia, hogy kielégítse a társadalom mai és távlati szükségleteit, elsősorban az anyagi termelésben. A kongresszus hangsúlyozza, hogy népgazdaságunk műszaki színvonala emelésének fő útjai a következők: — építsünk korszerű üzemeket, amelyek biztosítják a termelés nagyfokú összpontosítását és szakosítását, helyettesítsük velük az elavult és nem gazdaságos üzemeket; — folytassuk tovább a meglevő üzemek célszerű rekonstrukcióját és korszerűsítését, korszerű gépek felszerelésével használjuk ki tökéletesen a gyártási felületeket; — a haladó technológia és technika szellemében komplex módon úgy oldjuk meg a termelési folyamatok valamennyi problémáját, hogy az egyes szakaszok technikailag elmaradt részei ne fékezzék a többi szakaszon a tudomány és a technika felfedezéseinek teljes kihasználását. Ezzel kapcsolatban növeljük a műszerek, készülékek és készítmények gyártását, s oldjuk meg az eddig elhanyagolt mellék- és segédmunkák gépesítését, főleg a vállalaton belüli szállítások és az anyagkezelés problémáit; — vezessük be a folyamatos gyártásmenetet, valamint a termelés olyan technológiai módszereit, amelyeket nagyfokú folyamatosság jellemez, s amelyek megteremtik a termelés automatizálásának lehető legkedvezőbb feltételeit; — fokozzuk a komplex gépesítést és vezessük be a termelés automatizálását. A népgazdaság műszaki színvonalának minőségi megjavítása érdekében összpontosítsak a tudományos kutatás, fejlesztés és tervezés erőit, az alábbi feladatok biztosítására: — nagy hatékonyságú gépek és gépi berendezések, nagyobb fokú gépesítést és automatizálást biztosító gépek, különbözőképpen összerakható elemekből álló, szerkezetileg egységesített gépek gyártása; — kiválő minőségű kohászati készítmények gyártása, amelyek hozzőjárulnak a fajlagos fogyasztás csökkentéséhez, tehermentesítik a szállítást és az anyagkezelést, sok esetben fokozzák a gyártmányok tartósságát; — plasztikus műanyagok, műanyagszálak és egyéb vegyipari készítmények gyártása, amelyeket a népgazdaság valamennyi ágában fokozott mértékben felhasználhatnak. A népgazdasőg valamennyi ágában létesítsünk kísérleti és próbaüzemeket, ahol felülvizsgáljuk a tudomány és a technika új felfedezéseinek felhasznőlásáf, a gépek, készülékek, berendezések stb. technológiai problémáinak megoldáséban. A tudományos kutatás feladatait szorosan kapcsoljuk egybe országunk gazdasági és kulturális fejlesztésének terveivel. Használjuk fel azokat a lehetőségeket, amelyeket a Szovjetunióval és a többi szocialista őllammal fennálló tudományos és műszaki együttműködésünk, a tudományos kutatás feladatainak egybehangolősa biztosít, és éljünk a vilőg tudomőnyőnak eredményeivel is. Javítsuk meg a tudományos technikai és gazdasági információk rendszerét, biztosítsuk lehető legnagyobb mérvű felhasználásukat. Fejlesszük erőteljesen az alapvető elméleti tudományágak kutató munkáját, hogy biztosítsuk a tudományos kutatás kellő időelőnyét a pillanatnyi szükségletekhez képest. A tudományos kutatómunkát úgy irányítsuk, hogy kielégítse a társadalom mai és távlati szükségleteit, elsősorban az anyagi termelés területén Gyorsítsuk meg oly fontos gyakorlati feladatok megoldását, mint például az energetikai bázis állandó gyarapodásának biztosítása, sokkal jobb minőségű anyagok felfedezése és kihasználása, ami jelentősen befolyásolja a népgazdaság további fejlődését, foglalkozzunk az élő anyag kutatásával. Tegyünk megfelelő intézkedéseket, hogy a tudományos kutatás eredményeit gyorsabban vezessék be a termelésben. A tudományos kutatás és fejlesztés bázisát fejlesztve fokozatosan javítsuk meg a tudományos kutató és fejlesztő intézetek személyzeti összetételét, anyagi ellátásőt, javítsuk meg a tudomónyos dolgozók és kutatók szakkepzettA termelőerők fejlesztésében, a társadalmi munka termelékenységének fokozásában meszszemenő lehetőségeket biztosít számunkra a nemzetközi szocialista munkamegosztás. A XII. kongresszus támogatja azt a javaslatot, hogy alakítsák meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok egységes tervezd szervét és helyesnek tartja, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás adta lehetősegeket nevezetesen a következő feladatokra összpontosítsák: — a nyersanyag-, tüzelő- és energetikai mérleg szűk keresztmetszeteinek leküzdesere, ami azt jelenti, hogy együttes erőfeszítésekkel ott fejlesszük a nyersanyag-termelő iparágakat, ahol a legnagyobb eredmény várható; — a feldolgozó iparágak korszerűsitesére, a termelés szakosításának és összpontosításának kihasználáséval; — a közszükségleti cikkek árucserejenek fokozására. A szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítésével így tovább erősítjük gazdaságunknak a tőkés államoktól való fűggetlenseaét, elsősorban a nyersanyag- és élelmiszerellátásban. Szélesítsük ki együttműködésünkét a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkai Ahhoz, hogy biztosítsuk népünk életszínvonalának további emelkedését, a kongresszus szükségesnek tartja: p — a nemzeti jövedelem gyarapodásának megfelelőn 1984-től 1970-ig legalább 25 százalékkal növeljük a lakosság személyes fogyasztását; — fokozzuk mindenfajta élelmiszer termelését és árusítását, javítsuk meg a lakosság táplálkozásának összetételét, főleg azzal, hogy növeljük az állati termékek, gyümölcs és zbld ség arányát A hús, húskészítmények és tojás, tej és tejtermékek, gyümölcs és zöldség eladását 1970-ig körülbelül egyharmadával növeljük; — minden tekintetben fejlesszük az ételek aiőállitását és felszolgálását az üzemi, iskolai és nyilvános étkezdékben; — fokozzuk az iparcikkek gyártősát és eladását, hogy jobban kielégítsük a dolgozók szükségleteit, főleg ruházati cikkekben és lábbeliben gondoskodjunk a dús választék bizto-< sításáról. 1970-ig egészben véve több mint egyharmadával kell növelni az iparcikkek eladását; — a többgyermekes családok életszínvonalának emelése érdekében szélesítsük ki az iskolaköteles kornál fiatalabb gyerekekről való gondoskodást és az iskolánkívüli gyermekgondozást biztosítsuk, hogy a dolgozó anyák gyerekeinek 85 százaléka az iskolában étkezhessen. Teremtsük meg annak feltételeit, hogy hároméves kortól a gyerekek 70—75 százalékát óvodákban helyezhessék el, építsünk bölcsődéket, óvodákat, iskolai napközi otthonokat, diákklubokat, gyermekjátszó-tereket, sporttelepeket, ennek érdekében biztosítsuk a gyárak, szakszervezetek és egységes földművesszövetkezetek fokozott segítségét; — a betegségek megelőzése és általában az egészségügyi gondoskodás megjavítása keretében fordítsunk fokozott figyelmet a közvetlenül a munkahelyen történő egészséggondozásra, főleg a kulcsiparágakban, és törődjünk fokozott mértékben gyermekeink egészségével; — bővítsük ki és javítsuk meg elsősorban azokat a szolgálatokat, amelyek biztosítják a lakóházak karbantartását és tatarozását; — javítsuk meg a vasúti személyforgalmat, autóbusz- és városi közlekedést, főleg a nagyvárosokban és iparvidékeken; — a lakásépítés terén vizsgáljuk meg annak lehetőségeit, hogy túlteljesítsük az eredetileg megállapított feladatot, 1200 000 lakás építését. Továbbra is érvényesítsük azt az elvet, hogy a lakáskérdést elsősorban Prágában, Ostrava vidékén, Ostí vidékén és a sokolovói szénmedencében oldjuk meg. Szélesítsük ki a lakásépítés szövetkezeti formáját, s ezáltal biztosítsuk a dolgozók fokozott részvételét a lakáskérdés megoldásában. A lakásépítések mellett biztosítsuk a berendezési tárgyak, bútorok, textilanyagok és egyáb háztartási cikkek termelésének megfelelő növelését; — rendezzük a járadékbiztosítást, hogy jobban megfeleljen szocialista társadalmunk gazdasági lehetőségeinek és további fejlődésének, elősegítse, hogy a dolgozók az elért korhatáron túl is önként résztvehessenek a termelőmunkában. Érvényesítsük azt az elvet, hogy vagy bér, vagy járadék, szüntessük meg a harmados jőradékok kifizetését, számoljuk fel a tőkés biztosítási rendszerek maradványait. Csökkentsük az alacsony és legmagasabb járadékok közti különbséget, állapítsuk meg, hogy a járadék nem haladhatja meg a tiszta bér 90 százalékát, ugyanakkor azonban legfeljebb 1400 korona lehet a harmadik, 1800 korona a második és 2000 korona az első munkaosztályban; — hosszabbítsuk meg félévre a munkaviszonyban lévő nők anyaszabadságát, biztosítsuk számukra annak lehetőségét, hogy további félévre fizetésnélküli szabadságot kaphassanak. Az anyasági juttatások nagyságát a született gyerekek szőma szerint szabályozzuk, s a nők járadékjogosultsőgának, valamint a járadék nagyságának megállapításánál vegyék számba a három évesnél fiatalabb gyerekekről való gondoskodást. A nők öregkori járadékjogosultságának korhatárát gyermektelen nőknél 57 évben, egy gyermekes anyáknál 38 évben, kétgyermekes anyáknál 55 évben, 3—4 gyermekes anyáknál 54 évben, a 9 és többgyermekes anyáknál 53 évben állapítsák meg; — fokozatosan rövidítsék le a munkaidőt olyképpen, hogy 1970-ig a föld alatt dolgozó bányászok, valamint különösen nehéz és egészségre ártalmas munkáknál foglalkoztatott dolgozók munkaidejét heti 40 órára, a többi üzemben heti 42 érára szállítsák le. Az ünnepek megállapítását egybe kell hangolni a munkaidő rövidítésével. A népgazdaság valamennyi jelenlegi problémájának eredményes megoldása és a XII. kongresszuson kitűzött feladatok teljesítése megköveteli az állami és gazdasági szervek irányító és szervező munkájának határozott megjavítását. A kongresszus kiemeli, hogy a népgazdaság mostani fogyatékosságainak belső fő oka a demokratikus centralizmus elvének megszegése az irányításban és a tervezésben. A XII. kongresszus ezért szükségesnek tartja elsősorban a központi irányítás erősítését és megjavítását, s a társadalmi érdekek teljes érvényesítését az irányítás valamennyi fokán. A gazdaság irányításában a fő feladat a kormányra hárul, amelynek meg kell szilárdítania és el kell mélyítenie a minisztériumok és a központi szervek felelősségét az állami tervfeladatok teljesítéséért és ennek biztosításáért. A kormánynak közvetlenül kell irányítania a politikai, gazdasági irányelvek összeállítását, egységesítenie kell és egybe kell hangolnia az ágazati tervek kidolgozását. A központi irányítás megszilárdítása érdekében fontos, hogy a minisztériumok az egész ágazatban a következő elvek alapján teljes mértékben feleljenek az állami tervfeladatok általános biztosításáért és teljesítéséért: a minisztériumok nemcsak a vállalatok és üzemek állami tervfeladatainak kidolgozásáért, hanem általános biztosításáért és teljesítéséért is felelősek; felelősek a tőrcán belüli és kívüli kooperálásáért; felelősek ágazatuk anyagi-műszaki ellátősáért; az egész termelési szakasz keretében felelősek az új technika és technológia fejlesztésének és alkalmazásának központi irányításáért; felelősek ágazatuk dolgozóinak szakmai neveléséért, s részben a társadalmi szükségleteknek megfelelő elosztásukért. Növekszik az állami és a gazdasági szer(Folytatás a 3. oldalon). ÚJ SZÚ 2 * 1962. december 10.