Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-10 / 341. szám, hétfő

Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) vek, s a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak és dolgozóinak közvetlen felelőssége a lenini munkamódszerek betartásáért a népgazdaság tervszerű irányításában, valamint a káderek neveléséért és szaktudásának fokozásáért. A dolgozók részéről az ellenőrzés egyidejű elmélyülése mellett ez segítse elő a fölérendelt szervek ellenőrző tevékenységének fokozódását is. A XII. kongresszus elhatározta, hogy üzemi és helyi nppi ellenőrző bizottságokat, a járásokban és kerületekben népi ellenőrzési és statisztikai bizottságokat kell létesíteni. Ilyen bizottiág alakul a Szlovák Nemzeti Tanács mellett, s Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság létesül a kormány szerveként. A helyi és az üzemi népi ellenőrző bizottságokat közvetlenül, a járási és a kerületi népi ellenőrző és statisztikai bizottságokat pedig kUldöttek által választják. — A köz ponti bizottságot a Nemzetgyűlés, Szlovákiában pedig a Szlovák Nemzeti Tanács választ ja. A jelenlegi Központi Ällami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal, valamint területi, ke rületi és járási osztályai az illetékes népi ellenőrző bizottságok apparátusaivá válnak. A népi ellenőrző bizottságok a pártszervek kel és szervezetekkel a legszorosabb együttműködésben, vezetésükkel fejtik ki tevékenységüket. Valamennyi gazdasági dolgozó köteles a szakszervezetekkel és szerveikkel együtt fejleszteni és szervezni a termelési dolgozók alkotó kezdeményezését úgy, hogy a pártés kormányhatározatokban, valamint az állami tervben kifejezett társadalmi érdekeknek megfelelően hozzájáruljon a termelés fejleszté séhez és. a feladatok teljesítéséhez. Az irányítás legfontosabb eszköze az állami terv, amelynek tekintélyét állandóan erősítenünk kell.' Az irányító munka tökéletesítésének fontos része/ a tervező munka tudományos alapra helyezése, többek között tökéletesebb számítógépek széleskörű alkalmazásával. Annak érdekében, hogy terveink jobban megfeleljenek a gazdasági fejlődés szükségleteinek és jellegének, fontos, hogy; — fokozatosan elérjük a tervezés folyamatosságát; — a tervek összeállításánál számítsanak a feladatok túlteljesítésének lehetőségére, a szükséges tartalékok létrehozására és fenntartására; — tökéletesítsük a tervezési és értékelési mutatók rendszerét úgy, hogy megszűnjék az olyan mutatók negatív hatása, mint az össztermelési és a Belőle eredő munkatermelékenységi mutató, amely nem ad objektív képet a feladatok teljesítéséről, és inkább a műszaki-gazdasági mutatókra támaszkodjunk; — tervszerűen irányítsuk az állóalapok kihasználását, főként a műszakok számának növelésével; — hatékonyan használjuk fel a nyersanyagot és anyagot. Rendszeresen vizsgáljuk felül az anyagkészleteket és fogyasztási normákat, ne engedjük meg, hogy a készletek túllépjék a megszabott normát; — tökéletesítsük az anyagi érdekeltség rendszerét, főként a prémiumrendszert úgy, hogy hatásosabban elősegítse a terv túlteljesítését és a társadalmi érdekek elsődleges érvényesülését, foként a műszaki fejlesztés, a munkatermelékenység emelkedése, az önköltség csökkentése és a termékek minőségének javítása terén; — tökéletesítsük és következetesen alkalmazzuk a vállalaton belüli önálló gazdasági elszámolás rendszerét. A kongresszus az áralakulással kapcsolatban a központi irányítás megerősítésére, állami ármegőllapító bizottság létesítését határozza el. Annak az elvnek tekintetbe vételével, hogy a népgazdaságban minél szilőrdabbak legyenek a szervezeti kapcsolatok, halaszthatatlanul olyan módosításokat kell eszközölnünk, amelyek a kapcsolatok egyszerűsítését, javulását eredményezik és összhangban vannak a népgazdaság műszaki-gazdasági fejlesztésének távlatával. Állandóan javítsuk az irányító és igazgató apparátus munkájának módszereit és minőségét, szorgalmazzuk a maximális gazdaságos ságot. • • • A proletárdiktatúra biztosította nálunk a szocialista rendszer teljes győzelmét. Államunk új fejlődési szakaszba lépett, melyben a proletárdiktatúra állama folyamatosan egyetemes népi állammá fejlődik. A kongresszus R tényből kiindulva feladatul tűzi ki. a munkások, a szövetkezeti parasztok és az értelmiségiek közeledésének további tevékeny elősegítését. A kizsákmányoló osztályok maradványainak felszámolásával párhuzamosan fokozatosan elhal az állam elnyomó funkciója, viszont növekszik gazdasági, szervező és kulturális nevelő szerepe a szocialista társadalom építésében. Ez teszi szükségessé a legfelső államszervek és központi hivatalok — a Nemzetgyűlés, a kormány, a minisztériumok és a továbbiak tevékenységének megjavítását, főként a népgazdaság irányításában. Államunk nemcsak a dolgozók szilőrd osz tályszövetségének, hanem a két teljesen egyenjogú szocialista nemzet, a csehek és szlovákok s a többi nemzetiség testvéri egységé nek államává válik. A kongresszus feladatul tűzi ki a szlovákiai kerületek fejlesztésének folytatását úgy, hogy újabb lépést tegyünk gazdaságuk, főként a mezőgazdaság színvonalának kiegyenlítésére a cseh országrészek színvonalával. Politikai téren a központi irányítás további elmélyítése mellett fejlesztenünk kell a központi szlovák nemzeti szervek, elsősorban a Szlovák Nemzeti Tanács tevékenységét. Továbbra is szenteljünk nagy figyelmet népeink szocialista kulturája fejlesztésének. A kongresszus a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek kölcsönös közeledése fő útjának a közös érdeket és a szocialista társadalom továbbfejlődéséért folytatott küzdelmet tartja. A biztonsági, ügyészségi és bírósági szervek feladata rendszerünk védelme, a szocialista törvényesség őrzése, harc a lakosság biztonságát, a szocialista tulajdont veszélyeztető és a szocialista együttélés szabályait megsértő elemek ellen. Amíg nem győznek az általános és teljes leszerelésre tett békejavaslatok, amíg az imperialisták részéről fennáll a háború veszélye, addig szilárdítani fogjuk hazánk véderejét és biztonságát, továbbfejlesztjük a hadsereg építésének lenini elveit, biztosítjuk a fegyveres erők magasfokú harci készültségét, tökéletesítjük fegyverzetüket és technikai felszerelésüket, szilárdítjuk a Varsói Szerződés fegyveres erőinek egységét. Tovább növeljük a dolgozók részvételét a gazdaság irányításában és az államigazgatásban, tovább tökéletesítjük a szocialista demokráciát. A nemzeti bizottságok fontos szerepet töltenek be a szocialista demokrácia kibontakozásában. A kongresszus hangoztatja, hogy a nemzeti bizottságok jogköre érvényesülésének súlypontja a társadalmi érdekek és szükségletek szem előtt tartása és biztosítása legyen. Állandóan növeljük a választott szervek és a képviselők felelősségét a társadalmi érdekekért és felelősségüket a dolgozókkal szemben. A nemzeti bizottságok tevékenysége főként a közszolgáltatások általános fejlesztésére és a kulturális-nevelő munkára irányuljon. A párt a nemzeti bizottságok legfontosabb szerveinek a plénumokat és a szakbizottságokat tartja, amelyek fő szerepet játszanak abban, hogy rendszeresen fokozódjék a dolgozók részvétele a gazdaság, a kultúra irányításában és az államigazgatásban. A nemzeti bizottságok tevékenységének fő módszere az emberek körében végzett mindennapi élő, szervező munka legyen. A kongresszus egyetért azzal, hogy a Központi Bizottság beszámolója értelmében tovább tökéletesítsük demokratikus választási rendszerünket. A forradalmi szakszervezeti mozgalom tevékenysége mégjobban irányuljon a munkahelyekre. A kongresszus az elkövetkező időszakban a következőkben látja a szakszervezetek legfontosabb feladatait: — az üzemekben és a vállalatokban az irányítás valamennyi fokán termelési értekezletek révén gondoskodjék azoknak a formáknak teljes kihasználásáról és rendszeres tökéletesítéséről, amelyek lehetővé teszik a dolgozók részvételét a termelés irányításában; — javítsa és tökéletesítse a szocialista munkaversenyt, főként a szocialista munkabrigádok mozgalmát, segítse elő a munkához való szocialista viszonyért indult mozgalom kibontakozását, mindenképpen támogassa a kezdeményezés újabb formáinak kibontakozősát; — határozottan küzdjön a munka és a technológiai fegyelem megsértői ellen; — támogassa a dolgozóknak a műszaki fejlesztésre, a haladó munkamódszerek, újítási javaslatok alkalmazására és terjesztésére, szakképzettségük fokozására irányuló törekvését; — gondoskodjék a munka- és életkörnvezet kultúrájáról. A szakszervezetek állandóan bővítsék az önkéntes társadalmi munkát. Ma már reális lehetőségek vannak a függetlenített dolgozók számának lényeges csökkentésére. A kommunista társadalomba valő átmenet feltételei megteremtésériek távlata megköveteli, hogy a pártszervek és -szervezetek lényegesen jobban gondoskodjanak a fiatalok neveléséről. A kongresszus a CSISZ és a pionírszervezet tevékenységének irányításában fontosnak tartja e szervek fokozott részvételét az ifjúság marxista—leninista szellemű nevelésében, hogy kialakuljanak a munkában és a közéletben tevékeny, rendkívül művelt kommunista ember erkölcsi vonásai. Küzdjünk az ifjúság egy részénél megnyilvánuló, politikától tartózkodó irányzatok ellen. A CSISZ a többi társadalmi szervezettel karöltve jól használja tel a kultúra, a művészet és a testnevelés valamennyi eszközét, fejleszsze a fiatalok ízlését, alkotóképességét és fizikai rátermettségét. A Csehszlovák Testnevelési Szövetségnek fontos szerepet kell játszania az ifjúság és a dolgozók fizikai felkészültségének fokozására irányuló törekvésben. A társadalom életében az ideológiai munka jelentőségének állandó növekedése — a szocialista fejlődés törvényszerűsége. Az SZKP XX. kongresszusa, amely elítélte a személyi kultuszt, helyreállította és továbbfejlesztette a pártélet lenini elveit és normáit, döntő határkő volt az ideológiai munka hatásosságának fokozásában. Az SZKP XXII. kongresszusa és a kommunista társadalom építésének általa elfogadott programja is nagymértékben hozzájárult ehhez. Bizonyos felélénkülés és fellendülés ellenére ideológiai munkánkon még mindig érezhető az elméleti tevékenység lemaradása és lebecsülése, a marxizmus—leninizmus formális tanulmányozása és ez élettől való elszakítottsága. Ideológiai munkánk nem eléggé offenzív. A következő időszakban az ideológiai munka fő küldetése aktív segítség az új, kommunista ember nevelésében. Valamennyi pártszerv és -szervezet, minden kommunista felelősségteljesen vegyen részt ebben a munkában. A pártmunkában következetesen kapcsoljuk össze a szervező és a nevelőmunkát. A vezetők irányító és szervező munkája csak akkor lehet hatásos, ha rendszeresen összekapcsolják a nevelő és öntudatcsító tevékenységgel. A párt elméleti munkájának bátor szellemű továbbfejlesztése, az SZKP és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom tapasztalatainak kihasználása nélkül a szocialista társadalom fejlesztése elképzelhetetlen. Pártunk következetesen harcol a marxizmus-leninizmus revizionista meghamisítősa és dogmatikus megnyirbálása ellen. A jobb- és baloldali elhajlások elleni harc jól bevált módszere a pártmunka lenini normáinak következetes érvényesítése. Ezért a kongresszus feladatul tűzi ki, hogy figyelmünk a lenini normák és elvek' elméleti kidolgozására, megmagyarázására és gyakorlati érvényesítésére irányuljon A dolgozók kommunista nevelése megköveteli, hogy az ideológiai munkában figyelmet szenteljünk főleg: — a munka iránti kommunista viszony kialakításának; az új technika és a kezdeményezés teljes mérvű támogatásának. A szocialista munkabrigádok és a munka iránti szocialista vi|konyért, a munkásbecsületért, a parasztbecsületért indított mozgalom támogatásának. A munkát, főleg a fizikai munkát lebecsülő magatartás elleni harcnak; az „aki nem dolgozik, ne is egyék" elv szellemében az élősködés elleni engesztelhetetlen küzdelemnek; — a társadalmi érdekek előnyben részesített érvényesítéséért folyó határozott harcnak; az állam és a gazdaság irányításában a demokratikus centralizmus alapelve érvényesítésének; az emberek közti legnemesebb elvtársi kapcsolatok fejlesztésének; — a proletár nemzetköziség kérdéseinek; a szocialista rendszer országai és az egész világ kommunista és forradalmi munkásmozgalma egysége megszilárdításának. Baráti kapcsolataink állandó elmélyítésének a szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval. Az imperialista elnyomás elleni kérlelhetetlen harcinak; a gyarmati uralom alól felszabadult vagy felszabadulásért küzdő országoknak nyújtott sokrétű segítség megvilágításának; — az antikommunizmus elleni engesztelhetetlen harcnak, mivel ez a burzsoázia legjelentősebb eszmei fegyvere; a burzsoá nacionalizmust, sovinizmust kiváltó, » az emberek gondolkozásmódjában a vallási előítéleteket és a burzsoá csökevényeket tápláló valamennyi ellenséges nézet elleni harcnak. """ A párt ideológiai munkája fejlesztésében a legfontosabbá váljon a kommunisták politikai-eszmei nevelése, amelyet tömegalapon, de rugalmasabban és megkülönböztetetten fejlesszünk, minden egyes kommunista aktivitásának további növelésére törekedve. Továbbra is törekedjünk arra, hogy a párton kívülieket tömegesen bevonjuk a pártoktatásba. A szocialista társadalom fejlesztésének rendkívül fontos feladata valamennyi dolgozó műveltségének és szakképzettségének lényeges gyarapítása. Ennek érdekében főleg arra törekedjünk, hogy: — a társadalmi szervezetek, az üzemek és a vállalatok is nagyobb részt vállaljanak a nevelési és művelődési intézmények fejlesztéséből, az állami terv és költségvetés által igényelt szükséges anyagi és káder feltételeinek biztosításából; — összhangban a főiskolai, főleg műszaki és természettudományi végzettséggel rendelkező káderek számával és felkészültségével szemben támasztott növekvő igényekkel, főleg matematikában, fizikában, kémiában és biológiában intenzíven készítsük fel a kádereket az új ágazatok számára is; — kialakítsuk annak szükséges feltételeit, hogy lényegében az egész tanköteles ifjúság, amely érdeklődést tanúsít és megfelelő adottságokkal is rendelkezik, teljes középiskolai műveltségre tegyen szert; — lényegesen tökéletesítsük a tanonciskolákban a munkás- és parasztgyerekek oktatását, hogy az iskola elvégzése után szakképzettségüket gyarapítva, a középiskolőt, sőt a főiskolát is elvégezhessék; — céltudatosan és tervszerűen gondoskodjunk a munkaviszonyban álló dolgozók tanulmányairól, úgy, hogy az 1970—1975-ös években a tanulóknak hozzávetőlegesen ötven százaléka ilyen formában tanuljon. A szakember-képzés tervei a vállalatokban és minisztériumokban váljanak az irányító és tervező munka szerves részévé. Az eddiginél hatásosabban fejleszszük a vállalati nevelő intézményeket. Gondoskodjunk arról, hogy egységes összefüggő rendszert alkosson az iskolai és az iskolán kívüli oktatás valamennyi formája. A műveltség fejlesztésének múlhatatlan feltétele a pedagógusok politikai és szakmai színvonalának emelése, a tanítók és a nevelők szükséges számának biztosítása, s a korszerű technika lehetőségeinek alkalmazásával az oktatás új módszereinek bevezetése. Rendkívül nagy figyelmet szenteljünk valamennyi fokú iskolán a kommunista nevelés elmélyítésének, növeljük a tanítók felelősségét a kommunista nevelésért és ezen a téren valamennyi főiskolai tanszék, elsősorban a marxizmus—leninizmus tanszékei, nagyobb befolyást gyakoroljanak. Valósítsuk meg az oktatásnak élettel és termelési gyakorlattal való szoros kapcsolatának alapelvét. A kongresszus kedvezően értékeli a művészet és a kultúra eredményeit az elmúlt időszakban. A művészet és a kultúra icvábbfejlesztésének feltétele az, hogy határozattan törekednie kell a jelenlegi élettel és a nép munkájőval való kapcsolata megszilárdítására. Olyan művekre van szükségünk, amelyek művészi hitelességgel ábrázolják pezsgő életünket, gazdagítják az ember szellemi életét, hogy egész lényével átélje a mát és tevékenyen küzdjön a kommunista jövőért. Az ilyen művészet kizárja a sematizmust, a középszerűséget és a maradiságot. A művészek ebben a szellemben keressék és kövessék az új utakat és alkotó eljárásokat. A művészet kibontakozása megkívánja, hogy határozottan leszámoljunk a liberalizmus irányzataival, a burzsoá ideológia és a kispolgári mentalitás befolyásával, a művészek alkotó munkásságát lebecsülő magatartás megnyilvánulásaival és az új, merész gondolatok iránti lagymatagsággal. Mindez nagyobb igényeket támaszt a kulturális és művészi front valamennyi szervének és intézményének politikai, szervező és alkotó jellegű eszmei tevékenységével, valamint az elméleti és a kritikai munkásság színvonalával szemben. Még nagyobb és rendszeresebb figyelmet fordítsunk az eszmei hatás, a kulturális és művészeti javak terjesztése valamennyi eszközére, a sajtóra, televízióra, rádióra, könyvkiadásra stb. Ezek az eszközök az eddiginél jobban járuljanak hozzá a dolgozók politikai és szakismeretei gyarapításához, érzelmi életük, szépérzékük és ízlésük fejlesztéséhez. A kongresszus hangsúlyozza, azt az igényt, hogy helyezzük tudományos alapokra az ideológiai munka irányítását. Ez elsősorban megkívánja az ideológiai munka valamennyi szerves részének, az elméletnek, a propagandának és az agitációnak egységes irányítását, az ideológia és kulturális front valamennyi eszközének összpontosítását a párt vezetésével, hogy állandóan és megkülönböztetetten, kimondottan kommunista szellemben hatást gyakoroljanak a társadalom minden tagjára. Lenini pártunk tevékenységében a XI. kongresszus óta eltelt időszakban teljes egészében kifejezésre jutottak az SZKP történelmi jelentőségű XX. és XXII. kongresszusának következtetései. A CSKP KB mélyrehatóan elemezte azt az időszakot, amelyre rányomta bélyegét a személyi kultusz hatása, állandóan és erélyesen harcolt az irányítás lenini normáinak és alapelveinek érvényesítéséért és fejlesztéséért a párt munkájában. A kongresszus jóváhagyja a személyi kultusz maradványainak következetes felszámolására vezető elvi jelentőségű központj bizottsági határozatokat. Ezek az intézkedések hozzájárultak a párt vezető szerepének elmélyítéséhez, akcióképessége növeléséhez és a tömegekkel való kapcsolatának megszilárdításához. A kongresszus fő feladatként hangsúlyozza, a párt vezető szerepe további szilárdításának és életünk valamennyi szakaszán döntő fontosságú irányítása tökéletes biztosításának igényét. Ezzel kapcsolatban kiemeli főleg a kommunisták élcsapat szerepének, valamennyi pártszerv és pártszervezet tevékeny, kezdeményező munkásságának jelentőségét a párt politikájának kidolgozásában és megvalósításában. Kiemeli egyben a párt eszmei és szervezeti egysége állandó szilárdításának szükségét. A pártirányítás oszthatatlan része a tömegek körében egységesen kifejtett szervező és nevelőmunka, a káderpolitika és az új fejlődési szakasz követelményeivel összhangban álló határozatok teljesítésének ellenőrzése. Sürgető követelmény az, hogy munkánkból kiküszöböljük a deklaratív jelleget és a kampányszerűséget. Munkánknak és főleg irányító szervező tevékenységünknek, teljesen konkrétnak kell lennie s mindig a politikai irányvonal helyes megvalósítására, a gazdasági és a kulturális építés alapvető feladatainak megoldására kell irányulnia. Az új alapszabályzat váljon a párt vezető szerepe helyes érvényesítése hathatós eszközévé. A tagok nagy létszáma és a kommunistákkal szemben támasztott magas fokú igények határozzák meg további eljárásunkat a párt növekedésének szabályozásában. Az új tagok felvételét továbbra is úgy szabályozzuk, hogy a párt tagjainak létszáma megmaradjon a jelenlegi szinten. A létszám csekély emelkedése ott szükséges, ahol ezt a párt érdeke megkívánja. A XII. kongresszus, szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének feladataiból kjinöu'va, valamennyi pártszerv, pártszervezet és minden kommunista feladatául tűzi: — összpontosítsanak minden erőt a szocialista társadalom sokoldalú fejlesztésére. Erősítsék az anyagi-műszaki bázist, szilárdítsák a szocialista társadalmi viszonyokat és fejlesszék a dolgozók kommunista nevelését* — konkrét szervező munkával gondoskodjanak az 1963. évi terv és a hétéves terv teljesítéséről, sokoldalúan támogassák a műszaki haladást. Álljanak az élén annak a törekvésnek, amelynek célja legfontosabb feladatunk teljesítése, az, hogy a mezőgazdaság 1970-ig érje el az ipar színvonalát. Fejlesszék a szocialista munkaverseny minden haladó forrná. (Folytatás a 4. oldalon) 1962. december 10. * ŰJ SZÓ 3