Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-08 / 339. szám, szombat

Csehszlovákia Kommmiista Pártjának XII, kongresszusa r Éljünk helyesen a szocializmus vívmányaival és tudományosan A CSKP Központi Bizottságának beszámolója, amelyet Novotný elvtárs adott elő, Joggal magasra értékeli társadalmunk fejlődését pártunk XI. kongresszusa óta. Ebben az Időszakban pártunk politikai, ideológiai és szervezeti viszonylatban tovább erősödött. Elmélyült és megszilárdult vezető szerepe. Ez döntő módon befolyásolta az adott időszak társadalmi fejlődése alapvető problémáinak sikeres megoldását, azt, hogy a szocialista társadalmi rend győzelemre Jutott. A párt vezetésével a mezőgazdaságban diadalra vittük a szocialista termelési viszonyokat és ezzel kialakítottuk egész mezőgazdasági termelésünkben a szocialista nagyüzemi termelés gyakorlati érvényesítésének feltételeit. Csak ennek köszönhetjük, hogy ma, a XII. kongresszus kitűzheti a feladatot: a mezőgazdaság 1970-ig érje el az ipar színvonalát és küszöböljük ki az ipari, valamint a mezőgazdasági termelőerők szintjében jelenleg tapasztalható aránytalanságokat. Ez most társadalmunk fő feladata, amelynek teljesítésétől függ a kommunista társadalom építéséhez való fokozatos átmenet anyagi-műszaki bázisának megteremtése. A párt XI. és XII. kongresszusa közti időszak fejlődésének legjellemzőbb pozitív vonása az ipari termelés gyors iramú fellendülése. Tovább bővült és erősödött társadalmunk anyagi-műszaki bázisa, amelynek belső tartalékai nyilvánvalóan lehetővé teszik a legbonyolultabb kérdések megoldását ís. Tovább emelkedett a dolgozók életszínvonala, főleg a személyi fogyasztás gyarapodása és a többgyermekes családok érdekében foganatosított jelentős intézkedések útján. Szilárd szocialista alapra épültek a munkásosztály társadalmi kapcsolatai a szövetkezeti parasztsággal és társadalmunk többi rétegével. Döntő fontosságú szocialista átalakulásra került sor az ember nevelése terén ls. Iskolaügyünkben mind következetesebben alkalmazzuk az Iskola és az élet szoros kapcsolatának és a nevelés magas fokú kommunista eszmeiségének alapelveit. Érvényesítjük azt a követelményt, hogy a szak- és a főiskolákat a tudományos és műszaki forradalom igényeinek megfelelő szintre emeljük. A társadalom fejlesztésében elért valamennyi sikerünket annak köszönhetjük, hogy pártunk következetesen igazodott a szocialista építés általánosan érvényes lenini alapelveihez, amelyek kifejezésre jutottak a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a* nemzetközi kommunista mozgalomnak elvi jelentőségű okmányaiban. Ezek a sikerek újra igazolják ezen alapelvek helyességét és jelentőségét. A Központi Bizottság beszámolója azonban joggal hangsúlyozza, hogyha a szocialista társadalom fejlesztésében az elmúlt időszakban elért Sikereket értékeljük, ma viszont a párt s valamennyi tagja és az egész nép figyelmét néhány komoly probléma megoldására és a népgazdaság további fejlesztésének útjába tornyosuló fogyatékosságok kiküszöbölésére összpontosítsuk. A nyugati ellenséges burzsoá propaganda annak bebizonyítására törekszik, hogy ezek a nehézségek és fogyatékosságok a szocialista társadalom jellegéből, a népgazdaság fejlesztésének szocialista útjából erednek. Sőt, mi több, a szocialista gazdaság valamilyen válságáról beszélnek. Valójában azonban egészen más a helyzet. Népgazdaságunkban éppen azért, sőt kizárólag azért, került sor ezekre a nehézségekre és fogyatékosságokra, mivel mind ez ideig nem tanultunk meg mindig helyesen élni a szocialista rendszer előnyeivel és kimeríthetetlen lehetőségeivel. A népgazdaság fejlesztésének alapvető problémáit nem mindig a mélyen ható tudományos ismeretek és a szocialista gazdaság objektívan ható törvényszerűségei felhasználása alapján oldottuk meg. Sor került a népgazdaság tervszerű arányos fejlesztése törvényének megszegésére, nem értékeltük ki Idejében és helyesen az Ipar és a mezőgazdasági termelés fejlesztése közti alapvető arányok kérdését. Nem érvényesültek egyes új követelmények az Ipar ágazatai kölcsönös arányaiban, amelyek a tudományos-műszaki forradalom feladataiból erednek. Az állam gazdasági és kulturális építésének Irányításában sor került a demokratikus centralizmus lenini alapelveinek alkalmazzuk törvényszerűségeit V Viliam Široký elvtárs beszéde megszegésére, pedig ezen alapelvek következetes alkalmazása nélkülözhetetlenül fontos feltétele a társadalmi érdek egybefonódásának a dolgozók aktivitásával és kezdeményezésével. A jelenlegi nehézségek és fogyatékosságok kiküszöbölését elősegítik a szocialista rendszer valamennyi előnyének következetes és határozott felhasználása, a szocialista gazdaság törvényszerűségének helyes, tudományos és következetes alkalmazása a gyakorlatban. Természetesen ez nem egyszerű feladat. Minél magasabb fejlődési szintet ér el a népgazdaság, annál bonyolultabbak a gazdasági kapcsolatok, annál is inkább, mivel a tudomány és a technika soha nem ismert méretű fejlődése sürgetően megköveteli az ipari termelés alapvető szerkezeti módosítását. A Novotný elvtárs beszámolójában kitűzött irányvonal 11 pontja kifejezésre juttatja azokat a politikai és gazdasági célokat, amelyeknek megvalósítására a párt 1970-ig törekedni fog. Ezt az útat járva, következetesen felhasználva a szocialista gazdaság lehetőségeit és erőit, fokozatosan kiküszöböljük a fogyatékosságokat és biztosítjuk népgazdaságunk, egész szocialista társadalmunk további harmonikus és hatékony fejlődését. A Központi Bizottság a beszámolóban helyesen hangsúlyozza azt a körülményt, — amelyre rámutattak az országos vita során Is, — hogy népgazdaságunk különböző fogyatékosságainak, fejlődési arányai megbontásának fő oka a demokratikus centralizmus alapelvének megszegése az irányításban és a tervezésben. A párt Központi Bizottsága 1958ban és 1960-ban foganatosított intézkedései az irányító rendszer hatékonyságának növelését tartották szem előtt. Ezek az intézkedések a szocialista irányítás objektív szerepének mélyreható elemzésére épültek. Világosan kitűztük a célt, hogy a demokratikus centralizmus szellemében meg kell szilárdítanunk gazdaságunk tervszerű Irányítását s egyben felszabadítanunk dolgozóink aktivitását és kezdeményezését. A cél. tehát a központi irányítás megszilárdítása s egyben az alacsonyabb fokú láncszemek Jogkörének és felelősségének bővítése volt. Az irányítás új rendszerének gyakorlati érvényesítése során azonban éppen a kulcsfontosságú kérdésekben komoly hibák és hiányosságok merültek fel. A központi irányítás gyengítésével megszegték a demokratikus centralizmus alapelvét. Nem értették meg ennek az alapelvnek legfontosabb követelményét azt, hogy»a népgazdaság és az állam irányításában mindig érvényesülnie kell pártunk egységes akaratának és politikája egységes céljainak. Elsősorban is nem növekedett a népgazdaság fejlesztése távlati tervezésének színvonala. Általában tervező és irányító munkánkban nem emelkedett megfelelő mértékben a tudományos színvonal. Áz irányítás tervezésében és egész gyakorlatában nem becsültük fel eléggé a népgazdaság arányai objektív módosulása céltudatos és rendszeres figyelemmel kísérésének lehetőségeit. Ez vonatkozik az ágazatok közötti és az ágazatokon belüli arányokra is, sőt a külkereskedelemre is. Az árucsere fejlődésének hiányosságai rendkívüli feszültséget okoztak, meghatványozták belső fogyatékosságainkat és növelték gazdasági fejlődésünk aránytalanságait. Ezeket a kedvezőtlen jelenségeket és más jelenségeket, amelyek főleg külkereskedelmi kapcsolatainkból eredtek, láttuk ugyan, de nem mértük fel helyesen azt, hogy mennyire" befolyásolják az arányokat és idejében nem vontuk le ebből a megfelelő következtetéseket. A gazdasági ágazatok ökonómiai és műszaki fejlesztése eredményeivel és távlataival szoros összefüggésben meggyengült az Irányító munka a népgazdaság magas fokú hatékonyságának állandó biztosításában. Valamennyi fokú irányító szerv elégtelen figyelmet szentelt a műszaki fejlesztés kérdéseinek. Ennek következtében az elmúlt években aránytalanul növekedett a termelési fogyasztás, gyarapodtak a normán felüli készletek, csökkent a munkatermelékenység növekedésének irama és a termelés gyarapodásának részaránya ls. A demokratikus centralizmus alapelvének megszegése következtében ellanyhult az Irányító és ellenőrző tevékenység a termelési-gazdasági egységekben is. A központi szervek az Irányítás módosítását gyakran úgy értelmezték, hogy ez az operatív tevékenység teljes decentralizálását és az egész ágazat fejlesztéséért viselt felelősségük csökkentését jelenti. Jelentősen ellanyhult a tervteljesítés és a vállalatok fejlődésének ellenőrzése, a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartása. Csökkent a minisztériumok felelősségérzete az egyes ágazatok helyzetéért és fejlődéséért, sőt Itt-ott, például a nehézgépiparban teljesen elveszítettük az áttekintést. Ennek a helyzetnek gyakorlati következménye az, hogy sor került a felelősség decentralizálására. Az alacsonyabb fokú szervekben dolgozó elvtársak ezeket az Intézkedéseket elsősorban jogkörük bővítéseként értelmezték és Jiáttérbe szorult felelősségérzetük a társadalmi érdekek következetes érvényesítéséért. A központi Irányítás meggyengülése utat nyitott a részleges és a lokálpatriota érdekek érvényesülésének mind az üzemekben, mind a nemzeti bizottságokban. Az irányítás új rendszerében fontos szerep hárul a gazdasági ösztönzésre. Az ipari termelés növelésének terveinkben meghatározott gyors irama a vállalatokat érdekeltekké tette abban, hogy kedvező eredményeket érjenek el és így emelhessék az átlagbéreket, növelhessék a haszonrészesedést, fokozhassák a decentralizált építést stb. Az Irányítás új rendszerének valamennyi alapelve közül aránylag a legkövetkezetesebben a vállalatok anyagi érdekeltségének elvét érvényesítettük, mégpedig úgy, hogy a vállalatok jelentős termelési feladatokat vállaltak. Ezzel szemben nem növekedett egyenletesen a gazdaság hatékonysága, sőt ellenkezőleg. Számos vállalat és gazdasági vezető a termelési terv megfelelő magas ütemének elérésére törekedve, igyekezetét, elsősorban a társadalommal szemben támasztott igényeik érvényesítésére, nempedig a társadalom szükségletelnek kielégítésére összpontosította. A termelés jelentős növekedését így gyakran a források és a tartalékok legnagyobb méretű kimerítése, rendszerint a nyersanyag és az anyag behozatalával szemben támasztott növekvő igények és a munkaerők számának gyarapítása árán érték el, anélkül, hogy megfelelőképpen tekintetbe vették volna a munkatermelékenység és az önköltség alakulását. Az irányítás új módszere, amely szilárd központi irányítás és hatékony gazdasági ellenőrzés, s amely felülvizsgálat nélkül az anyagi érdekeltségre támaszkodott, nyilvánvalóan eléggé egyoldalúan hatott. Elsősorban nem támogatta a népgazdaság fejlesztésének minőségi oldalát, a műszaki fejlődés, a technika színvonalának emelését, az önköltség csökkentését, a legnagyobb fokú gazdaságosság elérését, a tartalékok arányos kialakítását és a társadalmi munkatermelékenység sokoldalú növelését. Annál Is inkább így volt ez, mivel a vállalatok munkája eredményei értékelésének alapvető normái és mércéi az irányítás és a tervezés új rendszerében is lényegében a teljes termelés mutatójától függtek, s ez — amint az ismeretes — kedvezőtlenül befolyásolta a termelés minőségi oldalát. A központi irányítás ellanyhulása szorosan összefügg a minisztériumok és a kormány munkájában tapasztalható fogyatékosságokkal, amint arról helyesen és az igazságnak megfelelően beszél a Központi Bizottság beszámolója. A kormány kisebb mértékben vette kl a részét a terv politikai-gazdasági irányelveinek kidolgozásából. Az iparágazatok tervének előkészítésében és a tervteljesítés ellenőrzésében, valamint a feladatok biztosításában a kormány Irányító és egybehangoló tevékenysége meggyengült. Az előttünk álló időszakban állami és gazdasági életünk minden szakaszán, a kormányt is beleértve, ezekből a tapasztalatokból, hibákból és fogyatékosságokból le kell vonnunk a következtetést. Ez kongresszusi irányelveink sikeres valóra váltásának, a szocialista társadalom további fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele. A központi irányítás megszilárdításának alapvető feltétele azon elv.társak felelősségtudatának növelése, akiket a párt az állami és a gazdasági szervek vezető posztjaira helyezett. El kell érnünk azt, hogy ezek az elvtársak pártosan, a párt Irányvonala alkalmazásáért viselt pártos felelősségtudattal lássanak hozzá valamennyi feladatuk teljesítéséhez. A párt Irányvonala ugyanis mindig és minden helyzetben összhangban áll a társadalom érdekével. Minden poszton alkotó szellemű és felkészült emberekre van szükségünk, akik a rájuk bízott feladatokat konkrétan, a formalitást és a meddő gyűlésezést kiküszöbölve teljesítik. [Taps). Több olyan elvtársra van szükségünk, akik mélyrehatóan uralják a szocialista gazdaság fejlődésének objektívan ható törvényeit, akik lói Ismerik gazdaságunkat, tartalékait és lehetőségeit. Az irányításban és a tervezésben alkalmazzuk a sokoldalú, mély gazdasági elemzés módszerét, amely gazdaságunk fejlődési irányzatai helyes felismerésének alapja. Az irányítást építsük a szocialista gazdaság törvényeinek helyes alkalmazására. Csak így számolhatjuk fel az irányító munkában a szubjektivizmust és a sablonszerűséget, csak így lehet valóban céltudatos és sikeres a feladatok operatív valóra váltása. Ez természetesen egyben megkívánja, hogy a népgazdaság arányos fejlesztésének felújítására törekedve mondjhnk le a tervezés és az Irányítás globális módszeréről és az iparágazatok, a termelési-gazdasági egységek és vállalatok értékelésében döntő tényezővé a minőségi eredmények váljanak. (Taps). A tapasztalatok Igazolják, a központi Irányítás megszilárdítása és a jelenlegi gazdasági nehézségek gyors kiküszöbölése megkívánja a források lehető legnagyobb méretű és hatékony kiaknázása céljából az alapvető jelentőségű tevékenység hatásos központi befolyásolását és irányítását Például az anyagi-műszaki ellátásra,a beruházási építkezésre, a beruházási építkezést szolgáló gépek és technológiai berendezés teljes leszállítására, a tervezésre stb. vonatkozik ez. Olyan módosításról van szó, amely az adott feltételek között a lehető legnagyobb hasznot nyújtja a társadalomnak. Ezek az Intézkedések azon ban nem volnának eléggé hatékonyak, ha az anyag és a nyersanyag gazdálkodás terén nem hajtanánk végre gyökeres változtatásokat. A jelenlegi nehézségek megoldására, a jövő évi terv és az 1970-ig szólő távlati terv kidolgozására irányuló törekvésünkben olyan, teljesen helytelen nézetekkel találkozunk, hogy a jelenlegi problémákat megoldhatjuk a termelés féjlesztése Iramának utólagos csökkentésével és így a források, valamint a szükségletek közti egyensúly felújításával. Igaz ugyan, hogy ideiglenesen elkerülhetetlennek tűnik az Ipari termelés fejlesztési ütemének csökkentése. A probléma súlypontja azonban abban van, hogy miképpen érjük el az ipari termelés fejlesztésének szükséges iramát, az arányosság teljes méretű biztosítása mellett. Ebben a vonatkozásbari kulcsfontosságú az anyagfogyasztás és ezzel kapcsolatban az anyagokra fordított költségek csökkentése. Szükséges, hogy a termelési-gazda-: sági egységek, a vállalatok és üzemek, mondhatom azt is, hogy minden' egyes munkahely dolgozói teljes egészében felmérjék, hogy az alapvető nyersanyagokban: az energiában, kohászati anyagban és színes fémekben' jelentős megtakarítást kell elérnünk,mivel ez közvetlen feltétele a meg-: munkáló iparágazatok továbbfejlesz-: tésének. Ezen anyagok megtakarításának' szükségességéről már gyakran be-: széltünk és sok intézkedést foganatosítottunk, a valóságban azonban ez a törekvés megakadt a központi tervezési irányítás és a vállalatok tevé-; kenysége peremén. A legfontosabb' anyagok fogyasztásában jelentőseri lemaradunk a világ fejlődése mögött Most valamennyien értsük meg,hogy csak jelentős anyagmegtakarf-: téssal érhetünk el egyensúlyt a for-: rások és a feldolgozó iparágak szükséglete között, csak így biztosít-s hatjuk ezen iparágazatok további sl-' keres fejlődését. Ettől függ a műszaki fejlesztés és a beruházások Iránya; a haladó technológiai eljárások be-: vezetése. Hasonlóan fontos a normán felüli készletek feltárása és produktív felhasználása a termelésben. Az így lekötött milliárdos értékek felszabadítása legjelentősebb tartalékunkat képezi. A Központi Bizottság beszámolója helyesen kitűzi a központi irányítás megszilárdításának útját. Az ezzel kapcsolatos feladatokat gondosan dolgozzuk kl és határozottan váltsuk valóra a gyakorlatban. Ez fontos ré-; szét fogja képezni a párt azon töreki vésének, hogy biztosítsuk a népgaz-: daság arányos fejlesztését, összhang-: ban a kongresszusi beszámolóval. Ezért helyes lesz, ha ebben a fel-: adatunkban felismerjük pártunk arra vonatkozó irányelve megvalósításának nélkülözhetetlenül fontos feltételét, hogy lényegesen növelnünk kell a népgazdaság hatékonyságát. Ránk ls teljes egészében vonatkoznak Hruscsov elvtársnak az SZKP KB legutóbbi ülésén mondott szavai, hogy a gazdasági építésnek, a szocialista gazdaság és a tervezés Irányításának alapja a minél nagyobb termelési eredmények elérése a lehető legkisebb költségek mellett. Ez szolgálja a társadalom érdekét. Ez az alapvető kö-i vetelmény teljes egészében kifejezésre jut pártunk Központi Bizottsága beszámolójának azon részében, amely foglalkozik a népgazdaság és az egész társadalom 1970-ig való további fejlesztésének útjaival és céljaival. Elvtársaki Pártunk XI. kongresz-: szusa óta tovább erősödött és szilár-: dúlt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi helyzete. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy megszilárdítottuk és elmélyítettük őszinte, testvéri kapcsolatainkat, kölcsönös együttműködésünket a Szovjetunióval, teljes egészében, imara-: déktalanul támogattuk lenini külpoll-: tikáját. Hazánk külpolitikájában ten vékenyen érvényesítette a szocialista országok ' egységes irányvonalát,amelynek alapja a békés egymás mel-; lett élés és versengés elve. . Az elmúlt hetekben komoly tűzkeresztségnek volt kitéve a szocialista országok békés Igyekezete. Az aajerlkai imperializmus agresszív fellépése a Karib tenger térségében, a termo(Folytatás a 4. oldalon) 1962. december 8. * (jj SZÖ 3