Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-07 / 338. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongr cssz wsa Jaromír Dolanský elvtárs beszéde (Folytatás^ az 5. oldalról) rendszer megvalósítása és érvényesí­tése során fordultak elő, főként ab­ban, hogy gyengült a központi irá­nyítás, és megsértették a demokrati kus centralizmus elveit, amint erről részletesen beszélt Novotný elvtárs. A gazdaság folyamatos és emelkedő fejlődése érdekében mozgósítanunk kell a döntő forrásokat és tartaléko­kat, minden erőnket és eszközünKet a jövő évi terv fő részeire kell össz­pontosítanunk. Ennek útja éppen a központi irányítás erősítésében rejlik. Milyen fejlődési irányt tűz k! ~a párt? Olyat, amely elősegíti a jövő évi legfontosabb feladatok megoldá­sát. Míg például a nemzeti jövedelem növekedési üteme meggyorsításának egyiK döntő útját a termelési fo­gyasztás csökkentése jelenti, az irá­nyításban viszont ara kell törekedni, hogy konkrét szervezési módszerbeli és ellenőrző intézkedések összessé­gével, s az anyagi érdekeltség helyes irányzatával a nyersanyag és anyag leghatékonyabb felhasználását bizto­sítsuk. A döntő nyersanyagokat, anya­gokat és termékeket tervszerűen, a döntő fontosságú és a tervben meg­határozott szükségletek fedezésére kell fordítani. Ha az élő munka rá­fordításában a legszigorúbb ellenőr­zésre és nyilvántartásra törekszünk, akkor annál jobban kell ellenőriz­nünk az anyaggal való gazdálkodást. Eddig azonban nagyrészt nincsenek fogyasztási normáink, vagy ha van­nak is, elavultak. Ezt a helyzetet mielőbb meg kell változtatni. A vál­lalatok munkáját nem aszerint kell fejleszteni és értékelni, hogy a ter­melési terv teljesítése folyamán meny­nyi anyagot használnak fel, hanem aszerint, hogy mennyit takarítanak meg. Amikor arról beszélünk, hogy a beruházási építkezésben minden erőn­ket a döntő építkezésekre kell össz­pontosítanunk, akkor e feladat teljes biztosítása döntő mértékben attól függ, hogy e feladatot szervezésileg hogyan biztosítjuk egyetemes konkrét és gyakorlati intézkedésekkel a terv felbontásában, a gépek és berendezé­sek kompletizálása és az építkezési kapacitás összpontosítása érdekében. Éppen ezen a szakaszon a központi irányítás erősítése jelenti a befeje­zetlen építkezések csökkentésének, a beruházási eszközök pazarlása és szétforgácsolása meggátolásának dön­tő útját. Az anyagi érdekeltséget is teljes mértékben a jelenlegi konkrét feladatok megoldására kell irányítani. A bér- és prémiumalapok kimerítése kell, hogy következetesen a konkrét munkaérdemeken, a minőségi felada­tok teljesítésében, a választék felada­tainak teljesítésén és döntő fontos­ságú szállítmányok teljesítésén ala­puljon. Sürgős gyakorlati feladat, hogy az irányítás mentesüljön az ágazati szempontból. Eddig a terv teljesítése folyamán az ágazatok és a vállalatok, gyakran a gazdaság kárára is, kevés­sé veszik tekintetbe az átvevők szem­pontjait, a társadalom szükségleteit, saját ellentétes érdekeit tartv^ szem előtt. Ezért az irányító tevékenység­ben az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell érvényesülnie an­nak, hogy a különböző ágazatok vál­lalatai közösen oldják meg a fő fel­adatokat. Nem szabad megenged­nünk, hogy a közszükségleti ipar és a belkereskedelem érdekei elté­rőek legyenek a piaci szükségletek kielégítésénél, vagy pedig, hogy a ko­hók és a gépipar érdekei ellentét­ben álljanak egymással. Még nagyobb szükségünk van arra, hogy a legszo­rosabb, valóban elvtársi együttmű­ködés legyen a termelés és a külke­reskedelem között. Egységes gazda­ságunk van, egységes célunk s e cél teljesítésén egységesen kell dol­goznia az egész apparátusnak. A központi irányítás erősítésének követelményében elvtársak, semmi köze sincs annak a törekvésnek, hogy kicsinyesen parancsolgassunk a vállalatoknak. Ezt a párt joggal elítélte. Arról van szó, hogy hatéko­nyabb eszközökkel biztosítsuk a gazdaság egységes fejlődését, az arányok kialakulását és betartását, az eszközöknek a haladó ágazatok fejlesztésére való összpontosítását és az új technika érvényesítését. Ebben az értelemben tehát a köz­ponti irányítás erősítése teljes mér­tékben megegyezik a rugalmas és operatív irányítás fokozásának szük­ségességével. Azzal a követelmény­nyel, hogy a vállalatokat az egyes ágazatok feltételei és feladatai alap­ján kell irányítani és munkájukat konkrétan értékelni. Mindebből a leg­fontosabb az, hogy a központi irányí­tás erősítésének követelménye szá­munkra fogalom. Rendíthetetlen meg­győződésünk, hogy szüntelenül erősí­teni kell a dolgozók kezdeményezé­sét, új és hatékonyabb utakat kell keresni az irányításban, a tartalékok feltárásában való fokozott részvétel­re. A központi irányítás erősítése, a minisztériumok és a kormány haté­konyabb munkája ezért a fő feltétele annak, hogy teljes mértékben és he­lyes irányban bontakozzék ki a dol­gozók kezdeményezése. A központi irányításnak már a tervben és a gyakorlati irányító tevékenységben is az eddiginél sokkal nagyobb mérték­ben meg kell teremtenie a dolgozók kezdeményezése érvényesülésének fel­tételeit. A központi irányítás megszilárdítá­sára irányuló azonnali intézkedések jelentik a népgazdaság egész irányí­tási és tervezési rendszerének tartós tökéletesítését is. Eszközül szolgálnak arra, hogy állandó összhangot bizto­sítsunk az irányítás színvonala és a termelőerők fejlesztésének szükségle­tei között. A központi bizottság kitűzte azokat az alapelveket, amelyek szerint a népgazdaság 1970-ig terjedő fejleszté­si tervén folyó munkákkal összhang­ban, és e terv fő célkitűzéseivel össz­hangban, ki kell dolgozni azon in­tézkedéseket, amelyek az irányítás rendszerének tökéletesítéséhez, a de­mokratikus centralizmus következetes érvényesítéséhez, terveink tudomá­nyos indokoltságának fokozásához ve­zetnek. Emellett elsőrendű jelentőségű lesz, hogy az irányítási és tervezési rendszer tökéletesítését célzó Intéz­kedések ezúttal valóban az egyes ágazatok konkrét feltételeihez és szükségleteihez igazodjanak. Nagy je­lentőségű lesz, hogy a szervezeti fel­építés tervszerűen fejlődjék és tö­kéletesedjék, a termelés tervszerű fejlődésével, szakosításával s az egyes ágazatok felépítésével összhangban, összhangban kell állnia az irányító és igazgatási munkálatok gépesítésé­nek és automatizálásának tervszerű bevezetésével. « « « Megkíséreltem, hogy utaljak a nép­gazdaság magasabbfokú hatékonysá­ga elérésének egyes útjaira. Szeret­ném még hangsúlyozni, hogy a való­ságban egy és ugyanazon dolog elvá­laszthatatlan részeiről van szó. A technika és a gazdaság egysége szá­munkra kétségtelen, éppúgy, mint összefüggésük az irányítás kérdései­vel. A lehetőségeket csak akkor hasz­nálhatjuk ki maradéktalanul, ha ezen egység tudatában fogjuk fejlesz­teni és szervezni munkánkat, ha a központi irányítás valamennyi szerve figyelmet fordít e lehetőségekre. Elvtársak! Még egy közös vonásuk­nak kell lenni. Következetesen a párt politikájából kell kiindulniok, s meg­valósításukat az elvhű pártosság szel­lemének, a fogyatékosságok Iránti kö­nyörtelenségnek kell áthatnia. Ugyan­akkor nagymértékben ki kell bon­takoztatni a nép kezdeményezését. A kongresszus előtti vita eredményei maradéktalanul megerősítették, hogy a dolgozók megértik és támogatják a párt erőfeszítését, látják és ismerik a gazdaságosság növelésének, az irá­nyítás tökéletesítésének, a jobb és célszerűbb munkának az útjait. Az élenjáró dolgozók felhívása és e fel­hívás széles körű visszhangja megerő­síti azt az alapigazságot, hogy ha széles, valóban az egész társadalmat felölelő mértékben érvényesíteni tud­juk a munka iránti új viszonyt, ak­kor ezzel nemcsak a jelenlegi prob­lémák megoldásának újabb, óriási le­hetőségeit nyitjuk meg, hanem ugyan­akkor jelentős határkőhöz érkezünk társadalmunk egész fejlődésében. Elő­rehaladásunk döntő biztosítéka a párt. Az ő vezetésével a gazdasági építés egész frontján aktívan kibon­takozik a problémák alkotó megoldá­sa. A párt vezetésével az eddigi fo­gyatékosságok bíráló elemzése alap­ján kibontakoznak az irányítás és a szervezés hatékonyabb módszerei az iparban, a mezőgazdaságban és a töb­bi ágazatban, s elmélyül a dolgozók részvétele az irányításban. A népgazdaság fejlesztésének — a Központi Bizottság beszámolójában — kitűzött programja megmutatja a to­vábbi fejlődés világos irányát. Konk­rét és reális utat jelent ez a párt kommunista programja célkitűzései­nek megvalósításában. Meggyőző vá­laszt ad arra a kérdésre, mit te­gyünk, hol találjunk forrásokat a gazdaság távlati fellendítése, népünk jóléte és boldogsága érdekében. Tár­sadalmunk alapvető kérdései, alkotó lenini megoldásának útja, elvtársak, összefügg pártunk következetes har­cával, amelyet a személyi kultusz ma­radványai, valamint mind az ellen folytat, ami ezzel összefügg. Ez elvi jelentőségű egész pártunk és egész társadalmunk élete és munkája szem­pontjából. Elvtársak! Nagy érdem, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­jfe a XX. és a XXII. kongresszuson ma­gasra emelte a leninizmus zászlaját, s következetesen harcolva a személyi kultusz minden maradványa ellen, al­kotó módon oldja meg jelenünk va­lamennyi alapvető problémáját, az emberiség sorsdöntő kérdéseit. Ez a harc 'pártunkat is arra ösz­tönzi, högy nálunk is következetesen rendet teremtsünk a személyi kultusz minden maradványa terén. Novotný elvtárs megvilágította annak a vizs­gálatnak eredményeit, amelyet a Köz­ponti Bizottság a személyi kultusz időszakában a szocialista törvényes­ség megszegése valamennyi esetének teljes és végleges tisztázása és hely­rehozása érdekében folytat. Javasolta, hogy a kongresszus az új Központi Bizottságot bízza meg e munkálat ha­maros befejezésével. Ogy vélem, hogy ez helyes lépés, bizonyéra az egész kongresszus állást foglal mellette. Mert a személyi kultusz maradványai ellen folytatott következetes harc az útja a dogmatizmus és a szubjektiviz­mus valamennyi maradványai követ­kezetes felszámolásának, valamint an­nak, hogy egész munkánkban és éle­tünkben az új alkotó eljárás voná­sait fejlesszük. Ez az útja a szocia­lista demokrácia további elmélyíté­sének. a néptömegeknek az irányítás­ban és az igazgatásban való részvéte­le fokozásának. Ez az út vezet ahhoz, hogy a lenini normák és elvek alap-, ján megerősítsük pártunk egységét, š elmélyítsük vezető szerepét az ország életében. Ez az út vezet népünk gazdagabb és teljesebb életéhez. Pár­tunk elhatározása, hogy következe­tesen tovább halad ezen az úton, — kifejezésre jutott a központi bizott­ság beszámolójában — s ez az el­határozása további előrehaladásunk erőforrása. (Taps.) Mi vasutasok is kivesszük részünket Eduard Červený, a Ceské Budéjovice-i fűtőház mozdonyvezetője A vasúti közlekedés Jelenlegi helyzete semmiképpen sem nevezhe­tő rózsásnak. Munkánk legnagyobb problémája az, hogy alacsony szín­vonalú a vasúti közlekedés.biztonsá­ga, gyakoriak a balesetek, az üzem­zavarok és nem utolsó sorban elég­telen a fegyelem is. Egyes nézetek szerint a balesetek egyik fő okát a meg nem felelő műszaki berende­zés képezi. Az elemzés azonban azt mutatja, hogy a baleseteknek csak mintegy 30 százalékát okozta mű­szaki hiba. Természetesen sok függ a vasúti kocsik, a pályák és a biztonsági be­rendezés műszaki állapotától. Bal­eseteket okoz azonban a helytelen kezelés ls, az előírások, a technoló­giai eljárás be nem tartása, a kar­bantartás rossz minősége, a meg nem felelő ellenőrzés és a dolgozók alacsony fokú szakképzettsége. El­sősorban tehát önmagunknak kell feltennünk a kérdést: hová tűnt el számos vasutas felelősségérzete? Né­ha zavaróan hatnak a bér- és a prémium rendszerek is, mivel a vas­utakon annyiféle van belőlük, hogy lassan már senki sem ismeri ki ma­gát bennük. Előfordultak olyan a forgalmisták és esetek, hogy a diszpécse­A CSKP közép-csehországi kerületi szervezeteinek küldöttei a kongresszu­son. (CTK felv.); rek meghamisították az okmá­nyokat, csakhogy prémiumra te­gyenek szert. Ez semmiképp sincs összhangban a szocialista ember er­kölcseivel. Egyes prémiumfajták ugyanakkor ellentmondanak egymás­nak. A vasutakon Jelenleg vagonhiány mutatkozik. Ennek fő oka az, hogy sok vasúti kocsit megrongálnak az üzemekben, illetve nem rakják ki terhüket, ami megnehezíti körforgá­sukat. Ebben a vonatkozásban ko­moly segítséget jelentett a komoranyi bányászok és a tfebušicei vasútasok felhívása, habár a várakozásnak tel­jesen nem felelt meg. Červený elvtárs ezután a vasúti kocsikat javító brigádosok áldozat­készségéről, a villany- és a Diesel mozdonyok kihasználásáról beszélt. Ezen a téren még nagy tartalékok­kal rendelkezünk. Az új vontatási rendszer alkalmazásával mintegy 20 százalékkal növelhetnénk a munka termelékenységét és egyben csök­kenthetnénk az üzemeltetési költ­séget, amint azt a plzeííi vasútvo­nalhoz tartozó elvtársak a gőz- és a motoros vontatásban be is bizo­nyították. Červený elvtárs foglalkozott S munkaerők kérdésével, majd felszó* lalása zárórészében ezt mondotta: XII. kongresszusunk, társadal« munk fejlesztésében igényes felada­tokat tűz ki minden dolgozónk elé. Mi, vasutasok, munkánkkal szintén elő akarjuk segíteni a közös célki­tűzések elérését. Jobban irányítsuk és szervezzük az új gépek gyártását Martin Vaculík, a dél-morvaországi kerületi pártbizottság vezető titkára A dél-morvaországi kerület ipará­ban döntő fontosságú szerepet tölt be a gépipar. A két gépipari minisz­tériumhoz tartozó üzemek hazánk géptermelésének 15,4 százalékát ál­lítják elő, és a kerület ipari ter­melésében a gépipar részesedése 34,5 százalékos. A kerületi pártbi­zottság ezért a gépipar ökonómiájá­nak és pártirányitásának nagy fi­gyelmet szentel. Vaculík elvtárs továbbá rámuta­tott arra, hogy , számos olyan mező­gazdasági gépet gyártunk, amelyet senki sem igényel, amelyek csak megtöltik a raktárakat, viszont nem rendelkezünk megfelelő mennyiség­ben a szükséges gépekkel. Csupán a prostejovi Agrostroj üzemben több­milliónyi veszteséget okoz az, hogy a kutatóintézetek nem tisztázták feladataikat és ennek következtében nem felel meg a követelményeknek a termelési program sem. Ogy hi­szem, hogy a kijzponti szervekben több kezdeményezésre van szükség. Gazdaságunk rendkívüli helyzete rendkívüli kezdeményezést, operati­vitást és áldozatkészséget kíván meg mind a munkahelyeken, mind a központi szervekben. A gépipar fo­gyatékosságai természetesen nem csak a vezető gazdasági szervekben találhatók meg, hanem nálunk is. Üzemeink gazdasági vezetésében és pártirányításában csak a vállalati érdekeket tartják szem előtt. A vezető gazdasági dolgozók és a pártszer­vek lanyhán küzdenek a társadalmi PÁRTUNK XII. KONGRESSZUSÁT A KUNČICEI KLEMENT GOTTWALD ÚJ KOHÚ DOLGOZÓI jó munkával köszöntik. A VII. acélolvasztó-kemence olvasz­tárai az elsők között teljesítették kongresszusi felajánlásaikat. A napokban elhatározták, hogy az év végéig még 20 ezer tonna acélt olvasztanak terven felül. Képünkön: műszakváltás -az olvasztónál. (SvorCík — ČTK — felv.) érdekek érvényesítéséért. Az üze« mekben csökkent a tervezési, tech­nológiai és a munkafegyelem. Ezért teljes egészében támogatjuk azt a nézetet, amely hangot kapott a be­számolóban, hogy a prémiumrend­szert módosítani kell, mégpedig úgy, hogy az új technika bevezeté­sére, a minőség növelésére, a beru­házási építkezések meggyorsítására ösztönözzön. A gépipar pártlrányításában két alapvető probléma merült fel. Első­sorban növelni kell a pártirányítás minőségét és jobban érvényesítenünk kell az üzem, illetve a vállalat gaz­dasági vezetése fölötti ellenőrzés jo­gát. A pártszervezet, az irányítás bármely' fokán, nem írhatja alá gé­piesen a vezetőség nézeteit, ahogy ez többnyire előfordul. A pártszer­vezetnek őrködnie kell a társadal­mi érdekék fölött, igényes elvi állás­pontot kell képviselnie a gazdasági vezetés nézetéi és gyakorlata iránt. Ezt természetesen csak akkor ér­hetjük el, ha a pártszervezet támasz­kodni fog a kommunisták és a pár­ton kívüliek, a műszaki dolgozók és az élenjáró munkások széles körű aktívájának ismereteire és tapaszta­lataira. A párt vezető szerepe elmélyíté­sének második feltétele az, hogy növeljük a pártszervek és tagjaik szakképzettségét. Az irányító tevé­kenységben csak akkor válhat való­ban hatékonnyá munkájuk, ha ural­ják az ökonómiát, a technikát, a technólógiát és a munkafolyamat megszervezését. Az általános irányí­tás ma már kevés. A másik alapvető probléma a gép­iparban az, hogy a pártszervezetek felépítése már nem felel meg a gép­ipari termelés szerkezetének és szer­vezésének. Elvtársak! Küldöttségünket mélyen foglalkoz­tatja a nemzetközi munkásmozgalom helyzete és azok a szavak, amelye­ket Novotný elvtárs mondott a fő­beszámolóban. Küldöttségünk teljes egészébén támogatta a Központi Bi­zottság ál)áspontját és Novotný elv­társ tavalyi, az Albán Munkapárt bomlasztó politikájával kapcsolatban mondott szavait. Büszkék vagyunk viszont arra, hogy pártunk mindig hű volt és hű is marad a proletár nemzetköziség eszméihez. Ogy vél­jük, hogy az Albán Munkapárt po­litikájára, vezetőinek forradalmi száj­hősködésére és állásfoglalására csak a hős és tehetséges albán nér fi­zethet rá, s ennek csak a szocializ­mus ellenségei örülhetnek. ÜJ SZŐ 6 * 196 2. december 8.

Next

/
Thumbnails
Contents