Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-07 / 338. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa Jirí Hendrych elvtárs beszéde (Folytatás a 3. oldalról] xlzmus—leninizmust, dogmatisták és nacionalisták lettek. őszintén szólva egyenesen undort és visszatetszést keltenek rágalmaik és sértegetéseik, amelyekkel a Szovjetunió Kommunista Pártját és más kommunista pártokat illetnek. A kommunista pártok döntő többsége elítélte az albán vezetők magatartását. E tényen gondolkozzanak el azok, akik nem akarják látni, vagy nem értették meg az albán vezetők egységbontó szerepét, nem látják, hová jutottak gyűlöletükben, mit akarnak és mire törekszenek, és még támogatják is őket. Mindnyájunknak szívügyünk a kommunista pártok marxista-leninista egysége és ebből a szempontból jogosan ítélünk meg iminden lépést és magatartást, mert a nemzetközi kommunista . mozgalom egysége minden párt ügye. A harmadik kérdés, melyet megemlítenék, a gazdaság Irányítása. Helyesen mondta Novotný elvtárs, hogy ezen a téren nincs minden rendben. Sok irányban nincsenek jól elrendezve az irányítás szálai. Ezt bizonyította a kongresszusi vita, a Központi Bizottság beszámolója pedig kiemeli e probléma komolyságát. Az irányítás hiányosságai főként az utóbbi években mutatkoztak meg, miután bonyolultabbá vált a gazdaság, ezen felül komoly zavarok mutatkoztak gazdaságunk arányos fejlesztésében, s — ami a leglényegesebb, — a demokratikus centralizmus elvét ls megszegték. Teljesen indokolt az irányítás központi elemei megszilárdításának követelménye, hogy így jól érvényesülhessenek a társadalmi érdekek. Ezzel párhuzamosan tovább kell fejlesztenünk az Irányítás demokratikus jellegét, a nép tevékeny részvételét a gazdaság Irányításában és az állam igazgatásában. Kongresszusunk ezzel kapcsolatos fontos Intézkedései a népi ellenőrző bizottságok létesítése, a szakszervezetek és a dolgozók részvételének fokozása a gazdasági vezetők kinevezésében, a műszaki-gazdasági tanácsok és a termelési értekezletek munkásságában. A pártirányításnak gondoskodnia kell erről a demokratizálásról, hogy minden fontos kérdést az emberek segítségével oldjunk meg és sohasem nélkülük. Az irányítás időszerű problémái közé tartozik továbbá az, hogy a szocialista társadalom fejlesztésével párhuzamosan háttérbe szorulnak az irányítás adminisztratív elemei, s helyettük teljes egészében kifejezésre kell jutnia a gazdasági és a termelési irányvonalnak. Valljuk be őszintén, hatalmi-Igazgatási posztról könnyebb volt'az irányítás. Ma, amikor az állam irányításában nem a politika, hanem az ökonómia kerül homloktérbe — Brezsnyev elvtárs ezzel kapcsolatban emlékeztetett Lenin szavaira — bonyolultabbá, magasabb szakképzettséget igénylővé vált az irányítás, amelynek komoly, tudományos alapokra kell épülnie. A személyi kultusz idején ennek a lenini következtetésnek mellőzése nyilvánult meg és az Irányításban jelentős szerepe volt a szubjektív Irányzatnak, sőt gyakran a leplezetlen voluntarlzmusnak. Ezért törvényszerű az, — amint ezt a beszámoló ls hangsúlyozta —, hogy az irányításnak a gazdaság és általában a termelés tökéletes ismeretére kell támaszkodnia s ezért meg kell bennük erősítenünk a termelési elemeket. Ebben a vonatkozásban nagyon tanulságos számunkra, hogyan oldották meg a Szovjetunióban az Irányítás kérdéseit, amiről nemrégen tárgyalt az SZKP KB. Nálunk ls, főleg az utóbbi Időben mind sürgetőbben érezzük annak szükségét, hogy a gazdaság Irányításának termelési elemeit megszilárdítsuk, mivel ezeket az iparban is, főleg a vállalatok felettes szervei és a minisztériumok tevékenységében lebecsülik és a mezőgazdaságban majdnem teljesen a háttérbe szorítják. Ezen a téren érvényesülnie kell a helyes szempontnak. Néhány megjegyzésben foglalkozni szeretnék a mezőgazdaság irányításával. A mezőgazdaság irányításának eddigi módja többnyire adminisztratív jellegű, rendszertelen, túlsúlyban kampányszerű és hiányzik az irányító szervek anyagi érdekeltsége. Az irányítás új módszere, amelynek alapvető elveit Novotný elvtárs megszövegezte, megfelelnek a mezőgazdaság nálunk elért fejlődési fokának. Ezt az új módszert nem alkalmazhattuk a szövetkezetesítés időszakában. Annak érdekében, hogy az új Irányítás hatékony legyen, természetesen támogatnunk kell a mezőgazdasági terme lés további összpontosításának folyamatát. Az új alapelvekhez Igazodva a járásokban nehezen irányíthatnának helyenként 200, sőt még ettől ls több mezőgazdasági üzemet. A szövetkeze tek egyesítésének minden lépését |61 meg kell fontolnunk és gazdaságilag előkészítenünk. Az irányítás új módszere a járásokban lehetővé teszi az összes mező gazdasági Intézmény összpontosítását és ez elsősorban a mezőgazdasági termelőerők fellendítéséhez, a szövetkezetek és az állami gazdaságok gazdálkodásának megszilárdításéhoz |á rul hozzá. Ugyanakkor elősegíti a mezőgazdasági üzemek néhány továb bi problémájának megoldását is. Az ilyen irányítás segítséget nyújt a szövetkezeti demokrácia megszilárdításában és abban, hogy a szövetkezeti gazdálkodás a társadalmi érdekek biztosítását szolgálja, nempedig — ahogy ez gyakran előfordul —.valamilyen önkényességet. A szövetkezeteknek nincs és nem Is lehet Joguk betakarítatlanul hagyni a cukorrépát, s ezzel a társadalomnak és maguknak ls károkat okozni. Ilyen esetekben szükséges a magasabb fokú szerv beavatkozása. Eddig azonban ily esetekben az intézkedések nem voltak eléggé hatásosak. A termelési igazgatóságok sokkal következetesebben fognak eljárni, főleg megelőzik az ilyen Jelenségeket, mivel anyagilag érdekeltek lesznek a termelés eredményeiben. A szövetkezetek, valamint az állami gazdaságok közös irányító szerveinek létesítése kedvezően befolyásolja majd a falusi termelési viszonyok további fejlődését. A mezőgazdasági társadalmi tulajdon két formájának gyarapodása minden bizonnyal folytatódik. Úgy véljük, hogy a további időszakban a társadalmi tulajdon két formája, az állami és a szövetkezeti tulajdoň, közelebb kerül egymáshoz. Ezt a folyamatot meggyorsítja az adott helyzet, a települések fekvése és az a körülmény, hogy hazánk minden részében vannak ipari létesítmények. Meg kell oldanunk egyben a határvidéki és a hegyvidéki mezőgazdaság kérdéseit. A szövetkezetek ezeken a területeken nehezen érhetik el termelésükben az Ipar színvonalát. Az államnak itt beruházások útján támogatást kell nyújtania, gondoskodnia kell a bővült újratermelésről. Ezért helyes lesz, — természetesen lehetőségeinkkel összhangban —, ilyen Indokolt esetekben hozzájárulni ahhoz, hogy a szövetkezetek beleolvadjanak az állami gazdaságokba. A mezőgazdaság irányítását föntről le, kezdve a központi szervekkel, elsősorban a földművelésügyi erdő- és vízgazdaságl minisztériummal, lényegesen tökéletesítenünk kell, megvalósítva belső átépítését, hogy figyelmét a termelés megszervezésére és biztosítására összpontosítsa. A Járási mezőgazdasági irányító szervekkel kapcsolatban már az előkészületek során tisztáznunk kell, hogy célunk nem az eddig szétforgácsoltán működő mezőgazdasági intézmények dolgozóinak összevonása ezekben a szervekben. Azt kívánjuk, hogy a szakemberek többsége közvetlenül a mezőgazdasági üzemekbe menjen. A járási mezőgazdasági Irányító szervek létesítése természetesen nem csökkentheti a szövetkezetek elnökeinek és vezetőségeinek felelősségét. Fontolóra kell vennünk a felmerülhető vitás kérdéseket és pontosan meg kell állapítanunk megoldásuk módját. Az Irányítás kerületi láncszemének szerepét főleg a mezőgazdasági termelés tervével és a szakosítás szükségleteivel összhangban vesszük gon dosan fontolóra. A mezőgazdaság irányításával kapcsolatban még annyit szeretnék mondani, hogy nem az irá nyitás módja a döntő. Döntő fontos ságú az Irányító tevékenység tartalma, az, hogy a termelés leghaladóbb módszerei a legjobb tapasztalatok eljussanak minden üzembe és a termelés, a gazdaság színvonalát a legjobbak színvonalára emeljék. Arról van szó, hogy minden erőnkből törekedjünk a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Minden javaslatot felelősségteljesen ítéljünk meg, megfontoltan, szervezetten érvényesítsünk. A mezőgazdasági termelés közvetlen irányításának átruházása a termelési szervekre, felszabadltja a nemzeti bizottságok azon dolgozóit, akik Jelenleg az állami és a polgári ügyek igazgatásáért felelnek és rájuk hárul a dolgozókról való társadalmi gondoskodás egész nagy feladatköre.. Az általam említett kérdések egy befonódnak a pártmunka további fejlesztésével, a párt-, az állami és a gazdasági irányításnak fokozatos közeledésével egymáshoz, mondhatnám azt is, bizonyos egybeolvadásával, bár természetesen nem beszélhetünk arról, hogy teljesen feddni fogják egymást. A múltban a személyi kultusz is hozzájárult ahhoz, hogy az irányító munkát szigorúan felosztottuk pártirányltásra, állami és gazdasági irányításra. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy . például helytelen volt a nemzeti bizottságok stb. munkáját helyettesítő pártszervek bírálása. Természetesen az sem volt helyes, ha a pártszervek tevékenysége leszűkül az úgynevezett tiszta pártmunkára, a feladatok úgynevezett politikai-szervezési biztosítására. Az ilyen gyakorlat következtében az irányítás nem volt konkrét, hanem általános. Maga az élet valami mást követelt. Sok mindent tettünk már ezen a téren, de fel kell számolnunk a régi gyakorlat minden maradványát. A gazdasági feladatok párt általi biztosításában is elsőrendű szerepet kell kapnia az ökonómiának. Ennek kifejezésre kell Jutnia a párttagok nevelésében, a felelős funkcionáriusok előkészítésében és elhelyezésében. Nem arra gondolok, hogy a pártfunkcionáriusok kiválasztása sorén egyoldalúan 1 csupán a hozzáértést vegyük alapul. A pártfunkcionáriusok kiválasztásánál, amint erről Novotný elvtárs beszámolója zárőrészében beszélt, az alapvető szempont mindig a politikai fejlettség, a párt és a nép ügye iránti hűség lesz. Másrészt természetesen mindenkinek meg kell értenie, hogy a gazdaságot aktívan, sőt ml több, magas politikai szinten nehezen irányíthatja az, aki nem látja tisztán a termelés problémáit. Gondoljunk arra, sok pártfunkcionárius gyakran még ma is abban éli ki magát, hogy elvontan fontolgatja a pártmunka módszerelt. Nagyon sok energiát pazaroltunk erre. Helyenként még ma is találkozunk ilyen jelenségekkel. Elvtársaki Ezek azok a kérdések, amelyek a Központi Bizottság beszámolójából erednek, s amelyeket úgy vélem, helyes hangsúlyoznunk. E kérdések feldolgozásától és megoldásától függ, milyen gyorsan tudjuk leküzdeni Jelenlegi fogyatékosságainkat, kialakítani szocialista társadalmunk új fejlődési szakasza elérésének feltételeit. Betartjuk pártunk utasításait - teljesítjük a tervet Václav Kučera (kelet-csehországi kerület) Kučera elvtárs, a Šmolovy-1 ,.Budovatel" EFSZ elnöke, felszólalásának bevezető részében arról tájékoztatta a kongresszust, hogyan teljesítették a XII. kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettséget. A burgonyatermesztés terén 209 métermázsa átlagot értek el és ezzel 9 métermázsával túlszárnyalták kötelezettségvállalásukat. Ezután a politikai nevelőmunkáról i beszélt. Ha a pártszervezet Jól irái nyitja a kommunistáit és a párt j tagjai Jó példával Járnak elől a mun! kában, magukkal ragadják a többi ! dolgozót. így születnek a jó gazda! sági eredmények. EFSZ-ünk 1960-ban egy gyengébb szövetkezettel egyesült. Akkor a piaci tejtermelésünk 261 000 liter tejet tett ki, 1962-ben már 390 000 liter tejre emeltük. 1960-ban 650 métermázsa húst, 1962ben inár 1039 métermázsát termeltünk és emellett minden feladatunkat túlteljesítettük. A Jövő évben a tejtermelést 5 százalékkal, a hústermelést 10 százalékkal növeljük a növénytermelés megfelelő fokozása mellett... Feladatainkat és terveinket azért teljesítjük, mert betartjuk pártunk utasításait. Kučera elvtárs ezután a burgonyatermesztésről beszélt. Kijelentette, a burgonya vetésterületét a szántóföld 18 százalékáról 24 százalékára emelték. A burgonya termesztése a cseh—morva fennsíkon nagyon elterjedt. A Járásban a bevételek 37 százalékát, szövetkezetünkben pedig 40 százalékát teszi kl. 1962ben, amikor úgyszólván az egész Járás bekapcsolódott a nagy hektárhozamért Indított mozgalomba, az átlagos hektárhozamban 180 métermázsát értünk el a Járásban. Ezt az eredményt a fizikai munka fokozása nélkül a gépesítés segítségével értük el. Kučera elvtárs ezután a gépesítés előnyeiről beszélt. A gépekbe sok emberi munkát fektettünk, mondotta. Nem lehet tehát közömbös előttünk, hogyan használjuk kl a gépeket. A konstruktőrök számára is van mondanivalóm. Nagyobb teljesítményű gépekre van szükségünk a burgonya osztályozására, amelyek legalább 800 métermázsa teljesítményt nyújtanának műszakonként, jó minőségű gépekre van szükségünk, hogy ne sértsék meg a gumókat. Gyorsabban kell bevezetni az osztályozók sorozatos gyártását. Olyan burgonyaültetőket kell gyártani, amelyeket a lankás fekvésű burgonyaföldeken ls alkalmazhatunk. Kučera elvtárs beszédének további részében a mezőgazdasági épületek tervezésével foglalkozott. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a szakképzett mezőgazdasági dolgozók java része nem vesz közvetlenül részt a mezőgazdasági termelésben. Azt a nézetet vallom. — mondotta, — hogyha a szakképzett mezőgazdasági dolgozók felelőséget vállalnának a mezőgazdasági üzemek termeléséért, 1 s ha díjazásuknál tekintetbe vennék azt, hogyan teljesítik a rájuk bízott üzemek a tervet, a mezőgazdaság terén sok előnyös változás történne. A feladatok teljesítésében nem kíméljük erőnket Stanislav Chadím, a plzeňi V. I. Lenin Művek vállalati pártbizottságának elnöke Elvtársak, a plzenl V. I. Lenin Művek népgazdaságunkban jelentős szerepet tölt be. 1961-ben árutermelésünk az 1958. évihez viszonyítva 140 százalékra emelkedett. Az önköltség 14,5 százalékkal csökkent. 1960. év végén komoly hiányosságok mutatkoztak. Ezért szívesen vettük, hogy a CSKP KB politikai irodája 1960. decemberében megtárgyalta a V. I. Lenin Művek feladatait. A Központi Bizottság politikai irodája az ellenőrző jelentés megtárgyalásához megállapította, hogy a kijelölt . feladatokat nem teljesítik, a V. I. Lenin Művek a minisztérium és elsősorban a Nehézgépipari Minisztérium haladéktalan segítségére szorulna. A CSKP KB utasítására a V. I. Lenin Műveket munkacsoport kereste fel, amelynek az volt a feladata, hogy áttanulmányozza a terv biztosítását és konkrét segítséget nyújtson a fő problémák megoldásában. A bizottság munkája hasznos volt. Segített feltárni a tartalékokat, megoldani a problémákat. Egyúttal megállapította, hogy a Nehézgépipari Minisztérium dolgozói nem ismerik jól a V. I. Lenin Művekben uralkodó viszonyokat. Nemegyszer megtörtént, hogy a vezető dolgozók, akik azelőtt a minisztérium által kijelölt feladatokat mint nyilvánvalókat magukévá tette, most a bizottság megtárgyalása után ellenkező intézkedést Javasoltak. Ez megerősíti Novotný elvtársnak, pártunk Központi' Bizottsága júliusi ülésén elhangzott szavalt, hogy „a minisztériumok és a központi hivatalok a gyakorlatban enyhítették a felelősséget a termelésért és a terv pontos realizálásáért". E hiányosságok bírálatával nem akarom azt a benyomást kelteni, hogy minden fogyatékosságunkat magasabb szervek okozzák és ml hibátlanok vagyunk. Be kell ismernünk, hogy nem csekély a mi részünk a múlt évi és ez évi sikertelenségekben. Bátran mondhatom, hogy a pártszervezetek, az ifjúsági és a szakszervezetek nagymértékben törekszenek arra, hogy kiküszöböljék a hiányosságokat. Megmutatkozott, hogy a vállalat vezetősége gyakran alkalmazza az úgynevezett módszeres irányítás formáját, a terv teljesítéséért vállalt felelősség nélkül. Helyenként az adminisztratív irányítás módszerei jutnak túlsúlyba, amikor a gyakori tanácskozás csökkenti a felelős vezető szerepét és megteremti a kollektív felelőtlenség feltételeit. Az 1963. évi terv előkészítésében el akarjuk érni, hogy a terv minden részében egybehangzó legyen és a legmeszebbmenően biztosltjuk. Chadim elvtárs azután a selejt csökkentésének fontosságával foglalkozott. Ezután Így folytatta: Hatékony következtetéseket akarunk levonni az elmúlt évek tapasztalataiból. Ezért a pártszervezetek, az ifjúsági és szakszervezetek, valamint a gazdasági dolgozók fő figyelme minden taggyűlésen az 1963. évi terv következetes megtárgyalására, valamint a terv munkahelyenkénti alapos szétírására Irányul, megjelölve a konkrét feladatokat. Biztosítani akarjuk Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongreszszusát, hogy a kommunisták és velük együtt üzemünk minden dolgozója nem kíméli majd 'erejét, hogy gyorsan áthidalja a nehézségeket és feladatait úgy teljesítse, ahogyan tőle a párt azt teljes joggal várja. Ä kongresszus határozatainak teljesítése becsület dolga Dr. Alois Neuman, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke Engedjék meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Párt Központi Bizottsága és valamennyi tagja nevében őszinte szívélyességgel üdvözöljem Csehszlovákia . Kommunista Pártjának XII. kongresszusát, gyönyörű szocialista hazánk építőinek kongresszusát. Boldog vagyok, hogy a Csehszlovák Szocialista Párt nevében leróhatom a tiszteletet Csehszlovákia Kommunista Pártjának, Nemzeti Frontunk vezető erejének, annak a pártnak, amely bölcsen vezeti népünket a szocialista fellendülés, a szabadság és a függetlenség útján. A prágai kongresszusi palota ma valóban a köztársaság szive. Minden polgárunk indokolt érdeklődéssel, tevékeny lelkesedéssel, figyelemmel követi e rendkívül fontos tárgyalásokat. A kommunista párt legfelsőbb szerve, kongresszusa, az igazi gazda felelősségtudatával határozza meg szocialista társadalmunk fejlődését 1970-ig. Egész népünk, amint azt meggyőzően tanúsította a pártdokumentummal kapcsolatos kongresszus előtti vita, örömmel fogadja fejlődésünk ezen távlatát. A CSKP XI. kongresszusa óta négy alkotó esztendő tel el. Ezekben az években befejeztük a szocializmus építését. Magasabb szintre került az ipari és a mezőgazdasági j termelés, lényegesen növekedett a lakosság életszínvonala, megszllár, dult a Csehszlovák Szocialista Köz1 társaság nemzetközi helyzete. A szocialista munkaverseny, a socialista munkabrigádok nagy mozgalma, az emberek öntudatosséga és főleg az a tény, hogy ennek a fellendülésnek élén a kommunista párt áll, hajtómotorját jelenti hazánkban az anyagi és a kulturális színvonal állandó növelésének. Joggal lehetünk büszkék az elért eredményekre. Örülök annak, hogy ma kijelenthetem: ehhez a közös műhöz hozzájárultak a Csehszlovák Szocialista Párt tagjai ls, egyrészt közvetlenül munkahelyükön, a gyárakban és a földeken, másrészt közéletünk különféle szakaszain. Egyik elsőrendű feladatunknak tartottuk a tudományos világnézet alapján hozzájárulni az erkölcsi-politikai egység elmélyítéséhez. Ezért nagy figyelmet fordítottunk politikai nevelőmunkánkra és pártunk tagjai valóban hazafias lelkesedéssel és szocialista öntudattal a leghatékonyabban részt vesznek hazánk mozgalmas, gazdag életében, a szocialista munkabrigádok mozgalmában, falvaink szocialista életének megszilárdításában és elmélyítésében, a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front és minden társadalmi szervezet sokrétű munkásságában. A Csehszlovák Szocialista Párt nevében kijelentem, hogy saját feladatainkat fogjuk látni azokban • feladatokban, amelyeket a kongresszus népünk elé kitűz. E feladatok valóra váltását a becsület ügyének . tartjuk, mivel szocialista hazánkat őszintén és mélyen szeretjük. ŰJ SZÖ 4 * 1962. december %