Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-07 / 338. szám, péntek

Csehszlovákia Kom

mu

nista Pártjának XII. kongresszusa Gazdaságunk fejlődése komoly minőségi változások időszakába lép Elvtársak! Pártunk XI. kongresszusán azt mondtuk, hogy „a szocialista építés befejezését nem előre megállapított időszakban végrehajtandó feladatként fogjuk fel, hanem egész fejlődési szakaszként, amelynek során társadalmunk a felépített szocializmus alapján további erőt gyűjt, újabb anyagi és kulturális erőforrásokat öszpontosít és hoz létre a következő lépéshez — a kommunizmusra való áttéréshez". Történelmi eseményt könyvelhettünk el a XI. kongresszust követő években és ezt a tényt a köztársaság új, szocialista alkotmánya lerögzítette. A Központi Bizottság beszámolójából, amelyet Novotný elvtárs adott elő, kitűnik, hogy a következő időszakban tovább erősítjük a szocializmus anyagi-technikai bázisát és folytatjuk a szocialista társadalom minden irányú fejlesztését. Előrehaladásunk és főként az 1960-as történelmi győzelem megköveteli, hogy új feladatokat tűzzünk ki ebben az időszakban, sürgessünk néhány feladatot és a jelenlegi helyzet elemzése alapján határozzuk meg az alapvető irányokat és feladatokat. A beszámoló 11 pontban tartalmazza ezeket a feladatokat. Mielőtt rátérnék néhány pontra, még egy szempontból szeretnem felvázolni a XI. kongresszus óta megtett utat. Ez az út szorosan összefügg'a személyi kultusz maradványainak felszámolására, a párt- és a társadalom életében a lenini normák teljes érvényesítésére Irányuló igyekezetünkkel. Nálunk is érvényesült Sztálin személyi kultusza a belőle eredő következményekkel. Ám nálunk a személyi kultusznak hazai gyökerei is voltak. Minél nagyobb időtávolság választ el bennünket az SZKP XX. kongreszszusától és minél következetesebben érvényesíti a párt a lenini alapelveket, annál szembetűnőbb a személyi kultusszal összefüggő valamennyi múltbeli hiba és annál világosabban látjuk azt, amit munkánkból még nem tudtunk egészen kiküszöbölni. A Központi Bizottság 1961 novemberi plénuma után sok elvtársat meghökkentette az, ahogyan Novotný elvtárs Gottwald elvtárs szerepét értékelte és amilyen intézkedéseket foganatosított akkor a Központi Bizottság. Az eltelt év Igazolta, hogy ez az értékelés helyes volt, hogy nem történt túlzás. Ellenkezőleg, az újabb bizonyítékok azt mutatják, hogy Gottwald elvtárs tevékenysége 1948 után teljesen a személyi kultusz és összes áldatlan következményének hatása alatt állott, s ezek a következmények a törvényesség megszegésében és a pártmunka Irányításában nyilvánultak meg. Ez irányban semmit sem kell változtatni a Slánskýt és néhány más személyt ért vádon. Ugyanakkor Gottwald elvtárs történelmi szerepe és érdemei pártunk történetében, a tőke elleni harcában, a munkásosztály győzelméért vívott harcokban egészen 1948 februárjáig örökké emlékezetesek maradnak. Gottwald elvtársat halála után is méltó hely illeti meg az elvtársak között, de nem az elvtársak fölött. A beszámoló megállapította, hogy a Központi Bizottságnak a dokumentumok tüzetes megvizsgálása alapján le keli zárnia az említett időszak politikai pereinek összes eseteit. Szabad utat adunk az igazságnak, amely segítségére lesz a pártnak, főként hozzájárul ahhoz, hogy hasonló dolgok soha többé ne Ismétlődhessenek meg. Ugyanakkor elengedhetetlenül fontos, hogy a pártéletben felszámoljuk a személyi kultusz minden maradványát. Mindegyikünk, aki ebben a személyi kultusztól áthatott időszakban a pártban dolgozott, kisebb nagyobb mértékben adózott a személyi kultusznak. A személyi kultusz maradványainak gyökeres kiirtása azt jelenti, hogy nem szabad megkerülni bizonyos, a személyi kultuszra jellemző jelenségeket. Fontos továbbá, hogy a legcsekélyebb mértékben se engedjük meg a dolgozókhoz való viszony gyengülését. A személyi kultuszt az emberekkel szembeni bizalmatlanság, az emberek fölé rendeltség jellemmez te. Az említett jelenségek nagy része már a múlté. Ám gyakran látjuk, hogy egyes funkcionáriusaink felülről kezelik a dolgozókat, parancsolgatnak. A személyi kultusz erős maradványai mutatkoznak még a társadalmi gondolat világban, s a polgári ideölógia csökevényei elősegítik a személyi kultusz maradványainak konzerválódását. Nagy súlyt kell fektetnünk az alkotó szellemű elméleti munka kibontakozására. Még nem távolítottunk el minden gát^j, amely e téren útját állja az alkotó tevékenységnek. A Jifí Hendrych elvtárs beszéde mmm nagy előrehaladás ellenére még a mi gyakorlatunkban is végnapjaikat élik bizonyos elavult sémák. A XII. kongresszuson kitűzendő új feladatok teljesítését csak akkor biztosítjuk eredményesen, ha' a személyi kultusz és minden elavult jelenség maradványait felszámoljuk. Elvtársak! Ha ki akarjuk emelni a XII. kongresszuson kitűzött 11 fő feladatban megjelölt fő irányt, és pieg akarjuk határozni további előrehaladásunk, főként a termelőerők fejlesztésének és B kommunizmusba való jövőbeni átmenethez szükséges alapok megteremtésének jellegzetes vonásait, a következő három kérdést hangsúlyoznám ki: A tudományos-műszaki fejlődést és a mezőgazdasági termelés növekedésének biztosítását — a mi viszonyaink között ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság színvonalát az ipar színvonalára emeljük, továbbá a szocialista országok együttműködésének kérdését, a szocialista társadalom és gazdasága irányításának problémáit. Gazdaságunk fejlődése komoly minőségi változások időszakába lép. Erre a Központi Bizottság beszámolója is nyomatékosan figyelmeztetett. Elértük azt a határt, amelyen túl a szocialista társadalom további fejlődése már nem biztosítható a gazdaság egyoldalú menynyiségi .növekedésével, hanem sokkal jobban érvényesülniük kell a minőségi szempontoknak. Ezzel kapcsolatban, elsősorban a tudományos-műszaki fejlődés és a termelés automatizálása terén jelentős haladás elérése a fontos, amely elképzelhetetlen a szakosítás, a munkamegosztás és a széles körű nemzetközi együttműködés nélkül. Mezőgazdaságunkban összehasonlíthatatlanul mélyebb minőségi változásokra kerül sor. Sok esetben még csak a nagyszabású tudományos-műszaki haladás feltételeit kell megteremtenünk. A közös szövetkezeti termelést, — amelyben a szocialista termelési viszonyok győzelme után is jelentős mértékben érvényesülnek még a kisüzemi termelési módszerek, — szocialista nagyüzemi termeléssé kell átalakítani, amelynek szervezésében és technológiájában a nagyipari elvek fognak érvényesülni. Lenin világosan kifejtette, hogy a szocializmus végleges világgyőzelmét egyedül az teszi lehetővé, ha a szocializmus nagyobb fokú munkatermelékenységet hoz létre, mint a kapitalizmus. A nagyobb fokú munkatermelékenységért folytatott küzdelem fő eszköze a technika és a technikai fejlődés. Ebben a világversengésben ma így hangzik a válasz a „ki kit győz le" kérdésre: Az győz, aki a legfejlettebb tudománnyal és techniká-i val fog rendelkezni, aki ezt szélesebb körben és a legcélszerűbben fogja érvényesíteni a gazdaságban, és ahol a dolgozók legszélesebb tömegei a legjobban elsajátítják a tudományos és technikai felfedezéseket. Ebben van a jelenlegi tudományos-műszaki világforradalom politikai oldala, melynek természetesen a mi fejlett gazdaságunkban is éreztetnie kell hatását. Már a XI. kongresszus irányelvei kiemelték a tudományos-műszaki fejlődés alapvető jelentőségét. Az elmúlt időszakot mérlegelve be kell ismernünk: az- az igazság, hogy e téren nem sikerült teljesen betartanunk a XI. kongresszus irányelveit. A tudományos-műszaki fejlődés s a vele szorosan összefüggő munkaszervezés elmaradása a termelőerők fejlődésének egyik leggyengébb pontja és komolyan fékezi a munka termelékenységének emelkedését. Nem arról van szó, mintha ennek érdekében semmi sem történt volna, hanem arról, hogy a tudományos-műszaki fejlődésben ma már nem elégedhetünk meg akármilyen ütemmel, gyors előrehaladásra van szükségünk, különösen a döntő ágazatokban. Gazdaságunk megszervezésének színvonala és több fogyatékossága is fékezi — elsősorban a gépiparban, — a tudományos-műszaki fejlődést. Elég megemlíteni az ipar jelentős szétforgácsoltságát. Mintegy 18 000 elkülönült helyi ipari termelőegység, ebből 4000 gépipari termelőegység van hazánkban. A másik akadály például az üzemek célszerűtlen nagyszabású kooperálása. Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusán az oravai Tesla gyár igazgatója megemlítette, hogy TV-készülékeik gyártásában 500 különféle üzem és munkahely vesz részt. Ezeket és a hasonló akadályokat fokozatosan ki kell küszöbölnünk. A tudományos-műszaki fejlődés elmaradásának komoly oka még a nagy fokú ösztönösség, az elvi, koncepciós kérdések következetlen megoldása és megvalósítása. Egyes ágazatok, főként a gépipar ösztönösen hagyta magát befolyásolni a tárcaszükségletektől és a külkereskedelemtől, s nagyon keveset törődött saját termelőerői fejlesztésének érdekeivel. Meg kell követelni, hogy gépiparunk több kezdeményezést tanúsítson és befolyásolja a műszaki fejlődés irányait, utat törjön a leghaladóbb és leghatásosabb technikának. A mezőgazdaságban széles működési tere nyílik a tudománynak és technikának. A tudományos és technikai eredmények lehető legszélesebb körű érvényesülése nélkül nem egyenlíthető ki a mezőgazdaság színvonala az ipar színvonalával. E tekintetben nagyon lemaradtunk. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy kevés technikát adtunk a mezőgazdaságnak. Novotný elvtárs helyesen állapította meg, hogy a mezőgazdaságnak adott eszközök nagy része a háború előtti időkhöz képest több mint 2 millió dolgozó kiesését pótolta. Az eszközök jelentős részét a marhaállomány közös istállózására fordítottuk. A föld — a fő termelőeszköz aránylag még nagyon keveset kapott. Most itt van az ideje, hogy a mezőgazdaság szocializálása után a beruházások nagyobb része a földet szolgálja úgy, hogy fokozódjék a termelés belterjessége. Nagyon komoly feladat a tudományos-műszaki fejlődés helyes irányának meghatározása. Helyes eljárás mellett a tudományos és technikai eredmények ésszerű és megfontolt gyakorlati alkalmazásával nagyon gyorsan fokozhatjuk a mezőgazdasági termelés belterjességét. Mennyire érvényesültek eddig a mezőgazdaságban a technikai, kémiai haladás, a biológiai tudományok eredményei? Nézzük a földeket és a réteket. A gabonafélék betakarításának kivételével lényegében minden maradt a régiben, nem szólva a részleges gépesítésről. A gabonafélék termesztésén kívül egyetlen más növénykultúra termesztését sem oldottuk meg kielégítően az új technikával. Az előcsarnokban megtekinthető a pelhíimovi kombinált aratógép, amelyről Pišték elvtárs beszélt. Kiváló, gép, de egyelőre még csak a próbasorozatát gyártják. A vegyipart illetően csak a gyomirtókkal szerzett első tapasztalatokról beszélhetünk, bár a műtrágyaszállításban előre haladtunk és általában megközelítettük a termékeny vidékeknek már a háború előtt elért színvonalát. A föld javításán, a lecsapoláson és az öntözésen végzett általában nagyszabású munkálatok ellenére még mindig nem kielégítő az az ütem, amelyet a mezőgazdasági termelés belterjességének gyors fokozása érdekében elérünk. Ami az állattenyésztést illeti, a nagyhizlaldák. sertéstenyésztésén és a nagybani baromfitenyésztés kezdetén kívül lényegében társított kisüzemi termeléssel rendelkezünk. Még mindig érvényesülésre várnak a biológiai és biokémiai ismeretek, a takarmányipar, a szárítás stb. terén szerzett jó külföldi tapasztalatok. Természetesen az elmondottak, másrészt rámutatnak mezőgazdaságunk lehetőségeire, különösen akkor, ha a jó munkaszervezést, a helyes irányítást is tekintetbe vesszük. Ezért a jövő szempontjából elsősorban ebben az Irányban kell felhasználni eszközeinket, bátran kell küzdeni az újért és haladóért, következetesen értékesíteni kell a Szovjetunió és más testvéri országok szocialista mef zőgazdasági termelésének tapasztalatait, meríteni kell a nyugati mezőgazdasági termelés tapasztalataiból. Természetesen, emellett számíttanunk kell arra, hogy az új megértésének kiharcoslása csupán az első lépés, azt elsősorban az emberek általános képzésének kell követnie., Mindnyájan jól tudjuk, milyen a helyzet ezen a téren. Az SZKP Központi Bizottságának novemberi plénuma nekünk is értékes ötleteket adott a tudományos-műszaki fejlesztés irányítására. Nálunk is napirenden van az egységes tudományos-műszaki politika megszilárdítása, a kutató erők összpontosítása a népgazdasági fő feladatokra, a kettősség és szétforgácsoltság megszüntetése, a tudományos és műszaki fejlődés gyakorlati érvényesülésének meggyorsítása. Minden irányban — a tervezésben, a beruházásban, a műszaki fejlesztés következetes központi irányításában és természetesen a pártmunkában is minden feltételt meg kell teremtenünk az általános széles körű tudományos-műszaki fejlesztésre. A pártmunkában első helyen álljon a műszaki fejlesztés biztosításáról való gondoskodás. Bármennyit teszünk a tudományos műszaki fejlesztés biztosítására, soha sem elegendő. Elvtársak! A továbbiakban szeretném kiemelni a beszámolónak azt a részét, amely a szocialista országok együttműködésének erősödéséről, a nemzetközi munkamegosztás, szakosítás és kooperálás állandó elmélyítésének szükségességéről szól. Ez az irányvonal a szocializmus fejlődésének objektív törvényeiből indul ki s aki megkísérelné tagadni, vagy figyelmen kívül hagyni, szembekerülne az élettel, a szocialista rendszer érdekeivel és hazája legfőbb érdekeivel. Mint Hruscsov elvtárs mondotta, szemmellátható, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás jó irányításával, a termelés szakosításával és kooperálásával, a tudományos és technikai munkálatok egybehangolásával, a szocialista világpiac lehetőségeinek jobb kihasználásával megtízszerezzük minden egyes szocialista ország erejét, megtízszerezzük a szocialista világrendszer erejét. A szocialista országok egységes gazdaságának fokozatos kialakulása új messzemenő feladat, mely új szakaszt nyit a szocialista rendszer fejlődésében, ezért a kezdeti nehézségek ellenére örömmel kell fogadnunk az ez irányú első gyakorlati lépéseket. A Központi Bizottság beszámolója világosan kifejtette az egész párt álláspontját, amikor leszögezte, hogy erőnktől telhetően mindent megteszünk a további gyors előrehaladásra ezen az úton. A szocialista országok együttműködésének további fejlődése abból a tényből indul ki, hogy lényegében mindenütt győztek a szocialista termelési viszonyok, hogy a szocialista országok- többsége fejlődésének újabb szakaszába lép. Már mögöttünk van az az időszak, amelyben leraktuk a szocializmus alapjait. Akkor, 1945 után az egyes országok kommunista és munkáspártjai azért harcoltak, hogy a munkásosztály legyőzze a burzsoáziát és eltérő viszonyok között rakták le a szocialista társadalom alapjait. Akkor még erősen érezhetők voltak a kapi-: talista múlt hagyományai, szokásai, az egyes országok különböző társadalmi fejlődési fokon álltak, nagyon eltérő volt a gazdasági színvonaluk. Ezért sematizmust, szektás hibákat, a tömegektől való elszakadást stb. jelentett volna az, ha ebben az időszak-, ban nem veszik tekintetbe a szocializmus építésének sajátos feltételeit. Most azonban, amikor valamennyi szocialista országban a társadalmi fejlődésnek ugyanazok az alapvető fqlyamatai mennek végbe, azonos alapvető feladataink és céljaink vannak, nyilvánvaló, hogy a társadalmi fejlődésben a sajátos vonások hatása csökkenni fog, s már ma előtérbe lép az, ami a szocialista országokban közös. Természetesen vannak különbségek a szocialista országok között, bizonyos nemzeti hagyományok, sajátosa ságok, és szokások állandóan hat-: nak. Nem szabad megkerülnünk e sajátosságokat, terveink és feladataink bizonyos sajátosságaiban kell ezeknek megnyilvánulniuk. A fejlődés alapvető irányzata azonban nem a sajátosságok, és különbségek elmélyítése, hanem fokozatos kiküszöbölése. Természetesen a szocialista társadalom fejlődése számos, egymás után törvényszerűen következő korszakot ölel fel, amelyeket nem lehet átugorni. Megfelelő, elengedhetetlen anyagi feltételek kellenek az áttéréshez minden egyes fejlettebb szakaszra. E tény figyelmen kívül hagyása csak diszkreditálhatja a kommunista épí-: tést és nagy kárt okozhat. Ám éppen olyan káros az egy helyben topogás* a megoldásra érett problémák oiegke-; rülése. Egyre intenzívebben kiegyenlítődik a szocialista országok színvonala a szocialista átalakulások, valamint a termelőerők fejlesztése terén. A szocialista építés folyamatában fejlett szocialista társadalom alakul ki. Az egyes országokban fokozatosan létrejönnek a kommunista építésre való áttéréshez szükséges feltételek. Mint az SZKP XXII. kongresszusa és az SZKP programja leszögezte, ez az átmenet többé-kevésbé egyidejű lesz, egy történelmi időszakban megy vég-, be. Mindinkább nyilvánvaló, hogy ebben a minőségileg új helyzetben nagy; hiba volna a szocialista országok kö-' zös vonásainak és feladatainak lebes csülése. A kommunizmus kibontakozó építésében szerzett mai tapasztalatok rendkívül értékesek a szocialista államok kommunista pártjainak, amelyek alkotó módon használják fel a Szovjeté unió Kommunista Pártjának a szocias lista építés előző szakaszaiban szer«s zett elméleti és gyakorlati tapasztalai tait. A szocialista országok szempontjából mind nagyobb jelentősége lesz a társadalom fejlődési távlatai kirajzolásának, a kommunista építés konkrét útjai ismeretének, melyet a Szovjetunió gyakorlata fog felülvizsgálni. Ez azzal magyarázható, hogy az egyes országok szocialista építésének befejezésével párhuzamosan közeledni fognak a szocialista társadalmi fejlődés általános törvényszerűségeinek konkrét megnyilvánulásai. A kommunizmusba való átmenet formáiban és módszereiben jelentősen kisebbek lesznek a különleges nemzeti sajátosságok, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet formáiban és módszereiben. A szocialista országok tapasztalatcseréje és együttműködése egyre intenzívebb és szorosabb lesz, megszűnnek az ártalmas autarktikus irányzatok és kibontakozik a sokoldalú nemzetközi munkamegosz-, tás. Ezért ránk is vonatkozik, hogy figyelemmel kövessük más testvérpártok gyakorlatát és merítsünk tapasz-: talataikból. Képletesen úgy mondhatnánk, hogy tanuljunk meg mindenütt az egész szocialista világrendszer nagy méreteiben gondolkodni és látni a dolgokat, s így kezelni az ösz-. szes problémák megoldását. Internacionális kötelességünknek, a szocialista erők világegységének szilárdításához való legfontosabb hozzájárulásunknak tartjuk azt, hogy minden erőnkkel elősegítsük a szocialista országok általános együttműködésének elmélyítését, melynek értelme a szocialista világrendszer erőinek megsokszorozása. (Taps.) Ezért határozottan elítéljük az Albán Munkapárt vezetőit, akik letértek a marxizmus-leninizmus útjáról, forradalmi frázissal cserélték fel a mar(Folytatás a 4. oldalon) 1982. december 7. * (JJ SZÖ 3.