Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-04 / 335. szám, kedd

GMtRiE Évről-évre szebb eredmények a vydrany-i szövetkezetben Vége felé közeledik az év. a számvetés. A gazda meghányja-veti a gazdálkodás eredményeit, miben járt el jól és mi az, amire a jövőben nagyobb gondot kell fordítania. A ma gazdálkodó embere nemcsak saját érdekét követi, mikor kritikai szemmel ítéli meg munkáját, hanem az egész társadalomét, mert a termelés növelésével a közösség, a nép jólétét szolgálja. E kritikai állásfoglalás kézzelfogható eredményei kimutathatók a Dunajská Streda-i járás vydranyi szövetkezetében is. Pedig ezt nem sorolják az élenjáró gazdaságok közé és mégis óriási az a fejlődés, melyen az utóbbi években keresztülment. • Több takarmány — több hús A telep mellett szép számban sorakoznak a herekazlak. Legtöbbjében lyuk tátong, mintha pajkos gyerekek vájtak volna maguknak rejtekhelyet a bújócskához. Ám ez több ennél. A célszerű gazdálkodást hirdetik a NT — Évről évre javul a munka — mondják a szövetkezet vezetői. Ennek eredményeként növekednek a terméshozamok. A szövetkezet műtrágyából nem használ sokkal többet, mint a múlt években, mégis az idén olyan termést takarított be gabonaféléből, amire a múltban nemigen akadt példa. Búzából 27 mázsa, árpából 34 mázsa volt az átlagtermés hektáronként. (Igaz, szerves trágyával egyre nagyobb területeket javítanak fel.) Ez a terméshozam-persze még nem a végleges határ, hiszen a gazdaság a nitrifikálást eddig nem alkalmazta, csak a télen kerül rá sor először. Megfontolt gazdálkodásra vall az Is, hogy a szövefkezetesek a takarmánnyal helyesen takarékoskodnak. A tarlóra kipergett szemet sem hagyják elveszni, tyúkokkal etetik tel. És most térjünk vissza még egyszer a hústermeléshez, mert szót érdemel. irofSL'Sľnyľrnôv^aľa-'^y. ^ »»•«« * * karmány értékét, azt nem tudom, annyi persze bizonyos, a hús- és tejtermelésben nagy a jelentősége. A kazlak előtti gödörből silókukoricát szednek a takarmányosok A takarmány szakszerű előkészítéséhez itt sem fér kétség, hiszen illata messziről csalogat. — Mennyit kapnak belőle a tehenek? — állok elő a kérdéssel. — Tíz kilót naponta — mondja az egyik takarmányozó. A további beszélgetés eredményeként levonható, hogyha a kegyetlen szárazság miatt nem is raktározhattak sokat, de amit eltettek, annál értékesebb. • „Elégedetlenek" Elégedetlenek az emberek, mert kevés termett, ez az elégedetlenség azonban jó jel. Valljuk be őszintén: a közős gazdálkodás első éveiben va-. jon bántotta-e a szövetkezetest, ha kevés termett valamiből? Korántsem. Ma viszont a közömbösséget az érdeklődés váltja fel, mert mi másnak tulajdonítható az a fejlődés, ami a XI. pártkongresszustól napjainkig, a vydrenyiak esetében is óriásnak mondható. Valóban meglepő számok. 1958-ban tiz és fél vagon húst küldtek piacra, tavaly meg már 22 vagon húst adtak el. Az évi 3—4 vagonnyi növekedés már nem ls úgy tűnik, mintha csak mérsékelt emelkedőn ívelne felfelé, hanem mintha meredek létrán kapaszkodna a magasba. Erre az esz-: tendőre az előre megállapított hústermelés növekedése csak másfél va-i gont tesz ki. A szövetkezetesek ezt maguk ls kevésnek találták, s ezért kötelezettséget vállaltak, hogy a XII. pártkongresszus tiszteletére további másfél vagonnal növelik a hústermelést. — A számítások szerint az év utolsó napjaiban is szállítunk húst a piacra — mondja Rácz Zoltán zoo-: technikus —, de amit vállaltunk, teljesítjük — teszi hozzá magabiztosan. A jő szervezés és az emberek mun-: kához való jó viszonya lehetővé teszi ez adott szó megtartását. — Éjjelenként tizenegy traktoros és ugyanennyi gyalogmunkás hordta a kukoricakórót a földekről — csatlakozik a beszédhez Farkas Imre mérnök, a szövetkezet agronómusa. • Derekas mnnka Egyszerre jött két olyan munka, mint a cukorrépa és a kukorica szállítása, ami minden pótkocsit igénybe vett. Hogy a kukoricakóró se veszszen kárba. Szelle Pál, Koós György, Gálifi Sándor meg a többiek éjjel szállították De a felszabadult pótkor csikón. A takarmányalap biztosítása az éremnek csak az egyik oldala. Az előző években az őszi mélyszántásból rendszerint tavaszra is maradt legalább 100 hektár. A tavaszi szántásban sohasem termett annyi, mint az ősziben. A helyes szervezés és a tagság derekas munkája az idén lehetővé teszi a talaj alapos előkészí, tését. húst adott el a szövetkezet. Senki sem állíthatja, liogy az 1400 hektáros gazdaságra ez sok. Ezt a hústermelést sem könyvelhetjük el azonban kizárólag a szövetkezet eredményeként, mert hisz tömérdek gabonát vásárolt hozzá, ma viszont a szövetkezetnek a sokkal nagyobb hűstermeléshez is elegendő takarmánya van. B Cj technológia A hústermelést illetően az önköltség csökkentése és a munkaerő megtakarítása sem lebecsülendő. A múltban 1000 sertés hizlalását öt ember végezte, ma pedig csak kettő, és ez nem kis dolog. A felszabadult munkaerő sokat jelent a termelés más ágában. Mindenekelőtt az állattenyésztésben és a takarmányozásban értékelni való, hogy a szövetkezetesek nemcsak tudomásul vették az új technológia létezését, hanem alkalmazzák is. Ma kezdődik pártunk XII. kongresszusa. amely számot ad a termelés növekedéséről, az életszínvonal emelkedéséről. Persze, nem állíthatjuk, hogy országos méretben a közepes szinten gazdálkodó vydranyi szövetkezet eredményei kimagaslóak lennének. Az viszont biztos, hogy népünk életszínvonalának emelkedéséhez egy kicsit ők is hozzájárultak. BENYUS JÖZSEF Ami a hivatalos jelentésből A

z egyik gottwaldovi üzemi újság csak egy tizennyolcsoros cikkben emlékezett meg róluk: „A napokban üzemünket nagy megtiszteltetés érte. A gyár ifjúsági kollektívája, amely a párt XII. kongresszusának brigádja címért küzdött, tegnapelőtt a köztársasági elnök kezéből átvette az e cím elnyeréséről szóló okmányt. Üzemünkben dolgozik az ország 28 legjobb szocialista munkabrigádjainak egyike. A 17-tagú kollektíva a pártkongresszus tiszteletére teljes egészében teljesítette kötelezettségvállalását, ami mintegy 300 000 korona megtakarítást jelent az országnak." — Nézd! A kávéház üvegablaka mögött ott ült a két fiú. Egymásnak magyaráztak valamit, mutogattak és szájuk furcsán mozgott. — Te — szólt az egyik lány —, ezek úgy tesznek, mintha süketnémák lennének. — Valóban ... Egyszerre világossá vált a rejtély. — Hogy erre nem gondoltunk!... — Ezt nekünk nem mondta meg a brigádvezető. Pedig biztosan tudta. mm AZ Oj SÁGCIKK — most már szépen beragasztva a brigádnaplóba — enynyit mond a kollektíva teljesítményérôl. Ám a hivatalos jelentésből valami kimaradt. Két éve történt. A műszak kezdetéri az egyik gépnél két új munkás jelent meg. Nem újdonság ez ilyen hatalmas üzemben, hiszen gyakran megtörténik, hogy valakit más munkakörbe helyeznek. Az idősebb munkások hamarosan naptrendre tértek az eset felett. Nem így a fiatal lányok. Néhány órával a müszakkezdés után szinte búcsújáróhellyé változott Miroslav Charamza — a brigádvezető„üvegkalitkája", ahogy a műhely dolgozói a mester apró irodáját nevezik. — Mirko — szólt az egyik lány benyitva a kis helyiségbe —, mutasd csak a tervteljesítési lapomat, hadd nézzem, mennyivel maradtam adós a múlt héten? A lány azonban válaszra sem várva hirtelen mást is kérdezett: — Mondd, Mirko, nem tudod, miért olyan „felvágó" az a két úf fiú? Vagy talán szégyellik magukat? Mert hiába nézegetek feléjük, észre sem vesznek. Vagy talán nősek? Karikagyűrűt nem láttam az ujjukon. Miroslav szó nélkül a két fiú irataiba lapozott és csak ennyit mondott: — Mindkettő nőtlen. A leány erre máris távozott. Azonban alig tette be maga mögött az ajtót, újra nyílt az iroda ajtaja és a brigád másik nőtagja lépett be. — Mirko — szólt a kislány —, pénteken látogatóm érkezik, szabadnapot szeretnék. A brigádvezető rá sem ért kinyitni a füzetet, a lány már a másik kérdést is feltette. — Melyik műhelyből jött az a két fiú? A brigádnak igazán bemutathattad volna őket. Mirko feleletül csak ennyit mondott: — Mondd meg a többieknek is, hogy az a fekete huszonhat éves, a másik — az alacsonyabb meg huszonöt. Es mindketten nőtlenek. Elég ennyi? A lány nevetett, belepislantott a mosdó felett függő tükörbe, megigazította hajtincseit és kezét a kilincsen tartva válaszolta: — Tökéletesen elég. Azt a pénteki szabadnapot pedig töröld. Nem kell a szabadnap! Mirko akart volna még valamit mondani — elgondolkozott egy ideig, s közben a lány kiperdült az ajtón. A brigádvezető legyintett, aztán kinézett az üvegen. Előbbi látogatója a fiúk gépe mellett nagy kerülővel viszszament munkahelyére. — TUDTAM EN azt az első naptól kezdve — válaszolt másnap Mirko a lányok kérdésére. — Csak hát nehéz az ilyennel előhozakodni, különösen lányok között. Nézzétek — és előhúzta az asztalfiókból a két fiú személyt lapját —, világosan ide van írva: iskoláikat a süketnémák intézetében végezték! Mindkettő beszédhibás és nagyothall. Ebből kifolyólag kisebbségi érzésben szenvednek. Es nézzétek, az előbbi munkahelyükről is itt a jelentés: Kitűnő, megbízható munkaerők. Távozásuk oka: kisebbségi érzés a kollektívában. ÉRTHETETLEN, mondogatták a lányok, amint kiléptek a gyár kapufán. Ezek a fiúk annyira büszkék, hogy a magunkfajta lányokkal szóba sem állnak. Pedig ott dolgoznak ők is, ahol mi. Vlasta, a négy közül a legcsinosabb vitte a szót. — Képzeljétek el, szombaton este a mozi előtt találkoztam azzal a feketével. Amikor egymás mellé értünk, a fiú csak megbiccentette a fejét és továbbment. — En is találkoztam a szőkével — mondta Zdenka —, köszöntem is ne% ki, de ő is csak a fejével biccentett A lányok az autóbuszmegállóhoz értek, így abbamaradt a beszélgetés. VLASTA meg Zdenka aztán megfej-. tették a rejtélyt. Egy este éppen moziból mentek haza, későre járt már — tíz óra is elmúlt, hát siettek. Vlasta, mintha csak megijedt volna valamitől, hirtelen megállt. KET KONGRESSZUS KOZOTT ÉPÜLT Tegnap úgyszólván még csak kukoricaföldek voltak ezen a helyen. Ma már égbenyúló /asbetonkonstrukciók vannak itt, holnap pedig a Kelet-Szlovákiai Vasmű nagyolvasztóiból megindul a végtelen vasáradat, amely gazdaggá teszi hazánk nemrég még legelmaradottabb részét - Kelet-Szlovákiát. (ČTK felvétele) — VIDÁM FIÜK voltak mindketten — magyarázta a két fiú egykori munkahelyének műhelyvezetője. — Sajnos, csak néhány napig volt ez így. Eleinte az egész műhely valamennyi lánya ott settenkedett körülöttük. Egyszer azután kitudódott, hogy mindketten beszédhibásak. Ettől a naptól kezdve a két fiú elvesztette önbizalmát, amivel az intézetből idejöttek. Azóta búskomorak. Az orvos azt mondta, hogy gyártanak már olyan hallókészülékeket is,, melyek segítségével hallanának. Es a beszédhibát is ki lehetne küszöbölni, mert itt, nem mesize az üzemtől van egy intézet... ^^^^^^^^ — KI VIGYE ODA a meghívót? —: tanakodtak a lányok. — En Vlastát javaslom — mondta Marié. Es másnap műszakkezdés előtt minden munkapadon ott volt a kis papírlap. Mindössze három gépelt sor mindegyiken. A két fiú felette meglepődött, mikor meglátta a cédulákat. Óvatosan, mintha valamitől félniük kellett volna, felvették és elolvasták a három sor írást: — Minden csütörtökön délelőtt 10től 12-ig, (ha délelőtti műszakban dolgozunk, délután 2-től 5-ig j próbát tart az ének- és tánccsoport. Valamenynyien legyetek ott!" A két fiú az egész műszak alatt szinte fel sqm tekintett a munkából. A munkaidő leteltével azonban úgyszólván egyszerre pillantottak a szerszámok között heverő kis papírlapra. Aztán mindketten elmosolyodtak. Es egymásra pillantottak: Ott leszünk a próbán. — LÁNYOK — szólt Mirko az első próba után a brigád néhány tagjához. — Mindkettőjüket sikerült rávennem, járjanak el abba az iskolába, ahol a beszédhibásakat tanítják. Hátha... Hiszen még fiatalok. E s azt ís megígérték, hogy kérnek az orvostól hallókészüléket ... Beszéltem az orvossal. Azt mondta, a fiúk eddig csak azért nem hordták, mert szégyellték. A KÖVETKEZŐ alkalommal a fiú aprő hallókészülékkel a fülén jelent meg a táncpróbán. — Hát te miért nem táncolsz? — szólt a brigádvezetö Kovar Tondához, az egyik fiúhoz, akin különösképpen látszott, módfelett élvezi a zenét. — En? Táncolni — mutogatott egy kicsit szomorúan a fiú. Es első ízben azóta, hogy a brigádnál volt — bár elég hibásan de kiejtette a szót: „táncolni?" Kézmozdulatokkal magyarázta, hogy mióta az intézetből eljött, nem láncolt. Pedig a hallókészülékkel pompásan érzékeli a zenét. Vlasta is odaérkezett a fiúhoz. Es olyan szépen belenézett a szemébe, hogy az most már igazán nem tudott ellenállni. Megjogta a lány derekát és a polka ütemére táncolni kezdett. A SAJTÓFOGADÁSON, amikor a kollektívának átadták a CSKP XII, kongresszusának brigádja címet, a hivatalos jelentésben az állt, hogy a népgazdaság javára 300 000 koronát takarított meg. En azonban még ennél is nagyobb eredménynek tartom azt, ami kimaradt a hivatalos jelentésből. EQSfi MIHÁL-y 1982. 'de:cT._3r : J