Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)
1962-12-04 / 335. szám, kedd
SIKERES EVEK Migyar nye vű könyvkiadásunk a két kongresszus *özHft Vojtech Mihálik államdíjas költő: NÉGY ÉV TELT EL Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongreszFábry előbbi kötetei: A gondolat igaza, A béke igaza valamint a Hiszusa őta. E négy év a politikai és dak és árkok, nagyon sokat törleszgazdasági életben elért eredményeken kívül új sikereket és győzelmeket eredményezett kulturális téren is. Kibontakozott a kulturális forradatett a csehszlovákiai magyar irodalom évtizedes adósságából Esszéirodalmunk — Fábry Zoltán érdeméből — ma már legalább annyival több az országos átlagnál, amennyivel prólom, gazdagodott a dolgozók politi- zánk és részben líránk — kevesebb. kai és szakismerete, megszilárdult az iskola és az élet szoros kapcsolata, mélyült az ateista és politechnikai nevelés, szélesedett látókörünk, javult a közízlés, a lakás, a közlekedés és az élelmezés kultúrája, nőtt az újságok, a folyóiratok és a könyvek példányszáma... És általában: minden tekintetben jobban élünk, szebben járunk, többet tudunk, igényesebbek vagyunk, mint négy évvel ezelőtt. • Ezt ma, a párt XII. kongresszusának idején kétszeres örömmel hangsúlyozzuk. És örömmel hangsúlyozzuk azt is, hogy ahhoz a sikersorozathoz, amelyet a két kongresszus közötti Időszakban kulturális téren is elértünk, a maga szerény- — számunkra mégis Igen számottevő — eredményeivel a csehszlovákiai magyar könyvkiadás is hozzájárult. Könyvkiadónk évente átlag 150— 160 kötetet jelentet meg Ebből 120— 125 kötet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közös könyvkiadási egyezményének keretében jelenik meg. A többi, tehát a 30—35 kötet egy része, — évente átlag 10—12 kötet — hazai magyar szerzők más része cseh és szlovák szerzők alkotása. Ezek azonban csak számok. Kifejezőek ugyan, de nem érzékeltetik azt a tényleges eredményt, amelyet a csehszlovákiai magyar nyelvű könyvkiadás a két kongresszus között elért. Az eredményről a számszerű növekedésen kívül a minőség nyújt igazi képet ami az utóbbi években szintén jelentősen javult. Mindenekelőtt Fábry Zoltán Palackposta és az Emberek az embertelenségben című köteteit említjük. Ez a két antifasiszta — a határainkon túli legjobb esszéirodalommal is egyenrangú — esszégyűjtemény a két kongresszus közötti csehszlovákiai magyar könyvkiadás büszkesége. Esszéirodalmunktól ilyen rövid Időszak alatt többet, jobbat, Időszerűbbet, mint a Palackposta és az Emberek az embertelenségben c. munkák nem várhattunk és a jövőben sem várhatunk. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a két kötet ugyanúgy, mint EGKI VIKTOR: Azelőtt a csehszlovákiai magyar irodalomnak a Hra volt a legerősebb oldala. A Fábry Zoltán-i csúcsokat leszámítva — amellyel az esszé túlnőtt a lírán — ma is az... Jó az átlag is. A színvonalat azonban a két kongresszus közötti időszakban meg|elent Bábi Tibor Vándormadár és Cselényi László Keselylábú csikókorom című kötetének versei jelentik. Mindkét kötet, de különösen az utóbbi, tartalmilag és formailag egyaránt nagy előrelépés, irodalmunk jelentős gazdagítása. De a színskála gazdagító! közé tartozik többek kőzött: Gyurcsó Isvtán Termő időben, Csontos Vilmos Kell itt a szó, Veres jános Tüzek és virágok, Monoszlóy M. Dezső Csak egyszer élünk és Rácz Olivér Kassai dalok című — szintén a két kongresszus között megjelent — kötete is. dör és a többiek, Lovicsek Béla. Csillagszemű asszony és Barsi Imre Barangolás Holnapországban című kötetét. A mai élet felé forduló, a mai élet kérdéseire választ kereső és adó kötetek megérdemelten arattak közönségsikert. A KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTir hazái magyar íróktól összesen közel ötven kötet jelent meg. Ezek közül fentebb csak néhányat említettünk, bár a felsoroltaknál Jóval több a jelentős, említésre érdemes mű. A felsorolással azonban nem értékelésre törekedtünk, nem ranglistát szabtunk. Csupán jelezni akartuk, hogy egy rövid időszak alatt is milyen sokféle műfajban, aránylag milyen sokirányú alkotás született. Csupán ilyen értelemben — tehát nem a teljességre törekvés szándékával — említjük a cseh irodalomból: Brezovský Vasmennyezet, Majerová Vergődés, Hoffmeister Repülővel napkeletnek, Procháska Zöld látóhatár, Weiss Az ezeremeletes ház, Očenášek Rómeó, Júlia és a sötétség, a szlovák Irodalomból: Mináí trilógiáját, valamint Mňatko A halál neve Engelchen, Záry Itáliai elbeszélések, Jašík A holtak nem énekelnek, ÖRÖMMEL NYUGTÁZZUK, hogy az Poničan Tavaszi rapszódia és Bednár előbbi évekhez viszonyítva az utóbbi Üveghegy című kötetét. négy évben aránylag gazdag termést hozott a próza is. Erre az időszakra itt is, mint a líra esetében, a fiatalok előretörése jellemző. Duba Gyulának például, aki prózánk egyik legjobb képviselőjének ígérkezik, két Ezenkívül sok siker övezte a közös könyvkiadási egyezmény keretében megjelentetett műveket is. Az orosz és szovjet Írók alkotásai közül többek között: Tolsztoj Feltámadás, Dosztojevszkij A félkegyelmű, Leonov kötete jelent meg. (A nevető ember, A tolvaj, Szimonov Élők és holtak, Ko Szemez a feleségem). Nem állítjuk, hogy a két kongresszus közötti időszak csehszlovákiai magyar irodalmának ezek a legjobb prózai alkotásai. Elsőnek csupán azért szóltunk róluk, mert fiatal prózaíróink közül Dubátől várunk a legtöbbet. A tárgyalt időszak alatt igen számottevő írásokat tettek asztalunkra az idősebb generáció tagjai. Mindenekelőtt Egri Viktor és Szabó Béla nevét kell kiemelnünk. Egri Viktor a Szívet cserélni nehéz (szlovákul ls megjelent) és a Keserű égbolt, Szabó Béla A menyasszony (szlovákul is megjelent), Az élet peremén és A család kedvence című kötetével szerzett az olvasóknak sok örömet. Ezek a kötetek szintén nemcsak formailag, de tartalmilag is sok újat hoztak, sok új színnel gazdagították irodalmunkat és a csehszlovákiai magyar könyvkiadást. Rajtuk kívül meg kell még említenünk: Gyurcsó István Hegyeken völgyeken, Rácz Olivér Puffancs, GönTISZTELD A MUNKÁT! Feladataink a dokumentum fényében UJozgalmas éveket, forradalmi társát és gyönyörködni tudjon munidőket élünk. Az ember esz- kája gyümölcseiben. Tanítsd meg az < mélése, óta, egész történelme f olya- élet szeretetére és lényegére, hogy \ mán nem volt olyan mozgalmas kor, tisztelje a munkát, ahogy ezt min- [ mint a miénk. Az Idősebb nemzedék dennapi köszöntésünk is mondja, két világháborút vészelt át, és az új Régi és elévülhetetlen igazság, j nemzedékkel együtt tanúja, részese hogy az író, amikor megfesti az em- < és formálója egy új világ, egy új ber lelki világát, egyszersmind meg j I rend teremtésének, amely tele van ts változtatja, segít az embernek < roppant kataklizmákkal, óriási, de abban, hogy magasabbra emelkedjék, j nagy átalakulásokat előidéző társa- hogy jobb és erősebb lehessen, llja < dalmi fordulatokkal. Ehrenburg írja, hogy a könyv min- , Vajon ebben a lávát hányó, he- den társadalomban az emberek egy1 gyeket görgető, forrongó korban másközti kapcsolatából születik, \ nem nagyobbodott e az író felelős- azokból az eszmékből, amelyeket az j sége és jeladatköre? Vajon nem fo- író is átérez, abból a szükségből ( kozódott-e a kötelessége, hogy eb- fakad, hogy elmondjuk és megmuben a hatalmas mozgásban a népet tassuk: mi van bennünk, éberebben figyelje és ott tartsa uj- Az elmúlt négy év irodalmi vonat- ( ját az ütőerén, hogy kitapintsa ér- kozásban is rendkívül jelentős volt. j verését, a szíve dobogását és orvos- Hadd fűzzem még ehhez, hogy a < lást segítsen hozni, ha ebben a szív csehszlovákiai magyar irodalom is j dobogáshan zavart és rendellenest ng m egy kötettel igazolhatja, tisztaiái? A szocialista író legnemesebb tán látja felelősségteljes feladatköfeladata: megörökíteni ezt a nagy- rét. Lírikusaink, fiatal prózaíróink) szerű kort. hangja tisztul, témaköre tágul ésl A pártdokumentum fényében ez a örömmel regisztrálhatjuk, hogy\ feladat minden építő szándékú író mondanivalójuk művészi ereje nem előtt világosabbá válik és követelő marad fiatal szlovák társaik möparanccsal jelentkezik: ne nyugtasd gtjtt. Eredményeink szépek, figyelmeg magad és olvasódat vagy hall- m et érdemelnek, azonban korántgatódat, ne légy soha elégedett az se m tölthetnek el elégedettséggel.) zal, amit eddig tettél, de lázíts to Éppen a dokumentum fényében látvább a rossz és a maradiság, a visz- nunk kell, hogy- sok a tanulniszahúzó önzés és az önelégültség, a és tennivalónk. Ahhoz, hogy irodai-\ felelőtlenség és butaság ellen, mert munk hozzájáruljon az emberek ercsak ez a teremtő erejű lázítás dolcsi normáinak kialakításához,) ragad előre, röpít tovább pályádon qazdagUsa é s szépítse életüket, el-\ és teszt tartalmassá munkás hétköz dhetetlen> hog y bölcselete, gon-\ napjaidat és igazi ünnepé ünnepel- „borila eméUciWk. > KOMMUNISTÁK (A CSKP XII. kongresszusának) zsevnyikov: Ismerjék meg Balujevet a népi demokráciák valamint a nyugati országok haladó íróinak alkotásai közül: Bihari Holnap, Aragon A nagy hét, Druon Finom familiák, Greene A havannai ember, Maltz Holnap is nap lesz, és Mann Az alattvaló című kötete talált nagy visszhangra. Van hát mivel dicsekedni, van mire hivatkozni. A párt XII. kongreszzsusának idején ezenkívül örömmel hivatkozunk még egy további, szintén a két kongresszus közötti Időszakra jellemző, igen fontos eredményre: a sematizmusból történő kilábalásra. A csehszlovákiai magyar Irodalomban tulajdonképpen az utóbbi évek/ jelentették eddig a legerősebb tartalmi és művészi izmosodást, a sematizmustól — legalábbis nagymértékben — mentes irodalmi műveket. Irodalmunk egyre inkább a mába fordul, a mai ember gondolat- és érzésvilágát ábrázolja állandóan igényesebben. Ez szintén olyan eredmény, amelyre érdemes felfigyelni és hivatkozni. Az út, amelyre irodalmunk az utóbbi években lépett, a legjárhatóbb, ezen az úton továbbhaladva terem majd a jövőben is a legtöbb és a legjobb gyümölcs... NÉGY ÉV ARÁNYLAG KIS IDÖ az irodalom történetében. Számunkra azonban ez a négy év mégis igen sokat jelentett. A párt XI. és XII. kongresszusa között eltelt Időszakra ezért úgy is gondolunk, mint a csehszlovákiai magyar irodalom és könyvkiadás egyik fontos határkövére. BALÁZS BÉLA Tűzijáték fénye lobban, új nap törölgeti szemét, bekiált az ablakokba: Kommunisták, keljetek ...! Félálmukban rácsapnak a csengőóra gombjára, nyújtózkodnak, ásítanak, hűvös padlón topog lábuk: milyen lesz ma az idő? Im, alig mozdult még a világ, fújjuk által kerekeit. Sietős az akaratuk, miint az elszánt versenyúszók, ha folyóba vetik maguk, fejest ugornak az ingbe, szakad, reccsen varrásain, lepattognak gombjai. Cipőjüket fűzik hamar, állva isszák meg a kávét, villamos után loholnak, az újságot végigfutják, zord műszakba kezdetnek, makacs lábuk sarat tapos, árpát vetnek, erdőt vágnak, betonoznak, toronydaru csőre alatt hangoskodnak, álmokat, lakást hajszolnak, csengő kalapáccsal verik meg a vonat kerekeit, sötét aknanyílást nyitnak, fúrótornyok fulánkjával fúrják meg a föld méhében alvó olajos szivárványt. Kemény pillantású szemük kormánykerék felett figyel, elektroncsövek és szilon vezetékek kusza rendjét őrzi, s napként izzó, olvadt üveg fényét tükrözi. Engedelmes jó barátjuk a tűz síneket formál, kalácsot és ezüst cukrot, s épp a tűz tanítja őket izzítani, változtatni a világ s anyag formáit. A történelmet, embersorsot, jó szívbeli tanulságot. Aztán leves fölött ülnek borsos tréfán derülnek, fegyverük a körző hegye, kis ceruzahegy, teleszkóp, gyengéd vonó, kottafüzet, újrateremtik a Földet, s új szépségek terhe alatt, a jövő nyílt ege alatt fojtják el sok bosszúságuk, tolvajok és bürokraták, élősködők, pánikkeltők, hazugok és közönyösek mindennapi támadását — szégyentelen népség bizony, kerülik a hősi munkát, s szemtelenül sorbaállnak kirakat és üzlet előtt, igaz ember háborgását uszítással toldják meg. Hisz ők a kommunisták is csak gonddal-bajjal küszködnek, fejük tenyerükbe ejtve gyökerét, okát kutatják, s kifakadnak dühösen, ha látják, művök-omlik, bomlik, \ igaztalan vád sújt rájuk, ha valaki rokon lélek, jóbarát megsebzi szívük s megsajdul a fájdalomtól. Volt, ki nagy időket élt meg, önfeláldozó volt, lelkes, fájdalom, elöregedett, megelőzte már e kor, szárnya elnehezült már az új feladatok, módszerek paraméterei között, avagy elkényelmesedett, s oly nehezen, szomorúan vonszolja most életét! Am én arról énekelek, aki megküzd az idővel, megostromolván az eget Prométheuszként tüzet hord, ha elesik, újra felkel, aki sose cseréli el, kötelességét előnyre, osztályának erejére támaszkodva fáradatlan előbbre viszi ügyünk, azt éneklem, kit a hajnal első fénysugara ébreszt, este pedig könyv s diagram térdük csapva asztalt bontnak, főié hajlik, míg a lámpa máris rajz fölé hajolnak, kémcsövekre kancsit szemük, számképletek tömegében új gondolat fénye villan, szeme őrködik felette, annak zengem énekemet, hálás, egyszerű versem. BÄBI TIBOR fordítása det. Ez a kötelességed, a feladatköröd egyik fele, a másik meg az, hogy buzdíts és lelkesíts, mert kell a lé lekből fakadó igaz szó, mint kenyér ben a só. életedben az ének és sze / óbban és mélyebben megismerni az életet, ugyanakkor) lobban és mélyebben megismerni a marxista filozófiát is — et a kor parancsa, és ezt követeli tőlünk a\ rslem dolgos napod után a pihenő pártdokumentum is. Íróink, akik az Buzdíts a jóra és nemesre, bátor és emberiség mai nagy vitájában az okos tettekre serkentsd az embert élet, a béke és a kommunizmus melarra. hogy az igazságért és szépsé lé szegődtek, nem tévedhetnek el gért síkra száiljon, hogy szeresse útjukon. KON G RE S S Z U S K O Z O T T E P U L T Hazánk arculata szinte napról-napra változik. Gombamódra nőnek az ország minden részében az új, korszerű, impozáns lakóházak ezrei. Az 1959-1961-es években több mint 226 ezer új lakásban raktak fészket a boldog családok. Képünkön a nitrai új lakótelep, amely jól beilleszkedik a környezetbe. I František Kubáček felvétele) tJ] SZÓ 6 * 196 2- december 4.