Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-27 / 356. szám, csütörtök

Befejezte munkáját a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának plénuma MOSZKVA (CTK) — A moszkvai Szakszervezetek Házának Oszlopcsar­nokában befejezte munkáját a Szov­jet Szakszervezetek Központi Taná­csának plénuma, amely az SZKP no­vemberi plénumának eredményeiről és velük kapcsolatban a szakszerve­zetek feladatairól, tovább a szakszer­vezetek XIII. kongresszusának ösz­szehívásáről tárgyalt. A plénum Viktor Grislnnek, a Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének beszámolója alapján hatá­tározatot hozott a szakszervezetek munkájának átszervezéséről, hogy közelebb kerüljenek a termeléshez és konkrétabban irányíthassanak. A Szakszervezetek Központi Tanácsa mellett két Iroda létesült: az egyik az Iparban, a másik a mezőgazda­ságban végzett szakszervezeti munka Irányítására. Az első iroda elnöké­vé Vaszilij Prohorovot, a másik el­nökévé Ivan Szkuratovot választot­ták. A plánum 1963. október 28-ra ösz­szehívta a szakszervezetek XIII. kongresszusát. Ülésezik oz Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa KIJEV (CTK) — Kijevben meg­kezdődött az Ukrán Szovjet Szocia­lista Köztársaság Legfelsőbb Taná­csának ülése. A jelenlevő képvise­lők meghallgatták az 1963. évi nép­gazdaság fejlesztési tervről, vala­mint az állami költségvetésről szóló beszámolót. A beszámolót követő vitában a felszólalók hangsúlyozták, hogy ál­landóan fokozódik Ukrajna ipari ter­melése. A hétéves terv első négy éve alatt (1959—1962) 600 ipari vállala­tot helyeztek üzembe Ukrajna terü­letén. Jelenleg 300 000 traktor és több mint 140 000 kombájn dolgozik az ukrajnai földeken s a mezőgaz­dasági üzemek 14 millió tonnával több szemes terményt takarítottak ' be tavaly, mint 1913-ban. Kazahsztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma Alma-Ata (CTK) — Alma-Atában megkezdődött Kazahsztán Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának tel­jes ülése, amelyen Din Nuhamed Ku­najev, a köztársasági pártszervezet első titkára mondott beszédet. A teljes ülés résztvevői megvitat­ják az SZKP KB novemberi plénumá­nak határozatait, s ezzel kapcsolatban 9 kazahsztáni pártszerveknek terme­A magyar dolgozók megvitatják az MSZMP VIII. kongresszusának következtetéseit Budapest (CTK) — Magyarországon e napokban mindenütt gyűléseket rendez­nek, melyeken az MSZMP VIII. kong­resszusán részt vett küldöttek a párt­tagokat és a pártonkívüli dolgozókat a kongresszus tárgyalásairól, következteté­seiről tájékoztatják,. A gyárak, a mező­gazdasági üzemek s a kísérleti intézetek dolgozói részletesen elemzik üzeműk leg­fontosabb feladatait. Egyidejűleg javas­latokat tesznek az említett feladatok s a Jövő évi termelési terv teljesítése ér­dekében. A dolgozók helyeslik a VIII. kongresszus következtetéseit és újabb kö­telezettségeket vállalnak, melyeknek cél­ja főleg a munkatermelékenység növe­lése, a nyersanyagok eddiginél ésszerűbb felhasználása és a termelési költségek csökkentése. lési elven alapuló átszervezésére tett Javaslatokról tárgyalnak. A javaslatok szerint Kazahsztán Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának elnöksége és két irodája lesz, melyek közül az egyik az ipari, s a másik a mezőgazdasági terme­lést irányítja. A teljes ülésen Frol Kozlov, az SZKP KB elnökségének tagja, az SZKP KB titkára is részt vesz. Hruscsov Ukrajnában KIJEV (CTK) — Nyikita Szerge­jevics Hruscsov, 'az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, aki jelenleg Ukraj­nában időzik, a rendkívüli szilárd szintetikus anyagok kísérleti Intéze­tébe látogatott, ahol tájékozódott a mesterséges gyémánt készítéséről s ipari felhasználásáról. N. Sz. Hruscsovot ez alkalomból Nyikolaj Podgornij, Ukrajna Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első tikára és további vezetők kísér­ték. N. Sz. Hruscsov rendkívül nagy érdeklődést tanúsított az említett új Iparágazat távlatai és a mesterséges gyémánt készítésének önköltsége iránt, majd a mesterséges gyémánt gyakorlati — különösen szerszám­gyártással kapcsolatos — felhasz­nálásáról tanácskozott a kísérleti intézet dolgozóival, akik rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítették becses vendégüket. Meghalt Martinique Kommunista Pártjának főtitkára PÁRIZS (CTK) — Camille Silvest­re, Martinique Kommunista Pártjá­nak főtitkára a martiniquei. Fort-de­Franceban hosszabb betegség után 47 éves korában elhunyt. Camille Silvestre egyszerű dolgo­zók gyermekeként már ifjú korában csatlakozott a munkásmozgalomhoz. Korán lépett a kommunista pártba és egész életében lankadatlanul küz­dött a dolgozók jobb életéért, Mar­tinique sziget lakosságának szabad­ságáért, a demokráciáért és a szo­cializmusért. DÁVID RAJZER volt szovjet miniszter, aki hosszabb ideig irányította a Szovjet­unió nehézipari vállalatainak építését, súlyos betegség következtében 58 éves korában elhúnyt. (CTK) Mali népi regősök —griots — a törzsek nyelvén énekelnek népük hő­si történelméről és a függetlenségi harcosok mostani nagyszerű tettei­ről. (ČTK felvétele] A Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság határszerződést kötött PEKING (ČTKJ — Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és J. Cedenbal, a Mon­gol Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Pekingben szerdán, december 26-án aláírta a két ország határszerződését. Az ŰJ Kína hírügynökség közölte, hogy Liu Sao-csi, a Kínai Népköz­társaság elnöke fogadta J. Ceden­balt, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét, akivel kí­sérete s a Kínai Népköztársaság kor­mányképviselőinek jelenlétében szí­vélyesen elbeszélgetett. Csou En-laj, a Kínai Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke ked­den este J. Cedenbal tiszteletére 'va­csorát adott, amelyei, a két állam­férfi pohárköszöntőt mondott. Az Algériai Kommunista Pírt Kö/ponti Bizottsága első titkárának nyilatkozata Párizs (ČTK) — „Meggyőződé­sem, hogy az algériai kommunisták és minden megfontolt algériai haza­fi legőszintébb érzéseit tolmácsolom, ha hálámat fejezem ki a Szovjet­uniónak és Hruscsov elvtársnak azért a bölcs s következetes békepolitiká­ért, amellyel az egész emberiséget megmentették egy termonukleáris háború veszélyétől és a Kubai Köz­társaságnak segítséget nyújtottak nemzeti függetlenségének megszilár­dításában" — áll többek között Lar­bi Buhali, Algéria Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága első titkárá­nak nyilatkozatában, amelyet az UNION Francaise ď Informations hírügynökség továbbított Algériából. Larbi Buhali kijelentette továbbá, hogy az algériai kommunisták elíté­lik az Albán Munkáspárt vezetőinek aknamunkáját és marxistaellenes te­vékenységét. Hangsúlyozta, hogy minden igazi marxista—leninista kom­munista, aki hathatósan akar hozzá­járulni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének meg­szilárdításához, kötelességének tart­ja, hogy nyíltan elítélje az albán ve­zetők tevékenységét, amellyel csak az ellenség — az imperialisták — malmára hajtják a vizet. Ä Mars 1 zavartalanul folytatja útját Moszkva (CTK) — A Mars 1 auto­matikus űrállomás zavartalanul folytatja útját a Mars bolygó felé. December 18-a és 25-e között is rendszeres volt a rádióösszeköttetés a Mars 1-gyel. A telemetrikus ada­tok arról tanúskodnak, hogy kifo­gástalanul működnek az űrállomás berendezései. A Mars 1-ről érkezett rendkívüli Adenauer karácsonyi üzenetei Bonn (CTK) — A nyugatnémet rádió Adenauer két üzenetét közvetítette. A kancellár egyik üzenetében szemrehá­nyást tett az NSZK lakosságának, hogy a legutóbbi kormányválság napjaiban „nem tanúsított" kellő magatartást az ál­lammal szemben". Második üzenetében „ígéretet tett", hogy a bonni kormány változatlanul folytatja revansista politi­káját. Az iraki békevédők felhívása Bagdad (CTK) — A békevédők iraki bizottsága e napokban közzétett felhí­vásáról a közel-keleti független arab kormányokhoz, az iraki néphez, nem­zeti szervezeteihez, s a sajtó képvise­lőihez fordult, s felszólítja őket, küzd­jenek lankadatlanul azért, hogy az arab Kelet országaiból távolltsanak el min­den atomfegyvert, számolják fel az e területen levő idegen haditámaszponto­kat és rendeljék vissza az ott állomá­sozó külföldi katonai egységeket. értékes tudományos tájékoztató ada­tok főleg a Föld radiációs öveze-; teire, a Napból sugárzott korpusz­kuláris áramlatokra, a* kozmikus su­gárzás hátterének intenzitására, a kozmikus térség delejességére síb vonatkoznak. A KATANGAI CSENDŐRSÉG és az ENSZ Kongó területén állomásozó etió­piai katonai alakulatai közötti csatáro­zás után az ENSZ kongói parancsnok­sága 24 órára teljes harci készültség­be helyezte valamennyi katonai alaku­latát. (CTK) GERHARD SCHRÖDER, az NSZK kül­ügyminisztere január 7-én Londonba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Nagy-Britanniának a „Közös Piachoz" csatlakozásáról, valamint a „sokoldalú" európai nukleáris erők létesítésének gazdasági, katonai és politikai követ­kezményeiről. (CTK) AZ USA E NAPOKBAN Leopoldvlllébe érkezett katonai küldöttsége „megkezd­te tárgyalásait". Louis Truman vezér­őrnagy, a küldöttség vezetője vasárnap és hétfőn Róbert Gardinerrel, az ENSZ kongói hadműveleteit irányító parancs­nokkal tárgyalt. (CTK) ÉSZAK-ÍRORSZÁG vezető szakszerve­zeti funkcionáriusai Kennedy amerikai elnöknek levelet küldtek, melyben til­takoznak az ellen, hogy az amerikai hatóságok üldözik az USA Kommunista Pártját, s a világbékéért síkraszálló nők szervezetét. Testvéri gazdasági együttműködés Az Üj Szó számára írta: O. VOLKOVA, a közgazdaságtudományok kandidátusa A szocialista országok gazdasági együttműködése, kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolataik állandó bővülése hozzájárul lakosságunk nö­vekvő szükségleteinek mindjobb ki­elégítéséhez. A szocialista országok gazdasági kapcsolatai fejlesztésének alapja — szoros, kölcsönös együttműködésük, mely egyrészt minden egyes szocia lista országnak, másrészt az egész szocialista rendszernek kedvez. Ennek szemléltető példája a KGST­államok élelmiszeripari, elsősorban cukorgyártó-ipari együttműködése, melynek eredményeként a szocialista tábor országaiban szakadatlanul nö­vekszik a cukorgyártás és fogyasztás Eléggé beszédes szám: a KGST-orszá­gok 1950 és 1961 között 5 millió 88 ezer tonnáról 12 millió 650 ezer ton­nára, tehát 2,4-szeresére növelték cukorgyártásukat, jellemző a KGST­országokra, hogy csak 1961-ben — az előző évhez képest — 23 százalék­kal növekedett a cukorgyártásuk, vi­szont világméretben a cukorgyártás növekedése csak öt százalékot ért el. Beszédes számok A Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná csának tagállamai között a legtöbb cuk rot a Szovjetunió, Lengyelország, Cseh Szlovákia és az NDK gyártja. Ok adják a KGST-országok cukorgyártásának 90 százalékát. A Szovjetunió 1961-ben 8 mii lió 424 ezer tonna cukrot, ebből 6 millió 85 ezer tonna répacukrot gyártott A Szov jetunió (a hazai nyersanyagból előálli tott) porcukor gyártásában európai mé retben az első. világméretben a második helyen áll, mindjárt a Kubai Köztársaság után. Lengyelország a KGST államok kö­zött (a Szovjetunió után) a második, eu­rópai méretben (a Szovjetunió és Fran­ciaország után) a harmadik helyen áll. A KGST-országok cukorgyártásában a harmadik helyen Csehszlovákia, a ne­gyedik helyen pedig a Német Demokra­tikus Köztársaság szerepel. Lengyelország és Magyarország az 19B1. évi terv sikeres teljesítésével elérte az 1965-re előirányzott cukorgyártási szin­vonalat. Románia tavalyi cukorgyártása 8 százalékkal maradt csak az 1965-re elő irányzott színvonal alatt. A KGST-orszá­goknak 1965-ben 14 millió tonna cukrot, vagyis az 1950. évi mennyiség 2,7-szere­sét kell gyártaniuk. Az egyes államok cukorgyártásának növekedését a követ­kező adatok is szemléltetik: a Szovjet­unió a legutóbbi tíz évben több mint háromszorosára, Lengyelország több mint másfélszeresére, Magyarország több mint két és félszeresére növelte cukorgyártá­sát. A legközelebbi években e fontos élelmiszer gyártásának további növeke­dése várható. A KGST-országok jelenleg az egy lakosra jutó cukorgyártást tekintve kétszeresen szárnyalják túl a világ­átlagot. 1960-ban az egy lakosra ju­tó cukormennyiség a KGST-államok­ban 34 kg volt, ugyanakkor a világ­átlag a 17,6 kg-os szinten mozgott. Az egy lakosra számított legmaga­sabb cukorgyártási szintet Csehszlo­vákia érte el 64 és fél kilogrammal; Lengyelországban 46 és fél, az NDK­ban 39 és fél kg volt az egy lakosra jutó cukorgyártás. 1961-ben számos szocialista ország Jelentősen túlszár­nyalta ezt a szintet. Több KGST-or­szág az egy lakosra számított cukor­gyártásban jóval megelőzte az euró­pai főbb kapitalista országokat. A KGST-országokban a cukorgyár­tás növekedésével párhuzamosan a cukorfogyasztás is állandóan emelke­dik. A KGST-országok 1960-ban je­lentősen túlszárnyalták az egy lakos­ra jutó cukorfogyasztás világszínvo­nalát. E téren Csehszlovákia vezet 37 kg-mal, utána az NDK következik, több mint 30 kg-mal (1961-ben 31,8 kg). Ezekben az országokban az egy lakosra jutó cukorfogyasztás megha­ladta Franciaország, az NSZK és Olaszország cukorfogyasztását. A KGST-országok szempontjából az a lényeges, hogy a növekvő cukorfo­gyasztási igényeket elsősorban saját termelésükből biztosítják. A szocialista országok mint fő cukorszállítók A cukoripar eredményes fejlesztése megszilárdította a KGST-országok külső gazdasági kapcsolatait, bővítet­te belkereskedelmüket. A legutóbbi évtized sajátos vonása a cukorkivitel állandó növekedése. 1961-ben rekord­színvonalat értek el (főként Lengyel­ország és Csehszlovákia) a cukorkl­vitelben. A Szovjetunió több mint húsz államba 414 ezer tonna cukrot szállított. Lengyel­ország, Csehszlovákia és a Szovjetunió jelenleg a KGST-országok fő cukorszállí­tói. Csehszlovákia több mint 50 ország­nak, köztük 14 tőkésországnak szállít cukrot. Lengyelország több mint 40 or­szágba (köztiik 13 kapitalista országba), az NDK 30 államba, köztiik az NSZK-ba, Angliába, Finnországba, Svédországba, Svájcba és Görögországba exportál cuk­rot. Bulgária és Magyarország is a világ számos országának szállít cukrot. Romá­nia 1980 óta ismét cukorszállftó lett és hat országba exportál. A KGST-országok egyes esetekben köl­csönösen előnyös feltétellel importálnak is cukrot, természetesen a kivitellel szemben a behozatal részaránya egészen elenyésző. A cukorbehozatal mindenek­előtt a szocialista országok és Kuba ke­reskedelmi kapcsolatai keretében törté­nik. 1981-ben Kuba cukorkivitelének 70 százalékát a szocialista országok vásá­rolták fel. Az 1962—1965-ös években évente kb. 5 millió tonna cukrot vehet­nek át Kubától, ebből 3 millió tonnát a Szovjetunió. Évről évre növekszik a szocialista országok együttműködése a cukoripar fejlesztésében. Megegyeztek a cukor­gyári berendezések termelésének sza­kosításáról. A szakosítás 32 fajta technológiai, berendezésre fog kiter­jedni és a közeli években lehetővé teszi a termelőberendezések gyártá­sának 2—5-szörös növelését. A cu­korgyári berendezések legfőbb szállí­tói Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK. Komplett berendezéseket szállítanak a cukorrépa és a cukor­nád feldolgozására, ezek 24 óránként ezer—háromezer tonna nyersanyagot képesek feldolgozni. Önzetlen segítség Csehszlovákia egyidejűleg az önálló gazdasági fejlődés útjára tért orszá­goknak, többek között az EAK-nak, Indiának, Ceylonnak és másoknak is szállít komplett cukorgyári berende­zéseket. Lengyelország Marokkónak, Ceylonnak, az NDK pedig Indonéziá­nak szállított cukoripari termelőbe­rendezéseket. A cukoripar fejlesztésében folyta­tott széles körű együttműködés lehe­tővé teszi a szocialista országoknak, hogy a tőkésországok segítségs nél­kül lássák el cukoriparukat korszerű technikával. A testvérországok segít­ségével Jött létre a román cukoripar mint új népgazdasági ágazat. Az NDK nagy segítséget nyújtott Bulgáriának és Romániának cukorgyárak építésé­ben és berendezésében. Az NDK olyan cukorgyárat épített a bulgáriai Lom városban, amely 24 óra alatt másfél ezer tonna répát dolgoz fel, az egész idény alatt pedig az ország észak­nyugati részének cukorrépatermését fehér arannyá változtatja. Lengyelor­szág és Csehszlovákia hozzájárult a Kínai Népköztársaság cukoriparának műszaki ellátásához. Lengyelország három cukorgyárat létesített Kínában. Kettő (24 óránkénti ezer-ezer tonnás kapacitással) a cukorrépát, egy pedig (24 óránkénti háromezer tonna tel­jesítőképességgel) a cukornádat dol­gozza fel. Lengyelország jelenleg a Vietnami Demokratikus Köztársaság­nak nyújt műszaki segítséget cukor­ipara fejlesztésében. A szovjet cukoripar műszaki ellátásá­ban komoly szerepet játszanak Csehszlo­vákia, Lengyelország és az NDK komplett berendezés-szállításai (napi 2500—3000 tonna teljesítőképeségűek). Csehszlovákia 1981 és 1965 között tíz, Lengyelország 15, az NDK pedig 28 cukorgyár berende­zését szállítja a Szovjetuniónak. A szocialista országok cukoripari együttműködése azonban túllépi a szállí­tások kereteit. Szakembereik küldöttsé­gei gyakran látogatják egymást, kicseré­lik tapasztalataikat. A magyar mérnökök például a szovjet cukorgyárak tapaszta­latainak felhasználásával több cukrot tudnak előállítani a répából, gazdaságo­sabbá vált a termelés. A csehszlovákiai židlochovicei cukorgyár korszerűsítette a répa tisztítását; tapasztalatainak érvénye­sítése más szocialista országokban lehe­tővé teszi az utólagos tisztítás kiküszö­bölését. , Nemcsak a cukoriparban, hanem nyersanyag-bázisának fejlesztésében is bővülnek és szilárdulnak a KGST­országok gazdasági kapcsolatai. Sok­oldalú, kölcsönösen előnyös együtt­működésük a jövőben még jobban kibontakozik. 1962. december 581. * ÜJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents