Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-06 / 307. szám, kedd

Rugalmasabb irányítást Nincs is problémájuk a takarmány- Egyébként a rosszul gazdálkodó nyal, saját termelésükből biztosítják szövetkezetekben ' a gépesítés adta egész évi szükségleteiket és évek óta lehetőségeket sem. használják ki megnem szorulnak a központi alapokra, felelően. Az utóbbi két év alatt a — Nálunk a szímői szövetkezetben járás mezőgazdasági üzemeinek gáp— jegyezte meg Nagy Gyula elvtárs parkja 92 gabonakombájnnal, 395 — szintén évről évre növekszik az traktorral és sok más felszereléssel öntözött területek nagysága. Tavaly gyarapodott. Az ipari munkások azért még csak 25\hektáron próbálkoztunk, készítették ezeket a gépeket, hogy de ez idén már 100 hektárra terjesz- a parasztság válláról levegyék a nehéz tettük ki az öntözést. Még van egy fizikai munka terheit, a korszerű dolog, melyről feltétlenül beszélnem technikával gyorsabb ütemben fokozkell. Mint ismeretes, kevés a földünk, za a termelést. Ezzel ellentétben parcelláinkat nem nyújthatjuk to- azonban azt tapasztalhatjuk, hogy vább. A hektárhozamokat pedig ál- nem használják ki tökéletesen a gélandóan fokoznunk kell, hogy elegen- péket. A dedinkai EFSZ-ben például dő szemes takarmányt termeljünk, az idén csa< 42 hektár volt egy-egy még több kenyérgabonát adjunk a gabonakombájn teljesítménye, a vlkaközellátáspak. Mi ezt a kérdést úgy si szövetkezetben pedig még a negyoldottuk meg, hogy bevezettük a ta- ven hektárt sem érte el. A lánctallaj mélyműveléses rendszerét. Ezzel pas erőgépedet járási viszonylatban az eljárással fokozzuk a talaj hu- még 35 százalékban sem üzemeltetik, muszrétegét, nagyobb termésre kény- Mi ennek a következménye? A szöszerítjük termőföldjeinket. A tvrdošovcei szövetkezet kommuvetkezetek megkéstek az őszi munkákkal, több mint 3000 hektáron nistái a pártdokumentum szellemé- nincs elvetve a búza és a mélyszán ben nagy lépést tettek a helyes talaj- tás üteme sem felel meg a mezögazerőgazdálkodás megvalósításának és dasági üzemek lehetőségeinek. Taa helyi tartalékok feltárásának út- vaiy drága tandíjat fizettek a szóján. Hudák János részletesen elmon- vetkezetek éppen a gépek vesztegdotta, milyen intézkedéseket fogana- léséért. A kései vetés következtében tosítottak. Szántóföldjeiknek eddig csaknem 3 ezer hektáron kellett kicsupán a 12 százalékát bírták ellátni szántaniuk tavasszal a rosszul áttemegfelelő mennyiségű istállótrágyá- lelt, fejlődésben elmaradt gabonát, val, holott a határukon keresztül A falusi pártszervezeteknek és az új húaőcló Méhes' patak medrében any- technológia alkalmazásáért felelős nyi a tőzeg, hogy innen termőföld- kommunistáknak sokkal nagyobb jeik több mint a felét feljavíthatnák gondot' kell fordítaniuk a munkák jó szervestrágyával. Erre azonban jobb megszervezésére, a gépek rendcsak most került sor, mert a szövet- szeres karbantartására, hogy azok kezet a közelmúltban látott hozzá az adott időben kifogástalan teljesíta tőzeg kitermeléséhez. Ez idén 500 cnényt nyújthassanak, hektárt trágyázhatnak meg. a JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIA KÜLA JÁRÁS GAZDAG VÍZFORRÁSAIT DÖTTEI többek között a mezőgazda főleg a Garam, az Ipoly és a Duna sági termékek szerződéses felvásármenti szövetkezetek határában lehet- lásában mutatkozó hiányosságokra is ne gyümölcsözően hasznosítani, ahol rámutattak. Kevés a takarmány, alaa csapadék sok évi átlaga az 588csony az állatok hasznossága, és a millimétert sem haladja túl, ez idénjárás parasztsága több ezer mázsa pedig "még a 210 millimétert semhússal, csaknem 8 millió liter tejjel közelítette meg. A járási pártbizott-és 4 millió tojással tartozik az álság javaslatára ugyan 13 víztárolótlamnak. A járási nemzeti bizottságmár felépítettek, de további intézke-nak már most hatásos intézkedésedésekre, nagyobb mérvű beruházá- ket kell foganatosítani, hogy a csorsokra lenne szükség, hogy a megje- bát részben kiküszöbölhessék, és a lölt tájakon ne az, időjárás alakulá- következő évben ezek a hibák ne sa, hanem az embiírek céltudatosismétlődjenek meg. munkája szabja meg a termelést. SZOMBATH AMBRUS A Dunajská Streda i járásban az okoči EFSZ-ben a napokban Tejezik be egy cs.irnok építését liOOO tojótyúk számára. Képünkön: Ferenczi Nándor, Fábri Károly és Kelemen Benjámin a csarnok belső berendezésének utolsó simításain dolgoznak. ' (K. Cích — CTK — felvétele) CkwM, (taxát, nelieta Látogatás a lovosicei egészségügyi központban Az Eszak-csehországi Vegyészeti Gyárak magasbanyúló kéményei ki nem alvó szivarokhoz hasonlítanak. Titokzatos testükből sárgás füstöt lehelnek, amely aztán ott lebeg a táj felett s mesésen hintázik a felhők bodrain. Ott, ahol napsugarakkal találkozik, égen úszó tűzgolyó alakiát ölti fél. A tűzgolyó lassan távolodik, majd eltűnik a messzeségben. Röviddel utána újabb jelenik meg jelettük. A vidék levegője kénszagú. Az ott lakók ezt észre sem veszik, megszokták már. A vegyészeti gyár Csehszlovákiában a legmodernebbek közé tartozik. Fontos termékeket gyárt és több ezer embernek ad munkát. Az üzem hatalmas területét körös-körül zöld sáv övezi. Csak egy helyen szakad meg a zöld koszorú, hogy helyet adjon az- üzemi egészségügyi központba vezető betongyalogjárónak. Reggel 6 óra. A központban Olina ápolónő teljesít szolgálatot. A kis kerek asztalkánál ül, egyik kezében telefonkagylóval, a másikban ceruzával. — Josek Cermák a kénezöből — hangzik a vezeték túlsó végéről. — Mi tetszik Cermák elvtárs? — Valahogy fáj a fejem. Nem érzem jól magam. — jól van Cermák elvtárs, jelentkezzen 9.10-kor a központban. Az ápolónő leteszi a kagylót és fekete borítólapos füzetbe bejegyzi: josef Cermák a kénezőból, 9.10 — (fejfájásról panaszkodikJ. Üjabb paciens jelentkezik. Az ápolónő meghallgatja és bejegyzi; a szükséges adatokat. Fél nyolckor végződik a szolgálat a telefonnál. Bepillantasz a füzetbe: 30-an kérnek orvosi kivizsgálást. Megjönnek az orvosok. — Jó reggelt Olinka, mi szép vár ma ránk? Ez az elsőként érkező dr. Miroslav Hromádkának, a központ vezető orvosának a kérdése. :— Harminc ember, semmi komolyabb. Jó, jó,... akkor hát hozzá is joghatunk. Dr. Hromádka 46 éves, középtermetű, őszes hajú férfi. Gyengéd tekintete arról tanúskodik, hogy szereti az embereket. Ö maga is azt állítja, hogy az orvosnak türelmesnek, figyelmesnek kell lennie és bele kell élnie magát betege helyzetébe. Dr. Hromádka ilyen orvos. Nemcsak megfelelő gyógyszert ad betegeinek, hanem a szükséges nyugalmat és biztonságot is. A rendelőbe idősebb munkás lép be. A doktor székkel kínálja és barátságosan megszorítja a karját. Gondosan megvizsgálja. — Milyen munkát végez? Nyugalom van a családban? Hát a gyerekeknek tetszik az új lakásban? A beteg meglepetten néz az orvosra. Honnan tudja mindezt. S miért érdekli őt? — villan át az agyán. — Nos, itt a recept. Szedje, ahogy mondtam. Három napon belül rendbejön. Sok szerencsét, a viszontlátásra. Dél van, a váróterem üres. Mi az? Hol vannak az orvosok, miért nem rendelnek? Kinyitom az első ajtót, amelyen ez olvasható: Dr. /irina Patcčková. Ápolónő: Magda Sindelárová. Kettesben beszélgetnek. — Ma talán nem rendelnek? — kérdezem bizonytalanul. — Dehogyis nem, öt perc múlva várjuk a pacienst. Pontosan 12.10-re rendeltük be — Ahá, most már értem. Maguk megadják mindenkinek a porttos időpontot, hogy ne kelljen sokáig várnia. — Igen, mi ezt így csináljuk. Minek váratnánk feleslegesen a betegeket. Megszólal a csengő. — Elnézést kérek, megjött a paciensünk. — A viszontlátásra. Benyitok a rendelő másik helyiségébe. Itt Herbert Osecktj, 29 éves orvos rendel. — Mit jiarancsol? — kérdi a fiatal ápolónő és készségesen megmagyarázza, hogy az orvos éppen e pillanatban műhelylátogatáson van. — Mit csodálkozik ezen? Igen, elment megnézni a betegeit. Nálunk ez így szokás. Az orvosnak mégis tudnia kell, hol dolgoznak, milyen környezetben és milyen munkát végeznek pácienseik. De mondja ezt el inkább Sumra orvos, éppen jön! — Mit mondjak el? — védekezik az orvos. — Évek óta így csináljuk, s meggyőződésem, hogy más üzemben is ilyen módszert alkalmaznak. Hogy mennyire elégedettek velünk, azt csak a beTegektől tudhatja meg. Kezembe veszem a vaskos panaszkönyvet. Felcsapom és olvasom: — Jó kezelésben lészesültem. Az orvosunk nagyon kedves ember. Fábián — Szívesen mondom majd, hogy a „mi orvosunk". Meggyőződtem róla. Kratochvíl Hasonló bejegyzések következnek, amelyek arról tanúskodnak, hogy a betegek elégedettek és hálásak az orvosok munkájáért. — Higgye el — magyarázza dr. Sumra — hogy a panaszt is lelkünkre vennénk s igyekeznénk teljesíteni betegeink kívánságát. Köztünk és betegeink között kölcsönös ai őszinteség. Alkonyodik. Ojra eltelt egy nap. Az ápolónő éjjeli szolgálatra készül, hogy éjjel is a betegek rendelkezésére álljon. Holnap a munkahelyet tekintik meg az orvosok. El kell készülniük. Semmit sem hagyhatnak figyelmen kívül, ami veszélyeztetné a dolgozók egészségét. Egy hét múlva preventív orvosi vizsgálat lesz. Űjabb alkalom a kölcsönös ismerkedésre és közeledésre. Igen, az orvosnak barátnak és nevelőnek ts kell lennie. A lovosicei vegyészeti gyárban és bizonyára hazánk sok más üzemében is így értelmezik az orvosok küldetését. ŠTEFAN HUĎAGY A szénellátás helyzetéről KEVÉS EMBER AKAD AZ ORSZÁGBAN, aki ne ismerné a Nové Zámky-i Elektrosvit üzem gyártmányait. Világítóberendezéseiről, hűtőszekrény eiről mindenütt elismeréssel beszélnek. Az utóbbi két év alatt sok tartalékot tártak fel az üzemben, korszerűsítették a termelést, a szocialista munkav-srseny új, magasabb formája érvényesül a műhelyekben, hogy még több készítménnyel lássák el mind a bel, mind a külföldi piacot. Ennek eredményeképpen már ez idén is sokkai több hűtőszekrény kerül eladásra a hazai boltokban. Az üzem mesterei, munkásai ezenkívül más fontos társadalmi tevékenységet is fejtenek ki a szocialista mezőgazdaság építésében. A tvrdošovcei védnökségi szövetkezetben ugyancsak dicsérik munkásságukat, amely főleg a gazdálkodás nagyüzemi formálnak kialakításában, a termelés gépesítése terén nyújtott segítségükben mutatkozik meg a legszembetűnőbben. Minek köszönhetik az üzem dolgozói ezeket a sikereket? A járási pártkonferencián Mészáros József Igazgató és Helena Bendíková a kollektívák közvetlen kapcsolatát, a műhelyekben uralkodó szilárd munkafegyelmet állította előtérbe, aminek megteremtésében jelentős része van az üzemi pártszervezetnek. Ugyanezt mondhatjuk el a járás élenjáró, jól gazdálkodó szövetkezeteiről. A belái, a lubai, dubníki, a rastislavicei és még egy egész sor szövetkezetben nagyra értékelik a kommunisták tevékenységét, a párt vezető szerepe a gazdálkodás minden ágában érvényesül. Lengyel Mihály ezzel kapcsolatosan a következőképpen tájékoztatott: — A kis és középparasztok megnyerése után, amikor Libádon is talpra állítottuk a szövetkezetet, sokan szemrehányást tettek a párt helyi vezetőségének: miért számoljátok fel oly korán a túlméretezett háztáji gazdálkodást? Nem gondoljátok, hogy ez kedvét szegi a tagságnak? Természetesen nagyon jól tudtuk, hogy nem népszerű az az eljárás, amit foganatosítottunk. Ám felvilágosítottuk a szövetkezeteseket, hogy csak úgy lehetnek ők is módosabbak, ha egyre gazdagabb lesz a közös, többet fogunk termelni, mint a kisparcellás gazdálkodás időszakában. Ma ezt már nemcsak szomszédaink, de a járás falvaiban is elismerik, az idő a falusi pártszervezetet igazolta. Az 1961-es esztendőben már 7188 korona értékű árut termeltünk hektáronként, az állam iránti kötelezettségeinket terményfajták szerint most is pontosan teljesítjük. A RASTISLAVICEI SZÖVETKEZETESEK ugyancsak túlszárnyalják az előirányzatot, hiszen tavaly egy-egy hektáron közel kilencezer koronára emelték a nyerstermelés értékét. Ehhez hozzá kell tenni természetesen azt is, hogy a falusi pártszervezet mindig a közös gazdálkodás fejlődésének ütőerén tartotta kezét, helyes talajerőgazdálkodásra, az állatokkal va'tó jobb bánásmódra serkentette a szövetkezeteseket. Hasonló eredményekkel dicsekedhetnek a dubníki szövetkezet tagjai, akik a párt útmutatásait megszívlelve hatalmas víztároló felépítésével megteremtették az öntözéses gazdálkodás feltételeit. A RUDÉ PRÁVO 1962 NOVEMBER ELSEJEI SZÁMÁBAN DR. JOSEF FÁBIÁN, A TÜZELŐANYAG- ÉS ENERGEI1KAÜGYI MINISZTERHELYETTES CIKKÉT KÖZÖLTE A SZÉNELLÄTÁS HELYZETÉRŐL. A CIKKET KIVONATOSAN ALÁBB ISMERTETJÜK. Már második éve nehézségekkel küzdünk a népgazdaság és a lakosság szénellátásában. Bár a szénfejtés évről évre emelkedik — az idén például a b^rnaszénfejtés 1961-hez viszonyítva "óbb mint három és félmillió tonnával emelkedik —, a népgazdaságban a szénfogyasztás gyorsabban növekszik a fejtésnél. A szükséglet ugyanakKor nemcsak az iparban emelkedik, hanem azáltal is, hogy új lakóházakat, lakótelepeket, iskolákat és kórházakat építünk, ahol mindenütt sok szénre van szükség. A fejlődés értékelésekor kitűnt, hogy a kedvezőtlen helyzet előidézésében a főszerepet a szénfogyasztás tervezésének pontatlansága játszotta. Emellett az is hozzájárult a fennakadás előidézéséhez, hogy a lakosság szénellátása nem egyenletes. A dolgozók jogosan mutattak rá olyan esetekre, amikor egyesek fölöslegesen nagy mennyiségű szenet vásároltak, a többieknek viszont nem jutott. Csak ezzel tudjuk megmagyarázni, hogy annak ellenére, hogy a szénraktárak 1961-ben körülbelül 1318 000 tonna barnaszénnel és 156 000 tonna kőszénnel kaptak többet, mint az előző esztendőben, mégis sokan panaszkodtak a szállításra. A kormány rendszeresen megtárgyalja a szénfejtés

1, a szállítás, az ipar és a lakosság szénellátásának helyzetét. Hogy az 1962—63-as téli időszakra biztosítsuk a lakosság tüzelőanyaggal való ellátását, a kormány határozatot hozott a lakóterületek közelében levő helyi tüzelőanyag-források következetes kihasználásáról. Elsősorban is az erdőkről, a széltörte fákról és a hulladékfáról van szó. Azokban a községekben és területeken tehát, ahol a közelben ilyen, vagy hasonló tüzelőforrások vannak, a háztartások nem számolhatnak azzal, hogy a központi raktárakból szenet kapnak. Ezzel biztosítjuk egyrészt a háztartások tüzelővel való ellátását, másrészt megtisztítjuk az erdőket a kidőlt fáktól, a tönköktől és a rőzsétől, és könynyítünk a nagyvárosok és az ipari központok szénellátásán is. A kormány határozatot hozott, hogy az idén 350 ezer tonna barnaszénnel és 50 ezer tonna kőszénnel emeli a lakosság részére a szénszállítást. Az említett mennyiség egy része azonban nem lesz osztályozott szén. A tervezett és a megtoldott mennyiség a fejtés, szállítás és elosztás pillanatnyi lehetőségein alapszik, népgazdaságunk azt tovább nem fokozhatja, ennek elégnek kell lennie, . EzekiTek az intézkedéseknek ellenére a lakosság szénellátása az idén is nehézségekbe ütközik, még abban az esetben is, ha a szénipar dolgozói teljesítik a tervezett szállításokat. A vasúti közlekedés és a háztartások egyre több jó minőségű osztályozott szenet igényelnek, ami meghaladja a termelés lehetőségeit. Ezért a nem osztályozott barnaszenet és a kőszén alját is a szénraktáraknak kell adnunk, hogy felhasználjunk minden tüzelőanyagot. Meggyőződésünk, hogy dolgozóink belátják ennek szükségességét. • , A tüzelő, főleg a barnaszén természetesen szabad árú. A lakosság ellá tásában az elmúlt két év alatt felmerült fogyatékosságok azonban szükségessé tették, hogy a szénraktárakban az árusításról rendes nyilvántartást fektessünk fel, azt helyesen irányítsuk, hogy elejét vegyük egyes helyeken a felhalmozásnak. A szénraktárak pillanatnyilag nem biztosíthatják a városi fogyasztók szá mára egyszerre az.egész téli időszakra az esedékes tüzelőt. Ezért az illetékes nemzeti bizottság megállapítása szerinti szénmennyiséget adják ki egyszerre. A nemzeti bizottságok és a szénraktárak dolgozóira még egy fontos feladat vár, éspedig,, hogy a jövő év első negyedére széntartalékról gondoskodjanak, az erre az időszakra előirányzott fogyasztásnak legalább 20 százalékát tárolják. Feltétlenül szükséges ez, hogy az időjárás kilengései, vagy más előre nem látható körülmény fel ne borítsa a téli időszakban a lakosság tüzelővel való ellátását. A kormány említett intézkedései ellenére még nem használtunk ki minden lehetőséget. Hiszen vannak olyan vidékek, ahol ma nagy mennyiségű szenet követelnek, azelőtt azonban kizárólag fával fűtöttek. A nemzeti bizottságok az erdőgazdaságokkal együttműködve megnyerhetnék az erdők közelében levő községek lakosait — akik nem kapnak szenet — az erdőkben található széltörte fák, tönkök és rőzse összegyűjtésére és elszállítására. Ezzel sok háztartást elláthatnának tüzelővel. A nagy ipari központokban és városokban, ahol a lakosság részére teltétlenül biztosítani kell a szénszállítást, a nemzeti bizottságok és az ipari dolgozók gondoskodjanak róla, hogy mindenütt a legnagyobb mértékben takarékoskodjanak a tüzelővel. A takarékoskodásban fontos szerep hárul a fűtőkre mind az iparban, mind a kommunális szolgáltatások vo-, nalán. Ezért fontos, hogy a fűtők fokozzák szakképzettségüket. Az idén a harmadik negyedévben már hétezer fűtő végzett tanfolyamot. Gondoskodni kell. róla, hogy rövid időn belül a többiek is elvégezzék. Helyes lenne, ha a lakóbizottságok és a polgári bizottságok is törődnének a tüzelőtakarékossággal. A Tüzelőanyag- és Energetikaügyi Minisztérium intézkedéseket foganatosít, hogy a szénraktárak, a kerületekben és járásokban a negyedik negyedévben megkapják a megállapított barna- és kőszén mennyiséget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden fogyasztó annyi szenet vásárolhat, amennyire szükáégé van, vagy amennyit akar. Elsősorban a nagyvárosokat, ipari központokat látják el szénnel, ahol nincsenek helyi tüzelőanyag-források. Ehftez azonban az Is szükséges, hogy megjavuljon a vasút munkája, hogy a bányászok egyenletesen fejthessék a szenet és a barnaszénkörzetekből azt fennakadás nélkül szállíthassák a fogyasztókhoz. 0] SZÖ 4 * 198

2- november 8,