Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-06 / 307. szám, kedd

« Megn

yílt a Bol

gár Kommunista Párt V

E kongresszusa Ä BOLGÁR NÉP SZILÁRDAN HALAD A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS ÚTJÁN Zsivkov elvtárs beszámolt a Központi BizQttság tevékenységéről Szóm (CTK) — November 5-én délelőtt 9 órakor kezdődött Szófiában a Bolgár Kommunista ŕárt VIII. kongresszusa. A meghívott 1055 küldött közül 1001 szavazati és 44 tanácskozási Joggal rendelkező küldött jelent meg. Tíz küldött részben betegség, részben szolgálati elfoglaltság miatt maradt távol. Vendégekként a kongresszusán 55 ország képviselői vesznek részt. Tíz küldöttség még útban van Szófia felé. Ezenkívül a kongresszuson mint vendégek jelen vannak a bolgár társadalmiszervezetek és a Hazafias Front pártjainak, valamint a Bolgár Népköztársaság kormányának képvlselpi. A kongresszust Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. A kongresszus irányító szerveinek megválasztása után Todor Zsivkov elmondta a párt Központi Bizottságának beszámolóját a Központi Bizottságnak a VIII. kongresszus óta végzett tevékenységéről. • • « Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára a Központi Bizottság tevékenységéről szóló beszámolójában többi között a következőket mondotta: A Bolgár Népköztársaság a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal egyetemben teljes egységben rendületlenül követte a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvét. A békés egymás mellett élés olyan po.lltika, melyet az objektív történeimi fejlődés kényszerít kl. Csak ez a politika mentheti meg az emberiséget az atomháborútól. Beszámolójában Zsivkov elvtárs kiemelte a szocialista országok mind szorosabb politikai egységének és gazdasági közeledésének döntő jelentőségét a szocialista világrendszer szilárdulásSban. A továbbiakban rámutatott az Egyesült Államok imperialistáinak békerontó szerepére, a kubai válság lényegére, majd méltatta Hruscsov elvtárt érdemét a fegyveres konfliktus elhárításában. Zsivkov elvtárs kijelentette: A béke megőrzése ma három fő kérdéstől függ: 1. A második világháború maradványainak felszámolásától; 2. a Karib-tenger térségében fennálló helyzet rendezésétől, az Egyesült Államok fenyegetőzéseinek beszüntetésétűi; 3. a szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszereléstől. Hangoztatta, hogy a béke és a kölcsönös megértés érdekei megkövetelik, hogy megszűnjék a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság fegyveres viszálya. Bulgária és szomszédai viszonyát elemezve Zsivkov elvtárs kijelentette, hogy érezhetően megjavult a bolgár—jugoszláv viszony, számos külpolitikai kérdésben nézeteik megegyeznek. A jugoszláv—albán viszony azonban 1960 óta erősen rosszabbodott, s ennek oka az Albán Munkapárt és az albán kormány vezetőségének antileninista magatartása. Bulgária igyekszik állandóan javítani kapcsolatait Görög- és Törökországgal. Zsivkov elvtárs hangoztatta: Mint marxistáknak meggyőződésünk, hogy a szocializmus valamennyi balkán államban győzni fog, s akkor a testvériség és a kölcsönös segítség fogja jellemezni az itteni népek viszonyát. Zsivkov elvtárs hangoztatta, hogy a párt és a kormány külpolitikájában továbbra is szilárdítani fogja Bulgária testvéri egységét, barátságát és együttműködését a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, mindenképpen hozzájárul a szocialista világrendszer szilárdításához, a szocializmus és a kapitalizmus versenyének eredményes kibontakozásához. A beszámoló második részében Zsivkov elvtárs a szocializmus anyagi és technikai bázisának megteremtésével és az ország gyors gazdasági fejlődésével foglalkozott. Nagy győzelemként említette a harmadik ötéves terv három év alatti teljesítését. A társadalmi össztermelés 1958—1981 években 53,8 százalékkal, a nemzeti jövedelem 43,1 százalékkal növekedett, a beruházások pedig megkétszeAlgéria fő kérdése a földreform Ben Bella kormánya politikájáról Párizs (CTK) — A Liberation című francia lap közölte Ben Bella algériai miniszterelnök nyilatkozatát az algériai kormány politikájáról. Ben Bella részletesen rávilágított az eviani egyezmények „rendezésének" szükségességéről tett előző nyilatkozatára. Kijelentette: „Az eviani egyezmények kompromisszumot jelentenek. Az egyezmények bizonyos helyzet megoldásának eredményét jelentették. Ezt a helyzetet el kellett fogadni, azonban Intézkedéseinkkel összhangban folyamatos változásnak van kitéve." Ben Bella hozzáfűzte, hogy kijelentéseit nem szabad olyképpen magyarázni, mintha az eviani egyezmények azonnali revízióját követelné. Bírálta a francia kormányt, hogy az Algériával . folytatott tárgyalásokat lassú ütemben rendezi. A miniszterelnök ezután foglalkozott a földreform kérdésével, amelyet az algériai forradalom legfontosabb kérdésének nevezett. A gyarmati rendszer után Algériában nagy kiterjedésű termőföld maradt, amelyet a lakosság 80 százalékát alkotó paraszttömegek között kell kiosztani. A miniszterelnök szavai szerint a földreform megvalósítása a széles körű társadalmi változásokhoz vezető első lépés, amelyet a szocializmus építésének távlatával összhangban kell eszközölni. Ben Bella dlcsérően és csodálattal nyilatkozott a kubai nép sikereiről. Hangsúlyozta, hogy az algériai és a kubai népnek számos hasonló problémát kell megoldania. « • • Az Echos, a francia gazdasági körök lapja kommentálta Ben Bella algériai miniszterelnök sajtóértekezletét. A lap szerint „számolni kell az Algír és Párizs közötti ellentétekkel." A lap ellenezte az algériai kormány előkészületben levő intézkedését, amely szerint a távol levő francia nagybirtokosok földjét az algériai parasztok kezébe kell juttatni. Az Echos beszámol arról, hogy a francia kormány nyomást akar gyakorolni az algériai kormányra. A francia elnök hivatala meg akarja gyorsítani Algéria kizárását a francia állami költségvetésből, bár az eviani tárgyalások során úgy döntöttek, hogy ezt az intézkedést csak 1963-ban valósítják meg. A lap elárulja, hogy e kérdésben ellentétek uralkodnak a francia kormányban. reződtek. A VII. pártkongresszuson kitűzött feladatokat valamennyi gazdasági ágban határidő előtt teljesítették. Zsivkov elvtárs megemlítette, hogy a személyi kultusz idején megszegték az V. kongresszus és Dimitrov elvtárs személyes irányelveit az ország iparának gyors fejlesztéséről. A VII. pártkongresszus ezért Irányelveket tűzött ki a gyors iparosításra. Zsivkov elvtárs ezután a negyedik ötéves terv feladatait ismertette, majd a VII. pártkongresszus óta elért mezőgazdasági eredményekkel foglalkozott.. ' A beszámoló harmadik részében Zsivkov elvtárs az ország kommunizmusba való átmenetének kérdéseit elemezte s az elkövetkező húsz év fő feladataiként a következőket jelölte meg: . A szocialista társadalom építésének befejezése és a kommunizmusba való átmenet megkezdése. Ez a szocializmus anyagi-technikai bázisa építésének befejezését s a kommunizmus anyagi-technikai bázisa építésének megkezdését, a szocialista társadalmi viszonypk tökéletesítését és fejlesztését, a nép kommunista öntudatosságönak fokozását, a nép anyagi és kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítését jelenti. Zsivkov elvtárs részletesen felsorolta az említett időszak feladatalt, majd megállapította, hogy az irányelvek tervezetében megjelölt feladatok teljesen reálisak. A tervezet kidolgozásakor tekintetbe vették az ország természeti és emberi erőforrásait. Ezzel kapcsolatban haboztatta: A szocialista országoknak a kommunizmus felé vezető úton egjséges szocialista világgazdasági szervezetté kell egyesíteniük népgazdaságukat és fel kell építeniük a kommunizmus többé-kevésbé egységes anyagi-technikai világbázisát. A beszámoló utolsó részében Zsivkov elvtárs a párt ideológiai munkájával foglalkozott, bírálta Cservenkov helytelen nézeteit, majd a párt belső tevékenységét értékelte. Beszámolója végén Zsivkov elvtárs hangoztatta, hogy a BKP rendületlenül támogatja az SZKP XX. és XXII. kongresszusának, kommunista és munkáspártok képviselői moszkvai tanácskozásainak eredményeit. A kubai válság megoldása - a békeharc fontos feladata (F iiya'ás az 1. oldalról) A veszélyes válság, melyet a Kubai Köztársaság ellen tett amerikai lépések idéztek elő, az egész világ előtt bebizonyította, milyen fontos és sürgős azoknak a követeléseknek teljesítése, amelyeket a Szovjetunió már évek óta hangoztat, s amelyeket a szocialista és semleges országok egyaránt támogatnak , A Szovjetunió magatartásával a legválságosabb napokban is bebizonyította, milyen őszinte szándéka a béke megőrzése. Ezzel felbecsülhetetlen szolgálatot tett az emberiségnek, ami növeli a szocializmus legyőkhetetlen eszmélnek erejét és fokozza befolyásuB. Ponomarjov fogadta a Holland Kommunista Párt küldöttségét Moszkva (CTK) — Borisz Ponomarjov, az SZKP-KB titkára hétfőn fogadta a Holland Kommunista Párt küldöttségét, amely részt vesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulójának ünnepségein. A küldöttség tagjai: Paul de Groot, a HKP KB elnöke, Henk Hoekstra, a HKP KB politikai bizottságának tagja, a HKP KB titkára és Marhus Bakker , a HKP KB politikai bizottságának tagja. A küldöttség tagjai a legidőszerűbb nemzetközi problémákról s a két testvérpárt tevékenységéről beszélgettek Borisz Ponomarjovval. kat a világ népeire. Hruscsov békejavaslatai olyan helyzetet teremtettek, amelyben Kennedy amerikai elnök a Kubai Köztársaság területi épségének tiszteletben tartására kötelezte magát. A Kubai Köztársaság szabadságának és függetlenségének biztosításáért folyó világküzdelem egyúttal harc a béke megmentéséért is — állapítja meg cikkében Gomulka elvtárs. • Togliatti: Cj lépéseket követelünk a nemzetköz" feszültség enyhítésére Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára vasárnap beszédet mondott a NOSZF 45. évfordulója alkalmából rendezett torinói nagygyűlésen. Hangoztatta, hogy ma mindenki mérhetetlenül hálás Hruscsov elvtársnak, aki határozottságával és felelősségérzetével megmentette a világot. A szovjet vezetők nagyon bölcsen cselekedtek, amikor lehetőséget adtak a tragikus összecsapás elkerülésére, Kuba és a többi nép szabadságának megvédésére. Togliatti elvtárs beszéde végén hangoztatta, hogy a kubai válsággal kapcsolatban felmerült problémák továbbra ls a politikai küzdelem napirendjén maradnak. Követelte a vita felújítását az Olaszországban levő amerikai támaszpontok felszámolásáról. Hangoztatta: Gjabb távlatokat, újabb lépéseket követelUnk a nemzetközi feszültség enyhítésére és a nyílt problémák békés megoldáséra. E problémák között van az olaszországi támaszpontok felszámolása is. Gyarapodnak a DÍVSZ sorai Piero Pieralli nyilatkozata Tiltsák be a nukleáris kísérleteket Moszkva (CTK) — A Szovjet Nőbizottság sok millió anya nevében felszólította a 18-hatalmí leszerelési bizottságot, hogy „figyelmesen tanulmányozza át a 8 semleges ország emlékiratát és annak alapján kösse meg a nukleáris fegyverkísérletek betitására vonatkozó egyezményt. Budapest (CTK) — Piero Pieralli, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke a DIVSZ megalakításának 17. évfordulójával kapcsolatban, —• amelyet november 10-én ünnepelnek, — a Magyar Távirati Iroda munkatársának kijelentette, hogy az ifjúsági szervezet megalakulása fordulatot jelentett az ifjúsági mozgalom A Dán Kommunista Párt elítéli az USA agresszív akcióit Koppenhága (CTK) — Koppenhágában november 3-án és 4-én volt a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése. Az ülés résztvevői meghallgatták és megtárgyalták az országban uralkodó politikai helyzetről, a szakszervezetek tevékenységéről, a nemzetközi helyzetről, a békebarc feladatairól és a párt szervezeti tevékenységéről szóló beszámolóklat. A nemzetközi helyzetről szőlá beszámolóval kapcsolatos határozatában a plénum elitéli az USA Kuba-ellenes agreszsziv akcióit. A Szovjetunió azáltal biztosította a józan ész győzelmét, hogy higgadtságával és tárgyalási készségével támogatta Kubát. Ezért az egész világ hálás a Szovjetuniónak. történetében. Ez az első világszervezet, amely valamennyi világrész Ifjúságát egyesíti tekintet nélkül politikai és vallási meggyőződésére és lelkesen küzd az emberiség legnemesebb eszméinek megvalósításáért. A DIVSZ végrehajtó bizottságénak 6. plenáris ülésén kijelentették, hogy a DIVSZ sorai további 41 szervezettel bővültek. A DIVSZ végrehajtó bizottságának következő ülését 1963. januárjában tartják Budapesten. Jövőre összeül a Svéd Kommunista Párt XX. kongresszusa Stockholm (CTK) — Az ADN hírügynökség jelentése szerint november 2-től 4-ig tartották Stockholmban a Svéd Komunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülését, amelyen úgy döntöttek, hogy a párt XX. kongresszusát a jövő év második felében hívják össze. Hilding Hagberg, a párt elnöke beszámolt a közelmúltban lefolyt községi választásokról. Széles körű vita után egyes szervezeti kérdéseket tárgyaltak meg. algíri tengernagyi hivatal. (CTK felvétele) NEW YORKI TUDÓSÍTÁSUNK 1 55 ...a megegyezés lehetséges" Az ENSZ titkársága naponta közli, hogy U Thantnak, az ENSZ ügyvezető főtitkárának nagyon zsúfolt a programja: a Szovjetunió, az USA és Kuba képviselőivel tárgyalásokat s megbeszéléseket folytat amelyek célja a. karib-tengeri válság sürgős és békés megoldása. A Neiv York-i lapok részletes tájékoztatást hoznak erről és Mikojan kubai útjáról. Az USA elnökének és pcflitikusaínak beszédei e napokban eléggé tartózkodóak. A fejlemények és nem utolsósorban Hruscsov és a szovjet kormány békés kezdeményezése lehetetlenné tette a köztársasági párt vezetőinek, hogy a karib-tengeri válságot felhasználják a választási kampányban. Az amerikai lapok kommentárjai is mérsékelt hangot ütnek meg. Ilyen józan hangként említhetjük meg a Washington Post szerkesztőségi kommentárját, amely szerint „A nyugtalanság gócainak felszámolása és a megegyezés lehetséges." Hozzáfűzi még, hogy a karib-tengeri válság megoldása * kiindulópontot jelenthetne az USA és a Szovjetunió vezetői számára, hogy megkezdjék tárgyalásaikat Nyugat-Berlinről Ss más fontos nemzetközi problémákról. Hasonló hangot ütnek meg azok ls, akik Hruscsov és Kennedy levélváltásában a két nagyhatalom viszonyának új szakaszát látják. A józan hangok ellenére azonbfln nem szabad figyelmen kívül hagyni azon sötét erők veszélyes tevékenységét, amelyek befolyása igen nagy és háborús céljaik vannak. A Pentagon képviselői: a tábornokok, a tengernagyok és kolomposaik, továbbá a Wall Street képviselői a Worker szerint a Fehér Háztól függetlenül olyan helyzetet szándékoznak teremteni, amelyből Kennedy elnök nem tudna kilábalni. Ezek a csoportok és emberek a washingtoni kormány engedékenysége folytán olyan lehetőségekhez és hatalomhoz jutottak, és olyan intékezdéseket valósítanak meg, amelyek szöges ellentétben állnak Kennedy ígéreteivel. Éppen akkor, amikor Kennedy s a Fehér Ház a levélváltás után a tárgyalások előkészületeit dolgozta ki, a Pentagon a katonai légierők 15 000 tartalékosának behívását jelentette be. A New York Times beismerte, kevés jel mutatja, hogy a Pentagon háborús tervei figyelembe vennék Hruscsov és Kennedy levélváltását. Olyan cikkek ls napvilágot látnak, amelyek azt hangoztatják, hogy Kennedy ígérete Kuba biztonságát illetően nem feltétlenül örökérvényű. Fő célként továbbra ls a kubai forradalmi rendszer felszámolását jelölik meg. A Pentagon tervei a jövőre vonatkozóan: nyomást kell gyakorolni a latin-amerikai országokra, hogy szigorúan cenzurálják a Kubából érkező leveleket és sajtótermékeket, hogy akadályozzák meg állampolgáraik kubai látogatását s csatlakozzanak a Kuba ellenes gazdasági és kereskedelmi bo|kotthoz. És bár az amerikai sajtó legnagyobb része nem áll a kubai emigránsok és szócsöveik rendelkezésére, mégsem történt semmilyen intézkedés, amely lehetetlenné tenné kalózterveik előkészítését. A köztársasági párt vezetősége „Eszelőí prédikátoroknak" nevezte őket. A Journal American washingtoni tudósítója szerint a Pentagon tovább folytatja háborús előkészületeit, amelyek célja az, hogy aláássa a tárgyalásokat és feszült nemzetközi helyzetet teremtsen. Ilyen veszélyes lépései közé tartozik Florida fokozott militarizálása, ahová egyre több katonai felszerelést és katonai egységet csoportosítanak át. Ezek a példák világosan mutatják, hogy a militarista körök a legveszélyesebb kalandokra ls el vannak szánva, csakhogy lehetetlenné tegyék a békés megegyezést. Minden attól függ, milyen gyorsan valósulnak meg Kuba területi épségének biztosítékai és milyen gyorsan számolják fel a háborús intézkedéseket, mindenekelőtt a blokádot. Természetesen, az amerikaiak döntő többsége nagy megelégedéssel s reménykedve fogadta Hruscsov és Kennedy levélváltását, s Kennedynek azt a kijelentését, hogy az amerikai nép lSgnagyobb része a karib-tengeri válság és a többi világprobléma békés megoldását követeli. Most az a fontos, hogy Kennedy elnök eleget tegyen ígéretének — népe, országa s a világbéke érdekébpn. Emil Síp 1962. november 8. * (]J SZÖ 3