Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-26 / 327. szám, hétfő

Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa Miroslav Lokajíček elvtárs, a dubnicai Gépgyár dolgozója: A szakképzettség növelésével megteremtjük a tökéletesebb termelés feltételeit Bacllek elvtárs beszámolójában a gépipari termelés címére elhangzott bírálat teljes mértékben vonatkozik a mi dubnicai üzemünkre is, és maradéktalanul helyes. Az év első tíz hónapjában üzemünk feladatait egészben véve Jól teljesítette, mind a volumen, mind a minőségi mutatók tekintetében, kivéve a béralap merítését. Ennek ellenére a választék szerinti teljesítésben fogyatékosságaink vannak, mégpedig a hengerdei berendezés és a bányadúcoló szerkezetek szállítása terén. Ennek oka a kohászati anyag késedelmes komplettizálásában rejlik. Szeretném megemlíteni a termelés előtti szakaszok, főként a gépszerkesztési és projekciós intézetek építésének kérdését is. 1958-ban üzemünkben megkezdtük a technológiai berendezés gyártását hengerdék részére. Dolgozóink ezt megelégedéssel fogadták, mert a termelési ág kilátásai igen kecsegtetőek. De problémát okozott nekünk az, hogy 1958-ig a műszaki dokumentációt a minisztériumi kutató- és fejlesztési intézetek készítették számunkra és ml nem rendelkeztünk semmilyen gépsZerkesztési és projekciós intézettel. A hengerdei berendezés és később a villanymozdonyok gyártása azonban megkívánta saját intézetek létesítését. Ezért e kérdést megtanácskoztuk a hasonló gyártással foglalkozó cseh üzemekben dolgozó elvtársakkal. Azt tanácsolták nekünk, hogy szerezzünk néhány szakembert és útmutatásuk alapján dolgozzuk ki a technikusok igénylésének és szakmai képzésének hosszú időre szóló tervét. E feladat teljesítéséről tanúskodik az a tény, hogy 1958 óta üzemünkben jelentősen emelkedett a technikusok és a gépszerkesztők száma. Míg 1958-ban foglalkozásuk mellett az üzemi munkaiskolán kívül •269 dolgozó tanult Ipariskolákban, ebből 87 munkás, a főiskolán pedig egy dolgozó sem, az- idén foglalkozásuk mellett 1018 dolgozó, ebből 386 munkás tanul Ipariskolákban, a dolgozók vállalati iskolájában, a dolgozók középiskolájában és a főiskolá

: kon. Jelenleg 203 technikus főiskolán növeli képzettségét és az üzemben már 340 mérnök dolgozik. Ezeket az eredményeket azért értük el, mert legalább negyedévente egyszer rendszeresen alaposan ellenőriztük és értékeltük a szakmai továbbképzés hosszú tartamra szóló tervének teljesítését, mégpedig nemcsak a gazdasági dolgozók, hanem az üzemi pártszervezet vonalán is. Habár még nem vagyunk elégedettek a jelenlegi helyzettel, mert egyes szerveket még ki kell építenünk, az elért eredmények mégis lehetővé tették számunkra néhány komoly feladat megoldását. Berendezéseink első szállítmányait már szerelik a Szovjetunióban és Ostravában. Üzembe helyezésük alkalmával nem mutatkozott semmilyen lényeges fogyatékosság. Üzemünk így egészben véve sikerrel áhta ki első teherpróbáját. A továbbiakban a gépipari termelés szempontjából egy különösen jellegzetes problémáról szeretnék beszélni, de úgy vélem, hogy a többi Iparágban is hasonló a helyzet. A tervezés jelenlegi módszeréről és az egyes mutatók kölcsönös összefüggésén alapuló értékelésről van szó. E mutatók a teljes termelés, a munkatermelékenység és a béralapok merítése. Például a vásárolt anyag hányada, a gyakori nagyarányú, kooperáció lényegesen befolyásolja a teljes termelés teljesítésének lehetőségét. Ez érthetően kihat a munka termelékenységére és a béralapok merítésének lehetőségére is. E helyzet meggátolja azt, hogy minden egyes gépipari üzem helyesen értékelhesse saját erőfeszítéseit E problémát úgy kellene megoldani, hogy az üzemeket valóban saját erőfeszítésük alapján, a külső befolyás figyelembevétele nélkül lehessen értékelni. Oldŕich Doležal elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerület küldötte: Komplex gépesítéssel fokozzuk a mezőgazdasági termelés belterjességét Ä mezőgazdasági munka megjavítátásának egyik útja a komplexbrigá' dok és csoportok létesítése. 1962-ben kerületünkben, az EFSZ-ekben és állami gazdaságokban 497 komplexbrl gád és csoport alakult, amelyeknek 8651 tagjuk van, és 322 784 hektár szántóföldön gazdálkodnak. Ez a kerület szántóterületének több mint 32 százaléka. Az utóbbi három év gyakorlata megmutatta, hogy érdemes gondot fordítani a brigádokra,, megalakításuknál éppúgy, mint tevékenységük kibontakoztatása során. A jó brigádok, mint például a Horné Saliby-i, Ipeľský Sokolec-i,. sládečkovcei, gbelcel, smolnickéi, kuzmicei, Stará Tura-i, bošácai, Ďulov Dvor-1, kvetoslavovi és számos más gazdaságban kialakították a mezei munka iránt érzett személyes felelősséget. Az említett szövetkezetekben a munkát úgy szervezték meg, hogy a tervekben és a gyakorlatban is a technika és a haladó technológia alkalmazása áll az első helyen. Mindenütt, ahol az emberek körében jó munkát végeztek, ahol a komplexbrigádok és csoportok létesítésében a legfelelőfebb dolgozók vettek részt, jó eredményeket értek el. Miért volt minderre szükség? Az utóbbi években a mezőgazdaság számos nagy teljesítményű gépet kapott. A munka lényeges részét e gépek végezték, de a munkaszervezés a régi maradt. A kompleíb'rigádok munkája megmutatja, hogyan kell e problémát megoldani. A komplexbrigádok munkájáról minden járásban számos jő példát sorolhatunk fel. A nyugatszlovákiai kerületben jó eredményeket érnek el a gabonabetakarítás új technológiájának érvényesítésében. Például 168 komplexbrigád 14 nap alatt elvégezte az aratást. Az egy kombájnra eső teljesítmény 1961-hez viszonyítva a kerületben 84 hektárról 110 hektárra emelkedett. A komplexbrigádok és csapatok nagymértékben alkalmazták a hideg levegőáramlással való takarmányszárítást ls, megjavult az öntözőberendezések kihasználása stb. A kerületi pártbizottság és a járási pártszervezetek azt az elvet tűzték ki, hogy a komplexbrigádok és csoportok alakításában ne járjunk el sablonosan, formálisan, hanem az egyes gazdaságok feltételeit mndenütt alkotó módon tiszteletben tartva közös elveket keressünk, amelyeket azután értékelni és általánosítani lehet. Egy év telt el a komplexbrigádok és csapatok első, bratisiavai konferenciája óta. A gyakorlat megmutatta, hogy a komplbxbrigádokban jobban kihasználják a gépeket s jobban gondoskodnak a gépek karbantartására és javí'tősáról is. Számos szövetkezet és állami gazdaság tapasztalata megerősíti, a komplexbrigádoknak köszönhetik, hogy az aratásban nem volt szükség brigádosokra, s kevesebb dolgozó elvégezte a munkát. De még mindig számos olyan kollektívánk van, amelyekben ugyan növekedett a munka termelékenysége, de a hektárhozamok nem emelkedtek. Mi ennek az oka? Több okot sorolhatnánk fel. Az első abban rejlik, hogy már maga a komplexbrigádok tervei jobban szem előtt tartják a gépek kihasználását, javítását és karbantartását, de a kérdéseket a termelés belterjességével nem kapcsolják kellően egybe. A tervben természetesen szerepel a tervezett hektárhozam. Számos brigádban, igy az átlaghektárra, s nem az egész termelés métermázsájára és a termelés térfogatára eső költség volt a mutató. A másik ok abban rejlik, hogy a brigádtagok eddigi érdekeltsége inkább a gépek kihasználására, az agrotechnikai határidők lerövidítésére, a gépjavítás, az üzemanyag-költség csökkentésére stb. irányul, mintsem a hozamok növelésére. A komplexbrigádok további problémája a szervezési kapcsolatok tisztázása a mezőgazdasági üzemeken belül. A gyakorlat azt mutatta, hogy kerületünkben jelenleg már kevés az egy-egy brigádra javasolt 500 hektár szántóföldterület. Számos komplexbrigád esetében a terület nagyobb, s egy üzemben túlnyomórészt csak egy brigádot létesítenek. A nagyobb brigádok ugyanis nagyobb lehetőséget nyújtanak a technika kihasználására, mint az 500 hektárt megművelő kisebb brigádok. Ennek oka az, hogy a nagy brigádokban a legnagyobb teljesítményű gépeket össze lehet vonni és a lefontosabb munkák végzésére csoportosan lehet bevetni. Például a trágya felrakásánál, szétszórásánál és beszántásánál előnyösebb az összes pótkocsit, trágyaszórót, rakodógépet stb. összevonni. Ez a helyzet a silőzásnál, az aratási munkáknál, a szalma és a kukorica behordásánál stb. A megművelt földterület és a brigádtagok számának növelése néhány új elemet von maga után a brigádok belső szervezetében ls. Hosszú ideig működő csapatok alakulnak, például a kukorica ápolására és betakarítására, újabban pedig a cukorrépa vetésére, ápolására és behordására is. Hasonlóképpen lesz ez a burgonyánál is. E rendszerint kevésbé népes csapatokon kívül ideiglenes csapatok is alakulnak bizonyos döntő műveletek elvégzésére. A komplexbrigádok egy dolgozójára eső szántóföldterület szüntelen növekedése az állami gazdaságokban ls megköveteli a termelés Irányításának és szervezeti szerkezetének megváltoztatását. A Kvetoslavovi és a Zeliezov cei Állami Gazdaságok megszüntették a termelési részlegeket s a komplexbrigádokat közvetlenül a gazdaság technikusai irányítják. Ez lehetővé tette a gazdaságok dolgozói számának rohamos csökkentését és a gazdaság keretén belüli együttműködést. Bár a gazdaságok feltételei nem mindenütt egyenlők, szükséges támogatni az Irányítás közbeeső láncszemei kiküszöbölésének egészséges Irányzatát. A régi szervezés ugyanis nem teszi lehetővé a gépek összevonását, csoportos bevetését, s ezáltal csökken a technika kihasználásának lehetősége. Mind az állami gazdaságok, mind az EFSZ-ek tapasztalatai azt mutatják, hogy a termelést szakosítani kell, hogy az egyes gazdaságokban ne legyen 25 vagy ennél ls többfajta növény, amelyek ápolásának komplex gépesítése nem volna gazdaságos és sokba kerülne. Itt van például a Ďu lov Dvor-i gazdaság, ahol csökkentették a termelt növények számát és növelték a termények vetésterületét. Ugyanígy jártak el a kvetoslavovi, a Želiezovce! gazdaságokban és másutt. Nem szabad lebecsülnünk a tervezés ős a nyilvántartás problémáit sem. Egyes tervekre, nyilvántartásra, díjazási rendszerre szükségünk van. A gyakorlat ugyanakkor megkövetelt, hogy a brigádok tervei összhangban álljanak a szövetkezet egyéb tervével, Ha e téren haladást érünk el, összehasonlíthatjuk a különböző kollektívák eredményeit és gyorsabban általánosíthatjuk a legjobb tapasztalatokat. A kollektívák munkájában döntő fontosságú a minden egyes tag szakmai felkészültségével szemben támasztott igényesség gyors növekedése. Az az irányzat, hogy nagyobb brigádok létesüljenek és a brigádokon belüj ideiglenes szakosított szakaszok alakuljanak, megköveteli, hogy a traktorosok több gép kezelését és karbantartását elsajátítsák. De fokozódnak az agrotechnikai munkával és a munkaszervezéssel szemben támasztott igények ls. Ezzel kapcsolatban látni kell, hogy az ifjúság előtt valóban nagyszerű távlat áll. Nem a gyeplő és az ostor, hanem a legkorszerűbb technika elsajátítása jellemzi a brigádok tagjait. A növénytermesztésben a komplexbrigádok fejlődése már hagyományokra és eredményekre tekint vissza. Tudatosítani kell azonban, hogy még igen keveset tettünk az állattenyésztési termelésben végzett munka megkönnyítésére. Az istállókban már most igen sok gép van, de ezeket elégtelenül használják ki, Számos beren dezést már felszereltek, s azok mégsem dolgoznak. Ez érthetően kedve zőtlen hatást gyakorol az állatte nyésztési termelés helyzetére. Ezért az állattenyésztési termelésben Is megkezdtük a komplexbrigádok létesítését. Ebben a nálunk látogatóban járt Manukovszklj elvtárs tapasztala taiból Indulunk ki. Miről van itt szó? Elsősorban arról, hogy az állatgon dozók elsajátítsák a technika fel használását és növeljék ismereteiket. Meg akarjuk oldani a berendezések rendszeres karbantartásáért érzett felelősség kialakulását, afc új technika alkalmazásában való anyagi érdekeltséget, s tisztázni akarjuk a takarmánykészítésért valő felelősség kérdését. E téren el akarjuk érni, hogy a növénytermelés és az állattenyésztés dolgozói a legszorosabb kapcsolatban legyenek egymással. A komplex gépesítés mozgalma új, fejlődésben levő mozgalom. A gyakorlat tovább tökéletesíti a munka és a termelés e formáját. Meggyőződésünk, hogy a megkezdett út helyes. Kerületünkben mindent megteszünk annak érdekében, hogy a komplex gépesítés útján növeljük a mezőgazdasági termelés belterjességét. Pavel Fóbel elvtárs, a Liptovský Mikuláš-i járási pártbizottság vezető titkára: A nevelőmunka egyik legfontosabb feladatunk A társadalmunk további fejlesztésével kapcsolatos komoly feladatok teljesítése, pártunk vezető szerepének elmélyítése s a dolgozók egyre nagyobb részvétele a gazdaság Irányításában megköveteli, hogy az eddiginél lényegesen Jobb legyen a párton belüli nevelőmunka s általában a dolgozók nevelése. A legutóbbi időben a nevelés terén is jelentős sikereket értünk el, ami hozzájárult a gazdasági feladatok teljesítéséhez. Természetesen elkerülhettük volna a fogyatékosságok nagy részét és még szebb eredményeket érhettünk volna el, ha pártunk tagjai s vezetésükkel valamennyi dolgozó mélyebben értette volna meg társadalmi fejlődésünk törvényszerűségeit. A Liptovský Mikuláš-i járási pártbizottság ezért jelenleg szintén főleg a propaganda, illetve agitációs munka hatékonyságának növelésére törekszik. Megemlítek egy példát: járásunkban az SZNT és a kerületi szervek segítségével kidolgoztuk a mezőgazdasági termelés 1980-ig szóló távlati fejlesztésének tervét. Ez jó alapja az egész járási pártszervezet céltudatos tevékenységének. Ez a terv előirányozza a mezőgazdasági termelés elhelyezése, szakosítása és összpontosítása kérdésének komplex megoldását, a legmegfelelőbb termelési egységek létesítését és ezzel kapcsolatban a beruházási építkezés célkitűzéseit ls. Ennek a tervnek életbe léptetése azonban megköveteli, hogy az emberek gondolatvilágában megszűnjenek az individualizmus és a lokálpatriotizmus különböző csökevényei s leküzdjüka különUöző- helytelen hagyományokat, vagyis megköveteli, hogy a párt szervező munkája szorosan függjön össze a nevel&QÍÍiikával. Így például a jövő évi mezőgazdasági termelési tervben számqlunk az ipari növények termesztésének eddiginél nagyobb összpontosításával. Elvtársaink — amikor általánosan tárgyaltunk ezekről a kérdésekről — egyetértettek a szakosítással. Ma azonban egyes EFSZ-ek, amelyeknek lent kellene termeszteniük, most ellenzik a szakosítást, bár feltételeink között előnyös a len termesztése. Hasonló a helyzet az állattenyésztési termelésben is. Ez idén bizonyos mértékben hozzá akartunk már fogni a szocialista falu építkezési problémáinak megoldásához. A távlati terv szerint járásunk 97 községe közül 36 településszerű, vagy központi község lesz. Ez azonban fokozatosan bizonyos beavatkozásokat igényel a lakásépítkezésbe s a kulturális és szociális intézmények építésébe. Ez alapjában nemcsak a földművesekre, hanem a falun lakó munkásokra is vonatkozik. Az egyéni és helyi érdek legkifejezettebben akkor nyilvánul meg, amikor sor kerül a tervek gyakorlati életbe léptetésére. Ez viszont megmutatja, hová s mire kell irányítanunk propagandamunkánkat. E példák megemlítésével arra akartam rámutatni, hogy ma már nem elegendő, ha csak általában beszélünk a problémákról, hanem nevelő tevékenységünket Összhangba kell hoznunk a járás, az EFSZ, az üzem szükségletelvei. A párthatározatok gyakorlati életbe léptetése folyamán le kell küzdenünk azokat a csökevényeket s azt az önámítást, amely még kísért dolgozóink gondolatvilágában. Tekintettel az így értelmezett szükségletekre, szerfölött helyes pártunk Központi Bizottságának a párton belüli nevelés új rendszeréről hozott határozata. Teljes mértékben tudatosítjuk az e határozat alapján ránk háruló felelősséget. Éppen ezért már most arra törekszünk, hogy a járás szükségleteivel összhangban irányítsuk a nevelőmunkát. Az új intézkedések lehetővé teszik, hogy fokozott figyelemmel foglalkozzunk az ifjúság nevelésével is. Felsőbb pártszerveink, valamint járási pártbizottságunk egyes határozatainak hatékonysága mindeddig nem nyilvánult meg a gyakorlati életben. Ez részben annak tudható be, hogy — mint ahogyan mondani szokás — eléggé formálisai* továbbítottuk őket. Nem magyaráztuk meg előbb a határozatok értelmét, a párt célkitűzé-. seit, hanem azt követeltük a párt-i szervezetektől, vitassák meg és léptessék életbe a határozatokat. A tapasztalatok azt bizonyítják, helyes lesz, ha a pártszervek lényegbevágó határozatait előbb megmagyarázzuk a pártoktatási év minden alakulatában és csak azután készítjük elő a taggyűléseket, amelyek már kellő tárgyismerettel hozhatják meg a megfelelő határozatokat. , Ennek helyességét igazolta a párt új alapszabályzatának tervezetéről és a „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól" szóló párt-: dokumentumról folytatott vita ls. Ily módon kezdjük meg most hazánk kiváló dolgozói „A munka Iránti szo-. cialista viszonyért, a munkásbecsüle-: tért és a parasztbecsületért" felhívásának megvitatását is. Egy héttel e felhívás közzététele után rájöttünk, hogy a funkcionáriusok nagy része — a párt egyszerű tagjairól már nean is beszélve — egyáltalában nem tanulmányozta át ezt a felhívást. A járási pártbizottság új plénuma ezért elhatározta, hogy az említett felhívást ismertetnünk kell az egész párttagsággal s a lakossággal, meg kell magyaráznunk értelmét s a felhívás alapján kitűzött céljainkat ennek alapján kell megszerveznünk a dolgozók kezdeményezésének további kibontakoztatását. örvendetes a felhívás visszhangja. Különösen értékes, hogy dolgozóink nem követelnek új termelőeszközöket, hanem azt fontolgatják, miként járulhatnak hozzá a legjobban társadalmunk felvirágoztatásához saját munkájukkal, " saját - törekvéseikkel. Vegyük például Chebefíová elvtársnőt, a gyapotfeldolgozó üzem egyik szocialista munkabrigádjának vezetőjét, aki küldöttként kongresszusunkon is részt vesz. Amikor a dolgozók megvitatták a villamos energia megtakarítására vonatkozó intézkedéseket, kötelezettséget vállalt, hogy amenynylben az szükségesnek mutatkozik, éjjeli műszakban dolgozik kiskorúak, illetve terhes nők helyett. Nyilvánvaló, hogy a felelősség s a kollektív szellem ilyen értelmezése igen értékes és nagy visszhangot kelt dol-: gozólnk körében. Egy további példa: A Závažná Poruba-i EFSZ-ben az említett felhívás megvitatását egybekö-. tötték a tej termelése és felvásárlás sa terén fennálló helyzet elemzésével. Bár az említett EFSZ példásari teljesíti felvásárlási feladatalt, a fe-: jőnők mégis nagyobb segítséget kértek a zootechnikustól, mert becsület-: beli' ügyüknek tekintik Ismereteik elmélyítését, hogy ennek alapján még nagyobb tejhozamot érhessenek el. Ez a magatartás olyan hatással volt egy fiatal traktorosra, hogy bár senki sem beszélte rá, beismerte figyelmetlenségét. Egy alkalommal ugyanis, amikor traktorával végighaladt egy hereföldön, kért okozott a termésben. Megígérte, hogy ez már a jövőben nem fordul elő s arról is gondoskodik, hogy a többi traktoros ugyancsak példásan végezze munkáját. Látszólag csekélységről van szó. De sok kicsi, sokra megy. Ezért igen helyes — és ezt a Központi Bizottság beszámolójában is hangsúlyozta — hogy ném a taggyűlések száma, hanem a feladatok teljesítése a döntő minden egyes dolgozó értékelésében. Ez ugyan nehezebb, de becsületesebb. A felhívást ezért nem akarjuk csupán egyszeri kampány alapjául felhasználni, hanem céltudatosan el akarjuk • mélyíteni az emberek szocialista kapcsolatait. Ha azt akarjuk, hogy propagandánk és agitációnk hathatósabb legyen, akkor az eddiginél jobban számításba kell vennünk a példamutatás vonzerejét. A járási pártbizottság elnökségének határozata értelmében kiválogattuk azokat az EFSZ-eket, amelyek mintagazdaságok lehetnének. Jelenleg megszervezzük a lemaradó EFSZ-ek tagjainak látogatásait a példás földművesszövetkezetekbe. A legkiválóbb EFSZ-eket és állami gazdaságokat (Folytatás az 5. oldalog/ ÜJ SZÖ 4 * 1902. november 2B. %