Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-26 / 327. szám, hétfő

Szlovákia K o m 111 u n i sta Pártjának kongresszusa Vasil Biľak elvtárs, miniszter, az SZNT iskola- és kulturális ügyi megbízottja: A szocialista építésben kovácsolódik az új ember 'A párt eszmei nevelőmunkája jelentősen kiveszi részét a népgazdaság-fejlesztésében, a tanügy és a kultúra terén, az emberéknek a szocialista tulajdonhoz, munkához és egymáshoz való új viszonyának kialakításában elért eredményekből. Az SZKP és pártunk gyakorlata arra tanít, hogy a szocialista építés és a közvetlen részvétel az építésben az új ember szocialista nevelésének és jellemformáiásának leghatékonyabb forrása. A dolgozók a végrehajtás során győződnek meg a párthatározat helyességéről és fontosságáról. Ezért a határozatok nem teljesítése minden esetben nemcsak anyagi károkat okoz, hanem törvényszerűen komoly károkat idéz elő a nép szocialista tudatának kialakításában is. A szocialista építésben ezt a követelményt ne csak az ideológiai és nevelési dolgozók, hanem valamennyi gazdasági dolgozó is tartsa szem előtt. Pártunk nem tagadta s nem tagadja, hogy társadalmunkban vannak még negatív jelenségek, melyek azonban nem társadalmunk szociális-gazdasági lényegéből erednek, hanem a kapitalizmus örökségeként maradtak az emberek tudatában. E hiányosságok nem kendőzhetik el azt a tényt, hogy az üzemekben, a falvakon és más munkahelyeken új emberek fejlődtek és fejlődnek, szocialista erkölcsű és jellemű emberek. Falvaink néhány év alatt valóban történelmi átalakuláson mentek keresztül, melynek fő tényezője a szövetkezetesítés, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés meghonosítása volt. Agitációnk és propagandánk hiábavaló lett volna, ha a földműves nem győződött volna meg a gyakorlatban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés előnyeiről. Egyes dolgozók megfeledkeznek a példamutatás elvéről az emberek nevelésében. Ez nemcsak a propagandára és agitációra, hanem a művészi alkotásra is vonatkozik, A művészi alkotás eddig inkább a hiányosságokat bírálta, elleste a negatív jelenségeket, de kevesebb figyelmet szentelt a mintaüzemeknek, szövetkezeteknek, kollektíváknak, az önfeláldozó lelkes építők hősiességének. Hisz falvaink átalakulásakor, a mesgyék felszántásakor nemcsak rossz agitátorok, rossz módszerek voltak, hanem voltak nekünk is Nagulnovjaink és Davidovjaink, öntudatos, türelmes és önfeláldozó szervezőink és agitátoraink, akik gyakorlati tettekkel szilárdították a munkás-paraszt szövetséget. Az eszmei- és nevelőmunka elemzésekor felvetődik a kérdés, miképpen tegyük azt még hatásosabbá, hogy elősegítse a szocialista gazdaság fejlődését, és minden dolgozó megértse: a társadalmi jólét a munkából, csakis a munkából s nem pedig a magántulajdonosi törekvésekből fakad. A vita szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól a nevelés nagy iskolája lett, melyet százezrek jártak ki. A vita legértékesebb eredménye, melynek kihatását és jelentőségét még nem is tudjuk jól felfogni, — ez a szocialista munkaviszony, a munkás- és parasztbecsület elmélyítéséért indult mozgalom. Pártunk, társadalmi rendünk olyan szocialista munkahősöket nevelt, mint Trousil elvtárs, a hlušovicei szövetkezet tehéngondozója, a kongráSszusunkon jelenlevő Kudroňové elvtársnő, a szocialista munka hőse, a ružomberoki V. I. Lenin gyapotfeldolgozó üzem fonónője, Koch elvtárs, a Öulov Dvor-i állami gazdaság XII. pártkongresszus címmel kitüntetett komplexbrigádjának vezetője és mások. A nevelőmunkában arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az életszínvonal emelkedésének negatív oldala ls lehet, s ez törvényszerűen meg is van. Sok embert önelégültté, kényelmessé tehet és gyakran tesz is s így elveszti a távlatot és a forradalmi szellemet. Ezek az emberek a legkisebb hiányosságok felmerülésekor is pánikba esnek és elkedvetlenednek a nehézségek láttán, ahelyett, hogy céltudatosan és határozottan küzdenének ellenük s védelmeznék a párt politikáját. Pártunk sohasem állította, hogy akadálymentes, könnyű és egyenes út vezet a szocializmusba. Ellenkezőleg, mindig arra tanított, hogy harcoljunk a fogyatékosságok ellen, küzdjük le az akadályokat és ne siránkozzunk. Az új ember nevelésében rendkívül nagy szerep bárul az iskolára, mely ifjúságunk, a kommunizmust építő és majdnem a kommunizmusban élő nemzedék nevelésének alapvető tényezője. Méltán büszkélkedhetünk azzal, hogy a szocialista iskola a szakképzett, kiváló dolgozók tízezreit adta a gazdaságnak és a kultúrának. A szocialista munkabrigádok tagjai javarészt fiatal. munkások és technikusok, tanonc- és szakiskoláink neveltjei. Még csak négy év telt el az iskoláink munkájának új elveit kitűző XI. pártkongresszus óta, de határozottan állíthatjuk, hogy az alapfokú, közép- és főiskolák mai végzett növendékei sokkal jobban felkészültek az életre, mint azok, akik négy évvel ezelőtt végeztek. Emellett nem kendőzzük az iskolák nevelő- és oktatómunkájában, főként a kommunista nevelésben észlelhető fogyatékosságokat, s ezért a tanulók tudástjeli színvonalának emelésére és az .Ifjúságba olyan jellembeli tutajdonságok beoltására törekszünk, hogy az ifjúság az életben kész legyen a feladatok teljesítésére, akadályok leküzdésére, hogy természetesnek tartsa egyéni érdekei alárendelését a kollektíva, a társadalom érdekeinek, s emellett tevékeny politikai kulturális és társadalmi életet éljen. Látjuk, hogy bár tanítóink eszmei, politikai és szakmai színvonala állandóan emelkedik, mégsem áll a kommunista nevelés komoly feladatainak magaslatán. Ezért igyekezetünk központjában elsősorban a nevelés döntő tényezője, a tanító áll. A CSKP Központi Bizottságának a kommunista nevelésről hozott határozata értelmében különösen a főiskolák politikai nevelőmunkájára és a főiskolai előadókra fordítunk nagy gondot. A nevelés elszakítottsága az oktatástól, a konkrét tudományos anyagtól leginkább a főiskolákon észlelhető, ahol sok előadó még úgy véli, hogy küldetésük jó szakemberek képzése, ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy a főiskolai végzettségű szocialista szakember fogalma ideológiailag és politikailag fejlett, szakmailag rátermett szocialista hazafit jelent. Gondoskodni fogunk róla, hogy tanítóink munkájukban komplex módon érvényesítsék a kommunista nevelés összes tényezőit, és így rendkívül öntudatos, becsületes, szakmailag rátermett, a kommunista párthoz s a néphez hű, a proletár nemzetköziség s a szocialista hazafiság eszméiért lelkesedő, a Szovjetunióhoz s a kommunista világmozgalomhoz lelkesen viszonyuló ifjúság kerüljön ki az iskolákból, olyan ifjúság, amely mindig kész' ott dolgozni, ahol a társadalomnak szüksége van rá. Tudjuk, hogy ha az iskolában jól fogjuk nevelni az ifjúságot, akkor az életben nem kell majd átnevelnünk. Egyetértünk a népművelési munkát ért bírálattal. Intézkedéseket teszünk, hogy sokkal hatásosabban szolgálja az új, szocialista ember nevelését, hogy tevékenysége a fő feladatokra irányuljon, elsősorban a mezőgazdasági termelés problémáinak megoldására. Példaképül szolgálhatnak a mezőgazdasági propaganda kabinetjei, melyeket Poprád, Zvolen. Trnava. Dunajská Streda és Komárno járásokban építettünk ki, amelyek bevonják munkájukba a nagy terméshozamok mestereit, az élenjáró szakembereket és általánosítják legjobb tapasztalataikat. Egyidejűleg ügyelni kell arra. hogy művészetünk, a színházak, a film, irodalom, a képzőművészet és az eszmei front a témák megválasztásával, a művészi kifejezésmód közérthetőségével a dolgozók lelkesedésének felkeltésére, a feladatok teljesítésére összpontosítsa hatását. Sokkal többet tudunk meríteni a Szovjetunió tapasztalataiból az új ember nevelésében. Nemzedékünk nagy szerepet játszott a világ átalakításában. A tudomány és a technika óriási fejlődésének vagyunk szemtanúi és aktív kortársai. Olyan korban élünk, amelyben a szovjet nép a Téli palota ostromától eltelt 45 év alatt meghódította a világűrt és gigantikus feladatot teljesít a kommunizmus építésével. Ez óriási felelősséget ró nemzedékünkre, pártunkra, mert elő kell készítenünk az embert ezekre a nagy feladatokra. Úgy fog lépni a kommunizmusba, ahogyan előkészítjük. Érdemes küzdeni e nagy feladat teljesítéséért az SZKP programjában kitűzött nagy cél eléréséért: azért, hogy a béke. a munka, a szabadság, az egyenlőség, testvériség és a boldogság ráköszöntsön a népekre. lémák. A szövetkezeteknek szakemberekre és szervezőkre van szükségük. A Központi Bizottság jó intéz kedéseket tett a szakemberképzésre, most már csak az a fontos, hogy ezeket az intézkedéseket végre is hajtsuk a járásban és mezőgazdasági iskolákba küldjük a szövetkezeteseket. A munkaerő problémát a kemizálás széles körű alkalmazásával, a gépek felhasználásával, a kukorica termesztésében és a gabonaföldek gyomtalanításában használt vegyszerekkel ls meg kell oldanunk. Ez is egyik feltétele a munkatermelékenység és a belterjesség növelésének. Gépgyá raink, tudományos és kutató szervezeteink adjanak több nagy teljesítmé nyű szemeskukorica-betakarító gépet a mezőgazdaságnak. E problémák megoldásában más kerületek tapasztalataira lennne szükségünk. Céljaink elérésére törekedve feltétlenül rendszeres kapcsolatot kell fenntartanunk a gyakorlattal és a tudományos és kutatóintézetekkel. Az állam jelentős anyagi eszközöket fordított és fordít a kelet-szlovákiai síkság rendezésére. Hamarabb megtérülnének ezek, ha a kelet-szlovákiai síkságon, a hely színén új növénytermesztési és állattenyésztési kutatóintézet létesülne, mely saját nagyüzemi gazdaságaiban mutatná meg gyakorlatilag a vidék különleges problémáinak megoldását. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében nagy, de reális és teljesíthető feladatok várnak járásunkra. A michalovcei járásnak reális lehetőségei vannak a mezőgazdasági termelés megduplázására. Feltételeket teremtünk hektáronként 38—40 mázsás búzahozam, 400—450 mázsás cukorrépahozam, 60 mázsás kukoricahozam és 70 mázsás szénahozam elérésére évelő takarmánynövényekből. A növénytermesztési eredmények úgy fognak visszatükröződni az állattenyésztésben, hogy az egy tehénre jutó tejhozam 200 százalékkal fog növekedni. A sertéstenyésztés a jelenlegihez képest 100 százalékkal, a marhatenyésztés pedig 200 százalékkal növekszik területi egységre számítva. Michal Sabolčík elvtárs, a Szlovák Tervbizottság elnöke: Jobban használjuk fel az erőforrásokat Vojtech Babjak elvtárs, a michalovcei járási pártbizottság titkára: A kukoricát első helyre a takarmánynövények között A michalovcei Járás a legtermékenyebb mezőgazda'sági járások egyike. A kerület árutermelésének 25 százalékát mi adjuk. A kelet-szlovákiai síkság rendezésével a legközelebbi két-három évben további 10 000 hektár rendkívül termékeny földhöz jutunk. Eddig már 5000 hektárt szereztünk. Most a szövetkezetesek széles körű nevelésén kívül a fő feladat a mezőgazdasági termelés gyors növelése. Ezért már tavaly bevontuk a szövetkezeteseket a nagy hektárhozamokért indított versenybe. Már az őszi munkák előtt kiválasztottuk a járás legjobb agronómusait s a legtapasztaltabb szövetkezeteseket, akik az aktívákon, a szemináriumokon, a szövetkezeti gyűléseken, a gabona nagy hektárhozamai elérésének lehetőségeiről beszéltek. Mintegy 60 EFSZ elfogadta a versenyfelhívást s már múlt ősszel olyan intézkedéseket foganatosítottunk a vetés során, hogy el is érjük a nagy hektárhozamokat Akadtak persze olyan szövetkezetesek is a járásban, akik nem bíztak a nagyobb termés lehetőségében. Az első eredmények azonban mindjárt az őszi munkák során megmutatkoz, tak. Az őszieket agrotechnikai határidőben s jól vetettük el. 55 százalékban a járásunkban bevált búzafajtá kat vetettük. A csúcshozamok meg haladták a hektáronkénti 45—50 mázsát. A gabonatermesztés eddigi eredményeit csak a kezdetnek tartjuk. Semmi esetre sem elégszünk meg velük, mert sokkal nagyobbak a lehetőségeink. A mezőgazdasági termelés növelésének másik problémája a takarmányalap. Támogatjuk azokat a földműveseket, akik a takarmányok között első helyre állítják a kukoricát, mint a hektáronkénti legkifizetődőbb takarmányforrást. Viržíkék és más kukoricatermesztők tapasztalatai alapján januárban megvitattuk a nagy kukoricahozamokért induló munkaverseny kibontakoztatását. 20 szövetkezet a tavaszi munkák megkezdéséig elfogadta a versenyfelhívást. Tavaszszal további 14 EFSZ jelentkezett, amelyek a kiszemelt földeken a hektáronkénti 100 mázsa szemeskukorica elérését, a további földeken pedig a 60 mázsás hozam eléréséért verse nyeztek. Az eredmények elérését lehetővé tevő munkaszervezést és agrotechnikát szemináriumokon beszéltük meg a szövetkezetesekkel. Négy szövetkezetben a szemináriumon Sz Pitrov híres kárpátukrajnai kukoricatermesztő is részt vett. jövőre a szán tóföldek 18—22 százalékán akarunk, kukoricát termeszteni. A munka eredményei nem maradtak el. Előzetes becslés szerint a kukorica hektárhozáma 13 mázsával nagyobb, mint a legutóbbi két évben. A járás versenyben álló szövetkezeteiben — bár a betakarítás még nem fejeződött be — az 1961-es termésnek csaknem háromszorosára számítunk. 20 szövetkezet — ahol a kukorica a legjobb — az idén 1465 hektáron több szemes kukoricát termesztett, mint tavaly a járás összes szövetkezetei. Az említett szövetkezetek szemeskukoricából több mint 600 hektáron biológiai becslés szerint 62 mázsás hektárhozamot értek el. A versenyzők közül a legnagyobb hektárhozamot a palíni EFSZ érte el, — 61 hektáron átlag 90 mázsás szemhozamot takarított be hektáronként. A ložíní, prakovcei, leskomlri, ostrovi, michalovcei, palkušovcei, Dlhý Kolčov-i és más szövetkezetesek nagy területekről szintén 70 mázsás hozamot takarítottak be, ugyanakkor a palíni EFSZ 5 hektáron 107 mázsás hektárhozamot is elért. A silókukorica termesztésében is jó eredményeket értünk el. A michalovcei mezőgazdasági iskola birtokán két hektárról hektáronként 1200 mázsa zöldtakarm4nyt takarítottunk be. A palíni és stretavkai EFSZ több mint 800 mázsa zöldtakarmányt ért el hektáronként. Kelet-Szlovákia rendszeresen fejlődő ipara mellett sok EFSZ-ben már most jelentkeznek a munkaerő probAz anyagi termelés a XI. kongreszszus után népgazdaságunk néhány komoly fogyatékossága ellenére is gyors ütemben növekedett. Különösen gyorsan fejlődött az ipar: Szlovákiában a legutóbbi négy évben annyit termeltünk, mint az azt megelőző tíz évben (1948—1957). A XI. kongresszus után nagy és népgazdasági szempontból fontos ipari üzemek építését kezdtük meg, köztük a Kelet-Szlovákiai Vasmű, a Nikkelkohó, a Slovnaft további részlegei, a šaľai Duslo stb. építését. A XI. pártkongresszus után határozottabban nekiláttunk a lakáskérdés megoldásának, az általános iskolák és egészségügyi intézmények nagyszabású építésének. A társadalmi fogyasztás, különösen a lakosság szociális biztosítása terén a világon egyedülálló intézkedéseket hajtottunk végre. Az elért nagy sikerek pártunk politikai szervező munkájának és dolgozó népünk nagyfokú aktivitásának eredménye. Sabolčík elvtárs felszólalása további részében kifejtette a gazdasági fejlődés elégtelen intenzivitásának okait és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy már a tervekben számítani kell a természeti és gazdasági feltételek jobb kihasználására, ami jobban elősegíthetné a népgazdaság fejlődését. Sabolčík elvtárs ezután arról beszélt, hogy a tervekben feltételeket kell teremteni a munkaerő források arányosabb felhasználására, és hogy a tervező és irányító szerveknek leg! inkább a hatékonyság növelését kell ; szem előtt tartani. Szeretnék rámutatni néhány tarta; lékra, melyeket ki kell használnunk • a gazdasági fejlődés intenzívebbé tételére, hogy teljes mértékben kiak1 názhassuk a szocialista gazdaság előnyeit. A természeti viszonyok kihasználása szempontjából a mezőgazdaságban vannak a legnagyobb erőforrásaink. A mezőgazdasági termelés elmaradása, ! — melyben a szlovákiai kerületeknek nagy. részük van — jelenlegi nehézségeink egyik fő oka. A növekvő ; élelmiszerfogyasztás biztosítása jelentős mennyiségű behozatallal, melyet főként gépek exportálásával fedezünk, csökkenti a beruházási építés, ipari felújítás és korszerűsítés, főként a feldolgozó ipar gépalapját. Ezért a mezőgazdasági termelés lemaradásának megszüntetése a nehézségek hathatós leküzdésének egyik útja. Természetesen ennek elérése más ágazatokra, elsősorban a vegyiparra is nagy feladatokat ró, hogy oly mértékben fedezze mezőgazdaságunk szükségleteit, amelynek eredményeképpen lehetővé válik a termelés lényeges növelése. Szeretnék rámutatni néhány tényre, mely kedvezőtlen hatású a mezőgazdasági termelés hatékonyságára. Nézzük például, eddig hogyan oldottuk meg a hústermelés problémáját Szlovákiában. A fő út itt elsősorban a sertésállomány növelése volt, — 1957vhez képest az idén Szlovákiában 26 százalékkal nagyobb a sertésállományunk. Tudjuk, hogy ez a számbeli növekedés nem állt összhangban a takarmányalap feltételeivel. A növekvő takarmánybehozatal ellenére is a takarmánymérleg minden évben 10—15 százalékos hiányt mutatott. Ezért nem tudtuk kellőképpen biztosítani a takarmányadagok nagyságát, még kevésbé szükséges összetételét. Ennek az a következménye, hogy nem értük el az állatok hasznosságának tervezett növekedését. A sertések napi súlygyarapodása átlag mintegy 26 dekagramm, ami az elérhető gyarapodásnak csak a felét teszi ki. Az állatállomány és a takarmányalap növekvő aránytalansága mellett olyan helyzet alakult ki, hogy a rendelkezésre álló takarmánymennyiség nagyobb részét az állatállomány létfenntartására fordítjuk s így kevés takarmány jut a súlygyarapításra. Ezért Szlovákiában a vágott súly eléréséig tartó sertéshízlalás nem 7—8 hónapig, hanem 12— 14 hónapig tart. Hasonló a helyzet az egész állattenyésztésben. A tehenek tejhozama a legutóbbi öt évben nem növekedett, hanem megmaradt az évi 1670 liter körüli szinten. A 100 tehéntől felnevelt borjak száma 80—85 db helyett még mindig 63. Egy anyasertéstől nem egészen 10 malacot nevelünk fel, ugyanakkor fokozódik a növe'ndékállatok hullása. Néhány számadat bizonyítja, mit veszítünk a sertésállomány és a takarmányalap aránytalansága következtében. Ha naponta legalább 40—45 dekagrammos súlygyarapodást érnének el a sertések, amit nálunk néhány szövetkezetben el tis érnek, akkor egyharmaddal kisebb sertésállomány esetén 40—50 ezer tonnával több húst termelnénk. A hatékonyság növelésének problémái Szlovákia iparában is nagymértékben előtérbe lépnek. Bizonyára nem segíti elő a hatékonyság fokozódását, ha az egyes üzemek termelési programja gyakran egymással össze nem függő termékek széles palettáját alkotja. A termelési programok jelenlegi szétforgácsoltsága komolyan akadályozza a termelés haladó megszervezésének, a gépsorpk bevezetésének, a nagy termelőképességű célgépek teljes kihasználásának érvényesülését. A termelés szakosításának és összpontosításának kérdése szorosan összefügg az állóalapok kihasználásával és a műszakok számának növelésével. A szakosítás és az összpontosítás kérdése nemcsak a gépipart, han&m a többi iparágat is érinti. Ha alaposan szemügyre vesszük az összes gazdasági ágakat és szakaszokat s kölcsönös viszonyukat, különösen a termelés biztosításának konkrét viszonyai között, meglátjuk, mily gazdag erőforrásokkal és lehetőségekkel rendelkezünk gazdaságunk hatékonyságának fokozására. 1962. november 21. * (J

j SZÖ 3