Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-25 / 326. szám, vasárnap

SyJovAkia K om m 11 n i mt a Párt|ának kongressyjisa (Folytatás a 4. oldalról 1 Helyi Nemzeti Bizottság, amely sike­resen biztosítja a feladatok teljesí­tését, annak ellenére, hogy a parasz­tok jelentős része itt egyénileg gaz­dálkodik, számos hegyi tanyával kö­rülvett községről van sző. A nemzeti bizottságok szakbizottságainak nagy a jogköre. Míg kerületi nemzeti bi­zottságok szakbizottságai aránylag a legjobban dolgoznak, a járási nemzeti bizottságok szakbizottságai már lé­nyegesen gyengébben, a helyi nem­zeti bizottságok szakbizottságai pedig túlnyomórészt elégtelenül végzik munkájukat. Valóban kevés olyan példa van, mint a Spišská Bela-i, ahol a mezőgazdasági szakbizottság a problémákat közvetlenül a munka­helyen, a szövetkezeti istállóban old­ja meg, az etetőkkel, állatgondozók­kal együtt, a szövetkezet földjeit a traktorosokkal, kombájnvezetőtkel és a munkacsoportok vezetőivel. A helyi nemzeti bizottságok irányító, szervező és tömegpolitikai munkájá­nal;, , színvonalára természetesen - ki­hatással van a járási és a kerületi nemzeti bizottságok irányító tevé­kenysége. Igaz, hogy főként a járSsi nemzeti bizottságok, kezdeményezően sok helyütt újabb hatékony formákat al­kalmaznak az irányításban. Az egyik ilyen forma például a helyi nemzeti bizottságok munkájának komplex fe­lülvizsgálása. Ez a módszer bevált a Dunajská Streda-i, a levicei, a nitrai, Štefan Andrášik elvtárs: a zvolení és más járásokban. Pozití­vuma az, hogy a helyzet elemzése után a foganatosítandó intézkedések javaslatait közvetlenül megtárgyal­ják a pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság, az egységes földművesszö­vetkezet, és a társadalmi szervezetek funkcionáriusaival, esetleg a lakos­ság bevonásával. Jól bevált az a módszer is, hogy a járási nemzeti bizottságok funkcionáriusai és dol­gozói rendszeresen részt vesznek a KNB plénumainak és tanácsainak ülésein. Az irányítás állandó formá­jává vált a helyi nemzeti bizottságok titkárainak közös tanácskozása a JNB-k funkcionáriusaival, valamint a körzetekben folytatott tanácskozások, amelyeken főképp a közös problémá­kat és feladatokat tárgyalják. E for­mákat sikeresen alkalmazzák a koši­cei, a lučeneci, a bardejovi és más járásokban. A nemzeti bizottságok munkájában segít az állandó tapasz­talatcsere, amelyet elsősorban a járá­si nemzeti bizottságok és a kerületi nemzeti bizottságok szervezhetnek meg sikeresen. A nemzeti bizottsá­gok feladatai helyes biztosításának és teljesítésének alapvető feltétele, hogy tevékenységükben következe­tesen érvényesüljön pártunk vezető szereke. A nemzeti bizottságok munkájában előtérbe lép a nemzeti bizottságok dolgozói szakképzettségének köve­telménye, mert a felelősségteljes fel­adatok megoldása megfontolt, céltu­datos eljárást, a problémák és a hely­zet beható ismeretén alapuló mély elemzést követel meg. Ezért a nemzeti bizottságokban végzett munka kifejezetten megköveteli a politikai és szakmai felkészültsé­get, a lelkes munkavégzést, s az em­berekhez való jó viszonyt. Szlovákia gazdasága és kultúrája rokoldalú fejlesztésében Szlovákia egységes végrehajtó államhatalma és igazgatása keretében jelentős külde­tés hárul a Szlovák Nemzeti Tanács­ra. Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának plénuma és iro­dája több ízben -foglalkozott a Szlo­vák Nemzeti Tanács tevékenységé­vel s a CSKP Központi Bizottsága leg­fontosabb határozatainak teljesíté­sére irányította az SZNT munkáját. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács mun­kájának súlypontját az képezi, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács és szer­vei tevékenyen részt vállaljanak az állami terv szlovákiai teljesítésének biztosításában, köztársaságunk egy­séges szocialista építése keretében. Az SZNT tevékenységének lénye­ges megjavításéhoz hozzájárulhat a népi ellenőrzési és statisztikai bi­zottság, amely a Szlovák Nemzeti Ta­nács mellett alakult meg. így beha­tóbbá válik és megjavul ellenőrző tevékenysége, amely eddig a gyakor­latban nemcsak a Szlovák Nemzeti Tanács, hanem a kerületi és járási nemzeti bizottságok irányító munká­jának is leggyengébb láncszeme volt. ipari - mezőgazdasági járás lett a galantai is Hála pártunk gondoskodásának, mezőgazdasági jellegű galantai járá­sunk ís ipari-mezőgazdasági járássá változik. Ez különösen a šaľai Nit­rogéngyár, sefedi Nikkelkohó, és a sered'i Szlovák Péküzem építésével válik lehetővé. Ezek az üzemek já­rásunkban nemcsak több mint 3500 embernek nyújtanak munkaalkalmat, hanem dolgozóink keresetének, élet­és kulturális színvonalának is lénye­ges növelését jelentik. Ez a fejlődés olyan kifejező, hogy járásunkban 1960. óta több mint 2300 lakás épült az állami- szövetkezeti- és magán­építkezés keretében. Az ipari terme­lés növelése következtében nagy vál­tozások mennek végbe dolgozóink életében. A mezőgazdasági munká­sokból és földművesekből Ipari mun­kások lesznek, akik két év alatt el­sajátítják a kohászatban vagy a vegy­iparban szükséges szakképzettséget. Ezek a változások az emberek gon­dolkodásmódját is befolyásolják, ami e szocialista munkabrigádok mozgal­mának kibontakozódásában tükröző­dik vissza. Több esetben foglalkoz­tunk a Nitrogéngyár és a Nikkelkohó építésével kapcsolatos problémákkal és számos intézkedést foganatosítot­tunk a helyzet megjavítására. Ennek ellenére nem sikerült úgy megszer­veznünk a pártmunkát, hogy mara­déktalanul megvalósuljanak az emii­tett intézkedések. Igen nagy gondot fordítottunk a pártszervezetek építésének kérdései­re, arra, hogy tevékenységüket első­sorban a beruházási építkezés bizto sftására s a termelőüzemek elegep­dő szakképzett káderrel való ellátá­sára összpontosítsák. Ami a beruházási építkezést illeti, csak részsikereket értünk el. Hála a cseh munkásosztály, de különösen a Nehézgépipari Minisztériumhoz tarto­zó üzemekben dolgozók testvéri se­gítségének, már megkezdődött egyes termelési részlegeinknek próba-, il­letve állandó üzemeltetése. A járási pártbizottság a pártszer­vezetek közvetítésével szocialista munkaversenyt és kötelezettségválla­lási mozgalmat szervezett, hogy az említett két üzemben a kormány ál­tal kitűzött határidőig megkezdjék a próbaüzemeltetést. A Nitrogéngyár építésében érdekelt dolgozók ez év februárjában együttes szocialista kö­telezettséget vállaltak, amelyet azon­ban nem teljesítettek maradéktala­nul annak ellenére sem, hogy a dol­gozók túlnyomó része teljesítette a kitűzött feladatokat. A kötelezettség­vállalás nem teljesítése elsősorban annak tudható be, hogy az Ipari Au­tomatizálási Üzemben dolgozó elv­társak nem szállították le idejében a szükséges szabályozó és mérőesz­közöket. A brnói Královo Pole-i Gép­gyárban dolgozó elvtársak sem gon­doskodtak a nitrongén és az oxigén előállításához szükséges berendezé­sek felszereléséről. A Nikkelkohó építésében résztvevő szerelő és épí­tőipari szervezetek ls közös szocialis­ta felajánlást tettek, amelyet azon­ban nem . teljesítettek. Elsősorban azért, mert nem karolták fel a dol­gozók kezdeményezését és nem tá­masztották alá megfelelő műszaki­szervezési Intézkedésekkel. Hibát kö­vettünk el abban ls, hogy a járási pártbizottságon nem állapítottuk meg a kötelezettségvállalások nem telje­sítésének okát s nem vontuk le a szükséges következtetéseket. Ez csupán egy része azoknak a be­ruházási építkezéssel kapcsolatos problémáknak, amelyeket kedvezően befolyásolhattunk volna, ha járásunk­ban tökéletesítjük a pártmunkét. A problémák jelentős része azonban túllépi az üzemek és a járás jogkö­rét. Ezért szükségesnek tartom, hogy néhány szóval említést tegyek e kér­désekről is. A Nikkelkohó építésében mutatkozó lemaradás jelentős mér­tékben annak rovására írható, hogy a kutatómunkákat nem fejezték be a kormány által kitűzött határidőig, ami viszont kedvezőtlenül befolyá­solta a projektálás ütemét és minő­ségét. Bebizonyosodott annak helyte­lensége is, ha az üzemnek vagy vala­melyik osztályának projektálásából több minisztérium hatáskörébe tar­tozó különböző tervező szervezetek gondoskodnak. Az ilyen tervekben sok a pontatlanság, s ez Igen ked­vezőtlenül befolyásolja a tervek mi­nőségét és ezzel a beruházási épít­kezések költségeit is. Járási pártbizottságunknak az em­lített üzemek építésének kezdete óta fel kellett lépnie a reszortizmus, vala­mint az építkezési vállalatok szűkkö­rű érdekeinek érvényesítése ellen. Sok esetben másodrendűnek tekintik a társadalmi érdekeket. Ennek szem­léltető példájaként megemlíthetjük, hogy ez " idén több millió koro­nát, kellett volna fordítani a Nik­kelkohó építésére. Az Építőipari Mi­nisztérium azonban csak lényegesen kisebb összeget engedélyezett az ille­tékes építőipari szervezetnek. Az em­lített évi feladatot már júniusban 111 százalékra teljesítették, de csak pénzben kifejezve. Szükséges tehát, hogy a beruházási építkezésekben résztvevő valamennyi szervezet ered­ményeit ne értékeljük a pénzügyi terv teljesítése, hanem a tárgyszerű ered­mények alapján, illetve aszerint, ho­gyan adják át rendeltetésüknek az állóalapokat. Az Ilyen értékelés min­den bizonnyal megszűntetné a válla­latok reszorttzmusát és nagy segítsé­get nyújtana a beruházási építkezé­sek meggyorsításában. Az említett fogyatékosságok ellené­re is — mondotta a küldött — meg­van minden feltételünk arra, hogy a felsőbb szervek hathatós segítségé­ve] a lehető legrövidebb időn belül befejezzük az említeti üzemek építé­sét, és elegendő nitrogéntartalmú mű; trágyával, nikkellel és kobalttal lás­suk el népgazdaságunkat. Jozef Púpala elvtárs, a Banská Bystrica-i járási pártbizottság vezető titkára: Növeljük a mezőgazdasági termelés belterjességét Sajátos feltételeink között a hegy­vidéki rétek és legelők döntő fon­tosságú szerepet töltenek be a ter­melés belterjességének növelésében és a szarvasmarha-tenyésztés széles körű fejlesztését teszik lehetővé. Te­kintettel arra, hogy kevés földdel rendelkezünk elsősorban a mezőgaz­dasági termelés belterjessé tételével növelhetjük a mezőgazdasági terme­lést. Ez a kérdés járásunkban külö­nösen azért oly Időszerű, mert mező gazdasági földterületünknek több mint háromnegyed része hegyvidéki körzetekben van. járási pártszervezetünk több eset­ben foglalkozott a szükséges takar­mány biztosításának kérdésével Arra a következtetésre jutottunk, hogy sokkal felelősségteljesebben és cél­tudatosabban kell kihasználnunk a hegyvidéki réteket és legelőket, nö­velve a jó minőségű szálas takar­mány termesztését. Határozottabban fogtunk hozzá a hígtrágya-gazdálko­dásra berendezett gazdaságok meg­szervezéséhez a trágyaléöntözés be­vezetéséhez. Ľubietován már annak előtte meggyőződhettünk a hígtrágya­gazdálkodás előnyösségéről. Egyes •EFSZ-ekben azonban úgy vélték, hogy a hígtrágya-gazdálkodás megszerve­zése nagyon költséges, mivel az e célra alkalmas területek nagyon tá­vol esnek a községtől és nehezen hozzáférhetőek. Olyan hangok is hallatszottak, hogy a szövetkezetek eladósodnának, ami kedvezőtlenül befolyásolná gazdálkodásukat és kü­lönösen a munkaegységek értékét. Mindezeket a helytelen nézeteket és előítéleteket meg kellett cáfolnunk. A legutóbbi három év folyamán 16 hígtrágya-gazdálkodást rendeztünk be és további három van épülőfélben, úgyhogy a régi hígtrágya-gazdálko­dással együtt járásunkban jelenleg 25 helyen folyik ilyen gazdálkodás Tervbe vettük, hogy 1965-ig 800 hek­tár öntözött területtel további 15 híg­trágya-gazdálkodást létesítünk, úgy­hogy ezzel összesen mintegy 2000 hektárnyi öntözött rét és legelő lesz járásunkban. Bár még csak rövid idő telt el az­óta, hogy járásunkban megkezdtük a mezőgazdasági termelés növelésének ezt a módját, gyakorlatunk és elért eredményeink már bebizonyították a hígtrágya-gazdálkodás és a trágyalé­öntözés meghonosításának helyessé­gét. Több követésre méltó példáról tehetnék említést, az eredményeket azonban a podlavicei EFSZ sikereinek ismertetésével szemléltetően szeret­ném bebizonyítani. Az említett EFSZ 1957-ben csak 15 mázsa és 1958-ban csak 18 mázsa rossz minőségű szárított szénát ter­melt hektáronként. A szövetkezet 1958-ban a mezőgazdasági föld 100 hektárnyi területére számítva csak 20-nál valamivel több szarvasmar­hát tartott. A hígtrágya-gazdálkodás bevezetése után az állomány ez idén 100 hektárra számítva már 56 darab­ra gyarapodott. A szövetkezet 1961­ben hektáronként már 200 mázsa zőldtakarmányt és 50 mázsa szárí­tott szénát ért el. A múlt eredmé­nyeihez viszonyítva lényegesen na­A szünetben az előcsarnokban beszélgetnek a bratislavai küldöttek. Balról: Lenka Szántóvá, Vojtech Chorváth és Pavol Pilát. (CTK felvétel) gyobb a szövetkezet árutermelése is. Míg a szövetkezet 1958-ban a mező­gazdasági föld hektárjára számítva csak 50 kg húst adott a közellátás­nak, ez idén már 81 kg-ot szállított. A tejnek a mezőgazdasági földek hektárjakénti termelése 205 literről ez idén 280 literre emelkedett. Ha­sonló jő eredményeket értek el já­rásunk más izövetkezetei is. A podlavicei EFSZ száméra kidol­goztuk a rétek és legelők kihaszná­lásának tervét, tekintetbe véve azt, hogy ez a szövetkezet szakosKja te­vékenységét, éspedig szarvasmarha, elsősorban fejőstehenek tenyésztésé­re. jelenleg már meg ís valósítjuk ezt a tervet. Ennek a tervnek következetes tel­jesítésével elérjük, hogy a mezőgaz­dasági föld 100 hektárjára számítva 1965-ben lehetővé válik 80 szarvas­marha, ebből 39 tehén tartása. Ami a hígtrágya-gazdálkodás beve­zetését illeti, nagyra értékelem azt a segítséget, amelyei a Szlovák Nem­zeti Tanács mezőgazdasági osztálya és a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola nyújtott. Az utóbbival megegyeztünk, hogy az ottani elvtársak az év le­geltetési szakaszában több csoport­ban főiskolásokat küldenek a leg­kiválóbb hígtrágya-gazdálkodásra berendezett mezőgazdasági üzemek­be. A cél az volt, hogy a főiskolások szövetkezeteseinkkel együttműködve megszervezzék és biztosítsák a gazdál­kodás kellő üzemvitelét és egyben helyes gazdálkodásra tanítsák meg a szövetkezeteseket. Véleményünk szerint nagyobb mértékben nyújthat­na ilyen konkrét segítséget mező­gazdaságunknak a többi kísérleti in­tézet és mezőgazdasági intézmény is. A hígtrágya-gazdálkodások létesí­tése a hegyvidéki gazdaságok rétjein és legelőin termő fű eddiginél jobb felhasználásának előnyösségét bizo­nyltja. Ennek a gazdálkodási mód­nak segítségével valamennyi EFSZ­ben megoldjuk a marhahús és a tej termelésének kérdését. A legfonto­sabb azonban, hogy az ilyen megol­dás a saját szálas takarmány ter­mesztése alapján biztosítja számunk­ra a mezőgazdasági termelés növe­lését. Alfonz Kudélásek elvtárs, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára: £ Kelet-Szlovákiai Vasmű építése nagy felelősséget ró a kommunistákra Népgazdaságunk fejlesztésében az utóbbi években elért nagy sikerek lehetővé tették számunkra, hogy megkezdjük legnagyobb beruházási építkezésünket, a Kelet-Szlovákiai Vasmű építését. Tudatában vagyunk, hogy a Kelet­Szlovákiai Vasmű .építése rendkívül bonyolult feladat, de kerületünk dol­gozói nagy lelkesedéssel és áldozat­készséggel építik e művet. Igen ko­moly tervezési munkát kellett végez­ni: kiépíteni az anyagi-műszaki ala­pot. kiképezni és betanítani az új dolgozók százait, elsajátítani a mun­ka szervezését és magas műszaki színvonalát s megteremteni e nagy mű építői számára a szociális felté­leleket. Ma méltán mondhatjuk, hogy lényegében sikerült e feladatot telje­sítenünk. A Kelet-Szlovákiai Vasmű építése egész Kelet-Szlovákia számá­ra iskolává vált. E mű építőinek 95 százalékát kerületünk dolgozói alkot­ják. Az öntudatos építők, a leghala­dóbb építészeti módszerek úttörőinek százai növekednek itt fel. Az eddigi építkezés azt mutatja, hogy építőink és szerelőink igényes építészeti ob­jektumokat jól és idejében képesek felépíteni. Erről tanúskodik a köz­ponti mechanikai műhely csarnoka, amely a legnagyobb — előfeszített betonból készült — csarnok köztár­saságunkban, továbbá a végleges híd­részleg, a mele^ és hideg hengerde épülete, valamint számos további épület és objektum, közöttük a nagy­olvasztók és mások. Az építkezési-szerelési szervezetek növekvő teljesítőképességével párhu­zamosan gyarapodott és erősödött pártszervezetünk ls, s ma több mint ezer párttag dolgozik itt. A feladatok teljesítésében és a fogyatékosságok leküzdésében elsősorban ők járnak elől jó példával. Az új, szocialista munkaformák érvényesítésében ls ők a támaszaink s úgyszintén táma­szaink az építkezésen még megnyil­vánuló különféle visszásságok elleni harcban, A pártszervezetek tevéke­nyen részt vesznek az embereknek a munka iránti szocialista viszonyra, a munkafegyelem betartására, az anyaggal a takarókos gazdálkodásra való nevelésében. Ma az építkezésen 20 szocialista munkabrigádunk van és 190 kollektíva versenyez e címért A CSKP XII. kongresszusának kollek tívája címért 140 kollektíva áll ver­senyben. Az üzemek, a műhelyek, az üzemrészlegek többsége s az egész építkezés bekapcsolódott a „A CSKP XII. kongresszusának építkezése" cí­mért folyó versenybe. Ez a pártszer­vezetek munkájának pozitív eredmé­nye s egyúttal kötelezettséget jelent további munkájukban. A Kelet-Szlo­vákiai Vasmű építkezésén elért ed­digi pozitív eredmények mellett tu­datában vagyunk, hogy ezen az épít­kezésen a legkomolyabb munka vér még ránk. Főként az egyes részlegek építésének komplex befejezéséről van szó. Meggyőződésünk azonban, hogy a Kelet-Szlovákiai Vasmű építésében résztvevők hozzájárulásával, az elv­társi kapcsolatok és együttműködés további fejlesztésével sikerül e fel­adatokat idejében és jól elvégeznünk. Az építkezés előrehaladásával kap­csolatban különösen előtérbe lép a , szakképzett káderek előkészítésének ­kérdése. A Kelet-Szlovákiai Vasmű kommunista dolgozóinak, a Kohóipa­ri Minisztérium hatékony segítségé­vel, gondoskodniuk kell a műszaki­termelési és iskolai alakulatok mi­előbbi kiépítéséről a vállalatban, hogy általuk minden figyelmet az elegen­dő számú szakmunkás és műszaki közép káder előkészítésére Irányítsa­nak. Kudélásek elvtárs a továbbiakban beruházási építkezéssel foglalkozott. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: A beruházási építkezés te­rén nyert eddigi tapasztalatok azt mutatják, rendkívül fontos, hogy a járási pártbizottságok és az alapszer­vezetek feladatuk magaslatán állja­nak, gondoskodjanak a feladatok komplex teljesítéséről s bírálólag te­kintsenek a vezető gazdasági dolgo­zók munkájára. Alaposabban vizsgál­ják felül az építészeti szervezetek egész tevékenységét s ne nyugodja­nak bele az építészetben előforduló fogyatékosságokba. Biztosíthatom a kongresszust, kerületi szervezetünk elég erős ahhoz, hogy felszámolja a ielenlegi fogyatékosságokat s telje­síthessük a beruházási építkezés fel­adatait. A beruházási feladatok meg­valósítása folyamán gondoskodni fo­gunk a komplex építésről, csökkent­jük a befejezetlen építkezések szá­mát és az építkezésben a fő figyel­met a legfontosabb építkezésekre ferdítjük. 1982. nov :r..: .: ZJ. « Ö^Ö 5.

Next

/
Thumbnails
Contents