Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-25 / 326. szám, vasárnap

Szlovákia Kommunista Pártjának Kongresszusa Pavel Baran elvtárs, a Nový Spiš-i EFSZ tagja: Fordítsunk több gondot a hegyvidéki és hegyaljai szövetkezetekre (Folytatás a 3. oldalról) függ, hanem feltétlenül megköveteli a tervezés, az anyagi-műszaki ellátás jó színvonalát, a termelés idejében történő alapos műszaki előkészítését, stb. A forradalmi szakszervezeti mozgalom nemrégen lezajlott évzáró taggyűlésein és konferenciáin a dolgozók főként azt bírálták, hogy a tervek, amelyeket a vállalatok, üzemek, műhelyek és kollektívák kapnak, nem elég átgondoltak, műszaki-gazdasági számításokkal nincsenek megfelelően alátámasztva s teljesítésüket nem biztosítják termelési kapacitással és anyaggal. Meg kell mondani azt is, hogy a szocialista munkaversenyben a formalizmust nemcsak a tervezési szervek okozzák, hanem számos szak szervezeti szerv és szervezet is. Egyes járási és kerületi szakszervezeti szervekben jpéldául az a gyakorlat honosodott meg, hogy a szocialista munkaverseny eredményeinek értékelősénél a fő figyelmet főként a vörös zászlók, vándorzászlók és prémiumok elosztására fordítják, ahelyett, hogy a jó tapasztalatok általánosítása és terjesztése, az üzem egész gazdasági tevékenységének alapos elemzése képezné munkájuk súlypontját. A szakszervezet az új, szocialista ember nevelésének központja. S ha feltesszük a kérdést: hogy az egyes szakszervezeti szervek, kezdve a mühelybizottságoktól az üzemi bizottságokig, mit tettek a szakszervezeti munka megjavításáért, — a válasz: egyes helyeken keveset, másutt pedig semmit. Míg nem tudatosjtjuk, hogy a szakaszbizalmi és a mester a verseny szervezésének központi alakja, addig még sokáig kell beszélnünk a verseny alakiságáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a mester elvtársi módon együttműködik a szakaszbizalmival, ott jól megy a munka. Ahol a mester helyesen írja szét a tervet az egyes dolgozókra, s jól osztja el a munkát, gondoskodik az anyagszállításról, s ahol a szakaszbizalmi meg tudja nyerni az embereket a versenyben való részvételre, ott rendszerint teljesítik a tervet. Ha a mester a szakaszbizalmival értékeli a verseny eredményét, ha együtt ellenőrzik a . kötelezettségvállalások teljesítését, ha a jókat megdicsérik és megjutalmazzák, a gyengébbeknek segítenek, ott véget vetettek a szocialista munkaversenyben a formalizmusnak. Tehát ha valahol segíteni kell a szervező-nevelő munkát, akkor ez a%szakszervezeti szakasz. A szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek meg kell javítaniuk munkájukat. A szakszervezeti munka súlypontját át kell vinniük az üzemekbe, a munkahelyekre, a szakszervezeti szakaszokra. Feladataik teljesítéséhez kiváló dolgozóinknak „a munka iránti szocialista viszonyért, a munkásbecsületért, a parasztbecsületért" című felhívása szellemében kell hozzálátniuk. * Tewuelési értekezleteinken, taggyűléseinken, aktíváinkon, konferenciánkon, a szakszervezeti szervek ülésein kell, hogy a naplopással, a társadalmi vagyon szétlopkodásával, a felelőtlenséggel, a konzervativizmussal és önzéssel, a nem elvtársias kapcsolatokkal szemben kérlelhetetlen légkör uralkodjék. Egyszftval kérlelhetetlenség a burzsoá erkölcs minden megnyilvánulásával szemben. A dolgozóknak a termelés irányításában és ellenőrzésében való részvétele valamennyi formájának segítségével arra fogunk törekedni, hogy minden dolgozó felelősséget érezzen munkájáért és büszke legyen annak eredményeire. Felszólalásomban rá szeretnék mutatni azokra a tartalékokra, amelyeket a Spišská Nová Ves-i járásban nem használunk ki eléggé a mezőgazdasági termelés növelésére. Bár a járási pártbizottság az alapszervezetek figyelmét e tartalékok felhasználására irányította, nem minden EFSZ-ben sikerült ezt a problémái úgy megoldani, hogy ma a kongreszszuson közölhessük: nincsen már le maradozö földművesszövetkezetünk. A járási pártbizottság ezért most az alapszervezetek közvetítésével rendszeresen figyelmet fordít a szövet kezeti tagok nevelésére. A lemaradozó EFSZ-ek megkülönböztetett • támogatásban részesülnek, megszervezzük a tapasztalatcserét más járások EFSZ-eivel, műszaki-gazdasági értekezleteket rendezünk mezőgazdasági termelésünk kulcsfontosságú problémáiról. Ezenkívül tanácskoznak a legkiválóbb dolgozók aktívái is. Már a jövő évben alkalmazni kívánjuk az e téren szerzett tapasztalatainkat. A nagyobb községekben a téli hónapokban népi akadémiákat rendegiink, amelyeken járásunk tegkiválőbtf mezőgazdasági szakemberei tartanak majd előadásokat. Járásunkban mindeddig nem oldottuk meg kellőképpen azt a kérdés], hogyan gazdálkodjanak a magasabb hegyvidéken levő EFSZ-ek, az aránylag meredek lejtésű földeken, ahol csak rendkívül nehezen használhatók a rendelkezésre álló mezőgazdasági gépek. A jelenlegi helyzetben rendkívül nehéz az említett EFSZ-ek irányítása úgy, hogy elérjük a szükséges gazdasági hatékonyságot. Ezért kívánatos, hogy a tudományos intézetek szakemberei végre közvetlenül a szövetkezetekben nyújtsanak nekünk segítségef a magas hegyvidéki, illetve a hegyaljai EFSZ-ek termelésével és gazdaságával összefüggő problémák megoldásában. Ugyancsak helyénvaló lenne, ha iparunk is megkezdené olyan gépek gyártását, amelyekét teljes mértékben használhatnánk az említett nehéz feltételek között is. Mindeddig nem oldottuk meg a magas hegyvidéki réteken termett széna betakarításának problémáját. Már több mint három éve tart e rétek lekaszálására alkalmas motoros kaszálógép- fejlesztése. Sajnos mindeddig ily^n saját gyártmányú kaszálógépeink nin'csnek, csak kevés külföldi motoros kaszálógéppel rendelkezünk, azonos a helyzet a hegyvidéki és hegyaljai mezőgazdaságban szükséges többi gépekben is. Véleményem szerint mindeddig nem oldottuk meg e hegyvidéki feltételeknek megfelelően a második különbözeti járadék kérdését. E járadéknak kellene ellensúlyoznia a nagyobb termelési költségeket. Az EFSZ-ek további politikai és gazdasági megszilárdításának igen fontos problémája a káderkérdés megoldása. Számos főiskolai tanulmányait befejező és a gyakorlati munkába bekapcsolódó mérnök szerfölött Ideálisan képzeli el a l^elyzetét és már a legkisebb akadály vagy sikertelenség láttán minél előbb távozni akar a faluból, hogy kényelmesebb alkalmazást találjon. Falvainknak erős akaratú emberekre van szükségük és mezőgazdasági iskoláinknak ilyen embereket kellene nevelniük. Kívánatos, hogy a fiatal mezőgazdasági mérnökök főiskolai tanulmányaik befejezése után közvetlenül a termelésben a szövetkezetekben, illetve az állami gazdaságokban dolgozzanak s csak 5—7 évi termelési gyakorlat után vállaljanak állást kísérleti intézetekben,- illetve intézményekben. A járásunkban szerzett tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a nagyobb gazdasági egységekben eredményesen alkalmazhatjuk a szakosítást. Emellett azonban a szlovákiai kerületek és járások keretében kellő összhangba kell hoznunk a szakosítást a termelési és felvásárlási feladatok tervezése és elosztása folyamán. szítése és teljesítésének biztosítása a nemzeti bizottságok fizetett appará-. tusának ügyévé vált. Ez viszont sem-i miképp sem emelte a választott szervek tekintélyét. Ezért a nemzeti bi-. zottságok munkájában sok mindent meg kell javítani. Itt van például a határozatok özöne, amelyeket a járási nemzeti bizottságok és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai hoznak, olyan kérdésekben is, amelyeket kii merítően megoldanak a felsőbb'szer-i vek határozatai, vagy már megoldot-i tak a tanács egyéb intézkedései. Ha-; tározatokat hoznan olyan kérdésekkel kapcsolatban- is, amelyek szervezési intézkedésekkel megoldhatók. A nyugat-szlovákiai kerületi nemzeti bizottság tanácsa például 1962. első félévében 189 különféle határozatot hozott, azaz minden egyes ülésén átlag 15—20 határozatot hagyott jóvá. E téren nem marad le a nitrai, a trnavai és néhány más járás nemzeti bizottságának tanácsa sem. A határozat komoly dolog. De megvalósítása az embereken, képviselőkön, az egész széles körű aktíván múlik. Tudjuk, hogy aki egyszerre három nyulat űz, egyet sem fog meg. A falusi nemzeti bizottságok irányító munkájának súlypontja a mezőgazdasági termelés irányításán nyugszik, s jövőben ls ez lesz a fő feladatuk. Számos jó példa tanúskodik nemzeti bizottságaink helyes irányító és szervező, valamint politikai nevelőmunkájáról. így dolgozik például a košicei járásban a ždani nemzeti bizottság. Szövetkezeti községről van szó, amely jó eredményeket mutat fel. A szövetkezet magas hektárhozamokat ér el, s már 1961-tői áttért a szövetkezeti tagok szilárd díjazására. Munkájának jó eredményei nem véletlenek. A szövetkezeti tagok jó munkája mellett a siker a nemzeti bizottság tervszerű és rendszeres irányító munkájától is függ. A nemzeti bizottságok nemcsak a szövetkezet gazdasági fejlődéséről, hanem a község kulturális és társadalmi életének fejlődéséről is gondoskodnak. Sikeresen oldják meg a cigány származású lakosok problémáit is. Mi az, ami iailönösen értékes az említett nemzeti bizottság munkájában? Az albizottságok jó munkája és a nemzeti bizottság képviselőinek aktív tevékenysége. Hasonlóképp beszélhetünk a trnavai" járásban a Cíferi Helyi Nemzeti Bizottság, a Spišská Bela-i (poprádi járás), matejovcei (poprádi járás) HNB-k jó munkájáról. E községekben a nqrnzeti bizottságok sikeresen oldják meg elsősorban a mezőgazdasági' termelés kérdéseit, ami megnyilvánul a termelési és felvásárlási feladatok sikeres teljesítésében. így például Matejovce község a gabonafelvásárlást 106,6, a húsét 107,8, a tejét 114,4, a tojásét 100,6 százalékra teljesítette Jól dolgozik a žili nai járásbeli Terchovai (Folytatás az 5. oldalog) Mária Prieložná elvtársnő, a Bratislavai Villanyszerelő Művek dolgozója: Becsületbeli ügyünk a feladatok teljesítése Mária Prieložná elvtársnő bírálta, hogy sok a megkezdett és be nem fejezett építkezés. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a munkaszervezést, gyakori a hajrámunka, a technológiai fegyelem megszegése és sokszor nem tartják be az előírt minőséget. Üzemünkben meg kell javítani a munkát — hangsúlyozta Prieložná elvtársnő —, szakosítanunk és olcsóbbá kell tennünk a termelést. Hazánk sok üzemében készítenek áramelosztókat, de minden üzemben csaknem azonos választékban. Üzemünkben is vannak tökéletes műszaki berendezések, amelyeket azonban nem használunk ki teljes mértékben. Csakis a termelés szakosításával növelhetjük lényegesen a munkatermelékenységet. Üzemünkben sok dolgozó tökéletesíti szakképzettségét. Ezzel nemcsak szakismereteik gyarapodnak, hanem jellemük is kifinomul. A hazánkban fejlődő ilyen nemes jellemű emberekkel sikerül tökéletesítenünk a termelési folyamatokat. Természetesen tökéletesebbé kell tennünk az irányítást is. A szocialista munkaverseny révén ma már számos kollektíva vesz részt a termelés irányításában. Én is egy ilyen, jelenleg a CSKP XII. kongresszusának munkaközössége megtisztelő címért versenyző kollektívában fejlődtem. Azt az egyet azonban hiányolom, hogy üzemünk vezetősége sok esetben nem foglalkozik a mindennapi szükségleteket kifejező értékes javaslatainkkal. I Még egy * lényegbevágó dologról j szeretnék beszélni., A dolgozók vállalati alapjába juttatott megtakarításokat már régebben egy turistaház építésére használtuk fel, bár még ma sincs bölcsődénk, óvodánk, sem pedig munkásszállásunk nőtlen, illetve férjezetlen dolgozóink számára. Igen, nyíltan meg kell mondanunk, hogy nálunk is előbb bölcsödéről s egyéb intézmények létesítéséről kellett volna gondoskodnunk, s csak azután a turistaház építéséről. Említést szeretnék tenni a szocialista munkaversenyről is. E téren is még túl sok az irodaszerű ügykezelés, sőt a bürokratizmus is. Önök el sem hinnék, mennyi papirost pusztítanak nálunk fölöslegesen a szocialista munkaversenyről szóló jelentésekre. Sokkal kevesebb figyelmet szentelnek azonban az értékelésének. Éppen ezért előfordul, hogy az illetékes dolgozó, jobban mondva, az új munkamódszerek előadója ahelyett, hogy minél többet foglalkozna a kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzésével s közvetlenül a munkahelyeken segítséget nyújtana, betemetkezik különféle kimutatásokba és jelentésekbe. Prieložná elvtársnő felszólalása befejezéséül a következőt hangsúlyozta: — Üzemünkben a kqpimunisták és mindazok a dolgozók, akik részt vesznek a szocialista munkaversenyben, becsületbeli ügyüknek tekintik, hogy a pártunk által kitűzött feladatok teljesítéséért indított mozgalom élvonalában haladjanak. finapf «<SSi|>,.::•:». ... F&fc ^ ttf A tanácskozás szünetében a küldöttek érdeklődéssel szemlélik az elő csarnokban rendezett kiállítást. (CTK felv.) Pavel Dávid elvtárs, az SZLKP KB titkara: A fejlett szocialista társadaloi felelősségteljes feladat hárul a nem A fejlett szocialista társadalom építése egyre komolyabb feladatainak teljesítésében jelentős és felelősségteljes feladat hárul a nemzeti bizottságokra. Küldetésük fontosságát kivétel nélkül hangsúlyozza pártunk valamennyi, a szocialista társadalom építésének alapvető feladataira vonatkozó határozata. A nemzeti bizottságok küldetését különösen kiemeli a CSKP Központi Bizottságának 1960. áprilisi határozata. A nemzeti bizottságok jellegét, az új területi átszervezés után, főként a nemzeti bizottságok plénuma! és albizottságai felelősségének és jogkörének növelése fokozta. A plénumokban több mint 60 000 képviselő, az albizottságokban és aktívokban több mint 100 000 lakos Solgozik. A nemzeti bizottságok nagy hatást gyakorolhatnak elsősorban a politikai nevelő- és szervező munka terén. Nem kisebb felelősség hárul rájuk gazdasági téren, s a nemzeti bizottságok felelősek a népgazdaság fontos feladataiért. A nemzeti bizottságok költségvetései 1956 óta 4,5 milliárd koronáról csaknem 11 milliárdra emelkedtek. Ez megnyilvánult a nemzeti bizottságok által irányított ipari termelés általános volumenjében is, amely Szlovákiában a CSKP XI. kongresszusa óta megkétszereződött. Emelkedett a termelés térfogata az építészetben, szép eredményeket értek el a lakosságnak nyújtott szolgáltatások terén, az iskolaügy és a kultúra fejlesztésében. A mezőgazdaságban is elértünk bizonyos eredményeket. A nemzeti bizottságok gazdasági téren nem törődnek kellőképpen olyan fogyatékosságokkal, mint amilyen mindenekelőtt a beruházási építkezés lemaradása. Hisz a nemzeti bizottságok által irányított építővállalatok hiánya ez év kezdetétől már 156 millió koronára rúg. Ez főként a kerületi egyesült vállalatok hibája, amelyek e hiánynak mintegy háromnegyed részét okozták. Ez az időbeli lemaradás okozza, hogy a beruházási építkezés általános terve, főként a lakás-, iskola-, egészségügyi és mezőgazdasági építés, nagymértékben lemarad. Aggasztó a helyzet a lakásépítésben, csupán az idei év első kilenc hónapja alatt 2351 lakással kevesebbet adtak át a tervezettnél. Az állami szövetkezeti és a vállalati építkezés keretében a lakások átadásának egész évi tervét Szlovákiában 47,7 százalékra teljesítettük. Főként a középszlovákiai kerületben kellene komolyan foglalkozniuk az elvtársaknak a szövetkezeti lakásépítés kérdéseivel. Itt az egész évi feladatból eddig csak a lakásoknak 27,1 százalékát adták át rendeltetésének. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ilyen haladás mellett a szövetkezeti lakásigénylőknek több mint egyharmadát nem tudnánk kielégíteni. Nem sokkal jobb a helyzet az állami és a vállalati építkezés telén sem, bár egyes építkezési vállalatok jó eredményeket érnek' el. A közvélémény érzékenyen reagál-az iskolák és egészségügyi intézmények építésének késedelmes befejezésére is. Hisz a tervezett tantermeknek, szeptember l-ig, csak 62,7 százalékát adták át, habár így is tetemes menynyiségű, 1063 tanterem épült. A közép-szlovákiai kerületben leginkább az egészségügyi intézmények építése marad le. Kilenc hónap leforgása alatt a tervezett 329 kórházi ágyból egyet sem adtak át és a bölcsődékben tervezett férőhelyeknek csupán egyötödét biztosították. Ugyanakkor a befejezetlen építkezések száma nagy méreteket öltött. Számos építkezést az illetékes szervek engedélye s a megfelelő tervezési előkészítés nélkül kezdenek, s nemegyszer hiányzanak a szükséges pénzeszközök, a pénzfedezet is. A közép-szlovákiai kerületben ez év első kilenc hónapja alatt 41 építkezést kezdtek meg, feketén. A hibát nemcsak az építkezési szervekben kell keresni, hanem a beruházóknál és az engedélyező szerveknél, s természetesen a nemzeti bizottságok munkájában is. Lényegesen jobb eredményeket érnek el a nemzeti bizottságok által irányított iparban. Ezek a vállalatok ez év első kilenc hónapja alatt a teljes termelés tervét 100,3 százalékra, a helyi ipar vállalatai pedig 100 százalékra tel; jesítették, annak ellenére, hogy a köI zép-szlovákiai Ss a kelet-szlovákiai kerület vállalatai egészében nem tettek eleget termelési feladataiknak. A nemzeti bizottságok által irányított ipari vállalatokat főként az építkezés szakaszán kell bírálni. Igen érzékeny szakasz a szolgáltatások hálózata, amelyet állandóan bírál a lakosság. Ez elsősorban a mosodákra és tisztítókra vonatkozik. Ezeknél a teljesítmény és munkájuk minősége okozza a leggyakoribb panaszt. A nemzeti bizottságok egyik felelősségteljes feladata: megszervezni a munkaerő-toborzást, mivel az e téren előforduló fogyatékosságok azután igen súlyosan érezhetők gazdaságunk kulcságazataiban. Ezzel szemben méltóképp kell értékelnünk a nemzeti bizottságoknak a város- és községfejlesztési akció szervezésében elért sikereit. Ezek nemcsak anyagi, hanem erkölcsi értéket is jelentenek. A felsorolt eredmények, sikerek és fogyatékosságok közvetlenül tükrözik a nemzeti bizottságod irányító és szervező munkáját, amely még mindig nem érte el a kívánatos szintet. Ez elsősorban a nemzeti bizottságok plénuma feladatának és színvonalának emelésére vonatkozik. A képviselők, választóik körében és választókörzetükben, kevéssé vettek részt a határozatok teljesítésének ak tív biztosításában. Így olyan helyzel alakult ki, hogy a választott szerv számára fontos intézkedések élőkéA fejlett szocialista társadalom építésében felelősségteljes feladat hárul a nemzeti bizottságokra ŰJ SZÖ 4 * !9Ö2. november 25.