Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-25 / 326. szám, vasárnap

Szlovákia Kommunista Pártjának Kongresszusa Pavel Baran elvtárs, a Nový Spiš-i EFSZ tagja: Fordítsunk több gondot a hegyvidéki és hegyaljai szövetkezetekre (Folytatás a 3. oldalról) függ, hanem feltétlenül megköveteli a tervezés, az anyagi-műszaki ellátás jó színvonalát, a termelés idejében történő alapos műszaki előkészítését, stb. A forradalmi szakszervezeti moz­galom nemrégen lezajlott évzáró tag­gyűlésein és konferenciáin a dolgo­zók főként azt bírálták, hogy a ter­vek, amelyeket a vállalatok, üzemek, műhelyek és kollektívák kapnak, nem elég átgondoltak, műszaki-gazdasági számításokkal nincsenek megfelelően alátámasztva s teljesítésüket nem biz­tosítják termelési kapacitással és anyaggal. Meg kell mondani azt is, hogy a szocialista munkaversenyben a for­malizmust nemcsak a tervezési szer­vek okozzák, hanem számos szak szervezeti szerv és szervezet is. Egyes járási és kerületi szakszervezeti szer­vekben jpéldául az a gyakorlat hono­sodott meg, hogy a szocialista mun­kaverseny eredményeinek értékelősé­nél a fő figyelmet főként a vörös zászlók, vándorzászlók és prémiumok elosztására fordítják, ahelyett, hogy a jó tapasztalatok általánosítása és terjesztése, az üzem egész gazdasági tevékenységének alapos elemzése ké­pezné munkájuk súlypontját. A szakszervezet az új, szocialista ember nevelésének központja. S ha feltesszük a kérdést: hogy az egyes szakszervezeti szervek, kezdve a mü­helybizottságoktól az üzemi bizottsá­gokig, mit tettek a szakszervezeti munka megjavításáért, — a válasz: egyes helyeken keveset, másutt pe­dig semmit. Míg nem tudatosjtjuk, hogy a szakaszbizalmi és a mester a verseny szervezésének központi alakja, addig még sokáig kell be­szélnünk a verseny alakiságáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a mester elvtársi módon együttműkö­dik a szakaszbizalmival, ott jól megy a munka. Ahol a mester helyesen ír­ja szét a tervet az egyes dolgozókra, s jól osztja el a munkát, gondosko­dik az anyagszállításról, s ahol a sza­kaszbizalmi meg tudja nyerni az em­bereket a versenyben való részvétel­re, ott rendszerint teljesítik a tervet. Ha a mester a szakaszbizalmival ér­tékeli a verseny eredményét, ha együtt ellenőrzik a . kötelezettségvál­lalások teljesítését, ha a jókat meg­dicsérik és megjutalmazzák, a gyen­gébbeknek segítenek, ott véget vetet­tek a szocialista munkaversenyben a formalizmusnak. Tehát ha valahol segíteni kell a szervező-nevelő mun­kát, akkor ez a%szakszervezeti sza­kasz. A szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek meg kell javítaniuk munkájukat. A szakszervezeti munka súlypontját át kell vinniük az üze­mekbe, a munkahelyekre, a szakszer­vezeti szakaszokra. Feladataik telje­sítéséhez kiváló dolgozóinknak „a munka iránti szocialista viszonyért, a munkásbecsületért, a parasztbecsü­letért" című felhívása szellemében kell hozzálátniuk. * Tewuelési értekezleteinken, taggyű­léseinken, aktíváinkon, konferencián­kon, a szakszervezeti szervek ülésein kell, hogy a naplopással, a társadal­mi vagyon szétlopkodásával, a fele­lőtlenséggel, a konzervativizmussal és önzéssel, a nem elvtársias kapcsola­tokkal szemben kérlelhetetlen lég­kör uralkodjék. Egyszftval kérlelhe­tetlenség a burzsoá erkölcs minden megnyilvánulásával szemben. A dol­gozóknak a termelés irányításában és ellenőrzésében való részvétele va­lamennyi formájának segítségével ar­ra fogunk törekedni, hogy minden dolgozó felelősséget érezzen munká­jáért és büszke legyen annak ered­ményeire. Felszólalásomban rá szeretnék mu­tatni azokra a tartalékokra, amelye­ket a Spišská Nová Ves-i járásban nem használunk ki eléggé a mező­gazdasági termelés növelésére. Bár a járási pártbizottság az alapszerve­zetek figyelmét e tartalékok felhasz­nálására irányította, nem minden EFSZ-ben sikerült ezt a problémái úgy megoldani, hogy ma a kongresz­szuson közölhessük: nincsen már le maradozö földművesszövetkezetünk. A járási pártbizottság ezért most az alapszervezetek közvetítésével rend­szeresen figyelmet fordít a szövet kezeti tagok nevelésére. A lemarado­zó EFSZ-ek megkülönböztetett • tá­mogatásban részesülnek, megszervez­zük a tapasztalatcserét más járások EFSZ-eivel, műszaki-gazdasági érte­kezleteket rendezünk mezőgazdasági termelésünk kulcsfontosságú problé­máiról. Ezenkívül tanácskoznak a leg­kiválóbb dolgozók aktívái is. Már a jövő évben alkalmazni kívánjuk az e téren szerzett tapasztalatainkat. A na­gyobb községekben a téli hónapok­ban népi akadémiákat rendegiink, amelyeken járásunk tegkiválőbtf me­zőgazdasági szakemberei tartanak majd előadásokat. Járásunkban mindeddig nem oldot­tuk meg kellőképpen azt a kérdés], hogyan gazdálkodjanak a magasabb hegyvidéken levő EFSZ-ek, az arány­lag meredek lejtésű földeken, ahol csak rendkívül nehezen használha­tók a rendelkezésre álló mezőgazda­sági gépek. A jelenlegi helyzetben rendkívül nehéz az említett EFSZ-ek irányítása úgy, hogy elérjük a szük­séges gazdasági hatékonyságot. Ezért kívánatos, hogy a tudományos inté­zetek szakemberei végre közvetlenül a szövetkezetekben nyújtsanak ne­künk segítségef a magas hegyvidéki, illetve a hegyaljai EFSZ-ek termelé­sével és gazdaságával összefüggő problémák megoldásában. Ugyancsak helyénvaló lenne, ha iparunk is meg­kezdené olyan gépek gyártását, ame­lyekét teljes mértékben használhat­nánk az említett nehéz feltételek között is. Mindeddig nem oldottuk meg a ma­gas hegyvidéki réteken termett szé­na betakarításának problémáját. Már több mint három éve tart e rétek le­kaszálására alkalmas motoros kaszá­lógép- fejlesztése. Sajnos mindeddig ily^n saját gyártmányú kaszálógépeink nin'csnek, csak kevés külföldi moto­ros kaszálógéppel rendelkezünk, azo­nos a helyzet a hegyvidéki és hegy­aljai mezőgazdaságban szükséges többi gépekben is. Véleményem sze­rint mindeddig nem oldottuk meg e hegyvidéki feltételeknek megfele­lően a második különbözeti járadék kérdését. E járadéknak kellene el­lensúlyoznia a nagyobb termelési költségeket. Az EFSZ-ek további politikai és gazdasági megszilárdításának igen fontos problémája a káderkérdés meg­oldása. Számos főiskolai tanulmányait befejező és a gyakorlati munkába be­kapcsolódó mérnök szerfölött Ideáli­san képzeli el a l^elyzetét és már a legkisebb akadály vagy sikertelenség láttán minél előbb távozni akar a faluból, hogy kényelmesebb alkalma­zást találjon. Falvainknak erős aka­ratú emberekre van szükségük és mezőgazdasági iskoláinknak ilyen embereket kellene nevelniük. Kívá­natos, hogy a fiatal mezőgazdasági mérnökök főiskolai tanulmányaik be­fejezése után közvetlenül a termelés­ben a szövetkezetekben, illetve az ál­lami gazdaságokban dolgozzanak s csak 5—7 évi termelési gyakorlat után vállaljanak állást kísérleti in­tézetekben,- illetve intézményekben. A járásunkban szerzett tapasztala­taink azt bizonyítják, hogy a nagyobb gazdasági egységekben eredménye­sen alkalmazhatjuk a szakosítást. Emellett azonban a szlovákiai kerü­letek és járások keretében kellő összhangba kell hoznunk a szakosí­tást a termelési és felvásárlási fel­adatok tervezése és elosztása folya­mán. szítése és teljesítésének biztosítása a nemzeti bizottságok fizetett appará-. tusának ügyévé vált. Ez viszont sem-i miképp sem emelte a választott szer­vek tekintélyét. Ezért a nemzeti bi-. zottságok munkájában sok mindent meg kell javítani. Itt van például a határozatok özöne, amelyeket a járá­si nemzeti bizottságok és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai hoznak, olyan kérdésekben is, amelyeket kii merítően megoldanak a felsőbb'szer-i vek határozatai, vagy már megoldot-i tak a tanács egyéb intézkedései. Ha-; tározatokat hoznan olyan kérdések­kel kapcsolatban- is, amelyek szerve­zési intézkedésekkel megoldhatók. A nyugat-szlovákiai kerületi nemzeti bi­zottság tanácsa például 1962. első fél­évében 189 különféle határozatot ho­zott, azaz minden egyes ülésén átlag 15—20 határozatot hagyott jóvá. E té­ren nem marad le a nitrai, a trna­vai és néhány más járás nemzeti bi­zottságának tanácsa sem. A határozat komoly dolog. De megvalósítása az embereken, képviselőkön, az egész széles körű aktíván múlik. Tudjuk, hogy aki egyszerre három nyulat űz, egyet sem fog meg. A falusi nemzeti bizottságok irányító munkájának súly­pontja a mezőgazdasági termelés irá­nyításán nyugszik, s jövőben ls ez lesz a fő feladatuk. Számos jó példa tanúskodik nem­zeti bizottságaink helyes irányító és szervező, valamint politikai nevelő­munkájáról. így dolgozik például a košicei járásban a ždani nemzeti bi­zottság. Szövetkezeti községről van szó, amely jó eredményeket mutat fel. A szövetkezet magas hektárho­zamokat ér el, s már 1961-tői áttért a szövetkezeti tagok szilárd díjazásá­ra. Munkájának jó eredményei nem véletlenek. A szövetkezeti tagok jó munkája mellett a siker a nemzeti bizottság tervszerű és rendszeres irányító munkájától is függ. A nem­zeti bizottságok nemcsak a szövet­kezet gazdasági fejlődéséről, hanem a község kulturális és társadalmi éle­tének fejlődéséről is gondoskodnak. Sikeresen oldják meg a cigány szár­mazású lakosok problémáit is. Mi az, ami iailönösen értékes az említett nemzeti bizottság munkájában? Az albizottságok jó munkája és a nem­zeti bizottság képviselőinek aktív tevékenysége. Hasonlóképp beszélhe­tünk a trnavai" járásban a Cíferi Helyi Nemzeti Bizottság, a Spišská Bela-i (poprádi járás), matejovcei (poprádi járás) HNB-k jó munkájá­ról. E községekben a nqrnzeti bizott­ságok sikeresen oldják meg elsősor­ban a mezőgazdasági' termelés kér­déseit, ami megnyilvánul a termelé­si és felvásárlási feladatok sikeres teljesítésében. így például Matejovce község a gabonafelvásárlást 106,6, a húsét 107,8, a tejét 114,4, a tojásét 100,6 százalékra teljesítette Jól dol­gozik a žili nai járásbeli Terchovai (Folytatás az 5. oldalog) Mária Prieložná elvtársnő, a Bratislavai Villanyszerelő Művek dolgozója: Becsületbeli ügyünk a feladatok teljesítése Mária Prieložná elvtársnő bírálta, hogy sok a megkezdett és be nem fejezett építkezés. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a munkaszervezést, gya­kori a hajrámunka, a technológiai fe­gyelem megszegése és sokszor nem tartják be az előírt minőséget. Üzemünkben meg kell javítani a munkát — hangsúlyozta Prieložná elvtársnő —, szakosítanunk és ol­csóbbá kell tennünk a termelést. Ha­zánk sok üzemében készítenek áram­elosztókat, de minden üzemben csak­nem azonos választékban. Üzemünk­ben is vannak tökéletes műszaki be­rendezések, amelyeket azonban nem használunk ki teljes mértékben. Csakis a termelés szakosításával nö­velhetjük lényegesen a munkaterme­lékenységet. Üzemünkben sok dol­gozó tökéletesíti szakképzettségét. Ezzel nemcsak szakismereteik gyara­podnak, hanem jellemük is kifino­mul. A hazánkban fejlődő ilyen ne­mes jellemű emberekkel sikerül töké­letesítenünk a termelési folyamato­kat. Természetesen tökéletesebbé kell tennünk az irányítást is. A szocialis­ta munkaverseny révén ma már szá­mos kollektíva vesz részt a termelés irányításában. Én is egy ilyen, jelen­leg a CSKP XII. kongresszusának munkaközössége megtisztelő címért versenyző kollektívában fejlődtem. Azt az egyet azonban hiányolom, hogy üzemünk vezetősége sok eset­ben nem foglalkozik a mindennapi szükségleteket kifejező értékes javas­latainkkal. I Még egy * lényegbevágó dologról j szeretnék beszélni., A dolgozók vál­lalati alapjába juttatott megtakarítá­sokat már régebben egy turistaház építésére használtuk fel, bár még ma sincs bölcsődénk, óvodánk, sem pe­dig munkásszállásunk nőtlen, illet­ve férjezetlen dolgozóink számára. Igen, nyíltan meg kell mondanunk, hogy nálunk is előbb bölcsödéről s egyéb intézmények létesítéséről kel­lett volna gondoskodnunk, s csak azután a turistaház építéséről. Említést szeretnék tenni a szocia­lista munkaversenyről is. E téren is még túl sok az irodaszerű ügykezelés, sőt a bürokratizmus is. Önök el sem hinnék, mennyi pa­pirost pusztítanak nálunk fölöslege­sen a szocialista munkaversenyről szóló jelentésekre. Sokkal kevesebb figyelmet szentelnek azonban az ér­tékelésének. Éppen ezért előfordul, hogy az illetékes dolgozó, jobban mondva, az új munkamódszerek elő­adója ahelyett, hogy minél többet foglalkozna a kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzésével s közvet­lenül a munkahelyeken segítséget nyújtana, betemetkezik különféle ki­mutatásokba és jelentésekbe. Prieložná elvtársnő felszólalása be­fejezéséül a következőt hangsúlyozta: — Üzemünkben a kqpimunisták és mindazok a dolgozók, akik részt vesz­nek a szocialista munkaversenyben, becsületbeli ügyüknek tekintik, hogy a pártunk által kitűzött feladatok teljesítéséért indított mozgalom élvo­nalában haladjanak. finapf «<SSi|>,.::•:». ... F&fc ^ ttf A tanácskozás szünetében a küldöttek érdeklődéssel szemlélik az elő csarnokban rendezett kiállítást. (CTK felv.) Pavel Dávid elvtárs, az SZLKP KB titkara: A fejlett szocialista társadaloi felelősségteljes feladat hárul a nem A fejlett szocialista társadalom épí­tése egyre komolyabb feladatainak teljesítésében jelentős és felelősség­teljes feladat hárul a nemzeti bi­zottságokra. Küldetésük fontosságát kivétel nélkül hangsúlyozza pártunk valamennyi, a szocialista társadalom építésének alapvető feladataira vo­natkozó határozata. A nemzeti bizott­ságok küldetését különösen kiemeli a CSKP Központi Bizottságának 1960. áprilisi határozata. A nemzeti bizottságok jellegét, az új területi átszervezés után, főként a nemzeti bizottságok plénuma! és albizottságai felelősségének és jogkö­rének növelése fokozta. A plénumok­ban több mint 60 000 képviselő, az albizottságokban és aktívokban több mint 100 000 lakos Solgozik. A nem­zeti bizottságok nagy hatást gyako­rolhatnak elsősorban a politikai ne­velő- és szervező munka terén. Nem kisebb felelősség hárul rájuk gazda­sági téren, s a nemzeti bizottságok felelősek a népgazdaság fontos fel­adataiért. A nemzeti bizottságok költségveté­sei 1956 óta 4,5 milliárd koronáról csaknem 11 milliárdra emelkedtek. Ez megnyilvánult a nemzeti bizottsá­gok által irányított ipari termelés ál­talános volumenjében is, amely Szlo­vákiában a CSKP XI. kongresszusa óta megkétszereződött. Emelkedett a termelés térfogata az építészetben, szép eredményeket értek el a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatások terén, az iskolaügy és a kultúra fejleszté­sében. A mezőgazdaságban is elér­tünk bizonyos eredményeket. A nem­zeti bizottságok gazdasági téren nem törődnek kellőképpen olyan fogyaté­kosságokkal, mint amilyen minde­nekelőtt a beruházási építkezés lema­radása. Hisz a nemzeti bizottságok által irányított építővállalatok hiá­nya ez év kezdetétől már 156 millió koronára rúg. Ez főként a kerületi egyesült vállalatok hibája, amelyek e hiánynak mintegy háromnegyed ré­szét okozták. Ez az időbeli lemaradás okozza, hogy a beruházási építkezés általános terve, főként a lakás-, is­kola-, egészségügyi és mezőgazdasági építés, nagymértékben lemarad. Ag­gasztó a helyzet a lakásépítésben, csupán az idei év első kilenc hó­napja alatt 2351 lakással kevesebbet adtak át a tervezettnél. Az állami szövetkezeti és a vállalati építkezés keretében a lakások átadásának egész évi tervét Szlovákiában 47,7 száza­lékra teljesítettük. Főként a közép­szlovákiai kerületben kellene komo­lyan foglalkozniuk az elvtársak­nak a szövetkezeti lakásépítés kérdéseivel. Itt az egész évi fel­adatból eddig csak a lakásoknak 27,1 százalékát adták át rendel­tetésének. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ilyen haladás mellett a szövetkezeti lakásigénylőknek több mint egyharmadát nem tudnánk ki­elégíteni. Nem sokkal jobb a helyzet az állami és a vállalati építkezés te­lén sem, bár egyes építkezési válla­latok jó eredményeket érnek' el. A közvélémény érzékenyen reagál-az is­kolák és egészségügyi intézmények építésének késedelmes befejezésére is. Hisz a tervezett tantermeknek, szep­tember l-ig, csak 62,7 százalékát ad­ták át, habár így is tetemes meny­nyiségű, 1063 tanterem épült. A kö­zép-szlovákiai kerületben leginkább az egészségügyi intézmények építése marad le. Kilenc hónap leforgása alatt a tervezett 329 kórházi ágyból egyet sem adtak át és a bölcsődék­ben tervezett férőhelyeknek csupán egyötödét biztosították. Ugyanakkor a befejezetlen építkezések száma nagy méreteket öltött. Számos építkezést az illetékes szervek engedélye s a megfelelő tervezési előkészítés nélkül kezdenek, s nemegyszer hiányzanak a szükséges pénzeszközök, a pénz­fedezet is. A közép-szlovákiai kerü­letben ez év első kilenc hónapja alatt 41 építkezést kezdtek meg, fe­ketén. A hibát nemcsak az építkezési szervekben kell keresni, hanem a beruházóknál és az engedélyező szer­veknél, s természetesen a nemzeti bi­zottságok munkájában is. Lényegesen jobb eredményeket érnek el a nem­zeti bizottságok által irányított ipar­ban. Ezek a vállalatok ez év első kilenc hónapja alatt a teljes termelés tervét 100,3 százalékra, a helyi ipar vállalatai pedig 100 százalékra tel­; jesítették, annak ellenére, hogy a kö­I zép-szlovákiai Ss a kelet-szlovákiai kerület vállalatai egészében nem tet­tek eleget termelési feladataiknak. A nemzeti bizottságok által irányított ipari vállalatokat főként az építkezés szakaszán kell bírálni. Igen érzékeny szakasz a szolgáltatások hálózata, amelyet állandóan bírál a lakosság. Ez elsősorban a mosodákra és tisztí­tókra vonatkozik. Ezeknél a teljesít­mény és munkájuk minősége okozza a leggyakoribb panaszt. A nemzeti bizottságok egyik fele­lősségteljes feladata: megszervezni a munkaerő-toborzást, mivel az e téren előforduló fogyatékosságok azután igen súlyosan érezhetők gazdaságunk kulcságazataiban. Ezzel szemben méltóképp kell értékelnünk a nemzeti bizottságoknak a város- és község­fejlesztési akció szervezésében elért sikereit. Ezek nemcsak anyagi, ha­nem erkölcsi értéket is jelentenek. A felsorolt eredmények, sikerek és fo­gyatékosságok közvetlenül tükrözik a nemzeti bizottságod irányító és szer­vező munkáját, amely még mindig nem érte el a kívánatos szintet. Ez elsősorban a nemzeti bizottságok plé­numa feladatának és színvonalának emelésére vonatkozik. A képviselők, választóik körében és választókörzetükben, kevéssé vettek részt a határozatok teljesítésének ak tív biztosításában. Így olyan helyzel alakult ki, hogy a választott szerv számára fontos intézkedések élőké­A fejlett szocialista társadalom építésében felelősségteljes feladat hárul a nemzeti bizottságokra ŰJ SZÖ 4 * !9Ö2. november 25.

Next

/
Thumbnails
Contents