Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-22 / 323. szám, csütörtök

% A Barátság és Béke Stafétája (CTK) — A Barátság és Béke Stafétá­jának északi ága szerdán, november 21-én az észak-morvaországi kerület további Járásain végighaladva bányá­szaink és kohászaink városa — Ostra­va - felé folytatta útját. A reggeli órákban Vsetínbe érkezett, majd a hó­borítorta Beszkidek egy részén végigha­ladva elérte Frýdek-Místek várost. Na­gyon lelkesen üdvözölték a staféta résztvevőit a studénkal vagongyár dol­gozói is. Opaván a város valamennyi üdvözlő távírat a Libanoni Köztársaság elnökének (CTK) — Antonín Novotný, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke a Libanoni Köztársaság államün­nepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött Faud Sehabnak, a Libanoni Köztársaság elnökének. Munkaérdemrend Jindrich Dohnalnak (ČTK) — Köztársaságunk elnöke Jindrich Dohnal elvtársnak, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság fő döntőbírójának a munkásmozgalom­ban és a szocialista köztársaság épí­tésében kifejtett hosszú éves áldo­zatkész tevékenységéért, 50. születés­napja alkalmából a Munkaérdemren­det adományozta. .•.V.V.V.'.V.V.V.WAV.W.V.V lakosa nagyszabású békemanifesztáció­val fejezte ki a hazánk felszabadítói iránti háláját és szeretetét. A staféta in­nen Ostravára folytatta útját, ahol él­jenző tömeg fogadta a futókat a Poruba bányásznegyedben. A stafétát éjszakára a Vítkovicei Klement Gottwald Kohómű „Ifjúsági Nagyolvasztója" közelében he­lyezték el. 5 S • Szerdán a kora reggeli órákban a bratlslavaiak ezrei kísérték kl a város­ból a Barátság és Béke Stafétájának déli ágát, amely Trnaván, Pieštanyn és Nové Mesto nad Váhomon keresztül­haladva TrenCín felé vett irányt. A staféta résztvevőit rendkívül szívé­lyesen fogadták Dunajská Stredán. A staféta résztvevői következő rövid pihenőjüket a šalai Juraj Dimitrov Vegy­ipari Üzemben tartották. Azután a helyi EFSZ nőtagjai feldíszített traktoron vit­ték egy rövidebb útszakaszon a stafé­tát, melynek résztvevőit a seredi Nik­kelkohó dolgozói azzal #az örvendetes jelentéssel fogadták, hogy teljesítették a CSKP XII. kongresszusának tisztele­tére vállalt kötelezettségeiket. Jókívánat Todor Zsivkovnak (CTK) — Viliam Široký miniszter­elnök üdvözlő táviratot küldött To­dor Zsivkovnak, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa vitával folytatja munkáját Budapest (CTK) — A Magyar Szo­cialista Munkáspárt VIII. kongresszu­sának kedd délutáni ülésén Fodor Gyula, a Központi Revíziós Bizottság elnöke előterjesztette a bizottság je­lentését. A délutáni ülés második ré­szében megkezdődött a vita, amely­ben .12 felszólaló vett részt. Pulai Arpád, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának el­ső titkára kijelentette, hogy a magyar ifjúság teljes mértékben támogatja a párt politikáját és tevékenyen részt vesz a szocializmus építésében. „Az ifjúság a szocializmusért" Jelszó je­gyében indított mozgalomhoz már 800 ezer ifjú és leány csatlakozott. Az if­júsági szövetségnek 700 000 tagja van, Az NDK Nemzeti Frontjának küldöttsége Nyugat-Szlovákiában (CTK) — A Nőmet Demokratikus Köz­társaság Nemzeti Frontjának küldöttsé­ge e napokban a nyugat-szlovákiai ke­rületben időzik. Szerdán, november 21-én meglátogatta hazánk legnagyobb kőolaj­feldolgozó vegyipari kombinátjának — a farkastoroki Slovnaftnak dolgozóit. A becses vendégek délután a szlo­vák újságírókkal jöttek össze baráti beszélgetésre az Újságírók Otthonában, és este az Ifjú Gárda Diákotthonban beszélgettek főiskolásainkkal. > ff • M B m I I_•_». I fi barátság felejthetetlen napjai (Folytatás az 1. oldalról) a kukoricát és a répát, látta, hogy egyes helyeken milyen gondatlanul tiánnak a trágyával. Azt gondolja, hogy haragot váltottak ki bíráló sza­vai? Azt felelték neki, igaz, amiről beszél Nagyezsda Grigorjevna, a mun­kaszervezés körül még vannak hi­báink. Azon leszünk, hogy eltávolít­suk azokat, s hogyan sikerül majd ezzel megbirkóznunk, azt majd meg­írjuk magának Ukrajnába Zaglada elvtársnő. • Milyen rendezvényeket tartanak a Szovjetunióban a barátság hónapjá­ban? — Mint már tudja, Moszkvából már elindult a Barátság Stafétája, mely Oroszországon, Bjelorusszián és Ukraj­nán keresztül érkezik majd hatá­rainkhoz. Kölcsönös együttműködési szerződésünk 19. évfordulója alkal­mából ünnepi gyűléseket fogunk tar­tani. A barátság hónapjában nálunk megrendezzük a csehszlovák kultúra napjait, Bjelorussziában ez már meg­kezdődött és Grúziában december elején kezdődik. Beszélgetéseket tar • Hány tagja van baráti társasá­guknak? — Nálunk a tagság kollektív jelle­gű. Az üzemek, intézmények dolgozói kollektíván lépnek be társaságunkba. tunk XII. kongresszusukról. Megren-ANem egy üzemben például 17 000-en /Íftrírriil/ O /-» O Q T"1 O T 1 \ 7 á \jT filmok f007tí« ' 1 ^ Hni pn7nak Eddie hatszáz kollek­dezzük a csehszlovák filmek feszti­válját, színházainkban a cseh és szlo­vák szerzők sok darabját mutatják be. Kiállítást szerveztünk mezőgazda­ságukról, művészi fényképkiállításon mutatják be alkotásaikat a csehszlo­vák fotoriporterek. December elején nagyszabású kiállítás nyílik Moszk­vában, melyen bemutatják, hogy ed­dig milyen és mennyi szovjet könyvet adtak ki Csehszlovákiában. • Tavaly, amikor Moszkvában jár­tam, a Zujev klubban találkoztam társaságuknak azokkal a tagjaival, akik csehül és szlovákul tanulnak. Milyen most a helyzet a nyelvtanfo­lyamok terén? — A tanulók száma állandóan nö­vekszik. Csupán Moszkvában negyven körben tanulják a cseh és szlovák nyelvet. Nagy segítségünkre vannak a hazánkban tanuló csehszlovák diá­kok. Mint tanítók derekas munkát végeznek. is dolgoznak. Eddig hatszáz kollek tív tagot tartunk számon. Moszkvá ban 1958-ban, amikor megalakult a baráti társaság, tizenhárom szerveze­tünk volt, most már hetvenkét kol­lektív tagunk van. 9 Cserkaszov elvtárs jól beszél csehül. Hol sajátította el a nyelvet? — A moszkvai egyetemen tanultam. Az egyik szakom a cseh nyelv volt. • A búcsúzás pillanatában még mit mondana? — Nagy öröm számunkra, hogy a barátság hónapja mind nálunk, mind maguknál sokkal konkrétabb, mint az előzőek voltak. Azt tapasztaljuk, hogy az országaink közötti együttmű­ködés még konkrétabb formáit ke­ressük, hogy sikeresebbé tegyük épí­tőmunkánkat ... Búcsúzásul meg azt mondanám: A mielőbbi viszontlátásra Moszkvában! A beszélgetést feljegyezte: PETRŰCI BÁLINT akik készen állnak azoknak a felada­toknak teljesítésére, amelyeket a kongresszus tűzött ki. A november 21-i délelőtti ülésen a küldöttek lelkes tapsa közepette Ottó Kuusinen, az SZKP KB elnökségének tagja, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja küldöttségének vezetője lépett a kongresszusi emelvényre. O. Kuusinen tolmácsolta az SZKP Központi. Bizottságának és N. Sz. Hruscsov elvtársnak a kongresszushoz intézett üzenetét és sok sikert kívánt a tanácskozáshoz. Kijelentette, hog;' a VII. kongresszus óta eltelt rövid időszakban a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével nagyszerű eredményeket ért el. Be­fejezte a szocializmus alapjainak épí­tését és a szocialista társadalom épí­tésének időszakába lépett. A Magyar Szocialista Munkáspárt biztos úton vezeti a magyar népet a szocializmus és -a kommunizmus győzelme felé. O. Kuusinen ezután a szovjet nép­nek a kommunizmus építésében elért sikereiről, továbbá a szovjet kormány béketörekvéséről beszélt. Beszédének befejező részében, ame­lyet a jelenlevők gyakran tapssal sza­kítottak félbe, O. Kuusinen felolvasta az SZKP Központi Bizottságának a MSZMP VIII. kongresszusához intézett üdvözlő levelét és ajándékként a kongresszusnak átnyújtott egy mun­kás-paraszt szövetséget jelképező szobrot. Ezután Benkey András, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságá­nak első titkára a megye sikeres fej­lesztéséről beszélt. Fock Jenő, az MSZMP politikai bi­zottságának tagja felszólalásában gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A Magyar Népköztársaság örömmel fo­gadja a moszkvai tanácskozások ha­tározatát a nemzetközi szocialista együttműködés fejlesztéséről és elmé­lyítéséről. Ez az együttműködés rend­kívüli jelentőségű a Magyar Népköz­társaságra, mert hozzájárul a soro­zatgyártás és a munkatermelékeny­ség fokozásához. Az együttműködés magasabb formáinak érvényesítése nemcsak elősegíti az egyes államok megerősödését/ hanem fokozza a szo­cialista rendszer politikai és gazdasá­gi erejét. Ezután Kína, Lengyelország és Franciaország kommunista és mun­káspártjainak képviselői mondtak üd­vözlő beszédet. O. Siműnek beszéde Az MSZMP VIII. kongresszusának szerdai ülésén Otakar Siműnek elv­társ, a csehszlovák pártküldöttség ve­zetője üdvözölte a kongresszust. Örömmel figyelem azokat az ered-: ményeket, amelyeket pártjuk a népi hatalom megszilárdításában és a nép alkotó tevékenységének fejlesztésében' elért. A szocializmus szilárd anyagi alapjának megteremtése jelentős mér«i tékben járult hozzá közös művünk-í höz, a szocialista világrendszer meg­erősítéséhez. Önökhöz hasonlóan a csehszlová-i kiai kommunisták is rövidesen össze-: ülnek, hogy XII. kongresszusukon megtárgyalják szocialista társadal-; munk további fejlesztésének felada­tait. Országunk dolgozó népe alkotó tevékenységgel és kezdeményezéssel készül pártjának kongresszusára. En­nek bizonyítéka a nagy részvétel a kongresszusi vitában, amely szocialista liazánk-fejiesztésének távlatairól folyt. Dolgozóink kifejezték teljes egyetér­tésüket pártunk gazdasági politikájá-: nak alapvető irányvonalával. Dolgozóink kifejezték szilárd elha­tározásukat, hogy részt vesznek a társadalmunk fejlesztésével összefüg­gő feladatok teljesítésében. Erről ta­núskodik a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny, amelyben csaknem 240 000 kollektíva és nagyszámú műhely, üzemrészleg, üzem és vállalat vesz részt. Nagy visszhangot keltett nálunk „a munká­hoz való szocialista viszonyért, a munkásbecsületért, a parasztbecsüle­téért" indított mozgalom. Az új feladatok megvalósítása fo­kozott követelményeket ró pártunk tevékenységére. Ezért a XII. kong­resszus elfogadja az új alapszabály­zatot, amély teljes mértékben kifeje­zésre juttatja a pártszervezetek és minden kommunista munkájával szemben támasztott fokozott igényes­séget. Pártunk teljes egyetértéssel fogad­ta a KGST-hez tartozó államok kom­munista és munkáspártjai moszkvai júniusi tanácskozásának eredményeit. Ez a tanácskozás megmutatta a szo­cialista országok egységes világgaz­daságának fokozatos megteremtésé­hez vezető utat. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa tagállamainak kibontakozó sok­oldalú együttműködése kedvezően be­folyásolja kétoldali gazdasági kapcso­latainkat. A csehszlovák—magyar gazdasági együttműködésnek jó alap­jai vannak. Országaink között eredményesen fejlődik a kooperáció, főképpen a gépiparban, a kohászati és vegyipar­ban. Ennek alapján jelentős mérték­ben bővül a kölcsönös árucsere-for­galom — mondotta beszédében Simű­nek elvtárs. Fábry Zoltán: ADY IGAZA H A ÉLNE Ady Endre most lenne 85 éves. Amikor 1877., novem­ber 22-én megszületett, apja leilei, diósadi és menyői Ady Lőrincz sze­mében felcsillant a lecsúszott, hét­szilvafás kurtanemes nagyzoló re­ménye: fia szolgabírói megdicsőülése. Szolgabíró: ez, ennyi volt a dzsent­ri- ambíció telje: kiskirály lenni a járásban, első ember, atyaisten, ha­talom! Ady Endre több is lehetett 1 volna: Habsburg-helytartó, lám, egyik osztálytársa a főispárffeágig vitte! Ady Endre nem lett se szolgabíró, sem főispán, serr. kis úr, sem nagy szolga, de lett Ady Endre: egyetlen, párat­lan, a legnagyobb; az összehasonlít­hatatlan, a lefordíthatatlan magyar fenomén! Költő, aki megcsalta az apai szivet, költő, aki anyjának cím­zett vigasztalásában próbálja feled­tetni a szolgabírói álmot: „Mondja meg Ides az apámnak, hogy Kaysler Györgyöt, a főispánt, már régen el­felejtette a világ, amikor nekem már szobrom lesz". A fiatal Ady jós­lata igaznak bizonyult: mi ma Itt nem Kaysler Györgyöt köszöntjük! Ady Endre nem lett főispán: me­gye pandúrja, de lett a vármegvei szolgaság szabadságdala: vele és ál­tala szállt fel a páva a vármegye házára, sok szegény legény szaba­dulására. ö hirdette, élte a válto­zás, a változtatás elkerülhetetlensé­gét. „Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre, Oj harcok, új szemek kacagnak az égre. « * Vagy láng csap az ódon vad vármegyeházra, Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva. Vagy lesz új értelmük a magyar igékn-k. Vagy marad régiben a bús magyar élet." Ady a fajából — annak korszerűt­lenségéből, kicsinyességéből, dohos, bűnös áporodottságából kinőtt ma­gyar és e viszonylatban költészete nem lehet más, mint „magyar átkok fröccsölő szégyen-kútja". A magyar glóbuszon látszatra minden rendben van, csak bele kell állni az úri sorba, osztálykiváltságba, a feudalizmusba rekedt ó-magyar életbe. De Ady nem kér ebből a magyar világból: az ön­ámító kiváltság — milliókat szolga­sorba tartó — kényelméből. Hazug­ságban, hazugságból Igaz költő nem élhet. A költő a valóság lelkiismere­te, korrektúrája. Ady a magyar bűn­tudat kinyilatkoztatása és változásra ingerlő, lázító hangja: „Majd lerántom a lárvát, S a síró magyar árvát S ami csak fájhat, megmutatom. Mint bennem fojtón bátran Csap majd szét az országban Kéntüzesen a keserűség." M AGYARORSZÁG A SZÄZADFOR­0ULÖN siratnivaló kép: a fel­szín-Magyarország a millénium Illú­ziójába ringatja magát, de Adyt az ezer év bódulatával nem lehet becsapni: „Ha a híres történelmi osztály a törté­nettel áll elénk, hát bátran kiáltjuk, hogy mi nem kívánjuk folytatni szol­gaságunk történelmét". Mindenkinél jobban látja, hogy Magyarország nem­csak Habsburg-kaszárnya és bank­gyarmat, de „mágnások és püspökök uradalma", látja, tudja a zsellér sor­sát és leírja a legvádlóbb, legszégye­nítőbb látleletet: „a török pusztítás majdnem pihenő volt Magyarország szolganépe számára". Amikor megbé­lyegzi az uszító kardcsörtetést, a so­vinizmus „dühödt hazafiságát", rá­eszmél a korszerű patriotizmus lé­nyegére: „a nemzeti becsület ott kez­dődik, ahol a munkát honorálják". A miiléniumi Magyarország az éhbé­rek és csendőrszuronyok, a kiván­dorlások és nemzetiségi elnyomás klasszikus hazája: külföldi írók és publicisták nyilazó célpontja. És ak­kor felharsan Ady immár történelmi tényezővé igazult „Magyar jakobinus dala": Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, .oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad. Hiszen gyalázatunk, keservünk Már ezer év óta rokon Mért nem találkozunk süvöltve Az eszme-barikádokon? Meddig lesz még úr a betyárság Es pulya had mi milliók? Magyarország népe meddig lesz Kalitkás seregély-fiók? Ez a vers forradalom volt. Valaki kimondta, tudatosította az „elnyo-; mottak" és „összetörtek", „magya­rok" és „nem magyarok" egyforma igazságát, az osztály kizsákmányolás tényét és szüntető gyógymódját: a szociális forradalmat. Hviezdoslav, a szlovák költő ekkor és itt köszöntötte Adyt „hajnalló korszak hőseként". Ady hős volt, mert új volt és igaz volt: lázban égő tűzcsiholó, a „Vö­rös Nap" hírnöke, ki „lángot küld a gazokra", aki hadak új útját, a nép-* szenvedés leszámoló ítéletét vetíti a magyar horizontra: „Vörös jelek a Hadak útján: Hunniában valami készül, Rongyos hadak, roppant hadak Seregeinek vígan, vitézül" Dózsa György emléke kísért, kit ma­gyar forradalmár el nem kerülhet és Ady Endre, kurtanemes ősök iva­déka, „Dózsa György unokája", csak­úgy. mint Petőfi 1848-ban, felveti a történelmi kérdést: „Ha jön a nép, hé, nagyurak, mi lesz? Rabló váraitokból merre fut Hitvány hadatok? Ha majd csörömpöléssel Lecsukjuk a kaput?" Ady fejezetzáró, kapucsukó ítélet volt, de a kéz tovább lendült és a költő, minden kölöncöt elvetve, most már kapunyitó erő, új fejezetkezdő lesz: „menekülés' úri viharból": „Mit ér az én rongy-életem? Ori átok, El kell mennem tihozzátok." Hová? Miért? _ „Nagyobb igaza sohse volt a népnek, Hitványabb Nérók még seholse éltek. Vagytok: a Ma, vagytok: a Holnap. Veletek száguld, vív, ujjong a lelkem: Véreim, magyar proletárok". Ady, a magyarság legtelítettebb forradalmi összegezője találkozik a forradalom élcsapatával, a proleta­riátussal. Aki látta és ostorozta a magyarság feudális csökevényéletét, az Euröpa-gúnyolta középkori meg­rekedtséget és következményét a „bús koldusok Magyarországát", ez múltat kiforgatón,. forradalmi változást óhaj­tón csak a kizsákmányoltakkal szö­vetkezhet. Frigykötés ez: vallásos és vállalásos Ady a szívét küldi, „ez ó-frigy ládát" új szövetségre, szer-, ződésre. Pontosan kijelöli e viszony-: latban a helyét: „Egy érdemem van: mélyre láttam S szerettem, aki szen­vedett". A magyar élet kiebrudaltjai az igazságot kereső költő erkölcsi telítettségén átsugározva, makulátlan-: sággá tisztulnak. A proletárigazsá­gért, a forradalom realizálásáért az értelmiség kis csapata verődik össze Ady köré és az Ori-Magyarország ha­hotázott, kigúnyolt, kiátkozott költő­je, nemsokára seregszemlét tarthat: „Szétcsörtetett a Láznak csapata, Betűt, vonalt, svíní *s hitet kiváltott, Hályogot tépett a magyar szemen S mink nézetjük most vele a világot" Aki igaz és bátor, annak meg kell tanulnia az új ütemet. És ez az ütem: „rohanás a forradalomba!": É ! „Utolszor raktak katonákat, Pandúrt s vérebeket nyakunkba: Végig-kacag vidám testünkön Győzedelmes tervünk: a Munka. Mi megmunkáltuk, hajh, jól a lelkek, Rabságok, sebek, búk és keservek Izzadtságos, rossz magyar földjét S ha most támadunk, le nem vernek". ^S EKKOR EBBE A SZABADlTÖ KEDVBE, ebbe a forradalmi rohanásba belevág a háború, „a vilá­got elsüllyesztő nagy éjszaka" és akiket „siépnek és szabadnak" akart Ady, — „másnak a cselédjei"! Más­nak: a háborúnak. Másnak: Bécs és Berlin imperializmusának. Másnak: a bécsi Joskey Klub kártyázó diploma­táinak, a szerb sertésekre féltékeny magyar földbirtokosoknak és a„kacs-; kakezű" német császár Berlin—Bag-: dad álmának. A békebeli cselédsors — nem utolsósorban a szociáldemok­rata vezérek érdeméből — minden különösebb akadály nélkül átlendült a gyilkos rabszolgaságba, a háború részeg mámorába és magyar prole-: tárok ajkán pántlikás virágos kedv­vel feltüzelt az „Éljen a háború"! és a „Megállj, megáll] kutya Szerbia"... „Ogy szakadtunk be a pokolba, Mintha korbácsra s térítésre Dühünk, hangunk sohse lett volna, öldöklő angyali az úrnak Soha így meg nem öltek Múltat". II. 1914, az első világháború váratlan villámcsapásként szakadt az emberi­ségre. Mindent és mindenkit kiforga­tott, senki sem találta á helyét. A munkásvezérek — a Leninek és Liebknechtek kivételével — minden gátlás nélkül tolták át a dolgozók erőit a kapitalista imperializmus vérfacsaró síkjára és a leglátóbb és legokosabb írástudók is lesodródtak e különös éjszakán: az első pillana­tokban: Anatole France-ok, Thomas Mann-ok, Döblinek és Bródy Sándo­rok egyformán igenelték és éltették az imperialista háború nagyszerűsé­gét. Ady a világ azon tíz ujjunkon összeszámolható kevesei közé tarto­tJ] SZÖ 4 * 19B 2- noveinh®" a*.

Next

/
Thumbnails
Contents