Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-22 / 323. szám, csütörtök

Ä szakképesítés újabb formája 1 Jövőre méq többet akarnak ^ínitanmtion tm)ii<l/ Unn.. *.. .1 „ 1 !. _:i i. !i_ Mindannyian tudjuk, hogy társadalmunk sikeres fejlesztésének egyik blapfeltétele az olyan szocialista értelmiség, mely a kor színvonalának megfelelően teljesíteni tudja a reá háruló feladatokat. Mindenekelőtt a műszaki élet terén nagyok a követelmények. A pártdokumentum is hangsúlyozta, hogy az új technika, ha korlátlan mennyiségben is állna rendelkezésünkre, nem érne sokat a dolgoz,ók szakképzettségének növelése nélkül. A feladat tehát világos, s egyes üzemeink teljesítéséért azonnal tettek is valamit. A bratislavai energetikai berendezéseket szerelő gyár ezek közé tartozik. Miért? Kérdéseinkre HENRICH KURTHA elvtárs, a gyár iskolai felelőse válaszolt. • MILYEN ISKOLÄRÔL VAN SZÖ ÉS MI BENNE AZ 0}? — Oktőber elején létesítettük ún. vállalati műszaki iskolánkat, melynek — ügy hiszem, ez a fő újdonsága — esti és levelezői tagozata is van. Az esti iskola kétfokú: az alapfok 3 éves [hasonlít a volt mesteriskolákra), a kétéves továbbképzős fokozat elvégzésével a tanulók érettségi bizonyítványt szerezhetnek. Az alapfokú esti iskolában 50, a továbbképzősben 34, a levelezői tagozaton pedig 95 dolgozónk kezdte meg tanulmányait. Arra törekedtünk, hogy dolgozóinknak a lehető legmesszebbmenöen biztosítsuk a tanulás kedvező feltételeit. Miután iskolánkba főleg szerelők járnak, akik Szlovákia különféle részein dolgoznak, a levelező tagozat hallgatói számára Košicén és Banská Bystricán Is tartanak előadásokat. Ennek előnyei, azt hiszem, kézenfekvők, nem szükséges őket magyarázni. • MIÉRT ÉPPEN ILYEN ISKOLÄT LÉTESÍTETTEK? — Eredetileg ezt az iskolát csak az 1968—67-es évekre terveztük. A műszaki előrehaladás gyors üteme, egyre nagyobb feladataink (például a Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezésén) azonban arra kényszerítenek, hogy határidő előtt megkezdjük az oktatásnak ezt a formáját. Mint említettem, az iskolát főleg szerelők, idősebb munkások látogatják, akiknek beosztásukhoz nincs elégséges szakképzettségük, de gazdag gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek és közülük sokan Bratislavától nagy távolságra dolgoznak Ez tette lehetővé, illetve szükségessé, hogy Iskoláinkban levelezői tagozatot ís létesítsünk. Tehát egyszerűen: igényeinknek és követelményeinknek a leginkább ez az iskola felel meg. • MILYENEK AZ EDDIGI TAPASZTALATOK? — Másfél hónap rövid idő ahhoz, hogy általános érvényű tapasztalatokat szerezhessünk. Egy azonban bizonyos: dolgozóink odaadással tanulnak, az előadásokra rendszeresen eljárnak. Megmutathatom az osztálynaplókat: a tanulók eddig csak betegség miatt mulasztottak. Ogy vélem, ez is jelzi: értékelni tudják társadalmunk gondoskodását, mely ilyen kedvező feltételek közepette lehetővé tette számukra a tanulást. Ha akadnak is majd mulasztók, külön-külön foglalkozunk velük. A tömegszervezetek vezetői, s mindenekelőtt az üzemi pártbizottság megígérték, hogy minden szervező munkában hatékonyan támogatnak bennünket. • KIKBŐL ÄLL A TANTESTÜLET? — Hosszabb mérlegelés után úgy határoztunk, hogy a bratislavai Elektrotechnikai Középiskola tanítóit kérjük fel az előadások és vizsgák megtartására. Az általános műveltség tantárgyait pedig a Novohradská utcai általános műveltséget nyújtó középiskola pedagógusai tanítlák. Figyelemre méltó, mennyire készségesen vállalták e feladatot az említett iskolák tanítói Azt hiszem, kölcsönös együttműködésünket a pedagógusok és a gazdasági élet kapcsolatának példaképéül állíthatnánk. Nemcsak a tanítást vállalták, hanenn a szervezésben is részt vesznek, mindenekelőtt a tanterv és az órarend összeállításában. Szeretném, ha megemlítené, hogy Iskolánkban a nyelvkultúrának is nagy figyelmet szentelünk. Ma a műszaki dolgozók szüntelen fejlődése úgyszólván elképzelhetetlen a világnyelvek ismerete nélkül. Éppen ezért az orosz nyelv tanulásán kívü, a diákoknak alkalmuk nyílik az angol és a német nyelv elsajátítására ls. • MIVEL INDOKOLNA, HA MÁS ÜZEMEKNEK IS HASONLÓ ISKOLA LÉTESÍTÉSÉT JAVASOLNÁ? — A pártdokumentum arra intett, hogy keressük a szakképesítés újabb formáit. Az üsemi iskoláknak már komoly hagyományuk van. A levelezői tagozat viszont egy újabb forrna, mely nagyon célszerű azokban a vállalatokban, ahol a munkafeltételek szükségessé teszik. A jó szakemberekben ma még hiány van, s minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy ezt a hiány t ^kiküszöbölhessük. Pil lanatnyiiag nehéz volna megállapítani, hogy iskolánk milyen eredménnyel fog dolgozni. Az azonban vitathatatlan, hogy a kezdet jó, á ez bizonyos mértékig a további sikerekért is kezeskedik. (szó) A HOSSZAN TARTÓ szárazság után végre megnyíltak az ég csatornái. | Örákon át szemerkél az eső, sőt időnként úgy nekibátorodik, hogy garmadával ontja a vizet. A szomjas föld bizony egy kicsit sem bosszankodik érte, mert öblös repedéseit most behegesztheti. — Nyáron kellett volna ilyen eső, sokkal jobb lett volna a'termés, — mondja Nagy Gyula, a zemnéi szövetkezet elnöke. Az esőcseppek szaporán potyognak, mintha felejtetni akarnák a nyári szárazságot. Persze ez nem megy könnyen, mert az aszályos nyár jól az emberek emlékezetébe vésődött. Senki se higyje azonban, hogy minden gazdaságban tétlenül nézték a természet kénye-kedvét. A zemnéi szövetkezetben (Nové Zámky-i járás) nagy keletje volt az öntözőberendezésnek. A gazdaság ennek köszönheti, hogy például a 32 hektáros kertészet negyedmillió koronával nagyobb bevételt könyvelhetett el a tervezettnél. — A zöldségen kívül öntöztük a cukorrépa nagy részét — említi Rohotka György agronómus — meg aztán a későn vetett silókukoricát, a másodvetésű csumizt és az évelők nagy részét. Ami az öntözést illeti, nem volt hiábavaló fáradozás. A szövetkezetesek állítása szerint a csumiz, amit a korai burgonya után vetettek, derékig megnőtt. A silókukorica is szép termést hozott. Helyenként az ember feltartott karral sem látszott ki belőle. Természetesen normális természeti viszonyok között az ilyen silókukorica nem megy ritkaságszámba, de ebben az évben igen. Nemcsak a szárazság miatt, hanem'a kései vetés miatt is, mivel árterületbe vetették és csak június elején művelhették meg a földet. Kint egyenletesen szemerkél az eső. Szinte olyan érzést kelt, mintha öntözésre sohasem lenne szükség. Ám a valóság más. A növények vegetációs idejében alig esik, s a száraz földben lassan fejlődik a növény. Vegyük alapul a cukorrépatermést. Bár a járásban még folyamatban van a cukorrépa felvásárlása és pontos adatokról még nem beszélhetünk, már következtetni lehet, hogy a járási átlag két vagon körül lesz hektáronként. Ugyanakkor a zemnéiek fél vagonnal többet takarítottak be ennél Senki sem állítja, hogy ez mór rekordtermésnek számit, az azonban biztos, hogy a fél vagon' hektáronként sokat jelent egy szövetkezetben, méghozzá olyan szövetkezetben, ahol több mint száz hektáron termesztenek cukorrépát. — Nem mértük külön az öntözött here hozamát, annyit azonban állíthatok, hogy jóval magasabbra nőtt az öntözetlennél — mondja- az agronómus. SZÓVAL A ZEMNÉIEKNEK egyikmásik növényfajtából többet sikerül kicsikarni, mint amennyit a természet önként szánt. Felvetődik a kérdés, vajon hogyan áll a gazdaság az állattenyésztési termékek eladásában? Bohus Mátyás zootechnikust illetné a válasz, az elnök azonban közbeszól. — A tojást és a húst, a XII. pártkongresszus tiszteletére vállalt 50 mázsa hús eladását is hiány nélkül teljesítettük, hanem a tejlemaradást nehéz lesz behozni. A napi hozam jelenleg csak 5,7 liter egy-egy tehéntől. A zootechnikus fölkel székéről, ideoda jár a szűkre szabott irodában, bántja őt a lemaradás, mert hiszen a parasztbecsület forog kockán. Ismét leül és átveszi a szót. — A természeti adottságokhoz képest sok takarmányt termesztettünk, de még ez is kevés — jegyzi meg. A téli időszakban csak 2—3 kiló lucerna jut egy tehénnek. Kurta megjegyzés, ám ért belőle az ember. A gazda azt tartja, hogy száján keresztül fejik a tehenet, s ha kicsi a takarmányadag, a hozam sem lehet nagy. Az idén persze már nem lehet sokat változtatni a helyzeten, hanem hogy jövőre kiköszörülhessék a parasztbecsületen esett csorbát, a szövetkezet jól felkészül. Az összes cukorrépát, és az idei 17 hektár helyett száz hektáron öntözik jövőre az évelő takarmányokat. Az öntözőberendezést már meg is vásárolták. A vezetők azzal számolnak, hogy az öntözött területen hektáronként 20 mázsával növekedhet a lucerna termés. A tervezés semmi esetre sem vehető túlzásnak, hiszen csak 00 mázsás hektárhozamról van szó, ami szerény termésnek számít. A valóságban azonban sokat javít a takarmány mérlegén, kétszeresére növeli a téli lucernaadagot. Erre annál ls inkább sor kerülhet, mármint a takarmányadag megduplázására, mert a nyári időszakra a teheneknek legelőt biztosítanak. — A gazdasági udvar közelében 35 hektárt baltacimmal vetünk be — möndja az elnök. Ezt trágyalével is öntözzük és az első kaszálás után szakaszonként legeltetjük. A zemnéi szövetkezetesek úttörők az újdonságok bevezetésében. Nem sajnálják a fáradságot, ám meg is találják számításukat. Egy munkaegység értékét 34 koronában szabták meg (tavaly 38 koronát fizettek egyegy munkaegységre), s hogy ezt fedezni is tudják, az új meghonosításával próbálkoznak, ami rendszerint beválik. — Szép lucerna termést takarítottunk be. A 65 hektárról 225 mázsát, pedig a terv csak 85 mázsát irányzott elő — említi az agronómus. IGEN, A KÖZEL 3,5 mázsás átlagos hozam lucernamagból szép termésnek számít hektáronként. A szövetkezetesek ezen a téren is újdonsághoz folyamodtak. A heretábla közelében 152 méhcsaládot telepítettek, melyek a beporzás idején hasznos munkát fejtettek ki. A szövetkezetesek jövőre sem mondanak le erről a módszerről s amint látjuk, az öntözést is kibővítik, hogy még több takarmányt termelhessenek. Így van ez rendjén, ha mindenütt számba veszik azokat a tartalékokat, melyek feltárása nagyban elősegíti majd a termelés fellendítését. BENYUS JÓZSEF zott, akiket a vihar pillanatra sem tántoríthatott meg. Ady jóval a háború előtt „őrző volt a strázsán", Intés a béke posztján: az élet „nem azérf adott annyi szépet, hogy most átvádoljanak rajta véres s ostoba feneségek". Amit a Béke-világtanácsa követel évek óta: törvényes intézkedést minden országban a háborús uszítók és uszítás ellen, azt Ady csírájában már 1914 előtt megfogalmazta: emberigék ne vadulhassanak „állat-hős"-igékké! A HÁBORÚ A LEGNAGYOBB KERÍTÖ, írtam egyszer és nyomatéknak Liebknechtet idéztem, aki nivelláló állatiasságában látja a háború kivédhetetlen öntörvényét: „Minden nép, melyet szervezett gyilkosságba hajszolnak, egyik percről a másikra barbár hordává válik". Ezt a folyamatot, ezt a veszétyt, ezt a bűnt leplezi le Ady háborús költészete. Ady sohse volt nagyobb: emberibb, mint a háború csábító vagy terrorizáló embertelenségében. Emberi magatartása, antiimperializmusa a humánum csúcsfokára löki. Így lesz példa, örök és magyarul a legnagyobb: „Ember az embertelenségben" E két szóban fejeződik ki a legpontosabban az ember háborús viszonylata. E két szó a béke erkölcsi parolája: embernek megmaradni mindenek ellenére, a legnagyobb embertelenség, a Tőke háborúja közepette. „Sohse volt még kisebb az ember": Adynak ez a megállapítása az imperialista háború cáfolhatatlan elmarasztalása. A gondolkodásra kötelezett ember az imperializmus korában, a tőkés társadalmi rend profitanarchiáiában csak önmaga gyilkosa le het. Ezt a gondolat gyilkosságot fedi fel első háborús szavaiban Ady: „Véres, szörnyű lakodalomba Részegen indult a Gondolat, Az Ember büszke legénye, Ki íme, senki béna volt". Apponyi Albert a parlamentben a "történelmi osztály nevében „Végre!" felkiáltással üdvözölte a háború kitörését. a jobb sorsra érdemes Gyón! Géza „Ferencz Ferdinánd jár a ha dak élén" címmel erőlteti a lehetetlen társítást, egyedül Ady látja a tragikus igazságot a „kiért-miért"-céltalanságot, a „másért" az idegenért — vérzés német muszáját, hogy a vé gén a magyar mint a „harcok kényszerültje" öntragédiá|ára döbbenjen: „Prédák, szegények jók voltunk... Mi voltunk a földnek bolondja. Elhasznált szegény magyarok" És ki fizette mindenkinél jobban a véradót? A szegény emberek, munkások és parasztok, izzadtság és vér egyforma kizsákmányoltjai. És amíg a háború szervezői, hullarablói, a gyilkos profitból gazdagodnak, amíg „rút zsivány-arcok ékesre derülnek"... „Szegény emberek mindent kitörülnek Emlékeikből, mert csak ölnek, ölnek". Ha iskolapélda kell, bizonyíték, hogy a múlt-hatalmak imperializmusa mint gyilkol haladást és forradalmat, hogy a háború mint állítja hamis váltóra a fejlődést és téríti ki a történelmi folyamatot, akkor Ady háborús forradalom-siratását kell fellapozni, mely utolsó versében megrendítő erővel összegez történelmi ítéletet: „Baljóslatú, bús nép a magyar. Forradalomban élt s ránk hozták Gyógyítónak a Háborút, a Rémet Sírjukban is megátkozott gazok." A kapitalizmus háborúja problémaódázó, figyelmet terelő kiút. Ady költői meglátását a szociológus mindenben aláhúzza Kortársa Szabó Ervin írta nemsokďra a háború kitörése után: „A háború rajongói és misztikusai legkevésbé szívesen hallják, hogy a háború sokszor arra szolgál, hogy a belső elégedetlenséget, a forradalmi hangulatot, vagyis a dolgozó osztály háborúját az uralkodó osztály ellen, a külső ellenségre vezesse le". D

E HA A KAPITALIZMUS HÄBO RÜJÁNAK egyik célja a fórra lalom megelőzése, akkor ebből logi kusan következik, hogy imperialista háborút szüntetni csak forradalmi úton lehet. A kapitalizmus világháborúja maga után vonja a proletariátus világforradalmát. Ady magyar forradalma a háború következtében világfqrradalommá terebélyesedik. Aki az esedékes és a háború által megszakított magyar társadalmi forradalom költőjé volt, a világháború tanúságaképp csak a világforradalom óhajtozója lehet. És ez a háború elleni világforradalom a nép- és értelemgyilkoló múlt-barbarizmus ellenében a gondolat forradalmát, jogát és kötelességét is jelenti: a gondolat igazát! Gondolat, büszke embertudat nélkül nincs béke, nincs élet, nincs haladás. Adynál a gondolati igazság elkötelező erkölcsi parancs: vele és általa leplezi le a kapitalista imperializmus kerékkötő reakciós hazug ságát. És itt, ezen a ponton Ady, a legmagyarabb költő, az internacionális békeszolidaritásnak lesz halhatatlan szószólója. A magyar költő a háború közepén „nagy halottra" emlékezik: a háború előestéjén legyilkolt francia szocialista vezérre, Jean Jaures-ra. „Fáj e szívem s nehéz üzennem Es mindeneket meg nem mondhatok De nagy halott, ölt testvérem bennem Ügy él mint a Gondolat igaza". A

BÉKE: a gondolat igaza és ítélete. És ha Ady ezt a gondolati igazságot a békéért küzdő és békéért legyilkolt szocialista vezérre vonatkoztatja, akkor megdönthetetlen történeti igazságot szövegez: a tőkés társadalmi rend csak a kultúra árán, csak az emberség kisebbítésével, csak a háború gyilkoló barbarizmusával tengetheti életét. Ady a magyar társadalmi forradalom költője, ezt a legbűnösebb antiszociális és antikulturális zsarnokságot nem igenelheti. Aki a magyar elnyomottak forradalmi igazsága volt, az a háború tömegrabszolgaságának sem adhat menlevelet. Ady, csak a háború ellenesség példájává erősödhet „aki soha, soha nem állhat" — a kapitalista imperializmus által elbódított' és hipnotizált — „őrjöngő népek közepébe". Tegnapja: a forradalmi igazságtevés, átmenti tanúnak és tanulságnak: „Kel! még Tegnapról hív tanú S kell talán az én hadi-sarcom, Hogy drága mementóként Fölemeljem arcom Egy új emberű, új világra". A DY ENDRÉT ina új emberű, új világ köszönti: milliárdok, kik békét akarnak, milliárdok, kik túlestek, kiestek a tőkés imperializmus bűv- és átokkörén. És e békemillióknak meg kell látni, meg kell mutatni Ady Endrét, aki a háború rettenete, terrorja, csábítása, kéjelgése és őrülete közepette, 'megközelíthetetlenségében úgy áll, mint egy szobor, így is örökíti meg magát: a kimozdíthatatlan emberség törvényes sorsszerűségében: „Bóbiskolván lehajtott kardomon, — Engedem a világot futni — S visszafutni kérőn hallgatagon. — S akkor megint világ lesz a világ, — S mi az igazi nagyhatalmak, Kirójjuk rá a penitenciát." Az ítélet elhangzott, most már csak a próféciának kell megvalósulni, hogy Ady igazolódjon, hogy a háború öszszegező zsarnoksága a tőkés imperializmus munkásklzsákmányoló, világnyomorító, világpusztító, gondolatölő emberrontása múlttá, semmivé törpüljön: „Jönnek majd jobb napok is, S egyszer (Be jó lesz, ki megéri) Torkig a förtelemmel S emlékezve Megállítjuk A gonosz szédítőket, A tegnapi időket És csöndesen megkérdjük: Milyen halált akartok, Buta és elnyűtt < Régi, ostoba kardok?! A JOBB NAPOK TELJESSÉGE: a háborús zsarnokságtól megsza- ; badult emberhez méltó élet. Ha ez < eljön, Ady igaza teljességévé dicsőült! ' A szovjet—csehszlovák barátság honapja alkalmából a Szovjet—Csehjj szlovák Baráti Társaságnak a moszkí vai Dinamó Elektrotechnikai üzem- ll

C.'

i jj ben működő szervezete címére 10 csehszlovákiai üzemből érkeztek üdvözlő táviratok. Képünkön: B. B. Scserbakov, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság üzemi szervezetének elnöke és K. Poljakova, a bizottság tagja az üdvözlő táviratokat olvassák. (Finda felv. — CTK) 0J TlPUSŰ VASÜTI VAGONOK gyártását kezdte meg Lengyelországban a swidnici vagongyár. A 100 tonna teherbírású, billenthető vagonok a Szovjetunió részére készülnek. KÉTMILLIÓ ACÉLCSAPOT SZERELTEK egy nürnbergi kazángyárban a szénportüzelésű kazán csöveibe. E csapok a tűzben felizzanak és a meleget átadják a csövekben keringő víznek. .NÉHÁNY NAPJA HŐHULLÁM uralkodik Argentínában, Buenos Aires környékén. Az ipari városokban vízhiány jelentkezik. JORDÁNIÁNAK 1961 VÉGÉN a libanoni sajtó adatai szerint 1573 000 lakosa volt Rajtuk kívül 65 000 jordániai külföldön él. 130 KILOMÉTERES SEBESSÉGŰ ORKÁN, tombolt Sarajevo felett. A szélvihar nagy károkat okozott, a repülöforgalom megszakadt. CSAK KOPASZON VERSENYEZNEK a jövőben az ausztrál úszőnők? Arthur Cusack edző megállapítása szerint ugyanis a hajzat jelentősen akadályozza a kimagasló rekordok születését. OKTŐBER FOLYAMÁN 33 REPÜLŐKATASZTRÓFA történt a Német Szövetségi Köztársaságban 12 személy vesztette életét e szerencsétlenségeknél, 10 megsebesült, 8 repülőgép elégett, 25 megrongálódott. 131 ÁLTALÁNOS ISKOLÁT nem tudtak megnyitni tanítóhiány miatt Szerbiában. A kraljevói járásban 28 iskola szünetel. E NAPOKBAN ADTÁK ÁT RENDELTETÉSÉNEK az új washingtoni repülőteret. Az épületek tervét E. Saarinen finn építész készítette. KÉSÓ RÓMAI KORI TEMETŐT tártak fel Magyarországon Hévíz mellett A kibontott 132 sírban kerámiaés vastárgyakat, bronz- és aranyékszereket találtak. A BOMBAY KIKÖTŐ KÖZELÉBEN 415 kg aranyat halásztak ki a tengerből. Az indiai hivatalok feltételezik, hogy az aranyat csempészek rejtették el a tengerben. 1962. november 21. * (Jj SZÖ 3