Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)
1962-11-02 / 303. szám, péntek
Búcsú Munk István rendezőtől Tragikus hirtelenséggel távozott el körünkből a szlovákiai színházi élet egyik Ismert művésze, a szlovákiai magyar színjátszás Igaz barát|a és segítője: Munk István rendező. A munka, az alko tál napjaiban ragadta el tőliink a halál 55 éves volt és nagybetegen ls a színház szolgálatában állott, az utolső per clg. IS62. október 30-án este szűnt meg dobogni az a szív, amelynek minden dobbanása a színházi, a művészeté volt. A komáméi Magyar Területi Színház története elválaszthatatlanul összeforrott Munk István nevével. Amikar 1952-ben a színház megalakult, a szlovákiai magyar kulturális élet akkori friss kenyerében, a fiatal színházban ó volt a kovász. Szolgálta a magyar színpadi kuttúrát mint rendező, művészeti vezető és később megbetegedése után mint vendégrendező. példáját adta a proletár Internacionalizmusnak, a szlovák-magyar testvériségnek. Mi, akik tanítványai és a művészetben lelkes követői voltunk, megrendülten hallottuk a hírt: Munk István halott. Visszagondolunk az elmúlt 10 évad együtt töltött óráira, mikor oly szeretettel mesélt közel 40 éves színházi múltiáról és adta át nekünk, mint művészi lélek, nemes hagyatékát a tanítást, a színpadi tapasztalatokat, a színházi szeretetet és a kötelességtudist. Fiatalon, alig 18 éves korában az akkori Polgár-féle koBIcei színtársulatban kezdte el színészi pályafutását, majd a szlovákiai és a csehországi vidéki színpadok után Bratislavában az Oj Színpad rendezője lett. Igazi tehetsége, rendezői tudása a felszabadulás után bontakozott ki, az akkor m^r jónovű színészben. A felszabadult szocialista színház adott neki módot, hogy mint reodező kibontakozzék, művészete Rlmélyülfön. 1952-ben a magyar színjátszás segítségére siet és azt szolgálja, mind az akkori Faluizínház magyar együttesében, mind a komárnói magyar színházban: — szíve utolsó dobbanásáig. Döbbenetes a hlr: a Tűzkeresztség. a Fösvény, a Csikós és a többi nagy siker alkotója nem rendez többé. Egy szép pálya alkonyfénye volt az Egy szerelem története, színházunk idei legsikeresebb és legművészibb bemutatója Is. Es most fiatalos lendülettel, a tőle megszokott művészi felkészültséggel próbálta velünk Alois lírásek Lámpását, melynek bemutatóját már nem érte meg. Színházunk és a magyar kulturális élet szegényebb lett egy (gaz baráttal, a színházművészet egy kivételes tehetségű harcossal. A gazdag a|ándék. melyet ránk hagyott: színpadi tanítása. Ügy érezzük, hogy Munk István tanításán keresztül örökre velUnk marad. Az alkotó művész gazdag kincsestárát hordozta szívében. Ebből a kincsestárból nekünk, magyar színészeknek sok jutott. Megtanított előre nézni, Ihletetten alkotni. Mert ó maga is mindig csak előre nézett. Talán ettől volt olyan fiatal 55 éves korában is, az utolsó pillanatig. Emlékét megőrizzük, tanítását megtartjuk. SIPOSS JENŐ f^íjjMčSpa utjji., . ijp á r*! ijffj WmkL Ä * íÄ-iállpl: J) , Bi. ... ' ŕ* é I .. . •,. f-ía^ísí- - :J| ..?'•;;- • C; . : . t 4 \ é ' vi' • " í'í t- ' • • . - .v : MsäMm A Mai lányok cimü vígjáték egyik jelenete ÚJ FILMEK A barátsági hónap hagyományos szovjet filmfesztiválja előtti héten két szovjet film kerül bemutatásra. Az egyik Esztrin szovjet rendező ESZMÉLÉS című alkotása az ifjúság problémáiról, a másik J. Csuljukin ismert vígjátékrendező müve: MAI LÁNYOK. A MAI LÁNYOK 18 hőse Toszja * Kiszlicina, a ven- ® déglátóipari tanintézetből kikerült újsütetű szakácsnő. Félig gyermek, félig felnőtt, aki egy fakitermelő vállalat üzemi konyhájába jön szakácsnőnek, valahová az isten háta mögé. A vadregényes természet kevés ahhoz, hogy lekösse a munkásszálláson élő fiatalokat. • Toszjának szerencséje van, hogy szobatársaiban egy — a szerelmeiben csalódott és ledér életet élő jet színésznő nagy skálájú művész. Anfisza — kivételével igaz barátnők- Talán a forgatókönyvben megrajzťÄt re, pártfogókra talált. alakjánál ls jobban életre keltette Érdekes típusok élnek együtt. A Toszját. A többi jellemalakltás is csakazértis férjhezmenni akaró Ká- elég sikerült, ennek ellenére néhány tya, • a női önérzetében megsértett és jelenet beállítása elég kezdetlegesen férjétől különvált Vera mama stb. hat. Mindnek megvan a maga egyéni Emeli a film értékét mondanivalóproblémája, de mind összefog és át- ja: Toszja viszontagságos szerelme segíti Toszját az első szerelem bo- e lj Ut a boldogság révébe és Ilja Konyoda,lmain. . . , rovin, a hetvenkedő, kiváló munkatere U— ezt a Äf Ä f-eivel és hódításaival kérkedő, című nagysikerű vígjátékfilmjében is d e alapjaban nem javíthatatlan brlbebizonyltotta. Am úgy érezzük, a gődvezető egészen átnevelodik, megMat lányok — több sikeresen meg- változik a jelleme, életfelfogása, maoldott jelenet ellenére — nem emel- gatartása, viszonya az emberekhez, kedlk az átlagon felül. Ami a figyel- Mindezt humoros formában tükrözi met megragadja, az a bájos Na- a film és bizonyos fogyatékosságai gyezsda Rutnjanceva sokoldalú Tosz- ellenére kétségtelenül vonzani fogja ja alakítása. A közkedvelt fiatal szov- a közönséget. L. L. AZ ESZMÉLÉS című szovjet film témájában a min- hagyja az üzemet, amikor Hnat, az dennapok egy textilüzemben leját- egyik vezető, megakadályozza ebben, szódó problémáját veti fel. A cse- Hovatovább szorosabbra fonódnak lekmény Nasztya, az újonc brigádtag köztük az érzelmi szálak, míg vékörül bonyolódik, akit a lánybri- gülls Hnat, otthagyva korábbi szegádban nem egy „meglepetés" ér. relmét, házasságra lép Nasztyával. Sok időbe telik, amíg a fiatal lány Ha ezzel végződne a történet, megszokik az üzemben, mert az egy- akaratlanul is happy end kisértene, másra halmozódó hibái is egyre in- d ltt másr öi va n szó. A f lata5S b, SEÄÍ2?s\= lok éT at áb rrr ó 1s ehhe z időt szakít arra, hogy beiratkozzék az ts hozzátartozik, hogy a „mézesaz esti iskolára. hetek" után a fiatal férj állhatatosA munkában és a tanulásban egy- ságát csorba éri. Ekkorra a felesége aránt érdemleges eredményeket — a közösség odaadó segítsége rékönyvelhet el, azonban egyik elkö- vén — már elvégzi az esti iskolát s közben fiúgyermeket is szül. A hűtlenség miatt azonban örökre elidegenedik férjétől. Hiába minden rábeszélés, Nasztya úgy érzi, helyesebben cselekszik, ha elválnak, mint hogy hosszú évekre a gyűlölködés és a bizalmatlanság költözzék otthonukba. A fiatalság problémáit tárgyaló film hasznos alkotásnak mondható. Rendezője Leonyid Esztrin, a főszereAz Eszmélés című film szereplői. pékben pedig E. vetett vétsége, jellege súlyosságánál Kosinan, N. Kusztyinszká és J. Kornylfogva, társai részéről elítéléssel ta- lova játsszik. lálkozott. Már-már ott tart, hogy el(dz) A jövő épílőművészete-az üveg mint építőanyag Az építészet nagyszerű távlatai © Megszűnik a „nedves" munkaművelet ® A jövő zenéje: emeletes házak — üvegpanelekből Ľuboš Hlaváfiek, a Prágában megjelenő „Kultúra 1962" című folyóirat munkatársa, ebekről a problémákról beszélgetett Karel Gavlas mérnökkel, a tudomány és technika fejlesztésének összhangba hozásáról gondoskodó állami bizottság dolgozójával, a szóban forgó versenypályázat bíráló bizottságának elnökével. Még mielőtt felsorolnánk a legújabb eredményekre vonatkozó adatokat, szóvá kell tennünk a jelenlegi fogyatékosságokat, elsősorban építőinüvészetünk korántsem kielégítő színvonalát. Építőművészetünk nehézkes és nem tart lépest a korszerű termelési technológiával. Természetesen építészetünknek is vannak fogyatékosságai, például az előregyártott épületelemek ... Bár hazánkban az üveggyártás nagyon régi keletű, épitőművészetünk és építészetünk az üveget mindeddig nem tartja megfelelő építőanyagnak. E visszás helyzet minél előbbi megszüntetésére törekedve sokat remélünk az „Üveg az építészetben" jelszó jegyében hirdetett pályázattól, amely egyike a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából sorra kerülő versenypályázatoknak. E pályázatnak nemcsak abban kell segítséget nyújtania, hogy építőiparunk ízlé ses, képzőművészeti kivitelű üveggel, illetve üvegből készült épületelemekkel rendelkezzék, hanem a helyes irányú, tömeges gyártás érdekében nélkülözhetetlen útmutatásban ls. Hazánkban sokat beszéltek és'írtak már az előregyártott épületelemekről. Tudatéban vagyunk a gyártási fogyatékosságoknak. Éppen ezért tulajdonítunk rendkívül nagy fontosságot a már említett pályázatnak, amelyet három minisztérium az Építőművészek és Képzőművészek Szövetségével együtt hirdetett meg. (étségtelen, hogyha nem élünk az új technika előnyös lehetőségeivel, akkor sohasem teremthetünk új építőművészetet. Az új építészeti folyamatok kérdését pedig elsősorban tudományos-műszaki problémának kell tekintenünk. Eszerint az új konstrukciós rendszerek és technoló gi ák érvé nyesülése az újfajta építőanyagoktól függ? Igen. Automatizálni kell az építőanyagok gyártását. Előnyben kell részesítenünk a gyártős ipari módozatalt — az öntést, a sajtolási, a hengerlést, a befecskendezést stb. Mindez folyamatos gépsoros gyártást tasz lehetővé: A jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek alapján fémekkel, üveggel, plasztikus anyagokkal, könynyűbetonnal s az említett anyagok kombinációival lehetséges az Ilyen fejlődés elérése. Sajnoá, az üveg mint építőanyag mindeddig csak nagyon csekély mértékben érvényesül hazánkban. A pályázatnak ezt a fejlődést kell meggyorsítani a? Bizonyos mértékben. A legutóbbi két évben szakbizottságaink ís sokat tettek ennek érdekében néhőny kormányhatározat alapadata Ina k kidolgozásával. Ezzel hozzájárultak épltőművészetünkben és építészetünkben az építési technológiát elvileg módosító fordulathoz is. A megoldások távlatilag úgy körvonalazódnak, hogy az építészetben megszűnnek az úgynevezett nedVes munkaműveletek, a vakolős, a betonozás, a falak befestése stb., s a „száraz" épületszerelés lép e műveletek helyébe. A házak eddig fölöslegesen sok és túl nehéz anyagból épültek. A jövőbep teljesen újszerű, rendkívül könnyű, de ugyanakkor nagyon szilárd építőanyagok állanak majd az építészet rendelkezésére. Ha ragaszkodnánk ez építészet eddigi hagyományaihoz, akkor — tekintettel az egyre nagyobb méreteket öltő építkezésre — minden szállítóeszközt a szó szoros értelmében kizárólag építészeti célokra kellene lefoglalnunk. A kohászati-vegyészeti alapokra helyezett építkezésre való átmenet viszont nemcsak az építőipar összpontosítását teszi lehetővé, hanem az épületelemek és épltővázak automatizált tömeges gyártását ls. Az építészet jövőbeni fejlődésének ez az elgondolása minden bizonnyal más előnyöket is biztosit? Természetesen I Az építkezés ugyanis teljesen független lesz az időjárástól, az egyes évszakoktól s a dolgozók milliméternyi pontossággal szerelik össze, illetve szedik szét a nagyméretű épületelemeket, ami jelentősen megkönnyíti az esetleges átépítéseket és hozzáépítéseket. Bizonyos idő eltelte után — ha megszűnik valamelyik épület használhatósága — a szétszedett építőanyag nem vész kárba, hanem célszerűen lesz értékesíthető újabb építési célokra. Míg a régi épületek a fölöslegesen súlyos páncélt cipelő teknősbékához hasonlítanak, az új technológia alkalmazása könynyű, de szilárd épületvázak gyors felállítását teszi lehetővé. A vázra „aggatott" előregyártott épületelemek már nem páncélra, hanem csupán kônnýfl köpenyre emlékeztetnek. És mindezt éppen az üveg felhasználásának kell meggyorsíta nia, illetve megkönnyítenie7 Ha igen, akkor valóban csodaszer lenne. Nem állítom, hogy az üveg csodaszer, hanem Inkább aat, hogy sokoldalú, vagyis műszaki, gazdasági és képzőművészeti szempontból rendkívül hatásos építőanyag, amely ezenfelül újszerű ls hazánk építőiparában. Bár ez az anyag csaknem olyan régi, mint az emberiség kultúrája, mégis igen ritkán használják fel az építőművészetben, akkor is főleg díszítésre. Mi az üveget egészen más célú anyagnak tekintjük. Az alapvető anyag a homlokzatok díszítésére hasznőlt zomöncozott üvegből, szigetelő plasztikus anyagból és vegyi anyagból, Illetve farostból készült belső rétegezett szendvicspanel lesz. Az ilyen könnyű, 6 cm vastagságú üvegpanel épp olyan szilárd és ellenálló, mint a 45 cm vastag téglafalak. Rendkívül előnyös ez ls, hogy nem lesz szükség a gyakran csak kevésbé tartós és nem tetszetős, de ugyanakkor nagyon költséges vakolásra sem. Az üvegpanel a jövő épületeinek a „bőre", és nemcsak bizonyos tér körülhatárolására használják fel, hanem fűtésre, hűtésre, szellőztetésre ós világításra ís. Eszerint az üvegnek rendkívül fontos szerep jut az új anyagi-műszaki alap keretéhen? Ez a szerep jogosan meg is Illeti, hiszen az üveg szép, szemet gyönyörködtető anyag, kristálytiszta, de egyben színekben játszó, csillogó s a fényben drágakőként szikrázó ís. Üvegből könnyen készíthetők teljesen hézagmentes nagyméretű épületelemek, amelyek felszíne nem igényel további megmunkálást, viszont korlátlanok képzőművészeti feldolgozásának lehetőségei. Éppen ezért lehetne az üveg az építészetben s az építőművészetben a legelterjedtebben érvényesülő mű-építőanyagunk. Régi, hagyományos gyártási tapasztalatok alapján a hazai nyersanyagokból készíthetjük ezt az építőanyagot. Igaz ugyan, hogy egyes tudományos dolgozók szerint még csaknem ismeretlenek az üveg tulajdonságai. Ml azonban tudjuk, hogy bizonyos termelési eljárősokkal tetszés szerint módosítható az összetétele, többszörösen növelhető tartóssága és ellenállóképessége. Más, szintén új építőanyagokhoz hasonlítva az üveg gyakorlatilag szinte örök életű, és csaknem végeláthatatlanok egyre újabb felhasználásáriak lehetőségei. Rendkívül fontos az üveg például a napenergia értékesítése szempontjáljól. Ez azonban — mint ahogyan mondani szokás — még csak a „jövő zenéje". Máris Ismerjük az úgynevezett determálls üveget, amely leköti a nap melegének 50 százalékát, tehát nem kell attól tartanunk, hogy ahol Ilyen építőanyagot használnak, ott „melsgágyszerű" környezet jön létre. Az üveg mint olyan, de más anyagokkal ls kombinálva a jövőben előre meghatározott tulajdonságú, új építőanyagok gyártását teszi lehetővé. Minde z a lkalmat ad t ehát az adott épület beosztás ának, homlokzatának, térbeli arányainak, mós szó val architektonikájának teljesen újszerű elgondolására? Ez szilárd meggyőződésem. Az üveg ugyanis nemcsak az épülethomlokzatok hatásos és tartós színességét biztosíthatja, hanem az építőművészet tovôbbí új s'egyben jelentős mozzanatának, az üvegfelületek tükröző képességének érvényesítését Is. Az ilyen homlokzat rendkívül élethűen s hangulatosan rögzíti a környezet látképét. Ezekkel az új tulajdonságokkal rendelkeznek mindazok az üvegből készült épületelemek, amelyeket a már említett pályázat szabályai értelmében 8 alapvető csoportba osztottak, arra számítva, hogy képzőművészeink szépérzékkel párosult alkotóerejükkel nemcsak a kifinomult építőművészeti ízlést, hanem az adott anyag nagyfokú célszerűségét ls érvényre juttatják. Az ilyen elképzelések alapján gyártott üveg-építőtömbök alkalmazása a világítás és a színárnyalatok harmonikus egybeolvadását, tehát igazi kiteljesülését eredményezheti. A szokásos ablakok helyett haszI nálható kettős üveglemezek nem igenyelnek költséges farámákat és vasalást sem. A könnyen szétszedhető profil-üveglemezek szép, tetszetős belső díszítésként érvényesülhetnek. A világítás céljait szolgáló üveg pedig a világítótestek korszerű elgondolása burkolataivá dolgozható fel, ami az e téren oly gyakori egyhangúság kiküszöbölésére ad lehetőséget. Nem kell részleteznünk, mi mindent alkothatnak tehetséges képzőművészeink újszerű elképzelésű mozaikokkal, amelyek a falakat és a padlót ízléses művészi kivitelű díszítésként boríthatják. Hiszen az egyszerű drótbetétes üveg is minden építkezés szemet gyönyörködtető tartozéka lehet, ha tapasztalt technológusok, képzőművészek alkalmazzák. És mily egyszerűen, de mindamellett előkelően hatnak a teljes egészükben homályos' üvegből készített ajtók, amelyekből eddig csak néhány van a prágai épületekben. Valamennyit külföldről hoztuk be, ám Tepiicén saját terveink alapján és hazai nyersanyag felhasználásával már ez Idén megkezdik az Ilyen ajtóüvegek gyártását. Szinte kimeríthetetlen az üvegrost és az üvegből készült szigetelőanyag építőművészeti felhasználása. Vilá gszerte gyakran hasz nálják ňiár az üveget az építő műv észet s az építészet céljaira. Milyen a helyzet nálunk? Külföldi tapasztalatok figyelembevételével kísérleti építkezéseken próbáljuk- ki az üveg-építőanyag alkalmasságát. Az első ilyen építkezések egyike a petŕínyi Makromolekuláris Vegyészeti Intézet épülete lesz, ahol a vasbetonvázakra szerelt üvegpanelek szervesen Illeszkednek majd az építőművészet szabályainak legmegfelelőbb arányokba. A legközelebbi években még 12 hasonló építkezésre kerül sor, melyek közül az első mér a jövő év második felében esedékes. Hazánkban azonban, sajnos, mindeddig szó sincs az építészeti, illetve építőművészet! kísérletezés tudományos irányításáról. Eszerint az említett pályázat szerfölött időszerű? A pályázatot csak akkor tesszük közzé, amikor mór tudomásunk lesz az építészeti üvegelemek gyártása automatizálásának irányelveiről. Képzőművészeinktől elvárjuk, hogy feltárják az üveg ily célú felhasználásának távlatait. Az említett pályázat sokban teljesen újszerű. Ugyanis arra késztet bennünket, hogy komplex módon gondolkodjunk, ós alkossunk ís. Az üveg célszerűsége, formája, színőrnyalatai, felszíni megmunkőlősa stb., nemcsak a termeléssel van összefüggésben, hanem az építőművészeti szabályoknak megfelelő megoldásokkal s a városépítésben érvényesülő építészeti elgondolásokkal ls. A pályázat alapján minden bizonnyal sok érdekes feladat foglalkoztatja majd az építőművészeti elmélettel s kutatómunkával foglalkozókat. Beszélgetésünk befejezéséü l h ang- ' súlyoznunk kell tehát, hogy az új. korszerű építőművészet kibontakoztatása szervese n összefügg a tudomány s a tech ni ka l egértékesebb ere dményeine k ma radéktalan gyakorlati érvényre juttatásával. Erre az üveg építé sz eti célokra v aló felhasználásáv al ka pcso latban r á is mutattunk. Mindezt elsősorban az építkezések tervezőinek kellene figyelembe venniük. A tervezőknek a jövőben egyre tüzetesebben kell foglalkozniuk az építészeti tudomány és technika problémáival. Ez különbözteti meg lényegesen a múlt nemzedék sok esetben csak díszlettervezőkként ténykedő építőművészeit a mai építőművészektől, akiknek mélyreható alapossággal kell értenlük az új anyagok legcélszerűbb felhasználásához s az ezzel összefüggő lualadó irányzatú technológia ésszerű érvényre juttatásához. 1982. november 2. * 0} SZÖ 5
