Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-16 / 286. szám, kedd

HIVATÁSSZERETET Aki Pavol Trubannal, a Banská Bystrica-i Smrecina-Uzem egyetlen karbantartó csoportjának vezetőjével -akar beszélni, komoly munkára vállalkozik. Nem azért, mintha nehezen lehetne szót érteni a javakorabeli mesterrel, hanem mert ritikán találni őt a géplakatosok, gépészek, „tanyáján" a parányi javítóműhelyben. A látogató bebarangolhatja a gyár egész területét, s ha szerencséje van, valamelyik emelődaru tetején vagy földalatti gépház aljában ráakad a „vándor" csoportvezetőre. Ezekről a „részletkérdésekről" Ján Ondrejka elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke tájékoztatott bennünket, s miután a mestert valóban nem találtuk eredeti munkahelyén, együtt indultunk felkeresésére. A deresedő, nyílt tekintetű pártelnök „bolyongásunk" idejét alkalmasnak találta arra, hogy néhány szóval közelebbről is megismertessen bennünket Truban mester munkájával, iellemével. Megfontoltan, tömören szólt: — Pavol több mint tíz éve dolgozik az üzemben, keretjük, megbecsüljük, mert munkája kifogástalan. Mester, csoportvezető, de úgy dolgozik, mint a többi. Észrevettem, amint félszemmel rámpislantott: tudom-e mit jelent ez? Mester és úgy dolgozik, mint a többi, pedig csak a munkát kellene Irányítania. Aztán mintegy magya rázatk'ént hozzátette: ~ — Kommunista, az üzemi pártbizottság tagja. A körülöttünk nyargalászó őszi szél finom szénport kavart fel. Egykettőre tele lett a szemünk. A kazánház közelében jártunk. Ütemesen dohogtak a gépek, csattogtak a tolatytyúk. Prešov mellett új ipari központ épül A prešovi járásban levő Šarišské Lúky-ban több mint 16 hektár területen korszerű iparüzemek központja épül, amelyek a kelet-szlovákiai építkezés szükségleteit szolgálják. Az egész részét képezi a könnyű építőanyagot, az úgynevezett expanditot gyártó üzem, az előre gyártott lakáselemeket és az iskolai panelépítkezés számára elemeket gyártó üzem, a Strojstav üzeme, ahol egyes nehéz építkezési gépek generáljavításait végzik, s egy fémipari üzem, ahol építészeti lakatosmunkákat végeznek s egy villanyelosztókat gyártó üzem. Az új Ipari központ mintegy 1200 munkalehetőséget nyújt. Azt az üzemet, ahol a Záhradné mellett újonnan feltárt bányából szállított palából expanditot gyártanak hamarosan próbaüzembe helyezik. Már csak az elosztó panelt kell felszerelni, amelyet azonban a prágai Ipari Automatlzáció Üzeme még nem szállított le. E termelési részleget ezért e' hó végén még nem lehet üzembe helyezni. Az üzem évente mintegy 30 000 köbméter expanditot fog gyártani. Ezt az anyagot kavics helyett használják fel a panelgyártásban. A panelgyártó üzem építését ez é'V augusztus végén kezdték meg. A munkák sikeresen folynak, s e naA képünkön látható rotációs kemence technológiai berendezését a Píerovi Gépgyár szállította. S. Petráš — ČTK felvétele pókban már megkezdték a termelőcsarnok építését. A Magasépítészeti Vállalat dolgozói kötelezettségvállalásuk alapján a panelüzem épületeit úgy akarják felépíteni, hogy jövő áprilisban már megkezdhessék a termelési berendezés szerelését. Ezzel az eredeti harmonogramot négy hónappal lerövidítik. Az üzemben az összefüggő termelési vonalakon alkalmazott korszerű technológia biztosítja a magas fokú munkatermelékenységet. Truban mester nemrég járt itt, a fűrésztelepre ment — mondták a fűtők. Tovább indultunk. A pártelnök újra Trubanról beszélt. — Ennek az embernek van %egy csodálatos tulajdonsága. Előre megérzi a bajt. A gépek zajából meg tudja állapítani, hol a hiba, pontosabban a bekövetkező hiba. Vegyük például a fűrésztelepet, ahová . me- j gyünk. Itt leggyakrabban a fűr^szle- j mezek rámái okoznak üzemzavart, i Megrepednek, eltörnek. Ha munka közben törnek el, óriási kárt okoznak. Az egész gépet összetörhetik, sőt, még embert is ölhetnek, mert ; úgy pattognak a vasráma töredékei, mint a felrobbant akna szilánkjai. És képzelje csak... ez az ember akármilyen kis repedés keletkezzék is a rámán, észreveszi, meghallja. Néhány pillanatig szótlanul lépkedtünk a napsugaraktól szikrázó betonon. Nemcsak az lepett meg, amit mondott, hanem egyszerre támadt beszédessége.. — Ez még semmi 1 — folytatta. — Az igazi csak most következik. Nem állítja le a gépet, mert a repedés még nem jelenti, hogy el is törik a keret. Figyelmezteti a gép kezelőit, hogy jobban vigyázzanak. A ráma kicserélése legkevesebb két órai munka. A kétórás kiesést pedig ne-héz behozni. Ezért nem munkaidő alatt,, hanem éjjel javítják meg a fűrészt. Sokszor csak másod, vagy harmadmagával jön be, de reggelre rendbehozzák a hibát. Ondrejka elvtárs Ismét gondolkodott egy sort, aztán a nagyobb nyomaték kedvéért megismételte: — Igen, éjjel jönnek be. Pedig senki sem kényszeríti őket, maguktól teszik. És másnap rendesen ledolgozzák a műszakot. Talán azért ilyenek, mert igen büszkék arra, hogy elnyerték a címet. Már egy éve szocialista munkabrigád a csoport. Lassan, de büszkén ejtette a szavakat, s nekem úgy tűnt, mintha a környező épületek falai tízszer, százszor visszhangoznák őket, pedig elvesztek a gyár tomboló zajában. A fűrésztelep nem amolyan ósdi, deszkarakásokkal teletömött, itt-ott forgó fűrészkorongtól sipítozó szabad- j ég alatti telepféle, hanem korszerűen i gépesített szellős, világos épületben elhelyezett gyárrészleg. A fatönköket a raktárakban daruk rakják az iparvágányon közlekedő kocsikra, majd az automatikus adagolón jutnak el a fűrészhez. A fűrész présgéphez hasonló, légnyomásra működő szerkezet. Függőlegesen mozgó rámájában szabályozható távolságra 4—5 kétméteres fűrészlemez vágja a deszkákat. Az öt fűrész közül az egyik éppen áll. Az elnök odatart, s amikor közelébe értünk, az egyik barettsapkás, olajos, maszatos munkaruhájú közepes termetű emberre mutat: — Ö az, Truban mester. Zseblámpával a kezében a ráma „csukóiát" vizsgálta. A nagy zajban is meghallottam, amit a társának kiáltott: — Ugye, megmondtam, hogy elrepedt. A részlegvezetői irodában hamarjában' nem is tudtam, mit kérdezzek ettől a barátságos tekintetű mestertől. Ügy éreztem, már mindent tudok róla, hiszen az elnök néhány szóval is olyan sokat mondott. De hirtelen kíváncsi kérdéssel fordultam hozzá: — Mondja, Truban elvtárs, nagyon fárasztó a munkája? Cigarettával kínáltam. Fürgén rágyújtott, mélyet szívott, aztán ezt mondta: — Nem, nem fárasztó. Aki szereti a munkáját, az sosem fárad el. — De az éjjelezések, talán mégis kimerítők? — erősködtem. — A gyár érdekei kívánják. Nekünk pedig ez a feladatunk. Pátosz nélkül mcmdta. Nem úgy, mint a frázisokat szokták, hanem őszintén, vallomásszerűen. — Mi a jőkarbantartás titka? — kérdeztem tovább. — Éberség! — válaszolta magabiztosan. — A karbantartó legyen éber, tudja, érezze, mikor, hol a baj, mit kíván a gép. Mert azt etetni, gondozni kell, mint a gyereket, csak akkor dolgozik jól. És a hivatásszeretet. Ne csodálkozzon, a karbantartás is hivatás. Én legalábbis annak érzem. És szeretem a hivatásomat. Azt akartam kérdezni, hogyan bizonyíthatná tényekkel a hivatásszeretetét, de a pártelnök, aki tanúja volt beszélgetésünknek, megelőzött: — Bizonyíték rá, hogy e gyárban helytelen karbantartás miatt még egy percig sem álltak a gépek. Ugye, Truban elvtárs? A mester nem válaszolt, de jólesően fogadta az elnök szavait. Mert, amit Ondrejka elvtárs mondott, az nagy dolog. Kiváncsi volnék, hol büszkélkednek hasonló eredménnyel? Szabó Géza A Zlaté Moravce-! gyárban a hűtőszekrények termelési színvonalának emelése érdekében a Piešťanyi Közszükségleti Gépipari Fogyasztási Cikkeket Fejlesztő Intézet dolgozói különféle gépeket és automatikus berendezéseket vezetnek be. Képünkön: Alfonz Nikolény a hűtőberendezések fejlesztési intézetének dolgozója Viliam Ferekkel. (V. PFibyl — CTK felvétele.) Mi épiil a komárnói víztorony tövében A komárnói víztorony sok érdekes eseménynek volt már a tanúja. Ennek tövében volt valamikor a „ráckerti" futbalpálya. Most azonban a szurkolók hangorkánját az építők gépeinek a zaja váltotta fel. Itt épiil ugyanis a hajóépítő szakiskola. Derekas munkát végeztek inár eddig is a komárnói dolgozók ezen az épületen. Psenák elvtárs, a betonkeverőgép kezelője elmondja, hogy a csoport tagjai nagy gondot fordítanak a gépek karbantartására, s így teljesen zavarmentesen végezték eddigi munkájukat, melynek eredményeként tervüket állandóan 100 százalék félett teljesítették. Az épület ugrásszerűen emelkedik a magasba. Medovarszky mester elmondja, hogy az épület 150 méter hosszú lesz. Ez természetesen csak az iskola lesz, mert építenek itt még egy minden kényelemmel berendezett Internátust a diákok számára, ahol fotolaboratórium, ra|zterem, orvosi rendelő stb. áll majd a tanulók rendelkezésére. — Az iskolában minden emeleten héthét tanterem lesz — mondja a mester. Ezenkívül a szakoktatás érdekében kísérleti helyiségeket létesítenek a fizika, kémia, elektrotechnika és technológia tanításához. A kőművesek csoportjának Tóth János a vezetője. Kilencen dolgoznak most az építkezésen. Az ácsok csoportját Aracky elvtárs vezeti. Az ácsok munkájával kapcsolatban el kell mondani, hogy igen takarékosan dolgoznak az építkezésen. A csoport tagjai tudják, hogy a fa mennyire fontos anyag, éppen azért a zsaluzáshoz szükséges részeket a legnagyobb gondossággal állítják össze és felhasználják a hulladékanyagot is. Knihár elvtárs, a csoport egyik tagja hasznos újításról számolt be, melynek alkalmazásával sok faanyagot takarítanak meg. Az iskola épülete egyre szebb alakot ölt. Medovarszky mester örömmel jegyezte meg, munkacsoportjának tagjai mindent megtesznek, hogy az iskola a jüvő iskolaév kezdetére teljesen kész legyen. Olyan vállalást is tettek, hogy munkájukat tizenkét nappal a határidő előtt befejezik. Munka László, Komárno A Klement Gottwald Vítkovlcel Kohómű gépgyárának dolgozói szeptember 30-ig egy fontos megrendelést készítettek el a Szovjetunió részére: egy ZP-1500-as lépegető rakodót, egy szovjetunióbeli felszíni rézbánya részére. A gép súlya 600 tonna s egy óra alatt 1500 köbméter földet mozgat meg. Mintegy 3000 ember munkáját végzi el. Képünkön Marié Pravdová védöfestékkel mázolja be a rakodógép hernyótalpas alvázát. ČTK — V. Svorčík felvétele Zöldséget kérnek a bányászok — Az ésszerű táplálkozás hete alkalmából — Minden évben ilyenkor rendezik meg az illetékes intézmények és szervezetek a nagy hatású népnevelő akciót, az ésszerű táplálkozás hetét. Mindig más és más a jelszó, aszerint, mire kell még felhívni a lakosság figyelmét. Az elmúlt években arra kellett ügyelni, hogy a dolgozó emberek, az anyák, a gyermekek elég változatos táplálékhoz jussanak, mert egyes tájakon, egyes családokban az étrend túlságosan egyoldalú volt. Különféle munkaterületeken, legfőképp a nebéz testi munkával egybekötött tevékenységnél, vagy olyan iparágakban, ahol a dolgozókat vegyi hatások veszélyeztetik, tudományos kutatások alapján ajánlott védő-táplálkozásra oktatjuk az embereket. A bányavidékek lakossága hozzászokott, hogy az élelmiszerellátás a nehéz bányamunkára való tekintetlel általában jobb, mint másutt. A közellátásban mutatkozó ideiglenes nehézségek tehát itt sem maradhatnak észrevétlenek. Sőt, itt minden hiányosságra kettőzött figyelemmel tekintenek a dolgozók. Nemegyszer rámutatnak a bányászok, hogy az átmeneti fogyatékosságokat helyenként egyes vezető funkcionáriusok szűklátókürű intézkedései is okozzák. Akadnak elvtársak, akik a munkakörükbe tartozó fontos feladatokat igen elszigetelten végzik és nem látják az iparágak, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a közlekedés és más területek szerves összefüggését. Mondhatnók, hogy a legelszigeteltebb területnek az egészségvédelmet tartják, holott éppen a közegészségügyi kérdések megoldási módja van a legnagyobb hatással a terv teljesítésére. Ezzel bizony összefügg a jó közellátás, a rendelkezésre álló cikkekkel való helyes bánásmód, a megfelelő elosztás, a megrendelések idejében való beküldése, az árukirakás kérdése, az élelmiszercikkek védelme a fertőzés és a bomlás ellen stb. Ezeket a szempontokat vettük figyelembe, amikor eldöntöttük,' hogy a prievidzai járásban a nehézségek ellenére is "megrendezzük az ésszerű táplálkozás hetét. Az ésszerű táplálkozás hetének idei tartalma: rendszeres étkezés, a napszaknak és a munkának megfelelő táplálék. A prievidzai járásban a politikai előkészítés során a mezőgazdaság dolgozóit a gazdasági termékek biológiai és kalória értékéről szakemberek tájé-, koztatták. A falvakban a nőbizottságok szervezik ezeket az előadásokat. Az üzemekben a szakszervezeti tanács segítségével, az üzemi bizottságok útján jut el a dolgozókhoz mindaz, amit a helyes táplálkozásról tudni kell, különösen ott, ahol nincs vállalati étkezde, s ahol sok a, vidékről bejáró munkás és hivatalnok. A legnagyobb súlyt a közétkeztetés dolgozóinak oktatására fektettük, akiknek munkájától akár konyhai, akár felszolgáló személyzetről van szó — igen sok függ az ételek minősége, a vendégek elégedettsége és egészsége, valamint a közönség nevelése szempontjából. Hasonló előkészítésen mentek át a kereskedelmi egységek (Zdroj, jednota) dolgozói is. A leghatékonyabb munkát a nagyvállalatok és az ipari szakiskolák étkezdéinek . vezetői és dolgozói végzik, akik az orvosi, kulturális és politikai felvilágosítás szerveivel karöltve nemcsak előadásokat, hanem filmeket, kiállításokat, ankétokat és más érdekes akciókat biztosítottak a hét keretén belül. A járásban Igen sok dolgozó más vidékről származik, sok százan hazajárnak családjukhoz Szlovákia különböző járásaiba. így a bányászok nagyon jól tudják, milyen a helyzet más kerületekben, más járásokban. Maguk a bányászok figyelmeztették azután az itteni kereskedelmi szerveket, hogy míg a prievidzai járásban hoszszabb ideig nem láttak tojást, a szomszédos topolčanyi járásban és általában a nyugat-szlovákiai kerületben a tojásellátás nem okozott különleges problémát, különösen a tojás árának szabályozása után. Értől azok a vezetők, funkcionáriusok is meggyőződhettek szolgálati utaik alkalmával. Ez arra késztette a járási nemzeti bizottságot, hogy az Ésszerű táplálkozás hetének előkészítésével kapcsolatban meghívja az élelmiszerellátó vállalatok igazgatóit és képviselőit s megtárgyalja velük a közellátási helyzetet s az élelmiszerszükséglet kielégítésének lehetőségeit. Az itteni kereskedelmi egységeket, vendéglátóipari üzemeket, vállalati, kórházi, fürdői, iskolai étkezdéket ellátó vállalatok központja több esetben más járásokban, sőt más kerületekben van s ezért a bányászok és a járás többi dolgozóinak ellátása, legalábbis, a nyugat- és közép-szlövákiai kerület illetékes szerveit kell, hogy érintse. Nehézségek merülnek fel a zöldségellátásban is. A kerületi nemzeti bizottság é^a JNB megállapodtak abban, liogy a bányászjárás zöldségellátását a Nové Zámky-i járás biztosítja. Ennek ellenére a prievidzai járást 5—

B különféle vidéken fekvő járások zöldségellátására kapcsolták. Kapunk zöldséget a Rima partjáról, a Vágmenti, a felső szlovákiai járásokból és a szállítók felelősségtudatától, megértésétől függ, honnan mennyi és milyen fajta zöldség érkezik. A minőség kérdése már más lapra tartozik, egyelőre arról van szó, hogy a bányavidéknek sok zöldségre van szüksége, mégpedig az év minden szakában. S az ésszerű táplálkozás hetében az a helyzet, hogy a paprikához, a paradicsomhoz és a burgonyához is csak sorban állással lehet hozzájutni s a legközönségesebb, de egyben legfontosabb zöldségcikkek, pl. hagyma és kaposzta nem kerülnek a dolgozók asztalára. A zöldségellátó vállalat igazgatója konkrét példán mutat'a be, hogy a földművesszövetkezet, amellyel szerződésben állt, megszegte igéretét, s két vagon káposzta helyett teherautónyit szállított, hogy később esetleg nagyobb árat érjen el. Az a gyanú áll fenn, hogy a káposztához hasonlóan baj lesz a hagymával is. Az ésszerű táplálkozás hetének előkészületei azt is feltárták, hogy a szállítóknál rendelkezésre álló áru sem úgy kerül a járásba* ahogy azt előirányozták az irányító szervek a megrendelőkkel és az ellátó vállalattal egyetértésben. Kapnak pl. a dolgozók elegendő húsárut, de nem megfelelő összetételben. Bürokratizmus nyilvánult meg például abban is, hogy miután nem fogyott el azonnal az egész magyar szalámi-szállítmány, más helyre szállították, noha tartós készítményről van szó, amit a járásban is lehet tárolni. Egyébként a csabai (gyulai) kolbász és a román szalámi is elfogyott, amiből több is elkelt volna. A bányászfeleségek nézete az, hogy magyar szalámit kisebb rudakban kellene beszerezni, mert így azonnal elfogyna, ám nem ez a lényeg. Általános véleménye a prievidzai járásban élő dolgozóknak, s ebben a JNB dolgozója is osztozik, hogy a közellátás területén azóta vannak bizonyos felesleges fogyatékosságok, amióta a járást a közép-szlovákiai kerülethez csatolták. A Banská Bystrica-i kerület vezető dolgozói gyakrabban és mélyrehatóbban foglalkozhatnának ily jelentős járás kérdésével, villámlátogatások helyett több napot tölthetnének itt, hogy alaposabban megismerkedhessenek a különféle problémákkal. A szóban forgó problémák kapcsán igen fontos javaslat merült fel: rendezzék a jövőben az ésszerű táplálkozás kampányalt egy hónapon, ne csak egy héten keresztül s általánosítsák. hogy az ilyen akciókat vatamenynyi érdekelt szerv és vállalat bevonásával Idejekorán, a hibákat eleve kiküszöbölve készítsék elő mindenütt Dr. Szántr György Ül SZÖ 4 * W

8

2- október 1B.