Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-02 / 272. szám, kedd

Szemelvények a Rudé právo hasábjain folyó vitáról T 9 • —— ­Összpontosítsuk minden erőnket a kitűzött cél elérésére NEM LEHET MINDENT PÉNZRE VÁLTANI • KINEK ÉRDEKE AZ ÜZEMI MUNKAISKOLA • A ZÖLD­SÉGTERMELÉSNEK IS LEGYENEK MESTEREI • 1300000 TELEVIZOR-TULAJDONOS - ÉS A MŰSOR • GÉPSZERKESZTÉS - ANYAGMEGTAKARITÁSSAL Pártunk Központi Bizottságának sajtószerve, a Rudé právo már húsz nagy formátumú oldalon közölt hozzászólásokat a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló dokumentum­hoz. A hozzászólások, észrevételek és javaslatok közös nevezője: a tenniakarás. Ma többet tenni, mint tegnap — holnap többet, mint ma, hogy nagyszerű távlataink valóra váljanak. Gondolatok a mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről Josef Trousil, a Szocialista Munka Hőse, a hlušovicei EFSZ fejőgulyása mezőgazdaságunk jelenéről és jövő­jéről vet fel gondolatokat. Rámu­tat az agrotechnika terén rejlő nagy tartalékokra s példákat sorol fel ar­ra, hogy a szövetkezetesek érdeklődé­se gyakran nem a közös, hanem a háztáji gazdálkodás felé irányul. A to­vábbiakban behatóan foglalkozik az embereknek a munkához való viszo­nyával. Többek között ezeket írja: „Az emberek néha azt mondják ne­kem, hogy tapasztalataim átadásáért nem kapok semmit — s itt a pénzre gondolnak. Igaz. hogy ez irányú fára­dozásaimat nem fizetik, dehát min­dent mégsem lehet megfizetni, pénzre váltani!... Vannak emberek, akik csak önmagukra gondolnak, munkáju­kat felületesen végzik s az eredmény nem érdekli őket. A társadalomtól ál­landóan követelnek valamit, de a tár­sadalom szükségleteivel szemben kö­zömbösek ... Az ilyen elferdült vi­szony előtt nem hunyhatunk szemet. Például egyes szövetkezeti tagok ott­honukat korszerűen berendezik, für­dőszobát csináltatnak, televíziót és autót vesznek. Ez ellen éppen nem lehet kifogás — ám Itt is van egy bökkenő: — Ha már mindene meg­van, amit akart, elveszti érdeklődé­sét a közös munka Iránt. Ezért meg kell javítani a nevelőmunkát, s olyan közvéleményt kell kialakítani, hogy mindenki tudatosítsa felelősségét az ország ellátásáért A cikkíró továbbá hangsúlyozza a -szakképzettség növe­lésének, az elmélet és gyakorlat szo­rosabb kapcsolatónak szükségessé­gét, és a fiatalok megnyerésének je­lentőségét a mezőgazdaságba. Gyarapítsuk a dolgozók közgazdasági ismeretét Zdenök Kratochvíl, a pelhffmovi Agrostr-oj előadója rámutat a dolgo­zók közgazdaságtani ismeretei gyara­pításának szükségességére. Számos példával bizonyítja, hogy a dolgozók nem mindenkor vannak tisztában fon­tos közgazdaságtani kifejezésekkel. Ilyen kifejezés például a munka­termelékenység növelése. A munkatermelékenység növelése a népgazdaság fejlesztésének — így az életszínvonal emelésének is — alap­vető kérdése. E kérdés meg nem ér­tésének až a következménye, hogy esetenként, amikor a dolgozók felaján lásokat tesznek a munkatermelékeny­ség növelésére — úgy vélik, hogy nagyobb testi erőkifejtésre vállaltak kötelezettséget. Ez pedig helytelen nézet, mert végeredményben a műsza­ki fejlesztés kerékkötője. A pártpro­paganda feladata, hogy az'ilyen kér­déseket helyesen magyarázza. A továbbképzés az üzem érdekeit szolgálja Karel Stanék, a hrádeki Bílá Cer­kev Vasmű igazgatója arról ír, hogy a dolgozók szakképzettségének növe­lése nélkül nem tudnánk teljesíteni az egyre komolyabb feladatokat. Az üzemekben nem szabad lebecsülni az üzemi munkaiskolát, mert ez nagyban elősegíti a dolgozók szakképzettségé­nek növelését az üzem szükségletei­nek megfelelően. Üzemükben ennek a kérdésnek nagy figyelmet szentel­nek. Az elmúlt iskolaévben az üzemi munkaiskolában 1826 munkás, 408 műszaki és 161 adminisztratív dolgo­zó gyarapította tudását. Növekedik a felsőbb iskolákra jelentkezők száma is. Az idén már 209 dolgozó látogatja a felsőbb ipariskolát. Karel Stanék véleménye szerint új­ból át kellene gondolni az üzemi és vállalati iskolákon a tanulás megszer­vezését. Az üzemi munkaiskolák kül­detését felsősorban abban látja, hogy ezek rövid tanfolyamok keretében foglalkozzanak az új munkamódsze­rek és technológiai eljárások beveze­tésével s gondoskodnának a dolgozók képesítésének kiegészítéséről — be­osztásuknak megfelelően. A mezőgazdaság szakosításáról Jfin Eackovíe, a Períni Egységes Földművesszövetkezet elnöke vitacik­kében szóvá teszi, hogy bár a ko#icei járásban már sokat beszéltek a me­zőgazdasági termelés összpontosításá­ról és szakosításáról — mégsem mondható, hogy bátor lépéseket ten­nének ezen a téren. A szövetkezetek­ben és állami gazdaságokban még mindig felaprózzák a vetésterületet, így van ez nálunk is. Például 15 hek­táron 18 zöldségfélét termelnek. Vé­leménye szerint helyesebb lenne, ha egy-egy szövetkezet, vtagy állami gaz­daság legtöbb 3—5 zöldségfélét ter­mesztene. Ez lehetővé tenné, hogy a zöldségtermesztésben dolgozók a ma­gas terméshozamok mestereivé vál­nának. . Ez a felaprózás vonatkozik az Ipari növények: a mák, len stb. termesztésére is. Hasonló a helyzet a felvásárlás terén. A períni szövet­kezetben például nincsenek kedvező feltételek a rozstermeléshez — ennek ellenére a járás nagy eladási tervet szab meg a szövetkezetnek. Ugyanak­kor vannak szövetkezetek, ahol job­ban megterem a rozs —, de a terv szerint több búzát kell termelniük. A szakosítás meggyorsítása érdeké­ben szükséges, hogy a járási és kerü­leti nemzeti bizottság illetékes szak­bizottságai operatívabban és minél előbb foglalkozzanak e kérdésekkel. A televízió küldetése Adolf Hradecký, a Csehszlovák Te­levízió tgazgatója terjedelmes cikkben foglalkozik a televízió feladataival. A televízió alapvető feladata — álla­pítja meg a cikkíró —, hogy mint egész közeledjék népünk mindennapi életéhez, s ezt a rendelkezésére ál­ló eszközökkel és formákkal teljes egészében ábrázolja. Ez azt jelenti, hogy a program tevékenysége t három alapvető Iranyba kell terelni. Ezt kö­vetően rátér a teendők elemzésére. Első fő feladatként említi a termelő­erők további fejlődésének támogatá­sát. Ezen a téren már történtek in­tézkedések — a televízió október 1­től új műsorszámokat tűzött program­ra (például matematika, fizika és an­gol nyelvtanfolyamot, stb.) Második fő feladatként említi a szocialista kulturális forradalom betetőzésének támogatását. Harmadik feladatként hangsúlyozza: a televíziónak nagy­mértékben hozzá kell járulnia a szo­cialista társadalmi viszonyok fejlesz­téséhez. Itt elsősorban a kommunista erkölcs alapvető kérdéseinek feldol­gozásáról van szó. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban a televízió-készülékek tulaj­donosainak száma elérte az egymillió háromszázezret. Ez azt jelenti, hogy az «egyes műsprszámokat 3—4 millió ember nézi. Ez arra kötelezi a televí­zió dolgozóit, hogy kiküszöböljék a hibákat s munkájukat lényegesen ja­vítsák meg — szögezi le a cikkíró. Kihasználatlan munkaerők Josef Topol, a litomeŕicei INVA­szövetkezetből arról ír, hogy szocia­lista társadalmunk fejlődéséhez na­gyobb mértékben hozzájárulhatnának a rokkantak szövetkezetei is. Abból indul ki, hogy országos viszonylatban kevés a munkaerő. Ugyanakkor van­nak utasítások, hogy a nemzeti vál­lalatok. kommunális üzemek, stb. ad­janak újabb és újabb termelési prog­ramot a rokkantak szövetkezeteinek. Ezt az utasítást azonban a gyakorlat­ban nem tartják be teljesen. Számos üzemben egészséges, erős emberek végeznek olyan munkát, amelyet a csökkent munkaképességűek és rok­kantak végezhetnének. Ha ezeket a gyártmányokat a rokkantak szövetke­zetei készítenék — az egészséges dolgozókat fontosabb munkaszaka­szokra oszthatnák be. (iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiMiiiiiiiiiuiHiiiiiiiiiiii A haladás mozgató ereje A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE A filmszínházak e heti műsorára tűzött új film Michelangelo Antoninni olasz rendező egyéni stílusú drámája, a SIKOLY. Kár hogy a BÉKÉT AZ ÉRKEZŐNEK című, nemzetközi díjnyertes szovjet film még nem szerepei a bemutató műsorán, hanem időnkint a reprizmozikban játsszák. SIKOLY Michelangelo Antonioni, az egyéni utakon járó, a középkorú nemzedék ­I hez tartozó olasz rendező a Pó-völgyi parasztok életét örökíti meg. Filmjé­| nek hőse Aldo cukorgyári munKás > meghasonlotten otthagyja a feleségét ! és gyermekeit és nekivág a világnak. I Hajdani menyasszonyánál sem talál | nyugvást. Valami űzi, hajtja őt, végül [magára marad a nagy semmi örökös i hajhászásában, hogy • azután leron­jgyolódva, éhesen, ziláltan hazatérjen i és felesége sikolyától kísérve leszé­j dűljön a cukorgyár tornyáról. Ez a váza Antonioni drámájának. ő, a kispolgárság, a városi burzsoá­zia életvilágának nagy ismerője, és kitűnő ábrázolója, most a falusi kis­embert teszi meg filmhősnek. Avatot­tén, mély lélekábrázolással rajzolja meg a földönfutó Aldo lelkiállapotát, s nála a lényeg nem is a cselekmé­nyen van, hanem bizonyos helyzetek pszichológiai beállításában. Aldot, a cukorgyári munkást az amerikai Sten Cochran alakltja, fele­ségét, Irmát Alida Valii, egykori menyasszonyát pedig a Fő utcából és a Marthyból ismert Betsy Blalr játsz­sza. Mindhárom alakítás színvonalas. BÉKÉT AZ ÉRKEZŐNEK Ügy érezzük, valahogy elsikkadt ez la film a mozik műsorában. Pedig i nem kerülheti el a figyelmet, mert J az emberhez szól, az örök humánum i nevében köszönti a tegnap, ma és ' holnap érkezett és érkező újszülötte­ket : Békét a világnak. Alekszandr Alov és Vlagyimir Na­i umov tehetséges fiatal szovjet ren­| dezők a második világháború utolsó i évébe mentek vissza humánumot ke­tresni. A nagy világégés után a sokat | próbált szovjet harcosok lelkületében találták meg azt az örök emberi jó­tulajdonságot, melyet az örökös csa­tazaj embertelenítő hatása sem tudott kiölni belőlük. Négy központi alak domborodik ki [a filmben. Négy ember, mind más­| más természet, viselkedése mutatja 1 \ Békét az érkezőnek című film meg a filmben, hogyan ismerik fel az élet szépségét, hogyan történik vál­tozás lelkületükben. Ivlev, Jamscsikov, Rukavicin, Bar­bara. Az utóbbi német asszony, aki rettenetesen fél a szovjet katonáktól, s akit vajúdó állapotban ez a három katona szállít be a legközelebbi kór­házba. Az ábrándozó, romantikus hajlamú kiskatona, Ivlev hadnagy, az újsütetű tiszt vállpántját még be sem lephette a csataterek pora. Harcra vágyik ő, most meg egy gyenge asz­szonyt gyámolíthat, de csakhamar rá­jön, hogy mindenütt van alkalom hős­tettekre. Jamscsikov, a hozzátartozóit elvesztő, magára maradt, rokkant ka­tona, aki bosszúért liheg, minden né­metet „kinyírna", amikor a kórházba vezető úton maroknyi fasiszta ellen­álló esztelenül tüzet nyit a teherau­tójukra, a cselekvés pillanatában szemrebbenés nélkül elfoglalja az éle­tét áldozó Rukavicin sofőr helyét. Ekkor tanulja meg Barbara becsülni az embereket, más szemmel nézni a győztes szovjet katonákat. Több remek epizódja van a film­nek, például a felszabadító szovjet katonák és a koncentrációs táborok foglyainak találko­zása. Az amerikai katonai sofőr se­gítsége a megtá­madott szovjet te­herautó utasainak. Megható és erős hatású epizód az a Jelenet, amikor Jamscsikov, a mo­gorva, „németgyü­'ölő" katona, aki­nek egész család­ját kiirtották a fa­siszták, a nadrág­szíjjá! oldja le és porolja el a kato­naruhába bújtatott merénylő suhan­cot, aki könnyen kiolthatta volna életét, s aki várja, hogy a falhoz állítsák. A filmet méltán tüntették ki a ta­valyi velencei nemzetközi filmfeszti­válon. Figyelemre méltó alakítást nyújtott a három szovjet harcos sze­repében Viktor Avgyuska (Jamscsikov), Alekszandr Gyemjanyenko (Ivlev) és Sztanyiszlav Hitrov (Rukavicin). Ljudmila Saporenko nem elég kifeje­zően alakította Barbarát. L. L. • • wm három szereplője. Milan Harach, a dubnicai gépgyár konkrét példáján mutat rá a műszaki fejlesztés jelentőségére. Dubnicán éveken keresztül nem teljesítették a munkaigényesség csökkentésének ter­vét. A kommunisták keresték a kive­zető utat s számos javaslatot tettek a kérdés megoldására. Az erőfeszí­tések nem voltak hiábavalók Az idén például nehéz probléma elé állította az üzemet az anyagszükséglet bizto­sítása. A kérdés megoldása érdeké­ben az üzemben mozgalom indult a fémmel való takarékoskodásra. E mozgalom középpontjában a gép­szerkesztők állnak. Magukévá tették JÍ a gépek súlyának 20 százalékos csök­kentését, s amint az eredmények mu­tatják, valóban megvannak rá a le­hetőségek. Jankech gépszerkesztő például egy új gépsort tervezett, melynek eredeti súlyát 21 ezer kg-ról 11 ezer kg-ra csökkentette. A kezde­ményezés eredményeként az első fél­évben 350 tonna anyagot takarított meg az üzem ! JuliusMader: SZÜRKE KEZ Nyugat felől viharfelhők tornyosulnak, s ezekből atomeső fakadhat. Rajtunk, mindnyájunkon múlik az atomhullás megakadályozása... Erre figyelmeztet Julius Mader német író nemrég csehre fordított müve, a Szürke kéz (Šedá ruka). Megjelent a Politikát Könyvkiadó gondozá­sában Prágában. ről, kommunista és fajgyűlölő jelle­géről és a népi demokratikus orszá­gokból odakerülő disszidens-söpredék aknamunkájáról. Ma, az imperializmus tehetetlen dü­hének fokozódása és a fasizmus ural­mának újabb szárnypróbálgatása ide­jén, minden békevédő kötelessége megfékezni a „Szürke kezet", a Geh­lenek vértől csöpögő kezét! KE. A humennéi járásban a Kamenica nad\ Cirochou-i EFSZ tagjai példásan teljesítik a kongresszusi kötelezettségvállalásokat. A szövetkezet már szep­tember közepén teljesítette egész évi tojáseiadási tervét. Az év végéig még 50 000 tojást adnak el terven feliil közeilátásunknak. Ez a példás ered­mény nem utolsósorban Mária Cabáková (a képen) lelkiismeretes munká­jának köszönhető, ugyanis ö a szövetkezet baromfitelepének vezetője. (A. Mičák — CTK — felvétele) TÖBB MINT 150 új hallgatója van Lučenecen az esti középfokú iparis­kola I- évfolyamának. A jelentkezők ; túlnyomó többsége a Lučenec kör­nyéki falukból jár be. Az építészet­ben, gépészetben, elektrotechnikában és a faiparban akarják tudásukat fej­leszteni. Ebben az évben több mint 600 dolgozó látogatja majd Lučene­cen az esti ipariskola egyes évfolya­mait. (n. 1.) Julius Mader felvonultatja Hitler „ezeréves birodalmát" a lengyel „vil­lámháborútól" koraszülött elhalálo­zásán keresztül a holtat feltámasz­tani akaró utódig, az Adenauer-lan­dig. Feltárja az olvasó előtt a nyugat­németországi militarista és revansista politika boszorkánykonyhájának mű­helytitkait. Olyan — eddig ismeret­len — cselszövések hálózatáról rántja le a leplet, amelynek szálai Ameriká­ba vezetnek. A hajmeresztő gazságok hitelességét a szerző eredeti felvéte­lekkel és minden kétséget kizáró, hiteles okmányok másolataival tá­masztja alá. Mader történelmi hűséggel írja le Reinhard Gehlen talpnyaló náci ge­nerális pályafutását Hitler fasiszta szóldateszkájában. Leleplezi a Gehlen­nel egyívású prominens nácik hátor­szági „hőstetteit" és piszkos üzel­meit is. Elmondja a háborús Gehlen­nek a fasizmus leverése utáni második „inkarnációját", kíméletlen kö­nyöklését a bonni revans-sakálok tü­lekedésében, majd kinevezését a nyu­gat-németországi „Szövetségi hírszer­ző-szolgálat" élére Pullach bei Mün­chen székhellyel. Elsőnek mutat rá a szerző a világbékét veszélyeztető hír­szerző-szolgálat aljas üzérkedéseire, elvetemült ügynökeinek gátlást nem Ismerő gaztetteire. Mader műve rész­letesen tájékoztatja az olvasóközön­séget az Amerika-pénzelte kémköz­pont messze elágazó összeköttetései­KULTURÁLIS HÍREK • Lihodzievszkij szovjet irodalom­tudós monográfiát ír Anatole Fran­céról. • Oblegorkban új leveleket talál­tak, melyeket Sienkiewicz, a lengyel Irodalom klasszikusa írt fiának. Ezek a levelek új adatokat tartalmaznak svájci tartózkodásáról és Jótékonysá­gi tevékenységéről. • Véra Panovova szovjet írónő Fiú és lány címmel forgatókönyvel írt két 17 éves fiatal történetéről. • A Bagdad környéki ásatásoknál agyagtáblákat találtak, melyek a ba­biloni civilizáció első Időszakából szár­maznak. Az agyagtáblába Pythago­ras tétele van vésve. Mivel ezek az agyagtáblák Pythagoras születése előtt másfél évezreddel készültek nyilvánvaló, hogy Pythagoras tétele tulajdonképpen nem is Pythagorasé. 1982. október 2. * ÜJ SZÓ 5

Next

/
Thumbnails
Contents