Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-13 / 283. szám, szombat

:-: Tettek követik az alkotó vitát x A Beňo Štefan vezette kőművesek csoportja. A dokumentum nyomában A síkságra boruló kékségbe bele nyúlnak a tartályok, ki^Änyek és ha­talmas acéllzmú darí™ A fűágyak zöld rombuszai között megrakott te­herautók száguldanak. A Slovnaft far­kastoroki üzemében minden lendül, mozdul, formál és formálódik. A Hydrostav n. v. dolgozói nem na­gyon nézegetik az órát. Hogy miért? Szerintük az időt nem percekkel mé­rik, hanem tettekkel. Ezt állították pár héttel ezelőtt, amikor a doku­mentum anyagáról vitatkoztak. Most már a tetteken a sor. Befto Štefan kőművesei, Mikácsi Mihály és Svora János fürge kezű ácsai és a hí­res Kovács-csoport tagjai nem -is tét­lenkednek. Hasonlóképpen nem ül Drlák János bácsi, az 57 esztendős betonozó, akinek az építészeti mi­niszter kitüntetése csillog a szíve fölött. HYDROSTAV — VLClE HRDLO: ez csak cégjelzés, a bélyegző betűi, a levélpapír fejrésze. És milyen sok emberi igyekezetet, lelkesedést, min­den akadályt leküzdő munkát jelent azoknak akik a kimutatások, statisz­tikai jelentések mögött megkeresik az embert. A cégjelzésből nem látni, hogy az egész üzem versenyben áll a XII. | pártkongresszus üzeme elmért, hogy az évi tervet 1962. december 27-ig teljesítik, hogy igyekezetük, szorgal­muk több mint kétmillió korona ér­téktöbbletet jelent a társadalomnak. — Ahhoz, hogy kapjunk, adnunk is kell 1 — így foglalta össze Befto Šte­fan kőműves, az üzem egyik legjobb dolgozója igyekezetük okát. Először jártam a farkastoroki hyd­rostavosok között s ott, az egyszerű emberek keresetlen szavaiból tudtam meg, hogy a dokumentum megtárgya­lása óta is sokat javult a helyzet. Míg korábban egyik munkahelyről a má­sikra dobálták őket, most a gazda-: sági, műszaki és szervezési kérdése-: ket a lehető legcélszerűbben igye-: keznek megoldani. Ügy, ahogy a do­kumentum felhívta a figyelmüket. A Hydrostav farkastoroki dolgozől bizonyítják, hogy ismét a párt sietett segítségükre, mert a javaslatok meg­valósítása biztosítja a reális munkát, a nagyobb jövedelmet, az országépí­tés ütemének meggyorsülását. A kort és a jövőt formáló vita új tettekre mozgósította a Hydrostav farkastoroki dolgozóit, mert érzik, hogy a dokumentum nem írott sza­vak ólomba szorított halmaza, hanem — az élet. P. Gy. Hogyan dolgozik a modrai HNB mellett működő iskola- és kulturális ügyi bizottság kek szüleivel rendszeresen elbeszél­getnek. A bizottság tavaly többek között foglalkozott a 9 éves Katka Kleber­cová esetével, akit apja otthon min­dig a fején ütötte 'meg, úgyhogy a gyermek rohamokat kapott s gyak­ran elájult az iskolában. A kislány félt apjától, s gyakran elszökött ha­zulról nagyanyjához. A bizottság be­idézte a kis Kata szüleit s'lelkükre beszélt. A szülők javulást ígértek, s az iskola igazgatójának szavai sze­rint, aki Katka szüleit többször meg­látogatta, ez be is következett. A bizottságnak most gondot okoz a műkedvelő színjátszó kör, amely valaha Modrán kiválóan működött. Ilyen kört akartak alapítani a nép­művelési otthon mellett, s felhívták az Iskolák igazgatóit (Modrán 8 isko­la van), hogy e kérdést vitassák meg tantestületeikben. Az idén megnyílt a népi művészeti iskola is, Illetve egyelőre annak csak egyik része. Az Iskolának mintegy 230 tanulója van, akik zongorán, he­gedűn, harmonikán és fúvós hangsze­reken tanulnak játszani. Ha felépül az új postaépület, meg­oldódik a népi művészeti iskola kér­dése ls — mondta nekünk Elena Ko­zárová. > Hogyan? Egyszerűen. A posta egy­emeletes épület építését tervezi s a HNB megállapodott a postaigazgató­sággal, hogy erre az épületre még egv emeletet építtet s Ide költözik a HNB. A HNB jelenlegi épületében pedig a művészeti iskolán kívül L. Stúr mú­zeumot létesítenek. E múzeumban a 804 éves Modra történetét bemutató anyagokon kívül kiállítják a városká­ban nemrégen megalakult honisme­reti kör anyagjait is. Ez a kör ugyan­is a Ľudovít Štúrra vonatkozó anya­gokat, a nagy író kéziratait stb. gyűjti. A második félévre szóló munka­terv valóban gazdag. Szó van benne az iskolákban végzendő ellenőrzésről, a helyi EFSZ-ben folyó kulturális munka megjavításáról. Főként pedig mindazokra a feladatokra vonatko­zik, amelyekről szó van a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló dokumentumban. — Ez a mi elsőrendű s fő felada­tunk — mondotta Elena Kozárová, a modrai HNB mellett működő kul­turális és Iskolaügyi bizottság veze­tője. — Gondoskodni akarunk a nép­gazdaság, az iskola és a kultúra fej­lesztése szempontjából fontos fel­adatok teljesítéséről. Két évvel ezelőtt ezért teljes' fe­lelősséget vállaltak, becsületbeli fel­adatuk tehát, hogy azt hiánytalanul teljesítsék. VIERA VAVROVÄ Šalát nemcsak ez épülő nitrogéngyár teszi ismertté, hanem a kisváros korszerű lakásépítése is. A képen a városka egyik épülő negyede. (Plesnivý L. felv.) Ii „A bizottságok munkája a nemze­ti bizottság fő feladatainak meg­oldására irányuljon és kifejezet­tebben a szervező és nevelőmun­; kára kell a figyelmet fordítani." (A „Szocialista társadalmunk to­vábbi fejlődésének távlatairól" cí­mű dokumentumból.) Nemhiába mondják, hogy a mod­rai asszonyok a járdán akár tésztát gyúrhatnának, olyan nagy a tiszta­ság... Valami igazság lesz ebben, habár látogatásunk idején a közmon­dásos modrai tisztasághoz talán a kö­rülmény ls hozzájárult, hogy éppen szüretre készülődtek. Elena Kozárovát, a modrai HNB iskola- és kulturális ügyi bizottság vezetőjét a HNB épületében találtuk meg. Beszélgetni kezdtünk a bizott­ság munkaterveiről, amelyeket fél évre készít el a HNB tanácsa munka­tervének alapján. A bizottság termé­szetesen együttműködik a tömegszer­vezetekkel. Hogy ez az együttműködés beválik, arról például az a tény is tanúsko­dik, hogy tavaly, amikor a napközi otthonban bizonyos fogyatékosságok merültek fel, amelyekről a modrai HNB iskola- és kulturális ügyi bizott­sága mit sem tudott, az esetet a nő­bizottságban vetették fel. A nőbizott­ságból ezt az ügyet a bizottság elé terjesztették, amely azután megfele­lő intézkedéseket foganatosított a fo­gyatékosságok megszüntetésére. A bizottság még a tanév kezdete előtti utolsó ülésén foglalkozott az új tanév előkészületeivel, az iskolák rendbehozásával stb. Ahol szükség volt rá, megsürgették a festőket, a szereplőket és a karbantartási mun­kálatok dolgozóit, hogy idejében el­készüljön minden. Ezenkívül a Bratislava-vidék JNB-a iskolai és kulturális bizottságával karöltve gondoskodtak arról, hogy az iskolában ne keljen bevezetni a há­romműszakos tanítást, ezt úgy érték el, hogy a Veľká Trne-1 tanulókat Pezinokba helyezték át, aminek a gyermekek ls örültek, mert így köze­lebb járhatnak iskolába. A bizottság segítséget nyújtott a pedagógiai Iskolának is, ahol mint­egy 400-ra emelkedett a tanulók szá­ma, mégpedig azzal, hogy átmeneti­leg (ez év novemberéig) két tan­termet bocsátottak rendelkezésére az általános középiskolában, egy tan­termet pedig a művelődési otthon­ban, míg fel nem szabadulnak a teo­lógiai fakultás helyiségei, amelyet még az idén Bratislavába helyeznek át. Az iskolák helyzetét a jövőben úgy oldják meg, hogy már a következő évben megkezdik egy 24 tantermes, korszerű paneliskola építését, amely­ben lesz tornaterem, napközi otthon és játékpálya is. — A fiataloknak mozgásra van szükségük — mondja Elena Kozáro­vá, — ez hozzátartozik ^íelyes neve­lésükhöz, amint erre a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló dokumentum ls rá­mutat. És mi arra törekszünk, hogy a dokumentum javaslatalt a~gyakor­lati élethen megvalósítsuk ... Az iskola építését az 1964—65-ös tanév kezdetéig be akarják fejezni. A bizottság másként is gondoskodik az iskolásokról. Az igazolatlanul tá­volmaradó vagy iskolakerülő gyerme­Hivatásuk tudatában „Előzetes számítások szerint... 1980-ban ... a mezőgazdaság igénye majdnem ötször több főiskolai és hatszor több középiskolai végzettségű szakembert tesz ki." „Az iskolai oktatással, a szakismeretek elmélyítésével szemben támasztott nagyfokú kö­vetelmények további növekvő igényeket támasztanak a fiatal nemzedék kommunista neve­lésével szemben is". . (A „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól" c. vitaanyagból). Tj 1 zt a két mondatot ragadtuk ki a vlta­-*­J anyagból, egyrészt, mert összevontan, tömören fejezik iki a mezőgazdasági Iskolák feladatát, másrészt pedig, mert teljes egészé­ben tükrözik a Safárikovói Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskola kommunista tanítóinak (akikről az alábbiakban lesz szó) gyakorlati tevékenységét. Ez a gyakorlati munka nálunk, mint az ország számtalan munkahelyén, két­irányú : a mindennapi feladatok teljesítése és a holnap Igényeit kielégítő feltételek előkészí­tése, biztosítása. Egyik sem alsóbbrendű. A mezőgazdasági technikumokra vár az a feladat, hogy 1980-ig a jelenlegi középiskolai végzett­ségű szakemberek hatszorosát képezzék ki. Az iskola kommunista tanítóinak beszélgeté­sünk során elejtett szavaiból ennek tudatára ébredése volt érezhető. Az új iskolaév eddigi tapasztalatai a tan­testületnek máris komoly tanulságokkal szol­gálnak, A nagyfokú gépesítés révén a me­zőgazdaság maholnap ipari jelleget ölt, ki­küszöböljük a kétkezi munkát A falu kul­turális élete is nagyot lendült előre a fejlő­dés útján. A falu életében bekövetkezett és a közeljövőben még bekövetkező forradalmi változások • azonban még nem mentek át tel­jesen a köztudatba. Néhol, de különösen ezen a vidéken, a szülők még idegenkednek attól, hogy gyermekeiket a mezőgazdaságba enged­jék dolgozni, vagy mezőgazdasági iskolára küldjék tanulni A földművelést még mindig másodrendűnek tartják. Előfordult, hogy Is­kolás gyermekeiknek a rossz előmenetel bün­tetéseként emlegetik a földművelő munkát így: „Ha nem tanulsz, a szövetkezetbe mész dolgozni 1" Az Ilyen, általában alaptalan „elriasztás" eredményezhette, hogy a safárikovói techni­kumban például az állattenyésztési és növény­termesztési szakra felvett 40 diák közül tan­évnyitáskor 14 nem jelent meg. Akadt olyan ls, aki bár eljött, hamarosan — a legtöbbször ismeretlen okból — kereket oldott, (pl. Varga Tibor a rimaszombati alapfokú iskolából). A kilencéves iskolákból kükerüt diákoknak ilyen ingadozása a pályaválasztás kérdésében nem­csak a negatív szülői hatást tükrözi, hanem rossz fényt vet közvetlenül az alapfokú isko­lákra is. Amikor arról van szó, hogy mezőgazdasá­gunk számára évente negyvenezer fiatalt kell megnyernünk, az ilyen jelenségekkel nem le­hetünk elégedettek. A technikum pedagógusai keresik és részben már meg is találták a? el­távolítás módját. Életrevaló gondolat az, hogy az 1 skolában kultúresoportot alakítsanak, mely nemcsak a kultúra szövétnekét hordaná a környező fal­vakba, hanem megnyerő eszközökkel jó hírne­vet szerezne az iskolának ls. A középiskola pedagógusai személyesen is ellátogatnak majd az alapfokú iskolákba, s tárgyilagos előadások formájában közvetlenül toborozzák a diákokat. Ez nagyon is szükséges. Fontos, hogy a pá­lyaválasztó diákoik előtt tiszta vizet öntsünk a pohárba, mert a hivatásszeretethez vezető úton ez jelenti az első, de legfonosabb lépést. A vitaanyagban szereplő feladatok azonban „belső intézkedéseket" is nélkülözhetetlenné tesznek a technikumban. A nevelés'sel szem­ben támasztott fokozódó Igények törvénysze­rűen megkövetelik a pedagógusok szünte­len önképzését, továbbképzését. Az Iskola tan­testületének szakképesítésében még vannak kifogásolni valók, de Berze István mérnök, igazgató szaval szerint az iskola vezetősége napirenden tartja a továbbképzés kérdését és a fokozódó követelményeik értelmében a ba­jok orvoslására minden tőle telhetőt megtesz. Azok a pedagógusok, akiknek nincs megfe­lelő képesítésük, a főiskolák levelezői tago­zatán folytatják tanulmányailkat. , A tanulók kellő szakképesítése feltétlenül szükségessé teszi, hogy az iskolának célszerű tangazdasága legyen. Bár az intézet majdnem ötéves múltra tekint vissza, a tangazdaság kérdése csak most oldódott meg, de koránt­sem a kívánalmaknak megfelelően. A közel 15 kilométerre fekvő kövecsest határban levő tangazdaság lett a šafárikovói technikumé is. A gyakorlati oktatást ezek szerint csak úgy oldhatják meg, hogy a diákok egyenként egy hetet töltenek majd a gazdaságban. Ennek hátránya azonban az, hogy a gyakorlati mun­kát végző tanulókat nem a pedagógusok el­lenőrzik (bár naplót kell vezetniük), s a hat nap alatt az osztály tovább halad a tananyag­gal, tehát a „gyakorlatozó" diákoknak pótol­niuk kell a mulasztottakat. Persze ez a meg­oldás Is több a semminél, így el kellett fogad­ni, de a község elöljáróinak jobb belátásával a problémát (már jóval korábban)'helyben is meg lehetett volna oldani. Hasonló a helyzet az Iskolai segédeszközök tekintetében ls, melyekből az Intézet csak a minimummal rendelkezik, a politechnikai nevelésre nincs felszerelése. Megnyugtató és dicséretre méltó azonban, hogy e fogyatékosságok ellenére az iskola pe­dagógusai mindent megtesznek, hogy az okta­tás színvonalas legyen. Lelkiismeretes nevelő­munkával, az oktatás korszerű módszereivel, a CSISZ iskolai szervezete tevékenységének gondos megszervezésével és Irányításával akarják pótolni mindazt, ami „objektív" okok­ból hiányzik. Az ideológiai, szak-, irodalmi és esztétikai oktatás érdekkörökben mélyítik el, melyek vezetését, a pártnak az ifjúság fe­lett vállalt védnöksége keretében, pedagógu­sokra, nevelökre fizzák. Lényegében hasonló célt szolgál a polgári nevelés Bevezetése is. Ezek az órák igen al­kalmasak arra, hogy a pedagógusok fontos társadalmi problémákat magyarázzanak meg a diákoknak, és a mindennapi események tör­vényszerűségének ismertetésével kiegészítsék a tanyanyagot. A polgári nevelés óráját a jó pedagógus a gyakorlati élet és az Iskola közelebbre hozására használja fel. Ez külö­nösen napjainkban fontos. Az ifjúság nevelé­sével szemben támasztott fokozott követel­mények nemcsak a tantárgyak egyre jobb elő­adását sürgetik, hanem azt is, hogy a diáko­kat alaposan felkészülve, reális meglátással küldjük a bonyolult és igényes mindennapi életbe. Ezek a prebémák nem új keletűek, de most a párt XII. kongresszusának előkészítése ide­jén ugyancsak elgondolkoztatók. Mezőgazda­ságunk sok jól képzett szakemberre vár. Az oktatás fogyatékosságai azonban érezhetően korlátoznak bennünket a szakiképesítés lehe­tőségeinek kihasználásában. Vitathatatlan, hogy napjainkban sok jól felkészült szakem­ber hagyja el a mezőgazdasági iskolákat, s ez mindenekelőtt a Safárikovói tanítókhoz ha­sonló, hivatásukat szerető, fáradhatatlan pe­dagógusoknak az érdeme Az oktatás köve­telményei, feladatai azonban olyan nagyok, hogy a jelenlegi feltételek nem mindig bizto­sítják maradéktalan valóra váltásukat. Sokkal több segítséget kell nyújtania az Is­kola- és Kulturálisügyek Minisztériumának a Szlovák Nemzeti Tanács iskolaügyi szakosz­tályának, de a KerUleti Nemzeti Bizottságok illetékes szakosztályának is. SZABÓ GÉZA 1962. október 13. * (jj SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents