Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-12 / 282. szám, péntek

filmed Az előző hetihez hasonlóan a mostani bemutatók is meglehetősen szegé­nyesek új s főleg jó filmekben. A bemutató mozik műsorén többek kö­zött a „NAPOLEON" című francia és a ,,FELESÉGEM FÉRJE" című lengyel vígjáték szerepel. Mindkét film a közepes alkotás mércéjével mérhető éppúgy, mint a múlt héten inár bemutatásra került „KIRÁLYI GYERME­KEK című NDK-alkotás. NAPÓLEON Abel Gaece, a francia filmművészet ismert alakja s úttörője történelmi alaikot, a burzsoá hadművészet egyik legjelesebb képviselőjét, Napoleont választotta filmje témájául. A két részes, szélesvásznú francia (ponto­sabban francia-olasz koproduk'ciós) alkotás Napoleon életének egy szaka­szát ábrázolja. Bár neves filmíró és rendező a napoleoni témát másodszor dolgozza fel (először 1926-ban forgat­ta), s jő nevű színészeket szerepeltet, magasabb csúcsokat nem hódít meg alkotásával. A film története az 1801-et követő idő­szakban zajlik, amikor az a franciáknak az angolokkal kötött amiens-i egyezmé­nye nyomán amolyan viszonylagos béke uralja Európát. A fegyvernyugvás azon­ban rövid életű, mivel Anglia veszélyez­tetve érzi Földközi tengeri és afrikai ér­dekeltségét. A nagy leszámolásra Auszt­ria, Poroszország és a cári Oroszország bevonásával készülnek. Napoleon azon­ban tudomást szerez a tervekről, s mi­közben császárrá koronáztatja magát, parancsára csapatai megindulnak Ulm felé. Az osztrák csapatok kudarca ntán Na­póleonnak nyílt útja volt Bécs felé. Köz­ben újra szervezkedik az európai koia­líciő. Napoleon nagy hadserege azonban Morvaország felé vonul. S bár 100 ezer főnyi ellenfélre számítanék — a ma­glik 40 ezrével szemben — Napoleon pa­rancsot ad a támadásra. A hadi szerencse — az osztrák had­vezetőség fejetlensége miatt — neki kedvez. A hadvezérek közül egyedUl a cári seregeket vezénylő Kutuzovnak volt helyes elképzelése, számítását azonban az osztrák főparancsnokság keresztül ház­zá, s így a Slavkov-i győzelem közelebb juttatja Napoleont hatalma csúcsához. A film a nyugati életrajz-filmek felfogása szerint készült. Még csak meg sem kísérli, hogy Napoleon sor­sának mélyebb ábrázolásával hiteles képet nyújtson a korról. Ugyanakkor művészi ábrázolásban sem nyújt rend­kívülit. Különösen az első részben, ahol a fő figyelmet nem Napoleon & jellemzésének, hanem „nőügyeinek" szenteli. A második rész sokkal elfo­gadhatóbb, nemcsak a nagy harci jelenetek, hanem a lelkiség, emberies­ség, bátorság, s más jellembeli tulaj­donságok ábrázolásáért. ' A film szereplői között ott találjuk Rossano Brazzi-t (Lucien Bonaparte), Ciaudia Cardinál-t (Pavlina), Pierre A Feleségem férje című film egyik jelenete Mondy-t (Napoleon), VIttorio De Sica (VII. Pius) és más ismert színészeket­FELESÉGEM FÉRJE A film — J. Juradont vígjátéka alapján — Stanislaw Bareja rendezé­sében készült. Egy zeneszerző vívó­dásait mondja el, melyeiknek fő oko­zója a feleség, Jadwiga- Az ismert atlétanő és a barátai okozta családi konfliktusok képezik a film témá­ját, míg a férj végül ls visszanyeri ,,tekintélyét" s ezzel a házasság ki­látásai is rendeződnek. Az átlagfilmek 'színvonalán mozog a lengyeleknek ez az alkotása. Sem mondanivalóban, sem művészi meg­formálásban és kidolgozásban nem jelent különösebbet.. KIRÁLYI GYERMEKEK • Frank Beyer neve nem ismeretlen a mozilátogatók előtt. Előző filmje, az öt töltényhüvely megtisztelő ran­got kölcsönzött művészi egyéniségé­nek. Mostani filmjében, melyet a Kar­lovy Vari-i fesztiválon éretnmel tün­tettek ki, háborús tématíkát válasz­tott. Bevezetőben azt a vérlázító kor­szakot idézi, amikor az Európa leigá­zására törekvő hitleri gépezet magá­hoz ragadja a hatalmat. Két fiatal életén keresztül mutatja be a film a harmincas évek Német­országát, azokat a megpróbáltatáso­kat, melyeket a becsületes emberek­nek elvükért, emberségükért vállal­niok kellett. A királyi gyerekekről szóló népdal-motívum kíséri végig a filmet. Két egymást szerető fiatal élete vonul el szemünk előtt, akiktől azonban a sors megtagadta, hogy egymásra leljenek. Üldöztetés, kon­centrációs tábor s büntető osztagba vezénylés a sorsa Michaelnak, aki­nek élete csak a szovjet csapatok elő­renyomulásával nyer értelmet. Élete veszélyeztetésével a biztos haláltól menti meg bajtársait, átvezetve őket a felszabadító hadsereghez. Bár a téma meglehetősen ismert, mondanivalójában mégis renkivül idő­szerű. Főleg a fiatalokhoz szól, akik a háborús évek időszakát csak elbe­szélésekből ismerik. IMűvészi megfor­málása, retroszpektív megoldásai iz­galomban tartják a nézőt, annak elle­nére, hogy a né­hol erősen érvé­nyesülő szentimen­tális áthatások csökkentik a film hitelességét. Té­májában azt az elvet érvényesíti, mely a múlt ala­pos ismeretével segíti a jövőt épí­tő nemzedéket. S ez az alaphang csak aláhúzza az időszerűségét. FONOD ZOLTÁN A legkorszerűbb fűtési módszer Érdekességek a bratislavai városi távfűtési hálózatról A napokban közöltük, hogy épül már a bratislavai egész várost felölelő távfűtési rendszer, amelynek első szakaszát már az idei fűtési idényben üzembe helyezik. Az „Egy kályhánál negyedmillió ember meleg­szik" című cikkünkben azt ígértük, hogy visszatérünk e legkorszerűbb fűtési módszer ismertetésére. íme a nagyszabású terv néhány érdpkes mozzanata: • Miért forró vízzel? A távfűtés nem újkeletű dolog. A római korból származó ásatások is kimutatták! hogy egy központból több helyiséget fűtöttek úgy, hogy a fa­lakban kihagyott csatornákban ve­zették a meleg levegőt. Persze ez csak főúri kiváltság volt, az sem általános, Napjainkban a fűtés gazda­ságossága érdekében több módszert alkalmaznak, amelyek különféle el­veken alapulnak, de egy közös neve­zőjük van : a meleget szolgáltató fű­tőanyagot központilag, egy helyről szállítják. Az Egyesült Államokban Igen el­terjedt az olajfűtés. Ez igen csekély beruházást igényel — vékony mű­anyagcsöveket raknak le 30 cm-re, a járda alá, s ezekből bekötővonala­kat építenek az egyes lakásolkba. A központ ezeken a csöveken keresz­tül fűtőanyagot szolgáltat, tehát még nem meleget. Legnagyobb hátránya az, hogy nyílt lángot hoz a lakás­ba. Minden olcsósága mellett nem­zetgazdasági szempontból annyiban hfftrányos, hogy elégeti a nyersola­jat, amelyet sokkal előnyösebben mű­anyag, benzin, stb. formájában le­hetne feldolgozni. Igen elterjedt a gázfűtés. Ez ugyan­csak gazdaságos, de szintén tűzve­szélyes, sőt mérgező hatása is van, ha nem vigyáznak rá. A legeszmónyibbnek a központi fű­tés tűnhet, amely igen elterjedt a városokban. De vegyük a gazdaságos­ságát: ahhoz, hogy a fűtő csak hu­zatot teremtsen a kéményben, sok mázsa fűtőanyagot kell eltüzelnie. Rengeteg tüzelőanyag fogy el csupán a gőz előállítására. Csak ezután kezd melegedni a lakás fűtőteste... A leggazdaságosabb, legegészsége­sebb, legkényelmesebb, legtisztább ezek szerint az olyan fűtés, amely a villanyerőművek elhasznált gőzének melegét hozza a lakásokba forró víz formájában. Ez a távfűtés. % Hogyan működik a távfűtés? A villanytelepen a gőz — miután meghajtotta a turbinákat, villanyára­mot fejlesztett, — a kondenzátorba kerül. Itt vízzé csapódik le, maj^ a külön erre a célra épített hűtőtor­nyokbán lehűl, hogy újra felhasznál­hassák. Még ez is pénzbe kerül. A távfűtés céljaira azonban a villany­erőmű mellé egy hőátváltoztató állo­mást építenek, amely kihasználja a fáradt gőz melegét. A hőátváltoztató állomás vázlatosan így működik: A hideg vízzel telt tartályokba csőve­zetéken bevezetik a gőzt. A felmele­gített csövek a környező víznek ad­ják át melegüket. A tartály vize fel­melegszik. A Bratislava II. erőműben épült állomáson 190 fokra. A nagy hőfokú víz gőzzé változna, s ezért nagy nyomással kényszerítik halmazállapota megtartására. A nyo­más 28 atmoszféra. Nagyteljesítmé­nyű szivattyúk ezt a forró vizet a há­lózatba nyomják (Bratislavában 52 és 60 cm átmérőjű nagynyomású, hő­szigeteléssel ellátott acélcsövekről van szó). Figyelem, ez a 190 fokos víznem jut el a lakásokban. A csap­ból legfejlebb 80 fokos víz folyhat (biztonsági norma). A hálózat az úgynevezett hőtávvezetéket, a fővo­nalat jelenti. Ebből bekötővonalak épülnek — még, nem az egyes há­zakba — hanem az utcai, illetve csoportos hőátvevő állomásokba. (Ezért tárgytalan számos bratisla­vai, olvasó kérése, akik cikkünk meg­jelenése után kérték az Energetikai Műveket, hogy úgy mint a villanyt, vagy vízvezetéket, családi házukba is szereljék be a távfűtést.) Ezek a helyi hőátváltoztató állomások úgy működnek, mint a központi, amit fent leirtunk, azzal a különbséggel, hogy a gőz szerepét most már a 190 fokos víz veszi át. Ez melegíti fel a lágyított vízvezetékvizet a kellő hő­fokra. Csak ez jut a lakások radiáto­raiba. Itt szekundáris körforgásról beszélünk. © Nem olya n b onyolult, mint ahogy tűnne Első pillanatban úgy tűnne, hogy a városi méretekben épülő távfűtési rendszer a különféle hőátváltoztató állomások miatt felette bonyolult probléma leszi Bonyolult lesz az óvá­ros házaiban, és ott, #hoI egyálta­lán nincsen távfűtés (pl. az első köz­társaság idején »épü)t szövetkezeti házakban, vagy az Unitasban, amely külsőre egészen modern, de még köz­ponti fűtése, vagy liftje sincs. Ez egyébként érdekes mozzanat — a tő­kés köztársaságban a központi fű­tést luxusnak minősítették és ezért ha a szövetkezeti ház tervei központi •fűtéssel számoltak, nem adtak rá kölcsönt Bratislavában azonban a lakosság­nak több mint a fele új, korszerű A bratislavai höátvezeték ú/ íípttést módszere: a csövün guruló nyeregkocsi, amelyben kényelmesen dolgozhatnak. házakban lakik. Itt már létezik táv­fűtés. Persze a forró vizet még nem szolgáltatja a központi távvezeték, hanem a,helyi hőforrások. Az 500 la­kásnegyédet pl. a Bratislava I. hő­erőmű fűti. A hőátvevő állomások már működnek. A Budovateľská ut­cán pl. az egész utca számára az egyik ház pincéjében, elhelyezett ál­lomás veszi fel a meleget, az „500 la"kás"-ban egy további állomás (hely­telenül kazánháznak hívják). Ilyen esetekben valóban csak át kell kap­csolni a vezetéket a fővezetékre. A gazdaságosság kérdésével kap­csolatban felvetődött olyan ellenve­tés, miszerint egy negyedmilliós vá­ros távfűtése nem gazdaságos, mert túl nagy a beruházás. Ez az ellenve­tés abban az esetben állná meg a helyét, ha mindent alapjaitól kellene felépíteni, ha a központi fűtőtelep egyes berendezései unikátumok len­nének, csak erre a célra gyártott gé­pekből állnának Bratislava esetében ez nincsen így, mint mondottuk a helyi központok nagyobb részt állnak már, a szivattyúállomás szivattyúi normalizált, másutt is használt gé­pek, stb. Csupán a fővezeték felépí­tése és 1975 tájban a farkastoroki őriáserőmü (Bratislava IV.) üzembe helyezése után ennek meghosszabbí­tása a főprobléma. • « • Nemrégen Adridban egy nemzet­közi értekezlet volt a távfűtés prob­lémáiról. Az itt közölt adatok szerint az eddig legkorszerűbb Kari Marx­stadt-I (NDK) és Bécs egy negyedé­ben felépült távfűtési rendszert a bratislavai jelentőben túlszárnyalja. Hasonló építkezés folyik a Prága melleti Malešicében Is. Megvan min­den reményünk rá, hogy hazánkban a távfűtés — az emberről való gon­doskodás jelen-tős tényezője — terén világviszonylatban a legelőkelőbb helyre kerülünk. (V. G.) FEJŐ KÖRHINTA gyümölcsét élvezi a munkakerülő? Kik és miért dolgoznak rá? Hiszen megfizeti mindennek az árát — mond­hatná az ember —, liiszen nem lop. Ez igaz, csak hogy egyrészt mindazon dolgok, amelyeket a munkakerülő felhasznál és élvez, nem hullottak égi mannaként az üzletekbe, azokat valakiknek elő kellett állítaniok, dol­gozni kellett velük, munka van ben­nük. Márpedig, ha mindezek a dol­gok munka által jöttek létre és olyan ember használja és élvezi őket, aki viszont- semmi értéket nem termel a társadalom számára, akkor ennek bi­zony élősködés a neve. Másrészt pe­dig az ilyen ember azoktól és azok elől vonja el az élethez szükséges ja­vakat, akik dolgoznak, akik ilyen vagy olyan formában maguk is az élethez szükséges javakat állítanak elő. És a dolgozó embert, akár a leg­kisebb mértékben is megrövidíteni, njegint csak élősködés. A „mindenki képességei, mindenki munkája szerint" elv gyakorlati al­kalmazása nemcsak azt jelenti, hogy minden ember a legjobb tudása sze­rint dolgozzék és hogy mindenki mun­kájának megfelelő bérezésben része­sül, hanem ezt Is, hogy aki nem dol­gozik, annak nincs helye és létjogo­sultsága a mi társadalmunkban. Mert azt mondjuk: mindenki munkája sze­rint. De milyen „munkája szerint" elv érvényesülhet azzal szemben, aki nem dolgozik? TJefejezésül térjünk vissza ahhoz, -D hogy a szocialista társadalom nem a munkától, hanem munkájuk kizsákmányolásától szabadltja meg az embert. Vigyük egy kissé tovább a gondolatot és tegyük hozzá azt, amit az élet igazol : mily sokaťtett a szocialista társadalmi rendszer azért, hogy a dolgozó ember válláról leve­gye a legnagyobb erőkifejtést kívánó munkákat, hogy megkönnyítse a dol­gozó ember munkáját. Maholnap a parasztember elfelejti, hogyan kell kézzel aratni, az építkezéseken dol­gozó segédmunkás a betonkeverést, Ott pedig, ahol azelőtt valamely ne­héz tárgy elmozdításához tíz, meg száz ember erőfeszítése volt szüksé­ges, ma egy daru könnyűszerrel és perceken belül elvégzi ezt a munkát. S ez a folyamat, az ember munkájá­nak a megkönnyítése társadalmunk és a technika fejlődésével tovább tart. A szocialista rendszer tehát nemcsak munkája kizsákmányolásától szabadí­totta meg a dolgozó embert, hanem mindent elkövet annak érdekében is, hogy a munkán könnyítsen. Társadal­munk egyik fő célkitűzése éppen az, hogy megszüntesse a fizikai és a szel­lemi munka közti különbségeket, hogy a munkában mind nagyobb rész a szellemi munkára essék. A munka nemcsak az ember megél­hetési módja és eszköze. Nem csupán pénz- és kenyérkereset. xSokkal, de sokkal több ennél. Embert és világot formáló erő, s a legszebb emberi ér­zések egyike a jól végzett munka tu­data : tudni azt, hogy munkámmal jót, hasznosat és szépet cselekedtem, mind magam, mind a társadalom számá­ra > BÁTKY LÁSZLÓ O mszktól 70 kilométernyire, a nagy szibériai országút mentén , fekszik a Krasznaja Poljana-i szovhoz. Hatalmas, sokágú gazdaság. Allatte-\ nyésztő telepein sok ezer szarvas­marha. > A vezetők sokat törték a felüket, hogyan gépesíthetnék az állattenyész­tő telepeket. Függöpályát, önitatót szereltek fel, bevezették a „fenyőfa" rendszerű felést. Ez azonban még mindig kevésnek bizonyult. Továbbra is az újat keresték. Sok javaslat és terv született, de ők a legbátrabbnál maradtak: olyan épü­letkoplexumot építenek, amelyben a tehenek ne, n lesznek megkötve. Lesz benne két boltíves, 400 férőhelyes te­hénistálló, köztük borjúnevelő, húsz­állásos fejőterem, kazánház, csator­názás és vízvezeték. Mindezt nem könnyű felépíteni. Tervrajzok, anyag, felszerelés kell' hozzá... Mégis megindult a nagy vállalkozás. Vázlatokat, tervrajzokat készttettek, megrendelték az anyagot és a berendezést. Végül üzembe lé­pett a fejő futószalag. Hatalmas kőterem. Falat mentén körhintára emlékeztető gyűrűemel­vény. Ezek a fejőállások. Sok min­dent lehetne róla írni, de ml csak egyetlen érdekes dolgot említünk meg: segítségével három fejőnő és egyetlen gépész fizikai munka nél­kül 200 tehenet fej meg egy óra alatt. Óriási teljesítmény ez. Másfél év alalt már negyedszer já­runk a gazdaságban. Nyikolaj Ljuszov brigádvezetőt a fejőteremben találtuk. Első kérdésünk: „Hogyan működik a futószalag?" — Forog — válaszolta röviden, aztán élénken beszélni kez­dett. — Tizenhárom esztendeje dolgozom ezen a telepen. Az utolsó két évben „fenyőfa" módszerrel fejtem. Mit mondjak r óla? Jó dolog, de a /e/ő ví/rninriir TWTAKTALY VIU ANTMOTO* MOSOMWFKCE VILLANYMOTOR futószalag újabb . előrelépés. Nincs könnyebb, mint ilyenen dolgozni. Ha a fejőterembe lépünk, olyan mintha gyárba csöppennénk. A „fenyőfa" módszerrel 150 tehenet fejtünk meg 2 óra alatt. Ezzel óránként kétszá­zat. Most 300 fejőstehenünk van, de a futószalag kétszer ennyit is ki tud­na szolgálni. Naponta csak három órát használjuk. Napi hét órát dol­gozunk. A berendezését kezelő fejő­nők 80—90 rubelt keresnek havonta. A futószalag 23 ezer rubeljébe ke­rült a szemhoznak, de már is kama­tostul megtérült. A fejés alig jár mun­kával. A krasznaja poljanai szovhoz körfejőtermének rajza Az automata fejő futószalagnak sok barátja van. Építésével egy időben a Vörös Október szovhozban ts felsze­reltek egyet. Ott 270 tehén mellett négy ember dolgozik: egy kezelő és három fejőnő. A futószalag 8 perc alatt tesz meg egy fejési fordulatot. A fejőnők munkakörülményei telje­sen megváltoztak. — Bennünket már nem is lehet a régi értelemben vett fejőnőknek ne­vezni — mondja Anja Maligina. — Alig van különbség köztünk és az ipari munkásnők között. Világos, tisz­ta tágas teremben dolgozunk napi 7 órát. • I. LUKIN 1962. október 12. • Qj SZÖ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents