Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-11 / 281. szám, csütörtök

Célunk a gyarmatosítás végleges felszámolása Ben Bella és Sékou Toure beszéde az ENSZ közgyűlésén 1 Buenos Aires-i tudósításunk j New York (CTK) — Abból az al­kalomból, hogy Algériát felvették az ENSZ tagja! közé, az ENSZ közgyűlé­sén Ben Bella algériai miniszterel­nök az üdvözlésekre a következőkép­pen válaszolt. — Első gondolatom — mondotta — a mártíroké, akik életüket adták azért, hogy Algéria beléphessen a független nemzetek nagy családjába. Hét évvel ezelőtt szterepelt már az al­gériai kérdés az ENSZ napirendjén — és az események azoknak az éles­látását Igazolták, akik akkor támo­gatták népünk ügyét. Külön köszöne­temet akarom kifejezni a testvéri arab államoknak, az ázsiai és az af­rikai országoknak, a szocialista or­szágoknak és mindazoknak, akik ki­tartóan támogatták ügyünket­. A mi győzelmünk — folytatta — az Egyesült Nemzetek Szervezetének győzelme ís, mert az ENSZ csak erő­södni fog a mi közreműködésünkkel­Ben Bella leszögezte, hogy az al­gériai nép szivében nem maradt gyű­lölet a francia néppel szemben, és kijelentette, hogy tiszteletben fogják tartani az evlani egyezményeket. — A hétéves háború során orszá­gunk rengeteget szenvedett, s ezért azok a tettek, amelyek most Algé­riát újjá fogják építeni,, meghatároz­zák jövőbeni politikánkat Is. A poli­tikai függetlenség megnyitja az utat a gazdasági függetlenség felé- Fel­adatunk az, hogy a gyarmatosított embert modern és termelő emberré alakítsuk át. Ez belpolitikánk alapja. Ami a külpolitikát illeti, az ha­sonló lesz belpolitikánkhoz. Algéria szellemileg azokhoz az országokhoz áll közel, amelyek Bandungban az Is­mert határozatokat hozták. Politikai és diplomáciai tevékenységünk célja a lyarmatosltás teljes eltörlése. Az algériai delegáció 'felsőrendű felada ­ta, hogy a gyarmatosítás megszünte­téséről szóló határozatnak komoly, konkrét tartalmat adjon azokkal az államokkal szemben, amelyek nem akarják azt alkalmazni. Meggyőződésünk — hangoztatta a miniszterelnök —, hogy a világ a fennálló ideológiai különbségek elle­nére Ismét meg fogja találni az egyensúlyát. A nemzetközi feszültség enyhítésére az egyetlen módot a bé­kés tárgyalásokban ôs a szabadon kötött egyezményekben látjuk. Ben Bella hangoztatta, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságát fel­tétlenül helyre kell állítani­Beszéde befejezésekor az algériai miniszterelnököt a közgyűlés részt­vevői nagy ünneplésben részesítették. — * — New York (CTK) — Az ENSZ közgyű­lésének kedd dél jtánl ülésén Sékou Toure, a Guineai Köztársaság elnöke mondott beszédet. Legelőször ls Algé­riát, mint szabad államot és az ENSZ tagját üdvözölte. Ezután az afrikai egy ség kérdésével foglalkozva hangsúlyoz­ta. hogy az egység annyit Jelent, mint közös program köré tömörülni Az afri­kai program fö jellemvonásának a gyar­matosítás végleges felszámolásának kell lennie. Toure elnök kijelentette, hogy Angola, Mocambique és Rhodésia felszabadítá­sát meg kell gyorsítani. Nem lehet meg­engedni azt sem, hogy azok az arcátlan gyarmatosítók, akik továbbra is faji megkülönböztető politikát űznek, az ENSZ-ben helyet foglaljanak. Beszédének további részében a Közös Piachoz hasonló gazdasági tömbök ál­datlan . befolyásáról beszélt, amelyet a gazdaságilag elmaradott országokra gya­korolnak. A gazdaságilag szegény nem­zetek még jobban elszegényednek és a gaztfag nemzetek még gazdagabbá vál­nak. Sékou Toure követelte a Kínai Nép­köztársaság ENSZ-jogalnak elismerését. Guinea elnöke az afrikai problémák-^ kai foglalkozva hangoztatta, hogy Afri­kát át kell építeni és. felhívta a figyel­met a szabad fejlődés útjában álló aka­dályokra. Rámutatott a kereskedelem terén mutatkozó megkülönböztetésekre és ezért nemzetközi kereskedelmi szer­vezet létesítését javasolta. Kongóban felismerték az új gyarmatosítás veszélyét A legnagyob.b politikai pártok elitélik az ENSZ tervét • A katangai szeparatisták egyre arcátlanabbak Leopoldville (CTK) — Kongó leg­nagyobb és legjelentősebb politikai pártjai — Kongó' Nemzeti Mozgalma, az Afrikai Szolidaritás Pártja, a Balu­bakat és az Afrikai Nemzeti Egység­párt — Leopoldvilléban közös nyilat­kozatot adtak kl, amelyben élesen el­ítélik a nyugati hatalmaknak a Kon­gói Köztársaság egységének megdön­tésére irányuló tervét, amelyet az ENSZ tervének neveznek. A nyilatkozat rámutat arra, hogy e pártok a helyi és a nemzetközi sajtóból nagy meglepetéssel értesül­tek az ENSZ tervének létezéséről és tartalmáról. A pártokat teljesen meg­döbbentette, hogy ez a terv a kongói kérdés milyen megoldását javasoija. A kongói pártok számára ez a megsl­dás elfogadhatatlan. Főképpen az oko­zott meglepetést, hogy megalakították az ENSZ-bizottságot, amely Kongó szá­mára szövetségi típusú alkotmányt készít elő. A szövetségi elv elfogadása, hang­súlyozza a nyilatkozat, a nemzeti szel­lem elnyomatását, a szeparatisták Üjabb támadás az NDK berlini határán Berlin (CTK) — A Német Demok­ratikus Köztársaságban hivatalosan közölték, hogy az NDK biztonsága és békéje érdekében továbbra is min­den eszközzel biztosítja határát. Ez a nyilatkozat az NDK államhatárán tör­tént legutóbbi komoly incidenssel kapcsolatban hangzott el. Nyugat-berlini fasiszta banda tag­jai szombaton egy 30 méteres alag­úton behatoltak a demokratikus Ber­linbe és betörtek egy lakásba. A ban­diták közül hárman géppisztollyal voltak felfegyverkezve. A Német De­mokratikus Köztársaság biztonsági szervei Idejekorán felfedezték a me­rényletet és rajta ütöttek a táraadó­kon. Tűzharc keletkezett, az egyik bandita súlyosan megsebesült, a töb­bit őrizetbe vették. Mint a vizsgálatkor kitűnt, a me­rénylők több lakóház és egy utca alatt alagutat vájtak, s Így beomlás veszélye fenyegetett. Az alagútban angol, francia és nyugatnémet lő­szert, továbbá angol géppisztolyokat, amerikai eredetű ruhadarabokat és szabotázs akciókra alkalmas eszkö­zöket találtak. előli meghátrálást és a központi hasa­lom felszámolását jelentené. A köz­ponti hatalom a nemzeti egység egye­düli kezessége. A szövetségi elv elto gadása lehetővé tenné a neokolonis­ták széles körű tevékenységét, akik a szeparatista mozgalom okozói és zavart idéztek elő az országban. Ml kongói nacionalisták, hangzik a nyi­latkozat befejező részében, elítéljük a tehetetlenség és a kapituláció poll tikáját. Elítéljük az Idegen beavatko­zást, amely a jelenlegi válság okozó­ja, elítéljük az ENSZ beavatkozása ajnely jogot fonnál arra, hogy nélkü­lünk döntsön országunk helyzetéről. » • « New York (CTK) — Gardiner, az ENSZ kongói képviseletének vezetője^ az ENSZ székhelyére jelentést küldött a katonai csapatok megerősítéséről a szeparatista Katangában. A jelen tés beismeri, hogy Katangában nagy számú Idegen zsoldos tartózkodik, akiknek a Biztonsági Tanács döntése alapján már régen távozniuk kellett volna. Az utóbbi időben a külföldről katonai repülőgépeket szállítottak Ka­tangába, repülőtereket és föld alatti óvóhelyeket építenek. Azok között az országok között, amelyek a katangai szeparatisláknak repülőgépeket és hadianyagot kül­denek, Gardiner főképpen Franciaor szágot, Nyugat-Németországot, és a Dél-Afrikai Köztársaságot említi. Gardiner jelentését pénteken az ENSZ kongói tanácsadó bizottsága tárgyalja. Vasúti szerencsétlenség Lengyelországban (CTK) — Kedden, október 9-éri az esti órákban — nem messze Lodzstól — vasüti szerencsétlenség történt. A Varsóból 19 órakor Induló varsó— prágai gyorsvonat is megsérült. A Gliwicéből Varsóba haladó vonat utolsó három kocsija levált s eltor­laszolta a szomszédos vágányt, ame­lyen 100 km-es sebességgel robogott a Varsóból Induló gyorsvonat. Komoly összeütközésre került sor, amelynek több halálos és sebesült áldozata van. A Csehszlovákiába Irányított vasúti kocsik a vonat végén voltak s Így senki sem sebesült meg. A gyors­vonatot szerdám este indították újra útnak. Argentínában rosszabbodik a pénzügyi helyzet Buenos Aires (CTK) — Guido ar-í gentin köztársasági elnök kedden el-T fogadta Gésar Urien földművelés-' ügyi miniszter lemondását, amelyet még a múlt héten nyújtott be. Urien lemondásának az. volt az oka, hogy ellentétei voltak Alsogaray gazdaság-; ügyi miniszterrel, akit a jelenlegi ar-i gentin kormány legjelentősebb sze-: mélyiségének tartanak. Buenos Airesben azt rebesgetik,­hogy az ország állandóan rosszabbo-: dó pénzügyi helyzetére való tekin-i tettel valószínűleg Alsogaray ís le­mond. Október elsejétől számítva annyira csökkent az argentin pesos árfolyama, hogy jelenleg 129 pesos helyett 138-at kell fizetni egy dol-: lárért. A peronist-ák, szocialisták, kommti-i nlsták és az Argentin Népi Mozga-; lom képviselőiből alakult közös bl-: zottság nyilatkozatot tett közzé, amelyben követeli a dolgozók bé­rének emelését, a munkanélküliség teljes megszüntetését, a közszolgál­tatások államosítását, földreformot, az állami Ipar védelmét, a politikai fog­lyok és a szakszervezeti vfizetők sza­badon bocsátását, a megtorló törvé­nyek érvénytelenítését, a rendkívüli állapot megszüntetését és a katonai személyek ktzárását a politikai élet­ből. Nemzetközi téren a közös bizott­ság független, békés, baráti politikát követel a világ minden i országával. A népi erők harca Argentínában A világsajtó az utóbbi időben clók megakadályozására. Még a had­gyakran számolt be az Argen- sereg soraiban is alakultak olyan tínában lezajlott összetűzésekről. Az erők, amelyek határozottan szemb6 ultrareaKciós körökhöz tartozó tá- szálltak az ultra-reakciós „gorillák bornok-klikk, amelyet a nép „go- akcióival. rilláknak" nevez, újra hallatott ina- Ilyen körülmények közepette a gáról. fasiszta csoportok népellenes pro­Mi történt tulajdonképpen? A nvu- vokációkat kíséreltek meg. A „gcril­gati hírügynökségek tájékoztatásai- Iák" támadását az ellenzéki erők ból az tűnne kl. hogy a fegyveres verték vissza. Tény azonban, hogy összetűzéseket másodrangú kérdések azok az erők, amelyek szembeszáll­okozták — áz egyes katonai csopor- tak a „gorillákkal", még nem egysá­tok közti ellentétek. A zavargások gesek. Az ellentétfk politikai és szo­okait azonban másutt kell keres- clális jellegűek. Bizonyos körök ar­nünk. ról álmodoznak, hogy a reakciós je­Argentínában az utóbbi időben löltek hatalmát a választási színjá­nagy népi megmozdulásokra került ték biztosíthatja. Mindez igaz. Igaz sor, amelyek közül említést érdemel azonban az ls, hogy az ultra -reak­a szeptember l-l és 2-i általános ciós csoportok veresége után Argen­sztrájk, a szakszervezeti tagok és a tínában egyre növekszik a munkás­diákok számos sztrájkja, valamint ság, a parasztság öntudata, a kis­a munkásosztály állandó harca. Ezek burzsoázia és a nemzeti burzsoázia az akciók arról tanúskodnak, hogy ellenállása a reakciós erőkkel szem­egyre erősödik a munkás- és nepi ben. tömegek egysége, amely nagy sze- A győztes katonai és polgári erők repet Játszott az ún. „balra fordulás- programjukat azokra az ígéretekre ban". A peronista befolyás alatt ál- alapozzák, amelyekről tudják, hogy ló népi tömegek balrafordulásáról a nép szimpátiával fogadja őket. van sző. A népi erőkön múlik most, hogy az A népi akciók egyre nagyobbak és ígéretek következetes megvalósítását jelentősebbek lettek és napirendre követeljék és megsemmisítsék az hozták a demokrácia létének vagy ultra-reakciós csoportok gyökereit is. nem létének kérdését. Argentína Hiszen ezek a fasiszta elemek vere­Kommunista Pártjának Központi Bi- séget szenvedtek ugyan, de nem zottsága közelmúltban tartott ülésén tűntek el. leszögezte, hogy az argentin lel- Nehéz az argentin nép feladata: szabadító mozgalom a munkás és olyan fasiszta csoportokat kell gyö­népi egység kialakulásának szaka- kéréstől kiirtania az ország polili­szába lépett. Ez a szakasz a népi kai életéből, amelyeket az Egyesült hatalomért folytatott harcot, a lö- Államok hadügyminisztériuma támo­megek egységes fellépésének betető- gat. Az ultra-reakciós elemek vere­zését jelenti. sége azonban új erőt adott a de­Argentína Kommunista Pártjának mokratikus frontnak, növelte a tö­Központí Bizottsága az említett ülé- megek önbizalmát és jelentős ta­sen a fejle'ményekből azt a követ- pasztalatokat nyújtott a leghaladóbb keztetést vonta le, hogy a népi erők erőknek. egységének folyamatát meg kell A szélsőséges reakció veresége gyorsítani. Egyidejűleg hangsúlyoz- Argentínában gyengíti az Egyesült ta, hogy a népi egység kialakulásá- Államok lázas készülődéseit Kuba ra a reakció terrorista diktatúra ellen. A szeptemberi fordulat ugyan­megteremtésének előkészületeivel fe- is a „gorilla" külügyminiszter buká­lelt. A lfommunista párt felhívta a sát vonta maga után. Ez a külügy­népi tömegeket, hogy legyenek ébe- miniszter pedig a pánamerikai, rek, mert a reakció fasiszta pucs- Washingtonban összehívott „tanács­csot akar megkísérelni. A tömegek kozás" kezdeményezője volt. E ta­öntudatának megnövekedése, a fá- nácskozáson kellett volna „szentesi­radhatatlan harc azt eredményezte, teni" az USA Kuba-ellenes agresszív hogy országszerte megnyilvánult a terveit. tömegek eltökéltsége a fasiszta ak- VICTOR PEREZ Mexikó nem vesz részt a Kuba-ellenes akciókban Delhi (CTK) — Lopez Mateos, a Mexikói Egyesült Államok elnöke In­diai látogatásénak befejezése alkal­mából Delhiben sajtókonferenciát tar­tott. Hangsúlyozta, hogy Mexikó nem vesz részt a Kuba-ellenes akciókban és más államokkal is békében akar élni. Az újságírók kérdéseire vála­szolva Mateos megjegyezte, hogy az Amerikai Államok Szervezete utolsó ülésén Mexikó-a Kuba-ellenes intéz­kedések ellen szavazott. Állást foglalt az önrendelkezés elve mellett is s kijelentette: „Minden országnak joga van arra, hogy saját maga válassza meg politikai rendszerét". Ma kezdődik kétezernyolcszáz katolikus főpap rész­vételével a zsinat Rómában 9 A kapitalizmus vé­delmének új lehetőségeit keresik © Antikommuniz­mus a Vatikán fő jelszava © A hittérítők %és a neokolonializmus FÁBÓL VASKARIKA KENNEDY elnök' Couve de Murvllle francia külügyminiszterrel ' eszmecserét folytatott a berlini kérdésről, Laosz­ról Kongóról és Kubáról. (CTK) MIRO CARDONA, az Egyesült Álla­mok kubai zsoldosainak vezére, az Ame­rikai Államok Szervezete külügyminisz­tereinek washingtoni értekezletéről vlsz­szatérve kijelentette, hogy Amerika va­lószínűleg Kuba ellen akcióba lép. (CTK) OSVALDO DORTICOS, kubai elnök visszatért Havannába. New Yorkban az ENSZ közgyűlésén elutasította az észak-amerikai imperializmus Kuba el­leni akcióit. (CTK) UGANDA felvételét kérte az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ha kérésének eleget tesznek, Uganda lesz a 110, tag­állam (CTK) AMERIKAI katonai repülőgépek októ­ber 5-én újból kétszer megsértették Ku­ba légiterét. (CTK) A NYUGAT-BERLINI szenátus politiká­ja olyan bizonytalan és feszült légkört teremt, hogy a város lakosai jobbnak látják máshová költözni. 1961. júliusé­tól ez év júliusáig Nyugat-Berlin lako­sainak száma 20942 fővel csökkent. ICTKJ H ónapokig tartó éles viták után ma ül össze Rómában a kato­likus egyház főpapjainak legmaga­sabb szintű tanácskozása, az egye-j temes zsinat. A római katolikus egy­ház fennállásának csaknem kétezer éve alatt mindössze hússzor hívtak össze zsinatot, és mindannyiszor az egyház számára válságos Időben. A történelmi fejlődés most is komoly problémák elé állította a Vatikánt, amelyek rendezése az egyház szá­mára létfontosságú. © A kapitalizmus hűséges szolgálatában A Le Monde című francia lapban az egyik egyházfő így jellemezte az új történelmi helyzetet: „Az evangéliu­mot. ma olyan világban kell hirdetni, amikor négy ember közül egy kí­nai, három közül kettő éhezik, há­rom közül egy kommunista rendszer­ben él, és minden második keresz­tény nem katolikus." Ebből következik, hogy a világ kü­lönböző részéből közel 500 millió ka tolikus képviseletében Rómába sereg Vatikán vezetése alatt az összes sziók kénytelenek a neokolonializmus keresztény egyházakat? ravasz eszközeihez folyamodni, hogy Természetesen ezenkívül az egyház kezükből ki ne csússzon a hatalom, szervezeti kérdései, a tudományos vívmányokhoz való állásfoglalás, a papság problémái stb. is felvetőd­nek. Az egyetemes zsinat megkísérli a mai tőkésrendszer követelményeihez hozzáidomítani tevékenységét, hogy erősítse és védelmezze a kapitaliz­must. A katolikus egyház léte elvá­laszthatatlanul összeforrt az imperia­lizmussal, és teljesen azt szolgálja. Ezt bizonyítja többek között a hitté­rítők szerepe is, akik ősidők óta a gyarmatosítás úttörői. ® A neokolonializmus úttörői Évszázadokkal ezelőtt a hittérítők © Latin-Amerika ­az új vadászterület Afrikában egymás után vívják kl függetlenségüket a gyarmatok. Az ön-< álló útra tért országokban egyre csök­ken a katolikus egyház befolyása. Egyes országokban ugyan még jelen­tős befolyást gyakorol a politikára, de egyre reménytelenebb a helyzete, A Vatikán hiába küld néger papokat, püspököket, Afrika népei rájönnek, hogy kiket szolgálnak a hittérítők, felismeri, hogy a katolikus egyház mindig az imperializmust, a reakciót támogatta. XXIII. János pápa nem­rég Latin-Amerikát jelölte meg fő va­voltak a gyarmatosítók előfutárai dászterületként, amelyet minden esz­és fő támaszai Ázsiában, Afrikában közzel meg akarnak védeni az USÁ­és Latin-Amerikában. Szerepük azőta na k- A Süddeutsehe Zeitung szerint sem sokat változott. A Vatikán 86 nemcsak a kommunizmus, hanem „a ezernyi jólképzett hittérítője „tevé- nacionalizmus ellen ts harcolni kell, kenykedik" szerte a földtekén. Ha mlvel ez a z Egyesült Államok ezekhez hozzászámítjuk a papokat, érdekeinek." szerzeteseket és apácákat, megálla- A katolikus papság Latin-Amerikád lett kettőezernyolcszáz főpap előtt píthatjuk, hogy a világ egyetlen In- ban a Kub a elleni uszítás fő bázisa. fogas kérdések állnak, amelyek meg­oldása szinte lehetetlen. Lényegüket talán így lehetne vázlatosan össze­gezni: • Milyen eszközökkel lehet a leghatásosabban harcolni a kom­munizmus gyors terjedése ellen? • Hogyan lehetne az egyház tanításait a kizsákmányolást álcá­zó újabb kapitalista elméletekhez (például népi kapitalizmus) ido­mítani. • Hogyan lehetne útját állni az egyházi tekintély és befolyás rohamos csökkenésének? • Hogyan lehetne egyesíteni a tézményének sincs olyan jól szerve- A katolikus papság Kubában is ádáz zett,. központilag irányított, képzett ellensége a forradalmi vívmányoknak, propagandahadserege, mint a Vati- A kuba i P éld a rettegésben tartja a kánnak. Az egyház hűséges szolgái dél-amerikai reakciót. Az egyház azonban nem szorítkoznak csupán a 39 44 7 latin-amerikai papjával lelke­.léleknemesítésre", nagyon is beavat koznak a politikába. Dél-Vietnamban sen támogatja Washington Kuba-elle­nes provokációit. A népi tömegek" Kongóban, Venezuelában, a Dominl- azonban egyre nagyobb mértékben kai Köztársaságban és másutt ls a katolikus egyház Irányítja a reakciós politikát. A katolikus egyház Igyekszik lesze­relnl a nemzeti felszabadító mozgal­makat és a kommunizmust istente­csúsznak ki az egyház befolyása alól. Meg kell mondani, igen nagy fel­adatra vállalkoztak a római zsina­ton összegyűlt főpapok. Olyan refor­mokat keresnek, amelyek szöges el­lentétben állnak a haladással, olyan változásokat" szeretnének, amelyek lenség bélyegével pecsételni meg. A útját állják mindenféle további válto­történelem azonban könyörtelen: a zásnak. Ez pedig fából vaskarlka. gyarmatosítás végnapjait éli. A misz­Sz. B. 1982. október 11 ír (jj SZÖ 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents