Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-05 / 275. szám, péntek

Több új film kerül filmszínházaink műsorára. Közöttük az NDK filmgyártásának két sikerült alkotása: a KIRÁLYI GYEREKEK és A POKOL SZOLGÁLATÁBAN, melyeket a dolgozók filmfesztiválja alkalmából ismertettünk. Ugyanakkor Irtunk Gallna Nyikolajeva regényenek filmváltozatáról, melyet ÚTKÖZBEN címmel most mutatnak be a mozik. Az új ftlmek között szerepel az angol Karel Reisz ftlmfe SZOMBAT ESTE BS VASÁRNAP REGGEL, valamint egy szovjet filmvígjáték: A KOHAVANKAl ARTISTA. • SZOMBAT ESTE ÉS VASÁRNAP REGGEL 5z. V. Iljusin, a Szocialista munka hőse, Lenin-dfjas konstruktőr kollektívájával megszerkesztette az „11-82"!S típusú legújabb és legnagyobb személyszállító repülőgépet. A sugárhajtású repülőgép nagy távolságokra alkalmas — megállás nélkül közlekedhet például Moszkva —New York között —, befogadóképessége 182 utas s óránkénti sebessége 900 kilométer. A négy motor a repülőgép hátsó részében van elhelyezve s Így a motorok túgása nem teszi kellemetlenné az utazást. A megbízható és gazdaságos motorokat Ny. D. Kuznyecov szerkesztette. A Moszkva—New York közötti távolság megtétele után a repülőgép még egy órára elegendő üzemanyaggal rendelkezik. A gép tökéletes áramvonalas alakja a korszerű repüléstechnika előrehaladását jelenti. Az Il-82-es gépmadár a legkorszerűbb és legtökéletesebb navigációs műszerekkel és rádiőval rendelkezik. Ennek köszönhető, hogy az időjárási viszonyok nem befolyásolják s éjjel-nappal közlekedhet. Az utazás kényelmes, az utasokat a legnagyobb kényelem veszi körül. Á cél: GYORSASAG ÉS KENYEIEM Hogyan utazunk a jövőben? Turbínaautók — ezer kilométeres sebességgel ban beteges? A közlekedés valóGépkocsik, vonatok, repülőgépek — életünk ritmusa és ütőereje. A modern repülőgépek néhány óra alatt megteszik a világrészek közötti távolságot. A vasutakon villamos, motoros és turbinás mozdonyok közlekednek. Tavaly kibernetikus mozdonyvezetővel futottak ki az első szerelvények Leningrád vasútjaira. A folyók sugárutakká változnak. A Szovjetunióban háromszáz személyes, szárnyas hajók óránként százkllométeres sebességgel száguldanak. Franciaországban a villamos gyorsvonatok óránkénti sebessége eléri a 335 kilométert. Kísérletek folynak a turbinás gépkocsikkal, melyek egy óra alatt ezer kilométert tennének meg. (Az ember által irányított lökhajtásos vadászgépek rekordsebessége 3200 kjn óránként; vagyis háromszor nagyobb, mlrit "a haríg sebessége.) Valóban óriási műszaki forradalom! Mégis, csak azok elégedettek, akik nagyobb távolságra, külföldre utaznak — ugyanis a legnagyobb előrehaladást a távközlekedés tette. Azoknak, akik a munkahelyükre naponta bejárnak — a közlekedés betegségnek tűnik. A közlekedés valóban beteges A statisztika arra hívja fel a figyelmünket, hogy a dolgozók a munkábajárással annyi időt vesztenek, mint amennyi a betegeskedés országos átlaga. Hogyan gyógyítható ez a betegség? Mark Twain annak idején kijelentette: „Az időjárást állandóan szidják, de még semmit sem tettek ellene." Nos, a szitkozódás nemigen segítene a közlekedésen sem, A több éves kutatómunka azonban feltárta a nagyobb városok (külföldön ls) közlekedési „betegségének" pontos diagnózisát s a közlekedési technika lényeges javulás eszközlésére készülődik. A jövő lakótelepei saját kultúrközponttal, üzlethálózattal és munkalehetőséggel fognak rendelkezni. Míg azonban egy ilyen lakótelep felépül, míg megvalósul Metopia, az olyan váras, melynek utcái a háztetőkön lesznek (ezt javasolta néhány évvel ezelőtt Corbusler és Nlemayer világhírű műépítész), addig is hozzáférhetőbb eszközöket keresünk, melyek gyorsabban változtatnak a jelenlegi helyzeten. Azt akarjuk, hogy a közlekedés már ma gyors, kényelmes, biztonságos és megfelelő hálózatú legyen. Az újabb és újabb gyorsasági csúcsok elérésére irányuló törekvések igazt értelme nem a szenzációhajhászás, hanem inkább reális útkeresés az átlagos utazási sebesség növeléséhez. Ez az útkeresés adja meg a választ, hogyan válnak be az új közlekedési eszközök konstrukciói, s ehhez milyen anyagok a legmegfelelőbbek. Ha figyelembe vesszük, hogy a közleskedés világviszonylatban egy telhetetlen „gömböc", mely az összes folyékony üzemanyagnak 90 százalékát, a szilárd üzemanyagnak pedig 20 százalékát falja fel — akkor számunkra nem lehet mindegy, milyen áron érjük el a nagyobb közlekedési sebességet. A legnagyobb problémái eddig a rövidebb útszakaszokon le bonyolított közlekedés meggyorsítása jelenti — más szóval az olyan közlekedési eszközök sebességének fokozása, amelyek közvetlenül befolyásolják az élettempót s valamennyiünk drága idejét I A sebesség fokozása A városi és külvárosi közlekedésnél az úgynevezett szakaszsebesség fokozása csakis a hirtelen s ugyanakkor egyenletes gyorsítással érhető el. Ezzel természetesen összefügg a megálláshoz szükséges Idő maximális csökkentése ls, amihez viszont nagy teljesítményű fékekre van szükség. Ezért ne szidjuk az olyan villamosokat, amelyek hirtelen indulnak és fékeznek. A korszerű közlekedéssel rendelkező államokban már régen meghúzták a harangot az olyan lassan zötyögő villamosoknak, mint amilyének a ml nagyvárosainkban még mindig közlekednek. A nagy kapacitású villamosok és városi autóbuszok máris nagyban hozzájárulnak a közlekedés meggyorsításéhoz és a torlódások csökkentéséhez. S az ez irányú fejlődés nem áll meg. 1965 végéig gyorsított külvárosi közlekedés lesz Prága—

Kolín, Prága —Beroun—Zdicg, Prága—BeneSov között, és Ostrava és Košice környékén. A vasúti síneken futó hatalmas villamosokban háromszázan utazhatnak kényelmesen, ülve. Az utazási Idő negyven százalékai csökken, s megszűnik a zsúfoltság... Míg a lökhajtásos repülőgépeknél, valamint a hajóórlásoknál a lengés és a rezgés a nagyság és lendület következtében csökken, addig a szárazföldi Jármüvek kényelmes, nyugodt és zajtalan közlekedésének megoldása kemény diót jelent a konstruktőrök számára. A nyugodt és csendes közlekedést a sima futópályák, a járművel^ alacsonyan elhelyezett súlypontja, a jő rugózás, a sima megállás — a közutakon a jó beton, a vasutakon a kötés nélküli sínek teszik lehetővé. S hogy ettől a tökéletességtől még milyen meszszlre vagyunk — azt valamennyien jól tudjuk I Három év múlva azonban mér több ezer kilométeres távon kötés nélküli sínek lesznek s megszűnik a vasúti kocsik, vonatszerelvények zakatolása. Gj villamosaink már gumibetéteken gördülnek s a közlekedés zajtalanabb les?. Franciaországban már próbálkoztak gumiabroncsos vonatok indításával is, azonban a nagy mozgási ellenállás és e gumiabroncsok kis teherbírása miatt ez a módszer a gyakorlatban nem vált be. Bevált azonban egy másik módszer, mégpedig nálunk ls: az autóbuszok, trolibuszok, vasúti kocsik alvázain az acélrúgók helyett légtöltéses párnákat alkalmazunk. A légpárnákban a nyomásváltozás lehetővé teszi — a kocsi megterhelésének megfelelően —a rugózás „szilárdságának" automatikus szabályozását. Persze, a kocsik rezgését lehetetlen teljesen kiküszöbölni: a korszerű tompítók azonban a rezgésszámot másodpercenként 1,2-re csökkentik. Ez a rezgésszám megfelel az emberi lépésnek (bárki meggyőződhet róla — stopperórával a kezében —, hogy tíz másodperc alatt kb. 12 lépést tesz meg) — s az emberi szervezet ezt szokta meg a legjobban. A kényelmes utazást biztosítja jármüveink belső berendezése is. Műanyagból kényelmes üléseket készítünk. Vagongyáraink kárpitozott billenthető ülésekkel ls kísérleteznek. A jövőben a szakaszos vasúti kocsigyártásról áttérünk a szakasz nélküli kocsik gyártására. Ezek olyan vasúti kocsik lesznek, amelyekben a technikusok igényei először találkoznak a képzőművészek javaslatával. A nagy távolságokon közlekedő vasúti kocsikban szabadon elhelyezhető ülések és székek -lesznek. Az ilyen vonatszerelvény egy-egy vagonja televíziós színházként, könyvtárként, fürdőszobaként szolgál. Sőt lesz olyan kocsi is, ajiol az' utazó gyerekek nevelők felügyelete alatt játszanak. A jövőben a szakaszos szerelvények egy-egy kocsijába összpontosul a klimatizácló, szellőztető-, fűtő- és vllágító-berendezés. A klimatizáló-berendezés szabályozza a hőmérsékletet, a levegő nedvességét és tisztaságát.

1 A világítás sokkal tökéletesebb lesz, ] mint ma A vasúti kocsik mennyezet- 1 világításosak, vagy oldalfalvilágításoj sak lesznek. Az üléseket szintetikus i anyagokkal vonják be. Ezekkel a modern elemekkel már kísérleteznek s néhány éven belül megtalálhatjuk őket a gyorsvonatokban. A legújabb elsőosztályú vasúti kocsik már billenthető ülésekkel rendelkeznek, és ] sokkal tágasabbak. Bárki ellenvetheti, hogyha a közlekedés annyira meggyorsul, a villamosokban és autóbuszokban — rövid utakon — az emberek nem olvashatnak. De olvashatnak, tanulhatnak a vonatokon! Technikusainknak és képzőművészeinknek azonban felelősségteljesebben kell folytatniok a vonatok és a távjáratú auttibuszok kulturális berendezéseinek készítését. Mert például a nagy „ricsajt" csapó vonatrádió az emberek „idegeire megy". A jövőben a vonatokon a rádiót és televíziót az utasok tetszés szerint hallgathatják, illetve nézhetik. (Japánban a zenekedvelő utas kagylóval hallgathatja a rádiót, anélkül, hogy zavarná a szomszédját.) Ma, amikor a sebesség fokozódik és a közlekedés • mind sűrűbb lesz — már nem biztonságos az ember irányította jármű. Ezért automatikus biztosító- és irányító-berendezések sietnek segítségünkre. Az ún. autóblokk- és autóstop-berendezések lehetővé teszik, hogy a szerelvény önműködően megálljon, mihelyt akadályhoz, vagy más szerelvényhez közeledik. Az új villamos mozdonyainkba már beszerelték az úgynevezett ,,éberségfigyelő"-berendezést, mely menet közben ellenőrzi a vezető éberségét. Az állomások reléautomatái ós a közlekedés dlszpécserirányítása rövidesen kiváló segítőtársat kapnak — az önműködő elektronikus számítógépeket, melyek sohasem tévednek. A radarok és rádiólokátorok kezeskednek a repülőgépek és hajók biztonságos közlekedéséről. J6n Tuma mérnöknek (a Domov-ban) megjelent J cikke nyomán. Alan SUIitoe regényéből érdekes, mondanivalójával újszerű, jó szerepolakítású filmet alkotott Karel Reisz, a fiatal rendező nemzedék tagja. Filmjének fö hőse a mai kapitalista társadalom embere, a kizsákmányolt, a lélektelen környezetben elrontott munkás, Arthur. Reisz a mai kapitalizmus körülményei között ábrázolja a munkást, az elesett embert, amikor a kizsákmányolás modernebb, rafináltabb eszközei érvényesülnek. Az a társadalom, mely a velejéig rothadt és megútáltatja, meggyűlölheti magát a kizsákmányolt kisemberekkel, nemcsak a saját ellenségévé teszi a munkást, hanem bizonyos értelemben kivetkőzteti emberi mivoltából (példa Arthur és a nők kapcsolata). Reisz nem Idealizálja filmhősét. Arthur, akiben bár az emberi érzelmek nem alszanak kl teljesen, zord, nyers figura, lázadozva viseli a megaláztatás sorsát.. Nyersességét a lírai jelenetekben sem tudja levetni. A kapitalizmus formálta Ilyenné, önzővé, a kapitalizmust érheti vád egy ember kisiklott életéért. Bármennyire is rokonszenves Arthur, a lázadó, ösztönös harca a polgári életmód, a kapitalista társadalom berendezése, szokásai ellen, lényegében az anarchista örök, céltalan lázongása, sekélyes életszemlélettel, komolyabb tar-; talom nélkül. Elismeréssel írhatunk a JÓI megformált szerepekről. Első helyen Arthur Seaton alakítóját, a férfias megjelenésű Albert Finneyt kell kiemelnünk. Kitűnően Játszották szerepüket partnernői: Shirley Anne Field és a Brendát alakító Rachel Roberts. Freddie Francis fényképezése ötletes. A KOHANOVKAI ARTISTA I. Sztagyuk gyenge forgatókönyve alapján GrlgoriJ Llpsic rendező mindent belesűrített egy erőltetett komikuiuú falusi történetbe, melyről nehéz megállapítani, hogy mit akar mondani. Vannak benne hajmeresztő cirkuszi Jelenetek, olcsó bűvészmutatványok, szép tájképek, kacagtató Jelenet A kohanovkai artista című Üj műsorciklus a Csehszlovák Televízlóban Október 2-án „A film történetecímmel új műsorciklus közvetítését kezdte a Csehszlovák Televízió. A ciklust a Csehszlovák Film dolgozói és történészek készítik elő. A műsor célja, hogy a nézők megismerjék a filmművészet fejlődésének egyes szakaszalt és a leghíresebb filmalkotókat. A ciklus első része, melyet „Új művészet keletkezik" címmel sugároztak, a film születését örökítette meg egészen George Mellés trükkfilmjéig. A ciklus további részei a néma- és hangosfilm fejlődésének legfontosabb szakaszalt Ismeretetik egészen napjainkig. A műsort még különadások bővítik ki, melyekben a világ neves rendezőit Ismertetik. A műsort három éven keresztül havonta egyszer közvetítik. bohóckodás, ám mindez nem fejezi kl azt a légkört, amelyben Andrej, a szerelmes parasztlegény Marinája után vándorol, a városba, hogy azután visszatérjenek a kolhozba, mert felismerték hogy itt a helyük. Ha a film alkotói a mezei munka szeretetét, a kolhozhoz való ragaszkodást akarták megmutatni az emberek-: nek, más m£<iot, nás kifejező eszközöket kellett volna választaniuk, nem Is szólva arról, hogy a rendezőnek más forgatókönyvvel kellett volna dolgoznia. A gyenge forgatókönyv miatt a tehetséges és ismert jzínészek, például az Andrejt alakító Eduard Bredun sem tudnak érvészuvjet filmből nyesülnl. L. L. KULTURÁLIS HÍREK • A VILÁG LEGIDŐSEBB még napjainkban is megjelenő folyóirata a Belfast Newstletter. A napilap jubiláris száma idézeteket közöl a régmúlt évek példány számaiból és az első 4737-es számból Is. • MOSZKVÁBAN MEGJELENT Hector Berlioz visszaemlékezéseinek, a zenéről és a zeneszerzésről vallott nézeteinek gyűjteményes kiadása. A művet Szlezkinova állította össze és fordította. • LADISLAV FIALKA játsza imajd a főszerepét Ján Mimra rendező A pierota és a múzsa című filmében, amelyet a gottwaldovl filmstúdió készít. • ÖTSZÁZ ISKOLÁT építettek fel ez ideig Lengyelországban a lengyel állam megalakulása ezredik évfordulójának tiszteletére, Zuzana Medveďová szlovák festőművész ma ünnepli 85. születésnapját. Jugoszláviából, Petrovcéről származik s Prágában végezte el a Művészeti Akadémiát. Két évig švabinský tanítványa volt. Leginkább tájképeket, portrékat és virágmotívumokat fest. Az utóbbi években történelmi kompozíciókkal is kísérletezett. — Felvételünkön: Z. Medveďová olajfestménye: Bácskai táj. 1982. október 5. • (jj SZÓ 5