Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-04 / 274. szám, csütörtök

„Kommunista vagyok" r TTGY GONDOLJUK, Nagy Sándor meghonosítása, beleértve a vegysze- léltetöen bizonyítja, hogyan befolyáneve részben ismeretes olvasó- res gyomirtást is. solta a fokozatos gépesítés a termeink előtt is Most azonban nem a Az alábbi táblázatot sző szerint Nagy lés színvonalának emelését, a munkahajdani nagy hódítóra gondolunk, ha- Sándor jegyzetfüzetéből másoltuk ki. erő-szükségletet, az egy dolgozó álnem az állami gazdaságok čalovói A táblázat az 1959-es és az 1961-es tal előállított termékek pénzértékét igazgatóságához tartozó új majori év között tesz összehasonlítást. Szem- és az egy hektárra eső bevételt, részleg vezetőjére. Arra az életerős, pirospozsgás 40 körüli férfire, akit 'közelebbi munkatársai egyszerűen Sanyinak hívnak, ha pedig idegen előtt kerül szóba, Nagy elvtárs a neve. Életéről, munkájáról már nem egy újságcikk jelent meg, ezért ls tételezzük fel, hogy a név már bizonyára ismeretes olvasóink előtt is... Akárcsak édesapja vagy nagyapja, a

ZJ

let

e» t A számok tehá

t világosan bizonyít- nem árt, ha az előbbi táblázathoz felszabadulás után sem valt meg a já

k , a gépesítés, az új, haladó hasonlóan érzékeltettük hoevan emelgazdaságtól. Teheneket fejt, majd ké- módszerek alkalmazása psvr? 7t rsnk Lascmloa

n érzékeltetjük, nogyan emel sőbb csoportvezetővé nevezték ki. A ^f^

'"ÄaTsSksfiS- kedtek a l

eS

fon,osaü

b növényfajtákmunkán kívül csupán egy nagy szen- tBti másrészt ke

vesebb munkaráfordí- bĎI a hektárhozamok. Hogy részben tással nagyobb terméseredmények el- érzékeltetni tudjuk az idet gazdasagi érését teszi lehetővé. eredményeket is, olyan növényfajtá£JA MÁR BELEMERÜLTÜNK a kat választottunk, amelyeknél az idei Evek 1959 1961 Traktorok száma 8 kerekes 15 kerekes Traktorok száma 3 lánctalpas 4 lánctalpas Munkaerfiszfikséglet 385 ember 270 ember A gazdaság nyerstermelése 13 834 700 Kčs 14 687 578 Kčs Egy hektárra eső nyerstermelés 8523 Kčs 9548 Kčs Egy dolgozóra eső nyerstermelés 33 984 Kčs 54 398 Kčs •SSfSfS'S/SSSSSS/SWSS/Sn Ha van sok takarmány, lesz bőven hűs és tej SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ vedélye volt: a tanulás, a könyvsze retet. A mindennapi munka mellett elvégezte a mezőgazdasági középiskolát. Ám az iskola befejezése után sem vált meg a könyvektől. Továbbra ls családja, a föld és a könyv volt a mindene. Szakismeretének gyarapításán kívül iparkodott a politikai életben is eligazodni. Apródonként a szakkönyvek mellett „rászokott" a politikai irodalomra is. Közel egy évtizeddel ezelőtt beiészámok felsorakoztatásába, eredmények is nyilvánvalóak. Évek Búza hektáronként Árpa hektáronként 1959 29,50 mázsa 30 mázsa 1961 32,47 mázsa 32.01 mázsa 1962 35.17 mázsa 37.02 mázsa Folytathatnánk még tovább ls az fiszszehasonlítást, ám fölöslegesnek tartjuk, ň . , , mivel egyetlen szóval is megmondhatjuk: pett a partba. Es fokozatosan nem- a gazdaságban esztendőről esztendőre csak a gazdaság szakmabeli irányi- valamennyi termelési ágazatban fokozatása nehezedett a vállára, hanem a tosan javulnak az eredmények. De hogy mindig nem tett pontot a beszélgetés politikai életben is az ő szava volt teljesen őszinték legyünk, talán azt kell után. Most a cukorrépáról beszél: a mérvadó. Munkatársai, akikkel m

éS hozzátűzni, hogy egy helyben to- — Ez a növény még meglehetősen együtt nőtt fel, akikkel még nem is P°gas csupán a tejtermelésben mutatko- so

k emberi munkaerőt igényel, és ez ftltran rnnnn nrrtiíi+ŕ fniln o tnlinno. ZIK. utvenKUencben az egy tehenre iutö K=i „ °.„,._ •kukoricát és az idén már 120 hektárt mentesítettek a kapálástól. |Y|ÁR-MÁR RÁNK ESTELEDETT, •"-L Nagy elvtárs azonban még olyan régen együtt fejte a teheneegy tehénre jutó ket HÍZTAK henne <söt PETV kirsit büsz- na

P' l

6iési áHag 9,69 liter vol

t' Ez pe

r' Ket, DiztaK Denne, sot egy Kicsit DUSZ sze már igen szép ered

mé

ny. Tavaly kék is voltak rá. Az idegen, aki al- p

edig a fejési átlag 9.74 litert ért el. kalomadtán elvetődött a gazdaságba, Tehát a gyarapodás jelentéktelen. Ez termelése. Az idén tehát kísérletezés nemegyszer hallhatott ilyen meg- a látszólagos megfeneklés azonban egyál- céljából 42 hektárt vetettünk. Ezen jegyzéseket: a mi Sanyink így, a mi talán nem jelenti azt, hogy ezen a téren a területen a kapálást teljesen a géSanyink úgy, a mi Sanyink derék történt semmiféle javulás, igen is, pekr

e bíztuk, csupán az egyelésnél gyerek. És öt hónappal ezelőtt, ami- « ^JTvettünk igénybe emberi munkaerőt. baj, baj, mivel a gépi munka mégiscsak olcsóbb. Az sem mindegy, menynyibe kerül egy mázsa cukorrépa ki, . ... ... . a n

aPi fejési átlagot közel 10 literen •kor a prágai-Várból mint a Munka- tarto

t^

ák

i J

a töb

b s

mint noo jószágo

t És ahogyan látom '— hozzáértő szak 70 emberek is bizonyítják —, az emberi együtt örült, ünnepelt vele az egész százalékát kicserélték. Egy udvar kivéte- munkaerő hiányát nemigen sínyli meg érdemrend tulajdonosa tért haza, számláló' szarvasmarhaállományuk gazdaság. Ez azonban mit sem vál- lével, a gümőkóros jószágot már egész- a répa sem. Hektáronként 400 mázsás toztatott a gazdaság dolgozói és közte kialakult viszonyon. Munkatársainak továbbra is Sanyi maradt. És a múlt hét szombat délutánján erről saját fülünkkel is meggyőződhettünk. séges, jól teielö állománnyal cserélték hozamra számítunk, fel. És ez felér annyival, mintha 11 vagy 12 literre emelték volna a fejési átlagot. N

EM ADNÁNK AZONBAN TELJES KÉPET a gazdaságról, ilHosszú szünetet tart, majd mintha summázni akarná az eddig elmondottakat, így kezdi: — Sok mindenre képes az ember, ha nem hiányzik az akarat, és nincs Utunk Nagy Sándorék gazdasága előtt letve Nagy Sándorról, ha figyelmen egyedü

L Kommunista vagyok'és ez itt Pl ITcv ernruinltnk miprt np npnr- --KlVUl íiagynanK a KUKOľlCat. M6Ft 3Z l/ntolorcóirol/l/ol iír» Hq ho nom ó 11 _ vitt el. Ügy gondoltuk, miért ne ugor- Klvu

l hagynánk nánk be egy szóra. A gondolatot tett igazság az, hogy Sándor mégiscsak követte a kukoricatermeléssel szerzett magáS

ZOMBAT DÉLUTÁN LÉVÉN, na

k hírnevet. A környéken ő volt az kihaltnak tűnt a gazdasági ud- els

ó> aki a gyakorlatban is megmuvar. A gépek, pótkocsik katonás sor- tatt

a- hogyan lehet kukoricát kapában álltak. Az iroda ajtaja is kulcs- lás nélkü

I termelni. Negyedik esztenra volt zárva. Csak egy lóvontatta d

eí

e helyettesíti már a kapát vegyrir» rt titi 1 T riTTn 1 w 7H 4-Anm fnlr kötelességekkel jár, de ha nem áll nának mögöttem a gazdaság dolgozói, aligha jutnék valamire. A mi erőnk, kommunistáké azokban van, akik közül kikerültünk. Ha szót értünk velük, nirtcs számunkra lehetetlen, minden csak idő kérdése. Hogy ma ä. Munkaérdemrend viselője vagyok, ez gyomirtó helyettesítette A hibridku- '

A

z elismerls kötelez.!, korica így is csövesen 84 mázsát adott ° így hektáronként. Ehhez még hozzá kell fűznünk, annak ellenére, hogy az említett vegyszer még meglehetősen drága, hektáronként mégis 298 koronával csökkentette a termelési költségeket. Tavaly 70 hektárom' termeltek így N

YUGOVÓRA TÉRT már a bágyadt sugarú őszi nap, amikor elbúcsúztunk. Nagy elvtárs egészen a gazdaság kapujáig kísért. Látszik, hogy nemcsak jó gazda, hanem emberszerető, vendéglátó is. SZARKA ISTVÁN Emeljük magas színvonalra a növénytermesztést Nagyobb teret a nitrífikálásnak A XII. pártkongresszus előtti vitaanyag minden pontja a termelés növelését taglalja. A hozzászólók részéről sok értékes megjegyzés hangzik el a mezőgazdasági termelés növelését illetően. E szempontból bizony van miről beszélni, mert az a cél, hogy a parasztság a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára emelje. S ez nem kicsiség. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük az eddigi növekedést, ami igen lassan ível fölfelé. Éppen azért szükséges a dokumentum gondolatait a parasztság körében ismertetni, s ezek alapján minden mezőgazdasági dolgozónak el kell gondolkodnia afölött, hogyan javíthat eddigi munkáján. gumikerekű kocsi' gördült végig az f»™?- Tavaly 70 hektáron termeltek nemcs

a,

k a

z ^ érdeme

m... M'

in

d. udvaron. Ha nem tévedünk, takar- ^AllSľ nyájunké, a gazdaság valamennyi dolmányt „fuvarozott" a jószágnak. A bakon ülő, micisapkás, szikká"dt arcú kocsistól érdeklődtünk a „gazda" holléte felől. Az meg ostorával valahová a szarvasmarha-istállók háta mögé mutatva így válaszolt: — Sanyit a sertésólak körül láttam. És csakugyan nem tévedett. Nagy Sándor kedves, barátságos mosollyal az arcán az egyik sertésólből bukkant elő. — Akad itt tennivalója mindig az embernek — mondja kézszorítás közben. Egyszerű közvetlenséggel invitált be az alig egy kőhajításnyira levő irodába. Valamikor ez is cselédház lehetett. Meglátszik rajta a tatarozás nyoma, de azért mégiscsak a múltra emlékeztet. Ha azonban belül kerül az ember, máris feledi az előbbi gondolatot. A szép, modern berendezés már-nagyon is a jelenre emlékeztet. Az iroda íalára kifüggesztett elismerő oklevelek pedig a vadidegennek is az első pillanatban tudtára adja: nem akármilyen gazdaságban jársz. Mi természetesen járatosak vagyunk a gazdaságban, anélkül hogy sorba vennénk az elismerő okleveleket, tudjuk, hol, milyen gazdaságban járunk. A Munkaérdemrenddel járó oklevélen azonban mégiscsak megpihen a tekintetünk. Ezt Sándor is jól látja. Látja és mosolyog. Mosolyog és szembogara parázslik. A jókívánatokat egyszerű köszönömmel fogadja, s máris a mindennapi életre tereli a szót. Azt mondja: — Gép kell a mezőgazdaságba, sok és jó gép. Traktorháton azután sarkára lépünk majd az iparnak. Amikor észreveszi, hogy ugyancsak figyelünk a szavára, még hozzáteszi: — A dokumentum azt mondja: Hetvenig az ipar színvonalára kell emelni a mezőgazdaságot. Lehetséges! És ennek egyik feltétele a gép, az újszerű gazdálkodás. A gép nemcsak könynyebbé, kulturáltabbá teszi a mezőgazdasági munkát, hanem olcsóbbá is. T

ENYÉRNYI JEGYZETFÜZETET húz elő kabátja zsebéből s míg lapozgat benne, így folytatja: — Három évre visszamenőleg egy kis összehasonlítást tettem olyan értelemben, mit jelent nálunk a gépesítés és az új termelési módszerek Esti etetés . a rendet. csakhát... egyedül nem rendet" MAGAS szikár ember Vince Szilvesz ler, szövetkezetünk zootechnikusa. Ez év volt képes jelvenni a harcot'a júliusáig egyedül vezette a 726 hektáros nemkedvelökkel. következet állattenyésztését. Milyen eredménnyel? ... Ez úgy változott, ahogy a növénytermesztés. ellátta takarmánynyal az állattenyésztést. Amíg Vince elvtárs a sertéstenyésztés fejlesztéséért felelős — addig a szarvasmarha tenyésztéséért, a tej-, a tojás- és a marhahústermelésért Kaszás József vi' — Mert a fődolog až, van-e elegendő seli a felelősséget. Nos hogyan javult s jó minőségű takarmány... — mondja itt a helyzet?. A tehenek jobb konVince elvtárs s hozzá 'teszi: Ha van, dídóba vannak. A tavaszt hónapokban akkor csak az állattenyésztők szorgal- 1,7 litert tett ki az átlagos tejhozam mán múlik az eredmény. A múlt télen és a tavaszt hónapokban bizony baj volt a takarmánnyal. Alacsony tejhozam, gyenge kondíció jellemezte ennek következtében a tehetehenenként, most már elérjük a 3,5 literes átlagot. Persze távolról sincs ezzel megelégedve sem Kaszás elvtárs, sem a tagság. A galántai JNB versenyfelhívását a tejtermelés növelésére vonatkozóan elnészetet, a sertéseknél meg a súlygya- fogadták a tehenészek. Ezzel kapcsolat• rapodással és a malacok számával volt baj. S most?... A sertéshizlaldában augusztusban 37 deka, szeptemberben pedig 58 deka volt már a napi •súlygyarapodás-. Az előhízlaldában, amelyben 12—40 kilós süldők vannak, 23 dekát szedtek föl naponta az állatok. Megjavult a malac szaporulat is. Amíg ez év hét hónapjában 400 malac született 100 ban arra tettek fogadalmat, hogy áttérnek a csoportos takarmányozásra és legeltetni fogják az állatokat. Szavukat tett követte: a csoportos takarmányozást már meg is valósították. Az eredmény? Most már 50—60 literrel fejnek többet naponta a 145 tehéntől, mint ezelőtt 10 nappal a versenyfelhívás előtt. KASZÁS elvtárs arról is meg van.győanyától — addig szeptemberben már 92 ződve, hogy ha legeltetni fogják a tevőit a szaporodás. heneket, a tejhozam még magasabb lesz. De nemcsak az eredmények lettek job- Természetesen nem könnyű új módszerebak. Az istállók környékéről eltűnt az k

e

t bevezetni a régi megszokott módszeévek során felhalmozódott trágya, rend. tisztaság van most már a gazdasági udvaron. Régente is szerette Vince elvtárs Pozsonyi János sertései naponta 58 dekát híznak. rek helyébe. Vannak, akik kézzel-lábbal kapálódznak az „új" ellen . .. mert hát, a szokás hatalma nagyúr. Nem mindenki gondolkodik egyformán. Ebben az esetben a tehenészek között is akadtak olyanok, akik megértették az új fontosságát s arra a helyes következtetésre jutottak, hogy az ,,új" módszer munkatöbbletet jelent ugyan a tehenészeknél /legeltetést napközben, gondosabb takarmányozást a nagy te j elő állatoknál

j ám ez több eredményt és azzal természetesen több keresetet is jelent a gondozóknak. Amíg a tehenek jó pár héten keresztül kint a lucernásokon találják meg napi takarmányszükségletük nagy részét, addig a traktqrosbrigád öt traktorból álló csoportja gondoskodik arról', hogy 60 hektárról a répafej, a répaszelet, 170 hektárról pedig kukoricaszár mind bekerüljön a silóvermekbe. Hogy ez sikerüljön, a szövetkezet vezetősége egyszeri prémiumot tűzött ki a silózásban dolgozóknak, tovább azoknak a traktorosoknak, akik a silógépek nyomtfn annak rendjemódja szerint idejében elvégzik az őszi mélyszántást. ÍME: az állattenyésztés hasznossága növelésének kapuját a növénytermesztést végző traktorosok nyitogatják nálunk éjjel is, nappal is a Vágmenti földeken. KOPECKt KÁLMÁN, Králová nad >35 Váhom i szövetkezet elnöke. Tudjuk, hogy rendszeres gépesítés és kemizálás nélkül a mezőgazdaságban aligha érhetünk el jobb eredményeket. Mindenekelőtt a haladó módszereket kell figyelembe vennünk, a tudományos dolgozók eredményeit, melyeket általánosítani kell a termelésben. Ilyen például az őszi búza nitrifikálása, amely jónéhány gazdaságban már meghonosodott. „A mezőgazdaság fejlődésének feltétele, hogy a növénytermesztést magas színvonalra emeljük", olvashatjuk a vitaanyagban. Más szavakkal élve így is mondhatjuk : a mezőgazdaságnak annyival több kenyérgabonát, abraktakarmányt és más, az ipar számára szükséges terméket kell termelnie, amennyit életszínvonalunk emelkedése megkövetel. S mindezt csaknem azonos területen, mert nincs tartalékunk a ternjőföld számottevő bővítésére. Természetesen, a dokumentum nem tűzné ki célul a termelés növelését, ha -nem lenne mód rá ilyen körülmények között is. Leszögezhetjük azonban, hogy ezen a téren még sok a rejtett tartalék. Csak magával a nitrifikálással jelentősen növelhető a hektárhozam. Természetesen a nitrifikálás alatt nemcsak a fejtrágyázást értjük, hanem olyan komplex eljárást, amelyben minden agrotechnikai beavatkozás a növény kedvező fejlődése érdekében történik. A XII. pártkongresszus tiszteletére a Horná Seč-i szövetkezetesek (levicei járás) vállalták, hogy hektáronként 30,9 mázsa búzát termesztenek. A valóságban 40,25 mázsás termést értek el hektáronként. A szép hozam nem a véletlen műve. A szövetkezetesek minden harmadik évben megvizsgáltatják a talaj összetételét és a szükség szerint pótolják a hiányzó tápanyagot. Meghatározzák a búza előveteményét, ami rendszerint pillangós növény. Az utóbbi időben csak a ŕavlovicei fajtát vetik, náluk ez vált be a legjobban. Tavaly a nagy szárazság ellenére már szeptember végén elvetették a búzát és a téli fejtrágyázást is a követelményeknek megfelelően hajtották végre. Szóval ezek azok a tényezők, melyek hozzájárulnak a nltrifikálás sikeréhez. A földek ilyen művelése mellet a többi gabonanemű is nagyobb termést hoz. Az említett szövetkezetben az árpa átlagos hozama 37 mázsás volt hektáronként, és a kétféle gabona több mint 13 vagont hozott a gazdaságnak terven felül. A kísérletezés bebizonyította, hogy a műtrágya helyes elosztása nagy szerepet játszik a hozam növelésében. Az eddigi gyakorlattól eltérően — amikor a műtrágyát vetéskor dolgozták be a talajba és csak 50—60 kg salétromot hagytak fejtrágyának, — a nitrifikálás módja más beosztást követel. Az egy hektárra szánt összes műtrágya kétharmad részét (a foszforos és a kálitartalmúakat) a szántással szükséges a talajba bedolgozni. Vetéskor boronálással pedig a megmaradt foszforos és káliműtrágyák további egyharmadát, valamint a nitrogénes műtrágyák negyedrészét. A többi nitrogénes műtrágyát a növény fejlődési időszakában, azaz a téli és kora tavaszi nitrifikálásra használjuk fel. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy például hektáronként 5 mázsa műtrágya adagolása esetén 170 kg szuperfoszfátot és 70 kg 40 százalékos kálisót beszántunk. 9X) kiló szuperfoszfátot, 40 kiló kálisót és 30 kiló kénsavas ammöniumot pedig boronával vetéskor dolgozunk be a talajba. A többi nitrogénes műtrágyát, 50 kiló mészsalétromot mint fejtrágyát szórjuk a fagyos talajra téli nitrifikálásként és 50 kiló ostravai salétromot a kora tavaszi nitrifikálásra használunk fel. Normális évben, illetve a szokott természeti viszonyok között a téli fejtrágyázás december 15-től január 15-ig tart, a kora tavaszi fejtrágyázás február 15-től március 15-ig, vagyis a hokrosodás idejére esik. Ott, ahol lehetséges a repülőről való fejtrágyázás, ajánlatos 40—50 kiló ostravai salétromot a szárbaszökkenés idején is szétszórni. - Mezőgazdaságunk számára az ilyen Hitrifikálás óriási jelentőségű. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola gazdaságán — a nitrifikálás fejlesztőinek földjein — már 1959-ben szép eredményt mutattak ki. 83 áron termesztették a Kosuti búzafajtát, amelyből egy hektárra átszámítva 51,4 mázsás hozamot értek el, ugyanakkor a hagyományos módon művelt területen csak 38 mázsát. Tavalyelőtt 20,7 hektáros dűlőn a nitrifikálás alkalmazásával 37,2 mázsás hozamot értek el hektáronként, azon a területen viszont, ahol nem alkalmazták a nitrifikálást, csak 27,7 mázsás hozamot. A Bánovce nad Bebravou-i Állami Gazdaság földjein, ahol a múltban a hektárhozam átlaga 20 mázsa körül mozgott, az idén a I-Iadmerslebener VIII. búzafajtából 53,06 mázsás hektárhozamot takarítottak be 15 hektáros dűlőről. A Diana-fajta pedig 43,3 mázsájával fizetett hektáronként. A Rimavská Sobota-i járásban a Štrkoveci Mezőgazdasági Mesteriskola gazdaságában ugyancsak bebizonyosodott a nitrifikálás előnye. 2,5 hektáros parcellán a Diana-búzából 62,5 mázsa termett hektáronként. Ilyen hozam eddig ismeretlen volt nálunk. Feltételezzük, hogy az eredmények láttán mind a szövetkezetesek, minfl az államť' gazdaságok dolgozói nagyobb érdeklődést tanúsítanak a nitrifikálás iránt. Hisz az említett példákból kitűnik, hogy nemcsak a sok műtrágya felhasználásával érhető el nagyobb termés, hanem annak jobb beosztásával is. A hektárhozamok növelése természetesen jelentős tényező annak az alaptételnek a megvalósításában, hogy a mezőgazdasági termelést az ipari termelés színvonalára emeljük. Mezőgazdasági dolgozóink a pártkongresszus előtti vitaanyagra szebben nem is válaszolhatnának, mint azzal, hogy a nitrifikálást az egész búzavetés területén alkalmazzák. B. J. ŰJ SZÓ 4 * 196

2' október