Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-30 / 300. szám, kedd

Jó étvágyat kíván az orvos Mire figyelmeztetett az ésszerű táplálkozás hete ' Az embernek nem kell az evést tanulnia, ezt mindenki saját tapasztalatából tudja. Már az újszülöttet is evésre ösztökéli az éhség. Meg kell azonban ismernünk az ésszerű táplálkozás elvét, mivel étvágyunk nem mindig megbízható az ételek kiválasztását illetően ás sokszor az elfogyasztott táplálék nem tartalmazza az egészséghez föltétlenül szükséges anyagokat. Ezért minden ősszel a téligyümölcs-, zöldség- ás más élelmiszer tartalékok elraktározása idején „Táplálkozás és egészség" cimen országos akciót szervezünk. Az idei ésszerű táplálkozás hetének jelszava volt: Megfelelő ételt megfelelő időben. Ez annyit jelent, hogy a helyes táplálkozáshoz nem elegendő a megfelelő mennyiségű és helyes összetételű étel, hanem ügyelni kell a táplálkozás rendszerességére is. Mindennek megvan a maga Ideje — mondja a közmondás. Sajnos, a napi élet sodrában gyakran megfeledkezünk a táplálkozás rendszerességéről. Alkalomszerűen, az éppen kéznél levő ételek mellett döntünk. És nemcsak a földművesek, az erdei és építőmunkások azok, akik könnyen elintézik a táplálkozás kérdését. Ma a városi lakosság legnagyobb része sem tartja meg az étkezési rendet, s gyakran a tanulóifjúság sem. Mindenki a saját hibáiból okul. Nézzük meg ezért étlapunkat, amely talán ott ls lóg családi konyhánk falán Reggel természetesen korán kelünk, de mégsem olyan korán, hogy nyu godtan, ülve reggelizzünk. Aztán néhány korty forró teával s esetleg az útközben elfogyasztott péksüteménynyel a gyomrunkban sietünk munkába Az csak természetes, hogy az Ilyen sovány reggeli nem ad elegendő erőt napi munkánk elvégzéséhez. S még csodálkozunk is, ha nemsokára fáradtság vesz rajtunk erőt, vagy megfájdul a fejünk. Mindez természetesen a munkaképesség csökkenésével jár. Érthető, hogy Ilyen példát látva gyermekeink sem hajlanak az unszolásra, ha a reggeli elfogyasztásáról van sző. A meleg ebédet ls sokszor rakott zsemlyével helyettesítjük, vagy „beAz egész évi szorgos munkának meglett a gyümölcse a júri EFSZ-ben ts. (P. Haško felvétele) ruccanunk" egy cukrászdába, ahol a fekete mellett az „Illem kedvéért" valami édességet ls elfogyasztunk. Az éhséget tehát egész nap feketével, cigarettával s különféle pirulákkal csillapítjuk. Este aztán (gyakran mozilátogatás után) leülünk és alaposan jóllakunk. Ez korántsem jelenti azt, hogy ezután jól is alszunk. A telt gyomor működése ugyanis zavarja a többi szerv — beleértve az agy — nyugalmát. Ennek következtében gyakran rémítő álmaink vannak. Természetes, hogy ezt egyetlen szervezet sem bírja sokáig. Az említett étlap tulajdonosa előbb vagy utóbb felkeresi az orvost, hogy megtudja sokféle testi fájdalmának okát. Kiderül, hogy a fejfájást, a szlvszúrősokat, az álmatlanságot könnyen elkerülhette volna, ha rendszeresen étkezik. Reggel nem elegendő a tea, Illetve a feketekávé. Fogyasszunk legalább tejeskávét, kakaót, vajas vagy lekváros kenyérrel, Illetve péksüteménnyel. A serdülőkorú és testi munkát végző fiataloknak ajánlatos reggel fehérjéket tartalmazó élelmiszereket: sajtot, tojást, szalámit, sonkát vagy más húsfélét ls fogyasztaniuk. A napi étrend alapszabálya: „Kevesebbet, de gyakrabban". Ezért az egyes étkezések közötti időközök ne legynek hosszabbak 3—4 óránál. Soroljuk be tehát étrendünkbe a tízórait is. Ez főleg az ifjúság részére fontos, s feladata, hogy a reggeliből hiányzó tápanyagokat megkapja a szervezet. Változtassuk tehát a túrót és a sajtot szalámival és természetesen, ne feledkezzünk meg a gyümölcsről sem. Mindezekből azonban csak annyit együnk, hogy étvőgyunk legyen az ebédhez. A napi fő étel az ebéd. Nálunk napról napra több azoknak a száma, akik az üzemi konyhákon, az iskolai napközi otthonokban ebédelnek. Ez a tény egyúttal arra Is kötelez bennünket, hogy fokozatosan emeljük a közös étkezés színvonalát — főleg az ételek biológiai összetételét és izét illetően. Az ebéd a délelőtt folyamán elhasznált energiát hivatott pótolni. Ezért kell, hogy sok zöldséget — főleg nyers salátákat. — tartalmazzon. A zöldség a burgonyával és gyümölccsel együtt védőanyagokkal látja el a testet. Együnk mindig mértékletesen, mivel a kiadós adagok emésztése megterheli a szervezetet, a délutáni órákban könnyen elálmosodunk, csökken a munkaképességünk és figyelmünk, ez pedig sokszor balesettel is végződhet Az uzsonnának, '/óraihoz hasonlóan, főleg a gyr' k részére van Jelentősége. Ne sűk azonban, hogy a kiadós de

.ii ételek után rendszerint nincs étvágyunk a vacsorához. Az esti étkezés nálunk mindinkább előtérbe kerül. Helyes, ha a vacsora napi ételadagunk egyharmadát alkotja. A reggelire tehát a napi adag egynegyede esik, a tízóraira és az uzsonnára pedig a maradák. Az élelem fogyasztását tehát napi munkánkhoz — és pihenési rendünkhöz alkalmazzuk. Hogyan táplálkozzék azonban a váltakozó időrendben, főleg az éjjeli műszakokban dolgozó ember? A kutatások igazolták, hogy az egészséges szervezet bizonyos időn belül alkalmazkodik az új életritmushoz. Az alkalmazkodás azoknál a legkönnyebb, akik életmódjában rendszeresség tapasztalható. Éjjel főleg étvágyserkentő ételeket fogyasztunk, mert ezek elősegítik az emésztőnedvek keletkezését. Nagy figyelmet kell szentelni az ifjúság étkezésének is, amely sokszor megkésetten ebédel, főleg az ipari tanulók a termelési kiképzés napjaiban, vagy a tanulóifjúság a termelési gyakorlatok idején. A hosszú, gyakran 10 órás időközök az egyes főétkezések között fáradtságot idéznek elő és időnként emésztési zavarokhoz vezetnek. Az emberi életkor meghosszabbítása előtérbe hozta az idősebb korosztályok táplálkozásának kérdését is. Nálunk az Idősebb korban csökkepteni kell a cukor- és zsírtartalmú ételeket s helyet kell adni a fehérjeés vitamindús ételeknek. Emellett gondolnunk kel! az állandó mozgásra is. Határozottan meg kell gátolni a testsúly egészségtelen gyarapodását, mivel ez meggyorsítja az öregedést, betegségeket idéz elő, ami pedig megrövidítheti életünket. Látjuk tehát, hogy az evés nem csupán „jóllakást" jelent. Vessük el tehát azokat az ósdi nézeteinket, amelyek arra vezettek, hogy lebecsüljük a táplálkozás rendszerességének és a napi ételadagok helyes elosztásának fontosságát. Ne menjünk tehát munkába megfelelő reggeli nélkül, mivel éppen délelőtt vár ránk a legnagyobb megterhelés. Ebédeljünk minden nap, de sohase terheljük meg gyomrunkat. Vafesorázzunk meg korábban. Óvakodjunk attól, hogy vasárnapokon és ünnepen túl sokat együnk. Ilyenkor is ügyeljünk a rendszerességre és mértékletességre. A ritmikusság és rendszeresség az élet egyik alapvető követelménye. Ezek betartásával meghosszabbíthatJuk életünket, útját állhatjuk a hirtelen öregedésnek és megőrizzük jó egészségünket. MUD

R_ MILA

N clLEK k u l r ú r z* — Emil Gilelsz a zongoránál vei. De ez nem ideges izgatottság, hanem a muzsika izgalma, amely átcsap rá. A művész teljes egészében átveszi a muzsikában élő feszültséget, tartalmat és valósággá játssza. Tempói meglepően szabadok és kötetlenek, de a gilelszí muzsikálás forró légkörében minden tempóvétel, minden akcentus természetes. Igaz, hogy a dirigens helyzete nem könnyű Ilyen akaratos szólistával szemben, a zenekar azonban sajnos megközelítőleg sem tudta átvenni vendégünk „lelki iramát". Gilelsz Chopin e-moll zongoraversenyét adta elő. Mint magáról a művészről, úgy Chopin felfogásáról is inkább csak eszmefuttatást lehetne írni, mint bírálatot. Érjük be a lényeggel: Emil Gilelsz Chopin játéka a felfedezés erejével hatott, és a zene titkait fürkésző figyelmes hallgató ezen az estén a hétköznapokból kiemelkedve feljutott a Chopin muzsika szokatlanul erős levegőjű magaslataira. EMIL GILELSZ zenekari estjét Ladislav Slovák karmesteri pálcája alatt Eugen Suchoű „Ad astra" címQ dalciklusának bemutató előadása nyitotta meg. A szopránhangra és zenekarra írt dalok Štefan Žáry költeményeinek adnak zenei kifejezést. Suchoň me6ter ezzel a művel harminc esztendős szünet után újra visszatért a kamaradalok területére. A ciklus öt dalát dr. Tatjana Masaryková, a Szlovák Nemzeti Színház szólistája adta elő a lőle megszokott énektudással és előadókészséggel. Ladislav Slovák, az est karmestere César Franck szenvedélyes lelki drámájával, a d-moli szimfóniával adott a hangversenynek nagyszabású befejezést. HAVAS MÁRTA • •••••••• A košicei Művészet Háza, amelyen a Magasépítészeti Vállalat dolgozói a külső vakolást végzik. (St. Petráš — CTK — felv.) OKTÖBER 25-én és 26-án a bratisiavai hangversenyközönségnek pirosbetűs ünnepnapja volt: Emil Gilelsz szovjet zongoraművész látogatott el hozzánk hosszú szünet után. A hangverseny tudósítója mindig kényes helyzetben van, ha olyan művészről kell szólnia, akiről csak felsőfokban írhat. De még nehezebb helyzetbe kerül akkor, ha a szuperlatívuszok sem fedik teljesen a valóságot. Mert Emil Gilelsz nemcsak kivételes tehetségű zongoraművész. Több annál: Emil Gilelsz előadói zseni. Hallgatóságát ellenállhatatlan erővel ragadja magával gazdag zeneiségének világába, és ez a világ csupa szépség, csupa érdekfeszítő, izgalmas meglepetés. Nem könnyű feladatra vállalkozik, aki megkísérli felvázolni Gilelsz művészi profilját. Kezdjük talán azzal, hogy játékáról szólva nehéz lenne az „interpretáció" fogalmát helyesen alkalmazni. Gilelsz ugyanis nem tolmácsol a szó megszokott értelmében, Gilelsz a muzsikában él, maradéktalanul feloldódik benne, átadja magát a zenének. De ez nem akarat nélküli odaadás. A teljes szellemi azonosulás Izgalmas, spontán aktusának. vagyunk tanúi. Ezen a ponton a művészben csodálatos kettősség mutatkozik. Gilelsz ugyanis magával ragadó spontaneitása mellett sem kalandozik el az érzelmek ellenőrizhetetlen világába. Az előadott remekművet nem idomítja saját egyéniségéhez, hanem feltárja, gyökeréig felfedi a maga tökéletességében, minden „belemagyarázás" nélkül, mintegy a zene végleges, leszűrődött tényeit közölve. Lényegében robusztus energiákkal átfűtött zenei egyéniség. Gilelsz játék közben feszülten izgatott, mintha először találkozna a műsára, továbbadására ls felhasználták. Kalmár János, az Orechové Potôň-i szövetkezet elnöke például tövlrőlhegyíre elmagyarázta, hogy milyenek a tapasztalatai a komplexbrigádok szervezésével, illetve munkájával kapcsolatban. Sőt meghívta a szövetkezet vezetőit helyszíni tapasztalatcserére. Az új, szocialista ember jellemvonásairól tanúskodrk az ls, amit Zsoldos evtárs, a hírneves ižopi szövetkezet elnöke tett. A párt felhívására megvált a jó szövetkezettől és átment a szomszédos gyengébben gazdálkodó čalovói szövetkezetbe, hogy ott segítáen a közös gazdálkodás ügyét egyenesbe hozni. Megoldható-e a takarmánykérdés? Már e cikk elején említettük, hogy a konferencia résztvevői az elért eredmények mellett napirendre tűzték a legégetőbb problémák megoldását ls. ilyen megoldásra váró kérdés a takarmányellátás. A beszámoló és a felszólalók ls hangsúlyozták, hogy ez a probléma ls megoldható, csak nagyon kell akarni. A vízgazdálkodás, a takarmánytermesztés és a konzerválás új módszerel ezt lehetővé teszik. Mindenekelőtt olyan takarmányféleségek termelésére kell helyezni a fő súlyt, amelyek^hektáronként a lehető legtöbb tápanyagot adják. Ilyen például a kukorica, a herefélék, sőt a cukorrépa is kitűnő takarmánynövény. Fontos azonban, hogy a takarmányféleségeket, különösen a hereféléket megfelelő időben kaszálják." A szakemberek már bebizonyították, hogy a virágzás előtt lekaszált lucerna vagy lóhere 80 százalékban tartalmaz emészthető anyagokat, ellenben a virágzás alatt, vagy a virágzás után kaszált hereféléknek a jószág csupán 40—45 százalékát tudja értékesíteni. Igaz, a későbben kaszált herefélék nagyobb mennyiségű szénát adnak, de ha a tápértéket vesszük figyelembe, a kevés mégiscsak többet jelent. A takarmánykérdés megoldásának fontos részét az öntözéses gazdálkodás képezi. A gyakorlat bebizonyította, hogy öntözéssel lényegesen lehet növelni a hektárhozamokat. A kútnikyl szövetkezetesek öntözéssel herefélékből 60 mázsáról 90 mázsára növelték a hektárhozamot. Az ižopiak pedig még ennél is szebb eredményeket értek el. Az öntözött hereföldekről átlag 100 mázsás hektárhozamot értek el. A mihálykai szövetkezeti pártszervezet küldöttje felszólalásában szintén azt fejtegette, hogy az öntözőhálózat kibővítésével ez a ma még fogas kérdés is megoldható. Ezért elhatározták, hogy jövőre saját költségükön 100 ezer korona befektetéssel egy 80 hektáros kapacitású öntözőberendezést létesítenek. Kalmár János vitafelszólalásában az öntözés jelentőségéről többek között így nyilatkozott: „A víz nálunk szinte mérhetetlen kincs. Hogy csak egy példát említsek. A tavaszon 16 hektár cukorrépát ki kellett szántani. Klszántás után próbaképpen újból cukorrépát vetettünk. Egész esztendőn keresztül öntöztük és ma nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy az említett 16 hektáron jóval nagyobb termést értünk el, mint a korán vetett, de nem öntözött parcellákon". Tehát a takarmánykérdés is megoldható. És hogy ez mikor követke zik be, az mindenekelőtt azoktól függ, akik itt a konferencián a megoldás útját igen helyesen, határozottan, világosan megjelölték. Most az a fontos, hogy mielőbb elinduljanak a kijelölt úton. A tudás hatalom Az új pártalapszabályzat-tei v ^et valamennyi kommunista számára kötelezővé teszi a tanulást, a politikai és szakképzettség állandó növelését. Hogy a párt ezt ilyen határozottan megköveteli tagjaitól, egyáltalán nem véletlen. Ez a fejlődés törvényszerű követelményeiből adódik. Igen helyes és hasznos volt, hogy a konferencia résztvevőinek nagy többsége éppen ezt a kérdést boncolgatta. Többen hangsúlyozták: Ma már nem elég, ha a kommunista csupán a politikai kérdésekben lát tisztán. Természetesen ez fontos, de nem elégséges, a kommunistának a maga munkakörében Jó szakembernek ls kell lennie. A gyakorlat azt igazolja: ha a szövetkezet élén politikailag fejlett, szakmailag képzett vezető áll, a kívánt eredmény nem maradhat el. Példa erre az okofii szövetkezet, ahol Németh Jenő mérnök személyében politikailag és szakmailag egyaránt felkészült elnök áll a közös gazdálkodásaién. Táblázatunkon bemutatjuk, hogy az utóbbi három esztendőben hogyan emelkedett szövetkezetünkben a termelés: Termékfajta 1959 1960 1961 1962 Hús Tej Tojás Gabonafélék 15,1 vagon 259 957 üt. 156 274 db. 50,52 vagon 27,86 vagon 634 127 llt. 405 798 db 81,27 vagon 39,74 vagon 774 528 lit. 439 291 db 76,55 vagon 44 vagon 980 000 lit. 800 000 db 94,26 vagon Azt hisszük, ezekhez az adatokhoz nem szükséges bővebb magyarázat. A jó kommunista szakember úgy kell a mezőgazdaságban, mint éhes embernek a falat kenyér. Ezért a járási pártkonferencia határozatot fogadott el, hogy a jövőben megkülönböztetett figyelmet szentelnek a mezőgazdasági szakemberek kérdésének, mégpedig olyan mértékben, hogy egyre több fiatalt nyerjenek meg mezőgazdasági közép-, illetve főiskolákra. 1965-ig közel 400 mezőgazdasági középiskolát és 69 mezőgazdasági főiskolát végzett szakemberrel számolnak. Meggondolják, mibe fektetik a pénzt járási méretben az Idén 58 millió korona értékű gazdasági épület készült el. Szép, nagyszerű dolog ez. A baj ott kezdődik, hogy ezek az épületek még nem minden esetben felelnek meg a követelményeknek, nincsenek összhangban a haladó technikával, illetve technológiával. Ezért a konferencián valamennyi kommunista feladatul kapta: hassanak oda, hogy a mezőgazdasági üzemek olyan gazdasági épületeket építsenek, amelyek minden téren megfelelnek a korszerű gazdálkodásnak. Arra kell törekedni, hogy egyre több olyan istálló épüljön, amelyekben 900—1000, vagy még ennél is több sertést képes egy ember gondozni a megfelelő gépesítés segítségével. Ez a követelmény szorosan összefügg a termelési költségek csökkentésével s a munkatermelékenység növekedésével. Hogy a gépesítés milyen kedvező hatással van az önköltség alakulására, arra jó példa a kvetoslavovi állami gazdaság kövecses! részlege, ahol a halszálkás fejésl módszer bevezetésével a tejtermelési költséget 68 fillérről 28 fillérre csökkentették literenként. Érvényesül a párt vezető szerepe Már az eddig elmondottakból is kiderült, hogy a szóban forgó járás milyen nagy utat tett meg. A jövő, a soron levő feladatok azonban semmivel sem lesznek könnyebbek az eddigieknél. A kommunistáknak még határozottabban, nagyobb odaadással kell harcolniuk a kitűzött feladatok mielőbbi megvalósításáért. Ez pedig szükségessé teszi, hogy a párt vezető szerepe még nagyobb mértékben érvényesüljön az élet valamennyi szakaszán. A párt nem diktál, akaratának az élet különböző szakaszain ténykedő kommunistákon keresztül szerez érvényt. Szükséges, hogy azokon a munkaszakaszokon, ahol jövőnk további alakulásáról döntenek, kommunisták legyenek, akik személyesen ls felelősek a pártnak a feladatok teljesítéséért. Éppen ezért itt kell megemlítenünk, hogy nagyon ls szükséges volna, ha a járás pártalapszervezetei nagyobb gondot fordítanának a párt sorainak kibővítésére. Ma már százával vannak olyan fiatalok a Dunajská Streda-1 járásban Is, akik munkájukkal, a szocializmus ügyéhez való ragaszkodásukkal bebizonyították: méltók a párttagságra. A párttagság sorainak bővítése halaszthatatlan feladata, ha azt akarják, hogy az üzemekben, szövetkezetekben, állami gazdaságokban még jobban érvényesüljön a párt vezető szerepe, ha azt akarják, hogy a párt következő járási konferenciáján még szebb eredményekről adhassanak számot; emelt fővel mondhassák majd: nem vagyunk adósai a pártnak, szocialista hazánknak. SZARKA ISTVÁN 1982. október 30. * Oj SZÖ 5