Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-28 / 298. szám, vasárnap

N. Sz. Hrnscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenete F. J. Kennedyhez, az USA elnökéhez (Folytatás a 1. oldalról) És senkinek sem lehet ellenvetése fő célkitűzésünk ellen, amellyel azt követjük, hogy Kuba népe óhajának eleget téve békésen élhessen, fejlőd­hessen. Ön biztosítani akarja hazája bizton­ságát. Ez magától értetődő. Am Kuba ís ugyanezt akarja. Minden ország biztosítani akarja magát. Hogyan értékeljük azonban mi, a Szovjetunió és kormánya azt, hogy Önök haditámaszpontokkal vettés kö­rül a Szovjetuniót, haditámaszpontok­kal zárták körül szövetségeseinket, hogy a szó szoros értelmében körül­övezték hazánkat támaszpontokkal és ott széthelyezték rakétafegyverei­ket. Mindez nem titok. Amerika fele­lős személyiségei ezt tüntetően hir­detik. Önöknek rakétáik vannak Nagy-Britanniában s Olaszországban és azok felénk vannak Irányítva. Önöknek Törökországban is vannak rakétáik, önt Kuba nyugtalanítja, ön azt állítja, azért nyugtalanítja, mert csak — tengeri úton — 90 percnyi távolságban van az amerikai partok­tól. Törökország azonban tőszomszéd­ságunkban terül el. Őrjárataink cir­kálnak és szembenéznek egymással. ön úgy véli, hogy joga van bizton­ságot követelni hazája számára s kö­vetelni az ön által támadó fegyverek­nek minősített fegyverek visszavoná­sát, de ugyanakkor el nem ismeri, hogy nekünk is jogunk van erre? Hiszen önök támadó fegyvernek minősített pusztító rakétákat helyez­tek el Törökországban, úgyszólván a mi küszöbünkön. Hogyan egyeztethető össze tehát azonos katonai lehető­ségeink elismerése a mi nagy or­szágaink nem egyenértékű kapcsola­taival? Ez határozottan nem egyez­tethető össze. Elnök Or, helyes, ha beleegyezését adta ahhoz, hogy képviselőink talál kozzanak s kezdjenek tárgyalásokat, nyilvánvalóan U Thant úrnak, az ENSZ ügyvezető főtitkárának közve­títésével. Ez tehát azt Jelenti, hogy U Thant bizonyos mértékben vállalja a közvetítő szerepét s mi úgy véljük, hogy ezt a felelősségteljes feladatát természetesen csak akkor teljesítheti, ha az e konfliktusba belesodort mindegyik fél jóakaratot tanúsít. Véleményem szerint . hamar véget lehetne vetni ennek a konfliktusnak ls és rendezni a helyzetet. Az embe­rek fellélegzenének és tudatosítanák, hogy a felelősséget viselő államfér­fiak megfontoltak, tudatában vannak felelősségüknek, meg tudják oldani a bonyolult kérdéseket s el tudják hárítani a háborús katasztrófát. Ezért a következőt javaslom: Hajlandók vagyunk Kuba területé­ről visszavonni azokat az eszközöket, amelyeket ön támadó ' jellegűeknek minősít, hajlandók vagyunk e köte­lezettségvállalásunkat tel|esfteni és az ENSZ-ben ezt szentesíteni. Az önök képviselői tegyenek nyilat­kozatot oly értelemben, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok a szovjet ál­lam nyugtalanító' aggodalmainak tu­datában visszavonja hasonló eszkö­zeit Törökország területéről. Egyezzünk meg abban, milyen Idő­re van szükségük önöknek és nekünk ls ennek megvalósítására. Ezután az ENSZ Biztonsági Tanácsának megha­talmazottai a helyszínen ellenőrizhet­nék a bejelentett kötelezettségválla­lások teljesítését. Igaz ugyan, hogy a kubai és a tőrök kormány bele­egyezése volna szükséges ahhoz, hogy a meghatalmazottak az említett országokba jöhessenek s felülvizsgál­hassák s meggyőződhessenek a köte­lezettségvállalások teljesítéséről. Nyil­vánvalóan az lenne a leghelyesebb, ha ezek a meghatalmazottak egyaránt élveznék a Biztonsági Tanács, a ml és az önök, az Amerikai Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió, de Törökor­szág és Kuba bizalmát. Szerintem nem lenne nehéz olyan emberek ki­szemelése, akik méltók minden érde­kelt fél tiszteletére és bizalmára. Ha Kuba és Törökország népeinek megnyugtatására törekedve vállaljuk ezt a kötelezettséget s megszilárdít­juk reményüket, valamint a saját biz­tonságuk iránti bizalmukat, a Bizton­sági Tanács keretében oly értelmű nyilatkozatot teszünk, hogy a szov­jet kormány ünnepélyesen kötelezi magát Törökország határai sérthe­tetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartására, továbbá hogy nem avatkozik belügyeibe, nem tá­madja meg, saját terültét nem bo­csátja rendelkezésre az ilyen támadás céljaira, s feltartóztatja azokat, akik a Szovjetunió területéről vagy pedig a Törökországgal szomszédos orszá­gok területéről akarnak Törökország elleni agressziót elkövetni. Ugyanilyen nyilatkozatot tegyen a Biz­tonsági Tanácsban az amerikai kormány is Kubát Illetően. Jelentse kl, hogy az Amerikai Egyesült Államok a jövőben tiszteletben tartja Kuba szuverenitását, és határai sérthetetlenségét, továbbá ar­ra kötelezi magát, hogy nem avatkozik be belügyeibe, nem intéz támadást te­rülete ellen, és saját területét nem bo­csátja rendelkezésre Kuba elleni táma­dás céljára, de feltartóztatja mindazo­kat, akik Kuba ellen agressziót akar­nának elkövetni az Amerikai Egyesült Ál­lamok területéről, vagy a Kubával szom­szédos más államok területéről. Ehhez magától értetődően szükséges lenne, hogy megegyezzünk önökkel bizo­nyos határidőről. Ez ne tartson tovább két vagy három hétnél, de semmi esetre se legyen egy hónapnál hosszabb./ A Kuba területén levő eszközök, ame­lyekről azt állítja, hogy nyugtalanítják önt, szovjet tisztek kezében vannak. Ezért teljesen kizárt ezeknek az eszkö­zöknek véletlen felhasználása, s az Ame­rikai Egyesült Államok kárára. Ezek az eszközök a kubai kormány kérelmére vannak széthelyezve Kuba területén és kizárólag az ország védelmét szolgálják. Éppen ezért, ha nem kerül sor Kuba, vagy a Szovjetunió és más szövetsége­seink megtámadására, ezek az eszközök senkit se veszélyeztetnek. Hiszen tudva­levő, "hogy nem a támadás célját szol­gálják. Elnök Grl Ha ön egyetért Javaslatom­mal, New Yorkba küldjük képviselőin­ket az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és részletes utasításokat adunk nekik, hogy minél előbb megegyezhessünk. Ha ön is kinevezi megbízottait és megadja nekik a szükséges utasításokat, akkor ogyhamar megoldhatjuk a problémá­kat. Miért óhajtom ezt? Azért, mert most az egész világot aggodalmak töltik el s elvárja tőlünk, hogy megfontolt lé­péseket tegyünk. A világ valamennyi nemzete kitörő örömmel fogadná a megegyezésünkről s a mostani válsá­gos helyzet teljes megszüntetéséről szó­ló nyilatkozatot. Én ennek a megegye­zésnek nagy Jelentőséget tulajdonítok, mert kedvező kezdet lehetne, s például megkönnyíthetné a nukleáris fegyver­kísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötését is. A kísérletekkel kapcsolatos kérdés egyidejűleg megoldást nyerhetne anél­kül ls, hogy az egytk kérdés kötve lenne a másikhoz hiszen különböző kérdésekről van szó. Fontos azonban a megegyezés mind a két kérdésről. Ez gyönyörű ajándék volna az emberednek. Azzal a hírrel is megörvendeztethet­nénk őket, hogy megegyeztünk a nukleá­ris fegyverkísérletek beszüntetéséről s nem kell már tartaniuk a levegő meg­mételyezésétől. Álláspontjaink e kér­désben nagyon megközelítik egymást. Mindez talán Jó alkalmat adna arra is, hogy kölcsönösen elfogadható meg­egyezésre törekedjünk más vitás kér­désekben is, amelyekről Jelenleg eszme­cserét folytatunk. Ezek a kérdések egyelőre nem nyertek megoldást, de sürgős rendezést igényelnek, mert ez megtisztítaná a nemzetközi légkört. Mi erre készek vagyunk! Elnök Or, íme ezek a Javaslataink. TISZTELETTEL: N. HRUSCSOV N. Sz. Hruscsov távirata U Thanthoz Nyikita Szergejevics Hrascsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke U Thantnak, az ENSZ ügyvezető főtit­kárának a következő táviratot küldte: „A szovjet kormány az ön küldetésé­nek megkönnyítésére törekedve, azok­kal a beszélgetésekkel kapcsolatban, amelyeket az érdekelt országokkal foly­tat az USA Kuba és a Szovjetunió ellen irányuló kalózakcióinak következtében létrejött veszélyes helyzet megszünteté­se érdekében, — Javaslatokat terjesztett elő, melyek véleményünk szerint az említett válságos helyzet rendezésének alapjául szolgálhatnak. A szovjet kor­mány ezeket a javaslatokat elküldte Kennedynek, az USA elnökének, s Ön­nek másolatát küldi. TISZTELETTEL: N. HRUSCSOV." A MOSZKVAI LIHACSOV ÜZEM DOLGOZŰI TÜNTETNEK A KUBAI NÉP MELLETT. (Telefotó CTK) Moszkva lakossága felháborodottan tüntetett az amerikai nagykövetség előtt Moszkva (ČTK) — Szombaton a dél­előtti műszak végeztével a moszkvai dolgozók hatalmas tüntetést rendez­tek az amerikai nagykövetség előtt. A kubai zászlókkal és jelszavas transzparensekkel felvonuló tömeg „Kuba si, yankee no!", „Viva Kuba!", „Gyalázat az agresszorokra 1" jelsza­vakat harsogott. A környező utcák is megteltek tüntetőkkel, akik kifejezték a szovjet nép szilárd elszántságát, hogy Kuba megvédelmezi szabadságát és a békét. Iz amerikai nép elitéli az erőszakot A Szovjetunió a helyzet kiélezésének elhárítására törekszik N. Sz. Hruscsov válasza U Thant táviratára Moszkva (CTK) — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke közölte U Thanttal, az ENSZ ügyvezető főtitkárával, hogy a Kuba felé közeledő, de az amerikai hadiha­jók kaiózövezetébe még el nem jutott szovjet hajók kapitányai utasítást kap­tak ennek az övezetnek az elkerülé­sére. — Ezt az utasítást annak remé­nyében adtuk — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov —, hogy a másik fél ls meg­érti, hogy hajóink a nyílt tengeren mozdulatlanul nem vesztegelhetnek sokáig. Nyikita Szergejevics Hruscsov ezzel az üzenetével válaszolt U Thantnak október 25-1 táviratára, melyben az ENSZ ügyvezető főtitkára azt javasol­ta, hogy a szovjet hajók bizonyos idő­re kerüljék el azt az övezetet, ahol feltartóztathatnák őket. A szovjet kormányfő táviratában többek között a következőket Irta: Ha az USA kalőzintézkedései következté­ben a Kuba felé vezető tengeri uta­kon .bármilyen összecsapásra sor ke­rülne, ez megnehezítené a szükséges tárgyalásokat, amelyek segítségével meg lehetne szüntetni az USA agresz­szív akcióival a világra kényszerített válságos helyzetet. Washington (CTK) — Az amerikai Imperialisták megfontolatlan kalandor politikája mélységes aggodalommal tölti el az amerikai népet. Washing­tonban, New Yorkban, Chicágöban és számos más városban is tiltakozó gyű léseket, tüntetéseket rendeznek, me­lyeken az egyszerű amerikaiak arra kérik az USA kormányát, legyen te' kintettel az amerikai nép s az egész emberiség sorsára, ne használjon erő­szakot, hanem válassza a tárgyalások s a békés megoldás lehetőségét. A Fe hér Ház előtt pénteken már a kora reggeli órákban diákok gyülekeztek, akik röplapokat osztogattak szét, me­lyeken többek között a következő áll: „Ma minden amerikainak követelnie kell, hogy a kubai válság törvényesen, az ENSZ hatáskörében nyerjen meg­oldást." Hasonló kérelemmel fordult az amerikai nőkhöz Linus Paulingnak, e beszéde előtt fogadta az amerikai püspököket. New York (CTK) — A National Guar­dian című lap több cikkében ítéli el az USA Kuba elleni agresszív akcióit. A lap hangsúlyozza: „Az USA elnöke semmibe sem veszi az ENSZ alapokmányába fog­lalt elveket. Nemcsak Amerikát, hanem az egész világot egy újabb világháború szakadékának szélére sodorta." A Worker című lap szerkesztőségi clk­Kuba hajlandó megtárgyalni az USÁ-val valamennyi szuverenitását nem sértő vitás kérdést KUBA JEGYZÉKE AZ USA KORMÄNYÄHOZ Bern (CTK) — Jósé Ruiz Velas­co, a Kubai Köztársaság berni nagykövete az USÁ-t kubai ügyek­ben képviselő svájci kormánynak e napokban a következű jegyzéket nyújtotta ét: A kubai kormány elítéli a Kubai Köztársaság tengeri és légi blokádját, s ezt a kubai Lakosság jogalt, vala­HITLER 1938-BAN: — Csehszlovákia veszélyezteti a két! bé KENNEDY 1982-BEN: — Kuba veszélyezteti a békét! (Rudé právo) mint az ENSZ alapokmányát, sértő gonosztettnek minősíti. A kubai kor­mány kijelenti, hogy Kuba népe kész minden tőle telhetőt megtenni hazája szuverenitásának és területi épségé­nek védelmében. E pillanatokban, amikor az USA — sokkal határozottabban, mint bármi­kor azelőtt — háborúval fenyegeti Kubát, a kubai kormány ünnepélyesen kijelentette; hogy békét óhajt és bé­kés tárgyalásokra kész bármilyen vi­tás kérdésről, amennyiben ez nem érinti szuverenitását. A világ nemzeteinek tudniuk kell, hogy az USA Kuba elleni s az ország felségvizein való hajózás szabadsága elleni önkényes akciója kalózkodás és egy nukleáris háború kirobbantásával fenyegette szerfölött veszélyes lépés. Havanna lelkesen üdvözölte a csehszlovákiai turistákat Havanna (CTK) — Kuba fővárosának lakossága rendkívül szívélyes fogadta­tásban részesítette azokat a csehszlová­kiai és NDK-beli turistákat, akik szomba­ton délben a Völkerfrcundschaft nevű üdülőhajóval érkeztek Havannába. X X X Az amerikai haditengerészet két tor­pedórombolója tegnap reggel a nyílt ten­geren feltartóztatta a Marucla nevű li­banoni kereskedelmi hajót, amelyet az amerikai őrség átkutatott és megállapí­totta, hogy a Szovjetunió vette bérbe kén, papír, tehergépkocsik, valamint pót alkatrészek szállítására. kében kijelenti, hogy Kuba tengeri zár­lata olyan lépés, amely háborúhoz vezet­het, majd így folytatta: A világon nincs olyan Józan eszű ember, aki elhinné, hogy Kuba, amelynek annyi lakosa sincs, mint New Yorknak, veszélyezteti az USA biztonságát. Teljesen indokolatlanok azok a nagyszabású Intézkedések, ame­lyek a mindent elpusztító atomháború katasztrófájába sodorhatják az egész emberiséget. A lap egyben azzal a fel­hívással fordul az amerikaiakhoz, hogy tömegé tüntetéssel kényszerítsék ki a blokád megszüntetését és a vitás kérdé­sek békés megoldását. Az amerikai püspökök áldásukat adják a Kennedy-kormány provokációira Róma (ČTK) — A római egyetemes zsinaton résztvevő amerikai püspökök az amerikai katolikusokhoz Intézett üzenetükben felszólítják őket, hogy vasárnap foglalják Imáikba Kennedy kormányét. Spellman, Mc Intyre, Cushing, Meyer, Rltter bíborosok és O'Boyle washingtoni érsek arra szólí­tották fel az amerikai katolikusokat, hogy imáikban kérjék isten áldását Kennedy elnökre és kormányára. Az Unité című lap ezzel kapcsolat­ban megjegyzi, az amerikai püspökök ezt az üzenetet néhány órával azután küldték el, hogy XXIII. János pápa rádióbeszédében ismét felszólította a világot a béke megőrzésére s a vitás nemzetközi kérdések békés megoldá­sára.. A katolikus egyházfő röviddel Lord Russell és Kennedy elnök táviratváltása London (CTK) — Kennedy elnök lord Russellnek harmadik táviratára végül ls válaszolt. A mára virradó éj­szaka elküldött válasznak azonban egészen más a hangneme, mint Hrus­csové, amely — amint Russell kijelen­tette — „reményt ad a világnak a bé>­ke megőrzésére". Kennedy az angol filozófus szemére vetette, hogy megbírálta az Egyesült Államok Kuba-ellenes politikáját. Lord Russell újabb táviratot küldött Kennedynek, amelyben hangsúlyozza, hogy Kuba tengeri blokádja a pusztu­lás küszöbére rántja az emberiséget. Felszólította az amerikai elnököt, hogy az Egyesült Államok ünnepélyesen je­lentse kl, hogy soha sem vetemedik Kuba elleni Invázióra. Az angol filo­zófus hangsúlyozza, hogy Kennedynek komoly felelősséget kell vállalnia a világbéke megőrzéséért és ezért töre­kednie kell a válság mielőbbi békés megoldására. CINIKUS LELEPLEZÉS Párizs (CTK) — „Véleményem szerint az amerikai Imperializmus még sohasem leplezte le önmagát oly cinikusan, mint most" — Jelentette ki L. Langevin asz­szony, francia tudományos dolgozó a TASZSZ tudósítója előtt. „Egyetlen lelki­ismeretes ember sem hiheti el, hogy Ku­ba veszélyezteti az USÁ-t. André Still és Jean Maurlce Hermann neves francia újságírók szintén mély felháborodással ítélték el az USA kalózintézkedéseit. A párizsi Mutualité nagyteremben óriási tömeg tüntetett a Kubát veszélyeztető agresszív akclők ellsn. 1962. október 28. • (jj SZŐ 3

Next

/
Thumbnails
Contents