Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-27 / 297. szám, szombat

Megjelent a Béke és Szocializmus jubileumi száma A Béke és Szocializmus, a kommu­nista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának most, ok­tóberben jelent meg az ötvenedik száma. Az első szám 1958 szeptem­berében jelent meg, s a folyóirat azóta valamennyi kontinensen nfegy olvasóközönségre tett szert. Harminc­két országban adják ki, 25 nyelven. Szerzői között megtaláljuk a nemzet­közi kommunista mozgalom kiemel­kedő alakjait, neves békeharcqsokat, nemzetközi szakszervezeti, ifjúsági és nőszervezetek vezetőit, ismert új­ságírókat, közgazdászokat, filozófu­sokat, történészeket, jogászokat, Író­kat és művészeket. A Béke és Szocializmus most meg­jelent száma közli MAMUNNAK, a Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának „A békés egymás mellett élés és a nemzeti felszabadító harc", SZYRNEK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága tag­jának „A szocialista gazdálkodás tu­dományos megalapozottságáról", LÓ­RIMNAK, az Afrikai Függetlenségi Párt (Szenegál) Központi Bizottsága tagjának „A szenegáli burzsoázia a neokolonializmus viszonyai között", MOTTA LIMA brazíliai újságíró „Bra­zília kulturális élete és a marxizmus— leninizmus", GRUSIN szovjet újság­író „Pillantás a jövőbe" című cik­két. A többi jelentős írás mellett tájé­koztatást olvashatunk a Dél-Afrikai Köztársaság kommunistáinak prog­ramjáról és érdekes hozzászólásokat a most folyó „A nők szerepe a mai társadalomban" és „Az antikommunizmus az emberiség ellensége" című vitákhoz. Az iráni nép nemzeti hőséről, Jor­dánia és Görögország börtöneiről szó­ló tudósításokkal zárul a Béke és Szocializmus jubileumi száma. Megdöntötték a kombájnos szénfejtés rekordját (CTK) — A karvinai Május 1. Bá­nyában Emil Voznica és Karel Mlcha­lec vezetésével dolgozó vájárok kol­lektívája a CSKP XII. kongresszusá­nak tiszteletére rekordteljesítményt ért el. A kollektíva csehszlovák gyárt­mányú KSV-60 típusú kombájnnal 26 nap alatt 55 346 tonna szenet fejtett és ezzel megdöntötte a Dukla Bányá­ban 31 munkanap alatt 55114 tonna jövesztésével felállított csehszlovák rekordot. A kollektíva most világre­kord elérésére törekszik, amelyet ed­dig a lengyel bányászok tartanak. DÉNES FERENC: TESTVÉRI EGYETÉRTÉSBEN Takarékoskodjunk a villamosárammal A Tüzelőanyag- és Energetikaügyi Minisztérium sajtóértekezletén Jiŕí Bajer mérnök, miniszterhelyettes a villamosárammal való gazdálkodás jelenlegi helyzetéről tájékoztatta az újságírókat. Rámutatott arra, hogy a vízierő­művek tárolóiban a szokatlanul nagy szárazság következtében mini­málisra csökkent a vízmennyiség. A tervezett új erőművek késői üzembe helyezése is zavarokat idéz elő. A folyamatos és zökkenőmentes áramellátás érdekében a kormány felszólította a minisztériumokat, te­gyenek intézkedéseket a villamos­áram gazdaságos kihasználására. Az üzemekben, vállalatokban, hivata­lokban, a városi közvilágításban, a kereskedelemben (reklámok stb.) csökkenteni fogják az áramszolgál­tatást. (elentős megtakarítás érhető el a háztartásokban a felesleges pazarlások megszüntetésével. A vil­lanykályhák bekapcsolása tilos. A rezsókat és más villanybsrende­zéseket ne használjuk, amikor az üzemekben teljes gőzzel folyik a termelés. Takarékoskodjunk a vil­lamos árammal minden téren. (k-m) Pártunk Központi Bizottságának a XII. kongresszus előtt kiadott, Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló do­kumentuma hangsúlyozza: „A szocialista építés során nem­zeteink és nemzetiségeink között létrejöttek a kölcsönös bizalom és a testvéri együttműködés kapcso­latai. Hazánk ma két szocialista nemzet, a csehek és szlovákok ál­lama. Ez a két nemzet teljesen egyenjogú, közös célok és érdekek vezérlik. Egyenlő jogaik vannak a nemzetiségek tagjainak is. Mind kifejezőbben megnyilvánul az a tény, hogy államunk nemcsak az osztály egységnek, hanem a nem­zetek testvérlességének állama E Z BIZONYÍTJA, hogy hazánk­ban a párt helyesen alkal­mazta a marxi-lenini nemzetiségi politika alapelveit. A párt az élet talaján állva a történelmileg adott helyzetnek megfelelően oldotta meg a két testvérnemzet — a csehek és szlovákok — valamint az itt élő nemzetiségek egyenjo­gúságának, testvéri kapcsolatai­nak kérdését. Ez a marxi-lenini eszmék újabb győzelmét bizonyít­ja, de egyúttal azt a nagy Igaz­ságot is, hogy a nemzetiségi kér­dést végérvényesen csak a szocia­lizmus oldhatja meg. A szocialista forradalom győzel­me tette lehetővé a tőkés gazda­sági rendszer felszámolását, amely mindennemű elnyomásnak, így a gazdasági és a nemzetiségi elnyo­másnak is táptalaja volt. Hazánk­ban a kommunista párt vezette munkásosztály győzelme vetett vé­get annak az egyenlőtlenségnek, amely a burzsoá köztársaság ide­jében az uralkodó cseh és a szlo­vák nemzet, valamint a nemzeti­ségek között fennállott. Szocialista köztársaságunkban a termelőeszközök magántulajdona és a szociális elnyomás megszün­tetésével, valamint a szocialista társadalmi rendszer megteremté­sével véget vetettünk a nemzeti elnyomásnak. Ezzel beigazolódott, hogy pártunk politikájában helye­sen rendelte alá a nemzetiségi kérdést a fő kérdésnek — az osz­tályharc, a proletár forradalom és a proletáriátus diktatúrája kérdé­sének. Ma pedig, a fejlett szocia­lista társadalom építésének idő­szakában, amikor ennek megvaló­sítása a legfontosabb feladat, mi sem természetesebb, mint hogy a nemzetiségi kérdés ennek van alá­rendelve. A fejlett szocialista tár­sadalom felépítése most a fő kér­dés, miután ennek megvalósításá­val készítjük elő az átmenetet a kommunizmusba, hogy szocialista társadalmunk fokozatos továbbfej­lesztésével megteremtsük ennek anyagi és műszaki alapját, hogy lépésről lépésre kialakítsuk az új munkamegosztást, elősegítsük a fizikai és szellemi munka közötti különbség megszüntetését, hogy fokozatosan elegendő mennyiségű terméket biztosíthassunk a társa­dalom növekvő igényeinek kielé­gítésére. A termelőerők és a társadalmi viszonyok nagyarányú fejlődése természetesen magával hozza a nemzetek és nemzetiségek átala­kulását szocialista nemzetekké és nemzetiségekké. Éz a nagy törté­nelmi folyamat megy végbe köz­társaságunk két nemzete és nem­zetiségeink életiben is. A fejlett szocialista társadalom építése köz­társaságunk további gazdasági és kulturális felvirágoztatásához ve­zet, ami megteremti a nemzeteink és nemzetiségeink közötti még A košicei Műszaki Építészeti Vállalat dolgozói kétirányú utat és gyors­villamos-pályát építenek, hogy megkönnyítsék a Kelet-Szlovákiai Vasmű építőinek Kosicéről az építkezésre való szállítását. (S. Petráš — CTK felv.) szorosabb és sokoldalú kapcso­latok előfeltételeit. A PÁRT tudatában volt annak, hogy a nemzeteink közötti ellentét fő okát elsősorban a gaz­dasági egyenlőtlenségben kell lát­ni. Ezért a nemzetiségi kérdés megoldásának első feltételét a nemzetiségi kérdést éltető gazda­sági és társadalmi problémák meg­oldásában látta. Éppen a marxi­lenlnl nemzetiségi elvek alapján ismerte fel, hogy köztársaságunk­ban a megoldás egyedüli módja Szlovákia gazdasági és kulturális elmaradottságának felszámolása s a továbbiakban Szlovákia felemel­kedése a gazdaságilag és kulturá­lisan fejlettebb cseh országrészek színvonalára. Ezt a célt szolgálta Szlovákia nagymérvű iparosítása a köztársaság egységes népgazda­ságfejlesztési tervének keretében. Szlovákia szocialista iparosítása az állam szocialista társadalmat építő programja szerves részeként, — a cseh országrészek fejlett Ipa­rának, a cseh munkásosztálynak és műszaki értelmiségnek hatha­tós segítségével. A feladat nem­csak az volt, hogy felszámoljuk Szlovákia gazdasági és kulturális lemaradását, hanem tovább men­ve, a párt XI. kongresszusának határozata értelmében minden vo­nalon a cseh országrészek szín­vonalára emeljük. Abból az alap­elvből indultunk ki, hogy a szo­cialista társadalom objektív törvé­nyeivel összhangban a csehek és szlovákok szilárd politikai és ál­lami egységének gazdasági alap­ját az egységes csehszlovák nép­gazdaság képezi. A XII. kongresszus fogja kiérté­kelni, milyen mértékben vált va­lósággá a pártnak ez a nagy je­lentőségű határozata, amely a marxi-lenini szellemben rendezi nálunk- a nemzetiségi kérdést. Köztársaságunk megoldotta ezt a kérdést s ez visszatükröződik új szocialista alkotmányunkban is: „A Csehszlovák Köztársaságot létreho­zó két nemzet — a cseh és a szlo­vák — testvéri egyetértésben él. A szocializmus közös építése tette lehetővé, hogy Szlovákia gyorsan leküzdje hajdani elmaradottságát és magas színvonalra fejlessze Iparát és mezőgazdaságát." Szo­cialista alkotmányunk továbbá le­szögezi : „Nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül minden állam­polgár egyenjogúsága biztosítva van. Az állam biztosítja a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetisé­gű állampolgárok anyanyelvi ok­tatásának és kulturális fejlődésé­nek minden lehetőségét és eszkö­zét." A mindennapi élet, a munkasi­kerek, a szocialista társadalom építésében elért eredmények iga­zolják, hogy pártunknak a nem­zetiségi kérdésben folytatott poli­tikája helyes. Szlovákia szocialista iparosításával megoldódott az itt élő magyar és ukrán nemzetiségek kérdése is. Véglegesen megszűn­tek az áldatlan nemzetiségi viszá­lyok, amelyek a burzsoá köztár­saságban csak a tőkések érdekeit szolgálták, miután fékezték az osztályharcot, gyengítették a mun­kásosztály és az összes dolgozó erejét, megbontva harci egységü­ket. Ezért a burzsoáziának nem is volt érdeke a nemzetiségi kérdés rendezése. Ez csak a munkásosz­tály és a dolgozó nép érdeke lehe­tett a jobb élet, a szebb jövő meg­teremtése érdekében. A Szovjet­unió mellett ma már köztársasá­gunk sikerei is igazolják, hogy a közös létérdekek, a közös cél: a szocializmus és a kommunizmus felépítése egy családban, a szo­cialista emberek családjában egye­síti a két nemzetet és az itt élő nemzetiségeket. A szocialista em­berek új gondolkodásának közös vonásai alakulnak ki, amelyek az új típusú társadalmi viszonyokból születtek és amelyekben népeink legjobb hagyományai öltenek tes­tet. Az a tény, hogy megszűnt a nemzeti, elkülönülés, korlátozott­ság és önzés, a két nemzet és a nemzetiségek élete azonos gazda­sági és politikai alapon épül, azo­nos mértékben van biztosítva mindannyiuk anyagi és szellemi igényeinek kielégítése. Ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy meg­szilárdul gazdasági és eszmei kö­zösségük, kifejlődnek gondolkodá­suk közös szocialista és kommu­nista vonásai. A szocialista társa­dalmi viszonyok állandó fejlődése elősegíti a kultúra, az erkölcs és az életviszonyok közös szocialista és kommunista vonásainak kiala­kítását, a kölcsönös bizalom és barátság további erősödését, s ho­vatovább az osztályok közötti ha­tárok elmosódását is. A CSEH, SZLOVÁK ÉS MA­GYAR munkásosztály nem­zetiségre való tekintet nélküli osz­tályharcos szövetségének gyökerei mélyen a burzsoá köztársaság ide­jébe nyúlnak vissza. Alapja a cseh, szlovák és magyar proletariátus harci összefogása és szövetsége volt a cseh, szlovák és magyar tőkések kizsákmányoló rendsze­rének megdöntésére. Köztársasá­gunk munkásosztálya nemzetiség­re való tekintet nélkül, az osztály­harc frontján állt az elnyomottak érdekei védelmében, a hatalomért vívott harcával teljesítve történel­mi küldetését. Munkásosztályunk­nak ez a nemzetközi forradalmi szövetsége a felszabadulás után a szocialista társadalom építésével még szorosabbá vált a közös ha­zában. Szlovákia nagyarányú ipa­rosítása köztársaságunk egysé­ges népgazdaságfejlesztési tervé­nek keretében még jobban elmé­lyíti a különböző nemzetiségű dol­gozók baráti és testvéri kapcsola­tát. Ennek legszebb bizonyítéka a munkahelyeken, a termelésben el­ért sikerek, amelyek kifejezői dol­gozóink azon törhetetlen akaratá­nak, hogy hazánkban győzelemre vigyélí a szocializmus és kommu­nizmus ügyét. Ma minden gyár­ban és üzemben a dolgozók a szo­cialista munkaverseny jegyében élnek attól az óhajtól fűtve, hogy a szocialista országépítést vezető és irányító pártunk XII. kongresz­szusát méltóan, kiváló munkasi­kerekkel köszöntsék. Ilyen egyön­tetű alkotó akarat csak azért lehet­séges, mert pártunk helyes marxi­lenini nemzetiségi politikájával megszűntette a két nemzet, vala­mint a nemzetiségek közötti ide­genkedés, bizalmatlanság légkörét és ezzel végleg kiküszöbölte az egymás közötti viszályok és tor­zsalkodások lehetőségét. Lehet-e kívánni megértőbb, barátiasabb és testvériesebb együttműködést, mint amilyen a cseh, szlovák, magyar és ukrán dolgozók között tapasz­talható a Kelet-Szlovákiai Vasmű, a sered'i Nikkelgyár, a salai Dus­lo és a többi nagy szocialista mű építésénél? Vagy a különféle üze­mekben, mint a Kelet-Szlovákiai Gépgyárban, a komárnól Steiner Gábor Hajógyárban, a filakovói Kovosmaltban, ahol a szlovák és magyar munkások együttesen ver­senyeznek a szocialista munkabri­gád és a XII. kongresszus brigád­jának megtisztelő címéért. Ez csak ott lehetséges, ahol a dolgozókat közös cél és érdek vezérli. A szocialista termelési viszo­nyok győzelme a mezőgazdaság­ban azt jelenti, hogy falvaink is mélyreható társadalmi és gazdasá­gi átalakuláson mentek keresztül. Hazánkban az ingadozó és konzer­vatív gondolkodású parasztság helyett ma már a munkásosztál­lyal szilárd szövetségben álló, ön­tudatra ébredt szövetkezeti pa­rasztság él. A szövetkezeti pa­rasztság határozott léptekkel tör magának utat a munkásosztály nagyarányú segítségével a földmű­vesszövetkezetekben a nagyüzemi szocialista gazdálkodás felé, hogy minél nagyobb termelési eredmé­nyekkel viszonozza a szocialista országépítés élén haladó és a vele szövetséges munkásosztály segít­ségét. Szlovákiában a parasztkér­dés megoldása a kis- és közép­parasztoknak az EFSZ-be való megnyerésével tulajdonképpen a nemzeti és a nemzetiségi kérdés­nek megoldását is jelentette a fal­vakon. A szövetkezetekben való tömörülés, a kollektív, gazdálko­dás hozta létre az új társadalmi osztályt, a szövetkezeti parasztság osztályát, amely a legszorosabb szövetségben a munkásosztállyal veszi ki részét a fejlett szocialis­ta társadalom építéséből. Amint a szlovák mezőgazdasági dolgozók­nak földművesszövetkezetekben való tömörülése, a közös, szövet­kezeti gazdálkodásra való áttérés jelentette a parasztság alapvető gazdasági kérdésének és ezzel egyetemben a nemzeti kérdésnek a megoldását is, ugyanezt jelen­tette ez az itt élő magyar paraszt­ság számára is. A munkásosztály és szocialista államunk a szövet­kezet parasztságának nyújtott se­gítségénél nem ismer nemzeti meg­különböztetést. Államunk EFSZ­einket, tagjaik nemzetiségére való tekintet nélkül egyforma támoga­tásban részesíti. Szocialista tár­sadalmunk mindent megtesz an­nak érdekében, hogy mind a szlo­vák-, mind a magyarlakta falvakat magas gazdasági és kulturális szintre emelje, s pártunk határo­zata értelmében a mezőgazdasági termelés elérje a cseh országré­szek színvonalát. Ennek a gazda­sági irányelvnek teljesítése jelen­tős hozzájárulást jelent a nemze­tiségi kérdés megoldásához, de egyúttal a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsé­gének elmélyítéséhez is. A mezőgazdasági nagyüzemi szocialista termelés megszilárdu­lásában elért eredmények tették lehetővé, hogy pártunk kitűzhette« a célt: 1970-ig a mezőgazdaság színvonala érje el az Ipar színvo­nalát. Ezt a párt és a nép ügyé­nek kell tekintenünk. Ily nagy horderejű feladatot azért állítha­tott fel a párt, mert ezt a nép magáénak tartja, miután tudatá­ban van annak, hogy megvalósítá­sa jólétének további jelentős eme­lését hozza magával. Ahol évről évre szaporodnak olyan szövet­kezetek, mint a komárnói járásban a Dedina Mládeže, a levicei járás­ban a čajakovói, a Bratislava-vi­dék járásban a seneci, a galantai járásban a javorinkai, a nitrai já­rásban a Výčapy—Opatovce-i, a košicei járásban a períni, a trebi­šovi járásban a lelesi és a Maié Trakany-i és még sok más szövet­kezet, ott nem lehet akadálya an­nak, hogy a párt által kitűzött és szövetkezeti parasztjaink által he­lyeselt terv megvalósuljon. Nem fér kétség ahhoz, hogy ez a terv is megvalósul, mint a szocialista építés összes eddigi tervei. Ennek biztosítéka népünk kimeríthetet­len alkotó erejében és a közös eszmétől áthatott öntudatosságá­ban rejlik. A fejlett szocialista társadalom építésével új szakasz kezdődött nemzeteink és nemzetiségeink kapcsolatainak fejlődésében. Ezt a szakaszt a nemzetek további kö­zeledése és teljes egységük meg­valósulása jellemzi, miután mind­annyian egyforma mértékben ve­szik ki részüket az új társadalom, a szocializmus és a kommunizmus építésében. Eltűnt a kapitalizmus által szült, a nemzetek és a nem­zetiségek közötti bizalmatlanság, gyűlölet, az egymástól való ide­genkedés és elzárkózottság, s ehe­lyett elmélyült a testvériesség, a barátság nemzetközi szelleme. Ez a folyamat már mély gyökeret vert hazánkban és ezért szilárdul­hatott meg még jobban népeink erkölcsi-politikai egysége. EPEINK szilárd erkölcsi-poli­tikai egysége teremtette meg annak lehetőségét, hogy még jobban és sokoldalúan elmélyítsük a szocialista demokráciát. Köztár­saságunk valamennyi állampolgá­rát — nemzetiségre való tekintet nélkül — bevonjuk az állam igaz­gatásába, a gazdasági és kulturá­lis építés irányításába, az állami apparátus munkájának tökélete­sítésébe, a népi ellenőrzés megszi­lárdításába. Nem is kell külön hangsúlyoznunk, hogy ez minden­nél ékesebben igazolja nemzeteink és nemzetiségeink teljes egyenjo­gúságát, s azt a tényt, hogy köz­társaságunkban fokozatosan kibon-: takozik az össznépi demokrácia. Mindez azt a nagy igazságot tárja elénk, hogy nemzeteink és nemze­tiségeink egészen új, szocialista nemzetekké és nemzetiségekké váltak. Ezért szögezheti le a oárt­dokumentum: „Mind kifejezőbben megnyilvánul az a tény, hogy ál­lamunk nemcsak az osztályegység, hanem a nemzetek testvériességé­nek állama is." N' 1982. október 27. • {JJ g^Ö 5

Next

/
Thumbnails
Contents