Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-27 / 297. szám, szombat

Megjelent a Béke és Szocializmus jubileumi száma A Béke és Szocializmus, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának most, októberben jelent meg az ötvenedik száma. Az első szám 1958 szeptemberében jelent meg, s a folyóirat azóta valamennyi kontinensen nfegy olvasóközönségre tett szert. Harminckét országban adják ki, 25 nyelven. Szerzői között megtaláljuk a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő alakjait, neves békeharcqsokat, nemzetközi szakszervezeti, ifjúsági és nőszervezetek vezetőit, ismert újságírókat, közgazdászokat, filozófusokat, történészeket, jogászokat, Írókat és művészeket. A Béke és Szocializmus most megjelent száma közli MAMUNNAK, a Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának „A békés egymás mellett élés és a nemzeti felszabadító harc", SZYRNEK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának „A szocialista gazdálkodás tudományos megalapozottságáról", LÓRIMNAK, az Afrikai Függetlenségi Párt (Szenegál) Központi Bizottsága tagjának „A szenegáli burzsoázia a neokolonializmus viszonyai között", MOTTA LIMA brazíliai újságíró „Brazília kulturális élete és a marxizmus— leninizmus", GRUSIN szovjet újságíró „Pillantás a jövőbe" című cikkét. A többi jelentős írás mellett tájékoztatást olvashatunk a Dél-Afrikai Köztársaság kommunistáinak programjáról és érdekes hozzászólásokat a most folyó „A nők szerepe a mai társadalomban" és „Az antikommunizmus az emberiség ellensége" című vitákhoz. Az iráni nép nemzeti hőséről, Jordánia és Görögország börtöneiről szóló tudósításokkal zárul a Béke és Szocializmus jubileumi száma. Megdöntötték a kombájnos szénfejtés rekordját (CTK) — A karvinai Május 1. Bányában Emil Voznica és Karel Mlchalec vezetésével dolgozó vájárok kollektívája a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére rekordteljesítményt ért el. A kollektíva csehszlovák gyártmányú KSV-60 típusú kombájnnal 26 nap alatt 55 346 tonna szenet fejtett és ezzel megdöntötte a Dukla Bányában 31 munkanap alatt 55114 tonna jövesztésével felállított csehszlovák rekordot. A kollektíva most világrekord elérésére törekszik, amelyet eddig a lengyel bányászok tartanak. DÉNES FERENC: TESTVÉRI EGYETÉRTÉSBEN Takarékoskodjunk a villamosárammal A Tüzelőanyag- és Energetikaügyi Minisztérium sajtóértekezletén Jiŕí Bajer mérnök, miniszterhelyettes a villamosárammal való gazdálkodás jelenlegi helyzetéről tájékoztatta az újságírókat. Rámutatott arra, hogy a vízierőművek tárolóiban a szokatlanul nagy szárazság következtében minimálisra csökkent a vízmennyiség. A tervezett új erőművek késői üzembe helyezése is zavarokat idéz elő. A folyamatos és zökkenőmentes áramellátás érdekében a kormány felszólította a minisztériumokat, tegyenek intézkedéseket a villamosáram gazdaságos kihasználására. Az üzemekben, vállalatokban, hivatalokban, a városi közvilágításban, a kereskedelemben (reklámok stb.) csökkenteni fogják az áramszolgáltatást. (elentős megtakarítás érhető el a háztartásokban a felesleges pazarlások megszüntetésével. A villanykályhák bekapcsolása tilos. A rezsókat és más villanybsrendezéseket ne használjuk, amikor az üzemekben teljes gőzzel folyik a termelés. Takarékoskodjunk a villamos árammal minden téren. (k-m) Pártunk Központi Bizottságának a XII. kongresszus előtt kiadott, Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló dokumentuma hangsúlyozza: „A szocialista építés során nemzeteink és nemzetiségeink között létrejöttek a kölcsönös bizalom és a testvéri együttműködés kapcsolatai. Hazánk ma két szocialista nemzet, a csehek és szlovákok állama. Ez a két nemzet teljesen egyenjogú, közös célok és érdekek vezérlik. Egyenlő jogaik vannak a nemzetiségek tagjainak is. Mind kifejezőbben megnyilvánul az a tény, hogy államunk nemcsak az osztály egységnek, hanem a nemzetek testvérlességének állama E

Z BIZONYÍTJA, hogy hazánkban a párt helyesen alkalmazta a marxi-lenini nemzetiségi politika alapelveit. A párt az élet talaján állva a történelmileg adott helyzetnek megfelelően oldotta meg a két testvérnemzet — a csehek és szlovákok — valamint az itt élő nemzetiségek egyenjogúságának, testvéri kapcsolatainak kérdését. Ez a marxi-lenini eszmék újabb győzelmét bizonyítja, de egyúttal azt a nagy Igazságot is, hogy a nemzetiségi kérdést végérvényesen csak a szocializmus oldhatja meg. A szocialista forradalom győzelme tette lehetővé a tőkés gazdasági rendszer felszámolását, amely mindennemű elnyomásnak, így a gazdasági és a nemzetiségi elnyomásnak is táptalaja volt. Hazánkban a kommunista párt vezette munkásosztály győzelme vetett véget annak az egyenlőtlenségnek, amely a burzsoá köztársaság idejében az uralkodó cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek között fennállott. Szocialista köztársaságunkban a termelőeszközök magántulajdona és a szociális elnyomás megszüntetésével, valamint a szocialista társadalmi rendszer megteremtésével véget vetettünk a nemzeti elnyomásnak. Ezzel beigazolódott, hogy pártunk politikájában helyesen rendelte alá a nemzetiségi kérdést a fő kérdésnek — az osztályharc, a proletár forradalom és a proletáriátus diktatúrája kérdésének. Ma pedig, a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában, amikor ennek megvalósítása a legfontosabb feladat, mi sem természetesebb, mint hogy a nemzetiségi kérdés ennek van alárendelve. A fejlett szocialista társadalom felépítése most a fő kérdés, miután ennek megvalósításával készítjük elő az átmenetet a kommunizmusba, hogy szocialista társadalmunk fokozatos továbbfejlesztésével megteremtsük ennek anyagi és műszaki alapját, hogy lépésről lépésre kialakítsuk az új munkamegosztást, elősegítsük a fizikai és szellemi munka közötti különbség megszüntetését, hogy fokozatosan elegendő mennyiségű terméket biztosíthassunk a társadalom növekvő igényeinek kielégítésére. A termelőerők és a társadalmi viszonyok nagyarányú fejlődése természetesen magával hozza a nemzetek és nemzetiségek átalakulását szocialista nemzetekké és nemzetiségekké. Éz a nagy történelmi folyamat megy végbe köztársaságunk két nemzete és nemzetiségeink életiben is. A fejlett szocialista társadalom építése köztársaságunk további gazdasági és kulturális felvirágoztatásához vezet, ami megteremti a nemzeteink és nemzetiségeink közötti még A košicei Műszaki Építészeti Vállalat dolgozói kétirányú utat és gyorsvillamos-pályát építenek, hogy megkönnyítsék a Kelet-Szlovákiai Vasmű építőinek Kosicéről az építkezésre való szállítását. (S. Petráš — CTK felv.) szorosabb és sokoldalú kapcsolatok előfeltételeit. A

PÁRT tudatában volt annak, hogy a nemzeteink közötti ellentét fő okát elsősorban a gazdasági egyenlőtlenségben kell látni. Ezért a nemzetiségi kérdés megoldásának első feltételét a nemzetiségi kérdést éltető gazdasági és társadalmi problémák megoldásában látta. Éppen a marxilenlnl nemzetiségi elvek alapján ismerte fel, hogy köztársaságunkban a megoldás egyedüli módja Szlovákia gazdasági és kulturális elmaradottságának felszámolása s a továbbiakban Szlovákia felemelkedése a gazdaságilag és kulturálisan fejlettebb cseh országrészek színvonalára. Ezt a célt szolgálta Szlovákia nagymérvű iparosítása a köztársaság egységes népgazdaságfejlesztési tervének keretében. Szlovákia szocialista iparosítása az állam szocialista társadalmat építő programja szerves részeként, — a cseh országrészek fejlett Iparának, a cseh munkásosztálynak és műszaki értelmiségnek hathatós segítségével. A feladat nemcsak az volt, hogy felszámoljuk Szlovákia gazdasági és kulturális lemaradását, hanem tovább menve, a párt XI. kongresszusának határozata értelmében minden vonalon a cseh országrészek színvonalára emeljük. Abból az alapelvből indultunk ki, hogy a szocialista társadalom objektív törvényeivel összhangban a csehek és szlovákok szilárd politikai és állami egységének gazdasági alapját az egységes csehszlovák népgazdaság képezi. A XII. kongresszus fogja kiértékelni, milyen mértékben vált valósággá a pártnak ez a nagy jelentőségű határozata, amely a marxi-lenini szellemben rendezi nálunk- a nemzetiségi kérdést. Köztársaságunk megoldotta ezt a kérdést s ez visszatükröződik új szocialista alkotmányunkban is: „A Csehszlovák Köztársaságot létrehozó két nemzet — a cseh és a szlovák — testvéri egyetértésben él. A szocializmus közös építése tette lehetővé, hogy Szlovákia gyorsan leküzdje hajdani elmaradottságát és magas színvonalra fejlessze Iparát és mezőgazdaságát." Szocialista alkotmányunk továbbá leszögezi : „Nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül minden állampolgár egyenjogúsága biztosítva van. Az állam biztosítja a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségű állampolgárok anyanyelvi oktatásának és kulturális fejlődésének minden lehetőségét és eszközét." A mindennapi élet, a munkasikerek, a szocialista társadalom építésében elért eredmények igazolják, hogy pártunknak a nemzetiségi kérdésben folytatott politikája helyes. Szlovákia szocialista iparosításával megoldódott az itt élő magyar és ukrán nemzetiségek kérdése is. Véglegesen megszűntek az áldatlan nemzetiségi viszályok, amelyek a burzsoá köztársaságban csak a tőkések érdekeit szolgálták, miután fékezték az osztályharcot, gyengítették a munkásosztály és az összes dolgozó erejét, megbontva harci egységüket. Ezért a burzsoáziának nem is volt érdeke a nemzetiségi kérdés rendezése. Ez csak a munkásosztály és a dolgozó nép érdeke lehetett a jobb élet, a szebb jövő megteremtése érdekében. A Szovjetunió mellett ma már köztársaságunk sikerei is igazolják, hogy a közös létérdekek, a közös cél: a szocializmus és a kommunizmus felépítése egy családban, a szocialista emberek családjában egyesíti a két nemzetet és az itt élő nemzetiségeket. A szocialista emberek új gondolkodásának közös vonásai alakulnak ki, amelyek az új típusú társadalmi viszonyokból születtek és amelyekben népeink legjobb hagyományai öltenek testet. Az a tény, hogy megszűnt a nemzeti, elkülönülés, korlátozottság és önzés, a két nemzet és a nemzetiségek élete azonos gazdasági és politikai alapon épül, azonos mértékben van biztosítva mindannyiuk anyagi és szellemi igényeinek kielégítése. Ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy megszilárdul gazdasági és eszmei közösségük, kifejlődnek gondolkodásuk közös szocialista és kommunista vonásai. A szocialista társadalmi viszonyok állandó fejlődése elősegíti a kultúra, az erkölcs és az életviszonyok közös szocialista és kommunista vonásainak kialakítását, a kölcsönös bizalom és barátság további erősödését, s hovatovább az osztályok közötti határok elmosódását is. A

CSEH, SZLOVÁK ÉS MAGYAR munkásosztály nemzetiségre való tekintet nélküli osztályharcos szövetségének gyökerei mélyen a burzsoá köztársaság idejébe nyúlnak vissza. Alapja a cseh, szlovák és magyar proletariátus harci összefogása és szövetsége volt a cseh, szlovák és magyar tőkések kizsákmányoló rendszerének megdöntésére. Köztársaságunk munkásosztálya nemzetiségre való tekintet nélkül, az osztályharc frontján állt az elnyomottak érdekei védelmében, a hatalomért vívott harcával teljesítve történelmi küldetését. Munkásosztályunknak ez a nemzetközi forradalmi szövetsége a felszabadulás után a szocialista társadalom építésével még szorosabbá vált a közös hazában. Szlovákia nagyarányú iparosítása köztársaságunk egységes népgazdaságfejlesztési tervének keretében még jobban elmélyíti a különböző nemzetiségű dolgozók baráti és testvéri kapcsolatát. Ennek legszebb bizonyítéka a munkahelyeken, a termelésben elért sikerek, amelyek kifejezői dolgozóink azon törhetetlen akaratának, hogy hazánkban győzelemre vigyélí a szocializmus és kommunizmus ügyét. Ma minden gyárban és üzemben a dolgozók a szocialista munkaverseny jegyében élnek attól az óhajtól fűtve, hogy a szocialista országépítést vezető és irányító pártunk XII. kongreszszusát méltóan, kiváló munkasikerekkel köszöntsék. Ilyen egyöntetű alkotó akarat csak azért lehetséges, mert pártunk helyes marxilenini nemzetiségi politikájával megszűntette a két nemzet, valamint a nemzetiségek közötti idegenkedés, bizalmatlanság légkörét és ezzel végleg kiküszöbölte az egymás közötti viszályok és torzsalkodások lehetőségét. Lehet-e kívánni megértőbb, barátiasabb és testvériesebb együttműködést, mint amilyen a cseh, szlovák, magyar és ukrán dolgozók között tapasztalható a Kelet-Szlovákiai Vasmű, a sered'i Nikkelgyár, a salai Duslo és a többi nagy szocialista mű építésénél? Vagy a különféle üzemekben, mint a Kelet-Szlovákiai Gépgyárban, a komárnól Steiner Gábor Hajógyárban, a filakovói Kovosmaltban, ahol a szlovák és magyar munkások együttesen versenyeznek a szocialista munkabrigád és a XII. kongresszus brigádjának megtisztelő címéért. Ez csak ott lehetséges, ahol a dolgozókat közös cél és érdek vezérli. A szocialista termelési viszonyok győzelme a mezőgazdaságban azt jelenti, hogy falvaink is mélyreható társadalmi és gazdasági átalakuláson mentek keresztül. Hazánkban az ingadozó és konzervatív gondolkodású parasztság helyett ma már a munkásosztállyal szilárd szövetségben álló, öntudatra ébredt szövetkezeti parasztság él. A szövetkezeti parasztság határozott léptekkel tör magának utat a munkásosztály nagyarányú segítségével a földművesszövetkezetekben a nagyüzemi szocialista gazdálkodás felé, hogy minél nagyobb termelési eredményekkel viszonozza a szocialista országépítés élén haladó és a vele szövetséges munkásosztály segítségét. Szlovákiában a parasztkérdés megoldása a kis- és középparasztoknak az EFSZ-be való megnyerésével tulajdonképpen a nemzeti és a nemzetiségi kérdésnek megoldását is jelentette a falvakon. A szövetkezetekben való tömörülés, a kollektív, gazdálkodás hozta létre az új társadalmi osztályt, a szövetkezeti parasztság osztályát, amely a legszorosabb szövetségben a munkásosztállyal veszi ki részét a fejlett szocialista társadalom építéséből. Amint a szlovák mezőgazdasági dolgozóknak földművesszövetkezetekben való tömörülése, a közös, szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés jelentette a parasztság alapvető gazdasági kérdésének és ezzel egyetemben a nemzeti kérdésnek a megoldását is, ugyanezt jelentette ez az itt élő magyar parasztság számára is. A munkásosztály és szocialista államunk a szövetkezet parasztságának nyújtott segítségénél nem ismer nemzeti megkülönböztetést. Államunk EFSZeinket, tagjaik nemzetiségére való tekintet nélkül egyforma támogatásban részesíti. Szocialista társadalmunk mindent megtesz annak érdekében, hogy mind a szlovák-, mind a magyarlakta falvakat magas gazdasági és kulturális szintre emelje, s pártunk határozata értelmében a mezőgazdasági termelés elérje a cseh országrészek színvonalát. Ennek a gazdasági irányelvnek teljesítése jelentős hozzájárulást jelent a nemzetiségi kérdés megoldásához, de egyúttal a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének elmélyítéséhez is. A mezőgazdasági nagyüzemi szocialista termelés megszilárdulásában elért eredmények tették lehetővé, hogy pártunk kitűzhette« a célt: 1970-ig a mezőgazdaság színvonala érje el az Ipar színvonalát. Ezt a párt és a nép ügyének kell tekintenünk. Ily nagy horderejű feladatot azért állíthatott fel a párt, mert ezt a nép magáénak tartja, miután tudatában van annak, hogy megvalósítása jólétének további jelentős emelését hozza magával. Ahol évről évre szaporodnak olyan szövetkezetek, mint a komárnói járásban a Dedina Mládeže, a levicei járásban a čajakovói, a Bratislava-vidék járásban a seneci, a galantai járásban a javorinkai, a nitrai járásban a Výčapy—Opatovce-i, a košicei járásban a períni, a trebišovi járásban a lelesi és a Maié Trakany-i és még sok más szövetkezet, ott nem lehet akadálya annak, hogy a párt által kitűzött és szövetkezeti parasztjaink által helyeselt terv megvalósuljon. Nem fér kétség ahhoz, hogy ez a terv is megvalósul, mint a szocialista építés összes eddigi tervei. Ennek biztosítéka népünk kimeríthetetlen alkotó erejében és a közös eszmétől áthatott öntudatosságában rejlik. A fejlett szocialista társadalom építésével új szakasz kezdődött nemzeteink és nemzetiségeink kapcsolatainak fejlődésében. Ezt a szakaszt a nemzetek további közeledése és teljes egységük megvalósulása jellemzi, miután mindannyian egyforma mértékben veszik ki részüket az új társadalom, a szocializmus és a kommunizmus építésében. Eltűnt a kapitalizmus által szült, a nemzetek és a nemzetiségek közötti bizalmatlanság, gyűlölet, az egymástól való idegenkedés és elzárkózottság, s ehelyett elmélyült a testvériesség, a barátság nemzetközi szelleme. Ez a folyamat már mély gyökeret vert hazánkban és ezért szilárdulhatott meg még jobban népeink erkölcsi-politikai egysége. EPEINK szilárd erkölcsi-politikai egysége teremtette meg annak lehetőségét, hogy még jobban és sokoldalúan elmélyítsük a szocialista demokráciát. Köztársaságunk valamennyi állampolgárát — nemzetiségre való tekintet nélkül — bevonjuk az állam igazgatásába, a gazdasági és kulturális építés irányításába, az állami apparátus munkájának tökéletesítésébe, a népi ellenőrzés megszilárdításába. Nem is kell külön hangsúlyoznunk, hogy ez mindennél ékesebben igazolja nemzeteink és nemzetiségeink teljes egyenjogúságát, s azt a tényt, hogy köztársaságunkban fokozatosan kibon-: takozik az össznépi demokrácia. Mindez azt a nagy igazságot tárja elénk, hogy nemzeteink és nemzetiségeink egészen új, szocialista nemzetekké és nemzetiségekké váltak. Ezért szögezheti le a oártdokumentum: „Mind kifejezőbben megnyilvánul az a tény, hogy államunk nemcsak az osztályegység, hanem a nemzetek testvériességének állama is." N' 1982. október 27. • {JJ g^Ö 5