Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-27 / 297. szám, szombat

agresszorói & ugródeszkái-f<| A guantánamói amerikai támaszpont-fekély Kuba testén \ United States and World Report amerikai hetilap szeptember végén közölte munkatársa beszélgetését Curtis Wilgus-szal, az amerikai kormány latin-amerikai tanácsadójával. Beszélgetésüknek volt egy ilyen része: — Ügy véli-e Ön, hogy az Egyesült Államok szempontjából jegyveres beavatkozás nélkül ts kedvezően megoldható a kubai helyzet? — Nem, ezt nem gondolom ... — Akkor tehát szükséges az Egyesült Államok inváziója...? — Azt hiszem, elkerülhetetlen. Sokan remélték, hogy Castro valamilyen lépést tesz a guantánamói öbölben levő amerikai támaszpont ellen. Ám Castro — vagy az őt irányító személy — túl ravasz, mintsem elkövessen ilyen hibát... Ezt mondják ők, Ilyenek a szándékaik 1 Mi történik a kubai amerikai támaszpont környékén? Már hónapok óta (mondhatnánk két év óta) megtámadják őrszemfeinket. Előbb konzervdobozokkal dobálták őket — a dobozokban elhelyezett kis rakéták nagy zajjal robbantak. Később már köveket hajigáltak és rálőttek a kubai katonákra. Szántszándékkal kerestek okot incidensre, amit Curtis Wllgus is cinikusan beismert. A kubai katonák viselkedésükkel a legkisebb ürügyet sem adták a beavatkozásra. Az amerikai katonák ordítanak, puskát fognak őrszemeinkre és lövöldöznek. Előszeretettel célozgatják katonáink oldalt hordott tábori kulacsát. Harcosaink lövészárkokat ásnak, fedezékeket építenék, hogy védjék puszta életüket. Az amerikaiak újabb provokációt eszelnek ki. Az amerikai tank egészen a határig vonul, ágyúcsöve a kubai őrségre szegeződik. Lövés dördül. Egyelőre vaktöltéssel, de nincs kizárva, hogy egy szép napon élessel fognak lőni... Az amerikaiak zászlónk bevonását is provokációra használták kl. Szidalmazták, kövekkel dobálták, sértegették elvtársainkat. Nemsokára az amerikai zászlót is bevonták a támaszpont övezetében. A mi katonáink vigyázzállással, kellő tiszteletadással válaszoltak az előző amerikai provokációra... A támaszpont környékén az amerikai lökhajtásos gépek naponta követnek el határsértést. Az amerikai pilóták szinte a kubai katonai létesítmények tetejét súrolják gépeikkel. Az amerikaiak várták, hogy majd egy-két gépüket lelőjjük. Mi tudjuk, mi következne utána. Nem hagytuk magunkat kiprovokálnl. "j^éhány hónappal ezelőtt kicserél-L ' ték a támaszpont parancsnokát. Az új parancsnok beszélgetni kívánt határőrségünk parancsnokával. Eljött a határvonalig és a hivatalos üdvözletváltás után kijelentette: „Mától kezdve megváltozik a helyzet ebben az övezetben!" Valóban: A provokációk még gyakoribbak lettek. Fidél Castro az egész világ előtt leleplezte a guantánamói provokációkat és az ún. önmegtámadási terveket. A guantánamói támaszpontról könnyű fegyvereket és aknavetőket csempésztek Oriente tartomány fővárosába, Santiagoba, s bevetették a CIA ügynökeit is. Raúl Castro santiagói beszéde után akarták megindítani a támadást, remélvén, hogy a kubai fegyveres erők viszonozzák a tüzet és megtámadják a támaszpontot... A GUANTANAMÖI TÁMASZPONT MADÁRTÁVLATBÓL. (CTK felvétele) tervet azonban Idejében leleplezték és az ügynököket letartóztatták. Edwar O'Donnel ellentengernagy, a guantánamói amerikai támaszpont parancsnoka kijelentette: „...a parancsnokságom alá tartozó egész személyzet, köztük az amerikai polgárt alkalmazottak, tisztviselők, sofőrök, szakácsok, boltosok mind gyakorolják a fegyverforgatást." O'Donnel azt is leírta, hol helyezték el a Kubával szembenálló erőket. Puerto Rtcóban gyakorlatoztk a II. amerikai flotllla, az észak-karollnal Cherry Pointban repülőgépek várnak bevetésre. A guantánamói támaszponton a tüzérség áll készenlétben. Az öbölben repülőgép-anyahajó és nagy hatósugarú lövegekkel felszerelt torpedórombolók horgonyoznak. Lökhajtásos vadászgépek állnak felszállásra készen a kifutópályákon és a hangárokban. A támaszpont területén százával tanyáznak kubai ellenforradalmárok, háborús bűnösök, gyilkosok, hazaárulók, akik arról álmo doznak, hogy megvalósítsák az Egye sült Államok gaz tervelt Kubában ... A

kubalak azonban nem félnek. Az embereket az a meggyőződés hatja át, hogy a Kubai Köztársaság győzni fog, s nincs olyan katonai erő vagy számbeli fölény, amellyel le tudnák igázni. LUIS MÁS MARTIN Pellengéren a dél-afrikai fajüldözők New York (CTK) — Michel GallinDouathe, a Közép-Afrikai Köztársaság állandó ENSZ-képviselője tegnap felszólította az Egyesült Nemzetek szervezetét, foganatosítson szigorú Intézkedéseket a dél-afrikai fajvédők ellen. Az ENSZ különleges politikai bizottságának ülésén konkrét javaslatokat tett arra, miként lehet a délafrikai kormányt rákényszeríteni, hogy a jövőben ne folytassa fajüldöző politikáját. Gallin-Douathe szerint elsősorban minden országnak diplomáciai kapcsolatait kellene megszakítania a Dél-afrikai Köztársasággal, továbbá kikötőiket és repülőtereiket el kellene zárniuk a dél-afrikai hajók, illetve repülőgépek előtt és bojkottálniuk kellene minden dél-afrikai árucikket. A Biztonsági Tanácsnak tárgyalnia kellene a Dél-afrikai Köztársaságnak az ENSZ-ből való kizárásáról. Az USA magaslégköri atomrobbantást hajtott végre Honolulu (CTK) — Az USA a csendes-óceáni Jonhston sziget fölött pénteken a kora reggeli órákban magaslégköri atomrobbantást hajtott végre. Megtorlások Adenben London (ČTK

J — A gyarmati nemzetek szabadságáért síkraszálló angol mozgatom e napokban nyilatkozatot tett közzé, mely szerint Anglia adeni gyarmati hatóságai továbbra ls megtorló Intézkedéseket foganatosítanak a bennszülött lakosság ellen, amely Adennek az ún. Délarab Szövetséghez való csatolása ellen küzd. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy angol katonai egységeket küldtek a lakosság békés tüntetésének leverésére. Az adeni politikai pártok és szakszervezetek néhány vezetőjét letartóztatták, többek között Abdulláh Alasznagot, az adeni szakszervezeti kongresszus főtitkárát ls. Szalal: Fő ellenségünk Anglia A JEMENI KORMÁNY GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEKET FOGANATOSÍT A REAKCIÖ TOVÁBB SZERVEZKEDIK San'a (CTK) — Fő ellenségünk Anglia, mely felfegyverzi és pénzeli ellenségeinket — nyilatkozott Szalal jemeni miniszterelnök az Izvesztyija tudósítójának. — Angol repülőgépek jemeni városokat bombáznak. Anglia szervezi az ellenséges betöréseket országunkba, fegyverrel látja el a bajhanl emírt és propagandakampányt indított ellenünk azzal a jelszóval, hogy mi „az izlám ellenségei vagyunk". Szalal így jellemezte kormánya politikáját: „A béke hívei vagyunk, ellenezzük a feszültséget, a népek barátságát akarjuk, gazdasági fellendülésre törekszünk a nép érdekében. Terveket akarunk kidolgozni 10—15 évre, földet adunk a parasztoknak, ipart és erős hadsereget teremtünk." HARCOK A LÄZADÔK ELLEN A MEN sajtóiroda tudósítója jelentette, hogy a köztársasági hadsereg Maribu térségében nagy offenzívát indított a lázadó törzsek ellen.. A harcokba a repülőgépeket, a tankokat és a tüzérséget is bevetették. Az Al-Ahbar közölte, hogy a ciprusi és líbiai angol támaszpontokról 50 vadász- és bombázó gép távozott Adenbe. A lap a jemeni helyzettel hozza összefüggésbe a csapatmozdulatokat. A MEN tudósítója szerint a trónkövetelő Hasszán herceg a keleti határ közelében összpontosítja a forradalommal szembenálló törzseket. Hadseregét Szaúd király és a bajhanl emir közreműködésével modern fegyverzettel látták el. Egy félreérthetetlen kép és néhány sor E

l a kezekkel Kubától — ez a Jelszó talán még sohasem hangzott oly erőteljesen a világban, mint az elmúlt héten, amikor az amerikai imperialistáknak a szabad Kuba felé kinyújtott karmai egy atomkatasztrófa szélére sodorták az emberiséget. A Kuba körüli helyzet összegezése még korai lenne, próbáljunk meg legalább eligazodni a kialakult helyzetben. • Miért? a nagyvilágban Walter Llppmann neves amerikai publicista, akit senki sem „vádolhat meg" a szocializmus iránti szimpátiával, a Kuba-ellenes hisztéria dühöngése Idején a következőket írta: „Korszerű eszközeink lehetővé teszik, hogy ne kelljen találgatnunk, milyen fegyverek és építvények vannak Kubán. Ml tudjuk, ml van Kubában." A továbbiakban a kémadatok szerint felsorolja a fegyvereket: „Gyalogsági fegyverek, légelhárító rakéták, partvédő fegyverek, őrnaszádok, vadászrepülőgépek." „Mit szolgálnak ezek a fegyverek?" — teszi fel Lippmann a kérdést és válaszol rá: „Az Egyesült .Államok elleni támadást semmi esetre sem. Teljesen világos, hogy Castro az 1961 áprilisában megvalósított betörés megismétlése ellen készül fel." Ha a Jól értesült amerikai újságíró szerint ls — (akinek, mint szavaiból kitűnik, meg a kémadatok is rendelkezésére állnak), — Kuba felfegyverzése kifejezetten védelmi* jellegű, akkor miért a nagy hisztériakeltés, a haditengerészeti blokád az USA részéről? Honnan ered az a szemenszedett hazugság, hogy Kuba támadó támaszponttá vált? Vegyük sorjában. Sem Kennedynek a blokádot elrendelő nyilatkozata, sem az azt követő sajtóértekezlet, amelyen a „bizonyítékokat" — felnagyított légi felvételeket, amelyek hitelességét Nyugaton ls kétségbe vonják — előterjesztették — nem állítják, hogy atomfegyverek vannak Kubában, sőt az említett sajtóértekezleten ki ls jelentették, hogy Ilyen vonatkozású bizonyítékok nincsenek. A Biztonsági Tanács tegnapelőtti ülésén az amerikai küldött azonban már mint megcáfolhatatlan tényről beszélt a „szovjet atomfegyverekről Kubában." összegezve tehát: a bizonyítékok és tények híján erős szavakkal, hatalmas hisztériakeltéssel, hamisított fényképekkel manőverezve az amerikai imperialisták önmagukkal ls Igyekeznek elhitetni, hogy az USA biztonsága érdekében tették kalózintézkedéseiket. „Érveik" tehát hazugok. Mi akkor az Igazi ok? Az igazi ok a saját ellentmondásaiban pusztuló imperializmus görcsös ragaszkodása pozíciói megtartására. A hisztéria — csak eszköz, a hamisítványok — ürügy. Az ok — a szocializmus eszméinek feltartóztathatatlan terjedése előtti félelem. A cél — a szocialista Kubának, mint Latin-Amerika nemzetei példaképének megsemmisítése, még egy világméretű atomkatasztrófa árán is. Ezért tört az amerikai imperializmus az ENSZ fennállásának éppen 17. évfordulóján e világszervezet alapokmányának legdurvább megsértésével, a világbékére. Az USA a szó legteljesebb értelmében a harmadik világháború az atomkatasztrófa szélére sodorta az emberiséget. 9 Es ekkor a Szovjetunió mentöövet dob az emberiségnek Először ls a szovjet kormánynyilatkozat megfontolt hangneme és határozott figyelmeztetése ébresztette a világot rá, hogy a kalózkodás és a rabló-módszerek, az „erőpolitika" ideje lejárt. A béke védelmére hatalmas erő állt szemben az őrült gyújtogatókkal. A béke igaz hívei megmozdultak a világban, Bertrand Russell kezdeményező lépést tett. Hruscsov elvtárs válasza Bertrand Russellnek egyúttal válasz volt arra a kérdésre, amely előtt azokban a napokban az emberiség állt: sikerül-e az USA gálád szándéka a béke megbontására, vagy sem? És Hruscsov elvtárs válasza egyértelmű volt: A szovjet kormány nem engedi provokálni magát. Az eszeveszett őrült cselekedetek tömkelegében ez a jog, az Igazság védelmében, az emberiség érdekében elhangzott szó a részvétlen szemlélő számára megnyugtatóan hatott, de a béke híveit felrázta és határozott akciókra mozgósította. Hruscsov elvtárs a kérdés megoldása eszközévé a csúcstalálkozót ajánlja. Meg lehet fékezni a kalózt Interkontinentális atomlövedékekkel ls, de a háború és béke kérdése oly életbevágóan komoly, hogy mindent meg kell tenni az összecsapás megakadályozására, amíg lehetséges. Mondani sem kell talán, hogy Kennedy elnök B. Russell táviratára még nem válaszolt, hogy az USÁ-ban a háborús hisztéria ezek után is tovább tombolt. Az imperialisták á maguk készítette hazugságba kapaszkodva még mindig a Biztonsági Tanácsban folytatott manővereik sikerében reménykedtek, s abban, hogy valami úton-módon sikerül kierőszakolniok az ENSZ amerikai igába hajtását, a Kubára való behatolást a régi koreai recept szerint (az ENSZ zászlaja alatt), vagy felrúgva az ENSZT-t — a fényképhamisítványok „alapján" — közönséges rablótámadással. B E

s ekkor N. Sz. Hruscsov — 1 másodszor is kiáll a békés megoldás mellett U Thant, az ENSZ ügyvivő főtitkára kiutat keresve a felette feszült helyzetből, bár jószándéktól vezérelve, egy nem éppen megfelelő javaslattal állt elő. Javaslatának lényege, hogy a viszályt tágyalások útján oldják meg — ez a Javaslat pozitív része —, de a megegyezésig az USA szűntesse meg a blokádot, s a Szovjetunió ne szállítson tovább fegyvert Kubára. És ezt a — jogosan mondhatjuk egyoldalú — javaslatot Hruscsov elvtárs U Thantnak küldött válaszában minden feltétel nélkül elfogadja, hogy megvédje az emberiség békéjét, hogy megtámassza azt a 17 éves ENSZ-t, amelyet két nappal ezelőtt az USA le akart rombolni. Ugyanakkor Kennedy is válaszolt U Thantnak, de válasza a főtitkár javaslatának megtorpedózására irányul, a javaslatot olyan feltételekhez köti, mint pl. a helyszíni ellenőrzés Kubán, a kiagyalt támadó fegyverek megsemmisítése stb. A blokád még tart. De az emberiség már tudja: az USA a nemzetközi helyzetet éppen annak az álljtásnak az alapján idézte elő, hogy a Szovjetuniónak „támadó szándékai" vannak, s éppen az USA az, amely a megegyezés útjába akadályokat gördít, s éppen a Szovjetunió az, amely a béke megőrzésének minden lehe„An American gunner... on a Vietnamese mission — Associated Press" — így szól a képaláírás és mint a fejléc mutatja, a kép a New York Herald Trlbune-ban jelent meg. Először is mit jelent a szöveg? „Egy amerikai gépfegyveres (helikopteren)... vietnami bevetésen." Az Associated Press a képet készítő hírügynökség aláírása. A kép és közlése félreérthetetlen: az amerikaiak azzal hencegnek, hogy helikopteres gépfegyvereseik közvetlenül részt vesznek a dél-vietnami hazafiak elleni irtóhadjáratában. Tehát: azt a „gengsztererkölcsöt" propagálják, amely szerint nekik „mindent szabad, legyen az akármelyik féltekén és bárhol a világon". A kép kétségtelenül szimbolikus is: így, helikopterről, mintegy őrtoronyból szeretnék az amerikaiak gépfegyvervégre venni és sakkban tartani a világot. De egyúttal vallomás is a kép: igen, mi beavatkozunk mái nemzetek ügyeibe — így, gépfegyverrel, tűzzel és vassal... A „gengsztererkölcs", az agresszió, a beavatkozás propagálása egy lap részéről — nagy adag jóakarattal — túlkapásnak minősíthető. De minek minősíthető, ha ugyanilyen „gengsztererkölcsöt", agressziót és beavatkozást maga az államfő „szentesít"?! Nem hihető? íme á bizonyíték: A Kuba elleni blokád, a világ leggaládabb kalózakciójának elrendelését a következő szavakkal fejezi be az USA elnöke: „ ... Ennek bizonyításaképpen aláírom magam és melléke'lem az Amerikai Egyesült Államok pecsétjét. Kelt Washington városában, az úr 1962. esztendejében október 24-én. John F. Kennedy." tőséget megragadja. A népek előtt világos, hogy a ballisztikus és globális rakéták, a legtökéletesebb rakétaelhárító fegyverek birtokosa — a Szovjetunió tette meg a legönzetlenebb lépést a béke érdekében. • A békefront megszilárdítása érdekében Ezekben a napokban, amikor a világbékét az USA oly fenyegetően veszélyezteti, mindenekelőtt a nemzetközi békefront megszilárdítására van szükség. A Kínai Népköztársaság és India — a békés egymás mellett élés öt alapelvének kezdeményezői és szerzői — a békefront jelentős tényezői. A világnak e két legnépesebb országa az utóbbi hetekben egy határviszály következtében szembekerült egymással, sőt az ellentétek fegyveres összecsapásokhoz vezettek. A csatározások az ún. McMahon-vonal körül, a Himalája sziklás vidékein keletkeztek, bizonyítékát nyújtva, hogy az imperializmus és gyarmatosítás „hagyatéka" ls ellenségeskedést szül. A McMahon vonal ugyanis India gyarmati múltjának öröksége. A félgyarmati Kína és a gyarmati India azonban már a múlté, s a múltnak ez a öröksége nem kísérthet tovább. Ezért tartjuk ésszerűnek és helyesnek a népi Kína kormányának azt a nyilatkozatát, amely a konfliktus békés rendezésére hív fel és a hagyományos határvonal körüli térség 20—20 kilométernyi távolságra való kiürítését javasolja. Támogatjuk ezt a javaslatot és hisszük, hogy a baráti Indiában is felülkerekedik azoknak az erőknek a befolyása, amelyek látják: a viszály szitása az imperialisták malmára hajtja a vizet, a világbéke érdekei pedig azt követelik, hogy a béke két oly hatalmas bástyája, mint a népi Kína és India a béke érdekében a legnagyobb veszély, a nemzetközi Imperializmus éljen összefogjon. V. G. Cl SZÖ 4 * 1962. október 27.