Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)
1962-10-26 / 296. szám, péntek
Vaszili j Verescsagin a „nép és a tömegek festője V „A támadó háború barbár és . . elévült eszköze a nemzetközt kérdések megoldásának és méltatlan a civilizált emberiséghez." IVerescsagin.) 120 évvel ezelőtt született Verescsagin. Ízig-vérig realista s a művészi Igazság bátor harcosa volt. A moszkvai Tretyakov képtárbeli kompozíciója: a Háború apoteózisa (lstenitése), megrendítő hatású. A viszaplllantó történeti tárgyú mű eredeti elnevezése Tamerlán győzelme volt. A 14. század vérengző hadvezérének életet és kulturákat pusztító szenvedélyét tükrözi a közép-európai pusztaság, egy távoli város romjai, s az előtérben koponyákból emelt hatalmas gúla, fölötte károgó varjúsereg. Az érzékeny művészt 1870-ben a poroszfrancia háború ösztönzi az általánosító cimre, s e hozzáfűzött szavakra: A múlt, jelen és Jövő minden nagy hódítójának ajánlva. Gyilkos szatíra, amely nemcsak az elmaradt Keletet s a feudális rendet támadja, hanem az álszent, gőgös polgári civilizációt is. A festő, aki ebben a formában ítéli el a milltarlzmust, orosz nemesi földbirtokos, és katonacsaládnak a sarja, aki a petrovcei ősi birtokon nőtt fel. Hévvel és tehetséggel másolta a keze ügyébe kerülő metszeteket és néples nyomatokat. Dölyfös atyja megszégyenítőnek tartotta, hogy fia a művészi pályára lépjen. A tengerészeti Iskolába Íratta be, de Vaszilij nem mond le a festészetről s végül az Akadémiára jut. Buzgón rajzol természet és emlékezet után. Klasszikus kompozíciójáért (Odiiszszeüsz harca a kérőkkel) kl is tüntetik. Am nem hajlandó tovább ilyen „értelmetlenségekkel" foglalkozni. Otthagyja az Akadémiát, elsőnek tűzve ki a realizmus nevében — a rutin ellen — a tiltakozás zászlaját. A Kaukázusban, hol tanítással tartja fenn magát, fáradhatatlanul rajzolja a tájat s az élet megnyilvánulásait. Kialakuló szellemi arcélét jelzi, hogy Herzent, Bjelinszkijt, Csernlsevszkijt és Darwint olvassa. Környezete nihilistának nevezi: — 1867ben atyja támogatásával Párizsban Gérôme tanítványa lesz, de nem szolgai utánzója A turkesztáni háború Ázsiába csábítja. Turkesztáni életképeiben a társadalmi rend áldozatai ragadják meg fígyaknét, A keleti építészet • gazdagi szépsége elbűvöli, amit részletekbe menő aprólekossággal ábrázol. —, Több nagy városban állítja ki műveit 1, s Londonban európai hírt jósolnak neki. Tretyákov megvásárolja munkáit. De Pétervár és Moszkva hivatalos körei hideg ellenségességgel fogadják hadiképeit, melyek a háború tragikus valóságát, az orosz katonák szenvedéseit jelenítik meg. ök a háborús festőtől magasztaló, látványos műveket várnak, pompás felvonulások, nagyszerű fegyvertények megörökítését. Szerintük Verescsagin lealacsonyítja a hadsereget, a nem dokumentumokon alapuló csak fantáziájában született események ábrázolásával. Az elkeseredett festő ezután Indiába megy. A Gangesz és Indus partján, a Himalája tövében palettája napfényessé válik. Tájképeiből hiányzik a közvetlen melegség, annál Jobbak a szeretettel megfigyelt és vászonra vetett fantasztikus keleti épületek. Legközelebb az orosz—török háború Sodorja magával. Minden mozzanatát és szenvedését át akarja élni. Bulgáriában életveszélyesen megsebesül. Felgyógyulva Párizsban festi meg a balkáni háború borzalmait, a megrázó élmények és benyomások összegezéséből született Szenvedések Hőskölteményét, melyből a Sipka triptichon emelkedik kl. A „Sipka szorosban minden csendes," közli a hivatalos jelentés, csak a vad hóviharban helytálló orosz őrszem s rajta kívül száz és száz katona hal tragikus halált á fagyban. Ez az egyszerűségében döbbenetes sorozat a háború mindennapjaiban ismét a tömeget méltatja, s a hadvezetőséget kárhoztatja, egyben a cári politikát is bírálat tárgyává teszi. Könyörtelen valóság ábrázolása, mély filozófiai gondolatai, s irodalmi tevékenysége forradalmi jelentőségű volt. És a demokraták közt újabb híveket, a felsőbb körökben újabb ellenségeket szerzett. Belefáradva a háborúfestésbe és az Intríkákba új témát keres. Felötlenek a múltból a Hajóvontatók, szibériai útjának emlékei, a száműzöttek szomorú szürke árnyai. Palesztinában járva a bibliai legendákban gyökerező életképeivel elkeseredést vált ki az ortodox katolikusokból. Vakmerő hangon vádolja a Kivégzések trilógiájában a római orosz és angol Igazságtalan ítéleteket, a gyarmati büntető expedíciókat. A nagy vándor a nyolcvanas évek végén Moszkvában telepszik meg s hozzálát a „Jelentéktelen orosz emberek" arcképsorozatához. Ezek már nem tiszta dokumehtumok, hanem elesett kis emberek lelki sajátságainak is a megszólaltatása. Ellenállhatatlanul tolul előtérbe az 1812-es Honvédő Háború témája, amelyben Napoleon hanyatlását és az orosz néplélek erejét, hősiességét rögzíti. Még a Fülöp-szigeteket és Japánt is felkeresi s otthon dekoratív színfoltokba feloldva festi meg tájaikat. 1904-ben a japánok az orosz hajóhadat megtámadják, erre Port Arthurba siet. A PetropavloszK píncéló-'' son tartózkodik, amikor azt ellenséges akna robbantja fel Gsuzimánáli s a Sárga tengerbe süllyed. A háború pusztítja el a hatvankétéves, széles látókörű, demokratikus eszmeiségű műuészt, aki minden művével, humanista mondanivalójával tiltakozott a háború ellen. Világnézete polgár! korlátai közű) nem foglalkozott a háború okaival, csak általánosságban ítéli el azt és a milltarlzmust. Igazmondása, a valóság árnyoldalainak bírálata kora haladó jelenségévé avatják és az orosz festészet legnagyobbjai: Rjepin és Szurikov mellett emlegetik. Mábaérő alkotása aktív békeharcra mozgósít a nemzetközi reakció erőivel szemben. Bárkány Jenöné I filmek A héten két új film kerül a bemutató mozik műsorára. Nem beszélhetünk kiemelkedő alkotásokról, inkább átlagos filmek a hagyományos műfajban. ' Nenni Loy, fiatal olasz rendező most mutatkozik be közönségünknek önálló alkotásával, az antifasiszta harcok idejében lejátszódó Oroszlánok napja című filmjével. Szokványos mű: hősei olasz fiatalok, akiket a sors a partizánok táborába vitt. A cselekvés szüksége hősöket formál belőlük, az ellenséges propaganda azonban beárnyékolja fegyvertényeiket: mindeft babért a szövetséges légierők aratnak le. A Viharok bolygójának hősei. Loy filmje nem éri el a neves olasz rendezők hasonló tárgyú, pszichológiai mélységű alkotásait, az emberi kapcsolatok sajátos felvetésével azonban érdekessé válik. Az utópisztikus-fantasztikus filmek jól kitaposott útján haladt Klusancev szovjet rendező, a Viharok bolygója cfmfl film alkotója is. A képzelet szárnyain megelőzzük korunkat, a jövő századok világában találjuk magunkat, amikor mindennapi esemény az ember kirándulása a végtelen világűr ismeretlen kozmikus testeire. Klusancev filmhősei szovjet asztronauták, akik vakmerő kutatásokra vállalkoznak. Sajnos, a film nem ábrázolja azt, amit kellene: a kommunista társadalomra jellemző mély emberi kapcsolatokat, amit helyenként erőltetett pátosszal §§ pjróbál pótolni. A képzeletet megragadó filmnek bizonyára hálás közönsége lesz, a nézők figyelmét azonban elsősorban a jó trükkmegoldások kötik le. L. L. Ahol a mű szív mű erei készülnek A bratisiavai Kábel- és Szigetelőanyag-kutató Intézet szülötte: a REZAMID • Ällamdíjas mérnökök 40 milliós korona megtakarítása • Olcsóbb, jobb minőségű kábelek — műanyagból Mire kell oly sok kutatóintézet? Ezzel az oly gyakran hallott kérdéssel kezdjUk, melyet többnyire az elméletet nem igen kedvelő gyakorlati emberek tesznek fel. Mint minden szocialista államban, úgy nálunk is a szocializmus termékeny esője gombamódra megszaporította a legkülönbözőbb tudományos és kutatóintézeteket. Ipari termelésünknek 1980-ig több mint ötszörösére, a gépiparnak 7,5szeresére és a nehézgépiparnak több mint tízszeresére kell növekednie. Az energetikai gépek száma 15, az erősáramú gépeké 3,5 — és a közlekedési berendezéseké 21-szeresükre nő. A gőzhajtás megszűnik és felváltja a villanyos és dieselhajtás. A termelékenység emelkedését kilenctized részben az új technika révén kell biztosítanunk. Az embert mindjobban felszabadító új technikát pedig kutatóintézeteknek kell létrehozniuk. t A szigetelőanyagok fejlesztésénél 11-szeresre kell a termelékenységnek fokozódnia, ami csak úgy lehetséges, ha a gyárak 100 munkására 16 gépszerkesztő és 16 technológus fog jutni és a technikusoknak 20 százaléka főiskolai és 60 százaléka felsőipariskolal képzettségű lesz. A jövö gyára megközelíti tehát a mai kutatóintézet színvonalát. Miért villamos energiát? Ha eltünődünk e kérdésen, arra ls rájövünk, hogy tulajdonképpen egy fogyasztónál sem használunk villamosáramot eredeti formájában, hanem csak a másféle energiára való átváltoztatása után, például a villanymotorban mechanikai energiára, a vllanyfözőbe hőenergiára, a televízióban a fény- és hangenergiára Változtatjuk Annak a fő oka, hogy legfőképpen villamos energiát használunk az, hogy energiát semmilyen más formában nem lehet oíy célszerűen és gazdaságosan szállítani, mint áz áramot. Az energiát az áramforrásból a fogyasztókig vezetéken keresztü} szállítjuk. Ahhoz, hogy a vlllamosáram az áramforrás egyik kapcsáról csupán a fogyasztókon át folyhasson a másik kapocshoz, az szükséges, hogy a vezető olyan közeggel — azaz szigetelőanyaggal — legyen körülvéve, amelyen át villamostöltés vaszteségképpen nem folyhat el. Mivel foglalkozik a Kábelés Szigetelőanyag-kutató Intézet? A bratisiavai Kábel- és Szigetelőanyag-kutató Intézet (VÚKI) országos viszonylatban önálló gazdasági intézmény s 1950-ben alakult. Feladata, mint a neve is mondja, kábe : lek, huzalok és szigetelőanyagok tudományos kutatása és fejlesztése. Ez pedig nem kis feladat, mert a népgazdaság gyors ütemű fejlődése mindinkább a technikán, az automatizáclón alapszik. Ezeket el sem lehet képzelni villanyáram és ennek hordozója, a vezeték és ennek elzárója: a szigetelőanyagok nélkül. Az intézet megoldotta a magasabb hőellenállású villanymotorok komplex szigetelését. Ezt a zománcozott huzaltekercsek közti — ún. fázisközti — a motor fémjétől elzáró horonyszigetelés, valamint az ezeket bevonó és szilárdan tartós lmpregnáclós lakk képezik. A dróthuzalt zománclakkal vonják be és égetjk ki, úgyhogy csak néhány század milliméter vastagságú szigetelőfilm ke> letkezik a dróton. A Szovjetunióban, noha a háború után eleinte csak kisebb keresztmetszetű drótokat használtak, mégis e szerény, de nagyon elterjedt zománcszigetelésfl huzalok ép annyit nyomtak, mint az összes többi mással szigetelt vezetők •együttesen. Az azelőtt nálunk használt gyapotfonállal, avagy olajzománclakkal szigetelt huzal hamar és már kis Jlőfokon ls öregedett, illetvet lepattogott, és emiatt kénytelenek voltunk szintetikus (műanyag) drótlakkokat behozni. A VÚKI-ban fejlesztett Rezamid nevű szintetikus poliamid — drótlakk bevezetésével szinte teljesen megszűnt a tőkés államokból való zománclakkbehozatal s a megtakarítás ezáltal kb. 40. millió koronának felel meg. Azonkívül a film centrlcitása céljából a fémkaliberes drötlakkozást vezették be. Chaternuch, Bínova és Kozumplik mérnököket, akik ezt a lakkot, illetőleg zománcozást bevezették, tavaly államdijjal tüntették kl. A Jövőben a zománcozott rézdrótról mindinkább az alumlnfumhuzalra térünk át, mert ez a rézzel szemben nemcscak hogy alkalmasabb, de a motor súlyát is lényegesen csökkenti. A horonyszigetelés megjavítása következtében ennek ára a • felére csökkent, ami évi több millió korona megtakarítását jelenti. Azonkívül az újfajta horonyszigetelések lehetővé tették ezek automatikus behelyezését a MEZ-Mohelnoce villanymotorokba. A teljes műanyagkábelek (1. kép) nagy műszaki haladást jelentenek. Ezeknél a papírszigetelést és az ólomköpenyt a VÜKI dolgozói PVCvel helyettesítették. Ez lényegesen egyszerűsített kábelgyártást, csökkentett kábelsúlyt és a korrózióveszély kiküszöbölését jelenti. A kábelfegyverzet (armatúra) ólom- és öntöttvasrészelt is%ikerűlt teljesen epoxldgyantával helyettesíteni. A 10 kV-os kábelvégelzáróknál (2. kép) sikerült így átlag 30 százalékos megtakarítást elérni az eddigi szerkezetekkel szemben. Magas hőigénybevételhez (250 C fokig) a polltetrafluóretllénnel szigetelt kábelokat és huzalokat vezették be. Ennek van a legnagyobb kémiai ellenállóképessége az összes eddig ismert szigetelő között. A szlllkonszlgetelő mínusz 55 foktól plusz 180 C fokig tartósan üzemképes. A kladnói Kablóval közösen a hodonini kőolajbányák részére az elmúlt évben különleges mélyfúrásra szolgáló kábelt szerkesztettek, amelyet 4,5 km mélyfúrású szondákra használnak fel. E kábeleknek a nagyon, nehéz környezeten kívül még 800—1000 atmoszféra nyomást ls kl kell bírnia. A mammutkábelek mellett miniatürcsövecskéket is szerkesztett az Intézet, amelyek az ún. műszlvnél játszanak fontos szerepet. E műanyagcsövecskék t. 1. a viszereket és ütőereket pótolják és az operáltnak a testén kívül vérkeringését teszik lehetővé. A televíziós adóknál a nagy frekvenciájú kábeI lek igen fontos szerepet játszanak, mivel ezek hely• telen szerkezete | avagy kötése árnyakkal teli képet okozhat. Itt ls megfelelő típust fejlesztett ki az | intézet. Az 1980; ig terjedő, távlati j tervben az intézet nemcsak a világfejlődéssel szeret| ne lépést tartani, I de lehetőleg meg i is előzni. Ezért (nemcsak azokat a kábelgyártáshoz (szükséges anyagoI kat fogja biztosítaj ni, amelyeket még | a tőkés államokj bői hoznak be, de la kábelgyártógépe' ket is világszínvonalra akarja fejleszteni, hogy még nagyobb njértékben tudhassuk gépesíteni és automatizálni a kábelgyártást. Kolár Lajos, mérnök Fém nélküli fűtőtestek Leningrádban teljesen fém nélküli betont'űtőtesteket alkalmaznak. Az 1200x630x70 mm méretű betontestekben vízszintes és függőleges 24, Illetve 15 mm átmérőjű csatornákat képeznek ki, és ezek falát 4,5 atm. nyomással sajtolt epoxigyantalakkal teszik vízzáróvá. A bármely betonelemgyártó üzemben elkészíthető fűtőtestek az öntöttvas radiátorral azonos — 7,25 kcal/m 2, óra fok — hőátadási tényezővel rendelkeznek. Az új típusú fűtőtestek alkalmazása 1000 m 2 lakóterületenként 7 tonna fém megtakarítását teszi lehetővé. CSUKLÓS TORONY A képünkön látható hatrészes csuklós torony második szakaszának felső végén elhelyezett munkaasztalról kitűnően elvégezhetők áz emeletes épületek balkonjainak, vízlevezető csatornáinak stb., külső munkálatai. A torony 14 méter magas, súlya 6 tonna. Egy leningrádi üzemben gyártják. Atommeghajtású szivattyúállomás A perui Titicaca tő közelében — mely 3900 .^, íff i f méter tengerszint feletti magasságban fekszik — 100 megawattos atomerőmű építését kezdték meg. Az építészek tervei szerint az itt fejlesztett villamos energiát a nem messze tőle épülő vízátemelő szivattyúállomáshoz vezetik. Az állomás szivattyúberendezései az említett tö vizét hatalmas csöveken 4500 méter magasságba nyomják majd fel az Andok gerincére, hogy onnét folyókám zúdulhasson le a völgybe. Az így nyert folyó medrében több lép- . ; '"^ÜÉKiív. .. "BIPM1B | I¥'T''''"1 ~ i IL esős, mintegy 1000 megawattos vízi- több villamosenergiát termelnek mint erőművet építenek. Ezzel tízszerte az atomerőmű. Tengeri kronométerek A moszkvai 1. sz. Kirov óragyár nagy pontosságú tengeri kronométereket is gyárt. Hogy a hajó lengésének hatását kiküszöböljék, a kronométert kardántengelyfelfüggesztéssel látták el és fatokban helyezték el. Ehhez külső burkolatot ls készítettek lágy anyagból, hogy ezzel védjék a rázkódtatásokkal és a hirtelen hőmérsékletváltozásokkal szemben. Színét változtató festékek Leningrádi szakemberek olyan festéket készítettek, mely felmelegedésnél színét változtatja Így például a sárga már 45 fokon narancsszínű, a vörös pedig 85 fokon sötét meggypiros lesz. A hőmérséklet csökkenésével visszanyerik eredeti színüket Egyetemes forőmaró gép A novoszibirszki nehéz szerszámgépek és hidraulikus sajtolók gyárában egyetemes fúró-marógépet szerkesztettek, amely hengerszékek alkatrészeinek megmunkálására alkalmas. A hengerszékek alkatrészelt régebben ö{ szerszámgépen készítették, most mindezeket a műveleteket egyetlen egyetemes fúró-marógép végzi el. Típus-cementgyár A Giprocement és a LenpromsztroJprojekt tervezőintézet befejezte egy évi 2,4 millió tonna kapacitású cementgyár típustervének kidolgozását. Ilyen nagy teljesítményű cementgyártó üzem még sehol sem épült. Négy 5 m átmérőjű 185 m hosszú forgókemencével, 3,2x15 m méretű őrlőberendezéssel, 1000 t (óra teljesítményű kúpos törőgáppel és 250* m 3) perc teljesítményű kompresszorokkal szerelik fel. 1962, qfctőbe* {& gg&'f
