Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-03 / 273. szám, szerda

MINDNYÁJUNK ÉRDEKE Delet harangoztak, amikor a Pl­zefttől egy kőhajításnyira fekvő Vsííš község szövetkezetének irodahelyisé­gébe léptem. — Az elnök? Ilyenkor a fejést ellenőrzi — mutat az istál­ló irányába a könyvelő, miközben félretolja iratait, hogy elkalauzoljon a tehenek birodalmába. A négysoros, átjárós, gépesített istálló a legkorszerűbbek közé tartozik. Rend és tisztaság honol itt. Még a jól Ismert, átható trágyaszag is jó­val enyhébb a szokottnál. Nem is cso­da, hiszen a világos, barátságosan meleg helyiség 167 lakója is olyan, akár a patyolat. A két műszakban dolgozó öt-öt asszony úgy törődik velük, úgy viseli gondjukat, ápolja, dédelgeti védenceit, hogy szinte sa­ját gyermekükkel sem bánhatna kü­lönbül. Bár naponta takarítják az istállót, friss almot raknak az állatok alá, heteként egyszer mégis nagytakarí­tást rendeznek. Megmossák az abla­kokat és kéthetenként fertőtlenítik az egész helyiséget. A folyosókat ol­tatlan mésszel szórják fel. A trágyát naponta többször is összeboronálja a kotrógép, hogy összegyűjtve, ter­mékennyé tegyék vele földjeiket. A szocialista munkabrigád tagjai Vlasta Stuchlová, Marié Bestová, Bo­žena Koníčková, StSpánka Mišková, Vlasta Beránková ezen a héten nap­pali műszakban dolgoznak az új te­hénistállóban. Amikor tavaly május­ban elkészült, még nem tudták, mit hoz a jövő, milyen hírnévre tesznek szert rövid tizenhat®hónap leforgás*; alatt. Azután már minden úgy ment, mint a karikacsapás: ez év júliusában a megtisztelő cím és ezzel szinte egy Időben a magas látogatás ... — Vagy talán nem tudja? Moszka­lenko szovjet akadémikus Ittjártakor hozzánk is ellátogatott. Meggyőzött minket és átvettük a módszerét... Legfontosabb a szakismeret A kedves vendég tudományos ma­gyarázatát mindjárt a gyakorlatban is bemutatta. Arra is rávilágított, hogy a szakszerűtlen fejés következ­tében nemcsak a tej mennyisége, de zsiradéktartalma is csökken. A fejés helyes technikájának előfeltétele, hogy megismerjék, hogyan képződik a tej. A bonyolult fiziológiai folya­matot a hormonális- és az Idegrend­szer működése irányítja, erre pedig nagy hatással van a tehenek táplálé­ka, gondozása, istállózása, sőt még a fejés módja ls. — Sokat tanultunk Moszkaienko elvtárstól, hálásak is vagyunk neki — mondják az asszonyok. — Tanítása alapján azon nyomban átszerveztük egész munkamódszerünket. Ez év au­gusztus másodika óta, utasításait kö­vetve naponta háromszor fejünk: reg­gel, délben, este. Moszkaienko akadémikus módszere A tőgyeljet még a fejőgép rákap­csolása előtt langyos vízzel megmos­sák, majd gőzölik. Ezután forró vízbe mártott tiszta ruhával mintegy három percig szakszerűen masszírozzák. A fejőkészülék eltávolítása után is­mét masszázs következik, hogy a tő­gyekben egyetlen csepp tej se marad­jon. így tapasztaltam, így láttam sa­ját szememmel, így adom hát tovább. A szocialista brigád tagjai e mód­szer jó eredményét már az első hét leforgása után tapasztalták: napi egy liter tejtöbblet tehenenként. Sokat számít a jó takarmány A takarmányt a tehenek mindig friss állapotban kapják. — Kevés a lóherénk — sopánkodik Josef Rubáš gépesítő, miközben elmondja, hogyan pótolják a hiányt: — szénát, meg ma­látát keverünk hozzá. A szocialista brigád asszonyainak legfőbb feladata, hogy bár csökkentik a takarmányadagokat, ne elégedjenek meg az eddigi tejhozammal s a lehe­tőséghez képest növeljék azt. És az eredmény? Míg tavaly az évi terv tehenenként 2050 liter tejet írt elő, ez évben a tervet már 2400 li­terre emelték. Az idei terv szerint összesen 325 000 liter tejet kellene fejni, az istállóban, de a brigád vál­lalása értelmében 35 000 literrel töb­bet adnak majd. Hogy betartják-e vállalásukat? — Meghisszük azt — lelkesednek az időközben körém csoportosult asz­szonyok. — De még mennyire 1 Keve­sebb sohasem lehet, csak több. A gépesítés mindennel felér — Hát még ha megkapjuk a beígért villamos vízmelegítőt — veti oda Ru­báš elvtárs. — A 15—18 fokos víz Itatása még több tejet eredményez. A gépesítő egész nap Itt van az Istállóban. A műszakok váltakozását is csak úgy veszi észre, ha felcseré­lődnek az arcok körülötte, ö a gépek mestere, ő tartja rendben azokat. Az üzemzavart már előre, még mielőtt bekövetkezett volna, „megérzi". Mert hiszen itt minden művelet gépesített. A sajtár már nemigen tölti be ren­deltetését, ha csak nem a tőgyekben maradt néhány csepp tej eltávolítása­kor. A fejőkészülékből a tej egyene­sen a falakon és mennyezeten végig vezetett csövekbe kerül. Azokon ke­resztül folyik a szomszédos helyiség­ben, a „tejcsarnokban" elhelyezett tartályba, meg a hűtőbe. Kézzel hoz­zá sem érnek. így kívánja ezt a hi­giénia. Tapasztalatcsere Büszkén mutogatják a szövetkezete­sek legújabb vívmányaikat. És bár mindössze két hónap telt el Moszka­ienko elvtárs látogatása óta, úgy tű­nik nekik, mintha mindig így, az ő módszerével dolgoztak volna. Nem is rejtik véka alá tapasztalataikat. Szí­ves-örömest terjesztik, hogy az ered­mények minél előbb a többi szövet­kezetben is megmutatkozzanak. Ki hinné, hogy hírük még a mesz­sze Ostravába is eljutott. Mily nagy érdeklődéssel szemlélte a párt kerü­leti bizottságának a küldöttsége mind­azt, ami itt oly jól bevált. Megígér­ték, hogy környékükön is meghono­sítják az új munkamódszert. De olyanok is vannak, akik bár itt élnek a szomszédban, mégsem fordul­tak hozzájuk tanácsért. Ezekhez az asszonyok munka után látogatnak el. Példákkal, számokkal, eredményekkel bizonyítgatnak, úgy végzik a meggyő­ző munkát. — Látogatásaink többnyire sikerrel járnak — vallják. — Mladoticén és Utušicén már a napokban áttérnek a mi munkamódszerünkre. Másutt még nem tartanak ilyen messze. De azért nem csüggedünk — mosolyog Vlasta Stuchlová, a brigád vezetője — hi­szen tudjuk, hogy előbb-utóbb győz­nünk kell. Így kívánja ezt mindnyá­junk érdeke. KARDOS MARTA A České Budájovice-1 járásban levő Dymlni Vízépítészeti Vál-i lalat dolgozói a pardubicel Prűmstav vállalat hathatós se-: gítségével új gabonasilót épl-i tettek, amely 52 méter magas és 210 ezer métermázsa gabo-i na elraktározására alkalmas. Képünkön a siló szállítóberen-i dezése látható. (CTK) — B. Krejöí felvétele] CL kzzdemérufzzéô, ticufty viejt ATTÖL AZ időtől kezdve, hogy Šarišské Michalany-l dolgozó pa­rasztsága a szocialista nagyüzemi termelés útiára lépett, évről évre állandóan főbb gazdasági eredmé­nyeket ér el és így nemcsak a pre­šovi járásban, hanem kerületi mé­retben is az élenjárók közé sorako­zott, szövetkezetük. Jó példáért nem kell messzire menni, megtalálhatók saját szövet­kezetükben is. A nagyüzemi terme­lés küldetésének helyes értelmezése, különösen az állattenyésztésben dol­gozók körében, kezdeményezések formájában nyilvánult meg. Oršulák szövetkezeti tag vezeté­sével egy hattagú munkaközösség a kelet-szlovákiai kerületben az el­sők között indult versenybe a szo­cialista munkabrigád címért. Nem a hírnév, a dicsőség utáni vágy kész­tette erre a hat állattenyésztési dol­gozót, hanem a közös munka iránt tanúsított jó viszonyuk, kezdemé­nyezésük és igyekezetük, az új munkaformák alkalmazása folytán elérhető jobb termelési eredmények. Az Orsulák-munkáközösség össze­fogottsága, a kölcsönös segítség, a szövetkezet vezetősége részéről ta­núsított megértő támogatás a mun­kaeredményekben csúcsosodott ki, Ezek alapján nyerték el a szocia­lista. munkabrigád címet. A munkabrigád nemcsak tervét, hanem felajánlásait is eredménye­sen teljesíti. A hízómarháknál és sertéseknél a tervezett 0,40, illgtve 0,42 kilogramm helyett átlagosan 0,62 kilogramm napi súlygyarapo­dást értek el és az előirányzott 12 malac helyett kocánként átlagosan 13,6 malacot neveltek fel. Elsősor­ban az ő érdemük, hogy a szövet­kezet az állati termékek eladási ter­vét a múlt esztendőben marhahúsból 101, tejből 110, sertéshúsból 101 és tojásból 130 százalékra teljesítette. E szocialista munkabrigád terme­lési eredményei jelentősek ebben az évben is. Pártunk közelgő kongresz­szusának tiszteletére értékes fel­ajánlásokat tett, s ezek teljesítésé­ivel akarja elnyerni a CSKP XII. kongressszusának brigádja büszke címet. Nem fér kétség ahhoz, hogy ezt a célkitűzését is eléri. Hiszen Margita és Alžbeta StelbaCka a gondjaikra bízott 266 sertésnél a vállalt 99 mázsa terven felült hús­termelést már túlszárnyalta. Žófia Grejtová és Alžbeta Balážová 58 ko­cát gondoz, átlagosan 13 malac fel­nevelését vállalták anyánként. BECSÜLETES munkájuk folytán már teljesítették felajánlásukat s így közel 30 000 koronával növelték a szövetkezet állományának tervezett értékét. Még örvendetesebb dolog, hogy a Šarišské 1 Michalany-i szövet­kezet már július' végén teljesítette a sertéshús egész évi felvásárlási ter­vét, s az Oršulák brigád vállalása alapján még közel 200 mázsa hús­sal gazdagítja piacunkat, — ik. KIVITEL ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS Pártunk új alapszabályzata hangsúlyozza, hogy a párttagok­nak idejében reagálniuk kell a helytelen nézetekre. A kommunis­ták nem maradhatnak adósak a felelettel akkor sem, ha népgazda­ságunk olyan problémáiról halla­nak megjegyzéseket, amelyek részletesebb magyarázatot köve­telnek. Ilyen például a kivitel s az együttműködés kérdése más országokkal. Találkozhatunk olyan emberekkel, akik azt állítják, hogy előállított gyártmányaink javarésze exportra megy. Közel sem engednek magukhoz olyan gondolatot, hogy árucserénk, ellentétben a fentebb említettel, ép­pen nem kielégítő. Ez a tapogatódzás abból ered, hogy egyesek nem isme­rik eléggé ez alapvető kérdéseket. Gazdaságunk a terebélyes külkeres­kedelemre támaszkodik. Természete­sen nem azért, mintha született haj­lamunk lenne az eladásra és vásár­lásra. Egy kicsit bonyolultabb az ügy. Fejlett iparral rendelkezünk ugyan és kevés kivétellel mindent tudunk gyár­tani, hiányzanak azonban a bőséges nyersanyagforrások, elsősorban a vas­érc, színesfémek, nyersolaj, gyapjú, gyapot, bőr stb. (Az utóbbit illetően nem minden esetben a természet a hibás. Nyúlbőrt és húst behozunk, bár millió és millió nyulat tenyészt­hetnénk, mondjuk csupán az élelmi­szerhulladék jobb felhasználásával.) Beszédes számok Más szóval mondva, iparunk Igen sok behozott nyersanyagot dolgoz fel — s idegen' országok látnak el ben­nünket (nem kis mértékben) hússal, liszttel és vajjal is. Hagyjuk a sza­vakat és nézzük meg, hogyan foko­zódott az ipari nyersanyagok és az élelmiszerek behozalatala a háború előtti évhez viszonyítva. 1937 tonnában 1 500 000 224 000 13 000 15 000 216 000 60 441 760 81000 1960 tonnában 7 211 000 2 225 000 63 000 25 000 1 819 000 83 000 7 000 14 000 135 000 vasérc kőolaj kaucsuk gyapjú galbona hús baromfi vaj rizs Miután ezen számok alapján esetleg valaki arra következtethet, hogy le­maradtunk a mezőgazdaságban, — és vannak olyanok, akik Ilyen nézetet vallanak —, meg kell mondanunk, hogy a háború előtt átlagosan 4,3 millió szarvasmarhánk ás 3,1 millió sertésünk volt. 1960-ban mezőgazda­sági dolgozóink 4,6 millió szarvas­marháról és 5,9 millió sertésről gon­doskodtak, ugyanakkor a növényter­mesztés is lényegesen nagyobb volt, mint 1937-ben. Manapság fele annyi ember sem dolgozik a mezőgazdaságban, mint a háború előtt, a munka termelékeny­sege pedig megkétszereződött. Megnövekedett igények Nem azért kell több mezőgazdasági terméket behoznunk, mintha most ke­vesebbet termelnénk, vagy pedig az akkori évekhez viszonyítva alacso­nyabb lenne a munka termelékenysé­ge, hanem kizárólag azért, mert az igények gyorsabban növekedtek, mint a termelés. És miután a lényegesen több behozott nyersanyagért megfe­lelő ellenértéket kell felajánlanunk, jelentősen fokoznunk kellett a kivi­telt. S emellett azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az exportáru­nak kifogástalan minőségűnek kell lennie, mert aligha akad olyan üzlet­fél, aki kifogásolható minőségű árut hajlandó lenne átvenni külföldről. (Mi magunk ls megköveteljük a kifo­gástalan minőséget). Sajnos, nem KOMMENTÁRUNK minden gyárunk tartja be az export­áru minőségi követelményeit s ezért történhetett meg, hogy egyszer-más­szor nem vették át gyártmányaikat. Egyesek arról is könnyen megfe­ledkeznek, hogy a külkereskedelem­nek két oldala van, hogy egy tonna gyapotért megfelelő mennyiségű gu­micsizmával, motorkerékpárral, szék­kel vagy más termékkel „fizetünk". Árukivitellel, elsősorban gépekkel és berendezésekkel egyenlítünk kl a behozott nyersanyag- és élelmiszer­számlák mellett más tételeket is, 1937-ben például 635 sze. mély- és 33 teherautót importál­tunk. 1960-ban a hazai választék bő­vítésére 13 278 személyautót és 3339 teherautót vásároltunk külföldön. Az előbbi megközelitőleg húszszorosa, az utóbbi több miint százszorosa az 1937-es mennyiségnek. Bizonyára meglepődnek egyesek, hogy hazánk, amely autókiviteléről Ismert, ilyen sok személy-, illetve tehergépkocsit Importál. Ám tudnunk kell azt, hogy a külkereskedelem nagypn bonyolult folyamat s egyes országoktól olyas­mit is vásárolunk, amire hazai fo­gyasztóközönségünknek nincs fel­tétlenül szüksége, de a cserekereske­delem számunkra fgy is előnyös, mi­vel olyan áruval fizetünk érte, amelynek termelése, illetve kivitele gazdaságos külkereskedelmünknek. Úgy véljük, nem szükséges bővebb magyarázat ahhoz, hogy a különbö­ző országokból gépeket, gépi be­rendezéseket és jelentős mennyiségű fogyasztási cikket is vásárolunk. Cserekereskedelmünk fejlődése törvényszerű Aki a tényeket józanul mérlegeli, az nem csóválja a fejét afölött, hogy a háború előtt 5 ezer szerszőmgé­pet exportáltunk, ma pedig 13 ezret, vagy azon, hogy az autóbuszkivitel tízről 830-ra emelkedett. Természete­sen az egyes ágazatok szerint válto­zik a külföld részére gyártott áruk aránya, összesítve azonban megálla­píthatjuk, hogy teljes termelésünk­nek körülbelül 15 százalékát szállít­juk külföldre. Ebből is látható, hogy csak a hozzá nem értők mondhatják azt, hogy minden „külföldre megy". Az ilyen megjegyzéseknek nincs alap­juk. Külkereskedelmünk a jövőben fő­leg a szocialista országokkal lénye­gesen bővülni fog. Ennek szüksé­gességét abból is láthatjuk, hogy míg a világ termelésének ma már közel 40 százaléka a szocialista or­szágoké, a világkereskedelemben részvételük mindössze 14 százalék. Nem várhatjuk tehát, hogy a kivi­tel és a behozatal csökkeni fog. A munka nagyfokú termelékenysé­gét nem érhetjük úgy el. hogy min­dent egyedül fogunk gyártani, ha­nem ennek egyedüli útja a szocia­lista tábor szorosra fűzött gazdasá­gi együttműködése. Minden ország bizonyos szakmai ágazatrá és gyárt­mányokra specializálja magát, me­lyeket a legkorszerűbb berendezé­sekkel nagy mennyiségben állít elő. És mindenhez szükség van a sok­kal nagyobb méretű árucserére. Az emberek többsége érti, hogy mindez elkerülhetetlen, mégis fel­teszi a kérdést, hasznos-e és szük­séges-e számunkra gazdasági kap­csolatokat létesíteni és elmélyíteni azokkal az országokkal, melyek most rázták le a gyarmati Igát ma­gukról­Kereskedelem, barátság és útmutatás Nagy jelentőségű együttműködé­sünk ezekkel az államokkal Is. A nyújtott hitelt ugyanis a legkereset­tebb nyersanyagokkal törlesztik, mint például vasérccel, gyapottal, kaucsukkal, olajos magvakkal, rizs­zsel, kávéval, kakaóval, déligyü­mölccsel. Meg kell említenünk, hogy e fia­tal államokat, különböző — „kölcsö­nök és szívességek" felajánlásával látja el Nyugat-Németország és az USA ls, pedig bizonyára nem haj­landók ráfizetéssel kereskedni. Amellett, hogy erős gazdasági bá-; zist akarnak szerezni és ki akarják nyemnl a francia és az angol tőkét, elsősorban politikai befolyásukat akarják biztosítani ezekben az or­szágokban. A gazdasági önállóságukat most építő afrikai és ázsiai országokkal nem az jelenti az együttműködést, hogy tengeren vagy szárazföldön né­hány kosár ajándékot küldünk ne­kik, hanem az, hogy kereskedünk velük. Nem erőszakolunk rájuk po­litikai feltételeket, sem fölösleges árut, ezt a kapitalista országok te-l szik. Megfelelő ellenértékért azon-: ban képzett szakemberekkel is se­gítjük őket. z De nemcsak az áru- és pénzügyi kapcsolatokról van szó. Sokkal mé­lyebb jelentősége van a nemrég még elnyomott országokkal való együtt­működésünknek. Ezek a fiatal álla­mok az imperializmus és a háború elleni harc dinamikus erejévé vál­nak- Arról is dönteniük kell, mi­lyen úton haladjanak tovább: kapi­talista vagy nem kapitalista úton. A imi országiunk mutatja meg nekik a tervgazdálkodás, a szocialista épí­tés előnyeit. S azzal, hogy az áru­cserét kölcsönösen bővítjük, végső fokon hozzájárulunk a munkásosz­tály növekedéséhez ls ezekben az ál­lamokban. Népünk mindig szolidáris volt a felszabadulásukért küzdő orszá­gokkal. Csehszlovákia ezért azon országok között szerepel, amelyek elsőként nyújtottak nekik segédkezet, s ez a gazdasági és kereskedelmi együttműködés természetesen minden esetben mindkét állam javát szol­gálja. (Az RP nyomán) Ül SZÖ 4 * 196 2- október 3,

Next

/
Thumbnails
Contents