Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-03 / 273. szám, szerda

MINDNYÁJUNK ÉRDEKE Delet harangoztak, amikor a Plzefttől egy kőhajításnyira fekvő Vsííš község szövetkezetének irodahelyiségébe léptem. — Az elnök? Ilyenkor a fejést ellenőrzi — mutat az istálló irányába a könyvelő, miközben félretolja iratait, hogy elkalauzoljon a tehenek birodalmába. A négysoros, átjárós, gépesített istálló a legkorszerűbbek közé tartozik. Rend és tisztaság honol itt. Még a jól Ismert, átható trágyaszag is jóval enyhébb a szokottnál. Nem is csoda, hiszen a világos, barátságosan meleg helyiség 167 lakója is olyan, akár a patyolat. A két műszakban dolgozó öt-öt asszony úgy törődik velük, úgy viseli gondjukat, ápolja, dédelgeti védenceit, hogy szinte saját gyermekükkel sem bánhatna különbül. Bár naponta takarítják az istállót, friss almot raknak az állatok alá, heteként egyszer mégis nagytakarítást rendeznek. Megmossák az ablakokat és kéthetenként fertőtlenítik az egész helyiséget. A folyosókat oltatlan mésszel szórják fel. A trágyát naponta többször is összeboronálja a kotrógép, hogy összegyűjtve, termékennyé tegyék vele földjeiket. A szocialista munkabrigád tagjai Vlasta Stuchlová, Marié Bestová, Božena Koníčková, StSpánka Mišková, Vlasta Beránková ezen a héten nappali műszakban dolgoznak az új tehénistállóban. Amikor tavaly májusban elkészült, még nem tudták, mit hoz a jövő, milyen hírnévre tesznek szert rövid tizenhat®hónap leforgás*; alatt. Azután már minden úgy ment, mint a karikacsapás: ez év júliusában a megtisztelő cím és ezzel szinte egy Időben a magas látogatás ... — Vagy talán nem tudja? Moszkalenko szovjet akadémikus Ittjártakor hozzánk is ellátogatott. Meggyőzött minket és átvettük a módszerét... Legfontosabb a szakismeret A kedves vendég tudományos magyarázatát mindjárt a gyakorlatban is bemutatta. Arra is rávilágított, hogy a szakszerűtlen fejés következtében nemcsak a tej mennyisége, de zsiradéktartalma is csökken. A fejés helyes technikájának előfeltétele, hogy megismerjék, hogyan képződik a tej. A bonyolult fiziológiai folyamatot a hormonális- és az Idegrendszer működése irányítja, erre pedig nagy hatással van a tehenek tápláléka, gondozása, istállózása, sőt még a fejés módja ls. — Sokat tanultunk Moszkaienko elvtárstól, hálásak is vagyunk neki — mondják az asszonyok. — Tanítása alapján azon nyomban átszerveztük egész munkamódszerünket. Ez év augusztus másodika óta, utasításait követve naponta háromszor fejünk: reggel, délben, este. Moszkaienko akadémikus módszere A tőgyeljet még a fejőgép rákapcsolása előtt langyos vízzel megmossák, majd gőzölik. Ezután forró vízbe mártott tiszta ruhával mintegy három percig szakszerűen masszírozzák. A fejőkészülék eltávolítása után ismét masszázs következik, hogy a tőgyekben egyetlen csepp tej se maradjon. így tapasztaltam, így láttam saját szememmel, így adom hát tovább. A szocialista brigád tagjai e módszer jó eredményét már az első hét leforgása után tapasztalták: napi egy liter tejtöbblet tehenenként. Sokat számít a jó takarmány A takarmányt a tehenek mindig friss állapotban kapják. — Kevés a lóherénk — sopánkodik Josef Rubáš gépesítő, miközben elmondja, hogyan pótolják a hiányt: — szénát, meg malátát keverünk hozzá. A szocialista brigád asszonyainak legfőbb feladata, hogy bár csökkentik a takarmányadagokat, ne elégedjenek meg az eddigi tejhozammal s a lehetőséghez képest növeljék azt. És az eredmény? Míg tavaly az évi terv tehenenként 2050 liter tejet írt elő, ez évben a tervet már 2400 literre emelték. Az idei terv szerint összesen 325 000 liter tejet kellene fejni, az istállóban, de a brigád vállalása értelmében 35 000 literrel többet adnak majd. Hogy betartják-e vállalásukat? — Meghisszük azt — lelkesednek az időközben körém csoportosult aszszonyok. — De még mennyire 1 Kevesebb sohasem lehet, csak több. A gépesítés mindennel felér — Hát még ha megkapjuk a beígért villamos vízmelegítőt — veti oda Rubáš elvtárs. — A 15—18 fokos víz Itatása még több tejet eredményez. A gépesítő egész nap Itt van az Istállóban. A műszakok váltakozását is csak úgy veszi észre, ha felcserélődnek az arcok körülötte, ö a gépek mestere, ő tartja rendben azokat. Az üzemzavart már előre, még mielőtt bekövetkezett volna, „megérzi". Mert hiszen itt minden művelet gépesített. A sajtár már nemigen tölti be rendeltetését, ha csak nem a tőgyekben maradt néhány csepp tej eltávolításakor. A fejőkészülékből a tej egyenesen a falakon és mennyezeten végig vezetett csövekbe kerül. Azokon keresztül folyik a szomszédos helyiségben, a „tejcsarnokban" elhelyezett tartályba, meg a hűtőbe. Kézzel hozzá sem érnek. így kívánja ezt a higiénia. Tapasztalatcsere Büszkén mutogatják a szövetkezetesek legújabb vívmányaikat. És bár mindössze két hónap telt el Moszkaienko elvtárs látogatása óta, úgy tűnik nekik, mintha mindig így, az ő módszerével dolgoztak volna. Nem is rejtik véka alá tapasztalataikat. Szíves-örömest terjesztik, hogy az eredmények minél előbb a többi szövetkezetben is megmutatkozzanak. Ki hinné, hogy hírük még a meszsze Ostravába is eljutott. Mily nagy érdeklődéssel szemlélte a párt kerületi bizottságának a küldöttsége mindazt, ami itt oly jól bevált. Megígérték, hogy környékükön is meghonosítják az új munkamódszert. De olyanok is vannak, akik bár itt élnek a szomszédban, mégsem fordultak hozzájuk tanácsért. Ezekhez az asszonyok munka után látogatnak el. Példákkal, számokkal, eredményekkel bizonyítgatnak, úgy végzik a meggyőző munkát. — Látogatásaink többnyire sikerrel járnak — vallják. — Mladoticén és Utušicén már a napokban áttérnek a mi munkamódszerünkre. Másutt még nem tartanak ilyen messze. De azért nem csüggedünk — mosolyog Vlasta Stuchlová, a brigád vezetője — hiszen tudjuk, hogy előbb-utóbb győznünk kell. Így kívánja ezt mindnyájunk érdeke. KARDOS MARTA A České Budájovice-1 járásban levő Dymlni Vízépítészeti Vál-i lalat dolgozói a pardubicel Prűmstav vállalat hathatós se-: gítségével új gabonasilót épl-i tettek, amely 52 méter magas és 210 ezer métermázsa gabo-i na elraktározására alkalmas. Képünkön a siló szállítóberen-i dezése látható. (CTK) — B. Krejöí felvétele] CL kzzdemérufzzéô, ticufty viejt ATTÖL AZ időtől kezdve, hogy Šarišské Michalany-l dolgozó parasztsága a szocialista nagyüzemi termelés útiára lépett, évről évre állandóan főbb gazdasági eredményeket ér el és így nemcsak a prešovi járásban, hanem kerületi méretben is az élenjárók közé sorakozott, szövetkezetük. Jó példáért nem kell messzire menni, megtalálhatók saját szövetkezetükben is. A nagyüzemi termelés küldetésének helyes értelmezése, különösen az állattenyésztésben dolgozók körében, kezdeményezések formájában nyilvánult meg. Oršulák szövetkezeti tag vezetésével egy hattagú munkaközösség a kelet-szlovákiai kerületben az elsők között indult versenybe a szocialista munkabrigád címért. Nem a hírnév, a dicsőség utáni vágy késztette erre a hat állattenyésztési dolgozót, hanem a közös munka iránt tanúsított jó viszonyuk, kezdeményezésük és igyekezetük, az új munkaformák alkalmazása folytán elérhető jobb termelési eredmények. Az Orsulák-munkáközösség összefogottsága, a kölcsönös segítség, a szövetkezet vezetősége részéről tanúsított megértő támogatás a munkaeredményekben csúcsosodott ki, Ezek alapján nyerték el a szocialista. munkabrigád címet. A munkabrigád nemcsak tervét, hanem felajánlásait is eredményesen teljesíti. A hízómarháknál és sertéseknél a tervezett 0,40, illgtve 0,42 kilogramm helyett átlagosan 0,62 kilogramm napi súlygyarapodást értek el és az előirányzott 12 malac helyett kocánként átlagosan 13,6 malacot neveltek fel. Elsősorban az ő érdemük, hogy a szövetkezet az állati termékek eladási tervét a múlt esztendőben marhahúsból 101, tejből 110, sertéshúsból 101 és tojásból 130 százalékra teljesítette. E szocialista munkabrigád termelési eredményei jelentősek ebben az évben is. Pártunk közelgő kongreszszusának tiszteletére értékes felajánlásokat tett, s ezek teljesítéséivel akarja elnyerni a CSKP XII. kongressszusának brigádja büszke címet. Nem fér kétség ahhoz, hogy ezt a célkitűzését is eléri. Hiszen Margita és Alžbeta StelbaCka a gondjaikra bízott 266 sertésnél a vállalt 99 mázsa terven felült hústermelést már túlszárnyalta. Žófia Grejtová és Alžbeta Balážová 58 kocát gondoz, átlagosan 13 malac felnevelését vállalták anyánként. BECSÜLETES munkájuk folytán már teljesítették felajánlásukat s így közel 30 000 koronával növelték a szövetkezet állományának tervezett értékét. Még örvendetesebb dolog, hogy a Šarišské

1 Michalany-i szövetkezet már július' végén teljesítette a sertéshús egész évi felvásárlási tervét, s az Oršulák brigád vállalása alapján még közel 200 mázsa hússal gazdagítja piacunkat, — ik. KIVITEL ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS Pártunk új alapszabályzata hangsúlyozza, hogy a párttagoknak idejében reagálniuk kell a helytelen nézetekre. A kommunisták nem maradhatnak adósak a felelettel akkor sem, ha népgazdaságunk olyan problémáiról hallanak megjegyzéseket, amelyek részletesebb magyarázatot követelnek. Ilyen például a kivitel s az együttműködés kérdése más országokkal. Találkozhatunk olyan emberekkel, akik azt állítják, hogy előállított gyártmányaink javarésze exportra megy. Közel sem engednek magukhoz olyan gondolatot, hogy árucserénk, ellentétben a fentebb említettel, éppen nem kielégítő. Ez a tapogatódzás abból ered, hogy egyesek nem ismerik eléggé ez alapvető kérdéseket. Gazdaságunk a terebélyes külkereskedelemre támaszkodik. Természetesen nem azért, mintha született hajlamunk lenne az eladásra és vásárlásra. Egy kicsit bonyolultabb az ügy. Fejlett iparral rendelkezünk ugyan és kevés kivétellel mindent tudunk gyártani, hiányzanak azonban a bőséges nyersanyagforrások, elsősorban a vasérc, színesfémek, nyersolaj, gyapjú, gyapot, bőr stb. (Az utóbbit illetően nem minden esetben a természet a hibás. Nyúlbőrt és húst behozunk, bár millió és millió nyulat tenyészthetnénk, mondjuk csupán az élelmiszerhulladék jobb felhasználásával.) Beszédes számok Más szóval mondva, iparunk Igen sok behozott nyersanyagot dolgoz fel — s idegen' országok látnak el bennünket (nem kis mértékben) hússal, liszttel és vajjal is. Hagyjuk a szavakat és nézzük meg, hogyan fokozódott az ipari nyersanyagok és az élelmiszerek behozalatala a háború előtti évhez viszonyítva. 1937 tonnában 1 500 000 224 000 13 000 15 000 216 000 60 441 760 81000 1960 tonnában 7 211 000 2 225 000 63 000 25 000 1 819 000 83 000 7 000 14 000 135 000 vasérc kőolaj kaucsuk gyapjú galbona hús baromfi vaj rizs Miután ezen számok alapján esetleg valaki arra következtethet, hogy lemaradtunk a mezőgazdaságban, — és vannak olyanok, akik Ilyen nézetet vallanak —, meg kell mondanunk, hogy a háború előtt átlagosan 4,3 millió szarvasmarhánk ás 3,1 millió sertésünk volt. 1960-ban mezőgazdasági dolgozóink 4,6 millió szarvasmarháról és 5,9 millió sertésről gondoskodtak, ugyanakkor a növénytermesztés is lényegesen nagyobb volt, mint 1937-ben. Manapság fele annyi ember sem dolgozik a mezőgazdaságban, mint a háború előtt, a munka termelékenysege pedig megkétszereződött. Megnövekedett igények Nem azért kell több mezőgazdasági terméket behoznunk, mintha most kevesebbet termelnénk, vagy pedig az akkori évekhez viszonyítva alacsonyabb lenne a munka termelékenysége, hanem kizárólag azért, mert az igények gyorsabban növekedtek, mint a termelés. És miután a lényegesen több behozott nyersanyagért megfelelő ellenértéket kell felajánlanunk, jelentősen fokoznunk kellett a kivitelt. S emellett azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az exportárunak kifogástalan minőségűnek kell lennie, mert aligha akad olyan üzletfél, aki kifogásolható minőségű árut hajlandó lenne átvenni külföldről. (Mi magunk ls megköveteljük a kifogástalan minőséget). Sajnos, nem KOMMENTÁRUNK minden gyárunk tartja be az exportáru minőségi követelményeit s ezért történhetett meg, hogy egyszer-másszor nem vették át gyártmányaikat. Egyesek arról is könnyen megfeledkeznek, hogy a külkereskedelemnek két oldala van, hogy egy tonna gyapotért megfelelő mennyiségű gumicsizmával, motorkerékpárral, székkel vagy más termékkel „fizetünk". Árukivitellel, elsősorban gépekkel és berendezésekkel egyenlítünk kl a behozott nyersanyag- és élelmiszerszámlák mellett más tételeket is, 1937-ben például 635 sze. mély- és 33 teherautót importáltunk. 1960-ban a hazai választék bővítésére 13 278 személyautót és 3339 teherautót vásároltunk külföldön. Az előbbi megközelitőleg húszszorosa, az utóbbi több miint százszorosa az 1937-es mennyiségnek. Bizonyára meglepődnek egyesek, hogy hazánk, amely autókiviteléről Ismert, ilyen sok személy-, illetve tehergépkocsit Importál. Ám tudnunk kell azt, hogy a külkereskedelem nagypn bonyolult folyamat s egyes országoktól olyasmit is vásárolunk, amire hazai fogyasztóközönségünknek nincs feltétlenül szüksége, de a cserekereskedelem számunkra fgy is előnyös, mivel olyan áruval fizetünk érte, amelynek termelése, illetve kivitele gazdaságos külkereskedelmünknek. Úgy véljük, nem szükséges bővebb magyarázat ahhoz, hogy a különböző országokból gépeket, gépi berendezéseket és jelentős mennyiségű fogyasztási cikket is vásárolunk. Cserekereskedelmünk fejlődése törvényszerű Aki a tényeket józanul mérlegeli, az nem csóválja a fejét afölött, hogy a háború előtt 5 ezer szerszőmgépet exportáltunk, ma pedig 13 ezret, vagy azon, hogy az autóbuszkivitel tízről 830-ra emelkedett. Természetesen az egyes ágazatok szerint változik a külföld részére gyártott áruk aránya, összesítve azonban megállapíthatjuk, hogy teljes termelésünknek körülbelül 15 százalékát szállítjuk külföldre. Ebből is látható, hogy csak a hozzá nem értők mondhatják azt, hogy minden „külföldre megy". Az ilyen megjegyzéseknek nincs alapjuk. Külkereskedelmünk a jövőben főleg a szocialista országokkal lényegesen bővülni fog. Ennek szükségességét abból is láthatjuk, hogy míg a világ termelésének ma már közel 40 százaléka a szocialista országoké, a világkereskedelemben részvételük mindössze 14 százalék. Nem várhatjuk tehát, hogy a kivitel és a behozatal csökkeni fog. A munka nagyfokú termelékenységét nem érhetjük úgy el. hogy mindent egyedül fogunk gyártani, hanem ennek egyedüli útja a szocialista tábor szorosra fűzött gazdasági együttműködése. Minden ország bizonyos szakmai ágazatrá és gyártmányokra specializálja magát, melyeket a legkorszerűbb berendezésekkel nagy mennyiségben állít elő. És mindenhez szükség van a sokkal nagyobb méretű árucserére. Az emberek többsége érti, hogy mindez elkerülhetetlen, mégis felteszi a kérdést, hasznos-e és szükséges-e számunkra gazdasági kapcsolatokat létesíteni és elmélyíteni azokkal az országokkal, melyek most rázták le a gyarmati Igát magukrólKereskedelem, barátság és útmutatás Nagy jelentőségű együttműködésünk ezekkel az államokkal Is. A nyújtott hitelt ugyanis a legkeresettebb nyersanyagokkal törlesztik, mint például vasérccel, gyapottal, kaucsukkal, olajos magvakkal, rizszsel, kávéval, kakaóval, déligyümölccsel. Meg kell említenünk, hogy e fiatal államokat, különböző — „kölcsönök és szívességek" felajánlásával látja el Nyugat-Németország és az USA ls, pedig bizonyára nem hajlandók ráfizetéssel kereskedni. Amellett, hogy erős gazdasági bá-; zist akarnak szerezni és ki akarják nyemnl a francia és az angol tőkét, elsősorban politikai befolyásukat akarják biztosítani ezekben az országokban. A gazdasági önállóságukat most építő afrikai és ázsiai országokkal nem az jelenti az együttműködést, hogy tengeren vagy szárazföldön néhány kosár ajándékot küldünk nekik, hanem az, hogy kereskedünk velük. Nem erőszakolunk rájuk politikai feltételeket, sem fölösleges árut, ezt a kapitalista országok te-l szik. Megfelelő ellenértékért azon-: ban képzett szakemberekkel is segítjük őket. z De nemcsak az áru- és pénzügyi kapcsolatokról van szó. Sokkal mélyebb jelentősége van a nemrég még elnyomott országokkal való együttműködésünknek. Ezek a fiatal államok az imperializmus és a háború elleni harc dinamikus erejévé válnak- Arról is dönteniük kell, milyen úton haladjanak tovább: kapitalista vagy nem kapitalista úton. A imi országiunk mutatja meg nekik a tervgazdálkodás, a szocialista építés előnyeit. S azzal, hogy az árucserét kölcsönösen bővítjük, végső fokon hozzájárulunk a munkásosztály növekedéséhez ls ezekben az államokban. Népünk mindig szolidáris volt a felszabadulásukért küzdő országokkal. Csehszlovákia ezért azon országok között szerepel, amelyek elsőként nyújtottak nekik segédkezet, s ez a gazdasági és kereskedelmi együttműködés természetesen minden esetben mindkét állam javát szolgálja. (Az RP nyomán) Ül SZÖ 4 * 196

2- október 3,