Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-21 / 291. szám, vasárnap

Az SZKP XXII. kongresszusának eszméi fokozódó hatást gyakorolnak az egész világ politikai légkörére Leonyid Iljiesov beszéde a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közgyűlésén Moszkva (CTK) — Leonyid Ilji­esov akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának titkára pénteken beszá­molót tartott a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának közgyűlésén a társadalomtudományok fejlesztésének feladatairól a kommunizmus szélesen kibontakozó építésének viszonyai kö­zött. Iljiesov megállapította: az SZKP XXII. kongresszusa óta eltelt eszten­dő során a kongresszus eszméi egyre fokozódó hatást gyakoroltak az egész világ politikai légkörére. t Korunkban — mondotta — rendkí­vül megnövekedett a tudomány szere­pe a társadalom életében, a kommu­nizmus építésében. Ennek alapvető oka, hogy fokozódtak a követelmé­nyek mind hazánk fejlesztésének tu­dományos vezetése, mint a párt ideo­lógiai munkája iránt. Iljiesov ezután hangoztatta: — Az embereknek a kommunizmus szel­lemében való nevelése éppoly fontos és éppoly elodázhatatlan, mint a kommunista társadalom anya­gi előfeltételeinek megteremtése. Mi­után arról beszélt, hogy a Szovjet­unióban létre jöttek az új ember ne­velésének objektív feltételei, rámuta­tott: „Mi azonban nem építhetünk a spontaneitásra, az ösztünösségre, amikor a kapitalizmus csökevényei ellen vívott harcról, tízmilliók tuda­tának, erkölcsének, lelkialkatának átalakításáról van szó." „Mindenkinek, aki tudni akarja, hogy milyen magasságokra jutott a mai marxista-leninista társadalom-­tudományos eszme, a szovjet tudósok így válaszolhatnak: Nézzenek az SZKP új programjára, korunk kom­munista kiáltványára. Ez a tudomá­nyos kommunizmus modern elméleté­nek szintézise" — jelentette ki Leo­nyid Iljiesov. Az SZKP Központi Bizottságának titkára rámutatott, hogy a kommu­nizmus fejlesztése új elméleti kérdé­seinek kutatása — a társadalomtudo­mányok legidőszerűbb problémája a jelenlegi viszonyok között. A továb­biakban hangsúlyozta, hogy a kom­munista építés elméleti problémái ku­tatásának nagy a nemzetközi jelen­tősége. A jelenlegi viszonyok között — folytatta Iljiesov — teljesen indokolt egy Ilyen elméleti kérdés felvetése: a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet idején a nemzeti sa­játosságok ugyanolyan mértékben hatnak-e a fejlődés közös törvény­szerűségeiben, mint a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átmenet idején? Nem volna-e helyesebb az a feltételezés, hogy a társadalom fej­lődésének magasabb szakaszán, még­pedig a szocializmusból a kommuniz­musba való átmenet idején a kommu­nista építés közös törvényszerűségei minden országban egyformább konk­rét formákban valósulnak meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy teljesen eltűnnek az ilyen vagy olyan nemzeti sajátosságok, nem jelenti e formák esetleges sokféleségének ta­gadását. A közgazdasági tudományok alap­vető feladatairól szólva, Iljiesov meg­említette, hogy hosszú éveken át ez a tudomány „lebecsülte és néhol ma is lebecsüli a gyakorlati gazdasági problémákat". Elemezve e jelenség okait, a szó­nok megjegyezte, hogy elsősorban nem kis szerepet játszottak e téren Sztálin nézetei, amelyek gyakorlati­lag elszakították a közgazdasági el­méletet a népgazdaság gyakorlatától. Sztálin munkáiban nehéz volna fel­lelni gazdasági számításokat, a tény­leges adatok elemzését. Ezekben a művekben túlsúlyban voltak a meg­állapítások, de gyakran hiányoztak az érvek. A személyi kultusz időszaka köz­gazdászainak munkájában nem az volt az elsőrendű feladat, hogy a gazdasági gyakorlatot összhangba hozzák a gazdasági törvények köve­telményeivel, hanem, hogy a politi­kai gazdaságtan kategóriáit „alkal­mazzák" a gyakorlatban jelentkező nagy fogyatékosságokra, azaz, hogy igazolják a fogyatékosságokat — mondotta Iljiesov. A szónok • megjegyezte, hogy az SZKP programja lefektette a közgaz­daságtudomány újabb részének — a kommunizmus felépítési időszaka po­litikai gazdaságtanának — alapjait. Ma különösen időszerű kutatni — — jelentette ki Iljiesov — a nem­zetközi szocialista munkamegosztás­nak, a szocialista országokban a termelés szakosításának és kooperá­lnának legésszerűbb irányait. Leonyid IJjicsov ezután a filozó­fiai tudomány kérdéseivel foglalko­zott. Egyik döntő problémájának ne­vezte „a kommunista társadalom megteremtése élő dialektikájának" kutatását. Majd a történettudomány kérdéseire tett megjegyezéseket. A történettudomány legfontosabb fel­adataként emelte ki a kommunista Az angol Munkáspárt vezetői bírálják Macmillan kormányát London (CTK) — Patrick Gordon Walker, az angol Munkáspárt egyik vezetője bírálta a konzervatív kor­mányt, hogy megadja magát azokon a tárgyalásokon, ahol Nagy-Britanniá­nak a Közös Piacba való belépéséről van szó. Kijelentelte, hogy Macmil­lan kormányának ígéretei csak „füst­fellegek", melyekkel el akarja vakí­tani . Nagy-Britanniát. Hozzátette, hogy Nagy-Britanniának ezeken a tárgyalásokon kezességet kell sze­reznie a Brit Nemzetközösség álla­mai, valamint az Európai Szabadke­reskedelmi Társulás tagjai számára. Hasonló követelménnyel lépett fel John Stonehouse munkáspárti képvi­selő. Macmillan kormánya számára nem kellemesek ezek a bírálatok, mert hétfőn kezdődik Oslóban az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai minisztereinek ülése. Az ülé­sen Nagy-Britanniát Heath képviseli, akinek feladata eloszlatni a társulás ragjainak aggályait arra nézve, hogy Nagy-Britannia a brüsszeli tárgyalá­sokon esetleg érdekeiket is feláldoz­za. párt és a szovjet nép történelmi ta­pasztalatainak tanulmányozását és általánosítását. Ezzel kapcsolatban megjegyezte; a személyi kultusz idő­szakában Sztálin dicsőítése érdeké­ben sokban eltérték a történelmi igazságtól, lebecsülték a marxizmus­leninizmus klasszikusainak eszmei örökségét, kisebbítették Leninnek a párt történetében vitt szerepét. A marxista jogtudomány jelenlegi szerepét érintve, Leonyid Jljicsov megállapította: ma elsőrendű (eladat kidolgozni a szocialista államnak a kommunista társadalmi önigazgatás­ba való átnövése problémáit, elemez­ni a szocialista demokrácia tovább­fejlesztésének útjait, a jogi és az erkölcsi normák megváltozását, a tár­sadalmi befolyás és vélemény szere­pének növekedését. Iljiesov akadémikus nagy figyel­met szentelt azoknak a feladatoknak, amelyek a tudomány művelőire há­i rulnak a marxizmus-leninizmussal ellenséges ideológiák ellen vívott harcban. A békés együtttéllés kizárja a katonai módszert a két rendszer kö­zötti ideológiai ellentmondások meg­oldására, de nem szünteti meg ma­gukat az ellentmondásokat, nem zár­ja ki ezeknek az ellentmondásoknak a harcát — hangsúlyozta a szónok. A fő tüzet az antikommunizmus — az imperializmus legfőbb eszmei-poli­tikai fegyvere ellen kell irányítani. Az antikommunizmus a burzsoá Ideo­lógia válságának egyik legvisszataszí­tóbb szülötte. Az imperializmus egész propagandagépezete az antikommu­nizmus sötét ügyét szolgálja. A burzsoá ideológia ellen, vívott harc — mutatott rá Iljiesov — nem választható el fl jobboldali szo­cialisták nézeteinek leleplezés­től. Iljiesov a jobboldali szocia­listáknak a jelenlegi szakaszban val­lott nézeteit így jellemezte: — „gyors jobbratolódás, azoknak a funkciók­nak a betöltése, amelyekre régeb­ben csak a nyíltan imperialista ideo­lógusok vállalkoztak". A társadalomtudományok művelői­nek fontos feladata a modern revi­zionizmus és dogmatizmus leleplezé­se. Nem védekezni, hanem támadni az egész ideológiai fronton — ezt kö­veteli az élet — hangsúlyozta befe­jezésül Leonyid Iljiesov. • • • A Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának közgyűlésén Poszpelov aka­démikus, az SZKP KB Marxizmus-Le­ninizmus Intézetének igazgatója a klaszikusok műveinek kiadásáról tájékoztatta a részvevőket. Marx és Engels műveinek második kiadásá­ban 400 írásuk először jelent meg. Lenin művelnek ötödik kiadása több mint 200 új művet tartalmaz. Akszel Berg akadémikus a kiber­netika jelentfiségéről beszélt. A ki­bernetika az élet minden terén nélkülözhetetlenné válik. Azurman­Jan akadémikus a közgazdaság-tudo­mány problémáiról beszélt és bírálta a burzsoá közgazdászok egyes elmé­leteit. Esztelennek tartja azt az ál­lításukat, hogy a gyarmatok elvesz­tették jelentőségűket. Az imperialis­ták nem véletlenül fojtogatják a Je­meni Köztársaságot. Az utóbbi időben 20 iniliiárd dollárt nyertek évente a jemeni kőolajon. Harminc semleges állam o nukleáris kísérletek azonnali beszüntetésére vonatkozó határozati javaslatot terjesztett a politikai bizottság elé Amerikai-angol ellenjavaslat New York (CTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének politikai bizottsága foly­tatja a nukleáris kísérletek beszün­tetésének megvitatását. A péntek dél­előtti ülésen a felszólaló malájföldi küldött a Szovjetuniót hibáztatta a kísérletek folytatásáért. Nilsson svéd külügyminiszter bizonygatta, hogy „ma már nem olyan fontosak a ha­dititkok." Ezért követelte, hogy a Szovjetunió engedje be területére az idegen felügyelőket. Mód Péter magyar küldött felszó­lalásában rámutatott, hogy a nyugati hatalmak gáncsoskodásaikkal bonyo­lulttá teszik a kérdés megoldását. Egyes küldöttek véleményére hivat­kozva végül követelte az összes nuk­leáris kísérletek beszüntetését, mivel fennáll az atomháború veszélye. A politikai bizottság vitájában a görög és ukrán küldött is felszólalt. A délutáni ülésen harminc semle­ges állam: Afganisztán, Algéria, Bo­lívia, Brazília, Burma, Kambodzsa, Cejlón, Chile, Ciprus, Etiópia, Ghana, Guinea, India, Indonézia, Irak, Jor­dánia, Laosz, Libéria, Mali, Mexikó, Nepál, Nigéria, Szomália, Szudán, Svédország, Szíria, Tanganyika, az EAK, Venezuela és Jugoszlávia kül­döttei határozati javaslatot terjesztet­tek be a nukleáris kísérletek beszün­tetésére. A javaslat utal az előző figyemez­tetések be nem tartására a nyugati hatalmak részéről, s ezért kimondja^ hogy a közgyűlés 9 elítéli az összes kísérleteket: 9 követeli a nukleáris kísérletek legkésőbb 1963. január l-ig történő beszüntetését; 9 egyetért a nyolc állam 1962. áprl-; lis 16-i emlékiratával, mint a tárgya-i lások alapjával; 9 felszólítja az érdekelt feleket; hogy az emlékirat alapján a kölcsö-. nös megértés és engedmények szelle­mében, a vitát követve tovább tár-! gyaljanak, hogy mielőbb megegyez­zenek ; 9 kéri az illetékeseket és a 18­hatalmi bizottságot, sürgősen foglal-: kozzanak a kérdéssel és legkésőbb december 10-ig számoljanak be a közgyűlésnek. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Anglia is közös javaslatot nyújtott be. A javaslat értelme: a két ország tovább akarja folytatni a föld alatti kísérleteket. A javaslat fittyet hány a nyolc semleges ország emlékiratéi nak és a régi nyugati álláspontot tar­talmazza, mely szerint a tilalom nem vonatkozna a föld alatti kísérletek4 re. ENSZ-körökberi élénkeri koinmeri* tálják a semleges országok ke z de-í ményezését. Hazautazott a lengyel párt- és kormányküldöttség Közös közleményt adtak ki a látogatásról Berlin (CTK) — Az NDK Népi Ka­marájának ülése után Gomulka és Cyrankievicz elvtársak, a lengyel párt' és kormányküldöttség vezetői, Ottó Grotewohlt, az NDK miniszter­elnökét keresték fel. A délutáni órák­ben a vendégek V. Ulbricht, Német­ország Szocialista Egységpártja Köz­ponti Bizottságának első titkárának és V. Stoph, miniszterelnök-helyettes­nek kíséretében az NDK berlini ál­lamhatárához látogattak. A. Bran­denburgi kapunál Helmuth Poppe városparacsnok fogadta őket. A len­gyel párt- és kormányküldöttség tiszteletére felvonult a határőrség díszegysége. Wladyslav Gomulka és Józef Cyrankievicz, valamint a kül­döttség többi tagja ezután a berlini városházára látogatott. A Németország Szocialista Egysége pártja épületében ünnepélyesen alá-i írták a Német Demokratikus Köztár­saság és Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének kö-i zös nyilatkozatát. A lengyel küldötn ség elutazása előtt ünnepélyes foga­dást rendezett Lengyelország berlini nagykövetségén. • »» Varsó (CTK A lengyel párt- és kormányküldöttség, melyet Wladyslav Gomulka, a Lengyel Egyesült Mun-i káspárt KB első titkára és Józef Czy-: rankiewicz, a Minisztertanács elnöké vezetett, szombaton hazautazott. A varsói állomáson a küldöttséget a párt- és kormány képviselői fogad-i ták. Jelen voltak az NDK varsói nagy-: követségének tagjai is. Mozgolódnak Kuba ellenségei Az USA Kuba ellenes terve Rio de Janiero (CTK) — Hamllcar Alencastre ismert brazíliai publicista leleplezte az Egyesült Államok Kuba­ellenes tervét, az úgynevezett „Con­dor hadműveletet". Az amerikai kém­szolgálat és hadügyminisztérium ta­nácskozást rendezett tavaly Guate­malában, ahol a közép-amerikai ál­lamok vezérkarainak képviselőivel „közép-amerikai védelmi tanácsot" alapítottak. Ezt a tanácsot bízták meg a Kuba-ellenes fegyveres be­avatkozás szervezésével. Az ülésen úgy döntöttek, hogy Guatemalában TÖMEGMOZGALMAK A KÖZÖS PIAC ELLEN (Balra) Göttingenben nyolcezer nyugatnémet paraszt tüntetett nagy­gyűlésen az Adenauer-kormány agrárpolitikája ellen. A szónokok aggoda­lommal nyilatkoztak a Közös Piacnak a nyugatnémet mezőgazdaságban várható következményeiről. (Jobbra) A belga parasztok má rhinapuk óta szívósan küzdenek a Közös Piac első szakaszának megvalósulása ellen, mely még inkább megnehezítené a parasztság rossz helyzetét. A belga pa­rasztok az idén már 15 milliárd frankkal adósodtak el. A képen: Az ypresi tiltakozó nagygyűlés. (ČTK és Zentralbild felvétele) központi kémszolgálatot és nyolc ka-: tonai támaszpontot létesítenek a kft­zép-amerikai államokban, ahol Kuba-: elleni támadásra készítik elő a kato­naságot. Amerikai tervek szerint elsősorban a kubai nép árulóit hasz­nálják fel a támadásra. Alencastre hangsúlyozta, hogy ezeket a terveket nem koronázhatja siker, mert a la­tin-amerikai államok és a világ többi országa is Kuba oldalán áll. Panama és Libéria intézkedései Washington (CTK) — A panamai kormány, mely az Egyesült Államok szolgálatában áll bejelentette, hogy megtiltotta minden panamai zászlóval közlekedő hajónak, hogy árut szállít­son Kubába, vagy Kubától. Libéria kormánya is intézkedést tett, hogy minden Kuba felé tartó hajójuk külön engedélyt köteles kérni. Libéria wa­shingtoni nagykövetének kijelentése szerint engedélyeket nem adnak ki. A Ranger 5. kudarcát mesterséges sugárzási övezet okozta Amerikai szakértők bevallása New York (CTK) — A Ranger 5. amerikai szputnyik kudarcát nyilván­valóan az a mesterséges sugárzási övezet okozta, mely a Johston sziget fölött július 9-én végrehajtott ame­rikai magaslégköri nukleáris kísérlet után alakult ki — erre a következ­tetésre jutottak az amerikai űrhajó­zási szakértők. A Ranger 5. napele­mei felmondták a szolgálatot. Ugyan­ez a sors ért más amerikai szputnyi­kokat is. A kaliforniai pasadén! rakétalabo­ratórium szakértői — a New York World Telegram and Sun szerint — kijelentették, hogy a Ranger 5. nap­elemei akkor mondhatták fel a szol­gálatot, amikor a szputnyik áthaladt a mesterséges sugárzási övezeten. 1902. október 21. * f?J SZ() 3

Next

/
Thumbnails
Contents