Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)
1962-10-21 / 291. szám, vasárnap
Bárcsak csattanna már... Ügy tartja a közmondás végén csattan az ostor. Hisz csak csattana már, mondták a minap a Dunaj EFSZ vezetői. Az ostor azonban, amely négy esztendővel ezelőtt nekilendült, tekereg, kígyózik, csak éppen nem csattan. A huzavona azzal kezdődött, hogy a pezinokl erdészeti hivatal évekkel ezelőtt ugyancsak nekilendült a fásításnak. Akarta valaki vagy sem — ők fásítottak. Fásítottak ott, ahol kellett, sőt ott is, ahol nem kellett. Az említett szövetkezetben is hívás nélkül megjelentek. — Éppen elég határunkban a ha szontalan terület — mondták a kö zös vezetői. — Hadd fásítsanak. Csakugyan megkezdődött a fásítás Csak éppen nem ott, ahol a szövetkezet vezetői szerették volna. A vál lalat kiküldöttel se szó, se beszéd ki kanyarítottak a szövetkezet_ legelőjé bői vagy 35 hektárt, azt aztán úgy teleültették jegenyecsemetékkel, hogy abban nem volt hiba. Rövidesen megjött a 40 ezer koronás számla is, Kit érdekelt, hogy ez a fásítási munka úgy jött a szövet kezeinek, mint ablakosnak a hanyattesés? Senkit! — Tönkretették a legelőinket — füstölögtek a szövetkezet vezetőt. S még fizessünk is. Nem! Megkérték a járást ha már egyebet nem tehetnek, legalább azt „szerencsétlen" 35 hektárt írják le mezőgazdasági területükről. Bíztatták is őket, akár szekeres a lovát, csak éppen olyan ember nem akadt, aki megtette volna. A fizetési felszólításokat pedig egyre gyakrabban szállította a posta. A termelési feladatok szétírásánál a járás sem vette figye lembe, hogy 35 hektárral szűkült a határuk. Es azóta kerek négy esztendő és egy hét telt el. Ha sürgették ügyüket. igen gyakran hallották: csak nyugalom, végén csattan az ostor. Az ostornyél azonban alighanem rossz kezekbe került, mert az a bi zonyos ostor csak nem akar csattan ni. (sz. i) Vannak még nagylelkűek Szerdán a bratislavai Pionírház előtt a BA 19—27 rendszámú fehér Felíclát a kíváncsiskodók sokasága vette körül. Egy rendőr rendelkezik. Int a sofőrnek, hogy lassan induljon, erre a mellette álló férfi is lelép a járdáról. A kocsi sárhányófa súrolja kabátját. Az eset néhányszor megismétlődik. — Mi az, filmeznek? Vagy csak próba? A rendező egyenruhában? — kérdezősködik egy érkező. — Próba... — válaszol a mellette álló —, azt próbálják, mit nem lett volna szabad cslnálniok ... Valóban. Hónapokkal ezelőtt a Felícia elütötte a járdáról lelépő férfit. A közbiztonsági szervek megállapítása szerint a járókelő figyelmetlensége okozta a balesetet. Ö azonban nem egyezett bele az alsóbb fokú bírósági döntésbe. Fellebbezett és kártérítést követelt. A múlt héten került sor a második tárgyalásra, amelyen újságfelhívásra megjelent egy szemtanú is. A tanú vallomása is alátámasztotta a bírósági döntést: a járókelő volt a hibás. Most pedig rendőri segédlettel újra és újra lejdtszák • a balesetet. [ A bíróság a helyszíni szemle és a • tanú vallomása alapján megerősitet- \ te az első döntést. A kártérítést követelő fél felsóhajtott: — Kár. Pedig az egész összeget az algériai hazafiak megsegítésére szántam... Micsoda nagylelkűség! Kár, hogy más zsebére kalkulált... Könnyű neki... Az egyik Garam menü szövetkezetbe idegen érkezett. Az elnököt kereste. — Hallottam, szép a paprikájuk. Akad még belőle? Paprika van bőven, csakhogy ... Tudja, épp tegnap kaptam levelet a járástól, hogy apróban be kell szüntetni az eladást. Két sűrű oldal, itt van a belső zsebemben... — Hát akkor hiába jöttem? Az elnök mosolyog. — Nézze, számomra a járás levele törvény... De menjen a kertészetbe. Tessék, erre vezet az út... Mi történhet, gondolta a vásárló és elment a kertészetbe. — Paprika? — fogadta őt a kertész. — Mennyit akar? — Tizenöt-húsz kilót. — Lehet... Persze, könnyű a kertésznek. 0 nem kapott levelet a járástól. A dobrovicei Kolini Cukorgyárban számos ésszerűsítéssel készítették elő a cukorgyártási kampányt. Ezek közé tartozik a szállítószalag, amelylyel a katlanokból elszállítják az üledéket. Képünkön az új berendezés. (CTK — J. Neumann felvétele) Négymillió koronás anyagmegtakarítás (CTK) — A napajedlai Fatra n. T . nyi üzemének dolgozói ezenkívül 223 dolgozói ez év elején kötelezettséget tonna PVC műanyagot, 51 tonna kauvállaltak, hogy az 1962. évre erede- csukot, 83 000 méter textilányagot,- 18 tileg tervezett összegnél 5 637 000 ko- tonna sajtolt anyagot stb. takarítottak rónával többet takarítanak meg, kü- meg, összesen több mint négymillió lönösen az anyagfogyasztás csökken- korona értőkben, tésével. Ily nagyszabású feladattal még sohasem kellett megbirkózniuk ••••••••• és ezért azt a dolgozók közül többen teljesíthetetlennek tartották. A pártés Ifjúsági szervezetek, valamint a szakszervezetek kezdeményezésére s a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság üzemi tagozatának áldozatkész segítségével értékes mozgalom kezdődött a vállalat valamennyi üzemében az említett feladat teljesítése érdekében. A dolgozók elhatározták, hogy munkahelyén mindenki megtakarítja a gazdasági évre előirányzott anyagnak legalább 2 százalékát. Ezt az elhatározásukat természetesen számos újítási javaslattal ls alátámasztották. így például csak Bedŕich Karas, Antonín Novák és Leopold Kunc újítási javaslata 334 000 korona megtakarítását eredményezte. Különböző műszaki-szervezési intézkedések megvalósításával 707 000 koronával növekedett a megtakarításod összege. A napajedlai Fatra vállalat valamenyA prešovi Hengercsapágy-Üzem dolgozói novemberben ünneplik az üzeni fennállásának harmadik évfordulóját. Képünkön Oľga Petrovská a csapágyak szerelési részlegében. (S. Petráš — CTK felvétele) A nép élete f harca és reménysége Jorge Amado a Hoy Domingo kubai lapnak nyilatkozott a modern latin-amerikai irodalomról — BESZÉLHETÜNK-E EGYSÉGES LATIN-AMERIKAI IRODALOMRÓL? — Azt hiszem, a latin-amerikai irodalmak közösségét problematikájukban- fedezhetjük fel. Azokra az érett, mély és komoly problémákra gondolok, amelyek ma népeink előtt állnak. A latin-amerikai irodalmaknak csak a tartalma egységes. Nem beszélhetünk egységes román irodalomról (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Románia). Az egyes országok irodalmi műkülföldiek közül Dickens, Zola, Gom kij. — ÜGY VÉLEM, AZ ÖN REGÉNYEI ÉLETTAPASZTALATAIRA, MEGFIGYE. LÉSEIRE ÉPÜLNEK. AZOKBÓL A REGÉNYEKBOL ÍTÉLVE, MELYEKET OLVASTAM, ÜGY GONDOLOM, EZEK NEM CSUPÁN AZ IRÖI KÉPZELET SZÜLÖTTEI. VAGY TALÁN TÉVEDEK? — Hiszem és vallom, hogy a regény az író élettapasztalatainak, ismeretei, természetesen gyakorlati felismerései összegezésének az eredméveinek jelleget adó nemzeti sajátos- nye legyen. Az író csak arról írjon, ságok kizárják az egységesítést. Ezért beszélünk mi ecuadori, guatemalai, kubai és brazíliai regényirodalomról. Ogy vélem, a brazíliai regényirodalom sokban eltér bármelyik latin-amerikai ország irodalmától, s ebben nem kis szerepe van a portugál nyelvnek. Ezenkívül a brazíliai regényírásnak régi hagyományai vannak, amelyek kedvezően hatottak nemzeti jellegének kialakulására. Szóval nem tekinthetjük egységesnek a latin-amerikai irodalmat: minden egyes ország irodalmára rányomják bélyegüket a nemzeti sajátosságok. — MI A VÉLEMÉNYE A BRAZÍLIAI REGÉNYÍRÁS MAI HELYZETÉRŐL? — A modern brazil regényirodalom két úton fejlődik. Ezek már kialakulása idején kirajzolódtak. Az egyik utat azok az írók választották, akik a társadalmi problémák felismerésében látják az irodalom küldetését; a másik utat a lélektani regényirodalom művelői követik, akik az emberi lélek mélyére igyekeznek hatolni. Az utóbbiak alkotására a formai kísérletezés jellemző. Ez a két Irányzat érvényesül a mai brazíliai regényirodalom fejlődésében. Ki kell emelnem, hogy mindkét irányzat követői formailag és tartalmilag nemzeti alkotásokra törekszenek. Azt hiszem, irodalmunkban mégis az az erősebb irányzat, amelyik a nép életét, harcát és reménységét tükrözi. Ügy vélem, minél mélyebben fogják tanulmányozni a latin-amerikai írók népeik életét, annál művészibb irodalmi alkotások fognak születni. A regény életábrázolás az irodalom kifejező eszközeivel. Az az író, aki alkotásában nem népe reális életét tükrözi bizonyos formában, elveti a regény lényegét. Biztos vagyok benne, hogy csak a mélyen nemzeti regény válik a világirodalom kincsévé. Csak kapcsolata a korral teszi a regényt hosszúéletűvé és híressé. — AZ IROK KÖZÜL KIK VANNAK HATÁSSAL AZ ÖN ALKOTÁSÁRA? — A brazíliaiak közül jósé di Alenamit átélt. Én például képtelen vagyok irodalmi hősöket kitalálni. Könyveim hőseit életmegfigyeléseira szülték. — MELYIK MÜVÉT TARTJA A LEGJOBBNAK? — A legjobb mű talán az, amelyiken az író pillanatnyilag dolgozik. Az ember soha sem elégszik meg azzal, amit elért, mindig abban reménykedik, hogy majd valami jobbat alkot. De ha kényszerítenének, mondjam meg, melyik regényem áll hozzám legközelebb, azt mondanám, hogy az Öreg tengerészek című novelláskötetem második elbeszélése. Éppen most adták ki Brazíliában, spanyolra még nem fordították le. — MILYEN HATÁSSAL VOLT A KUBAI FORRADALOM BRAZÍLIÁRA? — Nagyon nagy hatása volt. Mini tudja, a brazil nép nagy lelkesedéssel támogatta a kubai forradalmát, s ez a kormány politikájában is vlszszatükröződött. A brazil kormány védelmezte a kubai nép önrendelkezési jogát, hogy maga döntsön sorsáról. Népünk a latin-amerikai történelem új korszakának kezdetét látja a kubai forradalomban, s ezért helyesli kormánya álláspontját. Kubában saját szememmel láttam, hogy a kubai nép új életet épít. Láttam az Iskolává átalakított öreg laktanyákat, láttam az új munkásházakat, a saját földjükön gazdálkodó parasztokat, -láttam az állami vállalatokat, az iparosítás első eredményeit. Mondhatom, konkrétan tapasztaltam a kubai nép lelkesedését. Leginkább a nép öröme ragadott meg. Az volt az érzésem, hogy véget nem érő ünnepség szemtanúja vagyok, és semmilyen nehézség nem ronthatja el az ünnepi hangulatot. Lelkesítő hatással voltak rám az ország vezetői, akikkel alkalmam volt találkozni. Nyílt szívű, fiatal emberek. Távol áll tőlük a demagógia és a bürokratizmus. Fidel Castróban nemcsak a forradalom, hanem a kubai nép jelképét látom. Biztos vagyok benije, hogy nincs a földön olyan erő, mely • meg tudpá állítani a kubai forradalcar, Manuel Antonio -di Almeida. A. mat, mert az legyőzhetetlen. Napirenden a műszaki fejlesztés „A műszaki fejlesztésnek, amely feltételeink között a termelés, a munkatermelékenység és a hatékonyság döntő forrása, a népgazdaság további fellendülésének gerincévé kell válnia." — olvashatjuk a CSKP Központi Bizottságának a XII. kongresszus előtti vitaanyagában. Tegyük hozzá azonnal, hogy a párt nem alaptalanul mondja ezt, hanem abból a tényből kiindulva, hogy a társadalom fejlesztésének egyik alapeszköze éppen a műszaki fejlesztés. * * félévben csaknem ötmillió koronával. Az önköltségtúllépést főleg a termelés magas költségei és a tervtelnökét ls, tehát friss vér kezdett csörgedezni a vezetőség ereiben, s ennek várt eredménye részben már az első félévben megmutatkozott. J ozef Krúž elvtárs, az új pártelnök, tapasztalt, idős kommunista, aki sokéves bányászkodásából le tudja vonni a tanulságot. Látjesítés lemaradása okozta. A nadabu- ta a múltban elkövetett hibákat, tapasztalta a „mának élés" okozta nehezen gyógyítható sebeket, s elhatározta : gyökeresen változtat a helyzeten. Tudja, hogy nagy fába vágta a fejszéjét, de miután az első fejszecsapások a várt eredményeket hozták, lai dúsítóban például az első hat hónap folyamán több mint 10 ezer tonna vaskoncentrát előállításával maradtak adósai a népgazdaságnak. Az okok mély gyökerűek. A rožňavai bányászok a műszaki rpudjuk, hogy az életszínvonal dókban mérjük. Megfeledkeztek arról, fejlesztés keretében a dúsítóban még még nagyobb lendülettel látott munJ- emelkedése az anyagi javak hogy a rožňavai ércbányákban egy 1959-ben üzembe helyezték az új kához, termelésének fokozásától függ. A több- és több év múlva ls fejteni, termelni elektromagnetikus szeparátort. A nagy Tapasztalatai igazolták, hogy a termelés jórészt a munkatermelékeny- kell. Elhanyagolták a karbantartást, igyekezet ellenére megfeledkeztek az műszaki fejlesztés az az alap, melység növekedésén múlik, míg a mun- az új készletek felkutatását, a cél- előkészületekről, főleg a tervrajzok bői ez egyre nagyob sikerek „nőnek", katermelékenység gyarapodását több szerű műszaki fejlesztést, egyszóval alapos előkészítéséről. Rövid előzetes tehát erre kell a fő súlyt helyeznie, mint 90. százalékban éppen a műszaki mindent, aminek a folyamatos, az egy- próbaüzemeltetés után a hliníki Ga- Kováč elvtárssal, az üzem új igazfejlődés biztosítja. Arra a végkövet- re fokozottabb termeléshez köze van. rammenti Gépgyárban öt ilyen szepa- gatójával együtt első dolguk az volt, keztetésre jutottunk tehát, hogy lé- Némelyik bányában a rossz karban- rátört rendeltek. A hliníkiek sem j^gy a vállalat műszaki felelőseit nyegében a műszaki fejlesztés üteme tartás következtében teljesen tönkre- voltak felkészülve a gépek gyártá- rendszeres üzemlátogatásra késztethatározza meg az életszínvonal emel- ment a szállítóberendezés, másutt — sára, ám az illetékesek utasítására {gjj, tehát arra, hogy ne az íróasztal ,,i mellől, hanem közvetlenül a termekedését. Természetesen mindannyian például a Mária-bányában — helyte- mégis elkészítették őket, persze olyan azt akarjuk, hogy egyre jobban, len módszereket alkalmaztak az érc- anyagból, amilyen kéznél volt. Az új szebben és gazdagabban éljünk. Ez fejtés közben, s ezt a bánya vezetőazt jelenti, hogy a műszaki fejlesztés- sége nem akarta beismerni. Minisztének nincs, legalábbis nem volna sza- riumi küldöttségnek kellett változtatni bad, hogy legyen ellensége 1 A gya- ezen a konzervatív állásfoglaláson, korlati élet mégis mást mutat. Az általános hanyatlás az elmúlt gépeket Nedabulán helyezték üzembe. Az előkészítés tökéletlensége hamarosan megmutatkozott. A gépek működése komoly nehézségekbe ütlésben kutassák a megoldandó problémákat. Ennek az lett az eredménye, hogy végre júniusban ( 1) megszövegezték az 1962-re vonatkozó műszaki tematikus feladatokat, melyek szerint munkához láthattak az újítók, jobb Jól emlékszünk még azokra a nem év végén érte el tetőfokát. Annak el- között, egyre szaporodott az üzemza- későn, mint soha, volt a jelszó, s ha is túl régi időkre, amikor a rožňavai lenére, hogy az idei első félévben so- varok száma. A termelést időről időre megkésve ls, de kezdetét vette az —i. „i. — ka t j av U[ t a helyzet, a közelmúlt hl- le kellett állítani. Egy alkalommal újítótevékenység. bái még most Is nagyon károsan hat- például két és fél hónapig egyáltalán Újabb akadályt jelentett azonban nak a bányák eredményeire. A vezető- nem gyártottak vaskoncentrátot. Any- az újítási javaslatok valóra váltásáség felelőtlensége, a pártszervezet nylra bonyolult volt a helyzet, hogy hoz szükséges anyagi eszközök hlátétlensége, a munkafegyelmi kihágá- az új gépek kapacitását máig sem tud- nya. Látva a vezetőség erőfeszítéssit sok elszaporodása valójában csak ták megállapítani, mivel a berende- és igyekezetét, az újítók nem hátrálbányákról csak elismerőleg beszél tünk. Az Itteni bányászok példaképül szolgáltak, miután körükben születtek a versenyfelhívások, rekordokat döntöttek és újakat állítottak. Aztán egyszer csak kezdtek elmaradozni az elismerő dicsérő szavak és egyre kevesebbet hallottunk róluk. Miért, megúniák a sok dicséretet? Elfelejtették a haladó munkamódszere most bosszulja meg magát. M ert igaz ugyan, hogy a bányákban teljesítették az első félév fejtéstervét, 3,5 százalékkal túlzés teljes erővel még egy alkalommal tak meg. Csapó József, az ércdúsltósem dolgozott. részleg vezetője például értékes újíA rožňavai műszaki dolgozók azon- tását — mely a dúsító hatékonyságát ban az egyik végletből a másikba es- növeli — ügy érvényesítette a gyaket, elment a kedvük a munkaver- szárnyalták a dúsított érc termelését, tek. Az 1959-es nagy tenniakarást ha- korlatban, hogy saját technikusaival senytől? Nem, sem az egyik, sem a viszont éppen a fő feladatokat nem marosan a megengedhetetlen nemtő- gépészeivel készítette el az alkatrémáslk, hanem egy kicsit megpihentek teljesítették. Az árutermelésneá 2 rődömség váltotta fel, s ebből az ál- szeket és közös erővel végezték el babéralkon és egyesek megfeledkez százalékkal maradtak adósak, s lapotból a műszaki osztály és a ve- a berendezés módosítását. Alkotó tetek kötelességeikről. az egy főre eső munkatermeié- zetőség néhány tagja máig sem éb- vékenységükben az újítókat azonban A bányák vezetősége elfelejtette, kenységet csupán 97 százalékra telje- redt fel egészen. még anyagilag sem tudják érdekeltté hogy nem egy nap a világ, hogy a sítették Ezek alapján részben érthető, Igaz, hogy az 1962-es esztendő ele- tenni, mert miután a bánya általában f bányák élettartamát nem egy két nap hogy a bányák jelentősen túllépték az jén új igazgatót kapott az üzem és nem teljesíti a tervet, nincs prémium(zs. 1.) ' ban, hanem évtizedekben, évszáza önköltségkeretet, mégpedig az első leváltották az üzemi pártbizottság el- alap, melyből megfelelően jutalmazol S7.fi ä * 1962. október 21.
