Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-20 / 290. szám, szombat

ANKÉT A TANÍTÓK ISKOLÁN KlVULI MUNKÁJÁRÓL I

skolánkon 20 tanító van. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy munkánk nemcsak az iskolai munkára korlátozódik, hanem ki kell venni részünket az Iskolán kívüli munkából is. Nevelnünk, tanítanunk kell nemcsak a ránkbízott gyermekeket, hanem a felnőtteket is. Ami a tanítók aktivitását illeti, ez kielégítő lenne. Sajnos azonban vannak olyan körülmények, amelyek megnehezítik munkánkat. Az iskolánkon dolgozó 20 tanító közül csak tíz lakik helyben, ami bizonyos fokig megnehezíti a bentlakók iskolán kívüli munkáját. Tanítóink közül négyen távúton igyekeznek megszerezni a magasabb képesítést. Ezekkel szemben megértést kell tanúsítani és amennyire lehet, tehermentesíteni kell őket. Meg kell említeni még mint nehézséget a háztartást vezető tanítónők gondjait, akik bizony nagyon megérzik, ha ijem működik megfelelően a bölcsőde vagy a lakosságnak nyújtott más szolgáltatások. Ezek a nehézségek azonban mind Segítsen mindenki áthidalhatók. Vannak azonban olyan akadályok, amelyeket még a mai napig sem tudtunk legyőzni. Tanítóink odaadó munkájának köszönhető, hogy iskolánk szép eredményeket ért el minden téren. Bátran mondhatjuk, hogy az Iskola ifjúságát a „kezünkben tartjuk" sajnos azonban — nem mondhatjuk ezt el az iskolából kikerült fiatalokról és a falu lakóiról. Évek óta nem tudunk bemutatni a felnőttekkel egy színdarabot. Nem tudunk megszervezni egy műsoros estét, joggal tehetjük fel a kérdést, miért van ez így kameninen? Sok a televízió... mondják egyesek. Ez nem kifogás, hiszen mikor más kulturális csoportok jönnek hozzánk, megtelik a terem. A gyermekek előadásét ís többször meg kell ismételni. A fiatalság, akiket már ez a kor nevelt tovább tanul és ritkán kerül vissza a faluba. Az a néhány, aki itthon maradt, nem szívesen kapcsolódik be a kulturáA TANÍTÓ MUTASSON PÉLDÁT Az ankétot bevezető cikk helyesen jegyezte meg, hogy „a tanító pedagógiai tevékenysége nem korlátozódhat az iskola falai közé". Ugyanakkor a cikkben még a következő is olvasható: „S valljuk be, még ma is találkozunk visszás jelenségekkel. A helybeli funkcionáriusok a tanítót nem egy esetben olyan tevékenységre (ittott talán kényszerítik is), amely nem egészen függ össze nevelői hivatásával." Az ilyen esetek csak ritkán fordulhatnak elő, vagy pedig olyan összeírásról van szó, amelyet nem minden ember tudna elvégezni. A tanítók a régi rendszerben talán nem végeztek összeírást? Bizony végeztek, mégpedig gyakran. Községükben nem volt olyan összeírás, amelyet ne a tanítók végeztek volna, s még bizony megtiszteltetésnek vették, ha a bíró megbízta őket ezzel. Vajon szocialista társadalmunkban is ez a helyzet? Szocialista társadalmunkban tanító elvtársait csak 4—

S órát tanítanak és sokkal jobban telne az idejükből az iskolán kívüli munkára, mint azelőtt. Sajnos, egyes tanítók kivételével túlnyomó többségük nem hajlandó végezni iskolán kítiili munkát, amit a következő ténypkkel is bizonyítok: Nálunk hat tanító a községben négy tanító pedig a községen kívül tanít. Közülük azonban iskolán kívüli mnnkát csak kettő végez. Az egyik az igazgatótanító, a másik azok közül, akik falun kívül tanítanak. A többi nyolc tanító talán annyira el van foglalva az előkészülettel, hogy nem végezhet iskolán kívüli munkát? Ezt nehéz elhinni, mert nincsenek megbízva semmilyen öszszeirással, legfeljebb akkor, amikor az összeírás természete olyan, hogy különleges szaktudást igényel, mint például 1961 tavaszán a népszámlálás idejéo, amikor mást nem bízhattunk meg az összeírás elvégzésével. A helyzet az, hogy egyes tanító elvtársak nemcsak az iskolán kívüli munkát veszik felületesen, de az iskolait is, ami bizony nagyon boszszantó. Nem lehet közömbös számunkra az, hogy iskoláinkból milyen jellemű, politikailag milyen világnézetű emberek kerülnek ki. Népünk jogosan elvárja pedagógusainktól, neveljék gyermekeinket a marx- leninizmus szellemében, hogy szorgalmas építői legyenek szocialista hazánknak. Ehhez azonban az szükséges, hogy a tanító mind az iskolai, mind az iskolán kívüli munkában példát mutasson. Mátyás István, HNB-titkár Plešany, trebiäovl járás. Ne csak egyesek dolgozzanak Nincs szándékomban lebecsülni a tanítók igényes és felelősségteljes munkáját. Elismerem, hogy a ma tanítójának munkája sokrétűbb és bonyolultabb, mint a letűnt korszak tanítójáé volt. A munkásosztály győzelme nagy változást idézett elő a falvak életében. És éppen ekkor, a falvak szocializalása idején mutatkozott meg a tanítóság nagy részének becsületes helytállása. S azok a tanítók, akik ismerték a falu problémáit, a dolgozók ügyes bajos dolgait — segítettek mindig, mindenütt. A legtöbb helyen a legégetőbb probléma a falu kulturális életének fellendítése volt, és sok tanító ebból a munkából is derekasan résztvállalt. Ismeretes, azonban az is, hogy nagyon sok községben a tanerők száma eléfi, sőt meghaladja a 30—40-et. Mégis gyakori, hogy ezek közül alig egy-kettő vállal közéleti szereplést, a többi — hivatására hivatkozva — elhárít magától minden társadalmi munkát. Nem akarom azt mondani, hogy a tanítónak feltétlenül a község szellemi irányítójává kell válnia, véleményem szerint azonban nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a tanítótól jelentős segítséget kapjon kulturális forradalmunk. Svadov községben hat évvel ezelőtt például új tanítót nevezetek ki. Mezőlaky Tibor, amikor meglátta működése területét, elszirult a szíve. De a hivptásszeretet győzedelmeskedett a csüggedésen. Alig két év múlva új iskolát kapott a falu. Téli estéken itt találkozott a fiatalság. Mindebben a tanítónak volt a legnagyobb része. Mezőlaky Tiboron kívül jól dolgozik Sági Árpád, Vida Károly, Varga Béla, janik József és még sokan mások. Ez azonban még mind kevés. A társadalmi munkából nemcsak néhány, de mindegyik tanítónak részt kell vállalnia. Néhány nappal ezelőtt Marcelovón jártam. Felkerestem Tóth Ede elvtársat, az iskola igazgatóját, akivel a község testnevelési munkájáról beszélgettünk. Többek között a következőket mondotta: Érthetetlen előttem a tanítók passzív magatartása a testnevelés iránt. Pedig községünkben közel 40 tanító működik és túlnyomó többségük fiatal. Végül még annyit: egyes tanítók oly sok funkciót vállalnak, hogy képtelenek minden megbízatásnak eleget tenni. Andriskin József, Komárno Az elmúlt években Kijevben is ez építészet remekeit sorakoztatta fel a szovjet építőipar. Képünkön egy modern megoldása autóbusz-várakozót láthatunk. (V. 2. felv.J lis munkába. Azt tartják „a tanulás ból elég volt". Félnek a közvéleménytől is, hátha „megszólják őket". Mert bírálni mindenki tud. A házasságot kötött fiatalokat pedig „mézes madzaggal" sem lehet arra bírni, hogy szerepet vállaljanak. A javulás érdekében megoldást kellene találni. Ez a munka azonban nemcsak a tanítók feladta. Segitsenek nekünk a HNB dolgozói, a párttagok, az ifjúság és ijiindenki, aki érzi, hogy segíteni tud ebben a munkában. Nemcsak a tanítónak, hanem mindenkinek érdeke, hogy fejlettebb legyen a kultúra, szebbek legyenek az estéink, több örömben legyen részünk. Csepregi Gizella tanítónő. Kamenin Az igényekről sem szabad megfeledkezni A tanítónak falun nagyon sokoldalú tevékenységet kell kifejtenie. Ma már nem elegendő, ha jól tud színdarabot rendezni, esetleg plakátot festeni. Egyre jobban előtérbe kerül a tanító oktató- nevelő szerepe. Fejlett szocialista társadalmunkat a tanító csak akkor szolgálhatja jól, ha a felnövekvő nemzedéket megtanítja mindarra, amit szocialista társadalmi rendszerünk megkövetel. A tanító iskolán kívüli munkájában a legnagyobb gondot a falu ifjúságának a nevelésére kell fordítani. Nálunk az ifjúsági szervezet az elmúlt években szép eredményeket ért el. Még sem lehetünk megelégedve ifjúságunk életével. A mi falunkban élő 300 fiatal közül a helyi ifjúsági szervezetben alig vannak százan. Az iskola és a falu vezetői közötti együttműködés sem mindig kifogástalan. Természetesen vannak ezen a téren is eredményeink. Az együttműködés is egyre javul, azonban még ma is előfordul, hogy a helyi vezetők nem akarják megérteni a tanítók gondjait. Csak akkor ismerik őket, ha szükség van rájuk. Ha a tanítónak van szüksége valamire, akkor úgy tekintik őt, mint valami falun kívül állót. Az elmúlt iskolai év végén például a helyi szövetkezet elnöke azt mondta, hogy a tanítóknak nem adhatnak ebédet, mert állítólag van már elég szövetkezeti tag, aki a szövetkezet korjyháját igénybe veszi. Ekkor megkértük az eltjököt, hogy legalább annak adjanak ebédet, aki az agitációs központban teljesít szolgálatot. Ígéretet kaptunk, de ebédet nem. Az iskolaév kezdete óta már több vita folyt ebben a kérdésben. A szövetkezet elnöke a Jednota kifőzdéjébe küld bennünket. Azt hiszem pedig, hogy ez a kérés igazán elemi követelmény. Nem utolsósorban segíti, hogy a tanító otthon érezze magát a faluban s ne lehessen semmilyen akadálya a népművelésben való tevékeny részvételnek. Pék V., Svodin Gazdag az utolsó negyedév terve A Dunajská Stredai Városi Nemzeti Bizottság iskolai és kulturális bizottsága a novemberi és decemberi hónapokra gazdag programot tervez. A csehszlovák—szovjet barátság hónap keretében több ismeretterjesztő előadást és műsoron kívüli filmelőadást valósítanak meg. Ebből az alkalomból az iskolák, továbbá a népművészeti együttesek, esztrád- és színjátszó csoportok is fokozzák tevékenységüket. A CSEMADOK és a CSISZ helyi szervezetei és a járási népkönyvtár rendezésében Jilemnicky és Gorkij műveiről olvasőkonferenciát terveznek. Az üzemekben, hivatalokban orosz nyelvtanfolyamot indítanak a dolgozók orosz nyelvtudásának bővítése érdekében. Ugyanakkor szlovák nyelvtanfolyamot is. A Csehszlovák Vöröskereszt helyi szervezete egészségügyi kérdés-felelet estet rendez. A mezőgazdaságban dolgozók szakmai ismereteinek fokozására érdekében különös gonddal szervezik meg a népi egyetemeket és akadémiákat, továbbá a szövetkezeti munkaiskolákat. Komáromy Etel, Dunajská Streda Termékeny évek J A lubeniki Magnezit Üzem dolgozóinak kulturális élete hovatovább gazdagabb lesz. Az üzemi klub még csak alig több mint öt éves múltra tekint vissza, öt évvel ezelőtt csaknem a semmibből kezdték. Egy éve, hogy a kluti mellett megalakult a színjátszó csoport, de e csekély idő alatt már hat színművel örvendeztették meg a közönséget, örvendetes jelenség, hogy az ifjúság is mindjobban bekapcsolódik a népművelésbe. Prihradsky Lajos, Gemerská Horka Prágai ő í z (Foto: ČTK - Macháček felv.) ANDREJ D O S Z T A L J l Világ népei, zárkózzatok fel! Napfényes földgolyónkat Fenyegeti a dörrenő Atom. Ki a felelős Mindezért?! Ne hallgassuk el A nevét. Hát megtörténhet, Hogy a nap Megvakuljon a bíbor Füstben?! Hogy hamu Rakjon tornyot Az egekben?! Világ népei! Ne hagyjátok, hogy rászedhessenek, Világ népei, Európa és Amerika népei, Az igazságot Nem kell szépíteni, Szívetekben, Tudom, Hogy hisztek Szívetekben, Tudom, Hogy vélünk vagytok ... Ne épülhessen •» Gát miközénk; Londonban, Delhiben, Detroitban. AUjatok talpra Termetnyi nagyságtokban, Megkettőzve erőtök! Hát megtörténhet, Hogy a nap Megvakuljon a bíbor Füstben?! Hogy hamu Rakjon tornyot Az egekben?! Világ népei Ne hagyjátok, hogy rászedhessenek, Világ népei! -r Nem hagyják A föld népei Becsapni már maguk. A dalnál s a kürtnél is Csengőbb az igazuk! — Hadd ébredjen fel A favágó —, Visszhangozzák A népek Nerudát. Határa Nincs a dalnak. Ki a szűk tömlöcökből! A sok-sok évszázad Dala Legyőzi végképp a halált! A Szahara Üdítő vízre vár, S a Pamlr jégmezői Termékeny sugarakra. — Világ népei Zárkózzatok fel, Világ népei! S nem csap ki többé , A vak hullám. És nem nyitják ki Torkukat az ágyúk, Örökös lesz a napfény. Halljőtok, Emberek?! TÓTH ISTVÁN fordítása A művészet nem tűri a sablont Mihail Romra, a világhírű szovjet filmrendező nyilatkozott a Gazetta Ll-'l terára munkatársának. Idézzünk a nyilatkozatból: „Bizonyos vagyok benne, hogy sohasem Írhattam volna meg Az év kilenc napja című filmem forgatókönyvét, ha nem dolgoztam volna hosszú ideig fizikusok között. Világos: arról írsz legjobban, amit legjobban ismersz. Csak akkor kerülheted el a sablonokat, a mai változások művészi feltárásánál, ha olyasmiről irsz, amiről nagyon sok mindent tudsz. A lehető legborzalmasabb dolog a művészetben a sablon. Különben, meg kívánom jegyezni, hogy nálunk a rendező teljes egészében felel a filmért, akkor is, ha nem vett részt a forgatókönyv megírásában." Ezek szerint a forgatókönyv írója nem felel a film esetleges sikertelenségéért? — vetette közbe az újságíró a kérdést. „De felel — hangzott, M. Romm válasza. — De a rendező sohase takarózzék azzal, hogy rósz volt a forgatókönyv. A rossz forgatókönyvet nem kell elfogadni!" Aragon-Maurois közös történelmi műve a két ' " ' cc aua&r A francia irodalmi lapokban megjelent a közlemény a Francia Tudományos Akadémia kiadásában megjelenő nagy történetírási vállalkozásról. Aragon és André Maurois közös könyvéről, amelynek címe „A két óriás", amely mű a Szovjetunió és az Egyesült Államok történetét tárgyalja 1917-től napjainkig. A mű öt kötetben, csaknem 2000 oldalon jelenik meg; a Szovjetunióról szóló rész szerzője Aragon, az Egyesült Államok történetét pedig Maurois irta meg. 1962. október 20. * 0$ SZŐ T i