Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-20 / 290. szám, szombat

N bb agyoDD muveitseg a ce it i „A nép kulturáltságának fokozása — olvassuk a Szocialista társadalom további fejlődésének távlatairól szóló dokumentumban — létrehozza annak lehetőségét, hogy az emberek mind szélesebb köre tevékenyen részt vállaljon a művészi alkotás fejlesztéséből és a művészetek elterjesztéséből." CÉLUNK TEHÁT AZ, hogy társadalmunk minden egves tagja a művészet odaadó terjesztője és istápolója legyen. Minél nagyobbak új társadalmunk kiépítésének feladatai, annál fokozottabb, tartalmasabb és alaposabb nevelőmunkát kell kifejteni iskoláinkon, a nevelési intézményeinkben és a mindennapi életben egyaránt. A ma élő nemzedék már a kommunizmusban fog élni és ez azt jelenti, hogy erre az alapvetően új élettartalomra fel kell készülnie. A jövő emberének szakmai és eszmei nevelése mellett az esztétikai nevelés elemei számára is kellő teret kell biztositanunk, hogy a szocialista ember egyéniségét még sokrétűbbé és életét még gazdagabbá tehessük. Az Iskola és Kulturális ügyek Minisztériuma 1961. június 10-i Közlönye a következőkben határozza meg a népi művészeti iskolák küldetését: „A népi művészeti iskolák szocialista társadalmunk kultúrája széleskörű fejlődésének fontos eszközei s társadalmunk minden egyes tagja művészi adottságainak, képességeinek és tehetségének fejlesztését kell szolgálniuk. Hozzá kell járulniuk a népművészeti alkotás felvirágoztatásához és elősegíteniük a művészetek nevelőhatásának érvényesítését a dolgozók és az Ifjúság életében". A népi művészeti Iskolákat tehát maga az élet — fejlődő társadalmunk hívta életre. Nyilvánvaló, hogy a jövő társadalom emberének az élete a művészetek és a kultúra legmagasabb vívmányainak meghódítása nélkül elképzelhetetlen. A sokoldalúan művelt ember nevelését éppen ezért nem halogathatjuk. Ezt a célt szolgálják az oktató nevelő intézmények éppúgy, mint a széles néptömegek ízlésnevelésének Intézményei — a népi művészeti Iskolák is. Hozzáláthatunk tehát annak a nemegyszer helytelen nézetnek a felszámolásához, mely az alkotó és a közönség közé gátat állított. Ennek a nézetnek a múltban reális alapja volt. A művészi alkotómunka kiváltságos helyzete ugyanis a széles tömegeket passzivitásra kárhoztatta. A szocializmusban és a kommunizmusban ezeknek a határoknak azonban végképp el kell tűnniük. A szocializmus és a kommunizmus az emberi alkotóvágy és alkotóképesség kibontakozásának időszaka, a művészi és technikai alkotó tevékenység gyümölcsöztetésének kora. A fejlődés ilyen irányú kibontakoztatásához már napjainkban hozzá kell látnunk. A népi művészeti Iskolák előkészítő évfolyamaiba történő felvételnél éppen ezért már kezdettől fogva új szempontokat érvényesítünk: a jelentkezők tehetsége mellett mindinkább az érdeklődést részesítjük előnyben. A tapasztalat igazolja, hogy a tanuló tehetsége — kibontakozhat. kellő irányítás mellett — hamarosan AZ ÜJ SZEMPONTOK érvényesítése természetesen elősorban azt célozza, hogy a tömegek nagyrészét adottság hiánya címén ne rekesszük ki a művészetek berkeiből, mint ahogyan a múltban történt. Gábor elvtárs, a lucenecl Népi Művészeti Iskola igazgatója szerint a régi zeneiskolákkal szemben a szülők is nagyobb bizalmat tanúsítanak az új típusú iskolák Iránt. Minden népi művészeti iskolára általában kétszer annyi tanuló jelentkezik, mint amennyit az iskola felvehet. Lučenecen a zenei érdeklődés ma már városszerte nagyobb, mint valamikor és a zeneértők száma is emelkedik. Figyelembe kell venni még a népi művészeti iskolák átfogó jellegét és életkőzelségét, s azt, hogy a sokoldalú művészi nevelés elveit valósítják meg. Szilágyi Aladár elvtárs, a rožňavai Népi Művészeti Iskola igazgatójának szavaival élve ez annyit jelent, hogy ezek az iskolák az életteli művészet megértését szorgalmazzák. A népi művészeti iskolák nemcsak a zeneművek ismeretére, de a képzőművészet, az irodalom, a szín- és a mozgásművészet szépségeinek átélésére, remekeinek megbecsülésére és helyes értékelésére ls nevelnek. A régi zeneiskolák talaján létesített népi művészeti iskolák zeneművészeti szakosztályai mellett képzőművészeti irodalom-, szín- és mozgásművészeti szakosztályok létesültek. Nincs már járás, amelyben ne lenne legalább egy népi művészeti iskola. A népi művészeti iskolák szakosztályainak kiépítése azonban a maradi nézetek és részben a meg nem értés miatt még két fő nehézséggel találkozik: vagy hiányzik a szakképzett tanerő, vagypedig nem tudnak biztosítani megfelelő helyiséget. Ezek a hiányosságok azután újabb és olyan bonyolult helyzeteket teremtenek, melyeket csak nagyon váltakozó sikerrel oldanak meg az iskolák. A rožňavai Népi Művészeti Iskola pl. életképes, szakképzett és fiatal tanítógárdával rendelkezik. Zenei szakosztálya mégsem lépte túl a régi zeneiskolában megszokott hangszeroktatás keretét. így a fúvóshangszerek oktatását még mindig nem iktatták be, bár elegendő szakképzett tanerővel rendelkeznek. S ennek oka, hogy megfelelő helyiséget nem tudnak biztosítani. Ugyanakkor, mivel a fúvós hangszereknek ezen a vidéken nincs hagyományuk, az érdeklődés is kisebb. S ezért nem nagyon bolygatják ezt a kérdést. Jobban mondva ez ideig nem szorgalmazták, de Szilágyi elvtárs, az iskola új igazgatója már tervbe vette a mulasztás helyrehozását. A NÉPI MŰVÉSZETI ISKOLÁK egyharmada a zeneművészeti tagozaton kívül más szakosztállyal is rendelkezik. Kevés azonban az olyan népi művészeti Iskola, mint a žilinai, ahol minden szakosztályon folyik tanítás. A žilinai népi művészeti Iskolának a rajeci és bytčai fiókjaival együtt több mint 1500 hallgatója van, s csak a képzőművészeti szakosztályán, amely a zeneművészeti szakosztály után a legerősebb, több mint 300 növendék képezi magát. Gélünk az, hogy minden járásban legyen legalább egy teljes népi művészeti iskola, melyek úgy legyenek felsze^ A közelmúltban mutatták be filmszínházaink a Napóleon című francia alkotást. Š Képünkön a film egy jelenete. MILYEN LESZ A MOZI 2000-BEN? Erről a kérdésről folytatott beszélge- A nézőt teljesen körülvevő vetített vt§ tést a Lez Lettres Francalses hasábjain lág különleges hatásokat hozhat létre, s a rendezői elképzelés és a film tema^ Georges Sadoul filmkritikus és Abel Gan- s a re i ce, amerikai filmrendező. A vita konk- tlkája O T ť.nl/Mn. n i

;; p

.,", mm ,,i)/i{^nnMnnnn n n nt< n* számára rendkívül tág lehetősé§ lúziúla: a jövő mozija tulajdonképpen a geket kínál. Képzeljünk el ugyanis egy ^ hagyományos megszokott filmvászon át- olyan mozitermet, ahol a Circorámának, ^ alakulásából jön majd létre. a különböző térhatásokat s talán még % Az átalakulási irányzat már a húszas szaghatásokat is előidéző technikája se& években jelentkezett. 1926-ban Abel Gan- gltségével a néző immár nem is nézöS ce Napoleon című fiimiében megpróbál- kén

t• hanem a cselekményben való ak§ kozott a hármas filmvászonnal. Í927-ben, részvétel tökéletes illúziójával ül a 5 a bemutató alkalmával a görög Reislni nézőtéren. fc Gancet a Klnerama és sztereofónla fel- A vetítési technika különböző elneve^ találójaként üdvözli. Azután évek teltek zéseken ismert változatai: a kinamaszi el, s ezek az újdonságok, igen költsége- kop, polovlzió, clrkoráma, totaiorama, ^ sek lévén, nem tökéletesedhettek, ké- technirama, cinemiracle, kinopanorama i sőbb, a harmincas években többen kí- stb. előrelátható végső állomása a veti^ sérleteztek a Circorama-val, amelynek tővászon j vagy vásznak) teljes eltűnése. fc érdekessége, hogy különböző nagyságú Abel Gance szerint helyüket átveszi maid ^ vetítési felületek kupolaszerűén borulnak az „écran fluidé", a folyékony vetítőfefca nézőtér fölé, és repülöen, helikopte- lalet, vagyis az elektronikus képvetítés s ren, vagy a vetíteU képek tartalmának az üres térbe amikor is a nézö k0rü

l i megfelelőenI űrhajón utazás érzésé

t kel- ^ „*,„,,„„„ hn,oJMo

n „

B,i

t

Btt lém,

Bk § tik a nézőben. Ennek legutolsó tökéle^ tesített változata a Moszkvában 1959. óta ^ működő Kinopanoráma, amelyről Gance csak tudományos fikció, i igen elismerően nyilatkozik. í •/////////////////////y///////////////////^ és közvetlen közelében vetített lények és történések kavarognak majd. Ez azonban Sadoul szerint még most 1962-ben ls L. É. relve, mint a žilinai. Óhajukat így foglalhatnánk egybe: minden szakkörnek helyiséget, a szín és előadóművészet számára színpadot, a festészetnek kiállítótermet stb. Bár ezek nem csekély követelmények, de teljesíthetők, s a žilinai Népi Művészeti Iskola igazgatósága megvalósítja ezeket. Annál ls inkább, mert államunk minden támogatást megad a népi művészeti iskoláinknak, mivel bennük a jövő embere művelődik. Példaként említenénk, hogy a Varsóban megrendezett nemzetközi gyermekrajzkiállitásról a žilinai Népi Művészeti Iskola 13 díjat hozott el, köztük két fődijat ls. Munkájuk nagyszerű bizonyítékai ezek, azonban mégsem kell azt gondolnunk, hogy a népi művészeti iskoláknak az a főküldetése, hogy ifjú képzőművészeket, zene-, tánc- és színművészeket neveljen. A cél a művészetek megszerettetése, ember és világformáló szerepük tudatosítása... S a művészetek nyelvét a felnövekvő nemzedéknek a kommunizmus emberének ismernie kell, mert élete enélkül elképzelhetetlen. A népi művészeti iskolák ezt a jövőt hozzák közelebb. Kobák Kornél rrépzeljetek el gyerekek egy ÍV nagyon élénk kisfiút, olyant, mint akinek az ördög bújt a bőrébe. Ilyen volt a kis Szaid. A kisfiú nagyon szeretett szaladgálni a mezőkön és bármennyire szerette volna az édesanyja otthon tartani őt, nem maradt. Szaid úgy tudott hízelegni a mamájának, hogy mindig az ő akarata győzött. Es másnap a kis csavargó mindig újból elölről kezdte. Egy ideig minden rendben is ment. Történt azonban, hogy egyDDhqb-II?.. hogy, a világ legnagyobb ma- szer eg

y parasztasszonytól "valaki SZABÓ PISTÁVAL reggel 7 órakor találkoztam a város szélén. Tömött hátizsákkal, karján kis kosárral igyekezett hazafelé az országúton. — Hát te hol jártál, Pista? — kérdeztem tőle. — Csak itt voltam, hullott almát szedtem . . . — Hullott almát?) — csodálkoztam. — Aztán minek az? Csak nem malackát rejtegettek a második emeleti lakásban? — Dehogy — nevetett Pista —, a konzervgyárba viszem, ott átveszik minden mennyiségben — világosított fel lelkesen. — Ez aztán derék dolog. És most viszed először? — Ugyan. Minden reggel kijárok, mióta érőben van a téli alma. Végig az országút két oldalán Jól terirlő fák sorakoznak és reggelente mindegvlk alatt akad 10 -15 hullott alma. Ha éjszaka szeles Idő van nem ls megyek messzire, mert úgysem bírnám felszedni és hazacipelni. — Aztán mondd csak, szedik mások Is? — kérdeztem. — Most már igen, de inkább csak délután, mert korán kelni nem sok gyereknek akaródzlk. Én Inkább ha)nalban Jövők, mert akkor nem kell messzire menni, hamar megtelik a hátizsák és a kosár. — Nem késel el az Iskolából? — Nem, Inkább ma még koráb ban Járok. — Látom, szereted a hasznos dolgokat. — Mindent gyűjtök. Szedtem gombát tavasszal, gyógynövényeket a nyári hónapokban, málnát szép temberben és csipkézni is el elmegyek délutánonként De nehogv azt tessék hinni, hogy csak olyasmit gyűltök, amiért pénzt kapok. Van nekem olyan bélyeggyűjteményem és olyan gyufacímke- vagy levelezőlapklncselm. hogy nem adnám őket semmiért, — dicsekedett Pista. — Nagyszerű dolog mindez és már meg sem kérdezem: mire költöd a gyümölcsök, gyógynövények gyűltésével szerzett pénzt. Azzal fedezed egvéb gyűitőszenvedélved kiadásalt. igaz? — Igaz, de |ut ám csokira, látókra és pénzgyűjtésnek sége és Így szép összeget uzeuem idoskodlk, az anyának eszébe sem fiú anui'ához "a"tuúkot"méösem már be az iskolai takarékpénztár- hog

y' ,

űr

M^

n kicslnyetoe

l ZáUák meg — tollból volt. Minden találom a hasznos szórakozások- Š ban csak egy van, Prága. A világ ban. § legnagyobb városai: New York, To- Ku

u , - Hát ebben lsazuk van ŕs Š

k1

6. párlz

s> Sanghaj, Moszkva ember, akt szembe jött vele, esősül hogy nľm hazafelé' 'ta'

8 | B«eno. Aires, Bombay, Calcutta. dálkozva nézte és nevetett rajta. tók, mert segítenék neked vinni az almát — mondtam. — Ugyan, nem ls olyan nehéz, elviszem én magam Is. Mindig csak annyit szedek, amennyit megerőltetés nélkül hazaviszek, egy szemmel sem többet. Még mosakodnom ls kell, mert kora reggelenként az almafákhoz vezető utat futva teszem meg . . . csak úgy reggeli torna helyett, abba pedig beleizzad az ember. Pista köszön és szapora léptekkel igyekszik hazafelé. Hosszan nézek utána és magamban azt gondolom: a futás, az almák utáni hajladozás kitűnő reggeli torna és ami a legfőbb, nagyon hasznos is. VlGH RÖZSA > — Képzeld el anyuka milyen új 'ságot mondok neked? Ma Irtunk , először tintával az iskolában. A vadgesztenye, sündlsznóhoz hasonlító tüskés burka felhasadt már s potyognak a sima, barna zsebrevágásra kínálkozó gesztenyék. Ha már hazavittél belőle, vizsgáld meg belsejét, s végezz rajta '(émlal kísérletet, de készíts belőle ragasztót ls magadnak. Hámozz meg vagy tíz vadgesztenyét, reszeld meg konyhai reszílőn, és szétteregetve szárítsd meg a reszeléket. Amikor keményre száradt, törd meg mozsárban, szitáld át, s az így nyert finom port egy pohár hideg vízben kanállal keverd el. Boríts a pohárra tiszta, fehér vásznat, kösd azt körül, s tedd a felfordított poharat másik, tiszta pohár nyílására. A pépes folyadék lassan átszűrődi'* a vásznon. Ha a folyamatot siettetni akarod, nyomkodd be néha ujjaiddal a vásznat, majd íeszltsd ki azt ismét a pohár száján. Hagyd az átszűrt pépet egy óráig ülepedni, majd nagyon óvatosan töltsd le a fehér üledékről a vizet. Ezután higítsd fel a sűrű pépet háromszor anynyl vízzel és kis pálcával kevergetve bádogdobozban főzd lassú tűzön mindaddig, amíg áttetszően 'íocsonyássá válik. Ez a kocsonyás anyag a gesztenyereszeléssel szétroncsolt sejtfalaiból kimosott keményítőszemecskéből főzött ragasztó. Ha hosszabb Ideig el akarod tenni, néhány csepp formaiinnal tartóslva üvegben tárolhatod. Poralakban Is elteheted, s száraz h?lyen eltarthatod a keményítőt, de ez esebten felfőzés helyett enyhe melegítéssel szárítsd azt meg. Ha keményítőre JődtinktúrSt cseppentesz, erősen megké'íül. A cseppentésher a „műszert" így készítsd el: üvegcsövet húzz ki vékonyra, erre húzz fel 8 cm hosszú gumlcsödarabkát, amelynek végét fadugócskával elzártad. (Pajtás) PIONÍR LABORATÓRIUM (Algériai mese) A gyerekek az utcán körülvették és kigúnyolták. Szaid nem tudta hová legyen a szégyentől, hova bújjon a gúnyolódok elől. Egyszer csak gondolt egy nagyot, és elment egy tudós öreghez, aki nagyon értett az Ilyen bajok, orvoslásához és tanácsot kért tőle. De bizony, az még sohasem látott ilyesmit, nem is tudott tanácsot adni, de hogy tudatlanságát leplezze, minden félét össze-vissza beszélt neki, amiből Szaid egy szót sem értett. Elment egy másikhoz ls, de ott ts csak hasonló eredményt ért el. Nem maradt más hátra, mint egy nagyon-nagyon öreg emberhez fordult, aki nem dicsekedett ugyan a tudásával, nem ls mondta, hogy ő mennyit tanult, pedig egy igen okos, sokat tapasztalt öregember volt. — Mondd meg nekem — kérdezte tőle — miért nő szakáll helyett toll az arcomon? — Mit követtél el valamikor, kicsi korodban olyasmit amit eltitkoltál? — tette fel viszonzásul a kérdést az öreg. — A többi gyerekkel együtt elloptam egy tyúkot egy parasztasszonytól — döbbent rá és ismerte el vétkét Szaid. — Akkor menj el a parasztasszonyhoz és meséld el neki ts az igazat — adta a tanácsot az öregember. Szaid szót ts fogadott. Elmesélt mindent és már éppen azon volt, hogy bocsánatot kérjen, amikor az asszony éktelenül sztdnl kezdte a fiút. Es íme ml történt? Minden szitkozódás után Szaid szakállából egy-egy toll elszállt, keringett egyet a levegőben és örökre búcsút mondott neki. Bizony, minden haszontalanságért bűnhődni kell egyszeri TôWAmtvifflmoAttW Egy kis számtan: Egy 38 éves apának négy fia )van. A gyerekek együttvéve épFpen annyi évesek mint az apa. [Találjátok ki, hány éves volt az ; első, ha a második fele annyi [Idős volt, mint a harmadik, a Három egyenessei osszátok harmadik négy évvel volt fiata- fel a fenti területet úgy, hogy labb, mint a negyedik, a negye- négy egyenlő nagyságú háromszödik pedig pontos-in négyszer anny g

et kapjatok Idős volt, mint az első. (Beküldte Torpis József, Filakovo) (Beküldte: VBrős Éva, Radváň nad/D.) írjátok be a mellékelt kocjkákba 1—5-lg terjedő számokat úgy, hogy mindegyik vízszintes, j függőleges sorban és átlósan is [egy-egy szám legyen. (Beküldte Budai József, tanító) MÜLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE 1. Többek kö; zött így lehet 12 iagyenlő nagyságú ] mezőre osztani a [kijelölt területet. 2. Ha a római j tizenkilencből elj meszünk egyet XX ' marad. 3. A negyedik 'halásznak sikerült a fogás. • _r • • s • j: • • • • • — • KIK NYERTEK Múlt heti fejtörőnk megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: 1. Nagy Vilmos, Kostolná Bašta, Soltés Livla, Hucln. HlaváÉek Gyula, Chlaba, Bucsai Ilona, Kamoča, Anna Károly, Llpovnik. ŰI SZÖ 8 * 1962 okt6ber 2

0-