Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-20 / 290. szám, szombat

N bb agyoDD muveitseg a ce it i „A nép kulturáltságának fokozása — olvassuk a Szocialista társa­dalom további fejlődésének távlatairól szóló dokumentumban — létre­hozza annak lehetőségét, hogy az emberek mind szélesebb köre te­vékenyen részt vállaljon a művészi alkotás fejlesztéséből és a művé­szetek elterjesztéséből." CÉLUNK TEHÁT AZ, hogy társadal­munk minden egves tagja a művészet odaadó terjesztője és istápolója le­gyen. Minél nagyobbak új társadal­munk kiépítésének feladatai, annál fokozottabb, tartalmasabb és alapo­sabb nevelőmunkát kell kifejteni is­koláinkon, a nevelési intézményeink­ben és a mindennapi életben egy­aránt. A ma élő nemzedék már a kommu­nizmusban fog élni és ez azt jelenti, hogy erre az alapvetően új élettar­talomra fel kell készülnie. A jövő emberének szakmai és eszmei neve­lése mellett az esztétikai nevelés elemei számára is kellő teret kell biz­tositanunk, hogy a szocialista ember egyéniségét még sokrétűbbé és életét még gazdagabbá tehessük. Az Iskola és Kulturális ügyek Mi­nisztériuma 1961. június 10-i Közlö­nye a következőkben határozza meg a népi művészeti iskolák küldetését: „A népi művészeti iskolák szocia­lista társadalmunk kultúrája széles­körű fejlődésének fontos eszközei s társadalmunk minden egyes tagja művészi adottságainak, képességeinek és tehetségének fejlesztését kell szol­gálniuk. Hozzá kell járulniuk a nép­művészeti alkotás felvirágoztatásához és elősegíteniük a művészetek neve­lőhatásának érvényesítését a dolgo­zók és az Ifjúság életében". A népi művészeti Iskolákat tehát maga az élet — fejlődő társadalmunk hívta életre. Nyilvánvaló, hogy a jö­vő társadalom emberének az élete a művészetek és a kultúra legmaga­sabb vívmányainak meghódítása nél­kül elképzelhetetlen. A sokoldalúan művelt ember nevelését éppen ezért nem halogathatjuk. Ezt a célt szol­gálják az oktató nevelő intézmé­nyek éppúgy, mint a széles néptö­megek ízlésnevelésének Intézményei — a népi művészeti Iskolák is. Hozzáláthatunk tehát annak a nem­egyszer helytelen nézetnek a felszá­molásához, mely az alkotó és a kö­zönség közé gátat állított. Ennek a nézetnek a múltban reális alapja volt. A művészi alkotómunka kivált­ságos helyzete ugyanis a széles tö­megeket passzivitásra kárhoztatta. A szocializmusban és a kommunizmus­ban ezeknek a határoknak azonban végképp el kell tűnniük. A szocia­lizmus és a kommunizmus az em­beri alkotóvágy és alkotóképesség ki­bontakozásának időszaka, a művészi és technikai alkotó tevékenység gyü­mölcsöztetésének kora. A fejlődés ilyen irányú kibonta­koztatásához már napjainkban hozzá kell látnunk. A népi művészeti Isko­lák előkészítő évfolyamaiba történő felvételnél éppen ezért már kezdettől fogva új szempontokat érvényesí­tünk: a jelentkezők tehetsége mel­lett mindinkább az érdeklődést ré­szesítjük előnyben. A tapasztalat igazolja, hogy a tanuló tehetsége — kibontakozhat. kellő irányítás mellett — hamarosan AZ ÜJ SZEMPONTOK érvényesítése természetesen elősorban azt célozza, hogy a tömegek nagyrészét adottság hiánya címén ne rekesszük ki a mű­vészetek berkeiből, mint ahogyan a múltban történt. Gábor elvtárs, a lucenecl Népi Mű­vészeti Iskola igazgatója szerint a régi zeneiskolákkal szemben a szü­lők is nagyobb bizalmat tanúsíta­nak az új típusú iskolák Iránt. Min­den népi művészeti iskolára általá­ban kétszer annyi tanuló jelentkezik, mint amennyit az iskola felvehet. Lučenecen a zenei érdeklődés ma már városszerte nagyobb, mint vala­mikor és a zeneértők száma is emel­kedik. Figyelembe kell venni még a népi művészeti iskolák átfogó jellegét és életkőzelségét, s azt, hogy a sokol­dalú művészi nevelés elveit valósít­ják meg. Szilágyi Aladár elvtárs, a rožňavai Népi Művészeti Iskola igazgatójának szavaival élve ez annyit jelent, hogy ezek az iskolák az életteli művészet megértését szor­galmazzák. A népi művészeti iskolák nemcsak a zeneművek ismeretére, de a képzőművészet, az irodalom, a szín- és a mozgásművészet szépsé­geinek átélésére, remekeinek megbe­csülésére és helyes értékelésére ls nevelnek. A régi zeneiskolák talaján létesí­tett népi művészeti iskolák zenemű­vészeti szakosztályai mellett képző­művészeti irodalom-, szín- és mozgás­művészeti szakosztályok létesültek. Nincs már járás, amelyben ne lenne legalább egy népi művészeti iskola. A népi művészeti iskolák szakosz­tályainak kiépítése azonban a maradi nézetek és részben a meg nem értés miatt még két fő nehézséggel talál­kozik: vagy hiányzik a szakképzett tanerő, vagypedig nem tudnak bizto­sítani megfelelő helyiséget. Ezek a hiányosságok azután újabb és olyan bonyolult helyzeteket teremtenek, melyeket csak nagyon váltakozó si­kerrel oldanak meg az iskolák. A rožňavai Népi Művészeti Iskola pl. életképes, szakképzett és fiatal taní­tógárdával rendelkezik. Zenei szakosz­tálya mégsem lépte túl a régi zene­iskolában megszokott hangszerok­tatás keretét. így a fúvóshangszerek oktatását még mindig nem iktatták be, bár elegendő szakképzett tan­erővel rendelkeznek. S ennek oka, hogy megfelelő helyiséget nem tud­nak biztosítani. Ugyanakkor, mivel a fúvós hangszereknek ezen a vidé­ken nincs hagyományuk, az érdek­lődés is kisebb. S ezért nem nagyon bolygatják ezt a kérdést. Jobban mondva ez ideig nem szorgalmazták, de Szilágyi elvtárs, az iskola új igazgatója már tervbe vette a mulasz­tás helyrehozását. A NÉPI MŰVÉSZETI ISKOLÁK egyharmada a zeneművészeti tagoza­ton kívül más szakosztállyal is ren­delkezik. Kevés azonban az olyan népi művészeti Iskola, mint a žili­nai, ahol minden szakosztályon fo­lyik tanítás. A žilinai népi művésze­ti Iskolának a rajeci és bytčai fiók­jaival együtt több mint 1500 hallga­tója van, s csak a képzőművészeti szakosztályán, amely a zeneművé­szeti szakosztály után a legerősebb, több mint 300 növendék képezi ma­gát. Gélünk az, hogy minden járásban le­gyen legalább egy teljes népi művészeti iskola, melyek úgy legyenek felsze­^ A közelmúltban mutatták be filmszínházaink a Napóleon című francia alkotást. Š Képünkön a film egy jelenete. MILYEN LESZ A MOZI 2000-BEN? Erről a kérdésről folytatott beszélge- A nézőt teljesen körülvevő vetített vt­§ tést a Lez Lettres Francalses hasábjain lág különleges hatásokat hozhat létre, s a rendezői elképzelés és a film tema­^ Georges Sadoul filmkritikus és Abel Gan- s a re i ce, amerikai filmrendező. A vita konk- tlkája O T ť.nl/Mn. n i ;; p .,", mm ,,i)/i{^nnMnnnn n n nt< n* számára rendkívül tág lehetősé­§ lúziúla: a jövő mozija tulajdonképpen a geket kínál. Képzeljünk el ugyanis egy ^ hagyományos megszokott filmvászon át- olyan mozitermet, ahol a Circorámának, ^ alakulásából jön majd létre. a különböző térhatásokat s talán még % Az átalakulási irányzat már a húszas szaghatásokat is előidéző technikája se­& években jelentkezett. 1926-ban Abel Gan- gltségével a néző immár nem is nézö­S ce Napoleon című fiimiében megpróbál- kén t• hanem a cselekményben való ak­§ kozott a hármas filmvászonnal. Í927-ben, részvétel tökéletes illúziójával ül a 5 a bemutató alkalmával a görög Reislni nézőtéren. fc Gancet a Klnerama és sztereofónla fel- A vetítési technika különböző elneve­^ találójaként üdvözli. Azután évek teltek zéseken ismert változatai: a kinamasz­i el, s ezek az újdonságok, igen költsége- kop, polovlzió, clrkoráma, totaiorama, ^ sek lévén, nem tökéletesedhettek, ké- technirama, cinemiracle, kinopanorama i sőbb, a harmincas években többen kí- stb. előrelátható végső állomása a veti­^ sérleteztek a Circorama-val, amelynek tővászon j vagy vásznak) teljes eltűnése. fc érdekessége, hogy különböző nagyságú Abel Gance szerint helyüket átveszi maid ^ vetítési felületek kupolaszerűén borulnak az „écran fluidé", a folyékony vetítőfe­fca nézőtér fölé, és repülöen, helikopte- lalet, vagyis az elektronikus képvetítés s ren, vagy a vetíteU képek tartalmának az üres térbe amikor is a nézö k0rü l i megfelelőenI űrhajón utazás érzésé t kel- ^ „*,„,,„„„ hn,oJMo n „ B,i t Btt lém, Bk § tik a nézőben. Ennek legutolsó tökéle­^ tesített változata a Moszkvában 1959. óta ^ működő Kinopanoráma, amelyről Gance csak tudományos fikció, i igen elismerően nyilatkozik. í •/////////////////////y///////////////////^ és közvetlen közelében vetített lények és történések kavarognak majd. Ez azon­ban Sadoul szerint még most 1962-ben ls L. É. relve, mint a žilinai. Óhajukat így foglalhatnánk egybe: minden szak­körnek helyiséget, a szín és elő­adóművészet számára színpadot, a festészetnek kiállítótermet stb. Bár ezek nem csekély követelmények, de teljesíthetők, s a žilinai Népi Mű­vészeti Iskola igazgatósága megvaló­sítja ezeket. Annál ls inkább, mert államunk minden támogatást megad a népi művészeti iskoláinknak, mivel bennük a jövő embere művelődik. Példaként említenénk, hogy a Varsó­ban megrendezett nemzetközi gyer­mekrajzkiállitásról a žilinai Népi Mű­vészeti Iskola 13 díjat hozott el, köz­tük két fődijat ls. Munkájuk nagy­szerű bizonyítékai ezek, azonban mégsem kell azt gondolnunk, hogy a népi művészeti iskoláknak az a főküldetése, hogy ifjú képzőművé­szeket, zene-, tánc- és színművésze­ket neveljen. A cél a művészetek megszerettetése, ember és világfor­máló szerepük tudatosítása... S a művészetek nyelvét a felnövekvő nemzedéknek a kommunizmus embe­rének ismernie kell, mert élete enél­kül elképzelhetetlen. A népi művé­szeti iskolák ezt a jövőt hozzák kö­zelebb. Kobák Kornél rrépzeljetek el gyerekek egy ÍV nagyon élénk kisfiút, olyant, mint akinek az ördög bújt a bő­rébe. Ilyen volt a kis Szaid. A kisfiú nagyon szeretett szaladgál­ni a mezőkön és bármennyire sze­rette volna az édesanyja otthon tartani őt, nem maradt. Szaid úgy tudott hízelegni a mamájá­nak, hogy mindig az ő akarata győzött. Es másnap a kis csavar­gó mindig újból elölről kezdte. Egy ideig minden rendben is ment. Történt azonban, hogy egy­DDhqb-II?.. hogy, a világ legnagyobb ma- szer eg y parasztasszonytól "valaki SZABÓ PISTÁVAL reggel 7 óra­kor találkoztam a város szélén. Tömött hátizsákkal, karján kis ko­sárral igyekezett hazafelé az or­szágúton. — Hát te hol jártál, Pista? — kérdeztem tőle. — Csak itt voltam, hullott al­mát szedtem . . . — Hullott almát?) — csodálkoz­tam. — Aztán minek az? Csak nem malackát rejtegettek a má­sodik emeleti lakásban? — Dehogy — nevetett Pista —, a konzervgyárba viszem, ott át­veszik minden mennyiségben — világosított fel lelkesen. — Ez aztán derék dolog. És most viszed először? — Ugyan. Minden reggel kijá­rok, mióta érőben van a téli alma. Végig az országút két oldalán Jól terirlő fák sorakoznak és regge­lente mindegvlk alatt akad 10 -15 hullott alma. Ha éjszaka szeles Idő van nem ls megyek messzire, mert úgysem bírnám fel­szedni és hazacipelni. — Aztán mondd csak, szedik mások Is? — kérdeztem. — Most már igen, de inkább csak délután, mert korán kelni nem sok gyereknek akaródzlk. Én Inkább ha)nalban Jövők, mert akkor nem kell messzire menni, hamar megtelik a hátizsák és a kosár. — Nem késel el az Iskolából? — Nem, Inkább ma még koráb ban Járok. — Látom, szereted a hasznos dolgokat. — Mindent gyűjtök. Szedtem gom­bát tavasszal, gyógynövényeket a nyári hónapokban, málnát szép temberben és csipkézni is el el­megyek délutánonként De nehogv azt tessék hinni, hogy csak olyasmit gyűltök, amiért pénzt ka­pok. Van nekem olyan bélyeg­gyűjteményem és olyan gyufacím­ke- vagy levelezőlapklncselm. hogy nem adnám őket semmiért, — dicsekedett Pista. — Nagyszerű dolog mindez és már meg sem kérdezem: mire köl­töd a gyümölcsök, gyógynövények gyűltésével szerzett pénzt. Azzal fedezed egvéb gyűitőszenvedélved kiadásalt. igaz? — Igaz, de |ut ám csokira, lá­tókra és pénzgyűjtésnek sége és Így szép összeget uzeuem idoskodlk, az anyának eszébe sem fiú anui'ához "a"tuúkot"méösem már be az iskolai takarékpénztár- hog y' , űr M^ n kicslnyetoe l ZáUák meg — tollból volt. Minden találom a hasznos szórakozások- Š ban csak egy van, Prága. A világ ban. § legnagyobb városai: New York, To- Ku u , - Hát ebben lsazuk van ŕs Š k1 6. párlz s> Sanghaj, Moszkva ember, akt szembe jött vele, eső­sül hogy nľm hazafelé' 'ta' 8 | B«eno. Aires, Bombay, Calcutta. dálkozva nézte és nevetett rajta. tók, mert segítenék neked vinni az almát — mondtam. — Ugyan, nem ls olyan nehéz, elviszem én magam Is. Mindig csak annyit szedek, amennyit megerőltetés nélkül hazaviszek, egy szemmel sem többet. Még mo­sakodnom ls kell, mert kora reg­gelenként az almafákhoz vezető utat futva teszem meg . . . csak úgy reggeli torna helyett, abba pedig beleizzad az ember. Pista köszön és szapora léptek­kel igyekszik hazafelé. Hosszan nézek utána és magamban azt gondolom: a futás, az almák utá­ni hajladozás kitűnő reggeli tor­na és ami a legfőbb, nagyon hasz­nos is. VlGH RÖZSA > — Képzeld el anyuka milyen új 'ságot mondok neked? Ma Irtunk , először tintával az iskolában. A vadgesztenye, sündlsznóhoz hasonlító tüskés burka felhasadt már s potyognak a sima, barna zsebrevágásra kínálkozó gesztenyék. Ha már hazavittél belőle, vizsgáld meg belsejét, s végezz rajta '(émlal kísérletet, de készíts belőle ra­gasztót ls magadnak. Hámozz meg vagy tíz vadgesztenyét, reszeld meg konyhai reszílőn, és szét­teregetve szárítsd meg a reszeléket. Amikor keményre száradt, törd meg mozsárban, szitáld át, s az így nyert fi­nom port egy pohár hideg vízben ka­nállal keverd el. Boríts a pohárra tisz­ta, fehér vásznat, kösd azt körül, s tedd a felfordított poharat másik, tisz­ta pohár nyílására. A pépes folyadék lassan átszűrődi'* a vásznon. Ha a folya­matot siettetni akarod, nyomkodd be né­ha ujjaiddal a vásznat, majd íeszltsd ki azt ismét a pohár száján. Hagyd az átszűrt pépet egy óráig ülepedni, majd nagyon óvatosan töltsd le a fehér üledékről a vizet. Ezután higítsd fel a sűrű pépet háromszor any­nyl vízzel és kis pálcával kevergetve bádogdobozban főzd lassú tűzön mind­addig, amíg áttetszően 'íocsonyássá vá­lik. Ez a kocsonyás anyag a gesztenye­reszeléssel szétroncsolt sejtfalaiból ki­mosott keményítőszemecskéből főzött ra­gasztó. Ha hosszabb Ideig el akarod ten­ni, néhány csepp formaiinnal tartósl­va üvegben tárolhatod. Poralakban Is elteheted, s száraz h?lyen eltarthatod a keményítőt, de ez esebten felfőzés helyett enyhe melegítéssel szárítsd azt meg. Ha keményítőre JődtinktúrSt cseppen­tesz, erősen megké'íül. A cseppentés­her a „műszert" így készítsd el: üveg­csövet húzz ki vékonyra, erre húzz fel 8 cm hosszú gumlcsödarabkát, amelynek végét fadugócskával elzártad. (Pajtás) PIONÍR ­LABORATÓRIUM (Algériai mese) A gyerekek az utcán körülvették és kigúnyolták. Szaid nem tudta hová legyen a szégyentől, hova bújjon a gúnyolódok elől. Egyszer csak gondolt egy na­gyot, és elment egy tudós öreg­hez, aki nagyon értett az Ilyen bajok, orvoslásához és tanácsot kért tőle. De bizony, az még so­hasem látott ilyesmit, nem is tu­dott tanácsot adni, de hogy tu­datlanságát leplezze, minden félét össze-vissza beszélt neki, amiből Szaid egy szót sem értett. Elment egy másikhoz ls, de ott ts csak hasonló eredményt ért el. Nem maradt más hátra, mint egy nagyon-nagyon öreg emberhez fordult, aki nem dicsekedett ugyan a tudásával, nem ls mond­ta, hogy ő mennyit tanult, pedig egy igen okos, sokat tapasztalt öregember volt. — Mondd meg nekem — kér­dezte tőle — miért nő szakáll he­lyett toll az arcomon? — Mit követtél el valamikor, kicsi korodban olyasmit amit el­titkoltál? — tette fel viszonzá­sul a kérdést az öreg. — A többi gyerekkel együtt el­loptam egy tyúkot egy paraszt­asszonytól — döbbent rá és ismer­te el vétkét Szaid. — Akkor menj el a paraszt­asszonyhoz és meséld el neki ts az igazat — adta a tanácsot az öregember. Szaid szót ts fogadott. Elme­sélt mindent és már éppen azon volt, hogy bocsánatot kérjen, ami­kor az asszony éktelenül sztdnl kezdte a fiút. Es íme ml történt? Minden szitkozódás után Szaid szakállából egy-egy toll elszállt, keringett egyet a levegőben és örökre búcsút mondott neki. Bizony, minden haszontalansá­gért bűnhődni kell egyszeri TôWAmtvifflmoAttW Egy kis számtan: Egy 38 éves apának négy fia )van. A gyerekek együttvéve ép­Fpen annyi évesek mint az apa. [Találjátok ki, hány éves volt az ; első, ha a második fele annyi [Idős volt, mint a harmadik, a Három egyenessei osszátok harmadik négy évvel volt fiata- fel a fenti területet úgy, hogy labb, mint a negyedik, a negye- négy egyenlő nagyságú háromszö­dik pedig pontos-in négyszer anny g et kapjatok Idős volt, mint az első. (Beküldte Torpis József, Filakovo) (Beküldte: VBrős Éva, Radváň nad/D.) írjátok be a mellékelt koc­jkákba 1—5-lg terjedő számokat úgy, hogy mindegyik vízszintes, j függőleges sorban és átlósan is [egy-egy szám legyen. (Beküldte Budai József, tanító) MÜLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE 1. Többek kö­; zött így lehet 12 iagyenlő nagyságú ] mezőre osztani a [kijelölt területet. 2. Ha a római j tizenkilencből el­j meszünk egyet XX ' marad. 3. A negyedik 'halásznak sike­rült a fogás. • _r • • s • j: • • • • • — • KIK NYERTEK Múlt heti fejtörőnk megfejtői közül könyvjutalomban részesül­nek: 1. Nagy Vilmos, Kostolná Bašta, Soltés Livla, Hucln. Hlavá­Éek Gyula, Chlaba, Bucsai Ilona, Kamoča, Anna Károly, Llpovnik. ŰI SZÖ 8 * 1962 okt6ber 2 0-

Next

/
Thumbnails
Contents