Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-19 / 289. szám, péntek

A múlt héten vetítették filmszínházaink a Tanap expedíció című szlovák filmet: a képen: a film egyik jelenete. Négy új filmmel ismerkedhet meg mozilátogató közönségünk. Kettő gyöngébb alkotás. Glauco Pellegrini ismert olasz rendező megfilmesített Goldoni-komédiája, az Olasz capriccio a 18. század Velencéjének hangulatát idézi. Erőtlen, mondanivaló nélküli film, egyedüli érdekes­sége a cseh Jan Werich és Dana Smutná szereplése. Az elkényeztetett, pol­gári környezetben felnövő lány pro'ilémáját boncolgatja A Kicsi igény­telen című filmjében Nyikolaj Korábov. A bemutatott új filmek közül hitelességével megragad, elgondolkoztat és cselekvésre mozgósít Lina de Fra, Cecília Mangini, Lino Micciché, Franco Frotini olasz dokumentumfilmesek összeállítása: Fegyverbe, fasiszták vagyunk! A rendezők nagy hozzáértésére vall a dokumentumanyag összeválo­gatása. Az olasz fasizmus születését ábrázolja a Marcla su Romától a dicstelen végéig. A film azonban nem egyszerű felvonultatása a tör­ténelemnek. Megvilágítja a hátteret, leleplezi az olasz társadalom sötét erőit, amelyek hatalomhoz segítet­ték a Duce-t. A Vatikán és a Quiri­nál cimborálása, az abesszíniai had­járat szentesítése, a nép megmozdu­lásainak véres elfojtása — ez mind megörökítődött a filmben. Nem meg­lepő, hogy a klerikális körök min­dent elkövettek, hogy a film ne ke­rüljön a nagyközönség elé. Nem az ő érdemük, hogy k-ülföldre is kiju­tott, s másképp történt, mint kép­zelték. A múlt hiteles megörökítése doku­mentumfilmben különösen kellemet­len a mai újsütetű demokratáknak. Az Olasz capriccio című filmvíg­játékot e héten mutatják be a be­mutató mozik. A képen — a film két szereplője. Hisz a Duce hívei erős pozícióra leltek a kereszténydemokrata párt­ban, mely a legvadabb neonácik, az újfasiszták szervezkedését ls eltűri. A kormány még rendőri segítséget ls ad, hogy a múlt megszállottjai időn­kint elzarándokolhassanak a Duce sírjához. Akkor sem lépnek közbe, amikor a fasiszta mákvirágok horog­kereszteket mázolnak a zsinagó­gákra és kegyeletsértést követnek el. Hasznos volt az olasz filmesek vál­lalkozása. A Thorndike házaspár és követőik nyomdokában haladnak: feltámasztják a múltat, hogy intsen és mozgósítson, hogy a fasizmus sö­tét erői soha se kerekedjenek felül. A nagyváros örömei című vígjátékban Ismét viszontlátjuk Bourvillet, a komédiázás másterét. Nagyskálájú, tehetséges színész, ám koránt sem használták kl képessé­geit A nagyváros örömei-ben. Bour­ville a mai kapitalista társadalomban agyonhajszolt kisembert elevenítet­te meg. Egy nap eseményeibe sűrí­tette joffe rendező a párizsi kisember egy napjának eseményeit. Bizarrabb­nál bizarrabb helyzetekbe jut, hely­zetkomikumokban bővelkedő törté­net hősévé emelkedik, de végered­ményben megválaszolatlan marad a filmben felvetett számos társadalmi probléma. Nevettetéssel elütni a ko­moly választ — szerintünk hálátlan feladat. Korunk mást követel az al­kotóművésztől. Ezért a társadlami problémák megválaszolásában el kell marasztalnunk a filmet, bár kétség­telenül lesz közönségsikere. Bourville, akit közönségünk leg­utóbb a dolgozók filmfesztiválján A világ minden aranyának hármas szerepében látott, kétségtelenül a közönség kedvence. Kár, hogy nép­szerűségét olcsó komédiázásnak kö­szönheti, viszont a rendezők és a többi filmember hibája, hogy elfe­csérlik a komikus tehetségét, mely — szerintünk — nagyobb hatású, ko­molyabb és főként következetesen ki­fejtett mondanivalójú filmekben ka­matoztathatna. L. L* Akik a villámokat kergetik RIPORT A „PLAZMODROMRÓL" Ma az irányítható termonuk­leáris reakcióról beszélgetünk... — Kisülési Szaggatott robbanás, aztán újra csend. — Kisülés! Reng a padlózat. A műszerek mu­tatói erősen kilendültek, azután las­san visszaereszkednek eredeti he­lyükre. — Kisülési A tudományos, fantasztikus regé­nyek hőseivel ellentétben a tudósok munkája nem megy úgy, mint a ka­rikacsapás ... Egy kutató-laboratóriumban va­gyunk. A terem örökösnek tűnő fél­homályba merült. Csend. Az emberek csoszogása sem hallatszik. A soron levő kísérletre Készítik elő a világ­hírű Alfa „plazmagyárat". Az Iskolában, a fizika-órákon kedv­teléssel forgattuk a dinamógép fo­gantyúját, hogy mesterséges kis vil­lám cikázzék a két gömb között. Most pedig képzeljünk el ezerszerte na­gyobb feszültséget a gömb-elektró­dokon. A „villámot" gázzal töltött gyűrű alakú csőbe zárták. A kisülés­kor a gáz, — melynek molekulái „normális" állapotban voltak, — ioni­zálódik. Az elektronok kizökkennek keringési pályájukról és a nagy zűr­zavarban össze-vissza keringenek a csőben. A tőlük elvált Ionok is meg­őrzik szabadságukat. Az Ionok és elektronok több százezer és millió hőfokú különleges egyvelege alakul kl. A tudósok plazmának nevezték el ezt a keveréket. A „plazma" elne­vezésből az is kitűnik, hogy az anyag az ún. negyedik halmazállapotban van. A hidrogénbombával kapcso­latban tudjuk, milyen erő rejlik a plazmában. Ám hogyan tegyük „ár­talmatlanná" a bombát, hogy szol­gálja az embert? Sok kérdés vár még feleletre, s majd csak azután Indulhatnak meg a termonukleáris erőmüvek turbinái. Mi történik a plazma belsejében? Miért tér ki a plazma a mágnesme­zők ölelése elől? Miféle új erők rej­lenek a termonukleáris berendezés belsejében? A tudósok csak vállat vonnak: „Még nem tudunk rá válaszolni. Kí­sérletezni kell." A tűzgyűrű mindössze 0,01—0,002 másodpercig látszik. A rendkívül el­enyésző ídőtöredék alatt meg kell állapítani a részecskék sűrűségét, az ionizált gáz hőfokát, meg kell ismer­ni stabilitását, meg kell tudni, ke­ring-e a gáz a kamrában, s tucatnyi különféle mérést kell eszközölni. Valentyín Peregudov (a képen) óvatosan önti a folyékony nitrogént a műszerbe. Jurlj Csesznokov utoljá­ra felülvizsgálja a berendezést, Oleg Lucskin és Kronyid Szorokln pedig még egy pillantást vetnek a kezelő­asztalra (ez az ő birodalmuk), hogy meggyőződjenek, rendben-e van min­den ... A tudós fizikusok csoportja ma a modern tudomány élvonalában tör előre. Egyetlen feladatuk: meg kell találniuk a helyes Irányt, melyben mozgásba hozható ez az alapvető erő. A különféle eszmék és feltevé­sek bonyolult öss-ze-visszaságában, az ismeretlen útvesztőiében nem olyan egyszerű dolog ráakadni arra a kis ösvényre, amelyen az emberiség el­juthat a villamos energia tengeré­hez ... Tíz évvel ezelőtt Szaharov és Tamm szovjet fizikusok bebizonyí­tották, hogy a plazma mágnesmező­vel megőrizhető. Megszülettek a jövő termonukleáris erőművelnek merész tervel. Óriási „tűzgyűrű" adja inajd a hőt a turbináknak ... Költői realizmussal alkotott képek A Majernik-képtár októberi kiállítá­sán Ladislav Kubačka képeiből Llptő (hegyirétjeltől, fenyőktől, friss szénától, ózontól fanyaron illatos levegőbe árad. A művész atmoszféra-teremtő készséggel éreztett Közép-Szlovákia e jellegzetes táját, a természet változatlan örök szépségeit, az élet megváltozott és egyre változóbb, gyorsulóbb ütemét. Llptő ihlető erőt sugároz, jelzi a nép eredeti művészete Is. S nem véletlen az sem, hogy a liptói föld szülőhazája, és insptráclós forrása a 19. század és a 20. századi szlovák festőnemzedék jórészének. Az 1919-ben Ružomberokban született KjbaCka művészi hajlamai korán meg­nyilvánultak. Szenvedélyesen rajzolt, festett és muzsľíált. Majd a színek, és formák varázsa erősebbnek blzonyúit a hangokénál. És ő a festészetet válasz­totta hivatásának. Bratislavában Benka, Malý, Múdroch, és Schurmann tanít­ványa volt, s később a bécsi festő­akadémiát látogatta. De hü maradt a vágpartl Ružomberokhoz. Ott él, ott tanított és alkot ma is. A valóság kö­vetkezetes szemlélője. Szeme' érzéke­nyen fogadja be a világot, s a lelkén átszűrt élményt tükrözik művei. Jelenleg a legutóbbi két esztendő alkotásainak egy kisebb válogatásával Ismerkedhetünk meg. A mintegy 30 olajfestmény és tempera között találjuk a mester ifjúkori képmását, a többln a természet motívumát variálja érzőn, őszinte, meleg tolmácsolásban. Rajza biz tos, palettája friss és gazdag. Költői realizmussal alkotott képeiből mindig hangulat árad, akár a múltból ittma­radt kontytetős, tarka falusi kunyhó­kat, akár a felhőkbe fúródó kékes hegyeket, a hűvös zöld völgyeket, vagy Rjüomberok egy-egy regényes, ódon házcsoportját veszi ecsetjére. Legszebbek temperái, ezek közül ls téli képei, így Stredný Sliač havas kör­nyezetben bizalommal egymáshoz húzódó, kékfalu házikói, — és a Téli alkony, amelyen fagyos-kékes a levegtí, sápad­tak a hegyek, fáznak a fák. Az Olva­dásban tavaszt váró gyermekek lába süpped a kanyargó falusi utcára puhán boruló hóba, amely kissé odébb fénylő tócsába folyik szét, s a mát tfdéző vil­lanypóznákat tükrözi. Es mennyi min­dent sejttet a tárgyak, Jelenségek rej­tett tartalmából Podsuchá, a púpos he­gyek aljában megbúvó két szénapajta, az őrt álló komoly fenyők, s szinte tapintható a csend, a tiszta nyuga­lom. Általában kevés figurát mozgat képein Kubačka, de azok élnek a maguk tt­pikusságában: az Udvar üreg parasztpár­ja, a Csdräk közt álldogáló magányos asszony, a dombok alján Gereblyéző friss, izmos lányok. A sllači szövetkezet mozgalmas képét is temperába Jegyezte. A sötét zöld kék háttérből melegsárgán ragyog elő az életadó termés, erőteljesen válik kl a bűgő cséplőgép teste, és szorgos kezek rakják meg a várakozó teher­autókat. Tiszta örömöt, üdülést jelentő képe­ket láttunk, amelyek közvetlen egysze­rűséggel szólnak s mindenkivel meg­szerettetik magukat. Bárkány Jenőné A tudomány nem tűr elhamarko-: dást. Mielőtt egy ilyen erőmű ener­giát fejlesztene, meg kell fejteni a plazmában végbemenő folyamatok tlt-; kát, meg kell tanulni a termonuk-i leárls reakció irányítását. Ez pedig nem könnyű feladat. Az „Alfán" végzett munka a vákuum létrehozásával kezdődik. Ezért V. P. Kovalenko brigádja felelős. Ha „ide­gen" gázmolekulák hatolnak be a vá­kuumba, a plazma rögtön jelzi: „SzennyeződésI" A mérések ilyenkor pontatlanok, a tudományos kísérlet értéktelenné válik. „Vákuumőröknek, molekula vadá­szoknak" nevezik a Kovalenko-brigád fiatal mérnökeit. E szavak a fiatal szakemberek megbecsülését árulják el. Munkájuk legnagyobb elismerése — a kommunista munka 'brigádja cím... A berendezés készen áll a kísérlet­re. Nemsokára egy szemrebbenésre kigyúl a „tűzgyűrű". Ojabb grafiko­nok kerülnek a kutatók asztaléra. Kísérletek, kísérletek, kísérletek .. j f Vajon nevezhetők lesznek-e valaha a termonukleáris erőmű termelési próbáinak? Engedelmeskedni fog-e a mesterséges nap az ember akara­tának? Hadd nyilatkozzék Lev Andre-; jevics Arcimovics akadémikus: — Ma talán egyesek még kétség­be vonják, hogy végeredményben megoldódik az Irányítható termonuk­leáris szintézis problémája. A termé­szet ugyan bizonyos nehézségeket gördíthet a kérdés megoldásának út­jába, ám mihelyt az embernek ki­fogyhatatlan alkotóerejével sikerül a nehézségeket legyűrnie, a természet sem lesz képes újabb nehézségekkel feltartóztatni az embert. Csak azt nem tudjuk, meddig fog tartani a kutatás. V. GUBARJOV CSODALATOS FELFEDEZESEK HAJNALAN Griskának mind a két szive működik A műtőbein a professzor asszisz­tensein kívül még két vendég várakozott: dr. Cassel neves angol TTjabb látogató érkezése szakítot- rlnti Ideig bekapcsolhatók a beteg ^ ta félbe beszélgetésünket • Via- szervezetébe. Ennek módját dolgozza gyimlr Petrovics Gyemihovval, a kí- most ki a laboratóriumunk, sérleteiről ismert szovjet sebésszel. — ... Most pedig ismerkedjenek sebész és Jevgenyij Slrokov amerikai A Szklifovszkij Mentőszolgálat transz- meg Vologyával, — folytatta Gyeml- orvos. Bánatos szemű fekete kutyus plantációs laboratóriuma vezetőjének hov. — Huszonhárom éves, Moszkva feküdt a magas műtőasztalon. Olda­dolgozószobájába fiatal, magas terme- közelében él Ugyelnaja faluban. Egy tű férfi lépett be. Műlába minden lé pésnél kissé csikorgott. — Üljön le, Vologya, — szólt rá Gyemihov. — Mindjárt elbeszélge­tünk. — Aztán ismét felém fordulva folytatta: lén leborotválták a szőrét. Bőrén évvel ezelőtt szerencsétlenség követ- keresztül érezhető volt szíve lükte­tése. Gyemihov nekifogott a bemosa­kodásnak. Váratlanul előtoppant Gris­ka. A műtőasztalhoz futott és ked­vesen nyalogatta a műtétre előké­Azon a reggelen már nem Griska volt a nap hőse ... V. Belikov • •••••••• A világ leghosszabb olajvezetékei keztében térden felül amputálnunk kellett a jobb lábát. A többit hadd mondja el ő. ... Vologya nem békült meg a sors­sal. Ereje teljében, élete virágában szíte tt kutyus pofikáját. A műtősnő — Griska Juhászkutyán nagyon jól megrokkanjon? Soha' A lapokból nyomban kivezette Griskát a terem­sikerült a műtét, erről különben meg- tudomást szerze tť Gyemihov profesz- böL győződhet ha majd meglátja a ku- szor kís érleteiről. Mihelyt talpra állt, tyánkat Mindkét szive tökéletesen felkereste a professzort. Az orvos működik, nem zavarja, sot segíti egy- megért ette a fiatalembert, de kérte, ľnm^ megterhelés részét az új, ne slettess? a mű tétet. Eleinte álla­átültetett szív vá Jalta . Már szaz tokon fognak kIsé ri eteznl, csak az­napja semmi rendellenesség nem mu- u t^ n ker ü[ sor tatkozik a kutyánál, ez is a klsérle- „, „ , , L tek helyességét bizonyltja. Különben ~ 1 Bfzo m Vlagyimir Petrov csban, ma, pontosan egy óra múlva a máso- ^ lönb en nem lennék ilyen állhata­dik hasonló műtétet hajtjuk végre, tos - mesél e nekem Vologya - Ha Griskának párja akad, melynek két Sl k j 5 e r ( ül a sf' v J s a tüdő átültetése, szíve és három tüdeje lesz. m' ér t " slk ef lne 0 vég agoké? Itt Gyemihov még egy kis ideig leg- több remény van ai sikerre. Kész közelebbi tudományos terveiről be- vag y°l a kjV ma ls a!áve,nl m aS a m szélt. Érdekes, egyszerűen fantasztl- ,a mü tetnekl kus dolgokat mesélt a tudós orvos, M a azonban még nem lehet em­aki már évek óta azzal foglalkozik, beren végezni ilyen műtétet. A pro­hogyan pótolják a test beteg szerveit fesszor búcsúzáskor azzal biztatta más lényekből kioperált egészséges Vologyát, hogy még az idén feltétle­szervekkel. nül sor kerül emberen végzett ilyen — A géptüdő és szív már nem rít- kísérletre, kaság a műtőkben, de a technika Ezután Gyemihov behívott a műtő­még nem képes több mint három be, ahol a soronlevő kutya már ké­órán át biztosítani normális működé- szen állt a műtétre. Alig lépte át a süket — magyarázza Gyemihov. — küszöböt az orvos, vidám csaholással Talán próbáljuk meg örökéletűvé ten- ugrott'fel egy hatalmas juhászkutya, ni a gépszerveket? Ügy látjuk, más A gyönyörű állat a két szivéről hí­megoldás is kínálkozik. Áttetsző bur- res Griska volt. Sugárzó életöröme kolattal befedett élő szervek a mű- elárulta, hogy nagyszerűen érzi ma­tét idejére és utána ls tetszés sze- gát. ntt cssSEEä/ Bäíóí KáotAMtfľÉK 5.000 b c BIG INCH AM£RlkAI KÖ0LÍJVE2ETIK 2.1901(171 j b ' (WMt MM1EN nPCUNC) HE 4MBUI KŐOLAJVEZETÉK .1962. október 19. * ÜJ SZÖ S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents