Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-18 / 288. szám, csütörtök

ÚJ EMBEREK - dl, BOLDOGABB ÉLET aoorivi kavi Az ember csodákat művelhet, de közömbös magatar­tásával kárára lehet a társadalomnak. Teljesen érvényes ez a mezőgazdasági termelésben, ahol talán valameny­nyi gazdasági ágnál jobban kifejezésre jut az ember­nek az emberhez vagy a munkához való viszonya. Nem egy Szövetkezet gazdasági visszaesését, vagy Ingadozá­sát éppen ezek a hátráltató jelenségek okozzák. A si­kertelenség bizalmatlanságot szül, különösen az ifjak körében, akik aztán máshol keresik boldogulásukat. Kalina Tibor, Pipis furaj és a szövetkezet elnöke Persze, ahol ezeket a fejlődéssel járó problémákat tisztázzák — szám­talan szövetkezetet említhetnénk —, a falu és a város közti különbség ki­egyenlítése rövid időn belül elérhető. Egy ilyen szövetkezetben jártam a minap a gálán tai járásban. A helyszínen Alig egy órányi gyaloglásra esik Ga­lántától. Hatvanhárom házat számla­ló, körülbelül 300 lakosú kisközség. A szövetkezet 400 hektárnál alig va­lamicskével nagyobb területen gaz­dálkodik. Közigazgatásilag is Galán­tához tartozik. Ám ha valakit megkér­deznénk, nem lenne-e kedve inkább Galántán dolgozni, határozott nemmel válaszolna. Ez a nézete az egyik fia­tal traktorosnak is, aki silőzásra szánt cukorrépalevelekkel hajtott be a gaz­dasági udvarba, ahol éppen az ifjú­ságról, őszi munkákról, komplexbri­gádokről beszélgettünk. Kérdésünkre így válaszolt... — Minek 1 Szépen keresek ideha­za. Így is bejárogatunk Galántára mo­ziba, vagy táncra. No meg Itthon is hetente rendezünk táncmulatságot, mozi is van, meg televízió. Ahol nincs baj a fiatalokkal Nem számították még kl a tagság átlagos életkorát, pontos adatot nem írhatok. Kurta kérdésemre azonban, hogy hány fiatal dolgozik a szövetke­zetben, legnagyobb csodálkozásomra a várt, egy kézen való felsorolás he­lyett a kimutatáshoz nyúltak. így tudtuk meg, hogy a 68 tag közül 28 fiatal. Ezek mindannyian harminc éven aluliak. Egy tucatnyi fiatal meg a napokban jött haza a katonai szol­gálatból. A szövetkezetben maradnak. Lám, egy falu, ahol a fiatalítás nem okoz gondot. elnök szavaiból ismerem. Elragadta- | tember 1108 korona. Ez persze csak előleg, a természetbeni járandóságo­kon és a részesedésen kívül. Ezért érdemes dolgozni. , A tagság felerészben szlovák, fele­részben magyar nemzetiségű. Jól megértik egymást. Olyan kis interna­cionalizmusféle ez egy falun belül. Köztük is hol magyarul, hol szlovákul folyik a társalgás. tással beszélnek róla — Annak a fiúnak van valami a lényében, amivel mindenkit megnyert — nyugtázza elismeréssel elődje tevé­kenységét az elnök. — Különösen a fiatalok jöttek utána tömegestől a szö­vetkezetbe. Ami nekem és tagtársaim­nak is a legjobban tetszett, a közvet­len viselkedése volt. Tudott bánni az emberekkel. Alapos munkát végezhetett, annyi biztos. A kis szövetkezetből egy szi­lárd gazdasági alappal rendelkező szövetkezetet teremtett. Ez bizony a tagokra is jő hatással volt. A faluban egy megértő, együttérző kis család alakult. Feltevésemet Piplš Jura] gé­pesítő szavai is igazolják. — ^mi a legjobban tetezik nekem, az az emberek közvetlensége, becsü­letessége. Minden munkát szívesen végeznek. Lelkiismeretfurdalás nél­kül mondhatom, hogy nálunk már majdnem ismeretlenek a torzsalkodá­sok, a rosszindulatú veszekedések. Nem olyan bizalmatlanok velünk, a vezetőséggel szemben mint azt más községekben gyakran tapasztaltam. Jóleső érzés ez és az embert jobb munkára serkenti. Az ifjúságnak most is fokozott fi­gyelmet szentelnek. — Minden kívánságukat teljesítjük, természetesen a lehetőségekhez ké­pest — veszi át a szőt az elnök, aki legalább olyan távol van még a negy­ventől, mint a harminc évtől. — Ed­dig nem is csalódtunk bennük. A fiatal szívhez nagyon sok út ve­zet, csak meg kell azokat keresni. Javorinkán megtalálták. Igazán oko­san használják fel a kulturális alapot. Többnapos kirándulásokat szerveznek, hetente egyszer ellátogatnak a trna­vai színházba. Két évvel ezelőtt röp­labdacsapatuk a kerületi bajnokságon A vajúdó brigád vezetője Az egyik leszerelttel — Kelina Ti­borral — módomban állt megismer­kedni. Magas, barna, koromfekete ha­jú, jóvágású, jólöltözött fiú, akin akármelyik lánynak megakadna a szeme. Az íróasztal mögött ülve szor­galmasan dolgozott, csak néha kapta fel a fejét, amikor az ifjúságra tere­lődött a szó. — Szeretem a földet. Mezőgazdasá­gi Iskolát végeztem — hozza fel érv­ként, hogy miért is jött vissza a me­zőgazdaságba. — Máshol nem is tud­nék megnyugodni. Ha meg ismerné a barátaimat, a mi kis kollektívánkat, nem is kérdezősködne ilyesmiről. Mivel nyerték meg a fiatalokat Néhány év óta a jól gazdálkodó me­zőgazdasági üzemek közé tartozik a javorinkai szövetkezet. Azelőtt ők is nehézségekkel küzdöttek, három éve azonban úgyszólván egyik napról a másikra fejlődésnek indult a szövet­kezet. Pedig nem történt csoda, s a csodában Javorinkán amúgy sem hisz­nek. Abban az időben a szövetkezet élére egy fiatal, huszonkét éves embert, ZilinCik Martint választották, aki a katonaságtól jött haza. Nem találkoz­hattam vele, mivel szeptember óta a Nitrát Mezőgazdasági Főiskolán ta­nul, csak a gépesítő és a jelenlegi játszott, s ami hihetetlennek tűnik, jégkorongozó csapatuk ís van. Nem szabad elfelejteni, hogy az anyagiak mily nagy szerepet játszanak az egyéb dolgok mellett. Ezt mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy a szórakozás és sportolás nyújtotta lehetőségeken kívül jó keresethez is jutnak a fia­talok. Nem is vágyik el senki a vá­rosba. Hát ezekkel nyerték meg a falu fiatalságát. A répaföldet járjuk a gépesítővel. Gyönyörű októberi napsugár törik meg az emberektől tarkálló földön. Répát fejelnek, leve­leket szállítanak a silógödörbe, kell a takarmány. Lányok, fiúk rakoncát­lankodnak, nevetgélnek. Megállunk az egyiknél. Tarr Miklósnak hívják, ma­túškovói. Ez a község éppen a fele úton fekszik Javorinka és Galenta között. Tarr Miklós Javorlnkát és a mezőgazdaságot választotta. Az iro­dában aztán magyarázatot találtam arra is, hogy miért. Ez a huszonkét­éves fiú olyan szépen keres, hogy akár egy néhány éves gyakorlattal rendelkező ipari tanuló is megirigyel­hetné tőle. Előkerül a fizetési lap és máris előttem a kézzelfogható bizo­nyíték. Tarr Miklós fizetési listáján ez áll: június 1556 korona, július 1368 korona, augusztus 1242 korona, szép­A siöMös jobb termést eredményez Belterjesebben fogunk gazdálkodni • Azt termelünk, amit legjobban szeret a föld ® Segítenek a kísérleti intézetek s a tudományos dolgozók Vajúdik a brigád Biztatóan indult a komplexbrigád az év elején. Sajnos csak 5 trakto­rossal és éppen ez volt az oka a si­kertelenségnek. A traktorosok naponta egyik gépről a másikra ültek. Nem végezhettek Tendszeres munkát. El­hanyagolták a könyvvitelt is s végül a brigád a régi formában megszűnt létezni. — Ne gondolja azonban, hogy ná­lunk a gépesítés mostohagyerek — fordul hátra a gépesítő, míg az új brigád vezetője Sučik Bohuslav után a határba hajtunk. Minden munkát géppel végzünk. Aratáskor például a gabona 80 százalékát kétmenetesen takarítottuk be. Csupaizom fiatalember ugrik kl a lánctalpas kabinjából. Huszonkétéves és nyolc hónapja házas. Ezt osak azért említem, mert a felesége is a szövetkezetben dolgozik. Mindjárt a komplexbrigádra terelődik a sző. — A fiúk közt nézeteltérés támadt a rendes munkadíjazás és a pótjutai­mazás miatt. Ezt az okozta, hogy nem volt elegendő emberünk a gépekre. Nem dolgozhatunk az előre megsza­bott terv szerint. Most minden más­képpen lesz. Van elegendő traktoros. A fiúk is azon a véleményen vannak, hogy újrakezdhetnénk. Érthetetlenül nézek a gépesítőre. Erről nekem nem szólt semmit. — Igen. Ismét megalakítjuk a bri­gádot — magyarázkodik zavartan, — amelynek minden traktorosa — tizen­öten — tagja lesz. Ez megint nagy változást hoz a szövetkezet életébe. Hogy miért? Néz­zünk egy kissé előbbre. Ogy tervezik, hogy feltöltik a gép­parkot, minden mezőgazdasági mun­kát gépesítenek. Ezáltal sok munka­erő felszabadul. Bevezetik a kétműsza­kos munkanapot. Több idő jut majd az ember magánéletére, kultúrára, sportra, szórakozásra. Éppen ez a me­zőgazdaságban dolgozó fiatalok kí­vánsága. Oj ember formálódik Joggal tehetné fel valaki a kérdést: Miként érték el mindezt Javorinkán? Hiszen másutt is szorgalmasan dol­goznak, van elég gépük, komplexbri­gádjuk. Erre csak azzal válaszolha­tunk, ha ilyen feltételek közepette mégsem büszkélkedhetnek hasonló eredménnyel, úgy ez csakis az embe­reknek róható fel. Valószínűleg hiány­zik az olyan embertípus, amely Javo­rinkán már formálódik. Olyan ember, aki odaadással dolgozik a szövetkezet javáért, amivel lényegében a saját javát szolgálja. Ez a javorinkai „csoda" titka. PALÄGYI LAJOS „A gazdálkodás haladó rendsze­rének érvényesítése feltétlenül megköveteli a termelés célszerű összpontosítását és szakosítását. A növénytermesztés szakosítása meg­követeli, hogy az állami terv fel­adatait az egyes járások és mező­gazdasági üzemek éghajlati, va­lamint gazdasági feltételeivel összhangban bontsuk fel s egyes termények termesztését kisebb számú mezőgazdasági üzemben összpontosítsuk." (A Szocialista társadalmunk to­vábbi fejlődésének távlatairól című pártdokumentumból.) Az októberi napsugár a naptárt meghazudtoló tűzzel lopakodik be a Radvaň nad Dunajom-i szövetkezet irodájának nyitott ablakán. Szinte büntetésnek számít ilyen időben a négy fal között ülni, de a félórás na­pi munkaeligazítást gyorsan nyélbe ütik a szövetkezetesek. Pedig van tennivaló éppen elég. 131 hektárnyi kukorica, 12 hektár cukorrépa és 5 hektár burgonya betakarítási mun­kálatainak gondját intézi naponta Anda Bálint elnök a szövetkezet szű­kebb vezérkarával. Kurucz József me­chanizátor szorgalmasan jegyzi, hogy melyik parcella mikor lesz szabad, hogy aztán DÉTÉ-je két műszakban nekilásson a szántásnak. A napi nor­ma 12—14 hektár közt mozog. De Baranyai Lajos, a 34 hektáros kerté­szet vezetője sem tehet arról, hogy az időjárás miatt terményei nagy ré­szének betakarítása az őszi munkák­kal egyidőre esett. Hozzávetőleges számítás szerint még félmillió koro­nára rúg a betakarítandó termés. A szakértők- különösen a 15 hektárnyi fűszerpaprika termését tartják orszá­gos méretben is kiválónak, nem hiá­ba ezt a területet öntözték. De tor­nyosulhatnak a feladatok, a szövetke­zet vezetősége mindenre megoldást talál. A Duna melletti községben elsőnek érik be a gabona, a homokos, meleg talaj kiválóan alkalmas gyümölcs és szőlőtermelésre, sőt megfelelő öntö­zés mellett a zöldségtermelés is bú­sásan fizet. A 34 hektárnyi kertészet az idén is millió koronánál többet jövedelmez. Nos ezt a természeti adottságot és hagyományos termelé­si gyakorlatot értékesíti a járási nemzeti bizottság 195/62 Ra jelzésű végzése, mellyel gyakorlatilag kez­detét vette a termelés szakosítása a szövetkezetben. Miről is szólnak te­hát a szövetkezet legközelebbi és távlati tervei az újonnan felfekte­tett irányszámok tükrében. Elsőnek a zöldségtermelés irány­számát nézzük. Ennek az 1970-ig va­ló fejlesztése az eddigi 34 hektárral szemben 80 hektár. Mivel ez a fej­lesztés aránylag kevés beruházást Igényel, már 1963-ban megvalósítják. Ennek érdekében az öntözőberende­zéseket 200 hektárra növelik, mivel nemcsak a zöldséget öntözik. Ezer új melegágyi ablakot szereznek be. Már most méréseket végeznek, hogy a Du­na melyik pontjánál kezdjék meg a víztárolók építését, valamint a vil­lanytranszformátor átalakítását. Pa­lánták előnevelésére 70 000 koronás befektetéssel melegházat építenek. Ennek fűtésére gőzzel teli csöveket vezetnek szét a palántás alatt, hogy részben pótolják az istállótrágyát. A megkétszereződött feladathoz számításba kell venni a munkaerők kérdését is. Itt, meg kell említeni, hogy az eddigi kertészeti munkacso­port két részlegre osztva szocialista munkaversenyben dolgozott. Hogy ez milyen mértékben bizonyult helyes­nek, azt az is bizonyítja, hogy eddig csak három növény termelésénél — kalerábé. káposzta, kel — csak pré­mium címén 29 000 koronát fizettek ki. De minthogy a szakosítás részter­vei szerint a gyümölcstermelésben és szőlészetben is fokozatosan szaporod­nak a feladatok, a szövetkezet fon­tolóra veszi a szomszédos községek­ből (Marcelová) egy kb. 20 tagú munkacsoport szervezését. Ne gon­doljuk azt, hogy az idegen csoport bérezése talán csorbát ejt a munka szocialista jutalmazásának formáján. A szövetkezet ugyanis a szakosítással egy időben a munka .jutalmazásának formáját is az iparban bevezetett formához módosítja — bevezetik a szilárd jutalmazást. Nem mintha az előlegekkel való jutalmazás nem fo­kozná a tagság érdeklődését, hiszen 1961-ben a kertészetben dolgozók havi keresete 1300—1500 korona közt mozgott. Ez az intézkedés azt is elő­segíti, hogy a nagyarányú szakosított termelés irányításához közép — eset­leg főiskolát végzett dolgozókat nyerjen a szövetkezet. A szőlészet 1970-ig való fejlesztési Irányszáma 104 hektár. A jelenlegi 11 hektár régi szőlőt fokozatosan kl-, szántják és az új telepítésnél beve-; zetik a modern gépekkel megművel-; hető középkordon rendszerű szőlé­szetet. Az 1963-as évi telepítéshez 25 000 gyökeres szőlővesszőt használ-, nak fel. A gyümölcsészet fejlesztési terve 40 hektár, ebből 1963-ban 19 hektárt ültetnek be. Többek közt saját ter­melésű őszibarackból jövőre már 4 hektárt ültetnek ki. A szövetkezetesek terveik kidolgo-; zásánál nemcsak az irányszámokat kapták, de a tudományos dolgozók értékes tanácsokkal látják el őket. És az egész országban figyelemmel kísérik a szakosított termelés meg­indulását, mert ez a lépés is azt cé­lozza, hogy a nagyüzemi termelés va­lóban nagymértékben hozzájáruljon a lakosság bőséges ellátásához. Gábris József, Nové Zámky AZ'-J^-p 1 tiJ szó Nagyobb körültekintést Október derekáig a tervezett te­rületnek valamivel több, mint a fe­lét vetették be ősziekkel a Caka­novcel szövetkezetben. A szövetke­zet határa dimbes- dombos, egy lánc­talpas nem győzi. Bezzeg kifogásol­ják is a gépállomás Intézkedését, amely a hasonló területtel rendelke­ző rapovcei szövetkezetbe a két meg­levő mellé még egy kisegítő lánctal­past is küldött. Jó lenne, ha az ille­tékesek nagyobb körültekintéssel irányítanák a traktorok elosztását. Segítségre Cakanovcén is nagy szük­ség van. , A Cakanovcei szövetkezetben a mi­nap megkezdték a cukorrépa beta­karítását. A föld rendkívüli száraz­sága miatt a gépeket csak részben lehet alkalmazni, s az ásást túlnyo­mórészt kézierővel végzik. Ügy ter­vezik, hogy egy hét alatt kiássák az összes répát és ha lesz elegendő vasúti kocái, a szállítás sem tart sokkal tovább. A terméssel csak rész­ben lehetnek megelégedve. A vetés­terület felén — négy hektáron — kb. 300 mázsás hozam termett. A má­sik fele azonban tavasszal kiázott, így a répát csak takarmányozási cé­lokra használják fel. CSABA ZOLTÁN, Radzovca ........... j.....;. MMMS^ >m<- AM < N ^ ^ A LEGÚJABB MÓDSZERREL, A KÉTMENETES BETAKARÍTÁSSAL KÖNNYEN HALAD A CUKORRÉPASZEDÉS. [Foto: CTK) Oj SZÖ 4 * 19B 2- október 18.

Next

/
Thumbnails
Contents