Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-16 / 256. szám, vasárnap

P" --••• . Prága egyik kísérleti lakótelepén — az Invalidovfián — dolgozó František Zámečník szocialista munkabrigádja a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére az elmúlt napokban új mozgalmot kezdeményezett, melynek lényege, hogy hétfőtől péntekig az építkezéseken a tervben előírt fel­adatokon, míg szombaton terven felül dolgoznak, tgy akarják pótolni a lakásépítkezésben a lemaradást. (B. Krejčí — CTK felv.) Sürget az agrotechnikai határidő Két muszakbon üzemeltessük o traktorokat Itt a szántás-vetés ideje, nem mond­hatjuk azonban, hogy a határban sok felszántott, illetve bevetett dűlőt ta­lálunk. Az idő előrehaladottsága — az őszi munkákat illetően — komoly probléma elé állítja a parasztságot. Hiszen vetés alá a múlt hét derekáig CSAK 280 EZER HEKTÁR FÖLDET SZÁNTOTTAK FEL e másfél millió hektárból. Ebből kö­vetkezik, hogy az őszi árpa vetése is gyengén halad, pedig két hét múlva lejár az agrotechnikai határidő. Nagy hátrányt jelent, ha a mezőgazdasági üzemek sokat késnek a fetéssel, mert annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy kisebb hozamokat ér­nek el, ami a takarmányozás rová­sára megy. Természetesen nem álta­lánosíthatunk, mert nem minden me­zőgazdasági füzemben megy,lassan a munka. Vannak gazdaságok, ahol a szántás-vetés, illetve a velejáró szer­vezés 'kifegástalart. Až aratás idején a kelet-szlovákiai kerület perínl szö­vetkezetében SOKAT SEGÍTETT A JÖ SZERVEZÉS, minden munkahelyre akadt ember. A gabona eladási tervét a szövetkezet az elsők között teljesítette. Szóval volt elég traktorosuk. A szántásban is hasonló a helyzet. Három komp­lexcsoport dolgozik. A traktorosok a 390 hektárból 200 hektáron már el­végezték a szántást és a jól előké­szített talajba már vetik az árpán kívül az őszi keveréket ís. Az őszi árpáról nem állíthatjuk, hogy bármilyen szigorú telet kibír. Éppen ezért IDEJEKORÁN EL KELL VETNÜNK, hogy mihelyt nedvességhez jut, fej­lődhessék és így a téli időszakra megerősödjék. Ehhez természetesen szükséges a szántás ütemének foko­zása. Az őszi árpa minden gazdaság­ban jól Jön, hiszen korán biztosít abraktakarmányt. A valóságban azon­ban mi a helyzet? A legtöbb gaz­daságban nem üzemeltetik A LÁNCTALPAS TRAKTOROKAT KÉT MŰSZAKBAN, aminek más következménye nem le­het, minthogy nem vetjük el az őszi árpát és más korai őszi veteménye­ket agrotechnikai határidőben. A plzeňi Járás traktorosai ls igye­keznek a munkával. A vasárnapo­kat ís kihasználják, 899 hektár föl­det szántottak fel a legutóbb is. A Všerubyi Állami Gazdaság helyi részlegén Beneš elvtárs érdemel em­lítést. A VSerubyl Állami Gazdaság chranfiovicei részlegén Cach trakto­ros Megindult az új villamosok sorozatgyártása (CTK) — A Smíchovl Tatra Vagon­gyár dolgozói nemrég próbálták kl a T-3 típusú villamosokat és e napok­ban megkezdték sorozatgyártásukat. Plasztikus anyagok és könnyűfémek felhasználásával sikerült elérniük, hogy csaknem 1,5 tonnával könnyebb az új típusú villamos az eddig gyár­tott hasonló típusú villamosoknál csendesen és sebesen közlekedik s tökéletes a fűtése és szellőztetése. NYÜJTOTT MŰSZAKBAN DOLGOZIK, s nemegyszer megesik, hogy éjjel 11 órakor indul haza. Teljesítményé­re nem lehet panasz, hiszen napon­ta 8—9 hektár felszántott földet hagy maga után. Annyi bizonyos, a föld művelése kétszeres erőt követel, mert száraz a talaj. Ám a nagy hozamok érde­kében a munkát nem lehet elodázni. Más tény is a gyors cselekvésre kész­tet. Nagyhozamú búzafajták vetésé­re térünk át, ezek szintén megkíván­ják A KORAI VETÉST, már pedig ha késünk a kora ősziek­kel, ezeket sem vethetjük el idejé­ben. Legjobban azzal gyorsíthatjuk meg a munkát, ha a traktorokat nyújtott, illetve éjjeli műszakban is üzemeltetjük, [usj Nagymonra erődítmény A brnói J. E. Purkyne Egyetem bölcsészeti tanszékének régészeti dolgozói most fejezik be Bfeclav mellett a IX. századból származó nagymorva várerődítmény, a Pohan­sko tudományos kutatásának negye­dik szakaszát. Dr. František Kalou­sek tanár, a kutatás vezetője beszá­molt a kutatás eddigi eredményeiről. Rámutatott, hogy a pohai\skól kuta­tás rendkívül fontos s ezért besorol­ták a tudományos feladatok állami tervébe. Az erődítmény Bfeclavtól délre terül el 28 hektár területen. A környező elő­bástyákkal együtt kiterjedése mintegy 100 hektár, úgy hogy ez a legnagyobb nagymorva erődítmény. Eddig e terület­nek csak egy századrészét kutatták át. A kutatás azonban igen figyelemre mél­tó eredményeket hozott Az erődítmény területén belül a ré­gészek település maradványaira buk­kantak, s több sírhelyet is találtak. Feltárták egy nagymorva templom alap­zatának épen maradt maradványait, valamint föld feletti falrészeket s kö­rülötte sírokat. Ezekben kardokat, sar­kantyúkat, hadiszekercéket, s más fegy­vereket találtak. A templom környé­kén a temetkezést helyen eddig több mint 400 sírt tártak fel. A nőt sírok­ból — jóllehet nagy részüket kirabol­ták — nagy mennyiségű arany- és ezüst ékszer, fülbevalók, diszgombok, nyak­ékek s egyéb művészi ízléssel készült ékszerek kerültek elő. A régészek feltárták egy megerősített várudvar maradványait, amelyet hatal­mas, mintegy 5 méter magas fatörzsek­ből készült palánk védett. Ezenkívül két temetkezési helyre bukkantak a VII. századból és számos lakótelep marad­ványára, ami lehetővé teszi az egész erődítmény fejlődésének figyelemmel követését, a VI. századtól a X. század végéig, az erődítmény pusztulásáig. Az egyik közelfekvő helyen 2 hektár terü­letű lakótelepre és több, a Nagymorva Birodalom idejéből származó sírcsoport­ra bukkantak. E lakótelep mezőgazda­sági jellegű s ezért eltér az erődítmény térségétől. A bronz ékszereket tartal­mazó sírok is megerősítik e tényt. E telep lakói a többi környező lakótelep­pel együtt az erődítmény élelmiszerel­látásáról gondoskodtak. A legújabb kutatások során felfedez­tek egy kétktlométer hosszú várfalat, amely a tulajdonképpeni erődítményt védelmezte. Csaknem 7 méter széles, külső része széles terméskőből áll, to­vábbá fatörzsekből, amelyeket anyaggal tapasztottak egybe. Az eddigi kutatás azt mutatja, hogy a pohanskót erődítmény, amelyet ha­talmas várfal, és nehezen leküzdhető vízmedrek, a Dyje és a Morava folyók medrének hálózata védelmezett, egyike volt azoknak a nagymorva erődítmé­nyeknek, amelyek a Fuldai Evkönyvek­ben szerepelnek. (tk) IJfJSZÓ HAZAFIAS TETTEK A košicei járásban egyre több azok­nak a szövetkezeteknek a száma, ame­lyek sikeresen teljesítik pártunk XII kongresszusára tett kötelezettségvál­lalásukat. Földben a helye az őszieknek Múlnak a napok s hovatovább beköszönt az ősz. Természetesen ilyenkor a mezőgazdász iparkodik a vetéssel. A Nánai Állami Gazdaság újmajori részlegén már elvetették az 50 hektár repcét. A kőhídgyar­mati részlegen sem késik a vetés, az djmajoriakkal egy időben vetet­ték el 25 hektáron a repcét. így van ez rendjén, ennek a vetemény­nek földben van már a helye. Meidlik Kálmán, Nána Például a Vyšný Klátov-1 szövetke­zetesek 8000 liter tejet ígértek terven felül a közellátásnak. Eddig már el­adtak 7580 litert, illetve az évi tervet 119,9 százalékra teljesítik. A fejőnők az év elejétől naponta 5,1 liter te|et fejtek kl átlagosan minden tehéntől. Igyekeznek a peréniek is. ök 20 000 liter tejet ígértek terven felül eladás­ra. Eddig eladtak 7800 litert s az évi eladási tervet 100,9 százalékra telje­sítik. Az átlagos napi fejés 6,5 liter, ami a jó takarmányozás és a hasznos­ság szerinti etetés eredménye. A Va­laliky! Állami Gazdaság dolgozói 59 ezer 700 liter tejet ajánlottak terven felül. Ebből eddig 31500 litert adtak el. A 11 000 tojás helyett pedig 32 ez­ret szállítottak piacra. Mató Pál, Nižná Hutka ÚJ TEHERSZÁLLÍTÓ HAJÓ TELKÖiTeKNIK gíjcrhickckröl A felelősség közös A Komárnói Steiner Gábor Szlovák Hajógyár mólójánál készült a fenti kép — balfelől az üzem új motoros teherszállító hajójának egy részét láthatjuk, jobbfelől pedig a régebben gyártott folyami motoros vontatóhajók sorozatából a harmincadik, a „Laptyev" áll, melyet a hajóépítők szaksze rűen megjavítottak és kicsinosítottak, úgyhogy már újból útban van a Szov­jetunió felé. Szénássy János, Komárno Minden szülői értekezleten, melyen részt vettem, ugyanaz Ismétlődött: a tanítónő arra figyelmeztette a szülő­ket, hogy a gyerekek előtt ne bírál­ják az iskolát és tanítókat. Igen, ez így helyes, de mindig az jut eszembe, hogy lebecsüljük a gyerekek megfi­gyelőképességét. A gyerekek mgérzik. mit gondolunk ml az iskoláról. Elárul­juk magunkat, ha gúnyosan mosoly­gunk az ellenőrző könyvbe Irt jegy fe­lett, ha bosszús megjegyzést teszünk, miközben a házi rajzlappal bajlódunk. A gyerekeket őszinteségre akarjuk nevelni, de magunk rossz példát mu­tatunk, ha a tanítóról éppen az ellen­kezőjét gondoljuk, mlnt amit mon­dunk. Vigyázzunk, mit mondunK a gyerek előtt — de ez még nem jelen­ti a szülők és Iskola közti együtt­működést. Ha a szülő és iskola őszin­tén együttműködnek, nem kell félni, hogy különböző nézetük lesz. Az otthon és az iskola a gyermek számára minden esetben két különböző világot jelént, és az át­menet az egyikből a másikba komoly megpróbáltatás számára. Nagy kü­lönbség van a szülők és tanítók gon­doskodása között. A szülők tekintetbe veszik a gyermek személyiségét, szo­kásait, a tanító viszont igyekszik, hogy minden gyermekhez egyformán igazságos legyen Az iskola köteles­séget jelent, otthon viszont jut idő szórakozásra, kényeztetésre, beszélge­tésre. Ha a gyerek iskolába megy, az apu­ka és anyuka Jancsijából Novák Já­nos lesz. Az Iskolában más lesz a gyermek. Ha észrevétlenül megfigyel­nénk saját gyermekünket, idegennek tűnnék. Jancsi és János békésen meg­fér egymás mellett, amíg valaki nem ébreszt valamelyikben bizalmatlansá­got. Hogy a gyermeknek helyes le­gyen a lelki egyensúlya, éreznie kell, hogy a szülők hisznek az Iskolának, és az iskola megbecsüli a szülőicet. Ha a szülök és tanítók között bizal­matlanság merül fel, nem tudja a gyermek, kinek higgyen. Lelki feszült­ségben él, elbágyad az iskolapadban, veszekszik a szülőkkel, és az ideges­ség tünetei Jelentkezhetnek nála. Ha a szülők sokatmondóan hallgatnak a tanítókról, a gyermekek ebből nagyon sokat megértenek. A szülők és az Iskola együttműkö­dése feltételezi a kölcsönös bizalmat. Ügy tűnik, hogy ez a bizalom könnyen kialakul, mert a szülőknek és tanítók­nak egy céljuk ven, becsületes, mű­velt embereket nevelni. Ez a cél kö­zös, de különböző a szülők és az Is­kola álláspontja. A szülőknek mély, érzelmi viszonya van a gyermekük­höz, a gyermek jelenti számukra az életcélt, érte élnek és vele együtt örülnek vagy szenvednek. Ez nevez­zük szülői szeretetnek, és a gyermek számára ez a legnagyobb kincs egész életén keresztül. Ügy mondják, hogy a szerelem vak. És ez a szülői szeretetre ls vonatko­zik. Lélektani vizsgálatokkal megál­lapították, hogy főiskolai végzettség­gel rendelkező szülők sem Ismerték el szellemileg fejletlen gyermekeikről, hogy valami nincs náluk rendben. Pszichológus vagyok, gyakran beszélek szülőkkel és csodálkozom, ha vala­melyik szülő tárgyilagosan beszél gyermekéről. Ilyenkor arra gondolok, »hogy nem szereti eléggé gyermekét, | mert a szeretet rendszerint szépít. 1 Minden tanító beszélhetne arról, i hogy a szülők mennyire másképpen | látják gyermekeiket, mint ahogy az i iskolában viselkednek. A szülők pe­i dlg azt állítják, hogy a tanító nem | ismerheti gyermeküket olyan jól, mlnt ők. A szülők tényleg többet tudnak a gyermekről, a tanító viszoht tárgyi­lagosabban tudja megítélni. Lehetősé­ge van az egyformakorú gyermekek összehasonlítására, látja, hogyan old­ják meg feladataikat, összehasonlítja viselkedésüket, természetüket. A szü­őknek Ilyesmire alkalmunk nincs. A bizalmatlanság oka A szülők és a tanítók közötti bizal­matlanság egyik oka tehát az, hogy különböző nézetük van a gyermek képességeiről, viselkedéséről és tulaj­donságairól. A tanítók, akik már jől megismerték a szülők nem tárgyila­gos nézeteit, hajlamosak arra, hogy a szülők véleményét ne vegyék ko­molyan. Ez nem tetszik a szülőknek, s a tanítók tárgyilagosságában áz ér­zelmek hiányát vélik felfedezni. Mit kell csinálni, hogy a szülők és az iskola között meg legyen a kellő bizalom, hogy kölcsönösen megértsék egymást? A szülőknek be kell Ismer­niük, hogy a tanítóknak joguk van véleményt alkotni a gyermekről. Ösz­sze kellene hasonlítaniuk a saját vé­leményüket a tanítóéval és ebből le­vonni a következtetéseket. Gyakran a fogalmak különböző elnevezése okoz nézeteltérést. Amit a szülők élénk­ségnek neveznek, a tanítók gyakran fegyelmezetlenségnek minősítenek. Fö­lösleges azon vitatkozni, hogy a gye­rek élénk-e vagy fegyelmezetlen. Sok­kal okosabb, ha megegyezünk egy sémleges megnevezésen, például mondjuk, hogy a gyermek nyugtalan. Aztán mindketten elgondolkozhatnak azon, mi okozza a gyermek nyugtalan­ságát, hogyan lehetne ezt orvosolni. Olyan szülővel is találkoztam, aki arra panaszkodott, hogy soha sem érezte magát annyira megalázva, mint amikor a tanítóval beszél. Azt ls tu­dom viszont, sok szülő hogyan beszél a tanítóval, hogy bebizonyítsa Igazát. Senkinek sem Jut eszébe, hogy az or­vost arra tanítsa,, hogyan gyógyítsa a betegeket. De mindenki hivatottnak érzi magát arra, hogy a tanítónak ta­nácsokat adjon, mit csináljon az osz­tályban. Ha nem akarjuk, hogy a ta­nító önvédelméből helyzetét hangsú­lyozza, figyelembe kell vennünk szak­képzettségét, tudását. El kell ismer­nünk, hogy ért a tanításhoz és a ne­veléshez. Az iskola és a család együttműködésének módja Beszéljünk most az együttműködés módjairól. Elsősorban a szülői mun­kaközösség munkájáról kell szólnunk. Egy cikk keretében nem beszélhetünk tevékenységének összes lehetőségei­ről. A szülők és tanítók együttműkö­dése a sportszervezetekben, kultúr­rendezvényeken, érdekkörökben, nyá­ri táborok szervezésében stb. elősegíti az egy célért harcoló emberek egyet­értését. Minden osztályban van néhány gye­rek, aki nem tanul jól, fegyelmezet­len. A szülők félnek, hogy az ilyen gyermek nyugtalanságot okoz az osz­tályban, hátráltatja a tanítást stb. Emiatt arra kérik a tanítókat, hogy távolítsák el az osztályból az Ilyen fegyelmezetlen tanulókat. Az Ilyen ké­relem elveszi a tanító bátorságát, hogy folytassa nehéz munkáját a gyermek megmentéséért. Ilyenkor In­kább segítenünk kell a tanítóknak, hogy kapcsolatot teremthessen a ne­hezen nevelhető gyermek családjával. Gyakran megtörténik, hogy az Ilyen tanuló bekapcsolódik az iskolán kívü­li munkába, megjavul. Az is lehet, hogy ezért fegyelmezetlen, mert az osztálytársai kinevetik, mondjuk haj­színéért, vagy azért, hogy szemüve­get visel. Ilyenkor a szülőnek ls hat­nia kell gyermekére, hogy legyen el­néző, hisz lehet, hogy valamikor neki is szüksége lesz erre. Otthon tudja, iskolában nem Otthon szépen ír, az iskolában för­telmesen kapar — gyakori panasz ez. S miért fordulhat ez elö? Otthon má­sok a körülmények, a gyermek egye­dül tanul egy helyiségben, míg az osztályban negyvenen vannak. A taní­tó önállóbb munkát követel, nem kö­vetheti minden tanuló munkáját. Ott­hon is hagyjuk a gyermeket önállóan dolgozni. Az így elkészített feladat talán nem lesz olyan szép, de a tanu­ló többet tanul mellette. A gyermek sohasem fog felelősséget érezni, hogy elkészült-e az órára, ha mindenre mi figyelmeztetjük. Ha azt látjuk, hogy valamit nem ért, magyarázzuk meg szemléletesen. Az Idősebb tanulókat tanítsuk meg arra, hogyan osszák be idejüket, hogyan tanuljanak és kerül­jék a magolást. De mindennél hagy­juk meg önállóságukat. Hogy az otthoni eredmények Jobbak, mint amelyeket a tanuló az iskolában ér el, ezt gyakran a lámpaláz okozza. A szülők ezt úgy magyarázzák, hogy gyermekük fél a tanító szigorától. A gyermek a leggyakrabban akkor lámpalázas, ha a szülők nagy súlyt fektetnek az eredményekre. Sokszor olyan gyereknél fordul elő, akitől jobb eredményeket vár a szülő, mint amilyeneket szellemi képességével el­érhet. Ilyenkor nem elég megkérni a tanítót, hogy legyen kevésbé szi­gorú a feleltetésnél. A szülőknek és tanítóknak együtt úgy kell irányítani a gyermek becsvágyát, hogy megfe­leljen képességeinek. Ki felelős a gyermekek neveléséért? A család vagy az iskola? Erre csak egy feleletünk van: a felelősség kö­zös DR. LÜDÉK KUBICKÁ 1962. szeptember 15. * (Jj SZÖ 2

Next

/
Thumbnails
Contents