Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-16 / 256. szám, vasárnap

M ás lapokban olvastuk TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁG NÉPE Cselekvő részeseivé válnak a fejlődésnek AKI ESZTENDŐK OTA járja a fa­-Jr^wwf' lut, szétnéz a határban, annak rög­tön-a szemébe tűnik a sok gép, ami­> vei gyarapodott mezőgazdaságunk, ; az új épületekkel bővülő gazdasági J telepek, a földeken az öntözóberende­< zések, az intenzív növényfajták ed­; diginél sokkal nagyobb vetésterüle­; te. Egyszóval megváltoztak a terme­^ lés anyagi eszközei, műszaki feltéte­5 lei. : Ebből indult ki pártunk Központi í Bizottsága, amikor az ország dolgo­zói elé .terjesztette megvitatás céljá­; ból a CSKP XII. kongresszusa vita­J anyagát, szocialista társadalmunk to­; vábbi fejlődésének távlatairól. ; A Veľ. Horeš-i szövetkezetben 5 nagy visszhangra talált a vitaanyag. $ A tagság nemcsak helyesli a benne 5 foglaltakat, hanem arról vitázik, mit 5 kell tenni, hogy a mezőgazdaság ^ színvonala valóban az ipar színvo­^ nalára emelkedjen. '„ Hám János, a falusi pártszervezet ^ elnöke erről így nyilatkozott: — Községünkben mindenki elis­meri a nagyüzemi gazdálkodás he­lyes voltát, előnyeit. Megértik, hogy csakis így lehet többet termelni. Ha a lehetőségek kihasználatlanul ma­radnak a termelés bármelyik szaka­szán, akkor azt vizsgálják, mi en­nek az oka. . Ez rendkívüli egészséges tünet, mert azt mutatja, hogy a szocialis­ta nagyüzemi gazdálkodás, a szö­vetkezés eszméje nemcsak mély gyökeret vert az emberek tudatá­ban, hanem azt is, hogy cselekvő részesei kívánnak lenni a gyors fej­lődésnek. MIÉRT FEJLŐDIK GYORSABBAN a közös gazdálkodás és a termelés? Kérdésünkre a szövetkezet köny­velője tömören így válaszol: — A tagság tudatában ott él a kí­vánság, hogy jobban használjuk ki a szövetkezés adta lehetőségeket. Ez a tudat évről évre erősebb. Hogy ez így van, ezt nemcsak a szavak, ha­nem tettek is bizonyítják. Ezekről beszélnek az elmúlt öt év terméseredményei: 1958 1982 A Bolgár Népköztársaság egyre nö- ^ vekvő ipara új erőművek építését & hozza magával. Szófia közelében is ^ új villanyeröinűvet építenek, mely- 5> nek terveit bolgár és csehszlovák ^ szakemberek közösen dolgoztak ki. § [CTK A búza átlaghozama A rozs átlaghozama Az árpa átlaghozama A kukorica átlaghozama A cukorrépa átlaghozama Szarvasmarhaállományukat saját BT A _ f e| v , i forrásukból állandóan javítják. Je­^ lenleg 100 ha-ra 57 szarvasmarha jut. ^ Tejtermelésük egy hektár mezőgaz­^ dasági területre 1958-ban 192 liter SZOVJET ÉPÍTÉSZEK ELKÉSZÍTET-^ volt, jelenleg 205 liter. Szembetűnő­TÉK két lakónegyed tervét, melye-^ en növekedett a hús és a tej eladá­ket Accrában és Téma, ghanai kikö- § sa. öt év alatt tejből több mint fővárosban építenek fel. Az előbbiben ^ 20 000 literrel, marhahúsból 150 má­22 ezer, az utóbbiban 11 ezer sze- § i mély talál otthonra. ^ EGYMILLIÓ ZLOTY ÉRTÉKŰ SE- 5 GiTSÉGET juttat az iráni földrengés ^ áldozatainak a Lengyel Vöröskereszt. ^ 12,7Q q 28,70 q 13,10 q 17,15 q 13,50 q 23,40 q 23,80 q 40,00 (előreláthatólag 250,00 q 300,00 q zsával, vágósertésből előreláthatóan 200 mázsával kerül több eladásra. Az idén 97 vagon gabonát csépel­tek ki, ami a tervezettnél 15 vagon­nal többet jelent. A szerződéses el­adás teljesítése után a vatőmag, a természetbeni juttatás [munkaegy­ségénként 0,80 kg-ot tesz ki) tar­talékolása után a szövetkezetnek ta­Több lelkiismeretességet a vasúti teherszállításban Nagy-Britannia a tudományos kuta § fásban elmarad az USA mögött. 1959- ^ ben az USÁ-ban ezer szakmunkásra ^ A nemtörődömség SOk kárt OkOZ • A Bučina jO eLrSÄo^NÄaÄn! Példát mutat • A plešiveci és a fil'akovói vasút­csak öt. | állomáson egyetlen teherkocsi sem rongálódott meg A LENGYEL POSTA nyolc színes § bélyegből álló sorozatot adott ki, a§ J úli us Marcely elvtárs, a zvoleni belgrádi könnyűatlétikai Európa-baj-5 vasútállomás egyik vezető műszaki ítokság alkalmából. ^ dolgozója a minap jogosan panaszKO­FÓLDRENGÉST ESZLELTEK CSÜ-\ Ao n t* Yf**}} kocsi k megrongálása TÖRTÖKRE VIRRADÓRA Tadzsikisztán\ miM t.\ ." M' n á t nagyon bosszant ha és Üzbekisztán déli részén A föld- Š rongálásról tesznek nekem jelentest ÍLnĹ ÍJ?„nJin nĹn^íatňi '>in Íí7n Š S ai n° S' neffl ľÍtkák 3 2 ''V 131 1 esetek' renges kozpont/a Dusanbetol 240 kilo- S ' ' . h n,. q7anknf 1 ' méterre, Afganisztán területén volt, \ ^íSs Sn a vasúti teher­200 kilométer mélységben a föld | J-SS^Ä szóló a ' S jegyzetekben lapozgattunk és bizony Szeptember 29-től október 14-ig S „agyon is „terhelő" adatokat olvas Ojstrah lesz. ^ meg, s ezzel 13 268 korona kárt okoz­MEGSZÜLETETT NOVOSZIBIRSZK $ tak. További feljegyzések is holmi MILLIOMODIK LAKOSA. Jelentós ese- ^ vádiratra emlékeztetnek. A tisoveci mény ez e város történetében, amely ^ Sverma Vasművekben 12, a Banská a tajgai halászfaluból a szovjet ha- ^ Bystrica-i Cementgyárban pedig 23 talom évei alatt nagy ipari, tudó- % vasúti teherkocsi rongálódott meg, mánycs és kulturális központtá fej-^ ami együttvéve 31:000 korona kárt ie­lődött. § lent. Sajnos, a közép-szlovákiai kerü­ANGOL MŰSZERKÉSZÍTŐK olyan § let .több üzemének dolgozói is feliile­eszközt terveztek, amely a bányákban i tességükkel, nemtörődömségükkel sok szénmonoxid jelenlétére csengőt szó- íezer korona kárt okoznak nemcsak laltat meg és idejében figyelmeztet \ * Csehszlovák Államvasutaknak, ha­a veszedelemre. § nem egész népgazdaságunknak is. Hl­. , , , ' . . t § szen nemcsak a megrongálás okozta A holnap korhaza címmel nemzet- ^ károkról van szö hanem a vasútl fo r. kozl kiállítást rendeztek München-1 lomban keIetkez ö zavarokról is, ben. A legnagyobb sikert az az |Pi-|| ml szinté n nagyon sok gondot okoz. teszet, modell aratta, amely fel tete- Ä Xudvalevö ug yf niSj hogy atlag 4_ 5 fj 1- h 0H aJ Ä 0 f ví' e n­a Pátens kór- | egy-egy megrongált teher­hazba érkezésétol egeszen távozásáig Ä k QJ, sf ^^^sa, | s a S z említett aludni Tog. s j d~ kárbavész, vagyis kitölíhetehen A VELENCEI FESZTIVÁLOK TOR- fc hézagot jelent a vasúti teherszállítás TÉNETÉBEN első ízben ítélték oda a ^ folyamatosságában. San Georgio-díjat csehszlovák film- ^ Marcely elvtárs jegyzeteiben tovább nek. Ezt a díjét minden évben a fia- ^ j ap 0zgatva a zvoleni Bučina Üzemre talok részére "készült legjobb film ^ vcma tkozó adatokat olvastuk. Bár en­kapja meg. ^ nek a z üzemnek a dolgozói még a kö­D1MITROV SZÜLETÉSÉNEK 80. ^ zelmúltban is igen sok kárt okoztak ÉVFORDULÓI ÁRA emlékbélyeget adott ^ a vasúti teherkocsik megrongálásával, ki a Német Demokratikus Köztársa- i júliusban már egyetlen ilyen eset sem ság. \ terhelte számlájukat. Természetesen A Nemzeti Galériában októberben | nem véletlen ez a kedvező fordulat. Jan Zrzavy műveu állítják ki. S A dolgozók ugyanis hosszabb tanács­„, nn,,„m „i D ncT .„„ s kozás után elhatározták, hogy erelye­AGADIR MAROKKO VÁROST, ame- i yetne k ^ fe l B f l y letessé g_ 19B 1- /nárc.usáhan borzalmas > ek H 8 e lye s elhatározásukat céltuda­földrengés sújtott, csütörtökre v.rra- ^ » követték. Az üzem vezető amely legutoljára 1922-ben vendég- ^ eredményeként lehetőleg ne forduljon szerepelt az Egyesült Államokban, jö- i tHHhó oiŕ, Rutina irmrvňoánv:im tn­vö év tavaszán amerikai tűmére ké- S latot t vagy a számára különböző ra­sziil. Ezzel viszonozzák a New York-i ^ kományt szállító teherkocsik megron­í •, - _ § többé elő a Bučina iparvágányára to­^ latott vagy a számára ' i kományt szállító teherí balett látogatását, amely e napokban ^ gálása. „ «•'«»•-'»»"">'>" mff^lszr/ir. * A zv oi e nj Bučina Üzemben ezt a határozott lépést sem tartották ele ;endőnek. A vezetőség a komofanyi­javí tatja meg a náluk és esetleg más üzemekben megrongálódott teher­kocsikat. Bár ez idén lényegesen kevesebb vasúti teherkocsi rongálódott meg, mint tavaly, mégis helyes lenne, ha a közép-szlovákiai ' kerület minden üzemében fogantosítanának olyan in­tézkedéseket, mint a zvoleni Bučiná­ban. Sajnos, nemcsak különböző üzemek felelőtlen dolgozói, hanem a vasutasok is aránylag sok kárt okoznak. így például csak júliusban 48 teherkocsit kellett kivonniuk a forgalomból. Miért? Azért, mert a vasutasok tűi gyorsan s elővigyázatlanul tolattak, úgyhogy nagyon "erősen csapódtak egymáshoz a teherkocsik, sok esetbei} összetörtek az elülső deszkák, az üt­közők, más szóval állandóan kisebb­nagyobb károk keletkeztek. A vasutasoknak is óvatosabban, fe­gyelmezettebben kellene tehát „gaz­dálkodniuk saját portájukon". A'nol eleget tesznek ennek a követelmény­nek, ott eredményes is a munkájuk. Követésre méltó' példát mutatott töb­bek között a plešiveci és a fil'akovói vasútállomás, ahol júliusban egyetlen teherkocsi sem rongálódott meg. A vasutasoknak s a teherszállítást igénylő üzemeknek egyaránt fokozott feladatokkal kell megbirkózniuk az őszi idényben. Efct tudatosítva egye­sült erővel kellene megakadályozniuk a teherkocsik megrongálódását s ez­zel hathatósan hozzájárulniuk a za­varmentes 'teherszállítás biztosításá­hoz. Alexander Miartuš indul a szovjetunióbeli művészkör ^ útjára. $ A sternberki órásművészetnek io híre van hazánk határain túl is ! ' diában például most kezdték ITJP ébresztő órák gyártását a stein' Chronotechnával együttműködve febnSicei felhívás fontosságát tudatn Ova szerződést kötött a zvoleni Hsntasokkal s egyben kötelezettséget illáit, hogy az üzem szakembereivel t ¥ karmányozás céljaira 30 vagon gabo­nája maradt. Ehhez még 40 vagon kukoricát számítanak. Ez azt jelen­ti, hogy saját termésből fedezik az ­abraktakarmány-szükségletet. Pedig | a Veľ. Horeš-i határ a Bodrogközben ' nem számít'a legjobbak közé. Sok a| vizenyős, savanyú talajuk. — Az aratás későbben kezdődött, 1 mint tavaly — szövi gondolatát Var­ga Bertalen tapasztalt szövetkezeti i gazda. — Ez nem azért történt, mintha lassabban, vontatottabban haladt volna a munka. Ezt a kései kitavaszodás okozta. Tény, hogy a, falu még ilyen nyugodtan, szervezet­ten egy esztendőben sem takarította be a kalászosokat. A NYÁRI MUNKÁKNÁL az ember után minden a gépeken, a jó szer­vezésen múlott. A komplex gépesí­tés eredményeit nagyra becsüli a közösség. Azelőtt 4—6 cséplőgép is dolgozott, most mindössze 19 hek­tárról csépeltek „hagyományos' módszerrel. A többit elvégezték a rendvágók és a kombájnok. Önkötö­ző-arató géppel egy hektár le ara­tása 51, kombájnnal 26 koronába ke­rült. A megtakarított munkaegysé­gek, a szemveszteség csökkentése ol­csóbbá teszi a termelést, növeli a munkaegység értékét. Számolnak, mert aki nem ezt teszi, az nem le­het jó gazda. A tapasztalatokat az őszi munkálatoknál gyümölcsöztetik. A tagság szorgalmának jeleit a legjobhan más növények: a cukorré­pa, kukorica, dohány, szántóföldi zöldség megművelése mutatja. Pedig ezeknek terméshozamát még min­dig befolyásolja a kézi munka. Vel'­Horešen több mint két hektár ka­pásnövény jut egy szövetkezeti csa­ládra. De a határban már nem lát­ni kapálatlan kukoricát, gyomos cu­korrépát és burgonyát. — Azon iparkodunk, hogy többet termeljünk mindenből — veszi át a szót Gönczy László csoportvezető. Ha jól megműveljük gazdaságunk minden talpalatnyi földjét, nagy ter­méseredményeket érhetünk el a nö­vénytermesztésben. Ez az alapja a mezőgazdaságnak. Lesz elegendő el­adni való búzánk, rozsunk, zöldsé­günk és más termékünk. Elegendő saját termésű takarmányunk is lesz. Több tejet, húst tudunk termelni és i eladni a közellátásnak. Csakis ez je­lenti szövetkezetünk és az egész fa­lú lakosságának jólétét. Ez van le­fektetve a pártkongresszus vita­anyagában. Az országos célkitűzések összhangban vannak a mezőgazdaság dolgozóinak érdekeivel. A KONGRESSZUSI VITAANYAG SZELLEMÉBEN készülnek a közös gazdálkodás jövő évi feladatainak megvalósítására. Termékenyebbé ten­ni a talajt. Komposzt, homok, me­szezés és műtrágyázás útján a feke­te-ritkás talaj megjavítását már megkezdték. A község határát átsze­lő szomotori víztároló és levezető­csatornát saját erejükkel épített be­kötő csatornák útján öntözés céljai­ra fogják felhasználni. Ennek meg­valósítására a következő időszakra 280 000 koronát irányoznak elő. ' Sok még a gond a mezőgazdaságban. < Egy azonban bizonyos: a falu lakos­sága életében nagy léptekkel halad előre a fejlődés. Nagyszerű tervek és tettek sorozatának vagyunk ta­núi. Az ország vezetői, de a mező­gazdaság dolgozói, a falusi emberek is ismerik a gondokat, nehézségeket. Tudatában vannak annak, hogy a jö­vő eredményt csakis a még jobb tö­kéletesebben végzett munka hozza | meg. Azért a mezőgazdaság irányító­it, a szövetkezetek tagságát a gon­dok és eredmények egyszersmind jobb munkára sarkallják. így van ez a Veľ. Horešben is. MÓZES SÁNDOR PRACA CSAK EGY LÉPÉS .. . Hétköznapi utca. Az egyik ház előtt sürgés-forgás: költözködés. A bútort két autóra rakják. Köröskörül gye­rekek. Nézelődnek, ugrándoznak. Egy­szer csak az egyik fiú se jobbra, se balra nem nézve, közvetlenül egy világoskék Octavia elé ugrik. Megcsi­kordullak a fékek, és csak egy haj­szálon múlott, hogy nem maradt a baloldali első kerék alatt. A söfőr izgalmában a homlokát törli, majd folytatja útját. Az úttesten megma­radt a kerekek féknyoma. A kilenc-tízéves szeleburdi fiú kö­rül összefutottak a pajtások. — Es akkor a bal sárhánypjával meglökött — dicsekedett nekik. Az ő szemükben hősnek számított. Nem is gondoltak rá, hogy az ilyen hősködést csak egy lépés választja el a tragédiától. Hlas ľudu = AZ ELÓADO Igazán nagyon aktív VDlt. Három­száz előadást tartott egy év alatt. Csaknem mindennap egyet. A fél já­rást bejárta. „Halló" — nincs szükségük elő­adásra a személyi kultuszról?" —. „Kérem, szívesen állok rendelkezésük­re." „A gombaszárításról kellene elő­adást tartani? — hogyne, természe­tesen. Késséggel." S ez az univerzális előadó — kü : lönben a sokszorosított előadások szenvedélyes gyűjtője, — a kulturá­lis forradalom keretében tartotta az előadásokat. Mindenről. Az algériai problémáktól egészen a kukDrica ápo­lásáig. Csak benyúlt a fiókjába, egy­szer-kétszer átolvasta, és már fel is készült. Minden a legnagyobb rendben lett volna, csak a minőséget tévesztette össze a mennyiséggel. Előadásonként 40 koronáért. VÝCHODOSLOVENSKÉ; ^^^^^ noviny PEZINOKI PATKÓ? Meglátogattam a Spišská Bela-i EFSZ-t. Javában folyt az aratás, de a szövetkezet elnöke mennydörgött. „Tizenegy pár lovunk van, a gépek .nálunk nem dolgozhatnak mindenütt. A lovakat azonban nem tudjuk be­fogni, mert nincsenek megpatkolva. Bejártuk már járásunkat, meg az ösz­szes szomszédos járásokat, Prešavot, Košicét, de nem lehet egy pár patkót kapni." Az elnök arcán elmélyültek a ráncok, ahogy folytatta: „Nem ré­giben néhány darabot sikerült Žili­nán szereznünk, most meg azt hall­juk, hogy Pezinokon van patkó elég. ígértek is, hogy küldenek negyven darabot. Nem csinálhatunk mást, kell a patkó, mert a lovak munkájára fel­tétlenül szükségünk van." Nem kell ehhez kommentár. De a telelős tényezők nemcsak a Jednotá­ban. hanem a poprádi JNB tervosz­tályán is törődhetnének a helyzet megjavításával. Elképzelhetetlen, hogy a szövetkezetek ilyen költséges módon hajszolják a patkókat. Smenei A Králúv Dvűr-i vasmüvek nagyol­vasztóinak keze­lői elnyerték a szocialista munka­brigád címet. A képen a brigád vezetője, Jifí Hara­til a csapolásnál. IJ. Tachezy — CTK — felvétele). MÍG BÍRJA ERŐVEL... Á kézilabda szakosztály egyik leg­jobb játékosa volt. A testnevelési egyesület funkcionáriusai így is ke­zelték. Jó lány, — mondották — ügyes játékos. Az egyik mérkőzésen azonban meg­sérült. A térddel nem lehet tréfálni... Ezért azonnal orvoshoz mentek. A diagnózis: operálni kell. Szlovákia sportolói a bratislavai dr. Binovskýt, a sportsérülések szak­értőjének tartják. A szakosztály úgy döntött, házzá fordulnak. A legfon­tosabb most az egészség. Döntöttek, közölték a vezetőséggel, és már menni is akartak, de útikölt­ség hiányában mégsem indulhattak. Egyes funkcionáriusok ugyanis fon­tosabbnak tartották a játékos egész­ségénél a pénztár sérthetetlenségét. Érdekes, már nem mondták, hogy kedves lány, azt sem, hogy jó, hasz­nos játékos, mert játékával már nem az egyesület gyarapodását szolgálta, •— a pénztár zárva maradt előtte. Kár. Fáj a sérülés... így kétsze­resen fáj... Ű| SZÖ 4 * 196 2 szeptember Ifi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents