Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-14 / 254. szám, péntek

Äz állattenyésztés hasznossága érdekében bátrabban alkalmazzuk az új módszert „Célszerűnek tartjuk, hogy mezőgazdasági üzemeink fokozatosan térjenek át a marhaállomány tenyésztésében az állomány felújítá­sára, és minden erejükkel törekedjenek az állatok egészségének gyors megjavítására, elsősorban a gümckór felszámolására. Ez meg­követeli, hogy a borjakat fokozatosan nagy befogadóképességű bor­júistállókban összpontosítsuk, ami az üszök (elsősorban a hegyi és i hegyaljai területeken), a fejőstehenek és a hízómarha sikeres te­nyésztésének az alapja." Mi VAGY "mni-HHin^iiiiiiíiíiilHHa-i-xviiHÍ-ir-i-ii^;:-!;­ELET 1 1 .... «<• . Mezőgazdaságunk előtt merész cél­kitűzés lebeg — 1970-!g el kell ér­nie az ipari termelés színvonalát. Ezt csupán á mezőgazdasági termelés főbb ágazatainak fejlesztésével Jehet megvalósítani. Az ipar fő láncszeme a nehézipar, s annak magvát a gép­ipar képezi, amely a népgazdaság valamennyi ágát korszerű techniká­val láíja el s ezáltal lehetővé teszi az egész ipari termelés további fejlő­dését. Hasonló jelentős helyet foglal el a mezőgazdasági termelésben, a szarvasma rha-ten yésztés. A sásl szövetkezetesek az utóbbi négy év alatt ^ szarvasmarhaállományt a mezőgazdasági föld minden 100 hektárján 22 állattal növelték. Ugyanezen Idő alatt kétszeresére fo­kozták a kapásnövények termelését is. Minden hektár földön a mezőgaz­dasági brutto termelés értékét 2621 koronáról 5372 koronára növelték. Ezzel szemben a' szomszédos Dobrá Niva-1 szövetkezetben hasonló ter­melési feltételek mellett ugyanezen Idő alatt a szarvasmarhaállományt 100 hektár földre számítva csak hét­tel növelték, s a kapásnövények ho­zama ts Igen alacsony színvonalon maradt. A múlt évben Dobrá Niván 8 mázsa gabonával kevesebbet takarí­tottak be hektáronként, mint a szom­szédos Sáson. A mezőgazdasági brut­to termelés értéke is 2377 koronával kisebb volt. Ezt a példát a zvoleni járásból hoztuk fel, — nem véletlenül, mert ez a járás valamikor egész Szlová­kiát ellátta tenyészállatokkal. Jelen­leg azonban a zvolení járásban a szarvasmarha-tenyésztés színvonala Igen alacsony, és nem felel meg a járás lehetőségeinek. A múlt évben a járásban csak 46,5 szarvasmarhát, ebből 21,2 tehenet neveltek 100 hek­tár mezőgazdasági földön, jóllehet a körzetesítés feltéteiezi, hogy e te­rületen több m'nt 60 szarvasmarhát kell tenyészteni 100 hektár földre számítva. Az első negyedévben a szarvasmarhaállomány ugyan 770-el gyarapodott, de a tehénállomány csökkept. Ha figyelembe vesszük, hogy az idén a "zvolení járásban a szarvaímárlíaánómlnyt 2857 állattal keli növelniük, akkor méltán mond­tatjuk. hogv a mezőgazdasági üze­mek többsége elhanyagolja a mező­gazdasági termelés fejlesztésének fő láncszemét. A járás 15 szövetkezetében részle­tesen megvizsgáltuk ennek a helyzet­nek az okát. Komoly fogyatékossá­gokra bukkantunk, amelyek ellenkez­nek a zootechnika legelemibb köve­telményelvei. Csak négy helyen ne­velik a borjakat itatással, máshol mindenütt szoptatják őket. Igaz, ké­nyelmesebb, ha a borjút a tehén mellé kötik, és többé nem törődnek vele. Ezekben az esetekben minde­nütt arról igyekeztek meggyőzni bennünket, hogy a borjú jobban fej­lődik, ha szopik. De azzal már sehol sem dicsekedtek, mennyi „borjúhús" jut e borjakból vagy hány borjú hull el akkor, midőn az elválasztás után áttérnek a terimés takarmány­ra. A zvoleni Járás szövetkeze­teiben csupán az első negyedévben 131 borjú hullott el, nem Is említve azt a kárt, amelyet a tejben és a fejőstehenekben okoztak. Hisz a szoptatásnál a borjú 600 liter tejet is elfogyaszt, míg az Itatásnál a gala­cittal kevert, lefölözött tejjel való itatásnál csak 65 liter teljes tejet iszik meg a borjú.' Egyes helyeken nem törődnek a szarvasmarha-tenyésztéssel. E hibák azonban elkerülhetők. Míg Ofíován. Zvolenská Slatinán. Hostianské Mo­ravcén. Dobrá Niván és másutt mér évek óta csak vétel árán igyekeznek feltölteni az állományt, Dubován, Ba­blnán és Slelnlcén már saját maguk nevelik a szarvasmarhát. Nem vélet­len, hogy Dubován már ma csaknem 60 szarvasmarha jut a mezőgazdasá­gi föld 100 hektárjára. A taikarmányalap kérdését utoljá­ra .hagytuk, bár elsősorban erről kellene mindenütt gondoskodni. A járásban ugyan kitűzték, hogy az idén minden egyes gazdaságban 60— 80 mázsa silót, 10—12 mázsa szé­nát, 60—70 mázsa zöldtakarmányt és 1—2 mázsa szemes takarmányt kell készíteni minden számos állatra, de a múlt évi tapasztalatok azt mutat­ják, nem elég az, hogy számokat tűznek ki csujíán a járási színvona­lon. Konkrét intézkedéseket kell fo­ganatosítani, hogy a szarvasmarha számára sokkal több takarmányt ké­szítsenek, mint tavaly A. M. Ne pazarold a vizet! • Papírgyárak a vádlottak padján • Szennyes vízben nincs élet • Amíg nem késő! H2O — azaz víz. Bajt okoz, ha sok van belőle, s még nagyobbat, ha ke­vés. A 'tudomány megállapítja, hogy az élő szervezőt létezésének minimá­lis feltételei között első helyen szerepel a víz, ami nélkül nincs élet Bi­zonyára mindannyian szomjaztunk már, amikor egy pohár vízért sok min­denre képesek lettünk volna Tehát tudjuk, milyen értéke van a víznek. Tudjuk, és mégsem tudjuk. Mert úgy vagyunk a vízzel is. mint általában mindennel: amikor sok van belőle, nem becsüljük meg. Tény, hogy mi még — legalábbis úgy tűnik — bőven van víziink de ha továbbra is úgy gazdál­kodunk vele. mint most. holnap már kevés lesz. Mi tehát a teendő? Mi­ként biztosíthatjuk, hogy a jövőben is elegendő vízmennyiség álljon rendel­kezésünkre? A választ, a bratislavai Vízgazdasági Kutató Intézetben keres­tük és találtuk meg. "í> : ' '.V -..Vi w má - . ; i • 3 ^ • Európa teteje ... ^ Miért probléma nálunk a víz? Hl­$ szen annyi kisebb-nagyobb folyó, tó ^ ékesíti és gazdagítja hazánk földjét, ^ hogy valóban csodálkozni lehet ezen ^ a kérdésen I Igen, aránylag sok fo­^ lyóvizünk van, csakhogy nem sza­% bad elfelejteni: köztársaságunk terü­$ lete nemcsak Európa szíve, hanem te­zett, hogy sem az Ipar. sem a lakos­ság vízellátásának céljaira felhasznál­ni nem tudjuk. Ezért lett a víz tiszta­ságáért foiyú küzdelem a vízgazdálko­dás egyik legfontosabb feladata. • Mintha 16 millió lakosunk lenne A víz szennyeződését 94 százalék­ban az ipari vállalatokból elfolyó § teje' is. Vizeink rendkívül gyors fo- szennyvíz okozza. Víztisztaság szem­$ lyásúak és igen hamar elhagynak pontjából a cellulór- és^ papírgvamk, $ bennünket. Szlovákiára évente kö- - «•<- l<,D S' , a • S zel 40 milliárd köbméter csapadék ^ hull és ebből 13 milliárd köbméter ^ elfolyik,, a többit a talaj szívja ma­^ gába. Mi pedig ezzel a 13 milliárd ^ köbméter vízzel tudunk gazdálkodni. ^ De még ez sem a legnagyobb baj, ^ hanetn az, hogy ennek a „hűtlen" ^ vízmennyiségnek az 50 százaléka két ^ hónap alatt távozik — márciusban ^ és áprilisban —, amikor még nem $ kezdődött el a vegetációs időszak, ^ amikor a föld hóolvadás vagy a ko­^ ratavaszi esőzés következtében még ^ igen ngdves. tehát ez a vízmennyiség § mezőgazdasági célokra sem basznál­^ ható fel Továbbá nagyon kedvezőt­% len jelenség, hogy folyóvizeink színt­vatamint a vegyiüzemek a legártal­masabbak. Szlovákiában a cellulóz­és papírgyárak olyan szennyeződést okoznak, mintegy B millió lakosú város. Egész népgazdaságunk víz­szennyeződése pedig 12 millió lako­sú város okozta víz szennyeződésének felel meg. Ezek szerint tehát a fo­lyóvizek tlsztátalanségáért - elsősor­ban Is a cellulóz- és papírgyárak hi­báztathatók. A ružomberoki Cellulóz­és Papírgyárból például évente 300 ezer tonna szerves és 30 ezer ton­na szervetlen káros anyag folyik a Vágba. Ezek az anyagok' kipusztítják a halállományt, megmérgezik, fürdő­zésre, ivóvízzé való átalakításra, sőt még Iparegységekben való felhaszná­$ magassági ingadozása is igen nagy. 'ásra is alkalmatlanná teszik a folyó ž A Duna legalacsonyabb és legmaga- vizét. Hlohovec mellett csak azért Vsabb vízhozamának vízállás! aránya: nem épülhetett papírgyár, mert a i 1:16-hoz, míg a Vágé már 1:120-hoz: Vág vize alkalmatlan volt a papír 5; az ipoiyé pedig 1:900-hoz. Ez a víz- gyártásához. Az Ondavában pedig Š mennyiségváltozás természetesen már úgyszólván nem találunk élő­^ óriási vízszinti ingadozást idéz elő, lényt, s ezt a strážskéi Vegyiüzem $ s rendkívül megnehezíti a szabályozá- szennyvize okozza. ^ sát. Elegendő vízmennyiséget az év A szennyezett víz tehát elsősorban ^minden szakaszában csak víztárolók is korlátozza népgazdaságunk fejlő­^ létesítésével biztosíthatunk. * Ezek dését, olyan értelemben, hogy nem ^ megakadályozzák, hogy folyóink vi- építhetünk gyárakat ott, ahol a fo­^ ze gyorsan és kihasználatlanul tá- lyó bár elegendő vizet szolgáltatna ^ vozzon hazánk területéről, és éppen a termeléshez, a víz minősége azon­§ ezért a jövőben többet Is építünk be- ban nem fele! meg a követelmények­^ lőlük. Jelenleg már készül a Domaša n ek. Egyes területeken a talajvizet ^ és Ružin melletti, 1965-től tervezik nem használhatjuk fel a lakosság ^ a mufai és žarnovical tároló építé- vízellátására és így, ahol lehet, fel­színi vizet alakítunk át ihatóvá. A UAZ ÚJ SZO Szocialista módon éJneV és dolgoznak Š sét. Š Rudolf Vozník 9 tagú gépkocsija­• vító kollektívája a bratislavai Ma­gasépítkezési Vállalatban nagvban hozzájárul az önköltség csökkenté­séhez. Havonta 3500 KCs-t takaríta­nak meg. A két műszakos munka­Biztosítják a takarmány­szükségletet A Bieli Egységes Földművesszö­vetkezet mind a kenyőrcsatában, mind a gabonaeladás terén körzetében ez. első lett Az egyre szebb eredmé­nyeket elérő szövetkezet a takar­mányblztosítás szempontjából Is jól áll. A takarmányt agrotechnikai ha­táridőben betakarította. Nem keve­sebb. mint 3500 métermázsát rakott kazlakba. Az árpa- és a zabszal­mát ls begyűjtötte Sllótakarmánvból eddig áÓOO mázsát készített. A .épa­fejből és a cukorgyárból visszaka­pott répaszeletből szintén siló ké­szül. A szövetkezetesek felkészültek, hogy télen a takarmányozás ne okozzon gondot. Zelenák István, P.ribeník FIATALOS KEDVVEL Rég elmúlt már az 1961 62-es iskolaév, sőt a minap már egy •ijabb is megkezdődött, de a Nit­\ rianské Hrnčiarovce-i Alapfokú Kilencéves Iskola esti tagozata csak most fejezte be munkáját. <6 középkorú, már az ötödik X­nél tartó diákok fejezték be a minap tanulmányaikat. Pesta, Da­nóci, Kotrtk és Trenka tanítók munkája és a hallgatók fárado­zása nem volt hiábavaló: mind a tizenketten sikeresen végeztek. A végzett tanulókból többen a szak­tanintézeteken klvSntÄU fo'v«a*--' tfiniilmánva' ,' !>t Sebe* Antal, Nitrianské Hrnčiarovce nap bevezetésével biztosítják az éj­jel dolgozó gépkocsik gyors kijaví­tását. Példájukat a szállítók is kö­vették. A javítók több ízben, különösen vasárnap és az éjjeli műszakokban helyettesítették a gépkocsivezetőket. Saját munkahelyük rendezésénél több száz munkaórát dolgoztak le. A Borský Peter-t védnökségi földmű­vesszövetkezetnek úgy segítettek, hogy egy karbantartót bocsátottak rendelkezésükre. A kollektíva tagjai állandóan bő­vítik szak- és politikai ismereteiket. Kis és Rotbauer elvtársak például hegesztőtanfolyamot végeztek. A kollektíva elvállalta, hogy a válla­lat járműveinek az indulás előtti el­lenőrzésével két mechanikust bíz­nak meg. Ivan Pohovej, Bratislava hrlftovái víztárolót például azért építjük, hogy ivóvizet biztosítson Lu­čenec és Fifakovo vidékének. Szlo­vákia legkeletibb részében is fenn­áll ennek szükségessége, mert itt ki­csi a föld alatti vízréteg, s hovato­vább a rohamosan épülő Košicét sem i és higiéniai követelményei törvénysze- tudnánk ellátni egészségügyileg ki­»..-..„ . A.„<„ fogástalan vízzel. Miért van szükség több vízre? ^ Ezt egyszerűen és logikusan meg le­^ het magyarázni: Szlovák :a fokozott ^ ütemű iparosítása, a villanyenergia ^ Iránti növekvő kereslet az öntözéses § gazdálkodás terjeszkedése, a lakosság ^ szaporodása, egyre nagyobb kulturális növolik a szükségleteket. Amíg ^ 1958-ben Szlovákiában a vízvezetéket ^ hasznain lakns naponta átlag 220 li­i ter vizet használt el, ma már 300 li­^ terre van szUkség. Négy évvel ezelőtt ^ a lakosságnak évente 80 millió köbmé­^ ter, az iparnak 500 mülifi köbméter ^ vízre volt szüksége. Ez iiién * lakosság § már 100 millió, az ipar pedig 700 mil­% liö köbméter vizet használ fel. A iö­^ vőben jelentősen bővül a vízvezeték­^ hálózat is. Jelenleg a lakosságnak 28 % százaléka használ vízvezetéket, 1970­% ben már 40 százaléka nyer vizet a köz­^ ponti tartályokból. ^ Ha figyelembe vesszük a két adatot: § az évente rendelkezésünkre álló 13 mii ^ — • - ' -' — . j ii. 111, n. ľia ui .i i t; 1 11: íl M i: ^ liárd köbméter vizet (plusz a fiitd alat- egyetlen új gyár üzemeltetését sem sza ^ ti vízmennyiség) és az évi 800 miliő bad megkezdeni addig, amíg nincs S köbméternyi vízszükségletet, logikus i következtetéssel azt tapasztaljuk, hogy ^ vízben nem lehet hiány. Nem is volna, ^ ha a 13 milliárd köbméter gyorsan el­^ folyó vizet jobban ki tudnánk hass­A levočai Piloimpregna fafel­dolgozó-üzem a hazai piacon kí­vül külföldre is szállítja termé­keit. Az első félévben 98 vagon fürészelt árut szállított külföldre. Az üzem dolgozóinak jó munkáját dicséri, hogy a vevőknek a minő­séggel kapcsolatban semmilyen kifogásuk sem volt. Rudolf Stýbar, Košice TARSASUTAZÁS A Nánai Állami Gazdaság legjobb dolgozói szeptember elején iutó­buszon meglátogatták a dunlncel gyógyfürdőt. A gazdaság veze­tője szerint a Spenák József ve zette csoport tagjai igazán megér demelték az egynapos társas­utazást, mivel egész évben kiválóan dolgoztak. Meidlik Kálmán, Nána Az Ipari szennyvíz elpusztítja a fo­lyók növény- és állatvilágát, bűze ki­lométerekre érezhető, fürdőzésre, üdülésre, turisztikára alkalmatlanná teszi a folyót és vidékét, s elcsúfít­ja a tájat. A külföldre folyó vizeink (csaknem mind ilyen) nagy szenny­tartalma nemzetközi bonyodalmakat okoz stb., stb. • Ki a hibás? 1955-ben jelent meg a „víztörvény". Azőta kétszer felújították, Illetve kibő­vítették. Ma már elrendeli, hogy itlen új gyár üzemeltetését sem bad szenny vízderitője. Egyébként minden vállalatnak kötelességévé teszik, hogy gondoskodjék az általa beszennyezett víz tisztításáról. Sajnos, ezt a törvényt sokan megszegik. Megdöbbentő a kö­5 nálni. Ehhez viszont nincsenek meg a vetkező adat: a szennyvízderítők a ^ szükséges berendezéseink. A 13 milliárd szennyező anyagoknak csupán 5 száza­^ köbmétert már csak azért sem vehet- Jékát (I) távolítják el. Folyóvizeink ^ jük „készpénznek", mert e vízmennyi- szennyeződésének üteme Jóval gyorsabb, ^ ségnek jelentős része annyira szennye- mint a szennyvízderftők építése, tehát I J Néhány vízimü kicsinyített niása. így fest a hidraulikus szakasz nag> laboratóriuma. Csónak, műszerek, vizeink őrei. Ezek elválaszthatatlanok. A képen ultrahangos mélységmérő van mun­kában. (Jozef Kabaš mérnök felv.) nemhogy csökkentenénk a szennyező­dést, de fokozódását sem tudjuk meg­gátolni. Egyes üzemek azért nem építenek szennyvízderítőket, mert ez ntfvelné önköltségeiket. Szűk látókörű emberek állnak az ilyen üzemek élén. mert nem veszik észre, hogy fukarságukkal száz­milliós károkat okoznak a népgazda­ságnak. A szennyvízderítők nemcsak a szennyvíz tisztítását szolgálják, ha­nem olyan értékes anyagokat is felfog­nak. melyek nélkülük kárbavesznek. Becslések szerint évente negyedmilliárd értékű nyersanyag úszik el így Szlová­kia folyóiban. Éhhez felesleges minden­kommentár. • Mit hozott a víztisztasági hónap? Sokan talán nem ls tudták, hogy 1962-ben június volt a víztisztaság hónapja. Pedig ha máskor nem, eb­ben a hónapban Illett volna folyóvi­zeink tisztaságára gondolni. Juraj Fürdik mérnök, a kutatóintézet Igaz­gatója többek közt erről az akció­ról ls megemlékezett és elismeréssel szólt a vállalatokról, amelyek Június­ban figyelemre méltatták a szóban forgó kérdést. Vizeink tisztaságát ter-; mészetesen nem elegendő csak egy hónapig szem előtt tartani. A szeny­nyeződés csökkentését, a víz gazda­ságos felhasználását állandó, jelen­tőségteljes feladatnak kell tekinte­ni. Nem vitás, hogy a lakosság ís so­kat tehet a víztisztaságért. Egyes he­lyeken valóságos szemétgödröket csi­nálnak a folyókból, dögíit. ó^ava­sat, mindenféle hulladr' • s: me­tet dobálnak a vízbe. • Vizeink őrei Nem távozhatunk a kuta ó n ecet­ből anélkül, hogy meg ne emlékez­zünk áldozatkész dolgozóinak hasz­nos munkájáról. Vizeink őreinek ne­vezik őket és méltán, mert a tíz­éves intézet valóban sokat tett és tesz folyóink tisztasága érdekében. Az intézet három részre tagozó­dik. A hidrológiai szakasz a víz kör­forgásával, a felszíni és felszín alat­ti vizek fizikai, statikai és dinami-, kai jelenségeivel foglalkozik. A hidraulikai szakasz a fizikai törvények alapján ű víz mozgási jelenségeit elemzi. Kutatásainak eredményei főleg a víziművek cél­szerű ^pítése szempontjából hasz­nosak. A harmadik szakasz a víz­gazdaság és- tisztaság problémáit elemzi, s igyekszik megfelelő szenny­víztisztító eljárásokat kidolgozni. Nem véletlen, hogy éppen ez a sza­kasz foglalkoztat legtöbb szakem­bert. Ugyanis megoldandó problémá­ból valóban nincs hiány. Az intézet „őrszemeit" mindenütt megtaláljuk. Sátrat vertek a folyók, patakok, ta­vak partján, a szennyvízcsatornák nyílásainál, üzemekben, gyárakban, egyszóval mindenütt, ahol adatokat gyűjthetnek a víz tulajdonságairól. Az intézet laboratóriumában pedig ezen adatok alapján kutatják, ho­gyan lehetne megakadályozni a szennyvíz fertőző hatását. Sürgető és felelősségteljes feladatok ezek. Mert nemcsak a negyedmilliárd korona érték megmentéséről van szó. mely tízezer tonna kénsav, több mint 3 millió liter, vér, nagy mennyiségű olaj fém, sav, stb. formájában fo­lyóinkba vész, hanem mi'iHpnek­előtt arról, hogy ez a ne"-''' , ;ár­dos érték a vízben ^!os kárt okoz. • Víz vagy élet? Ez a kutatómunka már edd g is eredményes volt, de önmagában ke­vés ahhoz, hogy lényegesen vál'oz­tasson a helyzeten. Ma u?yan még nem állíthatjuk annyira élére a kér­dést: víz. vagy élet! Ma még nem tartunk ott. De valamennyiünkben fel kell, hogy ébredjen a fnlvóvi­zeink tisztasága iránti felelősség­érzet. SZAB0 GÉZA 1S82. szeptember 14. * ŰJ SZÖ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents