Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-02 / 242. szám, vasárnap

„Egyetértéssel többre megyünk" nyek. Ugyanis Genczo igazgatóval és Géczi igazgatóhelyettessel az élen Kohány Ferenc, Tancsák András, Pet­rik Barna és Dohányos Béla, vala­mennyien a járási pártbizottság in­struktoraként tevékenykednek. S most a vitaanyagok tanulmányozásának és megtárgyalásának idején tennivaló van bőven. Ez különösen azokra az aktivistákra vonatkozik, akik a falusi szervezeteknek, Illetve valamelyik EFSZ üzemi pártszervezetének segí­tenek, hiszen a szervező munka mel­lett jócskán utazniuk ls kell. De ők vállalták az aratás Ideje alatti agitá­ciós munkát, vállalják most ls még növekvő feladataikat. S a fontos is­kolán kívtfli munkák mellett termé­szetesen már teljes ütemben készül­nek legfontosabb munkájukra, az 1962—63-as iskolaév gondos és ala­pos megszervezésére. A múlt évvel kezdtük a beszélge­tést. — Sikeres esztendő volt, — állí­tották. Az általánosítás mögül a részletek ilyképpen bontakoztak ki: — A felsőbb iskolák felvételi vizs­gáin valamennyi tanulónk megállta a helyét — ezzel az igazgatóhelyettes dicsekedett, s hadd tegyem hozzá, hogy a magyar tagozaton tulajdon­képpen ő az Igazgató. Gencző Igazgató még egy évvel ko­rábbról kezdi. — Képzeld, a magyar tagozat 1961­ben végzett növendékei valamennyien Általában azt tartják, hogy a taní­tók tízhónapos munkája után kéthó­napos szünet következik. Két hónap pihenő... milyen ideális. Bizonyára sokan gondolnak erre és az sem rit­kaság, ha a gondolat mellett egy adag irigység ls meglapul. Mert ugyebár a legforróbb nyárban 2 hó­napra megszabadulni az annyiszor látott falak közül — ezt bizony meg ls lehet irigyelni. Én azonban nem osztozkodhattam az irigykedők érzéseivel, amikor a közelmúltban benyitottam a képen látható Verké Kapušany-i szlovák is­kolába. Hogy miért nem? A tanítás kezdetéig akkor még közel két hét volt hátra, ezért csupán a szolgálatos tanítóval való találkozásra számítot­tam. És ehelyett? Meglepődtem, mert a felső tagozat tanítói közül csaknem valamennyit ott talál­tam. — Ogy látom, hogy a kaposi tanítók csak az iskola falak között érzik jól magukat, ha még a nyári szünetet is itt töltik, — jegyez­tem meg kissé talán irónikusan. — Van tennivaló ilyenkor is — vála­szolta Ján Genczö igazgató, de én nem ls annyira a szavakat, mint az arcokat fi­gyeltem. Bár nem gondterhel­tek, ám azért komo­lyak voltak. S mint később kitűnt, leg­alábbis annyira komoly dologról tár­salogtak, mint amilyet az arcok tük­röztek. — Ogy vagyunk vele — szakította meg a pillanatnyi csendet Géczi La­jos igazgatóhelyettes, — hogy leg­inkább ilyenkor tudunk olyan munkát elvégezni, amelyre a tanítás idősza­kában csak lopjuk a perceket. Emberségből, kommunista öntudat­ból fakadó feladatok vállalásáról van itt szó. De kezdjem az elején. sAz iskola tanítóinak 80 százaléka fiatal, a magyar tagozaton a „leg­idősebb" is aligha több harminc éves­nél. És valamennyien párttagok. A párthoz való tartozásuknak egyébként nem is ez a fokmérője, hanem a té­I%KL ň J SZÓ A pártkongresszus tiszteletére Azt tartják, a prievldxal Járásban a bojnicei szövetkezet a legjobb. A té­nyek is emellett szólnak A bojnlceiek a žiari szövetkezeseteket (Liptovský Mi­kuláš! járás) is szeretnék megelőzni, akik versenyre hívták ki a közép-szlo­vákiai kerület gazdaságait az állattenyésztési termékek eladásának terven fe­lüli teljesítésére. A boinlcelek arra vállalkoztak, hogy a XII. pártkongresszus kezdetére teljesítik évi tervüket és az év végéig 50 mázsa húst, 20 000 liter tejet és 8000 tojást adnak el terven felül. Minden jel arra mutat, hogy vállalásukat túlteljesítik. Augusztus végéig a tervezett 178 000 liter tejből 173 000 litert már értékesítettek. Az év végéig még további 50 000 liter tejet adhatnak el, hiszen a napi tejhozam tehenen­ként több, mint 8 liter. Marhahúsból teljesítették a tervet, sertéshúsból pedig 1 hónapon belül eleget tesznek feladatuknak, s még további 170 mázsa húst adnak közellátási célokra a vállalt 50 mázsa helyett. A tojás eladásában sincs fennakadás December 4-ig teljesítik az évi tervet. így köszöntik a boj­nlcelek a XII. pártkongresszust. ŠTEVO SUCHÁR, Prievidza A jövő évi termés érdekében Leszögezhetjük: gabonából az Idén bő téfmést takarítottunk be. Egyidejűleg azonban arra ls gondolnunk kell, hogy a Jövő évi termés szintén gazdag le­gyen. Ehhez mindenesetre szükséges, Állami gazdaságok az élen / A kelet-szlovákiai kerületben lemara­dás mutatkozik sz őszi repce vetésé­ben. Augusztus 21-ig a vetési tervet csupán 2,6 százalékra teljesítették. Az állami gazdaságok azonban jó pél­dával járnak elől. A Kráľovský Chl­mec-1 gazdaság 20 hektáron befejezte a vetést, Vefká Idán 20, Llpanyban 12 és Sobrancen 6 hektárt vetettek be ez­zel a fontos Ipari növénnyel. A szövet­kezetek közül Cestlcén 15 hektáron, Hodkovcén 5, Parchovanyban 5, Hazín­ban 11, Veiké Zálužieben 11, Chabzan­ban 7 hektáron vetették el a repce­magot. — pl — A szárazság ellenére is ... A Rimavská Sobota-I járás szakértői­nek véleménye szerint az idén szép cu­korrépa-termésre számíthatnak a mező­gazdasági üzemek. A hosszan tartó szá­razság ellenére a termés jónak mond­ható. • mm Az állattenyésztési termékek eladása terén a Rimavská Sobota-1 járás bud­kovanyl szövetkezete a második ne­gyedévben ls az élre került. A hűs el­adüsl tervét 115 százalékra, a tejét 115 százalékra és a tojásét 157 százalékra teljesítette. A cbanoval szövetkezet bő termést ért el búzából. A Hadmerslebener faj­ta a 7 hektáros kísérleti parcellán 48,95 mázsát adott .hektáronként, s további 20 hektáron pedig 42 mázsát. Števo Kováč, Rimavská Sobota meghonosodtak a felsőbb Iskolákon; pedig nagyobb részük szlovák Iskolán folytatja tanulmányalt. Az elismeréstől leplezetlenül oda­lopakodott a magyar tagozat tanítói­nak arcára a jóleső érzés. És még valami, amiq/51 majd később szólok. Az Igazgató szavalnak kapcsán szóba került a szlovák és magyar tanítók, illetve a diákok kapcsolata. Az Igazgató dicsekedve adta elő, hogy minden a legnagyobb rendben van. Hiszen a szlovák osztályokban a tanulók 80 százaléka magyarul leg­alább annyira tud, mint szlovákul és a magyar tagozaton ts szépen halad­nak a nyelvtanulással. Meg kell em­lítenem azt ls, hogy a tanítók kö­zött kiváló az együttműködés. Ko­hány tanító — ahogy ők mondják, a matematika és a fizika mestere — Közösségi nevelés a családban hogy mindent megtegyünk a föld Jó megművelése érdekében, amihez hozzá­tartozik a tarlóhántás is. A košicei já­rásban e téren sajnos, nem kedvező a helyzet, hisz augusztus vége felé a tarló 30 százaléka még szántatlan volt. Van­nak községek, mint például Bukovec, Hylov vagy NIžny Klátov, ahol bizony lassan megy a tarlóhántás. Iván Sándor, Košice A tervezett határidőben ' A kainál szövetkezet (levlcel Járás) közel 500 hektárnyi gabonáját a ter­vezett 14 nap alatt aratta le és csé­pelte kl. Ezt az új technológia alkal­mazásával és mlndenenelőtt a kombáj­nosok tettre kész munkájával sikerült elérnie. Volt nap, mlkoc Uhnák István kombájnos 480 mSzsa magot csépelt kl. Mind ő, mind a többi kombájnos Igye­kezetét az ls bizonyítja, hogy a Járás részéről pénzbeli Jutalomban részesül­tek. Kúcs Gyula, Oolná Seč Jó propagandisták Hadseregünk politikai dolgozói, párt­és CSISZ-szervezetelnk funkcionáriusai minden lehetőséget felhasználnak arra, hogy minél szélesebb körben Ismertes­sék a legfontosabb dokumentumot, a CSKP KB levelét szocialista társadal­munk további fejlődésének kilátásairól. Votoupal tiszt alakulatában propagan­dista beszélgetéseket, politikai Ismerte­téseket szerveztek és a szemléltető agi­táció eszközeit ls felhasználták a cél elérése érdekében. A CSKP alapszerve­zetében közösen tanulmányozzák a le­vél egyes fejezeteit, éppen úgy, mint a CSKP új alapszabályzatát. A felme­rült kérdésekre a résztvevők azonnal megkapják a magyarázatot, hogy az ala­, kulat valamennyi kommunistája méltó legyen a Jó propagandista névre. Ján Kulaja, tiszt. sokban járult hozzá ahhoz, bogy a szlovák tagozaton Kuliková és Bon­gová tanító is eredményes munkát végeznek. Hasonlóképpen jó az együttműködés a biológia, kémia és történelemszakos tanítók között. Sőt, Dohányos tanító, (mert szükség volt rá) a szlovák osztályokban is tanít. S még ez sem minden, — a felso­roláshoz az is hozzátartozik, hogy a magyar tagozat tanítói megszervezték a szülők esti egyetemét. A harminc beiratkozott „diák" közül 26—27 je­lent meg egy-egy összejövetelen, s ezek között mindig akadt néhány szlovák anyanyelvű szülő. A szlovák tanítókat és diákokat di­cséri az, hogy a CSEMADOK körzeti ünnepélyén tartalmas műsorral lép­tek fel, ezzel is ápolva a barátsá­got, melyet a diákok között az is szorosabbra fűz, hogy a testnevelési órákra, politechnikai gyakorlatra együtt járnak. Nos, hogy ml volt az a még va­lami az arcokon? Egy sokat mondó mosoly, melyet így magyaráztak meg: A két iskola egyesítése után nem volt mivel dicsekedni az együttmű­ködés terén. Hogy miért? — Tulajdonképpen adminisztrációs úton intéződött el az egyesítés — mondta Géczi elvtárs. Természetesen e rendelkezés nem váltott ki osztatlan örömet, különö­sen a szülők körében. Íme egy pél­da: Az egyik szlovák tanuló édesapja megkésve érkezett a szülői értekez­letre. Az igazgató már a beszámoló végénél tartott. Magyarul beszélt. Mi­kor a beszámoló után megnyitották a vitát, a későn érkezett bácsi elsőnek kért szót. — Azért jöttem ide, hogy ne is ért­sem a beszámolót? Miért nem be­szél a szlovák iskola Igazgatója szlo-: vákul? — Mi tagadás, sok villámló tekiri-' tet szegeződött a kérdezőre — mon-: dotta Petrik tanító. Persze nagyon szégyenkezett a bá­csi, amikor megtudta, hogy szlová­kul a magyar szakos Igazgatóhelyet­tes mondta el a beszámolót. Nem volt ez az első, sem az utolsó eset, amikor meggyőző szóval, pártos állásfoglalással az iskola üzemi párt­szervezetének kellett beavatkozni, hogy kialakuljon a jó együttműködés és egyetértés, amellyel ma már jogo­san dicsekednek. Igen, a pártszer­vezet oldotta meg a problémákat, mind a szülők felé, mind a tanítók és a diákok között. Nem volt köny­nyű dolga a pártszervezetnek a két­.nyelvű Iskolában. De becsülettel helytálltak. Most a kongresszusi vita idején még fokozottabbak a felada­taik. Ezeket is vállalják, s Iskolai munkájuk mellett, mint a járási párt­bizottság Instruktorai Is jó munkát végeznek. A város kulturális életének irányításában is vezető szerepet töl­tenek be. — Hogyan győzik a sok munkát? — kérdeztem. Az igazgató szavait így foglalhat­nám össze: A pártbizottság és a pártszervezet a legfontosabb problé­mákkal foglalkozik, tehát nem apróz­za el erejét. Sokat segít a munkában a fentebb említett jó együttműködés. Ez a sikerek titka. HARASZTI GYULA A közelmúltban akaratlanul is ta­núja voltam egy beszélgetésnek. Az iskola és az iskolán kívüli nevelés problémáit fejtegette egyik Iskola­igazgató Ismerősöm tanítványa édes­apjának. Maga a tény, hogy ez a kérdés szülő és pedagógus között nem egyszer felmerül, bizonyítja, a szülők nagy gonddal s mély felelős­séggel szemlélik gyermekük fejlődé­sét, s bizalommal tekintenek az Is­kolára. Az embernevelés műhelyét látják benne, Intézményt, mely nem­csak tanít, hanem formál ls. — Bizalommal adjuk a tanítók ke­zébe a gyermeket, de elvárjuk, hogy pedagógusaink emberré, kommunista emberré ls neveljék. Ezek 1 a szavak Jutottak most az eszembe. S az, hogy a munkásmoz­galom nehéz Iskoláját kijárt apa Is­kolával szemben támasztott Igénye jogos követelmény. S ami még örven­detesebb, az a felismerés: ne csak tudást adjon az Iskola, hanem fel ls készítsen az életre. Mert ez kettő — sokak számára bármennyire ls azonos hangzású, mégsem ugyanaz. A különbséget talán a tudás és a mű­! veltség szavak érzékeltetik. A több­i letet kétségtelenül a „Műveltség" fo­galma rejti. Mert a tudás még nem i műveltség. A műveltség ugyanis ma­! gatartást ls jelent, azaz helyes vi­szonyulást ez emberekhez, a munká­hoz, az életszabta feladatokhoz. S ha a személyes példamutatásnak van szerepe, — és ez aligha szorul bizonyításra — úgy kétségtelen az ls, a céltudatos nevelés, gyermekeink művelt emberré formálása közös gond, közös feladat. Iskola és szülő, sőt tovább menve — az egész tár­sadalom osztozik rajta. A családi köiösség ereje A család társadalmunk alapközös 1­sége, összetartó ereje a közös mun­ka* és életszervezés, s a közös él­mények és emlékek. És a nevelés szempontjából ezek az összetevők nagyon is jelentősek. Igaz, a közös­ségi nevelés szempontjából a család nem érheti el a nevelőintézmények magas fokú szervezettségét, mivel a gyermekek gondozása és a velük va­ló foglalkozás amolyan hivatáson tú­li, mindennapos kötelessége a szülők­nek. Ennek ellenére azonban a leg­jobb nevelési eszköz — a példamuta­tás szerepe aligha csökken. Ez pedig a szülőktől következe­tességet, nem egy esetben önfegyel­met követel. Még akkor ls fokozott a felelősségük, ha társadalmunk nagyfokú anyagi és erkölcsi gondos­kodása — óvodák, napközi otthonok, ifjúsági klubok stb. — Jelentősen te­hermentesítik a szülői ház nevelési gondjait. Az Intézményes nevelési rendszer ugyanis a gyermek életéből nem szorítja ki a családi élet alkotó, nevelőmunkáját. Ellenkezőleg I A szo­cialista pedagógia a családi közös­séget az élmények, érzések, Jellem­és erkölcsformálás olyan közegének tekinti, melyet semmi más nem he­lyettesíthet. Ä KÁROLY EGYETEMEN szeptem­ber 6-án díszdoktorrá avatják Louis Aragont. Másnap a kulturális és tu­dományos dolgozók beszélgetésén vesznek részt a nagy francia Íróval. Persze, nem arról ven szó, hogy « szülők Időről Időre nevelő célzatú értekezleteket" tartsanak. Hisz a va­lóságban akkor ls nevelnek, amikor például a házastársak egymással be­szélgetnek, élményeikről, munkájuk­ról, embertársaikról stb. Abban az esetben pedig, ha életük példája nem üti rá a hitelesség pecsétjét a meg­győző szavakra, a szólamok aligha segítenek. Az otthon légköre, élet­felfogása, befolyásolja a gyermek jel­lemét, világnézetét, magatartását és szokásait egyaránt. Az „el nev eít" gyermek Talán furcsán hangzik, de mégis így van: a család csak akkor jelent teljes értékű közösséget, ha az érzel­mi szálakon túl a szervezettség jel­lemzőivel is rendelkezik. Értve ez alatt a szilárd — de nem merev ós lélekölő — életrendet. Rosszul értel­mezett szeretetből és kíméletből a családi közösség munkájából részt nem vállaló gyermek nemcsak a szü­lők fárasztó munkáját nem értékeli, hanem hovatovább követelőző, sőt tiszteletlen is lesz velük szemben. Érthető ez, hisz a közös érdek, a csa­ládi közösség segítése — a gyermek erejéhez és korához mérten —, vagy a testvérek javára történő áldozat­vállalás számára Ismeretlen fogalom. S Ilyenkor féltőén kísért a közmon­dás Igazsága: „a szokás természetté válik I" Természetesen, a szülőknek arra Is ügyelniük kell, hogy a napi­rend és a megbízatás ne legyenek fárasztók, robotszellemet és lélekte­lenséget kialakító. Jusson idő a já­tékra, a szórakozásra ls. E kettővel vegyítve csak csinosodnak a minden­napi gondok, feladatok. A i élet is kola Nincs olyan család, amely Időről Időre Ilyen vagy olyan gondokkal, problémákkal ne küzdene. A kiegyen­súlyozott családi életre törekvés el­lenére felmerülő nehézségek sokszor huzamosabb időre ls nyomasztóan hat­nak az otthon hangulatára. A gyer­mek tudomást vesz erről, s ez he­lyes is. (Természetes, életkorának megfelelően kell öt beavatni a csa­ládi ügyekbe.) így fokozatosan kiala­kul benne az életben való tájékozó­dás. Ez a képessége azután később is elvezeti őt az ésszerű és szükséges megoldások felismeréséhez. A csa lá d és a társa da lom Az elmondottakból is kitűnik, hogy „az én házam az én váram" Ismert angol közmondás ma már Idejét múl­ta. A szocialista nevelés közösségek rendszereként épül fel. Család, Isko­la, üzem — megannyi életformai Eredményt azonban csak úgy érhe­tünk, ha ezek nevelési módszere köl­csönösen segíti, kiegészíti egymást. Az Iskola célja, bogy olyan szocialis­ta embereket formáljon, akiket az is­kolában és a családban egyaránt a kollektivizmus, a közösség, a közös ügy szolgálata Jellemez. S lehet-e szebb elismerés szülőnek és pedagó­gusnak, mint látni, hogy talpig be­csületes embereket neveltek, olyano­kat, akik tudásukkal, s szívvel-lélek­kel a szocialista társadalom érdekelt segítik. FONOD ZOLTÁN A bratislavai céhek története A Városi Múzeum gazdag anyag bemuta­tásával szemléletesen tárja elénk Bratlslavá­nak a középkorban kezdődő fokozatos ipa­rosodását, a céhek meg­alakulását, virágzását és hanyatlását. Az egyazon mester­séget folytató Iparosok gazdasági érdekeik megvédésére céhekbe tömörültek, melyeknek alapszabályai Irányítot­ták a termelést, megha­tározták a termelendő iparcikkek mennyiségét^ minőségét és árát. Meg­szabták a beszerezhető nyersanyag mennyisé­gét. Előírták a tagdíja­kat, a segédek számát és bérét. A szép kötésű céh­könyvek pergamenla­pokra rőtt kaltgraflkus írású szövege tájékoz­tat minderről. A XIV. századi feljegyzésekből megtudjuk, hogy a pék, a mészáros, a halász és hajós céhek voltak a legrégibbek. Tanulságo­sak a kiállított céhlá­dák és tartalmuk, Ira­tok, pecsétek és jelvé­nyek. Kor- és művelő­déstörténeti Jelentősé­gűek a különböző mun­kafolyamatokat ábrázo­ló rézkarcok, az egyes felszerelési tárgyak, gé­pek és kész Iparcikkek. Rendkívül érdekes az elmúlt félezred szociá­lis hátterébe való bepil­lantás. Az egyre tekin­télyesebb ős gazdagabb mesterek kizsákmányo­ló hajlama fokozódik és monopollsztlkus törek­véseik ls kristályosod­nak. Világos képet nye­rünk a 3—4 évig inas­kodó tanulók sokoldalú, s leginkább nem szak­mai igénybe vételéről, valamint a céhek leg­produktívabb tagjainak: a segédek nehéz sorsá­ról, külföldi vándorlá­saikról. Megismerke­dünk önző és pozíció­jukat féltő gazdáik mesterkedéseivel, me­lyek az alkalmazottaik felszabadításának felté­teleit egyre jobban megnehezítették. Ezek­ben az örök segédek­ben vet csírát először a forradalmi gondolat, s azt a város szegényei közt terjesztik tovább. Híres a cipészsegédek 1516-ban szervezett megmozdulása. Meste­reiktől kilépve vala­mennyien Bazlnba vo­nulnak. Csak ezzel az egységes magatartásuk­kal sikerült elérniük követeléseik teljesíté­sét. 1882-ben meg 350 szabólegény lép sztrájk­ba. A XVIÍI. századvégi tőkés termelésnek a céhrendszer már nem felel meg. A XIX. száza­di gazdasági liberaliz­mus és a technika gyors fejlődése indokolja e kisipar lassú felszámo­lását és a céhek 1872­ben való feloszlatását. Bárkány Jenőné 1962. szeptember 2. Cl S2Ö 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents