Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-02 / 242. szám, vasárnap

„Egyetértéssel többre megyünk" nyek. Ugyanis Genczo igazgatóval és Géczi igazgatóhelyettessel az élen Kohány Ferenc, Tancsák András, Petrik Barna és Dohányos Béla, valamennyien a járási pártbizottság instruktoraként tevékenykednek. S most a vitaanyagok tanulmányozásának és megtárgyalásának idején tennivaló van bőven. Ez különösen azokra az aktivistákra vonatkozik, akik a falusi szervezeteknek, Illetve valamelyik EFSZ üzemi pártszervezetének segítenek, hiszen a szervező munka mellett jócskán utazniuk ls kell. De ők vállalták az aratás Ideje alatti agitációs munkát, vállalják most ls még növekvő feladataikat. S a fontos iskolán kívtfli munkák mellett természetesen már teljes ütemben készülnek legfontosabb munkájukra, az 1962—63-as iskolaév gondos és alapos megszervezésére. A múlt évvel kezdtük a beszélgetést. — Sikeres esztendő volt, — állították. Az általánosítás mögül a részletek ilyképpen bontakoztak ki: — A felsőbb iskolák felvételi vizsgáin valamennyi tanulónk megállta a helyét — ezzel az igazgatóhelyettes dicsekedett, s hadd tegyem hozzá, hogy a magyar tagozaton tulajdonképpen ő az Igazgató. Gencző Igazgató még egy évvel korábbról kezdi. — Képzeld, a magyar tagozat 1961ben végzett növendékei valamennyien Általában azt tartják, hogy a tanítók tízhónapos munkája után kéthónapos szünet következik. Két hónap pihenő... milyen ideális. Bizonyára sokan gondolnak erre és az sem ritkaság, ha a gondolat mellett egy adag irigység ls meglapul. Mert ugyebár a legforróbb nyárban 2 hónapra megszabadulni az annyiszor látott falak közül — ezt bizony meg ls lehet irigyelni. Én azonban nem osztozkodhattam az irigykedők érzéseivel, amikor a közelmúltban benyitottam a képen látható Verké Kapušany-i szlovák iskolába. Hogy miért nem? A tanítás kezdetéig akkor még közel két hét volt hátra, ezért csupán a szolgálatos tanítóval való találkozásra számítottam. És ehelyett? Meglepődtem, mert a felső tagozat tanítói közül csaknem valamennyit ott találtam. — Ogy látom, hogy a kaposi tanítók csak az iskola falak között érzik jól magukat, ha még a nyári szünetet is itt töltik, — jegyeztem meg kissé talán irónikusan. — Van tennivaló ilyenkor is — válaszolta Ján Genczö igazgató, de én nem ls annyira a szavakat, mint az arcokat figyeltem. Bár nem gondterheltek, ám azért komolyak voltak. S mint később kitűnt, legalábbis annyira komoly dologról társalogtak, mint amilyet az arcok tükröztek. — Ogy vagyunk vele — szakította meg a pillanatnyi csendet Géczi Lajos igazgatóhelyettes, — hogy leginkább ilyenkor tudunk olyan munkát elvégezni, amelyre a tanítás időszakában csak lopjuk a perceket. Emberségből, kommunista öntudatból fakadó feladatok vállalásáról van itt szó. De kezdjem az elején. sAz iskola tanítóinak 80 százaléka fiatal, a magyar tagozaton a „legidősebb" is aligha több harminc évesnél. És valamennyien párttagok. A párthoz való tartozásuknak egyébként nem is ez a fokmérője, hanem a téI%KL ň J SZÓ A pártkongresszus tiszteletére Azt tartják, a prievldxal Járásban a bojnicei szövetkezet a legjobb. A tények is emellett szólnak A bojnlceiek a žiari szövetkezeseteket (Liptovský Mikuláš! járás) is szeretnék megelőzni, akik versenyre hívták ki a közép-szlovákiai kerület gazdaságait az állattenyésztési termékek eladásának terven felüli teljesítésére. A boinlcelek arra vállalkoztak, hogy a XII. pártkongresszus kezdetére teljesítik évi tervüket és az év végéig 50 mázsa húst, 20 000 liter tejet és 8000 tojást adnak el terven felül. Minden jel arra mutat, hogy vállalásukat túlteljesítik. Augusztus végéig a tervezett 178 000 liter tejből 173 000 litert már értékesítettek. Az év végéig még további 50 000 liter tejet adhatnak el, hiszen a napi tejhozam tehenenként több, mint 8 liter. Marhahúsból teljesítették a tervet, sertéshúsból pedig 1 hónapon belül eleget tesznek feladatuknak, s még további 170 mázsa húst adnak közellátási célokra a vállalt 50 mázsa helyett. A tojás eladásában sincs fennakadás December 4-ig teljesítik az évi tervet. így köszöntik a bojnlcelek a XII. pártkongresszust. ŠTEVO SUCHÁR, Prievidza A jövő évi termés érdekében Leszögezhetjük: gabonából az Idén bő téfmést takarítottunk be. Egyidejűleg azonban arra ls gondolnunk kell, hogy a Jövő évi termés szintén gazdag legyen. Ehhez mindenesetre szükséges, Állami gazdaságok az élen / A kelet-szlovákiai kerületben lemaradás mutatkozik sz őszi repce vetésében. Augusztus 21-ig a vetési tervet csupán 2,6 százalékra teljesítették. Az állami gazdaságok azonban jó példával járnak elől. A Kráľovský Chlmec-1 gazdaság 20 hektáron befejezte a vetést, Vefká Idán 20, Llpanyban 12 és Sobrancen 6 hektárt vetettek be ezzel a fontos Ipari növénnyel. A szövetkezetek közül Cestlcén 15 hektáron, Hodkovcén 5, Parchovanyban 5, Hazínban 11, Veiké Zálužieben 11, Chabzanban 7 hektáron vetették el a repcemagot. — pl — A szárazság ellenére is ... A Rimavská Sobota-I járás szakértőinek véleménye szerint az idén szép cukorrépa-termésre számíthatnak a mezőgazdasági üzemek. A hosszan tartó szárazság ellenére a termés jónak mondható. • mm Az állattenyésztési termékek eladása terén a Rimavská Sobota-1 járás budkovanyl szövetkezete a második negyedévben ls az élre került. A hűs eladüsl tervét 115 százalékra, a tejét 115 százalékra és a tojásét 157 százalékra teljesítette. A cbanoval szövetkezet bő termést ért el búzából. A Hadmerslebener fajta a 7 hektáros kísérleti parcellán 48,95 mázsát adott .hektáronként, s további 20 hektáron pedig 42 mázsát. Števo Kováč, Rimavská Sobota meghonosodtak a felsőbb Iskolákon; pedig nagyobb részük szlovák Iskolán folytatja tanulmányalt. Az elismeréstől leplezetlenül odalopakodott a magyar tagozat tanítóinak arcára a jóleső érzés. És még valami, amiq/51 majd később szólok. Az Igazgató szavalnak kapcsán szóba került a szlovák és magyar tanítók, illetve a diákok kapcsolata. Az Igazgató dicsekedve adta elő, hogy minden a legnagyobb rendben van. Hiszen a szlovák osztályokban a tanulók 80 százaléka magyarul legalább annyira tud, mint szlovákul és a magyar tagozaton ts szépen haladnak a nyelvtanulással. Meg kell említenem azt ls, hogy a tanítók között kiváló az együttműködés. Kohány tanító — ahogy ők mondják, a matematika és a fizika mestere — Közösségi nevelés a családban hogy mindent megtegyünk a föld Jó megművelése érdekében, amihez hozzátartozik a tarlóhántás is. A košicei járásban e téren sajnos, nem kedvező a helyzet, hisz augusztus vége felé a tarló 30 százaléka még szántatlan volt. Vannak községek, mint például Bukovec, Hylov vagy NIžny Klátov, ahol bizony lassan megy a tarlóhántás. Iván Sándor, Košice A tervezett határidőben ' A kainál szövetkezet (levlcel Járás) közel 500 hektárnyi gabonáját a tervezett 14 nap alatt aratta le és csépelte kl. Ezt az új technológia alkalmazásával és mlndenenelőtt a kombájnosok tettre kész munkájával sikerült elérnie. Volt nap, mlkoc Uhnák István kombájnos 480 mSzsa magot csépelt kl. Mind ő, mind a többi kombájnos Igyekezetét az ls bizonyítja, hogy a Járás részéről pénzbeli Jutalomban részesültek. Kúcs Gyula, Oolná Seč Jó propagandisták Hadseregünk politikai dolgozói, pártés CSISZ-szervezetelnk funkcionáriusai minden lehetőséget felhasználnak arra, hogy minél szélesebb körben Ismertessék a legfontosabb dokumentumot, a CSKP KB levelét szocialista társadalmunk további fejlődésének kilátásairól. Votoupal tiszt alakulatában propagandista beszélgetéseket, politikai Ismertetéseket szerveztek és a szemléltető agitáció eszközeit ls felhasználták a cél elérése érdekében. A CSKP alapszervezetében közösen tanulmányozzák a levél egyes fejezeteit, éppen úgy, mint a CSKP új alapszabályzatát. A felmerült kérdésekre a résztvevők azonnal megkapják a magyarázatot, hogy az ala, kulat valamennyi kommunistája méltó legyen a Jó propagandista névre. Ján Kulaja, tiszt. sokban járult hozzá ahhoz, bogy a szlovák tagozaton Kuliková és Bongová tanító is eredményes munkát végeznek. Hasonlóképpen jó az együttműködés a biológia, kémia és történelemszakos tanítók között. Sőt, Dohányos tanító, (mert szükség volt rá) a szlovák osztályokban is tanít. S még ez sem minden, — a felsoroláshoz az is hozzátartozik, hogy a magyar tagozat tanítói megszervezték a szülők esti egyetemét. A harminc beiratkozott „diák" közül 26—27 jelent meg egy-egy összejövetelen, s ezek között mindig akadt néhány szlovák anyanyelvű szülő. A szlovák tanítókat és diákokat dicséri az, hogy a CSEMADOK körzeti ünnepélyén tartalmas műsorral léptek fel, ezzel is ápolva a barátságot, melyet a diákok között az is szorosabbra fűz, hogy a testnevelési órákra, politechnikai gyakorlatra együtt járnak. Nos, hogy ml volt az a még valami az arcokon? Egy sokat mondó mosoly, melyet így magyaráztak meg: A két iskola egyesítése után nem volt mivel dicsekedni az együttműködés terén. Hogy miért? — Tulajdonképpen adminisztrációs úton intéződött el az egyesítés — mondta Géczi elvtárs. Természetesen e rendelkezés nem váltott ki osztatlan örömet, különösen a szülők körében. Íme egy példa: Az egyik szlovák tanuló édesapja megkésve érkezett a szülői értekezletre. Az igazgató már a beszámoló végénél tartott. Magyarul beszélt. Mikor a beszámoló után megnyitották a vitát, a későn érkezett bácsi elsőnek kért szót. — Azért jöttem ide, hogy ne is értsem a beszámolót? Miért nem beszél a szlovák iskola Igazgatója szlo-: vákul? — Mi tagadás, sok villámló tekiri-' tet szegeződött a kérdezőre — mon-: dotta Petrik tanító. Persze nagyon szégyenkezett a bácsi, amikor megtudta, hogy szlovákul a magyar szakos Igazgatóhelyettes mondta el a beszámolót. Nem volt ez az első, sem az utolsó eset, amikor meggyőző szóval, pártos állásfoglalással az iskola üzemi pártszervezetének kellett beavatkozni, hogy kialakuljon a jó együttműködés és egyetértés, amellyel ma már jogosan dicsekednek. Igen, a pártszervezet oldotta meg a problémákat, mind a szülők felé, mind a tanítók és a diákok között. Nem volt könynyű dolga a pártszervezetnek a két.nyelvű Iskolában. De becsülettel helytálltak. Most a kongresszusi vita idején még fokozottabbak a feladataik. Ezeket is vállalják, s Iskolai munkájuk mellett, mint a járási pártbizottság Instruktorai Is jó munkát végeznek. A város kulturális életének irányításában is vezető szerepet töltenek be. — Hogyan győzik a sok munkát? — kérdeztem. Az igazgató szavait így foglalhatnám össze: A pártbizottság és a pártszervezet a legfontosabb problémákkal foglalkozik, tehát nem aprózza el erejét. Sokat segít a munkában a fentebb említett jó együttműködés. Ez a sikerek titka. HARASZTI GYULA A közelmúltban akaratlanul is tanúja voltam egy beszélgetésnek. Az iskola és az iskolán kívüli nevelés problémáit fejtegette egyik Iskolaigazgató Ismerősöm tanítványa édesapjának. Maga a tény, hogy ez a kérdés szülő és pedagógus között nem egyszer felmerül, bizonyítja, a szülők nagy gonddal s mély felelősséggel szemlélik gyermekük fejlődését, s bizalommal tekintenek az Iskolára. Az embernevelés műhelyét látják benne, Intézményt, mely nemcsak tanít, hanem formál ls. — Bizalommal adjuk a tanítók kezébe a gyermeket, de elvárjuk, hogy pedagógusaink emberré, kommunista emberré ls neveljék. Ezek 1 a szavak Jutottak most az eszembe. S az, hogy a munkásmozgalom nehéz Iskoláját kijárt apa Iskolával szemben támasztott Igénye jogos követelmény. S ami még örvendetesebb, az a felismerés: ne csak tudást adjon az Iskola, hanem fel ls készítsen az életre. Mert ez kettő — sokak számára bármennyire ls azonos hangzású, mégsem ugyanaz. A különbséget talán a tudás és a mű! veltség szavak érzékeltetik. A többi letet kétségtelenül a „Műveltség" fogalma rejti. Mert a tudás még nem i műveltség. A műveltség ugyanis ma! gatartást ls jelent, azaz helyes viszonyulást ez emberekhez, a munkához, az életszabta feladatokhoz. S ha a személyes példamutatásnak van szerepe, — és ez aligha szorul bizonyításra — úgy kétségtelen az ls, a céltudatos nevelés, gyermekeink művelt emberré formálása közös gond, közös feladat. Iskola és szülő, sőt tovább menve — az egész társadalom osztozik rajta. A családi köiösség ereje A család társadalmunk alapközös

1sége, összetartó ereje a közös munka* és életszervezés, s a közös élmények és emlékek. És a nevelés szempontjából ezek az összetevők nagyon is jelentősek. Igaz, a közösségi nevelés szempontjából a család nem érheti el a nevelőintézmények magas fokú szervezettségét, mivel a gyermekek gondozása és a velük való foglalkozás amolyan hivatáson túli, mindennapos kötelessége a szülőknek. Ennek ellenére azonban a legjobb nevelési eszköz — a példamutatás szerepe aligha csökken. Ez pedig a szülőktől következetességet, nem egy esetben önfegyelmet követel. Még akkor ls fokozott a felelősségük, ha társadalmunk nagyfokú anyagi és erkölcsi gondoskodása — óvodák, napközi otthonok, ifjúsági klubok stb. — Jelentősen tehermentesítik a szülői ház nevelési gondjait. Az Intézményes nevelési rendszer ugyanis a gyermek életéből nem szorítja ki a családi élet alkotó, nevelőmunkáját. Ellenkezőleg I A szocialista pedagógia a családi közösséget az élmények, érzések, Jellemés erkölcsformálás olyan közegének tekinti, melyet semmi más nem helyettesíthet. Ä KÁROLY EGYETEMEN szeptember 6-án díszdoktorrá avatják Louis Aragont. Másnap a kulturális és tudományos dolgozók beszélgetésén vesznek részt a nagy francia Íróval. Persze, nem arról ven szó, hogy « szülők Időről Időre nevelő célzatú értekezleteket" tartsanak. Hisz a valóságban akkor ls nevelnek, amikor például a házastársak egymással beszélgetnek, élményeikről, munkájukról, embertársaikról stb. Abban az esetben pedig, ha életük példája nem üti rá a hitelesség pecsétjét a meggyőző szavakra, a szólamok aligha segítenek. Az otthon légköre, életfelfogása, befolyásolja a gyermek jellemét, világnézetét, magatartását és szokásait egyaránt. Az „el

nev

eít" gyermek Talán furcsán hangzik, de mégis így van: a család csak akkor jelent teljes értékű közösséget, ha az érzelmi szálakon túl a szervezettség jellemzőivel is rendelkezik. Értve ez alatt a szilárd — de nem merev ós lélekölő — életrendet. Rosszul értelmezett szeretetből és kíméletből a családi közösség munkájából részt nem vállaló gyermek nemcsak a szülők fárasztó munkáját nem értékeli, hanem hovatovább követelőző, sőt tiszteletlen is lesz velük szemben. Érthető ez, hisz a közös érdek, a családi közösség segítése — a gyermek erejéhez és korához mérten —, vagy a testvérek javára történő áldozatvállalás számára Ismeretlen fogalom. S Ilyenkor féltőén kísért a közmondás Igazsága: „a szokás természetté válik I" Természetesen, a szülőknek arra Is ügyelniük kell, hogy a napirend és a megbízatás ne legyenek fárasztók, robotszellemet és lélektelenséget kialakító. Jusson idő a játékra, a szórakozásra ls. E kettővel vegyítve csak csinosodnak a mindennapi gondok, feladatok. A i élet is

kola Nincs olyan család, amely Időről Időre Ilyen vagy olyan gondokkal, problémákkal ne küzdene. A kiegyensúlyozott családi életre törekvés ellenére felmerülő nehézségek sokszor huzamosabb időre ls nyomasztóan hatnak az otthon hangulatára. A gyermek tudomást vesz erről, s ez helyes is. (Természetes, életkorának megfelelően kell öt beavatni a családi ügyekbe.) így fokozatosan kialakul benne az életben való tájékozódás. Ez a képessége azután később is elvezeti őt az ésszerű és szükséges megoldások felismeréséhez. A csa

lá

d és a társa

da

lom Az elmondottakból is kitűnik, hogy „az én házam az én váram" Ismert angol közmondás ma már Idejét múlta. A szocialista nevelés közösségek rendszereként épül fel. Család, Iskola, üzem — megannyi életformai Eredményt azonban csak úgy érhetünk, ha ezek nevelési módszere kölcsönösen segíti, kiegészíti egymást. Az Iskola célja, bogy olyan szocialista embereket formáljon, akiket az iskolában és a családban egyaránt a kollektivizmus, a közösség, a közös ügy szolgálata Jellemez. S lehet-e szebb elismerés szülőnek és pedagógusnak, mint látni, hogy talpig becsületes embereket neveltek, olyanokat, akik tudásukkal, s szívvel-lélekkel a szocialista társadalom érdekelt segítik. FONOD ZOLTÁN A bratislavai céhek története A Városi Múzeum gazdag anyag bemutatásával szemléletesen tárja elénk Bratlslavának a középkorban kezdődő fokozatos iparosodását, a céhek megalakulását, virágzását és hanyatlását. Az egyazon mesterséget folytató Iparosok gazdasági érdekeik megvédésére céhekbe tömörültek, melyeknek alapszabályai Irányították a termelést, meghatározták a termelendő iparcikkek mennyiségét^ minőségét és árát. Megszabták a beszerezhető nyersanyag mennyiségét. Előírták a tagdíjakat, a segédek számát és bérét. A szép kötésű céhkönyvek pergamenlapokra rőtt kaltgraflkus írású szövege tájékoztat minderről. A XIV. századi feljegyzésekből megtudjuk, hogy a pék, a mészáros, a halász és hajós céhek voltak a legrégibbek. Tanulságosak a kiállított céhládák és tartalmuk, Iratok, pecsétek és jelvények. Kor- és művelődéstörténeti Jelentőségűek a különböző munkafolyamatokat ábrázoló rézkarcok, az egyes felszerelési tárgyak, gépek és kész Iparcikkek. Rendkívül érdekes az elmúlt félezred szociális hátterébe való bepillantás. Az egyre tekintélyesebb ős gazdagabb mesterek kizsákmányoló hajlama fokozódik és monopollsztlkus törekvéseik ls kristályosodnak. Világos képet nyerünk a 3—4 évig inaskodó tanulók sokoldalú, s leginkább nem szakmai igénybe vételéről, valamint a céhek legproduktívabb tagjainak: a segédek nehéz sorsáról, külföldi vándorlásaikról. Megismerkedünk önző és pozíciójukat féltő gazdáik mesterkedéseivel, melyek az alkalmazottaik felszabadításának feltételeit egyre jobban megnehezítették. Ezekben az örök segédekben vet csírát először a forradalmi gondolat, s azt a város szegényei közt terjesztik tovább. Híres a cipészsegédek 1516-ban szervezett megmozdulása. Mestereiktől kilépve valamennyien Bazlnba vonulnak. Csak ezzel az egységes magatartásukkal sikerült elérniük követeléseik teljesítését. 1882-ben meg 350 szabólegény lép sztrájkba. A XVIÍI. századvégi tőkés termelésnek a céhrendszer már nem felel meg. A XIX. századi gazdasági liberalizmus és a technika gyors fejlődése indokolja e kisipar lassú felszámolását és a céhek 1872ben való feloszlatását. Bárkány Jenőné 1962. szeptember 2. Cl S2Ö 5 *