Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-14 / 254. szám, péntek

I Gazdaszemmel A brnói nemzetközi árumintavásár látképe (J. Tachezy - ČTK - felvétele) Ä közszolgáltatások megfavítása közös ügy == A felszabadulás utén sok új fogalommal ismerkedtünk meg. Ilyen §= például a közszolgáltatás. Ma már minden városban, de sok község­5= ben is élvezik a dolgozók o közszolgáltatási üzemek intézményét. = A legtöbben elégedetten nyilatkoznak munkájukról, másutt viszont csak == kézlegyintéssel juttatják kifejezésre elégedetlenségüket. Hogy munká­éi juk mindenütt dicséretre méltó legyen az elsősorban is rajtuk múlik, H de nagymértékben a nemzeti bizottságoktól is, amelyek irányítják 1 és == ellenőrzik a közszolgáltatási üzemek munkáját. Rožňaván is hosszabb idő óta te­vékenykedik az említett üzem. Igaz, hogy a cukrászdán, büíéken, a mosá­son, tisztításon, borbélyon, fodrászo­kon és autoszerviszeken kívül egyéb szolgáltatásaikat kevesen veszik igénybe, pedig mintegy 34 szolgálta­tást látnak el. Akaratlanul is felve­tődik a kérdés, mi ennek az oka. Az okok megoszlanak, de azért na­gyobb része a közszolgáltatási üzem vezetőségét. és a városi nemzeti bi­zottságot terheli. Van már mosoda Teljes hét évig épült az új mosoda, amely alig egy évvel ezelőtt kezdte meg működését.' Mire azonban el­készült, rájöttek, hogy az épület ki­csi, nem felel meg a jelenlegi köve­telményeknek. A korszerű berendezé­sek elhelyezése s a beázott tető Is gondot okozott az üzemnek. A gépek mellett dolgozó asszonyok is kevés tapasztalattal rendelkeztek. A mosás ment szaporán, viszont lemaradt a vasalás. Hosszú, fáradalmas munka után ezt Is sikerült kiküszöbölni. Az évi terv 314 tonna fehérnemű kimosását irányozza elő. Ez a járás egy lakosára száimítva 4 kg-t tesz ki Az első félévben a mosoda nem telje­sítette a tervet, mivel a tervezett 138 tonna helyett csak 119 tonnát mo­sott ki. Ezt is nagyobb részben a kü­lönböző üzemeknek, kórházaknak végzik, a lakosságnak nyújtott szol­gáltatás aránya tehát nem kielégítő. Nem állíthatják, hogy a lakosság nem érdeklődik a fehérnemű mosása Iránt. A bevitt fehérneműt azonban csak 10—14 nap múlva kapja vissza a gazdája. Az ok? Nem minden eset­ben magyarázható, sőt egyáltalán nem ma g varázhat ó a mosoda túlter­helésével. Ha figyeljük a fehérnemű útját, mindjárt 'megállapíthatjuk, hogy ezek 3—4 napot a begyűjtőhelyen vesztegelnek. Az üzem vezetősége ar­ra hivatkozik, hogy nem volt gépko­csijuk. A városi begyűjtő központ körülbelül 800 méterre van a mo­sodától. S ha már nincs autó miért nem lehetne más eszközzel a fehér­neműt a mosodába szállítani. Augusztus l-vel bevezették a da­rabbérezést, hogy megjavuljon a mo­soda munkája. Ez bizonyosan lénye­ges változást hoz a terv teljesítésé­ben s talán az önköltségek csökken­tésében is. A mosoda ugyanis mint­egy 30 000 korona ráfizetést mutat ki havonta. Nem kell Koiicére járni A mosoda mellé ruhatisztítót ls kaptak a rožňavaiak. Ezért a kom­munális üzem vezetőségét Illeti a dicséret. A gép, a berendezés ugyan­is megvolt, de nem volt hol üzembe helyezni. Az üzem vezetősége befa ­laztatta a két épület közötti fedet 1 átjárót és Itt állították fel a tisztító­gépet ideiglenesen. Annak ellenére, hogy csak június 15-én kezdték mej? az üzemeltetést, eddig is szép ered ményeket érnek el. A másfélmfisza kos üzemeltetés lehetővé teszi, hogy a tisztításra váró ruhákat sem a re­vúcaiaknak sem pedig a rožňavaiak ­nak nem kell már Košicére vinniük, mint azelőtt. Közelebb a vidékhez Napjainkban ezt a jelszót gyakran halljuk. Pártunk Központi Bizottsága is sokat foglalkozott ezzel a kérdés­sel. A rožňavai közszolgáltatási üzem­nek is ezt kell célul tűznie. Hogy Plešivecen, Četneken és Betliarban már nyitottak gyűjtőközpontot, ezzel a kérdés még nem oldódik meg. Hi­szen a járásban az említetteken kí­vül még sok község van. Arra hi­vatkoznak, hogy nincs autó, illetve eddig nem volt autó, amely össze­gyűjtené a járásban a mosásra váró fehérneműt és a tisztításra váró ru­hákat. Ez objektív nehézség. Viszont már régen fontolóra kellett volna venni, hogy a jelenlegi vándorbor­bély és fodrászműhely helyett — amely egy-egy útjáról alig 100 koro­nát höz — nem volna-e érdemesebb az átalakított kis autóbuszt a fehér­nemű .és ruha összegyűjtésére fel­használni. A nagyobb községekbe pe­dig a borbélyok és fodrászok a meg­jelölt időben vonattal vagy autóbusz­szal járnának ki. A szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló doku­mentum többek között foglalkozik a lakosság életszínvonalának további emelkedésével, valamint a falu és a város közötti lényeges különbség fel­számolásával. Ide tartozik az, hogy a falusi lakosságnak nyújtott szolgálta­tásokat lényegesen aneg kell javítani. Minden járásban megvan ennek az előfeltétele, csak meg kell javítani a járási nemzeti bizottság és a köz­szolgáltatási üzemek között a mun­kát. Ez vonatkozik Rožftavára is, kü­lönösen, ami a pénzügyi segítséget illeti. — Nem mi vagyunk az egyedüli üzem, amely ráfizet az egyes szol­gáltatásokra — érvelnek az üzem ve­zetői. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennek Rožňaván is így kell len­ni. Ha ugyanis a járási nemzeti bi­zottság valóra váltja igéretét, nem is lesz úgy, mert a mosoda havi 30 000 korona ráfizetése lényegében abból ered, hogy nincs megfelelően kihasz­nálva a gőz. Ha a mosoda mellett fel­építik a tervbevett tisztítót és a vi­rágházat, a költségek csaknem meg­térülnek. Nem beszélve arról, hogy a jelenlegi kazán még egy fürdőt is el tudna látni gőzzel. A kommunális üzem, amelynek virágüzlete Is van, mindmáig nem rendelkezik üvegház­zal, így a virágot más járásokból vá­sárolják. Ez pedig igen költséges. Mi a helyzet a többi szolgáltatásoknál Az előbb említést tettünk arról hogy a rožňavai közszolgáltatási üzem, mintegv 34 féle szolgáltatási nyújt. Minden egyest felsorolni ele­mezni nehéz volna, de egy párat még megemlítünk közülük. Előzőleg szólnunk kell azonban arról, hogy az üzem 102 százalékra teljesítette az el­ső félévi tervet és a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat 96,9 száza­lékra. Mindjárt le kell szögeznünk, hogy a lakosságtól tervezett bevéte­leknek a 26,5 százalékát a büfék, cukrászdák fedezik. Az első félévben az előbb felsoroltok, valamint a szó­dakészítő üzem az összbevétel 35,4 százalékát szolgáltatta. Ebből ls lát­ni, hogy a lakosságnak nyújtott egyéb szolgáltatások nem kielégítőek. Amíg ugyanis a cukrászdák 129 százalékra teljesítették az első fél­évi tervet, a lakosságtól eredő bevé­tel tervét pedig 115 százalékra, ad­dig a kárpitosműhely 15 százalékra, az asztalosok 48 százalékra, a festők pedig 68 százalékra teljesítették a tervet. A közszolgáltatási üzem há­rom festővel rendelkezik. Amint a félévi kiértékelésből kitűnik, az egyik festő beteg, a másik viszont nyilvá­nos funkciója miatt kevés időt tölt az üzemben. Az ilyen megállapítások azonban nem elegendők ahhoz, hogy e téren javulás álljon be. S ezek az érvek csak részben elfogadhatók. A szűcsrműhely 4100 korona ráfi­zetéssel zárta az első félévet. Elég tudnunk azt, hogy a műhely, illetve az üzlet egy szakmunkással és egy főnökkel rendelkezik, s mindjárt rá­jövünk, hogy miért a ráfizetés. Egyedül nem oldható meg A felsoroltakból látni, hogy a szol­gáltatások javítása terén Rožňaván ugyancsak van mit tenni, amit egye­dül a közszolgáltatási üzem nem old­hat meg. Elsősorban a városi nemze­ti bizottság mellett a helyi gazdál­kodással foglalkozó szakbizottság, va­lamint a városi nemzeti bizottság plé­numa hivatott ebben segíteni. Tovább kell bővíteni a szolgáltatásokat A rožňavai közszolgáltatási üzem­nek bőven van problémája, amelyet máról holnapra megoldani nem lehet. Ezek mellett azonban nem szabad megfeledkezni a szolgáltatások to­vábbi bővítéséről sem. Nem egy asz­szony tolmácsolta kívánságát, hogy jó volna, ha a mintegy 11000 lakosú Rožňaván is rendelkeznének végre ta­karítási szolgálattal, Ez csak az egyik formája annak, amellyel szol­gáltatásaikat bővíthetik. A továbbia­kat a lakosságtól kell megtudniuk. Ideje volna már, ha sor kerülne a május 22-re tervezett ankét megtar­tására. Nem ártana, ha a jelenlegi szolgáltatások propagálásának is na­gyobb figyelmet szentelnének. Alapvető hiba, hogy a kommunális üzem 56 műhelye, 56 helyen kapott elhelyezést. A helyiségek nem meg felelőek, de ezen a városi nemzeti bi­zottság egyelőre nem tud segíteni. Fontolóra kell azonban venni, hogy nem építhetnék-e fel a szolgáltatások házát „Z"-akció keretében. Azért mutattunk rá a hibá"kra, hogy akiket érint, az elkövetkező időszak ban — főképpen a pártdokumentum megnyitásánál — foglalkozzanak az zal, hogyan küszöbölhetik ki miha marabb ezeket, hogyan hidalják á' a nehézségeket. N. J. a brnói iNHtkizí árumffltavésárw Szövetkezetesekkel a mezőgazdasági gépek között • Aki első ízben tátja a vásárt • Nagy az érdeklődés a szocialista országok mező* gazdasági gépei iránt • „Röpgyűlés" a szovjet kombájn mellett tású magyar egyetemes traktor mel­lett sem. Aztán a német gyártmányú eszközhordó traktort is meg kell cso­dálni. Erre a gépre nemcsak vető­gép, tárcsa, fűkasza, hanem trágya­raíkó is szerelhető. Különösen tet­szik a hazai gyártmányú mindenas gép. Ehhez kar dánmeghajtással hoz­zá lehet kapcsolni silózógépet, b»r­gonyaszedőt, a hárommenetes ara­táshoz való rendfelszedőt, zúzógépet és még sok egyebet. Nem is állja meg szó nélkül Simon József segétí­gépesítő: ilyen is kellene nekünk. A mindenes gépnek nem szabad hiá­nyoznia a mi gépparkunkból sem. Zsúfolt vonatok, tömött autóbuszok érkeznek az ország minden tájáról Brnóba. A látogatók között igen sok a szövetkezeti paraszt. Eljöttek, hogy megnézzék, milyen gépeket kapnak a jövőben. Mert a jó gép nélkülöz­hetetlen a nagyüzemekben, a falusi embereknek, a föld művelőjének leg­hűségesebb segítőtársa. Nélküle ne­hezen birkózna meg a mezőgazdaság az előtte álló nagy feladatokkal. Ipa­rink korszerű gépekkel látja el a mezőgazdaságot, ám nem támaszkod­hatunk csupán a seját iparunkra. Ezt szeretnénk megvenni Nemrégiben kapott szárnyra a hír a čajakovoi szövetkezetesek (levicei járás) nagyszerű sikereiről. Megtar­tották adott szavukat és teljesítették a párt XII. kongresszusára vállalt kö­telezettségeiket. Az eredményeikről le­velet küldtek Novotný elvtársnak is. Ijapunkban részletesen foglalkoztunk a 'szóban forgó szövetkezet életével. Most, a brnói vásároh barangolás közben megint találkoztunk e szövet­kezet néhány tagjával. Az egyik szovjet kombájn körül összesereglett kis csoport tanácsko­zására lettünk figyelmesek. Különben nem ritkaság a szovjet mezőgazda­sági gépek között és általában a praktikus „mindenes" gépek mellett egy-egy röpgyűlés. „Ezt, ha csak egy mód van rá, megvesszük" — mondja az egyik napbarnított arcú „gyűlése­ző". Ez a kombájn falja majd a gabonát . Mi is közelebb húzódunk a Cajako­vŕak kis -csoportjához. A szövetkeze­ti paraszt, a jó gazda szemével sze­retnénk nézni, a gyakorlati emberek szájából szeretnénk hallani, mi tet­szik nekik legjobban a gépek közül. Csilling János vállalkozik a magyará­zatra, ám nehezen jut szóhoz, mert csaknem egyszerre mondják: — Erre vágyakozunk — mutatnak a z SZK—4-es kombájnra —, ha ezt megkaphatjuk, a jövőben még gyor­sabban végzünk az aratással. — Hallottunk már erről a gépről — szól bele a tanácskozásba Porub­szky Ernő. — Nagy a teljesítménye. Csakúgy falja majd a gabonát. Hogy milyen széles rendet vág? Azt is megtudjuk. Nyikoláj Gyeraszi­mov készségesen válaszol a kérdé­sekre. Még tolmácsra sincs szükség, mindenki megérti. Igaz, olykor e kéz és a láb is beszél, de így is jó, így is megtudják a szövetkezeti tagok, hogy 6 méter széles renddel is meg­birkózik ez az acélparipa. Persze, ha túl sűrű a gabona, súlyos a kalász, szűkebbre is lehet állítani. Nagyon praktikus. Nagy előnye a gépnek, hogy a rendesen megmunkált jó ta­lajon naponta 650—700 mázsa gabo­nát is learat. Ilyen is kellene nekünk Heten jöttek el a vásárra Cajako­vóról. Ha lehetne tán húsz fele men­nének, annyi itt a látnivaló. Alig tud­ták otthagyni a szovjet kombájnt. Az­tán mégis tovább mentek. De újra és újra meg kell állni. Nem lehet elmenni szó nélkül a nagy teljesít­ményű első és hátsó tengelymeghaj­Sok itt a hozzáértő ember Az Agrostroj dolgozóin kívül igen sok itt a gépekhez értő ember. £2 nem csoda. A mezőgazdaság fejlő­désével párhuzamosan egyre több a szövetkezetekben is a jó szakember, aki ismeri a gépet, fel tudja mérni, ki lehet-e náluk gazdaságosan hasz­nálni. Nem kell csak néhány szó Ss már kész is az értekezlet, a rögtön­zött szakelőadás. Legyen akár a szov­jet gépről, akár a német fejőgépről vagy a hazai gyártmányú cukorrépa vetőgépről szó, a gazda, a jó gazda szeme észrevesz mindent és folyik is a vita. Mindenkinek van mondaniva­lója annyi, hogy nemesek a szövet­kezeti tag, hanem az üzemben dol­gozó is meghallgathatja. Mi is segítünk a szövetkezetnek Kacsán György már közel jár a hatvanhoz, több mint egy évtizede lakik Bradličnán (bruntáll járás), ám a vásár.t most látja első ízben. S bár vasgyárban dolgozik, nagyon érdek­lik a mezőgazdasági gépek. Jó ha mi, üzemi dolgozók is megismerjük, milyen gépeket kap a falu — mon­dotta. Igaza van. És ez annál inkább fontos, mert szerinte sokat segít ó is a falujában a szövetkezetnek. Akad hát elég sok látnivaló a brnói vásáron. És a falusi látogatók nagy többsége sokat tanai itt a meg-megismétlődő — nem szerveaett — kis szakmai megbeszéléseken gazdag tapasztalatokkal tér haza. MÉRY FERENC Mr'í Hiäs CSILLING JÁNOS ÉS SIMON JÓZSEF (Németh J. felvétele) Az egész gazdaság versenyben (Tudósítónktól) A Vefká Lomnica-i Állami Gaz­daság dolgozói már néhány hónap­ja versenyeznek „A CSKP XII. kongresszusának gazdasága" büsz­ke elmért. Felajánlások értéke megközelíti az egy millió 200 ezer koronát, — és teljesítéséből a gaz­daság minden dolgozója kiveszi részét. „Az egész évi felvásárlási tervet a marha- és sertéshúsból, valamint tejből október 30-ig teljesítjük és terven felül 200 mázsa sertéshúst, 100 ezer liter tejet ás 50 mázsa marhahúst adunk el" — hangzik a felajánlás. És a teljesítés? Ján Koprusák és Buchtová gondozók keze alatt a hí­zóba állított kb. 1000 sertés napon­ta és darabonként átlagosan 40 dekával gyarapodik súlyban. Ennek köszönhető, hogy az egész évre tervezett 1600 mázsából augusztus végéig már közel 1400 mázsa ser­téshúst eladtak. A növendéksertések sorsát Var­ga, Kovalik és Petrovský gondozók kollektívája irányítja. Eddig már 1700 malacot neveltek fel, de az egész évi terv 2400-at irányoz elő Ezek alapján feltételezhető, hogv ígéretükhöz híven az év végéig terven felül felnevelnek 800 mala cot. , A szarvasmarha gondozók ls tel­jesíteni akarják adott szavukat. Igyekezetüket bizonyítja, hogy Mi­kuláš Fries, aki feleségével 50 hí­zómarhát gondoz naponta, 0,63 ki­logrammos súlygyarapodást ér el. Jozef Koporusnák 40 növendékmar­ha gondját viseli, melyeknél kilón felüli napi gyarapodást ér el. Ry­bovic gondozó 90 borjút gondoz, melyeknél az év elejétől számítva 0,72 kilogramos átlagos napi súly­gyarapodással dicsekedhet. Jó eredményeket érnek el a Lom­nicai Állami Gazdaság fejűgulyásai is. 301 tehénnél tehenenként napi 8,5 literes fejési átlag csupán le­geltetéssel, abrak néilkül, szép do­log. A nyári forróságban a legyekkel és bogarakkal küzködő tehenekkel megváltoztatták a legeltetési idő­szakot. Reggel háromtól hét óráig és'a késői délutáni időszakban en­gedték ki a teheneket a legelőre. A legnagyobb forróság idején fedél alatt pihenteik. Ezáltal nem csök­kent, hanem naponta 20—30 "iter­rel növekedett a tejhozam. Csupán néhány adatot említet­tünk a büszke cím elnyeréséért versenyző Lomnicai Állami Gazda­ság dolgozóinak- termelési eredmé­nyeiből, melyek szavatartásuk mel­lett bizonyítanak. —ik. Oj SZÖ 4 * 1962. szeptember 14. I

Next

/
Thumbnails
Contents