Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-14 / 254. szám, péntek

A TASZSZ­nyilatkoiat világvissz han gja A Szovjetunió meghiúsítja az imperialisták agresszív törekvéseit A BÉKESZERETŐ NÉPEK KUBÁT TÁMOGATJÁK Nemcsak a kubai sajtóra, de Havanna egész életére nagy hatással van a TASZSZ nyilatkozata. A Noticias dé Hoy, az Egyesitett Forradalmi Szer­vezetek Szerve így nyilatkozik: „Hála és köszönet a szeretett Szovjetunió­nak azért, arait nekünk nyújt. Megérdemeljük, mert Kuba nem okoz csa­lódást." A kubai dolgozók forradalmi központja hangsúlyozza, hogy a szov­jet nyilatkozat a világ országainak és Kuba népének érzéseit fejezi ki, mely békét akar, hogy megvalósíthassa nagyszerű terveit. Több moziban manlfesztációkat ren­deztek a nézők, melyeken hálájukat fejezték ki a szovjet kormánynak. A havannai állomáson, ahonnan' kö­zépiskolások csoportjai indultak, hogy segítséget nyújtsanak a mezőgazda­ságnak a kávészedésnél, spontánul nagy csoportosulás keletkezett, mely­hez a közeli kikötő munkásai is csat­lakoztak. Itt is köszönetüket és ro­konszenvüket fejezték ki a Szovjet­unió Iránt. • A TASZSZ NYILATKOZATA A HELY­ZET VESZÉLYES VOLTAT BIZO­NYÍTJA, amely a washingtoni kormány Kuba ellenes agresszív akciói következté­ben keletkezett, írja az Humanitéban Jacques Duclos, a Francia Kommunis­ta Párt titkára. Az amerikai imperia­listák nem bocsáthatják meg. hogy egy kis, becsületes nfemzet százötven kilométerre Florida partjaitól önál­lóan akarja építeni jövőjét, anélkül, hogy a Wall Street urainak beleegye­zését kérje. Duclos rámutat arra, hogy amikor csak a hagyományos fegyve­rek voltak használatosak, a hadügy­minisztérium háborús uszítói nem tu­lajdonítottak különös jelentőséget a messziről jövő figyelmeztetéseknek. De ma, amikor az Egyesült Államok területe már távolról sem sérthetet­len, fontolóra kell venniük az ilyen figyelmeztetéseket. • NAGYON ÖRÜLÖK, hogy a Szovjetunió idejében tette köz zé figyelmeztetését, jelentette ki Aun Lwan, a burmai béketanács elnöksé­gének tagja. A Szovjetunió lehetetlen­né teszi az Imperialisták agresszív akcióit. • A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE KUBÁT TÁMOGATJA A New Age delhi lap hangsúlyozza: „Az Egyesült Államoknak nem szabad Kuba nem áll egyedül Róma (ČTK) — A szovjet kormány nyilatkozata újra figyelmezteti az amerikai vezetőket, hogy ne alkossa­nak maguknak hamis elképzeléseket. A békés egymás mellett élés politi­kája, amelyhez a szocialista országok következetesen ragaszkodnak, nem jelent engedményt az Egyesült Álla­moknak az ellenforradalom exportá­lására, — jelentette ki Alberto Ja­coviello, ismert olasz kommentátor az Unita tegnapi vezércikkében. Ja­coviello figyelmeztet arra. hogy Ken­nedy elnök külpolitikáját sajátos ket­tősség jellemzi. Beszédei és nyilatko­zatai békés hangneműek ugyanakkor a tettek fenyegetőzőek. Sok politikai megfigyelő ezt . azzal magyarázza, hogy Kennedynek tekintetbe kell ven­ni az amerikai parlamentben fenn­álló helyzetet. Az Egyesült Államokat mindinkább nyugtalanítja a „kubai forradalmi szellem" s azért minden eszközzel meg akarnák semmisíteni a kubai forradalmat. Nem szabad azonban el­felejteni, hogy a kubai forradalom nincs magára hagyatva, oldalán áll az egész szocialista tábor. tévednie abban, hogy kinek az olda­lán állna a világ közvéleménye egy Kuba elleni támadás esetén. A bé­kéért harcoló népek Kubát támogat­ják és nem az USÁ-t. • AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LEGYEN ÖVATOS Az österreichische Neue Tageszei­tung vezércikkében a Kuba elleni tá­madás sikertelenségére emlékeztet, melyet rövidesen Kennedy hivatalba lépése után szerveztek meg és hang­súlyozza, hfagy az USA kormányának nagyon óvatosnak kell lennie, ha va­lamit tenni akar. • A LATIN-AMERIKAI ÁLLAMOK IS VESZÉLYBEN VANNAK Az El Dia mexikói lapban felhívást tesz közzé a Nemzeti Felszabadító Mozgalom, melyben éberségre hívja fel a latin-amerikai nemzeteket. „A Kuba elleni agresszió az összes latin­amerikai állam önállóságát és függet­lenségét veszélyeztetné." • A NYUGATNÉMET SAJTŰ AZ USA POLITIKÁJÁT VÉDI A nyugatnémet sajtó nagyon részié tesen ismertette a TASZSZ nyilatko zatát. Az utolsó napokban a nyugat német propaganda Kuba ellen uszí­tott, s az amerikai uralkodó köröket nyíltan energikus akciókra buzdította A nyugat-berlini kérdést és a Kuba ellenes provokációkat a nemzetköz feszültség kiéleződésére használta ki • AZ IDEGENLÉGIÓ KUBA ELLEN? A New York Journal American amerikai újság leleplezte, hogy az Egyesült Államok a Kuba elleni tá madásnál a Francia Idegenlégió tag Jalra is számít. Az újság bevallja hogy Nyugat-Németország, Spanyol ország és Franciaország katolikus kö rei támogatják a kubai ellenforradal márokat, akik a forradami kormány akarják megdönteni. Az agresszorok figyelmeztetése A moszkvai Pravda vezércikke Moszkva (ČTK) — Az USA kor­mányköreinek provokációi erősen ki­éhezték a nemzetközi helyzetet. A bé­két veszélyeztető akciók ezúttal a forradalmi Kuba ellen irányulnan. A TASZSZ nyilatkozata, melyet a sajtó szeptember 2-án közölt, hang­súlyozza, hogy az USA kormányá­nak provokációi a világot a termo nukleáris háborúba sodorhatják. Az USA reakciós körei agresszív akcióikat azzal igyekeznek indokol­ni, hogy Kuba védelmi intézkedései veszélyeztetik az USA biztonságát. Ennek az esztelen gondolatnak alap­ján, az USA kormánya javasolta az Amerikai Államok Szervezete külügy­miniszterei értekezletének összehívá­sát, azzal a céllal, hogy a Kuba-elle­nes provokációiba egyes latin-ame­rikai országokat is bevonjon. Ki ne tudná, hogy a Kubai Köztár­saság csupán azért kénytelen meg­erősíteni fegyveres alakulatalt, mert amerikai beavatkozás veszélyezteti, és hogy több ízben volt kénytelen visszavetni az amerikai zsoldosok tá­madásait. Az USA kongresszusa na­gyon jól tudja, hogy Kuba védelmi intézkedései csupán azt veszélyezte­tik, aki megtámadná őt. Az amerikai imperialisták dühön­genek, hogy a forradalmi Kuba elle­ni gazdasági vesztegzár kudarcot vallott. Ez a kudarc annak a test­véri segítségnek köszönhető, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista állam nyújt Kubának. Kuba népe nincs magára hagyatva, a Szovjetunió és a szocialista orszá­gok gazdasági téren hatékonyan segí­További államokat vesznek fel az ENSZ-be New York (ČTKJ — A Biztonsági Tanács szeptember 12-1 ülésén egy­hangúlag jóváhagyta Jamaica, Trini­dad és Tobago felvételi kérelmét az ENSZ tagjai sorába. A felvételt aján­ló határozati javaslatot Nagy-Britan­nia és Ghana közösen terjesztették elő. Morozov szovjet küldött a Bizton­sági Tanács ülésén hangsúlyozta, hogy Jamaica, Tri­>.o»<.«<..< n« nidad és Tobago függetlensége to­vábbi szakaszt je­lent az imperialis­ta és gyarmati el­nyomás nélküli vi­lág megalakításá­ban. tik. Tekintettel arra, hogy Kubát im­perialista agresszió fenyegeti, a Szov­jetunió a kubai kormány kérésére, kizárólag védelmi célokra fegyvert is szállít Kubának. Az amerikai reakció nagy hűhót csapott Kuba védelmi intézkedései miatt. Egyes vezető személyek köve­telik, hogy az USA haditengerészete a nyílt tengeren „ellenőrizze" a Kuba felé tartó hajókat. Elmúltak azonban már azok az idők, amikor a kalózok büntetlenül garázdálkodtak a tenge­ren. A független-országok közötti ke­reskedelem a szerződő államok bel­ügye. Ideje volna, ha az USA haderejé­nek képviselői, akik vakon hisznek az amerikai hadigépezet fölényében, felébrednének hiú ábrándjaikból. Meg kellene végre értenlük, hogy az erő­viszony a világon már régen megvál­tozott, mégpedig nem az imperialisták javára. Az agresszorok szigorú intést kap­tak: aki szelet vet, vihart arat. A nemzetek feladata most az, hogy gátat vessenek az imperialisták ka­landjainak és közös erővel elérjék a szilárd és megbonthatatlan világbé­két. Az angol lapok elítélik az USA Kuba-ellenes politikáját London (ČTKJ — A Times angol lap elmarasztalja az USA Kuba elle­nes hisztérikus politikáját s megál­lapítja, hogy ez a politika kellemet­len következményeket szül Nagy­Britanniában is. Rámutat arra, hogy Kennedy kezében a 150 000 tartalé­kos behívásáról szóló felhatalma­zás nyomást gyakorol Nagy-Britan­niára, hogy növelje katonai egysé­geinek létszámát s támogassa a Ku­ba-ellenes akciókat: A Daály Wor­ker megemlíti, hogy a brit külügy­minisztérium „elfeledkezett tiltakoz­ni Washingtonban akkor, amikor a kubai elenforradalmárok kalóz mód­ra megtámadtak egy angol ha­jót Kuba északi partjai mentén. Ez csak azzal magyarázható, hogy az USA védenceit Nagy-Britanniának nem szabad sértegetni." Kenya népe jo­gaiért küzd. Ez a 8.5 millió lakosú angol gyarmat né­pe szintén meg­elégelte a gyar­matosítók uralmát. Az ország főváro­sában, Nairobiban nagyszabású tün­tetéseket rendez­nek. A képün­kön látható tün­tetők „Jogainkért harcolunk", „Mi­kor győz végre az igazság?" feli­rat viszik (ČTK felv.) A kubai ellenforradalmárok további támadásra készülnek Miami (ČTKJ — Az USÁ-ban az „Alfa 66" néven csoportosult kubai ellenforradalmárok alakulatának tag­jai szeptember 12-én Miamiban be­jelentették, hogy fokozzák támadá­saikat a kubai felségvizeken úszó hajók ellen. Az ellenforradalmárok csoportjának képviselője sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy 20 napon belül még széleskörűbb támadást in­téznek mint a hétfői volt, amikor Kuba északi partvidékének közelében kubai s angol hajóra tüzeltek. Az ellenforradalmárok képviselője egyáltalán nem titkolja ki finanszíroz­za a szégyenteljes akciókat. Bejelen­tette egyébként, -hogy a következő nagy akciót „Miami-hadműveletnek" nevezik. Az „Alfa 66" csoport állo­máshelye Puerto Rico. azonban az USA nyújtja az anyagi támogatást. Városközi trolibuszjárat. A Szovjetunióban Jalta és Szimt'eropol kö­zött 90 kilométeres szakaszon trolibuszokkal bonyolítják le a forgalmat. A Skoda jelzésű csehszlnvák gyártmányú trolibuszok jól beváltak a he­gyi útszakaszokon is. (ČTK felv.) W o"' f (J, b "~ A békeszerződés oi első lépés lenne o két német nilnm közeSeiféséhez Szerdán további részleteket hoztak nyilvánosságra abból a beszédből, amelyet Walter Ulbricht. az NDK Államtanácsának elnöke, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára Lipcsében, az össznémet munkáskonferencián mondott. Walter Ulbricht bevezetőül hang­súlyozta, hogy mindent el kell kö­vetni a második világháború marad­ványainak felszámolására, és a leg­sürgősebb lépés ezen a téren a né­met békeszerződés megkötése. Csak az akarja komolyan a békét és a le­szerelést, aki síkraszáll a német bé­keszerződés megkötéséért és a nyu­gat-berlini kérdés békés rendezé­séért — mondotta. Az NDK Államtanácsának elnöke a továbbiakban kifejtette, hogy a béke­szerződés megkötése csökkentené a feszültséget Németországban és a nemzetközi politikában egyaránt. A feszültség ilyen csökkenése további megállapodásokhoz és előrehaladáshoz vezethet a leszerelés terén. A béke­szerződés azonban akkor Is új hely­zetet teremt Németországban, ha csak az NDK-val kötik meg. Walter Ulbricht ezután arról be­szélt, hogy a békeszerződés növelné Nyugat-Németország lakosságának biztonságát, és lehetővé tenné a nyu­gat-berlinieknek, hogy békében élje­nek. Nyugat-Berlin békéjét nem ve­szélyeztetnék többé az NDK állami határa mentén ismételten provoká­ciókat elkövető militarista kalando­rok. A békeszerződés nemzetközi jo­gilag megerősítené a jelenlegi hatá­• • • • rokat, ami kijózanítókig hatna a nyu­gat-németországi revansvágyó körök­re. Végül a békeszerződés kedvezőbb feltételeket teremtene a két német állam normális kapcsolatainak létre­hozására, különösen azáltal, hogy mindketten egyenlő jogokkal szere­pelnének az ENSZ-ben. A békeszer­ződés megkötése az első lépés len­ne a két német állain közeledéséhez, más járható út nincs. Arra a kérdésre, hogy „meddig marad meg a berlini fal", Walter Ulbricht a nyugatnémet munkások­nak azt válaszolta: „A fal addig ma­rad meg,-amíg nem sikerül megza­bolázni a nyugatnémet militaristákat. Ez tehát a nyugatnémet dolgozóktól fs függ. Az antifasiszta védelmi falra szükség van, hogy útját álljuk a mili­tarista kalandoroknak." Walter Ulbricht végül arról be­szélt, hogy a nyugati hatalmak saját maguknak ártanak, amikor halogat­ják a békeszerződés megkötését. Aki elodázza a tárgyalásokat, az ráfizet — hangoztatta. — A békeszerződés aláírására mindenképpen sor kerül, és ba a nyugati hatalmak bölcsek, akkor siettetik a tárgyalásokat a né­met békeszerződésről, a második vi­lágháború maradványainak felszámo­lásáról és Nyugat-Berlinnek demili­tarizált szabad várossá való átalakí­tásáról. • A/VVWVA^ŕ^WVWVWWWWVWVAAŕv SikerBl-e ezzel a horgászbottal ki­fogni Adenauernek az atombombát? Oganov rajza A VIETNAMI néphadsereg összekötő tnisssziója a némzetközi felügyelő és ellenőrző bizottsághoz intézett levelé­ben tiltakozott Taylor tábornoknak, az Egyesült Államok vezérkari főnökének saigoni látogatása ellen. Rámutatott arra. hogy Taylor tábornok tavalyi lá­togatása e városban az amerikai in­tervenció új szakaszának kezdetét je­lentette a világnak e részében. (CTK) A SZOMALI Demokratikus Szövetség­párt a ENSZ-f ötitkár-helyettesének üzenetet küldött, melyben Antoine Gi­zenga azonnali kiszabadítását követeli. (CTK) ADENBAN a szocialista párt nagy tömegösszejövetelt rendezett, melyen Anglia gyarmati politikája ellen tilta­koztak. A szocialista párt vezetői be­jelentettéli, hogy szeptember 24-én til­takozó menetet rendeznek a törvény­hozó gyűléshez az anogl gyarmati ha­tóságok ama határozata ellen, hogy Adent az ún. Délarab Szövetséghez csa­tolják. (CTK) Szavazni tudni kell Azt sem kell mondani, hogy „abra­kadabra", elég. ha az ember jelemelt jobbkezét, s máris itt áll egy kacsa­lábon forgó kastély. Vagy egy lu­xusgarázs. Esetleg negyedmillió dol­lár. Semmi mese, semmi boszorkány­ság. Minden lehetséges. Persze, csak a korlátlan lehetőségek országában! Amerika mindenre képes! Parancsolnak az arak fizetéseme­lést? Tessék, szavazásra bocsátom a kérdést. Ki van mellette? Mindenki. Ki van ellene? Senki. Helyes uraim, fiztésüket felemeltük. Kevés a napi­díj? Ki van amellett, hogy több le­gyen? Mindenki. Helyes uraim, a na­pidíját felemeltük. Az urak nem haj­landók saját költségeikre luxusgará­zsokat építetni? Ki van amellett, hoqif állami költségen építessük fel? Mindenki. Helyes uraim, felépíttetjük, csak tessék jól megnézni a minősé­get, mert ez nem ajándékló, becsü­letesen megszavaztuk magunknak. Így megy ez az amerikai kongresz­szusban, s így nem csoda, hogy a kongresszus fenntartást költségei hat­szor gyorsabb ütemben növekednek, mint a költségvetés többi tétele. Így kerül a kongresszus az amerikai adó­fizető 147,ti millió dollárjába. Kong­resszusi tag 535 van. Egyenként te­hát 276 ezer dollárt szavaztak meg maguknak. A kongressmanok becsü­letességének nincs határa. Mert meg­szavazhattak volna maguknak mond­juk félmilliót is fejenként. De nem, ők becsületes emberek. Ök nem sza­vaznak meg mindent. Nemrég beter­jesztették a munkanélküli segély meghosszabbításának javaslatát. Ezt például nem szavazták meg. Mert szavazni tudni kell. (v.J 1982. szeptember 14. * ÜJ S£Ö 3 (

Next

/
Thumbnails
Contents