Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)
1962-09-09 / 249. szám, vasárnap
Bányászainkon ma az ország szeme Amikor a szövetkezeti gazda meglát egy-egy új traktort vagy kombájnt, legtöbbször nem is j gondol arra, hogy az acélnak, melyből a gép j készül, Ostrava a szülővárosa. A családnak, amely j a duruzsoló kályha mellett melegszik, szintén i ritkán jut eszébe, hogy a tűzön pattogó I szénért ostravai bányász szállt le több kilométer mélységekbe a föld alá, hogy meleget, meghitt családi hangulatot biztosítson ezzel a családok millióinak. Ha jól körülnézünk mindennapi életünkben, szinte minden tárgyon a bányászok kezenyomát fedezhetjük. SIKEREK JEGYÉBEN ÜNNEPEL OSTRAVA Az ostrava-karvlnai bányakörzet két vezetőjét — Jaroslav Miska Igazgatót és Zdenék Koitál mérnököt — az igazgató első helyettesét jelkértük, válaszoljanak néhány kérdésünkre, milyen sikereket értek el az ostravai bányászok, milyenek a gondjaik, s miben segíthetné őket az egész ország lakossága. AZ UTÖBBI ÉVEKBEN MIBEN ÉRTÉK EL OSTRAVÁN A LEGNAGYOBB EREDMÉNYEKET? Ha összehasonlítjuk az ország mai szénfogyasztását a tiz év előttivel és ha figyelembe vesszük, hogy szénbányáink a növekedés okozta kisebb hiányosságok ellenére kielégítik az igényeket, bátran állíthatjuk, hogy büszkék lehetünk az eredményekre. Mi — e mammutvállalat dolgozói — inégis arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy a bányász munkáját gyökeresen sikerűt megváltoztatnunk. A gépesítés nálunk is döntő mértékben befolyásolja a termelést. Az újonnan jött bányászok már csak hírből ismerik a régi bányászszerszámokat. i AZ ÖSSZTERMELÉS HÄNY SZÁZALÉKÁT JÖVESZTIK KOMBÁJNNAL? Az utóbbi Időben megkétszereződött a kombájnnal történő szénfejtés. Nemrég még csak a szén negyedrészét jövesztettük magasabb fokú gépesítéssel. Alig egy év alatt megkétszereztük ezt a mennyiséget. A közeljövőben már minden második tonHR szenet kombájnok segítségével bányásszuk. A GÉPEK MUNKÄBAÁLLlTÄSA — OGY VÉLEM — A BÁNYÁSZOK SZAKTUDÁSÁN IS MEGLÁTSZIK I Ez természetes. Amellett, hogy a szénkörzet az iskolákból évente mintegy 100 mérnököt és 300 érettségizett bányatechnikust kap, azoknak a száma is több ezerre tehető, akik munkájuk mellett képezik tovább magukat. Hiába, a lapát és a csákány erős izmokat követelt valaha, a kombájnok ellenben magas fokú elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot követelnek. HA OSZTÁLYOZNI KELLENE, ÖNÖK MELYIK KOMBAjNTlPUSNAK ÍTÉLNÉK ODA A PÁLMÄT? Kitűnően beváltak a szovjet gépek, már azok is bebizonyították, hogy a bányászatban is a gépesítésé a jövő. A bányászat azonban olyan „mesterség", amelynek nemcsak minden országban, hanem üzemenként is megvan a maga különlegessége. A KS-V60-as csehszlovák gyártmányú kombájnokkal értük el eddig a legjobb eredményeket. Világrekordot döntöttünk meg e gépek segítségével. Mi tehát ezeket a szénkombájnokat tartjuk a legjobbaknak. Ha már osztályozunk, a vízzel történő jövesztést is feltétlenül meg kell említenünk. A hidromechanizációs gépek ott, ahol vékony a szénréteg, kiváló segítői az embernek. EDDIG FŐLEG A GÉPEKRŐL ESETT SZÖ, ÉS AZ EMBEREK...? Bányászatok is mások, mint az 5— 10 év előttiek. Elég, ha valaki a fizetés napján néhány évvel ezelőtt végigjárta a mulatóhelyeket és ha ma összehasonlításképpen újra ellátogat ugyanezekre a helyekre. A híres — vagy inkább hirhedt — ostravai erkölcs ma már a múlté. Lélekben is sokat fejlődtek az ostravai bányászok. A brigádosok — mert itt főleg róluk van szó — ma már szinte kivétel nélkül jó bányászokká, megbízható dolgozókká válnak a brigádidő első hónapjaiban. Ez egyúttal a JNB-k munkaügyi osztályainak a munkáját is dicséri. Ezek a dolgozók is többet törődnek ma már a bányamunkára jelentkező brigádosok nevelésével. ÉS AZ EGY ÉV BRIGADIDÖ LETELTE UTÄN ...? A stabilizáció tekintetében is szép eredményeket értünk el. Ma már — természetesen nem minden bányában — a dolgozók 80—80 százalékát az állandó munkások képezik. És ha itt az emberekről beszélünk, akkor is meg kell említeni, hogy a gépeknek is sokat köszönhetünk, mert megszerettették a dolgozókkal a bányamunkát. A MUNKÁSSZÁLLÁSOKAT JÁRVA ÜGY LÁTTAM, A LAKÁSOK SZÍNVONALA IS EMELKEDETT. MINEK KÖSZÖNHETIK EZT? A bánya körzetben mintegy 20 000 brigádos dolgozik. A brigádos bányászok tehát döntően befolyásolhatják a terv teljesítését. Különben is 20 000 ember mér jelent valamitl Gondoskodni kell róluk! Igyekszünk minél kényelmesebb szobákat juttatni a brigádosoknak, egy helyiségben csak hárman laknak, javítjuk a bányászok kosztját, a munkásszállások mellett jól berendezett és ellátott üzleteket létesítünk. Sokan nem ís gondolnák, de az is befolyásolja például a bányászok közérzetét, cseh knedlivel várják-e a szlovákiai bányászokat ebédre, vagy otthoni koszttal. Ezért minden étteremben 4—5 féle ebéd vagy vacsora között válogathat a bányász. A GYAKORLATBAN — A TERVTELJESlTÉSBEN — HOGYAN LÁTSZANAK MEG EZEK AZ EREDMÉNYEK? 1954-től nem" volt Ilyen jó esztendőnk, mint a mostani. A fejtési tervet maradéktalanul teljesítjük, az előkészítési munkálatokban ped'g a tervvel szemben 20 százalékos előnyt szereztünk. A pénzgazdálkodásban szintén jó eredményeket értünk el. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva ez idén 24 millió koronával tettük olcsóbbá a termelést. Az ostravaiak tehát nyugodt lelkiismerettel, a sikerek jegyében ünnepelhetik az idei bányásznapot. TÖTH MIHÁLY Bányáinkban ts a gépeké már a döntő szó „Se/, ha nyílik a tárna íi I. /Csodálatos vidék. Éjszaka fényszórók világítják meg a bofnicei várkastélyt s a négy torony égre rafzolt sziluettje azt az érzést kelti a szemlélőben, hogy a mesék világába csöppent. Valami modern mesébe, mert hisz a harmattól csillogó aszfaltútokon zümmögő személykocsik suhannák, Prievidza és Bojnice utcáin neonfények világítanak s a minden oldalról dübörgő, dohogó zafokat, gépek zafát hordja a langyos augusztusi szél. Hajnalban, mint egy varázsütésre, megelevenedik a vidék. Az állomásra csikorogva és sípolva vonatok futnak be — három is egymás után. Az állomás előttt, fákkal szegélyezett térség egy csapásra méhkassá változik. Autóbuszok érkeznek és indulnak. Kemény, marcona arcú férfiak, suhanó léptű lányok és aszszonyok válogatnak a járművek között. „Ifjúsági Bánya", „Béke-Bánya", „Cigeľ" — olvasom az autóbuszok oldalán. Ez utóbbira magam is felszállok. Learatott gabonaföldek és lucfenyő-erdők váltakoznak. Két falun röpít át a zsúfolásig megtelt autóbusz. A harmadik falu Cigeľ. Ez a végállomás. — A bánya hol van? — érdeklődöm leszállás közben. — A bánya? De hisz már elhagytuk! Miért nem mondta, hogy oda megy? — morfondírozik a kalauz. Most már várhat, amíg visszamegyünk ...! — Hány kilométer? — Négy. Csak a fejemmel intek, hogy semmiség az egész s már indulok is| vissza — gyalog. II. Visszaballagok Sebedraíiebe. Innen aszfaltút kanyarodik fel egy meglehetősen meredek dombra. A hajnali pirkadatban tisztán kivehetők a hatalmas építkezés körvonalai. A féligkész, állványokkal körülbástyázott épületek felett emelődarú nyújtogatja irdatlanúl hosszú nyakát. Az épületek vasszerkezete őskort hüllők csontvázára, emlékeztet Baloldalt vasútat építenek. Két munkás hangosan fohászkodva a síneket a talpfákhoz rögzíti Egy villanyszerelő porcelán szigetelőket cipel a vállán. Emitt meg földgyalu simogatfa egy leendő épület helyét. Dübörgés, csikorgás, robaj-, a föld is remeg belé. Az igazgatósági épületbe már szinte süketen érkezem — annyira megviselt a zaj. CigeľGonda III. M ikor kezdték építeni a Bányát? — teszem fel mérnöknek az első kérdést. — ötvennyolcban, helyesebben, akkor kezdődtek az előkészületek. Utakat építettünk, villanyt vezetünk stb. A tulajdonképpeni építkezés ötvenkilencben kezdődött. — S mikorra kell befejezni? — Hatvanhétben. — Közben természetesen megindul a szénfejtés ts...? — Beszéljünk pontosabban! Az eredeti távlati terv szerint a fejtést 1963-ban kellett volna megkezdenünk. Ezzel szemben, amint bizonyára értesült róla, az első falon alig három hete, augusztus 17-én már megkezdtük a széntermeiest. — Tehát egy évvel korábban. — Igen. Az év végéig még 70 000 tonna szenet akarunk kifejteni. — A tervet remélhetőleg telfesíttk ts...? — Minden bizonnyal. Hiszen már eddig is 6000 tonnát jövesztettünk terven felül. IV. Megtudom, hogy a CtgeT-Bánya, ha majd elkészül, egyike lesz CsehszloKARLOVSKY fölül 1 400 000 H agykoszorfiktH övezett csen- m des völgy kellős közepén fekszik Rudnany, hazánk egyik fontos vasérclelőhelye. Az országúttól jobbra az első bányász lakóházak után a befejezés elótt álló új bányaipari Gzem tégla épületei láthatók. Az a hír járja, hogy a bányász nap és a pártkongresszus óriási lelkesedést váltott ki a minisztériumi vörös zászlóval nemrég ki tüntetett bányászoknál. A bánya igazgatóság épületének bejárata nál hatalmas tábla adja hírül, liogy a rudnanyi bányászok a harmadik negyedév folyamán terven korona értékű terméket állítanak elfi, több ezer koronát megtakarítanak és a termékek minőségi javításával további 185 000 koronát kitevő terven felüli Jövedelmet biztosítanak. Egy másik szemléltető táblánál Edo Slvačko elvtársba, a szocialista munkaverseny üzemi előadójába, szervezőjébe ütközünk. Figyeljük a gondosan rajzolt színes számokat és azokat összegezve meg tndjuk, hogy a bányászok vállalásaik teljesítése a harmadik negyedévben is eredményesen folyik. Eddig közel 5030 tonna vasércet termeltek terven felül. A szocialista munkaverseny és a felajánlási mozgalom a rudnanyi bányászok körében nélkülözhetetlen szükségletté, mozgató erővé vált. Ezt állítják a bányászok lendületes munkájáról az üzem vezetői is. Az üzem Igazgatója. Ján Ciliik elvtárs, Balázs főmérnök, Valentin Benčo. az iizemi tanács elnöke, Ján Vaňko, František Karlovský. az élenjáró szocialista munkabrigádok vezetői, a 25 éves Pavel Klocok, az ifjúsági brigád vezetője, a Munkaérdemrenddel kitüntetett |An Zurkovský elvtárs és a többiek a széles méretekben kibontakozott és állandóan fejlődő szocialista munkaversenyben látják a siker alapját. Ál üzem dolgozóinak közel 93 százaléka áll szocialista munkaversenyben. Eddig 48 munkaközösség 452 taggal a szocialista munkabrigád címért és 360 bányász 31 kollektívába tömörülve a CSKP XII. kongreszszusának brigádja címért versenyez. Szavahihető bányászok A szocialista ínunkaversiiny menetének. * felajánlások teljesítésének tömeges ellenőrzése következtében a bánya dolgozói olyan értékes és biztató felajánlások teljesítésére tettek vállalást, hogy indokolt az a kezdeményezés, dinely alapján a ,,CSKP XII. kongresszusának Ü2eme" cím elnyeréséárt versenyeznek. Ezzel kapcsolatban vállalták, bogy a teljes termelés értékét 853 00C koronával növelik és terven felül 12 300 tonna vasércet fejtenek. A bányászbecsület kötelez. Est nagyon jól tudják • rudűanyi bányászok Ezért az egyínl és kollektív felajánlások teljesítésére, a szocialista munkaverseny rendszeres értékelésére nagy gondot fordítanak. Ennek küszönhető. hogy a rudAanyi Vasércbánya dolgozói a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére tett felajánlásaikat becsülettel teljesitik. A feladatok túlteljesítésére irányuló vállalások megvalósításában kiváló munkaközösségek járnak az élen. Ilyen példáoi a Jozef Budz elvtárs által vezetett kollektíva. amely 5000 tonna vasérc terven felüli fejtését vállalta, és már az első félév végéig közel 3700 tonnát fejtett. Nagy érdeme még ennek a kollektívának, hogy példamutatóan betartja a biztonsági előírásokat és ebben az évben baleset nélkül dolgozik. Megérdemelten nyeri el a Budz-kollektíva a szocialista munkabrigád büszke elmét a bányásznap alkalmával. A Pavol Klocok vezette ifjúsági szocialista munkabrigád három kollektívából, csupa fiatalokból alakult. Klocok elvtárs még csak 25 éves, de 12 esztendő telt el azóta, bogy Martinban vonatra ült és Rudňanyban kötött ki. Szorgalmával, becsületességével már bányászbinoDC korában magára htvta a figyelmet Az ő vezetésével döntötte meg brigádja a bosszú hányafolyosók építésének szlovákiai rekordját. A bányásznapon „A munkahfiségért" kitüntetésben részesül. Példás munkaközösséget vezet a Munkaérdemrenddei kitüntetett )in Zurkovský elvtárs is, aki a pártkongresszus tiszteletére 2000 tonna vasérc terven feliül fejtésére tett felajánlást. Kollektívájával együtt figyelemre méltó eredményeket ér al. Első féléti tervüket mér |únius 8-án teljesítették. Jozef Sertul kollektívája április elején kapta meg a szocialista munkabrigád cfmet és jelenleg a CSKP XII. kongresszusának brigádja címért versenyez. Hogy a Sertel-brigád eredményesen teljesíti felada tát. mi sem bizonyltja lobban, mint az, hogy at első félévben 1766 tonna vasércet fejtettek terven felfii. Vezetőjét, Jozef Sertől elvtársat a bányásznap alkalmából a „Kohó- és Bányaipari Minisztérium legjobb dolgozója" címmel tüntetik ki. Az üzem, a párt- és a tömegszervezete^ vesétől nagy elismeréssel beszélnek a haladó munkamódszerek alkalmazásában, az ájltómozgalomban élenjáró ifjúsági kollektívákról, a František Karlovský. Ján Vaňko, Pavol Klocok, Surina és Kušnirák elvtársak által vezetett munkaközösségekről, amelyek odaadó hívei a tervteljf'sílést elősegítő új munkamódszereknek, a haladásnak. Az újítómozgalom egészséges fejlődésére vall, bogy az egész évre vállalt 850 000 korona értékű újításokból az első félévben közel 430 000 korona értéket kitevő újítást mar meg is valósítottak. Ai újításban élenjáró Nagy-, Stok-, Krajňák mérnök-. Klement-Kalafut-, Micbal Stano kollektívák kezdeményezésére az üzem dolgozói felajánlást tettek, hogy az újítások egész évi tsrvét október l-ig teljesítik. Semmi okunk arra. hogy a rudnanyi bányászok szavában kételkedjünk. Ax üzemi klub talált díszítő fényképekről határozott tekintetű bányászok néznek farkasszemel a látogatdval. Ezek at üzem legjobbjai. Es távolabb — közös eredményeik elismeréseként - ott ékeskedik a Kohó ás Bányaipari Minisztérium és a K8»nnnti Bányászszakszervezet vörös '.ászlaja. a szavatartó lelkes rudnanyi bányászok jogos kltüntetéJÁN VAŇKO se. KULIK GELLERT vákia legkorszerűbb bányáinak. Bpttői már a kezdet kezdetén is arra törekedtek, hogy lehetővé tegyék a legmodernebb bányagépek, automataberendezések alkalmazását. A legnagyobb problémát a szén elszállítása okozta. A bányában a szállítást önműködő szalagrendszerrel oldják meg; a kintit nagy befogadó képességű vasúti kocsikkal — elektrtftkált vonalon. A fejtésnél elsősorban a KSV 60E típusú szénkombáfnt alkalmazzák. A z építkezésre szánt aránylag rövid idő minden vonalon pontos munkaszervezést igényelt. A tervrajtokat, valamint a költségvetést előre ki kellett dolgozni, összhangot kellett teremteni az egyes szállítóvállalatok között, hogy az építkezés folyamán ne legyen fennakadás v Hogy mindez milyen mértékben sikerült, azt a következő adatok mutatfák: A központilag irányított beruházást építkezés tervét a Cigel-Bányát építő vállalatok 1959-ben 110,2, 1960ban 101,8. 1961-ben 114,6 százalékra teljesítették, Az idei tervet 103,9 százalékra teljesítették az első félév végén. V. Tehát mindenekelőtt az építők jó munkájának köszönhető, hogy a Cigeľ-Bánya első részlegén — a 1102es falon — augusztus 17-én megindult a szénfejtés. — A kővetkező fcClat október elsejére készítjük elő a fejtésre —. mondja Gonda mérnök. — JŐ, fő — szólok közbe — de honnan szereztek bányászokat? — Nagyon sokat köszönhetünk a handloual Nagy-Bányának: az első munkacsoport — amelyet Antalik, Psenák és Kotian elvtársak vezetnek — onnan jött át. De a többi testvérüzemre sem panaszkodhatunk; a novákyi és a pötorl elvtársak ts megtettek mindent, hogy ne legyen munkaerőhiányunk. Ezután a mérnök néhány nevet sorol fel. őszintén mondom, büszkék vagyunk arra, hogy a mi bányánkban olyan munkacsoportok dolgoznak, mint a Niemec, Tarchovický, Murár és Lalik elvtársak áltál irányított gyorsvágathaftó kollektívák, amelyek a Cigel-Bányában már nem egy országos vágathaftó-rekordot értek el és az építkezés megkezdése óta mintegy 18 kilométernyi bányafolyosöt nyitottak; tervüket 125 százalékra teljesttik. G onda mérnökkel kettesben ballagunk az autóbusz felé. A Cigeľ-Bánya hihetetlenül fiatal főtechnológusa egyszeresek dúdolni kezd valamit, aztán azt kérdi, nem ismerem-e a dalt, amit Magyarországon tanult egyik tanulmányútja alkalmából, de a szövegét már elfelejtette. Valahogy így kezdődik: „Sej, ha nyílik a tárna", mondja, aztán a következő sorokat dúdolja, szöveg nélkül. Nagyon sajnálom, de nem ismerem, ám lent Sebedraíleben a mérnöknek hirtelen estébe jut az egész: „... s hívogatva tárul felénk" — dünnyögi halkan szlovákos kiejtéssel — „mintha bennünket várna a szén, a fekete szén". Aztán még hozzáteszi szintén magyarul: barna.. .1 Vagyis a végén azt is megtudom, hogy a Cigeľ-Bányában barnaszenet fejtenek. ZSBLYI NAGY LAJOS 1962. szeptember 15. * (Jj SZÖ 2