Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-09 / 249. szám, vasárnap

Bányászainkon ma az ország szeme Amikor a szövetkezeti gazda meglát egy-egy új traktort vagy kombájnt, legtöbbször nem is j gondol arra, hogy az acélnak, melyből a gép j készül, Ostrava a szülővárosa. A családnak, amely j a duruzsoló kályha mellett melegszik, szintén i ritkán jut eszébe, hogy a tűzön pattogó I szénért ostravai bányász szállt le több kilométer mélységekbe a föld alá, hogy meleget, meghitt családi hangulatot biztosítson ezzel a családok millióinak. Ha jól körülnézünk mindennapi éle­tünkben, szinte minden tárgyon a bányászok ke­zenyomát fedezhetjük. SIKEREK JEGYÉBEN ÜNNEPEL OSTRAVA Az ostrava-karvlnai bánya­körzet két vezetőjét — Jaroslav Miska Igazgatót és Zdenék Koi­tál mérnököt — az igazgató első helyettesét jelkértük, válaszolja­nak néhány kérdésünkre, milyen sikereket értek el az ostravai bá­nyászok, milyenek a gondjaik, s miben segíthetné őket az egész ország lakossága. AZ UTÖBBI ÉVEKBEN MIBEN ÉR­TÉK EL OSTRAVÁN A LEGNA­GYOBB EREDMÉNYEKET? Ha összehasonlítjuk az ország mai szénfogyasztását a tiz év előttivel és ha figyelembe vesszük, hogy szénbá­nyáink a növekedés okozta kisebb hiányosságok ellenére kielégítik az igényeket, bátran állíthatjuk, hogy büszkék lehetünk az eredményekre. Mi — e mammutvállalat dolgozói — inégis arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy a bányász munkáját gyökeresen sikerűt megváltoztatnunk. A gépesítés nálunk is döntő mértékben befolyá­solja a termelést. Az újonnan jött bányászok már csak hírből ismerik a régi bányászszerszámokat. i AZ ÖSSZTERMELÉS HÄNY SZÁ­ZALÉKÁT JÖVESZTIK KOMBÁJN­NAL? Az utóbbi Időben megkétszerező­dött a kombájnnal történő szénfejtés. Nemrég még csak a szén negyedré­szét jövesztettük magasabb fokú gé­pesítéssel. Alig egy év alatt megkét­szereztük ezt a mennyiséget. A kö­zeljövőben már minden második ton­HR szenet kombájnok segítségével bányásszuk. A GÉPEK MUNKÄBAÁLLlTÄSA — OGY VÉLEM — A BÁNYÁSZOK SZAKTUDÁSÁN IS MEGLÁTSZIK I Ez természetes. Amellett, hogy a szénkörzet az iskolákból évente mint­egy 100 mérnököt és 300 érettségizett bányatechnikust kap, azoknak a szá­ma is több ezerre tehető, akik mun­kájuk mellett képezik tovább magu­kat. Hiába, a lapát és a csákány erős izmokat követelt valaha, a kom­bájnok ellenben magas fokú elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot követelnek. HA OSZTÁLYOZNI KELLENE, ÖNÖK MELYIK KOMBAjNTlPUS­NAK ÍTÉLNÉK ODA A PÁLMÄT? Kitűnően beváltak a szovjet gépek, már azok is bebizonyították, hogy a bányászatban is a gépesítésé a jövő. A bányászat azonban olyan „mester­ség", amelynek nemcsak minden or­szágban, hanem üzemenként is meg­van a maga különlegessége. A KS-V­60-as csehszlovák gyártmányú kom­bájnokkal értük el eddig a legjobb eredményeket. Világrekordot döntöt­tünk meg e gépek segítségével. Mi tehát ezeket a szénkombájnokat tart­juk a legjobbaknak. Ha már osztá­lyozunk, a vízzel történő jövesztést is feltétlenül meg kell említenünk. A hidromechanizációs gépek ott, ahol vékony a szénréteg, kiváló segítői az embernek. EDDIG FŐLEG A GÉPEKRŐL ESETT SZÖ, ÉS AZ EMBEREK...? Bányászatok is mások, mint az 5— 10 év előttiek. Elég, ha valaki a fize­tés napján néhány évvel ezelőtt vé­gigjárta a mulatóhelyeket és ha ma összehasonlításképpen újra ellátogat ugyanezekre a helyekre. A híres — vagy inkább hirhedt — ostravai er­kölcs ma már a múlté. Lélekben is sokat fejlődtek az ostravai bányá­szok. A brigádosok — mert itt főleg róluk van szó — ma már szinte ki­vétel nélkül jó bányászokká, megbíz­ható dolgozókká válnak a brigádidő első hónapjaiban. Ez egyúttal a JNB-k munkaügyi osztályainak a munkáját is dicséri. Ezek a dolgozók is többet törődnek ma már a bányamunkára jelentkező brigádosok nevelésével. ÉS AZ EGY ÉV BRIGADIDÖ LE­TELTE UTÄN ...? A stabilizáció tekintetében is szép eredményeket értünk el. Ma már — természetesen nem minden bányában — a dolgozók 80—80 százalékát az állandó munkások képezik. És ha itt az emberekről beszélünk, akkor is meg kell említeni, hogy a gépek­nek is sokat köszönhetünk, mert megszerettették a dolgozókkal a bá­nyamunkát. A MUNKÁSSZÁLLÁSOKAT JÁRVA ÜGY LÁTTAM, A LAKÁSOK SZÍN­VONALA IS EMELKEDETT. MINEK KÖSZÖNHETIK EZT? A bánya körzetben mintegy 20 000 brigádos dolgozik. A brigádos bányá­szok tehát döntően befolyásolhatják a terv teljesítését. Különben is 20 000 ember mér jelent valamitl Gondos­kodni kell róluk! Igyekszünk minél kényelmesebb szobákat juttatni a bri­gádosoknak, egy helyiségben csak hárman laknak, javítjuk a bányászok kosztját, a munkásszállások mellett jól berendezett és ellátott üzleteket létesítünk. Sokan nem ís gondolnák, de az is befolyásolja például a bá­nyászok közérzetét, cseh knedlivel várják-e a szlovákiai bányászokat ebédre, vagy otthoni koszttal. Ezért minden étteremben 4—5 féle ebéd vagy vacsora között válogathat a bá­nyász. A GYAKORLATBAN — A TERV­TELJESlTÉSBEN — HOGYAN LÁT­SZANAK MEG EZEK AZ ERED­MÉNYEK? 1954-től nem" volt Ilyen jó eszten­dőnk, mint a mostani. A fejtési tervet maradéktalanul teljesítjük, az előké­szítési munkálatokban ped'g a terv­vel szemben 20 százalékos előnyt szereztünk. A pénzgazdálkodásban szintén jó eredményeket értünk el. A tavalyi év hasonló időszakához vi­szonyítva ez idén 24 millió koronával tettük olcsóbbá a termelést. Az ostra­vaiak tehát nyugodt lelkiismerettel, a sikerek jegyében ünnepelhetik az idei bányásznapot. TÖTH MIHÁLY Bányáinkban ts a gépeké már a döntő szó „Se/, ha nyílik a tárna íi I. /Csodálatos vidék. Éjszaka fény­szórók világítják meg a bof­nicei várkastélyt s a négy torony égre rafzolt sziluettje azt az érzést kelti a szemlélőben, hogy a mesék világába csöppent. Valami modern mesébe, mert hisz a harmattól csil­logó aszfaltútokon zümmögő sze­mélykocsik suhannák, Prievidza és Bojnice utcáin neonfények világíta­nak s a minden oldalról dübörgő, dohogó zafokat, gépek zafát hordja a langyos augusztusi szél. Hajnalban, mint egy varázsütésre, megelevenedik a vidék. Az állomás­ra csikorogva és sípolva vonatok fut­nak be — három is egymás után. Az állomás előttt, fákkal szegélye­zett térség egy csapásra méhkassá változik. Autóbuszok érkeznek és in­dulnak. Kemény, marcona arcú fér­fiak, suhanó léptű lányok és asz­szonyok válogatnak a járművek kö­zött. „Ifjúsági Bánya", „Béke-Bánya", „Cigeľ" — olvasom az autóbuszok ol­dalán. Ez utóbbira magam is felszál­lok. Learatott gabonaföldek és lucfe­nyő-erdők váltakoznak. Két falun rö­pít át a zsúfolásig megtelt autó­busz. A harmadik falu Cigeľ. Ez a végállomás. — A bánya hol van? — érdeklő­döm leszállás közben. — A bánya? De hisz már elhagy­tuk! Miért nem mondta, hogy oda megy? — morfondírozik a kalauz. Most már várhat, amíg visszame­gyünk ...! — Hány kilométer? — Négy. Csak a fejemmel intek, hogy sem­miség az egész s már indulok is| vissza — gyalog. II. Visszaballagok Sebedraíiebe. In­nen aszfaltút kanyarodik fel egy meglehetősen meredek dombra. A hajnali pirkadatban tisztán kive­hetők a hatalmas építkezés körvo­nalai. A féligkész, állványokkal kö­rülbástyázott épületek felett emelő­darú nyújtogatja irdatlanúl hosszú nyakát. Az épületek vasszerkezete őskort hüllők csontvázára, emlékeztet Baloldalt vasútat építenek. Két mun­kás hangosan fohászkodva a síne­ket a talpfákhoz rögzíti Egy villanyszerelő porcelán szigetelőket cipel a vállán. Emitt meg földgyalu simogatfa egy leendő épület helyét. Dübörgés, csikorgás, robaj-, a föld is remeg belé. Az igazgatósági épü­letbe már szinte süketen érkezem — annyira megviselt a zaj. Cigeľ­Gonda III. M ikor kezdték építeni a Bányát? — teszem fel mérnöknek az első kérdést. — ötvennyolcban, helyesebben, akkor kezdődtek az előkészületek. Utakat építettünk, villanyt vezetünk stb. A tulajdonképpeni építkezés ötvenkilencben kezdődött. — S mikorra kell befejezni? — Hatvanhétben. — Közben természetesen megindul a szénfejtés ts...? — Beszéljünk pontosabban! Az eredeti távlati terv szerint a fej­tést 1963-ban kellett volna megkez­denünk. Ezzel szemben, amint bizo­nyára értesült róla, az első falon alig három hete, augusztus 17-én már megkezdtük a széntermeiest. — Tehát egy évvel korábban. — Igen. Az év végéig még 70 000 tonna szenet akarunk kifejteni. — A tervet remélhetőleg telfesí­ttk ts...? — Minden bizonnyal. Hiszen már eddig is 6000 tonnát jövesztettünk terven felül. IV. Megtudom, hogy a CtgeT-Bánya, ha majd elkészül, egyike lesz Csehszlo­KARLOVSKY fölül 1 400 000 H agykoszorfiktH övezett csen- m des völgy kellős közepén fekszik Rudnany, hazánk egyik fontos vasérclelőhelye. Az or­szágúttól jobbra az első bányász lakóházak után a befejezés elótt álló új bányaipari Gzem tégla épületei láthatók. Az a hír járja, hogy a bányász nap és a pártkongresszus óriási lelkesedést váltott ki a miniszté­riumi vörös zászlóval nemrég ki tüntetett bányászoknál. A bánya igazgatóság épületének bejárata nál hatalmas tábla adja hírül, liogy a rudnanyi bányászok a harmadik negyedév folyamán terven korona értékű terméket állítanak elfi, több ezer ko­ronát megtakarítanak és a termékek minőségi javí­tásával további 185 000 koronát kitevő terven felüli Jövedelmet biztosítanak. Egy másik szemléltető táblánál Edo Slvačko elv­társba, a szocialista munkaverseny üzemi előadójá­ba, szervezőjébe ütközünk. Figyeljük a gondosan rajzolt színes számokat és azokat összegezve meg tndjuk, hogy a bányászok vállalásaik teljesítése a harmadik negyedévben is eredményesen folyik. Eddig közel 5030 tonna vasércet termeltek terven felül. A szocialista munkaverseny és a felajánlási moz­galom a rudnanyi bányászok körében nélkülözhetet­len szükségletté, mozgató erővé vált. Ezt állítják a bányászok lendületes munkájáról az üzem vezetői is. Az üzem Igazgatója. Ján Ciliik elvtárs, Balázs főmérnök, Valentin Benčo. az iizemi tanács elnöke, Ján Vaňko, František Karlovský. az élenjáró szocia­lista munkabrigádok vezetői, a 25 éves Pavel Klocok, az ifjúsági brigád vezetője, a Munkaérdemrenddel ki­tüntetett |An Zurkovský elvtárs és a többiek a széles méretekben kibontakozott és állandóan fejlődő szo­cialista munkaversenyben látják a siker alapját. Ál üzem dolgozóinak közel 93 százaléka áll szocia­lista munkaversenyben. Eddig 48 munkaközösség 452 taggal a szocialista munkabrigád címért és 360 bá­nyász 31 kollektívába tömörülve a CSKP XII. kongresz­szusának brigádja címért versenyez. Szavahihető bányászok A szocialista ínunkaversiiny menetének. * felaján­lások teljesítésének tömeges ellenőrzése következté­ben a bánya dolgozói olyan értékes és biztató fel­ajánlások teljesítésére tettek vállalást, hogy indokolt az a kezdeményezés, dinely alapján a ,,CSKP XII. kongresszusának Ü2eme" cím elnyeréséárt versenyez­nek. Ezzel kapcsolatban vállalták, bogy a teljes ter­melés értékét 853 00C koronával növelik és terven felül 12 300 tonna vasércet fejtenek. A bányászbecsület kötelez. Est nagyon jól tudják • rudűanyi bányászok Ezért az egyínl és kollektív felajánlások teljesítésére, a szocialista munkaverseny rendszeres értékelésére nagy gondot fordítanak. En­nek küszönhető. hogy a rudAanyi Vasércbánya dol­gozói a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére tett felajánlásaikat becsülettel teljesitik. A feladatok túlteljesítésére irányuló vállalások meg­valósításában kiváló munkaközösségek járnak az élen. Ilyen példáoi a Jozef Budz elvtárs által vezetett kol­lektíva. amely 5000 tonna vasérc terven felüli fejté­sét vállalta, és már az első félév végéig közel 3700 tonnát fejtett. Nagy érdeme még ennek a kollektívá­nak, hogy példamutatóan betartja a biztonsági elő­írásokat és ebben az évben baleset nélkül dolgozik. Megérdemelten nyeri el a Budz-kollektíva a szocia­lista munkabrigád büszke elmét a bányásznap alkal­mával. A Pavol Klocok vezette ifjúsági szocialista munka­brigád három kollektívából, csupa fiatalokból ala­kult. Klocok elvtárs még csak 25 éves, de 12 eszten­dő telt el azóta, bogy Martinban vonatra ült és Rudňanyban kötött ki. Szorgalmával, becsületességé­vel már bányászbinoDC korában magára htvta a fi­gyelmet Az ő vezetésével döntötte meg brigádja a bosszú hányafolyosók építésének szlovákiai rekord­ját. A bányásznapon „A munkahfiségért" kitüntetés­ben részesül. Példás munkaközösséget vezet a Munkaérdemrend­dei kitüntetett )in Zurkovský elvtárs is, aki a párt­kongresszus tiszteletére 2000 tonna vasérc terven fe­liül fejtésére tett felajánlást. Kollektívájával együtt figyelemre méltó eredményeket ér al. Első féléti tervüket mér |únius 8-án teljesítették. Jozef Sertul kollektívája április elején kapta meg a szocialista munkabrigád cfmet és jelenleg a CSKP XII. kongresszusának brigádja címért versenyez. Hogy a Sertel-brigád eredményesen teljesíti felada tát. mi sem bizonyltja lobban, mint az, hogy at első félévben 1766 tonna vasércet fejtettek terven felfii. Vezetőjét, Jozef Sertől elvtársat a bányásznap alkal­mából a „Kohó- és Bányaipari Minisztérium legjobb dolgozója" címmel tüntetik ki. Az üzem, a párt- és a tömegszervezete^ vesétől nagy elismeréssel beszélnek a haladó munkamódsze­rek alkalmazásában, az ájltómozgalomban élenjáró ifjúsági kollektívákról, a František Karlovský. Ján Vaňko, Pavol Klocok, Surina és Kušnirák elvtársak által vezetett munkaközösségekről, amelyek odaadó hívei a tervteljf'sílést elősegítő új munkamódszerek­nek, a haladásnak. Az újítómozgalom egészséges fejlődésére vall, bogy az egész évre vállalt 850 000 korona értékű újítások­ból az első félévben közel 430 000 korona értéket kitevő újítást mar meg is valósítottak. Ai újításban élenjáró Nagy-, Stok-, Krajňák mérnök-. Klement-Ka­lafut-, Micbal Stano kollektívák kezdeményezésére az üzem dolgozói felajánlást tettek, hogy az újítások egész évi tsr­vét október l-ig teljesítik. Semmi okunk arra. hogy a rud­nanyi bányászok szavában kétel­kedjünk. Ax üzemi klub talált díszítő fényképekről határozott tekintetű bányászok néznek far­kasszemel a látogatdval. Ezek at üzem legjobbjai. Es távolabb — közös eredményeik elismeréseként - ott ékeskedik a Kohó ás Bá­nyaipari Minisztérium és a K8»­nnnti Bányászszakszervezet vörös '.ászlaja. a szavatartó lelkes rud­nanyi bányászok jogos kltünteté­JÁN VAŇKO se. KULIK GELLERT vákia legkorszerűbb bányáinak. Bpt­tői már a kezdet kezdetén is arra törekedtek, hogy lehetővé tegyék a legmodernebb bányagépek, automata­berendezések alkalmazását. A legna­gyobb problémát a szén elszállítása okozta. A bányában a szállítást ön­működő szalagrendszerrel oldják meg; a kintit nagy befogadó képes­ségű vasúti kocsikkal — elektrtft­kált vonalon. A fejtésnél elsősorban a KSV 60E típusú szénkombáfnt al­kalmazzák. A z építkezésre szánt aránylag rövid idő minden vonalon pontos munkaszervezést igényelt. A terv­rajtokat, valamint a költségvetést előre ki kellett dolgozni, összhan­got kellett teremteni az egyes szál­lítóvállalatok között, hogy az épít­kezés folyamán ne legyen fennaka­dás v Hogy mindez milyen mértékben sikerült, azt a következő adatok mutatfák: A központilag irányított beruházást építkezés tervét a Cigel-Bányát épí­tő vállalatok 1959-ben 110,2, 1960­ban 101,8. 1961-ben 114,6 százalékra teljesítették, Az idei tervet 103,9 százalékra teljesítették az első félév végén. V. Tehát mindenekelőtt az építők jó munkájának köszönhető, hogy a Ci­geľ-Bánya első részlegén — a 1102­es falon — augusztus 17-én megin­dult a szénfejtés. — A kővetkező fcClat október el­sejére készítjük elő a fejtésre —. mondja Gonda mérnök. — JŐ, fő — szólok közbe — de honnan szereztek bányászokat? — Nagyon sokat köszönhetünk a handloual Nagy-Bányának: az első munkacsoport — amelyet Antalik, Psenák és Kotian elvtársak vezetnek — onnan jött át. De a többi test­vérüzemre sem panaszkodhatunk; a novákyi és a pötorl elvtársak ts megtettek mindent, hogy ne legyen munkaerőhiányunk. Ezután a mérnök néhány nevet so­rol fel. őszintén mondom, büszkék va­gyunk arra, hogy a mi bányánkban olyan munkacsoportok dolgoznak, mint a Niemec, Tarchovický, Murár és Lalik elvtársak áltál irányított gyorsvágathaftó kollektívák, amelyek a Cigel-Bányában már nem egy or­szágos vágathaftó-rekordot értek el és az építkezés megkezdése óta mintegy 18 kilométernyi bányafolyo­söt nyitottak; tervüket 125 százalék­ra teljesttik. G onda mérnökkel kettesben bal­lagunk az autóbusz felé. A Cigeľ-Bánya hihetetlenül fiatal főtechnológusa egyszeresek dúdolni kezd valamit, aztán azt kérdi, nem ismerem-e a dalt, amit Magyaror­szágon tanult egyik tanulmányútja alkalmából, de a szövegét már el­felejtette. Valahogy így kezdődik: „Sej, ha nyílik a tárna", mondja, az­tán a következő sorokat dúdolja, szöveg nélkül. Nagyon sajnálom, de nem ismerem, ám lent Sebedraíle­ben a mérnöknek hirtelen estébe jut az egész: „... s hívogatva tárul fe­lénk" — dünnyögi halkan szlovákos kiejtéssel — „mintha bennünket vár­na a szén, a fekete szén". Aztán még hozzáteszi szintén magyarul: barna.. .1 Vagyis a végén azt is megtudom, hogy a Cigeľ-Bányában barnaszenet fejtenek. ZSBLYI NAGY LAJOS 1962. szeptember 15. * (Jj SZÖ 2

Next

/
Thumbnails
Contents