Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)
1962-09-07 / 247. szám, péntek
Tiszteletbeli brigádtag Ostravdn a Karolina Kokszolóban találkoztam vele. Éppen olyan 6 ls, mint a többi sok ezer 18 éves. ö és még két másik asszony a kemencék lavításánál a kőművescsoport mellett segédkeztk. — Kvetoslava Zuzka a nevem, — mutatkozott be a lány. — Ogy nézzen rá elvtárs, — szólt le az állványról az egyik kőműves, — hogy Kuetából orvos lesz. — Orvos? Hát akkor mit keres Itt a kokszolóban? Ha már mindenáron dolgozni akar a szílnldóben, miért nem valamelyik kórházban jelentkezett munkára? A kislány először szinte azt sem tudta, melyikre válaszoljon a három kérdés közül. Aztán egészen másként kezdte a beszélgetést. — Az édesapám is itt dolgozik, ebben az üzemben. A hőerőműnél most ls megtalálhatja. Hát akkor miért ne dolgozhatnék én is itt? — Pedig irodába ls hívták ám Kvetát, amikor az idén megint jelentkezett brigádra, — szólt bele újra a beszélgetésbe egy másik kö[ műves. — De Kvetá a mi lányunk. Azt válaszolta, ö itt érzi jól magát a kőművesek között. — Nem nekem való az irodai munka. Azt akárki elvégezheti. Az is valami: beletalálni a megjelelő rubrikába? Géples munka. Hanem, ha itt nálunk elromlik egy kemence, azt nem olyan egyszerű megjavítani. Ahhoz kell csak leleményes koponyaI Es Kveta középső ujjával megkopogtatta a homlokát. Büszkén nézett a kőművesekre. Láttam, a kőművesek ls büszkék a lányra. Ogy látszik, a javító csoportban szinte jobban is Ismertk már az egyetemi felvételt vizsga körülmé. nyeit, mint maga a lány, mert Jan Opíjal, az egyik kőműves ezt mondta: — Háromszor annyi volt a jelentkező, mint amennyit felvettek az orvosi karra, de azért mi biztosak voltunk Kvetában. Tudtuk, hogy felveszik. — Szerencsém volt — szerénykedik a lány. Jotef Gorol egyetlen mondattal megmagyarázta, miért tartják túl szerénynek Kvetát: — Hiszen tiszta egyesre sikerült az érettségiI Láttuk a bizonyítványodatI — Jobban Ismerjük mi ezt a lányt,' mint saját édesanyja — vélt vala- \ melyik asszony. Nem ts csoda, htsz < három éve minden nyáron itt, kö-) zöttünk tölti a szünidő nagyobb ré-, szét. — Valóban, — helyesel Kveta. — ^ A szünidő nagy részét legtöbbször] itt töltöttem, mégis mindig kipihen-, tebben kezdtem meg a következői tanévet, mint akik a tengerparton ( nyaraltak. Nekem a munka mindig \ hasznomra vált. Meg aztán az éle- < tet is másként látom, mint azok, j akik nem tudják ml a testt munka. < — Es mihez kezdett volna, ktr- J dem a lányt, ha történetesen nem < lett volna „szerencséje" a felvételi 1 vizsgán? — Itt van a szocialista munkabrigád, akármikor befogadnának engem ide, akár örökre is. De örökre < nem akartam volna én idejönni, j mert már kislánykorom óta orvosi itkarok lenni. Ha az idén nem síke-< rül, jövőre újra jelentkeztem volna | az egyetemre. < — Figyeltük ís mi a lányunkat, \ — nevet fan Opíjal, — talán jobban • Izgultam, hogy jól sikerül-e az' érettségije, meg hogy felveszik-e az \ egyetemre, mint saját gyerekeim' miatt. Mert én tudom, ha valaki j tudja, mekkora gond az egy szülőnek, hogyan tanul a gyermeke. — Évközben is tudtak K ve tárói,! — kérdeztem a brigádtagokról. — Hogyne tudtunk volnál Hiszen\ magunk között őt mindig a brigád • tagjai közé számítjuk. Akkor ts, ha' az iskola padjaiban ül. — Tiszteletbeli brigádtag, bólintottak rá valamennyien a karban-, tartók. Megérdemlt, hogy így ne- > vezzük, mert ember a talpán. Mun- j kájáról látni, hogy jó orvos lesz < belőle. ä Néhány nap múlva az egyeteme- í ken is megkezdődik az új tanév. ( Kveta Zuzka is felcseréli majd a\ lapátot, meg a többi kőműves szer-\ számot a tankönyvekkel és a mik-' roszkóppal. Azzal a tudattal tanul majd, hogy a szocialista munkabrigád naplójában az 6 neve is ott szerepel a névsorban. Ez pedig kötelez. A brigád pedig visszavárja Kvetát \ ide, Ostravára, a szén és az acél< hazájába. TÖTH MIHALY! A KEMENCÉK ELŐTT Aki mér Járt péküzemben s látta a hajnali sürgésforgást a dagasztó gépek mellett, a nyitott kemence ajtón kiáramló fénytől megvilágított verejtékes arcokat, ez még jobban tudja értékelni a ropogósra sült kenyeret, és egyúttal elismeréssel gondol a szorgalmas pékek hasznos munkájára. Az új munkamódszerek alkalmazásának és a termelés növelésének gondolata eljutott a pékségekbe ls, ahol ma már — főleg a nagyobb városokban — a termelés a múlthoz viszonyítva jelentősen növekedett. A pékek minden igyekezete arra irányul, hogy eleget tudjanak tenni az egyre fokozódó igényeknek. így van ez a Nyugat-Szlovákiai Péküzemek komárnói részlegében is, ahol a dolgozók munkájuk további megjavítása ós a termelési eredmények fokozása céljából bekapcsolódtak a kongresszusi versenybe. Sok gondolat, elképzelés előzte meg az értékes vállalás összeállítását, A komárnói péküzem dolgozói nem akartak formális vállalást tenni, hanem olyant, amely nemcsak nagy segítséget nyújt a termelési feladatok maradéktalan teljesítésében és amelylyel méltón tudják köszönteni pártunk XII. kongresszusát ls. Munkások, mesterek, csoportvezetők tanácskoztak hosszú időn keresztül, míg ez év augusztusában megszületett a különféle munkaterületeket érintő vállalás. Örömmel olvastuk már a vállalás első pontját, amely szerint az üzem dolgozói az 1962. év termelési feladatait december negyedikén maradéktalanul teljesítik és a pártkongresszus megkezdéséig 100,2 százalékra teljesítik a nyerstermelés tervét. Erre az Időre a benyújtott kollektív és egyéni vállalások teljesítésével 1090 000 korona értékű árut készítenek terven felül. Minden dolgozó tudása legjavát adja bele a munkába, ami már azért is szükséges, mert az egy munkásra eső munkatermelékenység tervét 100,2 százalékra teljesítik. Nem feledkeztek meg pártunknak és kormányunknak az energia és tüzelőanyag megtakarítására Irányuló felhívásáról sem, mert vállalásuk értelmében ezen a téren 12 000 koronát és az önköltség csökkentésével ugyancsak szép összegeket takarítanak meg. A komárnói péküzem dolgozói tudatában vannak annak, hogy ami tegnap jó volt, az a fejlődés egyre növekvő Iramában holnap már kevés lesz. Éppen ezért elhatározták, hogy az üzem minden dolgozója megszerzi a szükséges szakmai képesítést, ami biztosítja a még Jobb termelési eredmények elérését. Nagyon figyelemre méltó a vállalás 4. pontja, amelyben az elvtársi segítségnyújtás gondolata Jut kifejezésre. Az üzem dolgozói megígérték, hogy a legjobb dolgozókat ez üzemből szaktudásuk és tapasztalatuk továbbadása céljából időnként elküldik olyan üzemekbe, ahol a dolgozók gyengébb eredményeket érnek el. A kilenc munkacsoport 142 dolgozója teljes komolysággal ós felelősségérzettel kezdte meg a feladatok teljesítését. (k. 1.) Milyen burgonyatermés mutatkozik a Tátra alatt? Ezekben a napokban próbaásásokat végeznek a Veiké Lomnlca-1 Nemesitő Állomás burgonyatábláin. így kísérik figyelemmel az egyes burgonyafajták fejlődését. ján Hlaváč mérnök, az állomás vezetője az eddigi eredmények alapján így nyilatkozott. — Hasonlő próbaásásokat tíz naponként végzünk azért, hogy megfigyelhessük a burgonyafajták gyarapodását. Meg állapításaink alapján a Krasava fajtánál 195 mázsás hozam — az utóbbi tíz nap alatt eső után 35 mázsával gyarapodott — az Ambranál 188, .(gyarapodás 48 mázsa), a Xatrankánál 140, a Cajkánál 136 és a Vltava fajtánál 132 mázsás átlagos hektárhozam mutatkozik. — Kevés volt az idén a csapadék — panaszkodik a burgonyatermesztés mestere, HlaváC mérnök. — Az előző években júliusban 100 mm-es csapadékot mértünk, ebben az évben viszont csupán 45 mm-t. Hasonló a helyzet augusztusban ls. — Az a szerencse — folytatja —, hogy olyan Jó gondozást mint ebben az évben, a poprádi járásban soha nem kapott a burgonya Előreláthatólag szeptember 20-a körül megkezdjük a Krasava fajta begyűjtését Majd akkor tűnik ki, milyen az idei burgonyatermés. -ik. Távbeszélés, távírás és távolbalátás után ITT A TÁV S ZED ÉS MUNKAÁTVITEL - TAVIRÓDROTON • TÖBB SZAZ KILOMÉTERES TÁVOLSÁG A SZEDŐ ÉS A NYOMDA KÖZÖTT • AZ ÓCEÁN SEM AKADALY • Az ölbetett kézzel ülő szedő A munkaátvltel nagyobb távolságra nem új dolog. A vasúti „bakter" sem fut a sorompóhoz, ha A TTS az angol Teletypesetter elle akarja zárni az utat, hanem az nevezés rövidítése, magyarul távszeőrházból, néha kilométernyi távolság- dőgépnek mondhatjuk. Három részből ból mozgatja a sorompót. Persze ma áll. Ezek: perforátor, az adó-vevő az elektronika és elektrotechnika szerkezet és az automata szedő. másféle „csodákra" is képes. Lényegében nagy távolsági munkaátvitelről van szó minden híradástechnikai berendezésnél (rádió,, telefon, televízió stb.) Az adóállomáson a mikrofonnal munkát végeztetnek (rezgés, elektromos impulzusok), s ezt rádióhullámok, vagy drót útján a vevőkészülékhez vezetik, ahol a hangképző berendezés újra' elvégzi a munkát: rezgésbe hozza a membránt. Ilyen nagy távolságra történő munkaátvitel többnyire a híradás-technikából Ismert, ismeretes az is, hogy a rakétákat nagy távolságról a földről vezérlik. De kevesen tudják, hogy például a nyomdász mesterséget is lehet nagy távolságra végezni. A távszedés igen érdekes munkaátvitel, nézzük meg közelebbről.. • Mi a távszedés? Először is tisztázzuk, mi a közönséges szedés. A gépszedő a nyomdában gépén beállítja a sor szélességét és a betűtípust, amellyel szedni akar, azután, mint az írógépen, billentyűket hoz mozgásba. Egy-egy billentyű lenyomásakor a betűszekrényből leesik a megfelelő betű formája (matrica) és beáll a sorba. Amikor a betűk és a szóközti ékek kitöltötték a megszabott sorszélességet, egy félautomata szerkezet folyékony ólmot önt a betűformákba. Az ólom azonnal megszilárdul és a kész sor kiesik, a matricákat pedig egy további automata visszateszi helyükre a betűszekrénybe... Szó se róla, elég bo- mf nt az írógépen leírja a szöveget, nyolult munkafolyamat ahhoz, liogy A perforátor elmés berendezése azontöbb száz kilométer távolságra végez- ban nem betűkben adja vissza a szöSzedik a Pravda žilinai kiadását. A felvétel azonban Bratislavában készült. A képen jól látható a perforált szalag, amely a bal alsó sarokban levő dobra csavarodik. • •• • • • • • • ••• • • ••• • •• ••• A fenti ábrán a perforált szalagot láthatjuk. A vízszintes középső lyukasztás csak a szalag továbbítására szolgál. A betűk és jelzések függőlegesen helyezkednek el. A baloldali első öt lyuk pl. az „Ü" betű. Az ábrán látható jelzésekre az automata szedő a következő szöveget szedi kl: Gj Szó. • A perforátoron — úgy mint a távlrógépeken — papírszalagra veszik az előírt szöveget. Ez azt jelenti, hogy egy írógéphez hasonló szerkezeten a kezelő beállítja a sorszélességet és a betűtípust, és ugyancsak zék. A leírásból azonban kitűnik, hogy a leglényegesebb a billentyűk mozgásának átvitele, a sze^őgép automatikája megfelelő „vezényszóra" a további két műveletet elvégzi»a vevőveget, hanem hat lyuk különféle öszszeállításdban. A hat lyuk elég ahhoz, hogy az ABC minden betűjét és jelét megfelelő jelzéssel meghatározza. (Érdekes, hogy a szedők már megtanulták olvasni a lyukasztott papírállomáson is. A távszedés tehát lé- szalagról a szöveget). A perforátorról nyegében két vagy több egymástól tehát nem betű, hanem papírszalagra távollevő szedőgép billentyű-szerke- lyukasztott program kerül kl, amely zetének egyforma mozgatása. A szedő ölbetett kézzel figyeli és ellenőrzi az automatikus szedést. A szedési program az előtérben látható dobról szalag formájában jut a gépbe. (Foto: 2 szerző, 1 archív) minden betű számára másképp variált jelzéseket tartalmaz. Egy jól begyakorolt munkaerő óránként 10— 15 ezer betűt változtat jelzésekké a perforátoron. • A távszedő gép következő része az adó-vevő berendezés. Az adó egy leolvasó gép. Egymás mellett hat apró acéltű feszül a papírszalagra. Amint valamelyik tű lyukhoz ér, egy rúgós szerkezet segítségével belefut a lyukba és bekapcsol egy áramkört. Ezt az áramlmpulzust, (amely annyiféle lehet, ahány betű és jelzés létezik) továbbítja a távlródrót. A vevőállomáson megfelelő szerkezet áramimpulzusokra a megfelelő tűket hozza mozgásba, s ezek a felettük futó papírszalagot épp olyanra lyukasztják, mint amelyről az adás történt. Ez a folyamat már eléggé Ismert, a távírógépek is így dolgoznak, csakhogy azoknál ötlyukú rendszer van. Az adás-vétel egyébként igen gyors — 24 000 jelzés egy óra alatt. Ilyen gyorsan ember képtelen gépelni, s ráadásul a gép fáradhatatlan. • Ami a távírótól lényegesen megkülönbözteti a TTS-t, az az utolsó része, az automata szedő. Ezt a szedőgép billentyüszerkezetére szerelik és leolvasó berendezésből, valamint a billentyűszerkezetet mozgató segédmotorból áll. Ugyancsak óriási sebességgel dolgozik, — 16 000 betűt szed óránként (az ember átlag 8—10 ezer betűt). A munka úgy fest, hogy a kezelő — most már így kell ne veznünk a szedőt — behelyezi a programot tartalmazó papírszalagot a gépbe. A szalag elején a betűtípusra és a sorszélességre vonatkozó jelzések vannak. Ezek szerint beállítja a géjfet és megkezdődik a szélsebes szedés. Felette érdekes, szinte kísérteties nézni, amint a szedő ölbetett kézzel ül gépe mellett, a btllentyűk maguktól mozognak és a kész, leöntött ólomsorok egymás után esnek a „hajó"-ra. • Újságnyomtatás kézirat nélkül A távszedés Jelentősége akkor tűnik'ki, ha tudjuk,'hogy egy-egy országos Jelentőségű lapot több városban nyomtatnak. Ezt eddig úgy valósították meg, hogy az úlság egész szövegrészét távírón továbbították a fióknyomdába, ott átírták, illetve újra kiszedték. Egy lap kőt kiadása tehát kétszer annyi embert, munkát követelt meg. A távszedés azonban Ilyesmit is lehetővé tesz: A Scotsman című skót lap természetesen Skóciában jelenik meg. Jobb azonban ha a szerkesztőség az ország fővárosában, Londonban van, hiszen ez a központ. A lapot ezért Lcfridonban szerkesztik és „távszedik", s a skóciai Edlnburgban csak lyukasztott szalagokat és azután már kész ólomsorokat látnak a lapból a nyomdászok, kézirathoz hozzá sem nyúlnak. A lapot nem kell Londonból Skóciába szállítani, mert helyben nyomtatják. Hasonlóképpen készül a New York Times párizsi kiadása is. Itt azonban nem táviródrótón továbbítják az áramimpulzusokat, hanem ultrarövid hullámú rádión. • Papírszalagon „konzervált" könyvek Nálunk a bratislavai- Pravda nyomdájában — ahol lapunkat ls szedik — találunk távszedő gépet. A Pravda illlnai kiadását nagyrészt Bratislavában szedik. Egy Igen érdekes dologra jöttek Itt rá — arra, hogy a könyveket igen előnyös „távszedni". Öriásl megtakarítások 'válnak lehetővé, ha a perforált szalagot elteszik, s így a könyv esetleges második, vagy további kiadásánál nem kell újra szedőket beállítani erre a munkára, — egyszerűen újra behelyezik a szedőgépbe a szalagot. Igen előnyös az Is, hogy a szedőknek nem kell az ólomgőzös környezetben dolgozniok, hanem úgy mint a távírászok, csak írógépükkel és a papírszalagokkal kerülnek kapcsolatba. Az automata szedés ellenőrzésénél egy ember több gépet kezelhet. • A távszedésé a jövő Kétségtelen, hogy az újságkészítésnek a távszedés a jövője. Mennyivel frissebb lesz például a lapok hírszolgálata, ha a távirati Iroda nem távírón, hanem közvetlenül szedésben szolgáltatja a híranyagot. E16g lesz a megfelelő hír szalagját behelyezni a gépbe, amely minden szedőnél gyorsabban kiszedi. Vegyük például az 0] Szót. Az olvasók részéről gyakori az olyan panasz, hogy híreink néha egy napos késéssel jelennek meg. Ez, mint ismeretes, azért van így, mert az 0] Szót például Košicére vonaton kell szállítani, s ezért már korán este teljesen el kell készíteni a lapot. A távszedés lehetővé tenné a legfrissebb hírek azonnali szedését Koäicén is, s a lap ottani kiadását. Az NDK ban most továbbfejlesztették az elektromos írógépet, s ügy módosították, hogy távszedőgépnek használhassák. Az eddigi angol ás amerikai típusoknál annyival jobb, hogy a szedő láthatja is, amit ír. Remény van rá, hogy ez az NDK-beli tökéletes gép a KGST országok együttműködése alapján elterjed minden szocialista országban és a távszedés országainkban tömeges alkalmazásra talál. VILCSEK GÉZA Az automata-szedő aránylag kisméretű szerkezet, amelyet a szedőgép billentyű-szerkezete mellé szerelnek. 1962. szeptember 7. * ŰJ SZÖ 5