Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-07 / 247. szám, péntek

Ä Szovjetunió jegyzéke az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak [Folytatás az 1. oldalról) kel a merényletekkel akadályozták Nyugat-Berlin és a külvilág kapcso­latait. A szovjet kormány szükségesnek tartja külön hangsúlyozni, hogy a fa­siszta bandák az amerikai megszálló hatóságok engedékenységére való te­kintettel támadást intéztek Berlinben a szovjet katonák és diplomaták ellen, miközben a szovjet hadsereg három tagja megsebesült. Csakis a szovjet katonai személyek fegyelmezettségé­nek és higgadtságának köszönhető, hogy ezek az események nem öltöt­tek élesebb és veszedelmesebb for­mát. Az USA kormányának augusztus 27-1 jegyzéke egy szóval sem ítéli el a nyugat-berlini fasiszta elemek aljas akcióit. Ez a jegyzék mélyen hallgat a Szovjetunió kormányának arról a törvényes követeléséről, hogy büntessék meg a szovjet kép­viselők biztonságát veszélyeztető bű­nösöket. Az USA kormánya pártfogolja a nyugatnémet provokatőröket és csaknem újabb „következményekkel" fenyegetőzik arra az esetre, ha nem tesznek eleget a bonni és nyugat­berlini revansisták követelményé­nek, amely a Német Demokratikus Köztársaság hatóságai által a hatá­ron életbeléptetett védelmi intézke­dések megszűntetésére vonatkozik. A s'zovjet kormány az USA ezen álláspontját a Német Szövetségi Köztársaságban és a Nyugat-Berlin­ben élő fasiszta elemek újabb aljas akciókra való nyílt és egyenes buz­dításának tekinti és figyelmeztet, hogy ilyen provokációk esetén olyan Intézkedéseket foganatosít, amelye­ket múlhatatlanul szükségesnek tart a szovjet diplomaták és katonák biztonsága érdekében. A legutóbbi nyugat-berlini esemé­nyek igazolják, hogy a nyugat-ber­lini megszállási rendszer a Szovjet­unió és más békeszerető államok el­len irányuló felfotgató tevékenység szervezőinek, a revansistáknak és a militaristáknak védelmezőivé vált. A jelenlegi nyugat-berlini veszedel­mes helyzet „a frontváros" politi­kájának egyenes következménye, amely politikát a megszálló hatósá­gok, a Német Szövetségi Köztársa-, ság és a nyugat-berlini városi sze­nátus együttesen és egyenként is megvalósítanak. Nyugat-Berlin szá­mos diverzáns és kémközpont, mili­tarista és revansista szervezet me­nedékhelyévé, a gyűlölet és a há­ború ádáz propagandájának színte­révé vált. Nyugat-Berlinben és a Német Szövetségi Köztársaságban a fejlemények a valóságban ugyan­olyan irányban haladnak, mint vala­ha a hitleri Németországban az agresszió előkészítésének időszaká­ban. Az emberiség újabb véres há­borúba sodródna, ha ez ma csupán a visszavágásra szomjazó nyugatné­met militaristáktól függne. Ma azonban olyan erők vannak a világon, amelyek képesek arra, hogy elvegyék a nyugatnémet mili­taristák és cinkosaik kedvét az agressziótól. Ezek az erők nem "en­gedik meg a robbanóanyagok felhal­mozását háborús kalandokra és Nyu­gat-Berlin felhasználását ilyen cé­lokra. A berlini határ nem két állam közötti határ. Ez védelmi vonal a NATO Nyugat-Berlinben létesített katonai támaszpontja ellen azokkal szemben, akik háborúra készülnek és konfliktusokat keresnek. Ezt a határt továbbra is megbízhatóan megvédik. Az USA, Nagy-Britannia és Fran­ciaország jegyzékeikben az emberség védelmezőinek szerepében tetszeleg­nek. Ha ezek a kormányok, felhagy­nának az álszenteskedéssel és való­ban st'Xiséget áhítoznának, hozzá­járulhatnának több ezer német anti­fasiszta békevédő szabadlábra helye­zéséhez, akik napjainkban ugyan­úgy, mint valaha a hitleri időkben, a nyugat-németországi börtönökben sínylődnek. A nyugati hatalmak ál­tal hangoztatott emberség elvei megkövetelik, hogy a nyugatnémet revansizmust és militarizmust, amely két világháborúban sok millió em­ber halálát okozta, azonnal és nyo­matékosan megfékezzék. Ehhez nem Szükséges az incidensek megtárgya­lása, mint ahogyan ezt az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai javasolják, hanem alap­jaiban kell javítani a helyzeten, meg kell kötni a békeszerződést Német­országgal és a szerződés alapján rendezni a berlini helyzetet. Nincs tehát sző az incidensek megtárgyalásáról és a megbeszélé­sekről. Á német békeszerződés alá­írásával fel kell számolni végre a megszállási rendszert Nyugat-Ber­linhon, felszámolni a NATO katonai támaszpontját és visszahívni a há­rom hatalom haderőit Nyugat-Ber­linből. A szovjet kormány hajlandó bármi­kor megegvezni. az USA, Nagy-Bri­tanuia és Franciaország kormányai­val a német kérdés békés rende­zésének alapján a nyugat-berlini helyzet normalizálásáról. Ez a rendezés megszilárdítja az európai béke alapjait, rendbehozza a Nyu­gat-Berlin és a Német Demokrati­kus Köztársaság közötti kapcsolato­kat és kizár minden nemkívánatos incidenst. Ma gyarorszá g i útinapló M aS yr J-T JL i. AZ UTTORO TSZ V * agyarcsanádra, ebbe a Csöng- munkaegység értékéről beszélünk, ak- lül a kapásnövényeket egyénekre ád megyei községbe, amely kor csak a munkaegységre kifize- szétosztják, viszont ez nem törté­közvetlenül a magyar—ro- tett pénzről van szó, és külön szá­, mán határ mentén és nem messze- mítjuk a természetbenit), a jugoszláv határtól fekszik, Makó­ról érkeztem. Makóról, a hagyma hí res hazájából, ahol Makra István elvtárssal, a járási pártbizottság me­zőgazdasági osztályának munkatár „ 1 Ä.a„ ,„,a mezőgazdasági technikum 3. osztá­sává! beszelgettem a járás termelő- . « . . « . . taH£> c, á, szövetkezeteiről, a mezőgazdasági termelés alakulásáról és természe­nik mechanikusan, a tagok között nem egyformán osztják szét a terű-: özben megjön Rakity Ádám, az letet, hanem mind a szövetkezet ve­elnök is. Olyan 40 körüli, zetősége, mind a tagok tekintetbe igen nyugodt, megfontolt és veszik a családtagok erejét is. A ve­halk szavú ember. Iskolában volt a zetöség és a szövetkezeti tag megbe­mezögazdasági technikum 3. osztá- széljk & megállapodnak abban, hogy lyát végzi evelezo tagozaton. Beszel- -u , JT^ getésünk új irányt vesz, a szövetke- a csala d' a e e' e h, ez mé r' en mit zet vezetőségének szakképesítése iránt és mennyit vállal, illetve, hogy a szükségletből kiindulva mit kellene tesen a hagymatermesztésről. S ahogy érdéklľ^nr Az elnök is a többiek beszélgetünk, a szemem megakad egy -, ' , . •• «,,!,„„«,•. „„„* falra akasztott táblán. Néhány név * mondjak: ma faár nem vállalnia. A szövetkezeti tag gond­' lehet boldogulni a regi tudassa!, jaira bízott parcellát már vetéskor rajta, a nevek mellett az illetők fényképel, a község neve, végül pe­dig egy összeg feltüntetve. Olvasom és jegyzem: Ambrózfalva: Poleczki Lajos növénytermesztő és családja Néhány hold egyénileg gazdálkodó korukban és most a majdnem 3000 hold, — igen nagy különbség. Eb­ben a nagy gazdaságban, ha boldo­gulni akarnak, akkor tanulni és tud­68 880.— forint, íd. Hámos Gyula ser- ni kell, érteni a 3000 holdhoz, a kijelölik s azért felel egészen a be­takarításig. Ennek' a családi munka­szervezésnek egyik sajátossága az, hogy a munkákat a család a neki legmegfelelőbb módon és időben tésgondozó és családja 80 842.— fo- nagyüzemi gazdálkodáshoz. És mert szervezi meg. Vagyis: a szövetkezet vezetősége nem teszi kötelezővé, hogy pl. a kukoricát mindenki egy meghatározott napon kapálja, hanem rint, Pitvaros: Tánczos Mihály takar- ezt tudják, mert ennek tudatában mányos 35 880.— forint, Csanádal- vannak: tanulnak. Az elnök is, a berti: Szabó Ferdinánd és felesége párttitkár is és még többen mások 37 563.- forint, pénz és természet- a mezőgazdaság! technikumot végzik. _ a i eh etőségekhez mérten - en­beni együttesen) - és még vagy « 3gíí -I" jenkire rábízzák. Ez tizenöt név. Makra elvtárs megmagya- agronómusa van a brigádvezetők pe- vis z°nt semmi esetre sem jelenti azt, rázza, hogy a múlt évben a Hazafias <3j g szaktanfolyamokat végeznek, hogy most már mindenki azt tesz, Népfront készítette ezt a dicsőség- A szövetkezet saját költségén fiata- amit akar, mert a vezetőség ügyel táblát, a járás legjobb és legjob- lókat iskoláztat, főiskolára, egyetem- arra és ellenőrzi, hogy a maga par­ban kereső szövetkezeti tagjairól. re küldi őket, mert kell a szakem- celláján a munkákat mindenki idejé­Innen, erről a dicsőségtábláról vá- be r- ak i ismeri és alkalmazni tudja ben és j ói elvégezze. Ha a szükség a gyakorlatban a tudományt, s aki több ezer holdban tud gondolkodni és cselekedni. lasztottam ki csak úgy találomra Ma­gyarcsanádot, az Üttörö Termelőszö­vetkezetet. Makra elvtárs annyira szí­ves, hogy telefonon felhívja a szö­Aztán a beszélgetés újra a gazda­vetkezetet. Nem azért teszi hozzá ^Sat adatekat stomľľ'S mentegetőzve, hogy „jelezze érke- és mennyiük va n. Jóval ezren felü l zésünket, hanem mert nagy a mun- se rtés, százon felül a tehén, sok a kaidö — Június utolsó napjaiban volt növendék és a hízómarha. Sok, 125 ez — hát találjunk valakit otthon lovuk van. Ez egyébként a magyar­a vezetőségből. A magyarcsanádi Ottörő Termelő-: országi szövetkezetekben általános jelenség, ami persze szorosan össze­úgy kívánja, akkor a tagot a mun­ka elhanyagolásáért prémium meg-: vonással és munkaegység levonással büntetik, sőt, olyan esettel ís talál-: koztam az egyik szövetkezetben, ahol ha a tag a rábízott parcellát elha-: nyagolja, akkor a szövetkezet az il-: lető költségére és terhére másokkal végezteti el a munkát, vagy pedig a háztáji földet veszik el tőle. Ilyes­mire viszont ritkán kerül sor. "ogyan történik a jövedelem el-: osztása, a munkadíjazás, — ez a kivetkező kérdés, ami­ről beszélünk. A munka díjazásának H KENNEDY ISKOLAI szövetkezet története a szokásos, ál- f uSS a gepesités fokával. Nincs még talánosnak mondható. Ahogy ott an nV SW, amennyit szeretnenek és ülünk a szövetkezet félreeső, csendes amennyire szükség volna így hát a kis irodahelyiségében, Gera Sándor mezogazdasagt munkák elég jelentós párttitkár, Jancsik István gépegység- rés z^, m é§ állatokkal végzik Igaz, munkaeevsée vP7Ptrí és Szűrs-fcK Laíosné könvvelő e tekintetben az Úttörő Tsz kivétel, ai aPj a és le nY eS e a munkaegység, vezető es bzucs-tus Lajosne Konyveio . . . . , k Ez iden a munkaegysegekre havon­szavai nyomán megelevenedik élőt- akkor l s- ha 0 ly s° k i™ 1!* v a"- ey 6 tünk az Ottörő Termelőszövetkezet A '° vakat, ™ ln t ®°" d)á k' "^sak története, a mai napig megtett útja. szál Utasra hasznaijak és különben I A szót főleg Jancsik István gépegy- l s- kiselejtezik. Nekik nincs mar rá ségvezetö viszi, ez a feje búbjáig szükségük, viszonylag elég gépük olajos, maszatos ember, aki valamely va n- tomunkakat már gepekkel vég­traktor alól mászhatott ki. Minden z| k- A. szántást, a vetést és az ara-. s/PrP U„ van a[11)an noBV H szava rlprű és humor néha cinkosán lás t gépekkel végezték. Eddig volt Il ap terepe van auoan, nugy d szava cieru es numor, nena cuiKOsan t k - f tp hp r J, ntňil lk „,_ goknak közvetlen erdeke legyen rákacsint az emberre, mintha azt s ' r dktoruK es i tenerautojuu, vi- » _ „ kérdezné: „Na. mit szólsz hozzá, és szont ez é v tavaszán, kísérletképpen egyáltalán elhiszed, amit mondok?" Magyarországon feloszlattak négy Á magyarcsanádi Üttörö Termelő- gépállomást — köztük a makóit is szövetkezet 1049-ben alakult. Kevesen ~ s eze k gépeit átadták a szövet­és kevéssel, jóformán a semmivel kezeteknek. így jutott a magyarcsa­kezdték. Tizenketten voltak, 85 hold nádi Ottörő Tsz .még 9 traktorhoz, földön kezdték, állatuk az égvilágon 4 aratógéphez, és 2 kombájnhoz. semmi. Ám mély megggyőzödésük, j tt) a z Qttörő Tsz-ben találkoztam tozatos, jóformán ahány szövetkezet, munkaszeretetük és tenniakarásuk, ejöször ezzel a kifejezéssel: családi annyiféle a kiegészítő díjazási rend­az állam támogatása átsegítette őket munkaszervezés. Mi akar ez lenni, szer. Itt, az Ottörő Tsz-ben sem egy­a kezdeti nehézségeken. Eredményeik mit Jelent ez a kifejezés? Az Ottörő forma, mert — mint az elnök mond­egyre tobb embert nyertek meg a Tsz-ben három brigád van. A bri- ja, — nem egyformák a földek, már­közös gazdálkodás gondolatának. gadok közöt t minden szét van oszt­A forradalmi Kuba történetébe úgy vonult be az elmúlt év, mint az írás­tudatlanság elleni harc, a művelődés éve. Városokban és falvakon számtalan iskola nyílt, s ma Kuba a nyugati félteke egyetlen országa, ahol teljesen felszámolták az írástudatlanságot. Az utóbbi időben azonban a Castro nyitotta iskolák helyett egyre többet hallani valamiféle iskolákról, amelye­ket a Kennedy kormány alapított az Egyesült Államokban. Sajnos, ezek is közvetlen kapcsolatban vannak a kubai forradalommal. Sokszázezer kubai néző figyelte a minap a havannai televízió adását, amelyben két ismeretlen ember vála­szolt az újságírók kérdéseire. A kép­ernyő előterében álló táblán pedig éppen azokat a tanulmányt módszere­ket és tanszereket mutatták, amelyek­kel a Kennedy-iskolákban készítik elő az ott „tanulókat". Ki volt az a két ember és milyen iskolákról van szó? — Diákok vagyunk válaszolták mindketten. . — Hol tanultak? — Miami egyik iskolájában, az Egye­sűit Államokban. — Mit tanítanak ott? — .Szabotázsakciók szervezését, ho­gyan kell titokban országhatárokat át­lépni és bizonyos embereket eltenni láb alól. Hát igen. Vezető személyiségeket el­távolítani, vonatot kisiklatni, kutakat megmérgezni — erre tanítanak Kenne­dy Iskolái, amelyek a szocialista Kuba elleni harcra készítik elő a „diáko­kat'.' Hallgatóik egytől-egyik kubai el­lenforradalmárók, másnéven hazaáru­lók. ' Ezt a két „diákot" is az amerikai hadiflotta hajójával juttatták fiúba te­rületére, miután sikeresen megállták helyüket a „vizsgákon". Mások ten­geralattjárón, vagy ejtőernyő segítsé­gével érkeznek. Ha nem sikerül elér­niük Kubát, börtön »ár rájuk. Nem éppen irigylésre méltó „diáksors". Az adás legérdekesebb jelenetére ak­kor került sor, amikor egyikükhöz az­ként 10 forint előleget fizetnek. A munkaegység mellett nagy szerepe van a kiegészítő díjazásnak, a pré­mium' rendszernek, melyet az idén vezettek be, s aminek — az elnök és a többiek állítása szerint is — nagy szerepe van abban, hogy a ta­a termelés növelése. Szemmel látha­tóan és érezhető módon megjavult a munkafegyelem, a tagok tőlük tel­hetően a termelési tervek teljesíté­sére és túlteljesítésére törekednek, hiszen ettől függ: lesz-e prémium vagy sem. Hogy miből és mi után mennyi a prémium, — ez igen vál­Szövetkezetük; összefogásuk oly erős és szilárd — Jancsik István sza­vait idézem —, hogy „sem ötvenhá­romban, sem ötvenhatban semmiféle megrendülés nem volt". Aztán-jött 1960, a mezőgazdaság szocialista át­pedig a prémiumrendszernek szem va: a föld, a gépek, fogatok és min- előtt kell tartania a földek minősé­gét. A tehenészetben pl. 2800 liter az évi tervezett tejhozam, az ezen den brigád felelős a rá háruló ter­melési feladatok teljesítéséért. De nemcsak felelős, hanem anyagilag felül kifejt tej értékének 15 szá­érdekelt is a termelési feladatok tel- zaléka prémium. Hasonló elvek ér-; er- vényesülnek a borjúnevelésben, a ma-: írásom elején nem véletlenül, még csak nem is a pontos földrajzi meg­határozás miatt említettem, hogy Ma­gyarcsanád egyrészt a magyar—ro­„Kennedy iskoláiban' vasútvonal­robbantást tanulnak a kubai haza­árulók. zal a kérdéssel fordultak: — Mi ve­zette arra, hogy hazája ellen forduljon annak ellenére, hogy még azt is meg­bocsátották neki, hogy Batlsta 'hadse­regében szolgált, s a forradalom győ­zelme után jó állást kapott. — Azért szöktem az Egyesült. Álla­mokba, mert az amerikai rádióból azt hallottam, hogy engem és fiaimat ís a Szovjetunióba fognak deportálni. — No és itt vannak még a fiat? — Igen. Őszintén be' kell vallanom, hogy ök itt nagyon jól érzik magu­kat. Az idősebbik az egyik írástudat­lanság ellent brigádot vezette és ki­tüntetést kapott. Lám, mekkora a különbség Kennedy Iskolái és 90 mérfölddel odább a hős szigeten létesített iskolák között. RAUL VALDES VIVO, kubai újságíró jesítésében és túlteljesítésében szervezésének nagy esztendeje, s a röl a későbbiekben még szó lesz. lacelválasztásban, hizlalásban.' szövetkezet tagjainak szama 536-ra, a A brigádon belül munkacsoportok föld pedig 2900 kataszteri holdra bő- va nnak, a munkacsoporton belül vült. (A falu egész területe 8000 egyénénként, van meghatározva a hold, még egy - szövetkezet van, a tennivaló. Ebben a szövetkezetben — Haladás TSZ, azonkívül állami gaz- a génesítés fokát tekintve — ninrs daság is van a faluban). Tavaly már k üi S ö ir es ebb probléma a gabonafélék a F ^gV^-jugoszláv több mint 36 forint volt egy mun- termesztésénél mert - mint már hatál kozelebe n fekszik. Magyarcsa­kaegység, legalább ennyit, az aszály ľmUtettem - a szántást vetést és ľ á, d Ugy a" ÍS nemzetiségi közs é8' L a" ellenére, az idén is elérnek. aratľst gépesítenék GľndSs probl^ "i ^ľ^ľ", kíVÜ1 SZ6r b' r°" (Közbevetőleg nie g kell jegyeznem, ma viszont a kapásnövények ápolása ^ Sdekľs emľl'tésre sem S hogy a magyarországi termelőszövet- és betakarítatása, mivel itt még az em- ^„ xľ ^áľ 'lt! / ! i kezeteknél a munkaegység értékben beri munka a döntő tényező. E kér- „t" benne van a pénzbeli és a termé- dés megoldására születet meg a csa- V° lJJ z p t' B ZjJ l o£.£,S í 1 ^ f^I szetbeni díjazás. Fontos ezt hangsú- ládi munkaszervezés. Mert igaz S"® 1 'ľ I»l'tiká]a lyozni azért, mivel nálunk, ha a ugyan, hogy a munkacsoportokon be- tűzzela l ^nyomta a más nem­. zetisegueket. Az elvtársak mondták ////////////////»//^ hog y Horthy Idején a községben • A PÁRIZSI villanytelep munkásai a , nem ma gy a r nemzetiségűek nem hatalmas tüntetést rendeztek, tiltako- vehettek sem röl det, sem házat, csak zásul, hogy a fasiszták megtámadták • cselédek, napszámosok lehettek. Ez a villamossági ipar dolgozóinak szak- természetesen nem jelentette azt, szervezeti központját. A tüntetők azt mintha a magyaroknak oly sok föld ­követelték, hogy munkaadóik védjék jük lett volna, — nem, hiszen a falu meg őket és hivatalos épületeiket a lakosságának több mint a fele föld­• OLASZORSZÁGBAN tovább tart fasiszta merényletektől. nélküli volt, s nagy volt a nyomo­a földművesek harca életkörülmé- • A FRANCIA építészeti dolgozók rúság. nyeik megjavításáért. Szicíliában 20 több hete harcolnak szociális kö­ezer szőlőmunkás lépett sztrájkba, rülményeik megjavításáért. A küzde- W u! yo öroks é8 e ez a múltnak. Mivel hamarosan megkezdődik a lem központja Brest kikötőváros, ahol ^ ani a megváltozott körűimé­szüret, béremelést és új szerződése- az építőmunkások sztrájkokat ren- . . ny e k- a z embehez mSltó élet, ket követelnek. Több tartományban deznek a. bérek 15 százalékos eme- a közös munka és a közös cél e té­tüntettek a földművesek hasonló kö- léséért. Hasonló mozgalom terjed a rerl i s forradalmi átalakulásokat ho- . vetelményekért. nehéziparban is. Ki nézi azľ'mľ kTmn'^ életéb e"' • AZ OLASZ IPAR több ágazatá- • A, NYUGATNÉMET papíriparban sé ^ľ"' ktnek 'ľzármaľhaľ' ebbôľ'elô­ban is terjed a sztrájkmozgaiom. egyre jóban terjed a dolgozók sztrájk- nye Vagy hátránya? Chiettiben 48-órás sztrájkot kejsdetí i a- Béremelést követelnek. Egyre több kétezer émtnmunkás A sztráik alatt "ze® kapcsolódik a sztrájkba. Észak- , - Munkájuk szerint merjük az em­L eevlk S Németországban 3000 és a Ruhr-vidé- béreket - mondja igen komolyan az ' az egyik építészeti vállalat ulajdo ken 4000 d() sztrájk oi. Az alsó- elno k- ~ H o8V k l mennyit ér, azt nosa bottal fenyegette a munkásokat szászország i papírgyárak dolgozói ér- a munkaegysegek mutatják. és a szakszervezeti vezetőket. A mun- ték el az első sikert. Munkaadóik Azt hiszem, az elnök ezzel mlri­kások fegyelmezettsége megakadá- kénytelenek voltak eleget tenni köve- • dent megmondott. lyozta a botrány kitörését. telesüknek. BÁTKY LÁSZLŰ P> TŰDÜMBQ ©I SZÓ 2 * 1962. szeptember Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents