Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-06 / 246. szám, csütörtök

i Äz élenjárók házatáján Megbeszélésre gyülekeznek a szövetkezet vezetői. Közben két fiatal elvtárs állít be az irodába a kerületi nemzeti bizottságáról. Az egyik a repcetermesztés felől kérdezősködik. — Miért akarnak repce helyett napraforgót vetni? — kérdezi. A máskülönben víg kedélyű vezetők komolyra fordítják a szót és nyomban válaszolnak, hogy nincs rá alkalmas földjük s náluk, már mint •Ižopon, ritkán termesztik ezt a növényt. Sző szót követett, végtére a vezetők elismerték a repce előnyét a napraforgóval szemben és vállalták, hogy rövid időn belül előkészítik a kívánt 10 hektáros dűlőt. Ennyit a két fél megegyezéséről, ami nem is. lenne érdekes, hiszen a járási vagy kerületi funkcionáriusok gyakran beszélnek meg hasonló témákat a szövetkezetesekkel. Érdekes a dologban a vezetők állásfoglalása. —. Mi legszívesebben más gazdaságľW.. ,,,„ Minden termék súlyát Urbán Lajos mázsamester jegyzi föl. nak engednénk át mind a repce, mind a napraforgó termesztését — mondják, s nem is indokolatlanul. Nézzük csak, mi a háttere a más szövetkezetek részéről talán értelmetlep állásfoglalásnak. A Dunajská Streda-i járásnak ebben a kis falujában az állattenyésztésre helyezik a fő súlyt. 100 hektáron 93 szarvasmarhát tartanak. Elengedhetetlen követelmény, hogy a szövetkezete sek ennek megfelelően szakosítsák a növénytermesztést. Ami az eddigi beosztást illeti, arra sem lehet panasz. Fő terményük a gabona (39 százalék) az évelők (28 százalék), a kukorica (24 százalék). A fennmaradt 9 százalékon az ipari növényeknek kénytelenek helyet szorítani, köztük a cukorrépának, amire ugyan nincsen panasz, mert mint melléktermék sok takarmányt biztosít. Szóval: szívesebben termesztenek takarmányféléket. * Ilyen beosztás mellett érdemes meggyőződni róla, milyen méretű az árutermelés, valamint a tagok jövedelme. Nagy Margit, a szövetkezet könyvelője szívesen keresi elő a tényeket biztosító kartotékokat. Hektáronként 230 kg húst, 672 liter tejet és 826 tojást ad el a szövetkezet. A terv nem sokat jelentene, ha a vaVersenyeznek 1 (ČTK) — A hullott alma koni zervgyáraink igen fontos nyersanyaga. Az idei almaterniés na. gyobb a tavalyinál, s az illetékes! szerveknek ezért 40 500 tonna hullott almát kell felvásárolniuk. < A tervben előirányzott mennyiség j nem túl nagy. A tavalyi statisztí-j kai adatok szerint 17 500 almafai van hazánkban. Eszerint almafán•ként 2,3 kg hullott gyümölcs felvásárlása a feladat, melynek teljesítése azonban a felvásárlási j szervezetek minden lehetőségének i kihasználását igényli. E napokban hazánk minden kerületében értesítették a pionír- és! CSISZ-szervezeteket, hogy az említett felvásárlási terv sikeres tel-< jesítése érdekében vegyenek részt] abban a versenyben, melynek célj Ja a kitűzött határidőkig minél < több alma átadása a járási zöld-' ségfelvásárló vállalatoknak, illetve a Jednota elárusítóhelyeinek. | Az átadott mennyiségről szóló elj lsmervényt a CSISZ illetékes járá-< si bizottságához kell beküldeni. { A győztes pionír-, illetve CSISZj szervezetek tárgyi Jutalmakban < részesülnek. A legeredményesebb J kollektívákat — azokat, amelyek • legkevesebb 10 mázsa hullott al-, mát szolgáltatnak be — » kerületi < verseny keretében Jutalmazzák. lóra váltása sántítana. Ilyet azonban az iíopiak nem ismernek. Kis József zootechnikus előveszi jegyzetfüzetét és sorolja — ebben a hónapban ennyi, a következőben annyi sertés megy piacra. Nos, amint látjuk az idő szerinti eladási Tfervből nem enged a szövetkezet. Bizonyíték rá az is, hogy a járásban az élen jár s mint olyan, nem fizet rá. Mivsl tavaly is jól megállta a helyét, 110 000 koronás díjat nyert a derekas munkáért. Szó, ami szó, az egy hektárra eső termelés becsületére válnék a legjobb gazdásznak is. Ök arra a kérdésre, hogyan jutottak idáig, egyszerűen csak azt mondják, hogy náluk kezdettől fogva „jól ment." Nem akarom kétségbe vonni állításukat, de amikor a kezdeti 9,5 koronás munkaegységet emlegették, úgy tűnt, hogy hosszú volt az út a 27 koronás munkaegységig. Ugyanis tavaly ennyit fizettek. — Jól terem a föld, ez a sikeres gazdálkodás titka — mondja Nagy László alelnök. — Rendszeresen adagoljuk a szerves trágyát, évente 900 köbméter komposztot készítünk — egészíti ki az alelnököt Ábrahám Tibor agronómus. Valóban jól terem a föld, mert hiszen a 375 hektáros gazdaság a sok állati termék mellett közel 17 vagon gabonát adott el. A kedvezőtlen idő ellenére is a búza 34 mázsájával, az árpa meg 34,75 mázsájával fizetett hektáronként. Ennyiből lehet gazdálkodni. Természetes, a nagy hozamok csökkentik az önköltséget. Tavaly — kisebb hozamok mellett — a búza termelési ára 41.—, az árpáé 31.— koronát tett ki mázsánként. A tojást darabonként 48 fillérért, ,a tejet literenként 1,31 koronáért termeli a szövetkezet. Azt sem szabad elhallgatnunk, hogy bár a gazdaság kicsi, mégis — ha lehetőség van rá — alkalmazza a nagyüzemi termelési módot, ami olcsóbbá teszi a termelést. A gabonaféléket az utolsó szálig kétmenetesen aratta le. — Hatvanöt állandó tagunk van — jegyzi meg Nagy Margit. — Az aratás alatt sem volt szükség többre, olyan jól működtek a gépek. Igen, így képzeljük el a munkásparaszt szövetséget. Az ipar gépekkel látja el a mezőgazdaságot s a parasztság feladata, hogy azokat a többtermelés érdekében használja fel és egyre jobban lássa el termékeivel a közellátást. — Látogassunk el a telepre is — javasolja a zootechnikus —, hiszen a számokban már eleget böngésztünk. A bejáratnál a hídmérleg, s ami be- vagy kimegy a telepről, ezen keresztül visz az útja. Orbán Lajos a mázsamester. Amint mondják, pontos evidenciát vezet. Rend a lelke mindennek — tartja —, mert csak így tudja, mennyi a takarmány, hogyan trágyázzák a földet, milyen teljesítményt végeznek a tagok. Beszéd közben mutatja a blokkokat, a szállítmányok súlyával. Odébb az egyik trágyarakáson egy sok ügyes kéz elő is teremti. Itt van például Abrahám Antal kocagondozó. A 672 malac helyett 728-at választ el, hogy legyen elég utánpótlás. A fejők . is helytállnak. Vállalták, < hogy a tervezettnél 14 000 literrel ' több tejet adnak el. Éppen fejés ideje van, sziszegnek a gépek, ám a kézi fejést sem restellik. — Akadnak olyan tehenek — említi Méri Erzsébet fejőnő —, amelyek nem kedvelik a gépeket, azokat inkább kézzel fejjük, hogy több tejet ' nyerjünk. El kell ismernünk, a jövedelemre igényesek az ižopiak, nem félnek azonban a munka vastagjától sem. S ami szintén fontos, a szervezésből is egyesre állnak. Nálunk az a helyzet', hogy talán töfiben ls vannak a kelleténél és a növénytermesztésben dolgozók kevés munkaegységet szerezhetnek. Hogy a különbség ' ne legyen nagy, az állattenyésztésben dolgozók télen veszik ki az egyhónapi szabadságot (munkaegységenként kapják rá a fizetést) és ezalatt a növénytermesztésben dolgozók helyettesítik őket. — Az, hogy a tagok sokan vannak jó, de egyben hátrányos is — vélekedik Zsoldos József, a szövetkezet elnöke. Ez az első látszatra szinte érthetetlennek tűnik, pedig az elnök magyarázata szerint ez a valóság. Előnyös a dologban, hogy minden munkát idejében elvégeznek, viszont a sok munkaerő mellett a nagyüzemi termelési mód bevezetése nem tart lépést a korral. Például petrencézőgép alkalmazása nem kívánatos, mert a növénytermesztésben dolgozók így még kevesebb munkaegységet szereznének, márpedig a gépi munkától nem állhatunk el, mert olcsóbb. Célunk az, hogy a mezőgazdasági termelést az ipari termelés színvonalára emeljük. A hektárhozamokat, az állattenyésztési termelést illetően a szövetkezet jól halad, amihez természetesen meg is van az alapja, hiszen a téli szövetkezeti munkaiskolát a szolgálatosokon kívül minden tag látogatja. Minden dolgozó szakember ! a maga munkahelyén. Amint az előbb is fejtegettem, a munkafegyelemmel sincs baj. Jó a munkaviszony, amit a tagokról való kulturális gondoskodás egyre jobban növel. A szövetkezet 20 bérletjegyet vásárolt a Komárnol Területi Színház Calovon megtartott havonkénti előadásaira. Ezenkívül Magyarországra, a Magas-Tátrába küldi üdülésre jó néhány dolgozóját. Viszont kicsi a szövetkezet, ami azt jelenti, hogy nagyobbarányű gépesítésre nincs mőd. Nem féltem azokat a szövetkezeteseket, akik eddig is magas szintre emelték a termelést, hogy ne találnák meg a további helyes utat. Az alkalom magától kínálkozik. Arról van szó, hogy a szomszédos őalovóiak ís elnökükké választották Zsoldos elvtársat, az ižopiak nagy gyakorlattal rendelkező elnökét. — A čalovói szövetkezet nem is olyen gyenge, mint ahogyan híresztelték róla — mondja Zsoldos elvtárs negyedévi vezetés után —, csak A nitrai járás legnagyobb szövetkezetében — a sládefikavr.éiben — b2U hektáron vetnek őszieket. A napokban kezdték meg a vetést és október l-ig az ősziek 90 százalékát el akarják vetni. A komplexbrigád tagjai rozsot vetnek. (Andrejčák - CTK - felv;) Szép, verőfényes reggelre ébredt a falu. Az emberek már kora reggeltől jártak-keltek az utcákon. Valami szokatlan, különös hangulatú reggel volt ez. Az utcán serdülő lányok csoportjára lettem figyelmes. Népviseletbe öltöztek, s mlnt beszédükből kitűnt/ táncpróbára mentek. Későb tudtam meg, hogy a fürge lábú leányok a délután sorra kerülő ünnepélyes szövetkezeti taggyűlésen lépnek fel. A szövetkezet megalakulása óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az elmúlt tíz esztendő alatt lényegesen megváltozott a mezőgazdasági termelés, megváltozott a falu képe, gazdagabbak lettek a szövetkezeti tagok és gazdagabb lett a szövetkezet. 1952-ben a közös vagyon alig haladta túl a 250 000 koronát. A jelenlegi mérleg Baráti találkozó Termelőszövetkezetünk a Magyar— Csehszlovák Barátság nevet viseli. Persze nem csupán viseli, hanem fenn is tartjuk a kapcsolatokat a csehszlovákiai szövetkezetesekkel. Legutóbb a levicei járási pártbizottság megbízásából Gombos György elvtárs, az Ipeľské Sokolec-i szövetkezet elnöke 10-tagú csoporttal látogatta meg termelőszövetkezetünket. A küldöttség megtekintette gazdaságunkat, részt vett a vezetőkkel és a szakemberekkel tartott tapasztalatcserén, majd a tiszteletükre rendezett kultúresten. A küldöttséget az MSZMP balassagyarmati járási bizottsága is fogadta. Termelőszövetkezetünk tagjai ily módon is szilárdítják a magyarcsehszlovák barátságot. SÖLYOM FERENC, Érsekvadkert. Magyarország. azt mutatja, hogy a trebišovi járás gazdaságai között a solnickai szövetkezet vagyona Jelentősen növekedett. Az egy tagra eső vagyon értéke 18 J00 korona. A termelé's színvonalával folyamatosan növekedett a szövetkezet jövedelme ls. Míg 1955-ben 1 hektár mezőgazdasági területről átlagban 1820 korona értékű terményt termelt a szövetkezet, addig a múlt éven már 3825 koronáért. A múlt évi tervezéskor többen állították, hogy leheteti enség egy anyakocától átlagban 14 malacot elválasztani. Erre rácáfolt az igyekvő Geri László sertésgondoző, aki megmutatta, hogy a tervezettnél egy ízben sem választott el kevesebbet, sőt 1—2 malaccal mindig többet. A solnickai szövetkezet dolgozói nem akarnak megállni a fejlődés útján. Megmutatják, hogy a jövő gazdasági évet még eredményesebben zárják és még több árut adnak a közellátásnak. Molnár János, Bol A silótakarmány tárolásáról beszéltek A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiből a Veiké Olany-i Állami Gazdaságban gyűltek össze az érdekelt felek, hogy megbeszéljék a silótakarmányok helyes tárolását. Ugyanis ebben a gazdaságban gazdag tapasztalatokra tettek szert a dolgozók és bemutatták, hogyan járnak el a silózás terén. A jelenlevők körében érdeklődést váltott kl a kisméretű (2X3 méter) silógödrök alkalmazása, amit az igazgató azzal indokolt, hogy így kevesebb takarmány megy tönkre, mert a kitakarás után rövid időn belül elfogy a takarmány, és nem veszít értékéből. A vitában' több jelenlevő mondta el véleményét a silózás jelentőségéről és helyességéről. — ári — Olcsó takarmányok Általánosan ismert tény, hogy számos mezőgazdasági vállalat takarmányhiányban szenved, főként az állati eredetű fehérjetartalmú takarmányokban van hiány. S mégis azt láthatjuk még ma is, hogy a legkiválóbb minőségű fehérjetartalmú takarmányfélők a tengerbe patakzanak, óriás halakat, cápákat és más tengeri lakókat táplálva. Sokkal hasznosabb volna, ha ezeket a takarmányhulladékokat felhasználnánk a szarvasmarha, a sertés és a baromfi etetésére. Ábrahám Antal anyasertés-gondozó (balról) Zsoldos József elnökkel beszéli meg az utánpótlás lehetőségeit. []. Sluka felvételei) egy kis szervezésre van szükség, meg hát a munkaerő. A volt cseléd — mármint a két szövetkezet elnöke — magabiztosan állítja, hogy két év múlva a čalovói tagok jövedelme sem lesz kisebb az ižopiakénál. Jártas a dolgában, minden szava arra vall, hogy kiváló szervező. Arra törekedik, hogy gazdaságilag erősödjön meg a čalovói szövetkezet. Ha kell, kölcsönösen segítik egymást a szomszédok. Kezdetnek nagyon jó az efféle ismerkedés, s valószínű, az egyesülés gondolatát is magáévá teszi a tagság, aminek megvalósítása előnyt jelentene mindkét fél részére. Mert ugyebár egy 2300 hektáros gazdaságban több a lehetőség a nagyüzemi termelési mód korlátlan alkalmazására, azaz a mezőgazdasági termelés növelésére, mint egy 300 hektáron felüli kis szövet kezetben. BENYUS JÓZSEF Idősebb bácsi igazgatja a frissen kihordott trágyát. — Kalmár bácsinak az a feladata, hogy rendben tartsa — mondja a zootechnikus. — Ezzel sókat nyerünk, értékes trágyát hordunk ki a földekre. Minden prizma olyan, mintha megfésülték volna. Így sem a nap, sem a szél nem tehet benne olyan kárt, mint a szanaszét hagyott kupacok-" ban. A trágyalevet is gondosan gyűjtik és időnként kihordják a földek re. — Az a dülő — mutat a határba az agronömus — csak trágyalevet kapott és olyan búza termett rajta, hogy meg voltunk vele elégedve. Nagy sző, mert az ižopiak nem elégednek meg bármivel. Az évzáró taggyűlésen addig vitték, hogy egy egy munkaegység értékét 30 koronában szabták meg, s bizonyos, hogy a A közép-szlovákiai kerületben szá) mos szerves anyagokat feldolgozó | üzem van, ahol mellék-, illetve hullai dék termékként értékes takarmányok, ! illetve olyan anyagok maradnak fenn, amelyekből takarmányt lehet készíte. ni. így a Középszlovákiai Húsipari Vállalat Üzemeiben és vágóhídjain az idén 2290 tonna vért fognak fel, amelyből szárítás útján takarmánylisztet lehet készíteni. E mennyiség mintegy 400 000 kg emészthető fehérjét és 430 000 kg keményítőértéket tartalmaz. \ Ez a tápanyag-mennyiség 76 millió j tojós tyúk takarmánykeverékébe elei gendő. Pedig ez még a legkevesebb tápí anyag, amit a közép-szlovákiai kerü| letben az idén takarmány célokra fel i lehet használni. A Húsipari Vállalati nak számos olyan üzeme és vágóhídja {van, ahol a vért hulladékként kezei lik, s mindenáron szabadulni igyeJ tceznek tőle. A múlt évben csupán a i vrűtkyi vágóhídon 30 000 liter sertés| vért és belsőséget eresztettek a Turecba. Ebből a hulladékmennyiségből 10 ezer csirke takarmányát lehetne állati fehérjékkel gazdagítani. A vrűtkyi vágóhídhoz hasonlóan járnak el a Liptovský Mikulási, Dolný Kubín-i és más járásokban is. Az értékes takarmányfélékkel való pazarlás azonban nem írható csupán |a Húsipari Vállalat dolgozóinak rovására. Nyíltan meg kell mondani, hogy ja közép-szlovákiai kerületben hiányzik egy olyan üzem, amely rendszeresen átvenné a vért a vágóhidaktól, s azt feldolgozná takarmánylisztté. Ideje volna takarmány üzemel építeni Zvolenben. Ugyanígy meg kellene gyorsítani a lieskovcei és a Mojšová Lúčka-i kalifériák építését, s itt értékes takarmánnyá dolgozhatnák fel az összes elkobzott és elhullott állatokat. Hisz a múlt óv folyamán a luceneci járásban őszesen 389' tonnát tett ki az elhullott állatok súlya. Az elpusztult állatokat elásták, így veszendőbe mentek. Számos értékes tápanyag pazarlódik el a tejfeldolgozó üzemekben ls. A közép-szlovákiai kerületben tavaly B millió 700 ezer liter írót hagytak megromlani vagy eresztettek a csatornákba csak azért, mert a JNB-k, főként a žilinai, Liptovský Mikuláš-i, a zvolení és a Pov. Bystrica-i járásokban nem tudták megszervezni rendszeres tömeges átvételét. A húsipari üzemekben és tejcsarnokokon kívül azonban igen értékes tápanyagot jelentő hulladékok maradnak fenn a konzervgyárakban, sörfőzdékben, sütődékben, üzemi éttermekben, gyümölcs- és zöldségkereskedésekben és számos más ipari üzemben is. Az egész kőzép-szlovákíai kerületben csupán a nagyjából megállapított adatok szerint évente mintegy 100 0Q0 tonna takarmányhtilladék keletkezik, amelynek a szövetkezetek és az állami gazdaságok csak igen csekély részét használják fel a takarmányalap javítására. Több kezdeményezésre és jobb szervezésre volna szükség a nemzeti bizottságok felelős dolgozói részéről, akkor nem menne veszendőbe ennyi olcsó és könnyen hozzáférhető takarmány. E hulladékok felhasználása megjavítaná az EFSZ ek és az f-Ilami gazdaságok takarmánymérlegét, és ami a legfontosabb, növelné a hús, a tej, a zsír és a tojás termelését (a. m.J Ol SZÖ 4 * 19B2. szeptember 8.