Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-29 / 269. szám, szombat

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁG NÉPE Nyílt, tartalmas vita Kétszáz ember jött össze a plzeňi Lenin Müvek első szerszámgépkészítőmühelyének nyilvános gyűlésén. A programon egyetlen napirendi pont szerepelt: vita a „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól" szóló pártdokumentumról. Jan Cech, az alapszervezet elnöke részletes beszámolójában összefoglalta a csoportgyűléseken elhangzott és Írásban benyújtott javaslatokat, bírálatokat. A hozzászólások egy részét megválaszolta, a többit a pártbizott-. ság tartalmuk szerint a felsőbb pártszervekhez vagy a gyár vezetőségé-; hez továbbította. Bár a pártcsopor-: tok gyűléseit igen alaposan megtárgyalták a vitaanyagot, a nyilvános gyűlésen sem volt hiány értékes, az üzemrészleg termelésére vonatkozó és az egész ország jövőjét érintő felszólalásokban. A különböző típusú és nagyságú, nehéz- és legnehezebb esztergákat előállító üzemrészleg (itt készült a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert eszterga, amely azóta állandóan kiviteli cikk) Igen előkelő helyre küzdötte fel magát a hatalmas Lenin Művek műhelyei, munkahelyei között. Az egyetlen volt a második negyedévben, amely maradéktalanul teljesítette a tervét. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden a legtökéletesebb rendben van és nincs mit ja-: vítanl. Nagy fig

yelem

mel hal

lgat

ták végig az egybegyűltek Jozef Vyskočil elvtárs vitafelszólalását. Josef Vyskočil az üzemrészleg régi, megbecsült dolgozója. Kiváló szaktudását, az elekt-: romos szerelésen bevezetett új munkamódszereit a legmagasabb állami szervek is méltóan értékelték, egyéb kitüntetései mellett 1953 óta a Munkaérdemrend tulajdonosa. Felszólalásában a KGST küldetésével, a szocialista országok gazdasági életében nagy jelentőséget betöltő szerepével foglalkozott. — Engem a gépipar érdekel a legjobban és a gépiparon belül a szerszámgépgyártás — mondotta. — A nehéz-szerszámgépek gyártásában kimagasló sikereket értünk el és a világszínvonal élére kerültünk. Ahelyett azonban, hogy a felfelé ívelő pályán még előbbre jutottunk volna, megálltunk. Miért? Túl sokfajta szerszámgépet gyártunk. A dokumentum Igen helyesen állapltja meg: csökkenteni kell ezen a téren ls a „választékot". A kívánt eredmény saját termelésünkben ls meg fog mutatkozni. A kísérletező,' tervezőrészlegek, — ha figyelmük nem fog annyi típus között megoszlani — sokkal körültekintőbben, elmélyültebben és gyorsabban fogják az -új, magas műszaki színvonalú szerszámgépeket kifejleszteni. Ennek vissza kell hatnia természetesen a termelésre, a sorozatgyártásra. Egyszerűbb lesz a munkaszervezés, könnyebb lesz az ú] technológia alkalmazása, gyorsabb az automatizálás, a legigényesebb műszaki feladatokat ls képesek leszünk rugalmasan, huzavona nélkül végrehajtani. Josef F

ail, a Leni

n Művek szer

elője bejárta a fél világot. Felszólalásán érezhető, hogy jó emberismerő. Talán ezért, vagy mert Ilyen a természete, nem kíméli a társait, saját magát sem, Rámutat a legérzékenyebb kérdésre, a munkaidő be nem tartására. Szavaiból kiderül, hogy mostanáig nem okozott senkinek különösebb lelkiismeretfurdalálást, ha egy negyedórával később kezdte, vagy előbb fejezte be munkáját. A délutáni műszakban még rosszabb volt a helyzet. — Ne várjuk, hogy felülről jövő rendelkezésekkel, fegyelmi eljárásokkal kelljen ezen a tarthatatlan állapoton változtatni, — jelentette ki. — Ez méltatlan volna hozzánk. Kötelességünk, hogy „külső beavatkozás nélkül" tegyük magunkévá a szocialista munkaerkölcsnek ezt az elemi követelményét. Pártcsoportunkban a dokumentum megjelenése után éles bírálatot gyakoroltunk. Nyugodtan állíthatom, hogy azóta kilencven százalékkal javult a helyzet. Nem tűrjük, hogy bármelyikünk ls felborítsa a fegyelmet. Ogy vélem, elvtársak, — fejezte be mondanivalóját —, a pártdokumentumot az utolsó pontig teljesíteni kell. A benne foglaltak valamennyiünk, az egész társadalom Javát szolgálják. A vitában többször is szóba került a nők nyugdíjkorhatárának kitolása, a nyugdíj egyharmadának megszüntetése, a rövidebb munkaidő bevezetése és ezzel kapcsolatban a két ünnepnap eltörlése. Čech elvtárs közvetlenül, érthetően és emberien magyarázta meg, miért helyesek ezek a javaslatok. Rávezette a hallgatóságot arra, hogy ne csak a saját szűk szemszögükből ítéljék meg ezeket az intézkedéseket, mérjék föl Jelentőségüket az egész társadalom szempontjából. Érveit megértették és elfogadták. rrdekes j

avaslato

t nyújtott be pártcsoportja nevéban Kraz elvtárs. Örömmel fogadják az anyasági szabadság meghosszabbítását, az Intézkedés nagy szolgálatot tesz a dolgozó nőknek. Mindamellett úgy gondolják, meg kellene gyorsítani a bölcsődék és óvodák építését még azon az áron ls, ha ezzel késedelmet szenvedne a lakásépítés. Sok nő csak azért nem vállalhat állást, mert nincs hová elhelyezni gyermekét. Ha meg tudnák oldani ezt a kérdést, több kereső lenne a családban és telne esetleg szövetkezeti lakásra. Saját üzemrészlegük, az egész gyár és általában a gépipar problémáinak megtárgyalásán kívül a mezőgazdaságban észlelt fogyatékosságok is szóba kerültek. Milan Svoboda ezzel kapcsolatban igen konkréten fogalmazta meg észrevételeit. — Szigorúbban kellene ellenőrizni, hogyan végzik a karbantartást és hogyan gazdálkodnak az EFSZ-ekben és az álami gazdaságokban a gépállománnyal. Előfordulnak olyan esetek, hogy egy gazdasági gép, amelynek tervezett élettartama tizenöt év, egy-két esztendő alatt tönkremegy csak azért, mert elhanyagolják karbantartását és nem vigyáznak rá. Mi történne, ha a gyárakban is így gazdálkodnánk a gépekkel? A dolgozók állásfoglalását híven vlszszatükröző, tartalmas tanácskozáson követésre méltó, értékes felajánlás született: a szerszámgépelőállító-részleg dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy tervüket száz százalékon felül teljesítik. Ez a válaszuk a pártdokumentumra. KIS ÉVA Feltárják a rejtett tartalékokat A KELET-SZLOVÁKIAI kerületben eddig több mint 2100 nyilvános gyűlésen közel 27U0Ü0 dolgozó jött öszsze és mondott véleményt a pártdokumentummal kapcsolatban, s egyben ígérték, hogy minden erejüket latba vetik a kitűzött feladatok mielőbbi megvalósításáért. Sok esetben a nyilvános gyűléseket megelőzően a pártcsoportgyűléseken, az üzemek egyes munkaszakaszain beszélgetéseket szerveztek a dolgozókkal. A nagyobb pártszervezetek az üzemekben és falvakon különösen a szövetkezetek mellett bizottságokat létesítettek, amelyek aprólékosan elemzik a gazdasági feladatok teljesítését. A nyilvános gyűléseken ezek alapján készítik elő a vitaanyag megtárgyalását. A michalovcel járás kačanovi szövetkezetében a fejést végző asszonyok a tejhozam csökkenésének okaira mutattak rá. Bírálták a szövetkezet traktorosait is, akik nem gonAz egészséges táplálkozásért TlZ esztendeje múlt már, hogy embertársaim különféle kívánságatt tanulmányozza ízletes ételekkel igyekszem kedvükben fárnl. Nem könynyü feladat, mert amint Ismeretes, az emberek a gyomrukra a legkényesebbek. Azt hiszem nem vagyok szerénytelen, ha azt állítom, hogy fáradozásom nem . hiábavaló, konyhánkban, mely igen népszerű, naponta átlagosan négyezer ebédet főzünk. Néhány hónappal ezelőtt a racionális és helyes táplálkozás elvéből ktindulva kibővítettük étlapunkat. Of éttermünkben az enyhén fűszerezett, zsírtalan húsételek mellett főleg kevésbé tápláló, vitamindús körítéseket, főzelékeket, salátákat, kompótokat szolgálunk fel és a hízás megakadályozása céljából az adagolásnál figyelembe vesszük a megfelelő mennyiségű kalóriákat. Természetesen az egészségre annyira káros gombóc ebben az étteremben még kifejezett kívánságra sem kerülhet a vendég asztalára. Nagy gondot fordltunk a személyzet utánpótlására. A hároméves szakácsiskola hatvanhét növendéke nálunk folytat gyakorlatot. Miután megtanulják a normális konyha főztjeit, a diétás ételek elkészítését, a főzés technológiáját is elsajátítják. Megismerik a nyersanyagok összetételét, azok adagolását és emellett még laboratóriumi kiképzésben ts részesülnek. Ez a felelősségteljes és sokoldalú munka, a növendékekkel való foglalkozás, tgen nagy élvezet számomra, mert hiszen van-e nagyobb öröm, mint tudásunkat, tapasztalatainkat másokkal megosztani? Másrészt azonban sok gonddal, bajjal is jár a fiatalok tanítása, nevelése. A pártdokumentummal kapcsolatos vltafelszólalásainkban rámutattunk növendékeink gyakran helytelen viselkedésére, kifogásoltuk egyesek szerénytelen fellépését. Tanoncaink valamenynylen tisztában vannak jogaikkal, Igényeikkel, de nem mind ismert és teljesíti pontosan kötelességeit. Ogy vélem, hogy ezek a fogyatékosságok nemcsak az Iskola, a tanítók és 4 mi hibánk, hanem a szülőké is, akiknek többet kellene törődniök gyermekeik jó nevelésével. Vitafelszólalásainkban munkahelyünk fogyatékósságalra is rámutattunk. Például arra, hogy megfelelő szellőztető berendezés híján mily körülményes a munka a konyhában, melyben nyáron a hőség eléri a 60 fok C-t is. SZINTE hihetetlen, de mégis így van, hogy a hatalmas épülettömbben, mely többnyire a főváros lakossága kulturális életének a színhelye, az üzem dolgozóinak kulturális életéről mintha megfeledkeztek volna. Kimondhatatlanul nélkülözzük azt a helyiséget, melyben gyűléseinket tarthatnánk, növendékeinket oktathatnánk és amelyben fárasztó munkánk után szabad időnket megérdemelt pihenéssel, olvasással, esetleg a televízió képernyője mellett tölthetnénk. Többszöri kérésünknek az igazgatóság eddig még nem tett eleget. De azért ml továbbra is bízunk jóakaratában. Miután valamenynyl lehetőségünket kimerítettük, magunk között egyre az ismert kötmondást ismételgetjük: Ami késik, nem múlik. JAROSLAV RYTINA, a prágai Reprezentációs Ház szakácsmestere doskodnak kellően a gépek karbantartásáról és ezáltal nagyon gyakori az üzemzavar. EBBEN A JÄRÄSBAN fokozott gondot fordítanak az 1963-as évi tervek előkészítésére. A dolgozók a vitában rámutatnak a tervezésben felmerült fogyatékosságok következményeire. Nagyra értékelik a vitaanyagnak a neveléssel és a szakkáderek helyes elhelyezésével foglalkozó tételeit, s ezek alapján a termelési üzemekben konkrét intézkedések megtételét javasolják. A falvakban megtartott nyilvános gyűléseken a dolgozók nagyobbrészt a vitaanyag mezőgazdasági kérdésével foglalkozó részéhez foglalnak ál-: lást. Ezzel kapcsolatosan értékes felajánlásokat tesznek, mint például Nová Polhorán, ahol a húsfelvásárlás évi tervét október 1-én teljesítik és terven felül nagy mennyiségű hússal gazdagítják piacunkat. Hasonló vállalást tett a Turianska Nová Ves-i, čeôojovcei, períní, debracTi, Pečovská Nová Ves-i, bačkai, Zemplínske Hradlšté-i és más szövetkezet.. Az ipar vonalán a felszólalások, javaslatok jelentős része a technika további fejlesztésének, a termelés szervezésének kérdéseivel foglalko-. zlk. Felszínre kerültek azok a fogya-: tékosságok ls, amelyek például gátol-; ják a rudfíanyl új ipari üzem, a prakovcei új öntöde építkezéseinek idejében való elvégzését. Több helyeri rámutattak a kísérleti intézetek és termelési üzemek közötti hiányos együttműködésre. A rožňaval bányászok felhívása és felajánlása is a tervezett feladatok idő előtti teljesítésére, a .termelési költségek csökkentésére irányul. A rudňanyi bányászok válaszolva a rož- ňavalak felhívására vállalták, hogy decembre 28-ig teljesítik egész évi tervüket, és terven felül 4000 tonna vasércet fejtenek. A slovinkyi bányászok olyan felajánlást tettek, hogy három koronát takarítanak meg egy-egy tonna kitermelt vasércnél. AZ EDDIG TAPASZTALTAK alapján állíthatjuk, hogy a vitagyűléseken elhangzott hozzászólások és javaslatok túlnyomó része helyénvaló, a dolgozók és munkahelyeik problémáival foglalkozik, kiutat keres és talál a feltárt fogyatékosságokból és csak-: nem minden esetbén a tervezett fel-; adatok eredményesebb teljesítésének biztosítására Irányul. —ik. A FIZIKAI ÉS SZELLEMI MUNKA KÖZTI VISZONY KOMMUNISTA TÁRSADALMUNK ÉPÍTÉSÉNEK EGYIK ALAPVETŐ, DE MOSTANÁIG NEM ELÉGGÉ ÁTTANULMÁNYOZOTT KÉRDÉSE. EBBŐL A MEGÁLLAPÍTÁSBÓL KIINDULVA A CSKP KB VITAANYAGA NAGY FIGYELMET SZENTEL ENNEK A PROBLÉMÁNAK IS. Ä fizikai és szellemi munka közti viszony fejlődésének távlatai Ha már felvetettük a kérdést, mindenekelőtt tudatosítanunk kell, hogy valamennyi munkafolyamat bizonyos mértékben tartalmaz fizikai és szellemi tevékenységet. Természetesen a kettő közötti arány nem minden emberi tevékenységben egyenlő. Az arányok alakulása alapján beszélünk tehát fizikai és szellemi dolgozókról, illetve fizikai és szellemi munkáról. És, hogy némileg ezt a kérdést már tisztáztuk, térjünk a lényegre. Ismert dolog, hogy a szocializmus átmenetet jelent a kapitalizmusból a kommunizmusba. Fokozatosan megszűnnek az osztályellentétek, ám a fizikai ós szellemi munka közötti különbségek, ellentmondások még mindig léteznek, mivel szocialista társadalmunk műszaki és gazdasági alapja még nem biztosltja a megszűnéshez szükséges feltóteleket. Meg kell azonban már Itt mondanunk, hogy akárcsak az osztályellentétek, a fizikai és szellemi munka közötti határ sem antagonisztikus a szocializmusban, ami annyit jelent, hogy a kétféle munka közötti határvonal eltörölhető, és meg is fog szűnni. Már ma is lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy a termelés műszaki színvonala emelésének fokozatos automatizálásának következtében egyre jobban előtérbe kerül az ember szellemi tevékenysége, egyre nagyobb mértékben érvényesül a szellemi munka és csökken a fizikai munka. A kommunista társadalom gazdasági és műszaki alapja építésének Időszakában még jobban elmosódik a szellemi és fizikai dolgozók között a különbség. Egy szóval sem áliítjuk azonban, hogy az említett kétféle munka között nem lesz különbség. Lesz, éppen úgy, mint ahogyan az agy és a kéz tevékenysége között is van. Az új az egészben az lesz, hogy fokozatosan megszűnik a dolgozók fizikai és szellemi munkásokra való osztályozódása. A fizikai ás szellemi munka egy személyben egyesül majd, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a dolgozó végez majd fizikai és szellemi munkát Is, természetesen termel őtevéknységének folyamán túlsúlyba kerül a szellemi munka. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programjában ezzel kapcsolatban a következőket olvashatjuk : „A kommunizmus győzelme a fizikai és szellemi munka szerves összeolvadását jelenti. Az értelmiség, mint önálló társadalmi réteg megszűnik, a fizikai munkát végző dolgozók műszaki és kulturális színvonala eléri a szellemi dolgozókét." Hogyan egyesül a fizikai és szellemi munka A dolgozók fizikai munkája elsősorban ls az Izmok erején alapszik. A termelés tökéletesítésével egyre jobban szükségessé válik a dolgozók egyéni kezdeményezése, szellemi tevékenysége. A fizikai munkát azonban még a nagyarányú műszaki fejlődés sem tudja teljes mértékben kiszorítani a termelőtevékenységből. Mindig lesznek olyan munkafolyamatok, amelyeket csak az Izmok segítségével végezhetünk el. Oszlp, Kovolenko és Petrov, A szovjet munkás és a gépesítés című tudományos munkájukban a következőképpen írják le egy teljesen automatizált kohómű dolgozójának munkanapját: „A munkanap 50 százaléka a termelési folyamat ellenőrzése, 20 százaléka a technológiai folyamatok elvégzése, 3 százaléka az elemző számítások elkészítése, 5 százaléka a nyilvántartási folyamat és 15 százaléka a közvetlen fizikai tevékenység." Az idézetből kitűnik tehát,, hogy a munkanap legnagyobb részét a gépek ellenőrzése és irányítása teszi. Ezzel pedig szorosan összefügg az elméleti tudással szemben támasztott magas követelmény. Itt már a fizikai tevékenység csak kismértékben érvényesül. A kohász fizikai munkája tehát bizonyos mértékben továbbra is megmarad, ám tevékenységének jelentűs része inár szellemi munkajelleget ölt. Tehát megvalósult a fizikai és szellemi munka összeolvadása. Itt már nemcsak a dolgozó fizikai felkészültsége, kézügyessége, gyakorlottsága a fontos, hanem elméleti felkészültsége is. Elméleti tudásának vetekednie kell a mérnök tudásával. A fizikai és szelllemi munkára való megoszlás eltűnése nem valósul meg egyszerre a termelés valamennyi ágazatában és szorosan összefügg a termelési viszonyok alakulásával, a termelőerők fejlődésével. A műveltság, bár ebből a szempontból is nagy jelentőségű, még önmagában a munkás munkájának jellegét nem változtatja meg, ha nem történik gyökeres változás a termelési módban. Ehhez a változáshoz mindenekelőtt a kommunista termelési mód gazdasági- és műszaki feltételeinek megteremtése szükséges. A szocialista termelési módot törvényszerűen a kommunista termelési módnak kell felváltania. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a termelést módban beállt fokozatos változásokkal párhuzamosan a dolgozók elméleti színvonalának, emelkedése is lépést tartson. Ha ez nem így történnék, a dolgozók elméleti felkészültsége a termelés jellegének fokozatos megváltozása mögött lemaradna, s képtelenek lennénk a termelési folyamatokat kellő szinten tartani. Az eddig elmondottakat röviden így foglalhatnánk össze: ha majd a termelés nagyarányú automatizálása minden olyan munkát kizár, amely nem igényel semmiféle szakképzettséget, fokozatosan megszűnik a társadalom fizikai és szellemi munkásokra való felosztása. A munka jellegének megváltozása kihat a társadalom osztályszerkezetére is A munka jellegének megváltozása, amely a fizikai és szellemi munka fokozatos, szerves összeolvadásában nyilvánul meg, a gazdasági viszonyok változását is kifejezésre juttatja, öszszefüggésben áll a társadalmi osztályösszetételének változásaival. A termelőerők össznépi és szövetkezeti tulajdonának összeolvadása abban fog megnyilvánulni, hogy a mezőgazdasági termelés az ipari munka egyik ágazatává válik. E folyamat természetes következménye lesz a két osztály közötti különbség eltűnése, a két osztály — a munkásság és a szövetkezeti parasztság — összeolvadása. A termelési változások következményeként új típusú dolgozó lép a történelem színterére. Már most, a szocializmus, illetve a kommunista társadalom műszaki és gazdasági alapja lerakásának időszakában is jellemző jelenség, hogy állandóan növekszik az értelmiségiek száma, jóval gyorsabban, mint például a földműveseké, vagy az ipari munkásoké. Fontos azonban, hogy a jövőben az utóbbiak műszaki és kulturális színvonala is emelkedjék. És Itt mindjárt le ls szögezhetjük, hogy bár a múlthoz viszonyítva lényegesen emelkedett a dolgozók kulturális színvonala, mégis sok még ezen a téren a tenni való. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 1981-ben a 14 évnél idősebb lakosok 10,2 százalékának volt csak közép-, illetve főiskolai végzettsége. És ez az arány egyáltalán nem megnyugtató. Megszűnnek-e az egyes foglalkozási ágak? A fizikai és szellemi munka összeolvadásával és az értelmiségi csoportok megszűnésével nem függ össze az egyes foglalkozási ágak megszűnése. A kommunizmusban is szükség lesz például az üzemek, Illetve a népgazdaság irányítására. Bár a teljes középiskolai végzettség elérése után a kulturális forradalom további szakaszába lépünk, amikor már általános lesz a főiskolai végzettség, minden dolgozó tudományos felkészültséggel fog rendelkezni, mégis megmarad a vezető tudósok foglalkozása, megmaradnak azok a társadalmi intézmények, amelyekben a legmagasabb fokú tudomány és technika összpontosul. Ugyanez lesz a helyzet a művészet terén is. A fizikai és szellemi munka összeolvadása tehát kétoldalú folyamat. Nemcsak a fizikai munka közeledik a szellemi munkához, hanem ez megfordítva is érvényes. A műszaki és társadalmi fejlődés során a szellemi munka is egyre közelebb kerül a fizikai munkához. Sőt, ha űgy vesszüK, manapság még az úgynevezett szellemi munkában is sok a géples tevékenység. Fokozatosan ezeknek a gépesítésére is sor kerül. Végső fokon megmarad az ember számára az alkotó munka. A félreértés elkerülése végett hangsúlyoznunk kell: helytelen volna "az az elképzelés, amely szerint a modern technika végső esetben helyettesítené az ember szellemi tevékenységét. Ilyesmiről sző sincs és nem is lehet. Az ember továbbra is a társadalom érdekeinek megfelelően a gépek alkotója, ura, kihasználója lesz. (Pr) 1982. szeptember 29. • (JJ SZÖ 5