Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-27 / 267. szám, csütörtök

Hatvankilenc éves asszony. Mindössze egy év hiányzik a hét évtizedhez. Neve: Nagyezsda Grigorjevna Zaglada. Nem, nem az agghajlék lakója. Korántsem! A Szocialista Munka Hőse, a zsitomiri Május 1. Kolhuz munkacsoportjának vezetője Ma is életerős, élénk asszony. Dolgozik, buzdítja társait, és egy napon tollal ragadott... Hosszú, hosszú levelet írt. Egyszerű szavakba szőtte nagyszerű gondolatait. Az ukrajnai Pravda vaskos címbetűkkel közölte a 69 éves asszony levelét: Ovda parasztbecsületet! A level tartalma a szovjet kol ||| hozok dolgozóinak napi beszéd 9p tárgya lett.. Gyűléseken vitáztak I§| róla A Szovjetunió minden tájáról, g a napsugaras Krímről ugyanúgy. 1 mint a zúzmarás Szibériából szá- § závai érkeznek címére a levelek, i Az egész szovjet sajtó felfigyelt a I levél minden várakozást felülmúló I visszhangjára A levél megjelent a I központi lapokban és a kőztársa- i ságok újságjaiban is. A levél nyo- 1 mában valóságos országos vita in- §| dúlt. 1 Mivel magyarázható, hogy a hatvankilenc éves asszony levele ekkora visszhangot váltott ki? Miért e szenvedélyes, éjszakákba nyúló viták a szovjet kolhozparasztok körében? „Nem tudom elfelejteni az ukraj nai Pravdában megjelent egyik cik ket — kezdi levelét Nagyezsda G. Zaglada. — Vaszilij fiam olvasta fel és egy dnyepropetrovszkl kommunistáról, Tyimofej A. Sevcsenko mechantzátorról szól " Elmondja hogy a történet mindennapi. Még csak hősiességet se keressünk benne. Sevcsenko azt az utasítást kapta, hogy egy táblát készítsen elő kukorica alá. Nem nehéz munka, és a traktoros egy-kettőre végezhetett volna vele Ám látta, hogy a táblát befedte a gyom, tavaly a napraforgó elhullatta a magját és az is kikelt. A kétszeri megművelés sem ' látszott elegendőnek. Sevcsenko az utasítástól eltérően nem egyszer, nem is kétszer- ment végig ' a táblán, hanem mindaddig, amíg a talaj teljesen tiszta nem volt S az eredmény? Nagyszerű termés. » Sevcsenko a kolhoz vezetőségének utasítása szerint a második tárcsázás után vethetett volna. Senki formai kifogást nem emelhetett volna munkája ellen, akkor sem, ha a termés gyengébb lett volna. Hisz az utasítást maradéktalanul teljesítette így ís. Ö azonban nemcsak az utasítást tartotta szem előtt. Ogy végezte dolgát, ahogy lelkiismerete diktálta. „Emlékszem az esetre írja levelében Nagyezsda Zaglada — és elgondolkozom, hány gazdaságban mehetne jobban a munka, ha mindenütt Tyimofej Sevcsenkóhoz hasonlóan cselekednének . Az a fontos, hogy senkit se hagyjon nyugton a lelkiismerete, s mindenki szívügyének tartsa a közösség érdekében végzett munkát." N. Zaglada, levele további részében Kifejti, hogy sajnos még sok helyen nem dolgoznak úgy, mint Tyimofej Sevcsenko. Leír egy esetet. Ugyancsak az ukrajnai Pravdából értesült arról, hogy nem messze tőlük, a krajevscslnai Gorkij Kolhozban hanyagul végzik a munkát, gyom lepte el a kukoricát, cukorrépát. S bizony ilyen helyen nem várható nagy termés A hatvankilenc éves asszony, az ellenőrző bizottság tagja, nem volt rest, ellátogatott a Gorkij Kolhozba. Kíváncsi volt — mint mondja ls —, mit cstnál ott az elnök, az agronómus, a csoportvezető és mit a csoport tagjai, ahol a kukoricát belepi a gyom? Hatott-e a sajtóban közölt bírálat? Igen, hatott. N. Zaglada a kolhoz elnökét, agronómusát és az egyik munkacsoportot a kukoricában találta. A sorközöket traktor kapálta, a csoport tagjai pedig a traktor után kapával irtották a gyomot. Irtották, de hogyan? Kénytelen-kelletlen. Siettek hogy mielőbb a sor végére érjenek Azzal már kevesebbet törődtek, hogy minden növényt teljesen megszabadítsanak a gyomtól N. Zaglade nem nézhette sokáig szótlanul. — Adjatok egy kapát I Az egyik asszonytól elvette a kapát. Ekkor látja, hogy a kapa életlen, a nyele hosszú. A rossz szerszámmal pedig nehéz jó munkát végezni... — Miért csak egy Irányban kapáltok a traktorral? — tette fel az elnöknek a következő kérdést. — Láthatja, Nagyezsda Zaglada, a sorközök hosszában elég szélesek, keresztben viszont túl keskenyek. Félő, hogy kivágnák a kukoricát is. — Bizony, ez így nincs rendjén. A kivágott növény nem terem... De miért ls kellene kivágni? Pontosabban kell beállítani a kultivátort. Gyerünk megpróbáljuk I A traktor, megindult keresztbe ls. Két irányban kapálta a sorokat. Nem vágta ki a kukoricát. A munka meggyorsult. De nem történt volna így, ha N Zaglada erre nem hívja fel a figyelmüket. S miért nem tehették meg előbb? , -ť * * #" : ^xm^-.h — Nem kaptam utasítást rá — válaszolta V. Nagornyuk traktoros. — Lám, nem kap'ál utasítást I Hát a fejed miért hordod a nyakadon? — teszi fel újra a kérdést N. Zaglada. — Még egy: a kultivátort pontosabban kell beállítanod, azt láthatod. Vagy erre sem kaptál utasítást? A traktoros szégyenkezve forgatja a szemét, amikor az idős asszony kézen fögva vezeti az eke-kapához ós megmutatja, hogy az egyik túl magasan van, ki se vágja a gyomot, mert elcsúszik felette. — Pedig az elnök is, meg az agronómus is ellenőrizték és nem szóltak semmit — dadogja zavarában. — Ebből ls látszik, hogy se az elnök, se az agronómus, sem te nem tartod szívügyednek a jövő évi termést — reccsen most már N. Zaglada hangja. Az egyszerű asszony egyszerű szavakkal teszi fel a kérdést:.Vajon minden kolhozparaszt megtesz a maga munkahelyén mindent a jövő évi termés érdekében? Az ország évről évre több kenyeret, több húst, több tejet és vajat vár a kolhozoktól. A gyári munkások, akik a kiváló traktorokat, a korszerű mezőgazdasági gépeket gyártják, hogy megkönnyítsék a szántó-vető munkáját, több élelmet várnak a mezőgazdaságtól. A társadalom óriási eszközöket áldoz a mezőgazdasági üzemek növelésére. Mert az életszínvonal emelésének első ós legfontosabb Ismérve a bőség. Vajon a föld művelői megtesznek-e mindent, hogy dolgozóink asztalára még nagyobb bőségben, nagyobb választékban jusson élelmiszer? Néha igazán apróságokon múlik. Sokszor csak lelkiismeret kérdése. Mert elegendő a kultivátor helyes beállítása, és meggyorsul a munka, javul e minősége. Szükséges-e minden esetben utasításra várni? A lelkiismeret nem szólal meg? Hangja nem harsog túl minden utasítást? Valóban, Legtöbbször csak azon múlik, hogy lelkiismeretesen, a társadalom, embertársaink iránti felelős jégérzettel végezzük munkánkat. \ lelkiismeret pedig nem vár utasításra ... A hatvankilenc éves szovjet aszszony levele elgondolkoztat. Nem találkozunk e a ml szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban ls olyan jelenségekkel, ahol nemcsak az utasítás, hanem a lelkiismeret hiányát is érezzük? Ogy hiszem, elég gyakran. Mindössze két példát szeretnék felhozni. A cecejovcei szövetkezetben évekig padláson hevert a fejőkészülék. Senkit nem furdalt . a lelkiismerete, hogy abban érték, pénz fekszik, amit a szövetkezet Javára lehetne kamatoz•atni. De azután mégis .. Letörölték róla a port, és a kézi fejést felváltotta a gépi fejés Az eredmény? Három istállóban hat gondozó szabadult fel. Csökkent a termelési költség, nagyobb a szövetkezet haszna. Hat felszabadult munkaerő pedig más szakaszon végezhet hasznos munkát... Néhány évvel ezelőtt történt. Az aratási időszakban az Ivánkái szövetkezet bratislavai védnökségi üzeme vasárnapi társadalmi munkát szervezett. Szép számmal érkeztek a faluba a brigádosok. Szabadidejüket, vasárnapjukat áldozták fel, hogy ők is némileg segítsenek az aratásban. Nagy csodálkozásukra azonban közölték velük, hogy a szövetkezet tagsága Piešťanyba ment kirándulásra. Az aratási munkák kellős közepén 1 A védnökséglek bosszankodtak, mert nem találtak egy embert sem, aki beosztotta volna nekik a munkát. A vaskos sárga kalászok némán bólogattak, a szövetkezetesek pedig vidáman lubickoltak a világhírű fürdő medencéjében Nem éreztek lelkiismeretfurdalást, hogy a kész gabona, amit csak be kell takarítani, kinn veszhet a mezőn? Hogy egész évi munka, fáradság veszhet kárba, vagy legalábbis nagy kár, veszteség származhatik a mulasztásból? Bizonyára nem ... Sorolhatnánk az apró epizódok tömkelegét. Sokszor valóban apróságon múlik. Közömbösen elmegyünk a dolgok mellett és lelkiismeretünk nem lázad fel. Nagyezsda, Zaglada levelét a földművesekhez címezte. A lelkiismere tűkhöz szól. Mozgósít, lázít, hogy a parasztbecsületen ne essék a tegpa rányibb csorba sem. Szavait az Ural, Kubány, a messze Kelet visszhangozzák. A kolhoziwrasztok vitatkoznak, ígéreteket tesznek, egymás hibáit pellengérezik ki. Lázba jött az egész ország. N. Zagladának, a Szocialista Munka Hősének szavai eljutottak hozzánk is. Vajon visszhangra találnak a Csallóköz, a kelet-szlovákiai síkság és az Ipoly völgyének szövetkezeteiben is? Elvégre a parasztbecsületről van szó 1 ZSILKA LÁSZLÓ Mire készül a televízió A televízió műsortervéről, a XII. kongresszus tiszteletére összeállított programokról tájékoztatták a sajtó képviselőit Adolf Hradecký, a Csehszlovák Televízió központi igazgatója és vezető dolgozói Október 1-től a televízió ötször hetenként délelőtt is fog műsort közvetíteni. Ezzel teljesítik a dolgozók jogos kívánságát, hogy a második műszakosok is élvezhessék a televíziót. A nyelvtanfolyamokat például délelőtt megismétlik, és televízió-, filmhíradó és más érdekességek ls szerepelnek majd a délelőtti programokban. Az esti adások a TV Híradó után 20 óra helyett 19,30-kor kezdődnek és az eddigi rendszertől eltérően rövidebbek lesznek. A nézőket általában fárasztják a hosszú műsorok, még ha bármilyen jók ls, inkább többféle é® rövidebb prog ramszámokat akarnak. A motoristi kat, HESZ tagokat, nemzet] bizottsági dolgozókat érdeklő állandó műsorokat, a pártoktatási év kiegészítésére szolgáló műsort a késő délutáni órákban fogják közvetíteni. A vasárnap délelőtti adást fúvószenekari hangverseny vezeti be, utána mezőgazdasági program és gyermekműsor következik. A szórakoztató műsorban a gyenge fajsúlyú esztrádok helyett több lesz a kabaré, színdarab, Irodalmi est, televíziós film, hangverseny. A nézők bizonyára őrömmel fogadják, hogy a televízió az eddiginél lényegesen több műsorszámmal kapcsolódik be az úgynevezett Iskolán kívüli nevelésbe. Matematikai, és fizikai tanfolyamokat, nyelvtanfolyamokat, politikai előadásokat, tájékoztató adásokat az üj technológiáról, újítási mozgalomról, vitaesteket, egyszóval műfajilag és tematikailag olyan műsorokat sorolnak ebbe az adásba, amelyek bővítik a nézők látókörét, emelik általános műveltségét, pótólják és kiegészítik az iskolában szerzett Ismereteket. A XII. kongresszus tiszteletére Üdvözlet keletről címen a Kelet-Szlovákiai Vasműről a kassai stúdió készit színes, egész estét betöltő programot. Televíziós diszpécser címmel körbeszélgetést rendeznek Prága—

Ostrava és Bratislava nagy üzemelnek dolgozóival a felajánlások teljesítéséről. Neves szakemberek a pártdokumentum anyagához fűznek magyarázatot. Oj típusú hlradö műsor Indul meg a háború előtti Haló Noviny kommunista újság szellemében „Halló" néven. Vít Nejedlý Takácsok című operájának közvetítése, szovjet művészegyüttes fellépése, cseh zeneszerzők műveiből összeállított hangverseny, dalestek egészítik kl a pártkongresszus előtti . és alatti műsorokat. Januárban elő- ; adássorozatban Ismertetik a kongreszszusi tanácskozások eredményeit. A televízió műsorszámainak elöké- ] szítésében komoly részt vállal a bra tislavai, ostravai és a legfiatalabb košicei stúdió. — va VLADIMÍR KALYTČUK: Visszhang a föld alatt Pillanatkép az épülő Kelet-szlovákiai Vasműből ITT LENT csak karóránk köt öszsze a fizikai idővel. A félhomályból, amelyben mozgunk, azt vélnénk, hogy esteledik már. Csak itt-ott, szögletes nyílásokon át, szüremlik be hozzánk a külvilág fénye, mely arról tanúskodik, hogy ott fent még nappal van. Mi azonban a föld alatt vagyunk. Ez ugyan nem bánya, de a szűk és széles folyosók hálózata mégis tárnához, valami elegáns, betonozott, hipermodern tárnához, vagy valami modern föld alatti óvóhelyhez hasonltJ, De sem tárna, sem óvóhely. Egyszerűen az épülő Kelet-Szlovákiai Vasmű föld alatti birodalmában vagyunk. Mert ez a gigantikus kohókombinát arányos nemcsak szélességében és magasságban, hanem a föld alatt ts. A laikus néző nem is sejtené, hogy mindazon kívül, amit a földön és föld felett lát, tehát a vadonatúj kéményeken, vas- és betonépítményeken, a hegesztő armatúrák szüntelen tűzijátékán, a földgyalúk és kotrógépek siketttő zúgásán kívül, létezik itt egy különös, földalatti világ is, mely szintén szerves tartozéka az épülő gyárnak. Ebben a mélységben úgy érezzük magunkat, mint valami csínytevésért lehurrogott gyerekek. Csak a munkások szürke, betonporos kemény arcvonásai bátorítanak. Időnként vészesen felzafong valami: éktelen csörömpöléssel esik le az acélállványzat egy-egy darabja. A betonfolyosók ágyúdörgésszerűen visszhangzónak, ösztönösen meglapulunk, vállunk közé húzzuk fejünket. A munkások arcán mosoly surran, mintha bocsánatot kérnének a lármáért. Egyikük be is kiált az épülő hideghengerde gépházául szolgáló sötét folyosóba: — Mi az, emberek? Itt a világ vége? — A másik hozzánk fordul és elnézéstkérően hozzáfűzi: — Ugyanis itt a legkisebb zaj ereje ls megtízszereződik, mert a cement, meg a beton jó hangvezető. EZT PINKOVSKÝ elútárs, a Hydrostav betonozó mestere, hétpróbás szakember magyarázza nekünk. Ezek itt körülöttünk pedig az ő emberei. A másik útvesztő, amelybe átkúsztunk — amint magyarázzák — a törmeléktároló. A meleghengerde tartozéka lesz majd s e helyről óriási felvonó útján kerül a törmelék a martinkemencékbe. Ogy, bizony, tessék csak elképzelni... Szemünket hunyorítva átmegyünk hát a képzelet világába. Micsoda fantasztikus képek ... I Ám a képzeletet, mely itt nemsokára válósággá válik, több szemmel látható dolog is támogatja, no meg néhány hevenyészett számadat: ez a huszonöt méter mélységben kúszó föld alatti részleg eddig 2 500 köbméter betont „nyelt el" s az acélsínek hossza — melyeket a mennyezet, meg az oldalfalak megerősítéséhez használtak .fel — összesen hat kilométer. 25 000 köbméter földet kellett e helyről kiásni. Természetesen elsősorban emberekre volt itt szükség, kemény, kitartó emberekre, akik nem ijedtek meg az akadályoktól, de különösen a föld alatti víztömegektől, melyek újra és újra előtörtek és volt nap, hogy percenként 10 centimétert növekedtek. Erős szívómotorokra volt szükség s a motorok mellett természetesen megint csak emberek szorgoskodtak éjfél s nappal egyaránt... A vasmű alvilága ezen a szakaszon ma már behódolt az embert erőnek. Pinkovskljék csoportja azonban csak egy részlegét uralja. Távolabb fanok elvtárs betonosainak „rafonja" kezdődik, majd a Klapák-parti ácsai állványoznak, Nagy János elvtárs hegesztőinek pisztolyai hányják a szikrát, azontúl más és más hegesztő, ács és betonozó csoportok dolgoznak. Mikor a tolmács mindezt az összetett jolyamatot az egyes mesterek és csoportvezetők magyarázata szerint németre fordítja Kurt Kramernak, Edgár Klostnak, Hans Petrusnak, meg a többinek, szemöldökük felszökken és szomjas kíváncsisággal újabb és újabb részletek felől érdeklődnek. Nem csoda, hisz a fiatalság tapasztalatokra vágyik. Ezek a fiatalemberek hazájukban részt vettek már néhány nagy építkezésen, de ilyen hatalmas méretűn most vannak először. Magyarázhat tehát a tolmács és a munkások ls. Kurt, Edgár, Hans, meg a többi, mindezt mohó érdeklődéssel hallgatják. A Német Demokratikus Köztársaság legifjabb mérnök gárdájának jövendő tagjai. A Drezdai Technikai Egyetem építőipari tanszékének hallgatói s hazánk legnagyobb szocialista építkezésére jöttek gyakorlatot szerezni. Igen, hivatalos nyelven „gyakorlatnak" hívják ezt a dolgot. Vannak azonban az életnek olyan jogalmai, melyeket nem lehet sem hivatalosan, sem más szóval kifejezni. KURT, EDGÁR, HANS, meg a többiek még apró gyermekek voltak, midőn szülővárosuk a háború martalékává vált. Homályosan még emlékeznek anyjuk és szomszédjaik siránkozására, a lángokra, a borzalmakra, melyeket akkor nem értettek meg. Sok idő kellett ahhoz, hogy Kurt, Hans, Edgár, meg a többiek felcseperedjenek s megértsék, átérezzék a fekete fátylak jelentőségét, melyek apjuk és idősebb fivéreik arcképeit fedik mind a mai napig. Fel kellett nőniök, hogy megértsék a fasiszta militarizmus halálthozó borzalmát, a jelen és a múlt, a háború és béke, az élet és halál közötti különbséget. Hogy látókörük szélesedjék, idejöttek hozzánk, a mi gigantikus KeletSzlovákiai Vasmüvünk építkezésére — gyakorlatot szerezni, Tulajdonképpen a híddaru-részlegben kezdték, de mindaz, amit párnapos gyakorlatuk alatt e munkahelyen tapasztaltak és láttak, csak felkorbácsolta ifjú kíváncsiságukat, csak erősítette vágyukat, hogy minél több derék embert ismerjenek meg, minél több jóbarátot szerezzenek. Nehezen értik meg azt, hogy nemrég ezen á vidéken is ágyuk dörögtek, hogy itt e mezőkön, melyekből gombamód nőnek a gyárépületek, nemrég még a betonbunkerek sötét lőréseiből géppuskák céloztak a búzatáblákra és kukoricásokra ... ... Egy dolog ma már teljesen világos reszükre is: a gonoszság győzelme mindig csak látszólagos, s örökké csak a munka, a józan törekvés igazsága él. Ennek kézzelfogható és megdönthetetlen bizonyítéka mindaz, amit látunk, és hallható bizonyítéka is. Ne szégyenkezz és kiálts be a szabad, szocialista Csehszlovákia e hatalmas építményének földalatti labirintusába: — Hans...! t A kemény munkáskezek által földbe fúrt, kibetonozott folyosók tízezres visszhangja válaszolja: Hans .. . Hans ... Hans ... S kiálts tele torokkal: — Jant... I A zeg-zúgok tízezres visszhanggal válaszolják: Jant... fant... Jani.,,1 MINT RAKONCÁTLAN gyermekek, próbáljuk többször is egymásután — a visszhang sohasem csal meg. Mert a tekervényes tárnák nem puszta földből és hideg betonból készültek, hanem száz meg száz derék, becsületes munkásember szívéből és szeretetéből, mely világokat ölel át... FDrd. V. M. • • • ••••• A trebišovi cukorgyárban a technik;, ok és karbantartók a cuka. ,>•; kam pány előtt rendbehozták a gépeket. Képünkön a répa raktározására szolgáló verem. (M. Tuleja felv. — CTK) ÜJ SZÖ 2 + 1962. szeptember 20.